A ​képzőművészet iskolája 2.

Passuth Krisztina - Moholy-Nagy ​László
A ​nemcsak hazánkban, de külföldön is ismert (hiszen leginkább külföldön alkotó) Moholy-Nagy László valódi "avantgárd polihisztor" volt: festő, formatervező, fotóművész, fotogramok alkotója, szobrász, a Bauhaus kiemelkedő alakja, kísérleti filmek úttörője, reklámfilmes, de az irodalom is érdekelte. A mindvégig kísérletező művész életműve a különböző anyagok és a fények adta lehetőségek köré épült fel, a design valamennyi területén alkotott. A képekkel bőségesen ellátott könyvben Moholy-Nagy életútjának ismertetésén túl számos kordokumentummal, kritikával, tanulmánnyal találkozhat az érdeklődő.

Ismeretlen szerző - Képes ​könyv - 500 híres művész 500 alkotása
Az ​album teljesen új megközelítésben mutatja be a művészetet. A jól felépített, információkban gazdag gyűjtemény ötszáz festő és szobrász műveit sorakoztatja fel a középkortól napjainkig. Eltekint a művészettörténei kategóriáktól: korszakok, iskolák, látásmódok, és technikák csodálatos példáit mutatja be. Itt együtt szemlélhetjük Michelangelót Millais-vel, Picassót Piero della Francescával és Rodcsenkót Rodinnel. Minden művészt egy-egy rá jellemző mű teljes oldalas színes reprodukciója képvisel, amelyhez elemző és életrajzi magyarázat kapcsolódik. A címszavakban való eligazodást keresztutalások segítik, s a kötet anyagát nemcsak a művészeti mozgalmak (izmusok) és szakkifejezések kislexikona, hanem a nemzetközi múzeumjegyzék is kiegészíti. E könyv azáltal, hogy szakít a hagyományos osztályozással, friss és eredeti módon közelít a művészethez: olyan, műalkotásokat felsorakoztató mű, amely híven tükrözi a gazdag és sokszínű egyetemes kultúrát. Akadémia Kiadó, 2004

Marta Sylvestrová - Petr Stembera - A ​nő dícsérete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Beke László - Gábor Eszter - Prakfalvi Endre - Sisa József - Szabó Júlia - Magyar ​művészet 1800-tól napjainkig
A ​kötet egy évvel előtte megjelent elődjének, a magyarországi művészetet a kezdetektől 1800-ig bemutató összefoglalásának a gondolatmenetét folytatva, kronologikus rendben tárgyalja az 1800-tól napjainkig eltelt több mint kétszáz év művészetét. Öt nagy fejezetét a korszak legjelesebb szakemberei írták, akik a legújabb módszerek és tudományos eredmények érvényesítésén kívül arra is gondoltak, hogy a művészet fejlődését a történelem és a kultúra alakulásával párhuzamosan mutassák be. A korábbi hasonló témájú könyvektől eltérően az építészet és a képzőművészetek tárgyalása nem a legutolsó korszakhatárral zárul, hanem számot vet szinte az utóbbi hónapok művészeti eseményeivel is. A szöveget több mint 400 kép, gazdag bibliográfia, valamint mutatók egészítik ki. Megjelent 2002-ben.

Passuth Krisztina - A ​nyolcak festészete
A ​Nyolcak művészcsoport Budapesten született és itt tevékenykedett. Első kiállítását l909 decemberében rendezte, de a Nyolcak nevet csak l911-ben vette fel. Tagjai voltak: Berény Róbert, Czóbel Béla, Czigány Dezső, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan, Tihanyi Lajos. l911-ben mint csatlakozók velük együtt kiállítottak még: Lesznai Anna, Fémes Beck Vilmos, Vedres Márk. A Nyolcak tudatosan szembefordultak az akadémizmussal, a műcsarnoki festészettel, hogy új értékeket tekintsenek mérvadónak: elsősorban Cézanne és Matisse művészetét, az olaszországi reneszansz mestereket és a korabeli osztrák, valamint a korábbi német alkotókat is. Törekvéseiket a hazai radikális szemléletű polgári értelmiség legjobbjai támogatták. Kapcsolatban, barátságban voltak olyan alkotó egyéniségekkel, mint Ady Endre, Bartók Béla, Jászi Oszkár, Lukács György és mások. Festészetükben a korszerű európai stiláris törekvéseket a hazai forradalmi társadalomszemlélettel egyesítették. A csoport autonom társadalmi felfogást és autonom művészetet képviselt, sajátos szemléletüket l907- l909 körül alakították ki, és l910-l912 körül bontakoztatták ki. Nagy, reprezentatív sikeres kiállításukat a Nemzeti Szalonban l911-ben rendezték. 1912-ben már csak négyen vesznek részt az együttes kiállításon.A korabeli kritika azonnal felfigyelt rájuk, és számos cikk jelent meg róluk amely vagy élesen támadta vagy igen nagyra értékelte művészetüket. Az első világháborút közvetlenül megelőző korszakban az érdeklődés középpontjába kerültek, hogy a későbbiekben, 1920 után, tevékenységük nagyrészt feledésbe merüljön. Csak az 1960-as években fordult megint feléjük a figyelem.

Feuer Mária - A ​gyermekrajzok fejlődéslélektana
A ​szerző a gyermeki ábrázolótevékenység fejlődésének pszichológiai jellemzőit tárja elénk az első nyomhagyások megjelenésétől 15 éves korig. Hatalmas elméleti és tapasztalati tudásanyagra támaszkodva élvezetes, olvasmányos stílusban kalauzolja végig az érdeklődőt a gyermekrajzok izgalmas világán. A könyv egyedülálló értéket képvisel a hazai szakirodalomban, éppúgy szól pszichológusoknak, pszichiátereknek, pedagógusoknak, műtörténészeknek, óvónőknek vagy szociális munkásoknak, mint gyermekük fejlődését érteni, segíteni kívánó szülőknek.

Katona Imre - A ​magyar kerámia és porcelán
A ​kézművesség egyik legősibb formája az agyag megmunkálása. E régi mesterségnek, s annak iparszerű változatának magyarországi történetét dolgozza fel Katona Imre, a Képzőművészeti Zsebkönyvtár legújabb kötetében. A fajansz-, kőedény és porcelán tárgyak előállításával foglalkozó manufaktúrák, kisüzemek és gyárak históriája nemcsak az iparművészet fejlődésének jobb megértését szolgálja, de fontos adalékokat nyújt a hazai gazdaság- és művelődéstörténet alaposabb tanulmányozásához. Sorozatunk következő darabja - a Design - a formatervezés elméletébe és gyakorlatába igyekszik bepillantást engedni. A Dvorszky Hedvig által válogatott írások bemutatják a nyugat-európai és amerikai kísérletek és eredmények mellett a szocialista országok és hazánk hasonló törekvéseit is.

Rainer Maria Rilke - Auguste ​Rodin
A ​dolgozó test éppen úgy tárulkozott ki előtte, mint korábban a szerelmes test. Az élet új kinyilatkoztatása ez. Ám ez az alkotó annyira a maga dolgai közt él, annyira a saját művei mélységében, hogy kinyilatkoztatásokat nem is képes felfogni másként, mint saját művészete egyszerű eszközeivel. Új élet, ez az ő számára végső fokon: csak új felületek, új mozdulatok. Így vált egyszerűvé körülötte minden. Többé már nem tévedhet. Rodinnak ez a fejlődése útmutatás ebben a tanácstalan korban minden művészetnek. Egyszer majd felismerik, mi tette olyan naggyá ezt a nagy művészt: az, hogy munkás volt, s nem vágyott másra, csak arra, hogy minden erejével behatolhasson szerszáma közönséges és kemény munkájának titkaiba. Ebben volt némi lemondás is az életről, de éppen ezzel a türelemmel nyerte el az életet: mert vésőjéhez odasereglett a világ.

Andrási Gábor - Pataki Gábor - Szücs György - Zwickl András - Magyar ​képzőművészet a 20. században
A ​20. századi magyar művészet története 1896-ban, a millennium esztendejében kezdődik, akkor, mikor a fényes ünnepségek ellenére leplezetlenül feltárul az akadémikus és modern szemlélet ellentéte. A historizmus mellett virágzik a szecesszió, néhány fiatalember pedig elindul Nagybánáyra, a modern magyar művészet első állomására. A történet az avantgárd törekvésekkel folytatódik, a Nyolcakkal és aktivistákkal, a két világháború közötti római iskola hivatalos modernségével, a posztimresszionista Grashammel, 1945-tel, a realizmus doktrinája által meghatározott ötvenes évekkel, a hatvanas, hetvenes évek újavantgárd művészetével, a rendszerváltással, a modernizmus utáni kortárs művészettel. A kötet átfogó képet ad a század képzőművészetéről, és első ízben vállalkozik az 1945-től napjainkig terjedő időszak ismertetésére, az elmúlt ötven év újjáértékelésére, a politikai nyomástól, cenzúrától, és a vele szembe alkalmazott taktikáktól független szakmai elemzésre. Ebből adódik, hogy a szerzők korábbi művészettörténet-írásunkban központi helyet elfoglaló az ún. haladó törekvések kiemelése helyett árnyaltabb képet festenek, nem hangsúlyoznak egyoldalúan egy-egy vonulatot vagy irányzatot. Úttörő jelentőségű az utóbbi harminc év feldolgozására, amelynek művészetről összefoglaló tanulmány mindeddig nem született. A szerzőknek új szempontok alapján kellett feldolgozniuk ezt az időszakot, és törekedtek arra, hogy a művészet folytonosan alakuló kontextusát és intézményrendszerét, a kiállításokat, galériákat, folyóiratokat egyaránt bemutassák, és a legfiatalabb alkotók munkáinak is helyet adjanak. 1989, a rendszerváltás óta immár tíz év telt el. Nemcsak a világ formálódott át, és vele a művészet, hanem a művészettörténet szemlélete. A századvég közelsége kényszerítően időszerűvé tette, hogy egy új nézőpontú összegzés, a nagyközönség számára is érthető, friss szellemű, színvonalas 20. századi magyar művészettörténet megjelenjen. A kötet szerzői a 20. századi magyar és közép-kelet-európai képzőművészet szakemberei, akik kiállítások kurátoraiként, egyetemi előadókként foglalkoznak kutatási területükkel, tudományos publikációk mellett a kortárs művészeti életben is aktívan résztvesznek. Andrási Gábor (1954) az Óbudai társaskör Galéria vezetője, Pataki Gábor (1955) az MTA Művészettörténeti Intézetének igazgatóhelyettese és az Új Művészet folyóirat szerkesztője, Szücs György (1960) a Magyar Nemzeti Galéria tudományos titkára és Festészeti Osztályának múzeológusa, Zwickl András (1964) a Magyar Nemzeti Galéria muzeológusa és a Magyar Iparművészeti Főiskola adjunktusa.

Gottfried Fliedl - Gustav ​Klimt
"Sem ​az írott szónak, sem a beszédnek nem vagyok mestere, kivált nem, ha magamról vagy munkámról kell nyilatkoznom. (...) Aki rólam - értsd: a művészről, hisz csak ez az igazán fontos - tudni akar valamit, az nézze meg figyelmesen képeimet, és belőlük próbáljon rájönni arra, hogy mi vagyok és mit akarok. " (Gustav Klimt)

Barcsay Jenő - Művészeti ​anatómia
Az ​anatómiai atlasz tudományos alaposságú szakkönyv, képtáblái pedig önálló művészi értékű rajzok. Első ízben negyvenegy esztendeje jelent meg. Azóta idehaza és külföldön egyaránt nélkülözhetetlen kézikönyve lett a művészeti oktatásnak, hasznos segítője a képzőművészeti alkotómunkának, de élvezettel forgatják lapjait a szép rajzok kedvelői is.

Sarah Mucha - Alfons ​Mucha
Alfons ​Mucha a szecesszió egyik legjelentősebb és legmarkánsabb képviselője. A 19. század végi dekadencia újrafelfedezésének jegyében az album bemutatja azt a művészt, akinek grafikái és iparművészeti munkái fémjelzik a ma reneszánszát élő stílust. A kötet tanulmányain és illusztrációin keresztül kirajzolódik a művész sokoldalú tehetsége.

Aradi Nóra - A ​szocialista képzőművészet története
Tartalom Megjegyzés ​a második, átdolgozott, bővített kiadáshoz Előszó Az előtörténet és a történet kezdetei (a negyvennyolcas forradalmaktól az 1917-es forradalmi hullámig) A művészi tájékozódás megváltozott feltételei Daumier A peredvizsnyikek A társadalomkritika századvégi változásai A magyar agitátor-képek A német művészet és Kollwitz Két forradalom között A két világháború között (1917-1945) A Nagy Októberi Szocialista Forradalom közvetlen hatása A forradalmi hullám európai hatása A gép, a város, az ember Új korstílus-tendencia a húszas években A művészet a háború és a fasizmus ellen Művészet és agitáció A kompozíció és a típus. Derkovits A jelenkor (A második világháború után) A szocialista művészet nemzetközi helyzete "Közösségi művészet felé" A műfajok és a gyakorlati funkció változásai Eszmetörténet. A téma és a tartalom Zárszó Színes táblák Jegyzetek A fekete-fehér képek jegyzéke A színes táblák jegyzéke Művészek névmutatója

Pogány Ö. Gábor - Magyar ​festészet a XIX. században
Képjegyzék Melegh ​Gábor: Férfiképmás Id. Markó Károly: Visegrád Brocky Károly: Venus és Amor Barabás Miklós: Vásárra induló román család Libay Károly Lajos: Parasztudvar Weber Henrik: Mosonyi Mihály zeneszerző és felesége Barabás Miklós: Liszt Ferenc Id. Markó Károly: Tájkép Appegginből Borsos József: Nemzetőr Borsos József: Lányok bál után Orlai Petrics Soma: Anyám Madarász Viktor: Hunyadi László siratása Wagner Sándor: Dugovics Titusz Székely Bertalan: Önarckép Györgyi Lajos: Deák szidónia Madarász Viktor: Zrínyi és Frangepán a Bécsújhelyi börtönben Benczúr Gyula: Hunyadi László búcsúja Székely Bertalan: Egri nők Madarász Viktor: Dobozi Szinyei Merse Pál: Ruhaszárítás Munkácsy Mihály: Siralomház Székely Bertalan: V. László és Czillei Lotz Károly: Alkonyat Dósa Géza: Zongoránál Munkácsy Mihály: Tépéscsinálók Munkácsy Mihály: Köpülő asszony Szinyei Merse Pál: Majális Szinyei Merse Pál: Lilaruhás nő Barabás Miklós: Bittó Istvánné Paál László: Erdei út Benczúr Gyula: Olvasó nő Paál László: Út a Fontaninebleau-i erdőben Mészöly Géza: Balatoni halásztanya Mednyánszky László: Mocsaras táj Gyárfás Jenő: Tetemrehívás Munkácsy Mihály: Poros út Mészöly Géza: Lídó Hollósy Simon: Tengerihántás Munkácsy Mihály: Fasor Ferenczy Károly: Lányok virágokat gondoznak Bihari Sándor: Vasárnap délután Vaszary János: Fekete kalapos nő Rippl-Rónai József: Öreg hölgy ibolyacsokorral Rippl-Rónai József: Apám - anyám Kernstok Károly: Agitátor a gyár kantinjában Ferenczy Károly: Hazatérő favágók Hollósy Simon: Rákóczi-induló

Fekete Tamás - Szobrászat
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

René Berger - A ​festészet felfedezése I-II.
"Ha ​valamely műalkotás zavarba ejt bennünket, kötelességünk vizsgálat tárgyává tenni a művészt és magunkat is. A helyes magatartás nem az alkotás egyszerű elfogadásán vagy visszautasításán alapul, hanem a megalapozott ítéleten, miben hisz a néző, mert alapos oka van erre. Ilyen jól megalapozott ítéletet kizárólag az esztétikai érték megvizsgálásakor alakíthatunk ki a magunk számára." (René Berger)

Ruzsa György - Feofan ​Grek
A ​középkori orosz művészet egyik legjelentősebb mestere a görög származású Feofan Grek. Festészetét alapvetően a bizánci kulturális hagyományok határozták meg, de az új környezet ösztönző hatása alatt a kortárs bizánci emlékeknél drámaibb alkotásokat hozott létre. Ruzsa György korabeli dokumentumok tükrében követi nyomon a festő novgorodi és moszkvai működését. Részletesen elemzi azokat a vallási, társadalmi tényezőket, amelyek befolyásolták művészete kibontakozását. A freskók, ikonok, kéziratok elemzése során kitér a vitatható attribúciós kérdésekre, és ezzel lehetősége nyílik arra, hogy felvázolja a Feofan körül kialakult tanítványi kört is. A szöveget 6 színes és 43 fekete-fehér reprodukció illusztrálja.

Hevesy Iván - A ​modern képzőművészet útjai
Hevesy ​Iván (1893-1966) a XX. századi magyar esztétikai gondolkodás és műkritika egyik legkiválóbb képviselője. A modern művészeti mozgalmak lelkes propagátora volt, „Kiáltvány az új emberért" című, Palasovszky Ödönnel együtt írt manifesztumában „a tömegek új kultúrájáért" szállt síkra az „új művészet" nevében. Ez utóbbi alatt a századforduló táján kibontakozó avantgardista törekvéseket értette, s 1922-ben publikált három könyvecskéjében, amelyeket „Az impresszionizmus művészete", „A posztimpresszionizmus művészete", illetve „A futurizmus, expresszionizmus és kubizmus művészete " címmel Kner Izidor nyomdája adott ki, kísérletet tett az „izmusok forradalmának" értelmezésére és értékelésére. Jelen kötetünk e három, ma már könyvritkaságnak számító, gazdagon illusztrált Kner-kiadvány reprint kiadását tartalmazza a szerző születésének 100. évfordulója tiszteletére.

Betty Edwards - Jobb ​agyféltekés rajzolás
Amikor ​elmélyülünk egy alkotási folyamatban, lelkünk megkönnyebbül, kiszabadul a mindennapi gondok szövevényes hálójából. A rajzolás, az alkotás – mindegy, művészi-e vagy sem – az emberi lélek egyik legősibb kifejezési módja. A tizenhárom nyelvre lefordított Jobb agyféltekés rajzolás c. könyv a maga 2,5 millió eladott példányával a világ legszélesebb körben alkalmazott rajztankönyve. Nem pusztán rajztechnikákat, hanem egy új látásmódot tanít, melynek áldásos hatását életünk más területein is tapasztalhatjuk. Segít abban, hogy elszakadjuk korábbi megrögzött sémáinktól, és új megoldások felé tekintsünk. A könyvben szereplő gyakorlatok összetett hatása azt a célt szolgálja, hogy növelje az önbizalmat a döntéshozatalok és a problémamegoldások során.

Szabadi Judit - A ​magyar szecesszió művészete
A ​magyar szecessziónak csaknem a legutóbbi évekig igen mostoha volt a sorsa. Csak amikor az ötvenes évektől kezdve Nyugat-Európában, majd lassanként Közép-Európában is "felfedezte" a jelenkor ezt az évtizedekig feledésbe merült művészeti-szellemi áramlatot, kezdtünk fölfigyelni arra, hogy Budapest utcaképét milyen erősen formálta a szecesszió, és a magyar iparművészetben is önálló áramlatot alkotott. De még akkor is kétséges volt: létezett-e egyáltalában magyar szecessziós képzőművészet. Szabadi Judit könyve ennek a kérdésnek a megválaszolására vállalkozik. Noha a magyar szecesszió nem nőtt olyan egységes és különösen nem olyan forradalmi irányzattá, mint például a belga art nouveau vagy a német Jugendstil, 1890 és 1914 között, azaz egy negyedszázadon át formálta képzőművészetünk arculatát. A szerző a magyar szecesszió szeszélyes természetéhez, extrém vonásaihoz, váratlan felíveléseihez igyekezett alkalmazkodni akkor, amikor könyvében külön fejezetet szentelt a szecesszió epizodistáinak, és külön azoknak, akiknek munkásságában sorssá növekedett a "modern stílus". Ebben az összefüggésben ismerjük meg Ferenczy Károly, Vaszary János, Csók István, Fényes Adolf, Egry József, Iványi Grünwald Béla, Lesznai Anna szecessziós periódusát és azokat a lenyűgöző életműveket - Rippl-Rónai Józsefét, Gulácsy Lajosét és Csontvárí Kosztka Tivadarét -, melyekben egységbe forrt az új szellemi áramlat életérzése, stiláris kifejezésmódja és alkotói magatartása. A stílus tudatos és programszerű megvalósítását képviseli a század elején szerveződött gödöllői művésztelep, élén Körösfői_Kriesch Aladárral és Nagy Sándorral. A könyv a képzőművészet valamennyi műfajában - a festészetben, grafikában, szobrászatban - áttekinti és értékeli a szecesszió hazai jelentkezését és szerepét. Egyben része, mintegy első állomása egy nagyobb vállalkozásnak, amely arra hivatott, hogy a századelőnek ezt a jellegzetes művészeti áramlatát az építészet és az iparművészet vonatkozásában is bemutassa. A könyvet 332 fekete-fehér és 32 színes kép illusztrálja.