|
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg.
Kapcsolódó könyvek
N. P. Gracianszkij - Sz. D. Szkazkin - Középkori történeti chretomathia II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Baltasar Gracián - A Hős
Baltasar Gracián (1601-1658) a spanyol barokk kimagasló - és üldözött - szerzõje. Fõ művében, A Hõsben a siker és a kiválóság receptjét nyújtja a mindenkori olvasónak. Gracián nem a száraz ész, hanem a játékos szellemesség, a leleményes éleselméjűség diadalát hirdeti.
Baltasar Gracián - Az életbölcsesség kézikönyve
A spanyol barokknak, Cervantes, Lope de Vega, Góngora századának mifelénk kevésbé ismert óriása Baltasar Gracián. Pedig e kézikönyve a korabeli Európa egyik legolvasottabb műve volt, s a XVIII. században, Faludi Ferenc átköltésében nálunk is sikert aratott.. Modern kori újrafölfedezésében Schopenhauernek jutott fontos szerep: lefordította és jegyzetekkel látta el Gracián maximáit, melyek rá is hatással voltak. Az életbölcsesség kézikönyve ugyanis a világirodalom egyik legnagyszerűbb aforizmagyűjteménye, háromszáz, átlagosan tíz-tizenöt sor terjedelmű bölcsesség található benne. Ezek a barokk "hős" azzal a tökéletes, autonóm személyiség jellemzői, követendő életszabályait fogalmazzák meg szabatos tömörséggel, egyetemes érvénnyel. Gracián maximái sziporkázóan szellemesek, érzékletesek, helyenként a közmondások népi ízével-zamatával teljesek.
N. P. Gracianszkij - Sz. D. Szkazkin - Középkori történeti chrestomathia I-III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Maximilien Robespierre - Robespierre emlékiratai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
John Stuart Mill - A szabadságról / Haszonelvűség
" Az egyén szabadsága Mill számára nem valami abszolút cél, hanem inkább eszköze az emberiség általános haladásának. A választási szabadság sokféleséget és kísérletezést tesz lehetővé, a sokféleség és a kísérletezés pedig lehetővé teszi a mind vonzóbb életformák fölfedezését."
S. Hampshire, 1960
" A jó társadalom boldog emberekből áll, és Mill nem hagyja homályban , hogy mi teszi boldoggá az embert. Az, hogy jelleme önálló, észszerűen méri fel a világot, toleráns, érdeklődése tág, és magától támad benne szimpátia mások iránt. Erőszakkal senkit sem lehet ilyenné tenni, sőt, az erőszak logikailag ellentmond az ilyen jellem kialakulásának."
A. Ryan, 1970
" Mill a függetlenséget az egyenlőség tartozékának tekinti. Az olyan törvények, melyek azon az alapon korlátoznak akár csak egyetlen embert is, hogy az illető nem képes eldönteni, mi a jó neki, megtagadják tőle az őt jogosan megillető függetlenséget."
R. Dworkin, 1978
John Stuart Mill - A szabadságról
Millnek ez a bő másfél évszázada, 1859-ben kiadott írása a klasszikus liberalizmus egyik alapműve. Miközben kortársai és barátai – többek között David Ricardo és Jeremy Bentham – a liberalizmus közgazdasági elméletét dolgozzák ki, Mill elsősorban a politikai és kulturális liberalizmus eszmerendszerét alapozza meg. E művével Mill az egyéni szabadság, az alapvető személyiségi jogok védelmezőjeként lép fel, s főként arról elmélkedik, hogyan lehet és kell megvédeni az egyént az állam, a kisebbséget pedig a többség zsarnokságától. A politikai gondolkodásra a mai napig komoly hatást gyakorló Mill-esszé az egyéni függetlenség azon területét igyekszik meghatározni, amelyen belül az adott személy abszolút úr, s nem kell törődnie sem az állam vagy a közvélemény elvárásaival, sem a többség erkölcsi normáival.
Jean-Jacques Rousseau - Értekezések és filozófiai levelek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Jean-Jacques Rousseau - Társadalmi szerződés
Rousseau egyik legfontosabb munkája a Társadalmi szerződés, amely meghúzza a törvényes politikai hatalom határvonalait. Megjelenése után szinte azonnal az elvont politikai gondolkodás egyik legnagyobb hatású munkájává vált.
Egyik korábbi munkájában, az „Értekezés az egyenlőtlenségről” című műben Rousseau megállapította, hogy a természet állama jog és erkölcs nélkül érzéketlenné és torzzá válik, amely ponton az emberiség vagy jogi intézményeket teremt vagy elpusztul. A természeti törvények elkorcsosulása során az emberek gyakran versenybe bocsátkoznak társaikkal, míg növekvő mértékben függővé is válnak tőlük. Ez a kettős nyomás egyszerre fenyegeti túlélésüket és szabadságukat. Rousseau szerint ugyanakkor a társadalmi szerződésben foglalt összefogással és a természetes jogok követelésének megszüntetésével az egyének egyszerre megvédhetik magukat és szabadok is maradhatnak. Állítása szerint ez az általános akarat tekintélyének való behódolás eredménye, ami az egyén számára lehetővé teszi, hogy ne játszon alárendelt szerepet mások szándékának, egyúttal biztosítja, hogy mégis engedelmeskedjen, mert mindannyian beleszólhatnak a törvénykezésbe.
Rousseau ezt úgy valósítaná meg, hogy élesen megkülönbözteti a szuverenitást a kormánytól, amit az általános akarat befogadása és érvényesítése mozgat, de a polgárok egy kisebb csoportjából tevődik össze. A szuverenitásnak a nép kezében kellene lennie, azt képviselőgyűléseken kellene gyakorolnia, így a hatalom valóban a népet képviselné, tőlük függene, bármikor visszahívhatnák választott vezetőiket.
Rousseau javaslatai utópikusak, hiszen kétséges, hogy a polgárok valóban tudnák-e egyszerre érvényesíteni a közakaratot, egyúttal biztosítani az egyén függetlenségét. Máshol ellentmondásos az elmélet, egyszerre ad jogokat a népnek a felkelésre és a hatalomnak, hogy a közakarat nevében terrort alkalmazzon polgáraival szemben, ha azok ellenszegülnek. A Jakobinus diktatúra idején kísérletet tettek rá, de vita tárgyát képezi, hogy Rousseau ideális állama valóban működne-e egy nagyobb társadalomban.
Johann Gottlieb Fichte - A tökéletes állam
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Voltaire - Filozófiai ábécé
’Ábécérendben leírom magamnak mindazt, amit erről a világról meg a másvilágról gondolni vagyok kénytelen, a magam hasznára csupán, de halálom után talán a becsületes emberek hasznára is” – írja Voltaire egyik levelében. A mondat második felét nem kell komolyan vennünk, Voltaire nem az íróasztalnak dolgozott. A FILOZÓFIAI ÁBÉCÉ 1764 nyarától számtalan kiadásban jelent meg, és bár üldözték, villámgyorsan terjedt szerte Európában. Páratlan népszerűségének sok egyéb mellett az is oka, hogy a filozófiát nem elvont, csak a beavatottak számára érthető szaktudománynak tekinti, hanem a világról, az emberről való gondolkodásnak, és ezért a fogalmaknak, jelenségeknek, eseményeknek nemcsak leírását, hanem történetüket és kritikai elemzésüket is adja, nemegyszer más értelmezésekkel vitatkozva, jóformán pamfletté kerekedve. Noha nem mond le a kor szintjén álló, sőt azt olykor meghaladó tudományosságról, az elvont gondolatokat, nehéz kérdéseket elevenen adja elő, olyan okfejtéssel, olyan stílusban, amelyek minden olvasót segítenek a megértésben.
Tommaso Campanella - Napállam
Tommaso Campanella életművének csúcspontja A Napváros című dialógusa (és a szorosan hozzá kapcsolódó, vele lényegében egy művet alkotó traktátusa, a Vitás kérdések a legjobb köztársaságról). Az inkvizíció börtönében, 1602-ben írt államelmélet és államelméleti utópia szervesen beleillik a filozófia történetének nagy állambölcseletei sorába. Napvárosban mindenki dolgozik, a termelt javakat a szükségletek szerint osztják el, közös vallás van, mely semmiben sem hasonlít a tételes kereszténységhez, nincs magántulajdon, árucsere, a hatalom, az irányítás a tudósok kezében összpontosul. Ez a viszonylag egyszerű, kommunisztikus struktúra azonban nem önmagában tekintendő, hanem abban a kontextusban, amelyben keletkezett, és nem az utópisztikus és egyéb szocializmusokkal vetendő egybe, hanem az államelméleti alapfogalmakat tisztázó munkákkal.
Grazia Deledda - A repkény
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Heinrich Heine - Vallás és filozófia
Heinrich Heine huszadik és harmincadik életéve között ünnepelt költője volt hazájának. Jogosan énekelhette: "Ha a legjobb neveket említik, köztük említik az enyémet is." A költő azonban nem érte be evvel. Politikus korban született és a történelem zajlása mindig magával ragadta. Így lett ugyanakkor, mikor halhatatlan dalokat írt a szerelemről, a virágokról és a madarakról, egyszersmind politikai író. És mint ilyen, hazájának egyik legtöbbet támadott, legtöbbet bántott és szidalmazott embere. Az a Heine, akinek írásait azóta is minden német könyvégető - utoljára a német alsóbbrendűségi érzés inkarnációja, Göbbels - máglyára méltónak ítélte és lángokba is vetette, ha már őt magát - halála után majdnem száz évvel - nem hurcoltathatta Auschwitzba.
Montesquieu - Európa egységéről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Könyvekben őrzött múlt a nagy hagyományú középiskolák könyvtáraiban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - A világháború 1914-1918
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Lovag Arlow Gusztáv - Kardvivás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Felfedezők lexikona
Hosszú idő óta nélkülöz a magyar könyvpiac egy átfogó, földrajzi felfedezők életét bemutató lexikont. Egyetlen kötetben van összefoglalva a híres és kevésbé híres felfedezők rövid életrajza és felfedezései. A tankönyvek ugyan sokkal többet elmondanak egy-egy korszak történelméről, de sajnos gyakran túl elvontak. Lexikonunk egy adott korszak teljes megértéséhez nyújt segítséget, ezáltal tisztább és áttekinthetőbb képet nyerhet az olvasó. Ezen kívül megkönnyíti az iskolai tananyag megértését. A lexikon különlegessége, hogy külön fejezetben foglalkozik a földrészek felfedezésével. Könyvünket elsősorban segédeszköznek szánjuk az általános- és középiskolások részére. De reméljük, érdeklődéssel forgatja a felnőtt olvasó is, hogy ezáltal kiegészítse, bővítse ismereteit.
Dr. Éhik Gyula - Prémes állatok tenyésztése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
