|
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg.
Kapcsolódó könyvek
Britt G. Hallqvist - Ingrid Sjöstrand - Siv Widerberg - Ami a szívedet nyomja
Ami a szívedet nyomja, azzal a legnehezebb megbirkózni. Apának, anyának sok a dolga, a tanárod más gyerek gondját is viseli, pajtásod sokszor csak fél füllel figyel rád. Pedig oly jó lenne elmondani valakinek, ami egyre gyűlik és szorít ott belül, az érdekes felfedezéseket, melyekért lelkendeztél, a barátságról, szerelemről kialakult gondolataidat, a felnőttek furcsaságait, a világ zavarba ejtő eseményeit s nem utolsósorban megtalálni helyedet ebben a bonyolult nagyvilágban. Jó volna néha verset írni - abban talán ki lehetne fejezni mindezt. Három svéd költőnő megpróbált azon a nyelven, amely minden gyerek sajátja, verset írni arról - ami a te szívedet is nyomja. Ezt a nyelvet kitűnően érti a fordító, Tótfalusi István, akinek nagy szerepe van a svéd gyerekversek hazai sikerében.
Ismeretlen szerző - Szép versek 2002
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Nagy Bandó András - Hetvenhét macskajaj
77 macska verses önvallomása a szerző rajzaival. A kötet folytatása a 2009-es könyvhéten megjelent, nagysikerű AMI A BÖGYÜNKBEN VAN c., 142 madár verses önvallomását tartalmazó, Nagy Bandó András rajzaival díszített kötetnek. A Macskamánia c. magazin is pártfogolja a könyvet, várhatóan a sok ezer macskarajongó érez majd késztetést, hogy birtokolhassa.
Baka István - Versek
Baka István életműsorozatát indítjuk ezzel a kötettel. Terveink szerint évente jelenik majd meg egy-egy könyv; jövőre a Próza, dráma, majd a Műfordítások és a Publicisztikai írások.Az első kötet Baka István költeményeinek eddigi legteljesebb gyűjteményét tartalmazza. A versek gerincét a Tájkép fohásszal 1996-os kiadása alkotja, mely bár posztumusz műként látott napvilágot, tartalmát még Baka állította össze. Kötetünk függeléke a Tájkép fohásszal eredeti kompaktságát és zártságát hivatott ellensúlyozni az oda fel nem vett, de Baka életében megjelent, valamint a hagyatékból előkerült versek, változatok és vázlatok közlésével.
Jaan Kaplinski - Meztelen juharfák
Jaan Kaplinski, a mai észt költészet vezéralakja 1941-ben Tartuban született. A hatvanas évektől publikál verset és esszét, műfordítóként is ismert. Köteteiért többjelentős hazai és külföldi díjban részesült (Juhan Liiv-díj, 1968; Juhan Smuul-díj, 1985; Eino Leino-díj, 1992; Wihuri-nagydíj, 1995), Nobel díjra is fölterjesztették. Magyarul eddig egy tucat verse jelent meg folyóiratokban, illetve az Európa kiadó észt költői antológiájában (1975).
Sulyok Gizella - Tercek Holdfényben
Weöres Sándor gondolataival szeretném megvilágítani költői szándékomat: "A vers mindenkor beszéd-ének-zene keverékéből születik, ami bizonyos hangzásbeli kötöttséget is jelent... A művészi alkotás minden korban szabad tevékenység, melynek nincs általános érvényű határa és a formai törvények között sincs teljes érvényű megkötés" A Tercek holdfényben című kötet Szózene alcíme azt kívánja kifejezni; hogy meghatározott számú szótagokból, kottafejek nélkül is születhet zenei hangzás. A versek 1-2-3-4-5 szótagú sorokból építkeznek. Miközben a költői mondanivalót szolgálják, szigorúan zárt rendet követnek. Ezáltal kikerül a versből minden fölösleges szó, ami nem szolgálja feltétlenül a szöveg mondanivalóját - és utólag sem fér bele egyetlen szótag sem. A szigorú szerkesztés menetében néha fölcserélődik az adott szótagszám rendje, például 2+3 helyett 3+2 követi egymást, miáltal egy bizonyos ringó mozgás hangulatát kelti az olvasóban -, akinek persze nincs szüksége szótagszámlálásra ahhoz, hogy átérezze a vers érzelmi, gondolati üzenetét.
Hervay Gizella - Életfa
"Hazám hazám édes párom
hazaérünk egy fűszálon
kerek a föld végtelen
végtelen a szerelem."
Ilyen dalszerű négysorosokból áll ez a kötet, amelyben fákról, madarakról, örömről, bánatról, hűségről és szerelemről szólnak a versek. Hervay Gizella kitűnő költő, Hajnal Gabriella a legszebben megálmodott faliszőnyegek mestere; kettőjük alkotásából kapnak a gyerekek valódi művészetet: költői élményt, festői színpompát.
László Noémi - Feketeleves
Mindig van valami, amit nem érték,
kihagyok, elsietek, összetépek. Elég,
megerőltető ezek után szépen, egyenes
háttal kacagni a képen, hogy lássák:
vidám vagyok és egészséges,
mint a makk. Mert a gyerekek
olyan boldogak.
Bartos Erika - Hógolyó
Bartos Erika versei gyógyírként hatnak a lélekre. A témák közel állnak a gyerekek gondolatvilágához, a szeretetből fakadó sorok mosolyognak, és valamilyen csoda folytán ez a boldogító érzés átragad az olvasóra is. A versek szemléletesen idézik fel az élet minden pillanatát.
A "Hógolyó" című verseskötetből megismerhetjük például, hogy milyen az állatok lábnyoma, vagy hogy hogyan születik a boci. Több vers lehetőséget teremt a közös játékra és a kreatív tevékenységekre is, de beszédfejlesztő hatásuk is kiváló. Az olvasni nem tudó kisgyerekek pedig a verseket kísérő rajzok segítségével képolvasással mesélhetik el a szülőknek és a nagyszülőknek a versek sorait.
Schein Gábor - Márciusban jaguárok?
Schein Gábor gyerekversei sokféle hangon és formában szólalnak meg. Az emberi létezés legmélyebb, a gyerekek számára is ismert alaptapasztalatai kapnak sajátos, minden hazugságtól mentes, éppen ezért töretlen fényt bennük: a szeretet, az egyedüllét, az összetartozás, a várakozás, egymás félreértése, elvesztése és megtalálása. Mindez sok humorral történik, a versekből sugárzik a képzelet és a nyelvi gondolkodás eredeti öröme. Ezt a derűt tükrözik Rofusz Kinga egyszerre játékos és komoly, belülről feltárulkozó képei. A versek és a képek olyan közös világot alkotnak, amelybe gyereknek és felnőttnek egyaránt jólesik belépnie.
Tandori Dezső - Medvék minden mennyiségben
A költő medvéi: mackók a játékboltból, bazártrafikból, áruházból, mackók a desszertesdoboz fedeléről, üvegmackók, de talán még képzeletbeli mackók is. Vegyes társaság, de mégis igaz jóbarátok, társak. Lehet velük beszélgetni, ki lehet találni, mire gondolnak, mit néznek, látnak, mire vágynak, mi az, amire a nagyokat intik. Pirongatni, korholni lehet őket, rájöhettünk apró cseleikre, úgy tehetünk, mintha...
Lehet velük játszani, de ők is játszanak velünk.
Egy szó, mint száz; nagyon fontos, hogy a versekből megtudhatunk mindent, "amit a játékmackókról tudni kell". De talán még többet is ennél, mert ezekben a medvékben emberi érzések élnek, mosoly és könny csillog a szemükben, emlék, részvét, szeretet bujkál bolyhos testükben.
Lackfi János - Vörös István - Apám kakasa
Régi verssorok: ott csörögnek, ott zörögnek a gyerekkobakokban réges régóta. Valósággal belénk nőttek, szeretettel ízlelgetjük, dédelgetjük őket, nélkülük nem lennénk azok, akik vagyunk. Közben a gyerekek felnőnek, gyerekeik lesznek meg unokáik, de a fejükben, meg még a gyerekeik és unokáik fejében is egyre ott visszhangzanak, keringenek, röpdösnek azok a bizonyos foszlányok. Az egyik hang ezt mondja: "este jó, este jó". A másik ezt: "nagy bánata van a cinegemadárnak". A harmadik emezt: "süt a pék, süt a pék". Esetleg: "alszik a szív, és alszik a szívben az aggodalom". Netántán: "este van, este van, ki-ki nyugalomba". Továbbá: "volt egy fakatona". Meg aztán: "aludj el szépen, kis Balázs". Kezdődhet így a mese: "volt egyszer egy iciri-piciri házacska". De indulhat kérdéssel is: "ismeritek Bors nénit?", vagy: "Laci, te, hallod-e?".
Az ilyen "örökzöld" verseket szinte mind megtaláljuk ebben a válogatásban. Ám mi lenne, ha ezek a dalok, mondókák, történetek ma íródtak volna, egy olyan világban, ahol van pizza, mobiltelefon, cementgyár, Rubik-kocka, parabola-antenna, tévé és benne Batman?
Ebben a könyvben két mai költő, Lackfi János és Vörös István tovább írta Arany János, Babits Mihály, József Attila, Kányádi Sándor, Kormos István, Kosztolányi Dezső, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Petőfi Sándor, Szabó Lőrinc, Szép Ernő, Tamkó Sirató Károly, Weöres Sándor, Zelk Zoltán és mások jól ismert sorait.
Egyéb fura teremtmények mellett feltűnik itt "apám kakasa", az "após macskája", a "pöfögő Suzuki", a "sanyarú savanyú uborka", a "körömemberke", Kövér Lajos és Tányér Kázmér, Pióca bácsi és Jeremy, a fekete srác. Itt szaladgál Misi, Loni, Simon, Margit, Dorottya, Johanna és Ágnes: ők a költők hús-vér kisgyerekei, és pompásan belakják, bebukfencezik, beszaltózzák ezt a rugalmas, színes, félig régi, félig mai ugrálóházat. És még egy kitalálós meglepetés is vár a figyelmes olvasóra!
Bartos Erika - Százlábú
Az ország kedvenc mesélője, Bartos Erika újabb verseskötettel jelentkezik, melyben ezúttal nem szilvásgombóc és kukásautó alkotja a sorvégi rímeket, hanem mondjuk Elemér doktor, egy Trabant, léggömbök, hóember, évszakok, buborék, szivárvány, hókotró, százlábú, mackóbarlang, szánkózás, apák...
Bartos Erika - Zsákbamacska
Bartos Erika pontosan tudja, mi érdekli az egészen piciket és az óvodásokat! Most - a sok mesekötet után - versbe foglalta mindazt, ami a számukra lényeges: a kukásautótól a szilvás gombócig, a betegségtől a hisztiig, mindent. A könnyen megjegyezhető és csengő-bongó versek a fantasztikusan kedves rajzok kíséretében azonban nemcsak a gyerekek, de a szülők kedvenceivé is válnak majd.
Fodor Ákos - Idéző jelek
Semmit sem lehet igazán végigmondani (hát még végighallgatni!) - akkor már inkább az ellenkezőjével próbálkozom. Keresem a Szükséges Minimumot; a hordozható kivitel-lel kísérletezem. Ennek a törekvésnek anyagválasztási és egyszerű mennyiségi konzekvenciái is vannak - engem most elsősorban ezek foglalkoztatnak. Terjedelmes, drága, kényes holminak csupán kínzó hiányát cipelhetjük magunkkal ilyen-olyan számkivettetéseinkkor; a "portable" élmények viszont, az idézhető dallamok, a felidézhető képek, emlékezetes érintések életünk fájdalomcsillapítói lehetnek.
Másfelől: ugyan ki tudhatná, nem mondta-e el már első tíz szava között azt a hármat (kettőt?, egyet?), amiért érdemes volt megtanulnia - úgy-ahogy - beszélni? E meggondolás is szerénységre int.
Terjedelmesebb megnyilatkozásaimat úgy tekintem, hogy azokból (idő vagy tudás hiányában) még nem sikerült kihagynom a romlandó fölösleget. Ez a jegyzet is ilyen.
Fodor Ákos
Jónás Tamás - Önkéntes vak
MAX PANASZ NO CUKOR és a városban vagyok: újra albi még a szívem csernelyi egy tanyán ver s új szerelmem a tenger a homlokomból elfolyik mint magzati víz a méhből újra albérlet magasan redőnnyel fincsi boldogság csak a kulcsa nincs meg kérlek ajtómag sose rúgd be többé hogyha átlépnéd küszöböm neked annyi lenne OK tagadhatnám de te látod úgyis kis cigány csávó a budait játssza: leptop albérlet per apeh honor drox versben éli éli rom-anti-kuss-ban hátra mi még van
Ismeretlen szerző - Friss tinta!
"Sok éve nem jelent meg ilyen remek versantológia. Gyerekeknek? Felnőtteknek? Én azt mondom, annak, aki éppen olvassa, de ha együtt teszik, az a legjobb. Szellemes, mulattató versek, egyiken sírsz, a másikon nevetsz, szóval az én ízlésem szerint valók. (Halász Judit) "Az ember ritmusokban él. A szív, lélegzés "testi", az évszakok, a nappal és éjszaka változásainak természeti ritmusaiban. Akkor egészséges, ha "fölveszi", ha "tartja", ha "harmonizálja" a ritmust. A kisgyereknél ez még spontán folyamat. Elalszik, ha álmos, felébred, ha kialudta magát... De minden "külső" ritmus erősíti benne ezt a még adott harmóniát, erősíti, gyógyítja őt. Ritmikusan ringatjuk, ritmikusan csitítjuk, babusgatjuk, altatjuk mondókákkal, dúdolókkal; ritmikusan játszunk vele csiklandozókkal, lovagoltatókkal, höcögtetőkkel... Ritmikusan-dallamosan mondjuk később a mesét, vagy éppen: a halandzsát. S ő ezt élvezi. Ezekhez a ritmusokhoz ad új ötleteket ez a könyv, a nyelv egész embert átható, vigasztaló, felderítő ritmusaihoz. Forgassák szeretettel!" (Vekerdy Tamás)
Nádasdy Ádám - Az az íz
Emlékek és maradványok: ennyi volnánk? A verseskötet orvul csupa "nagy dolog" körül lépeget, melyek legjelentősebbje a szerelem. Nádasdy költeményeinek könnyű-nehéz tánca az érzelmekről - azok időbeliségéről leginkább - nem hivalkodó rumba, inkább valami közép-européer iróniát sejtető, levegős salsa. Az emlékszíneket és -illatokat könyörtelenül (mert markánsan) eleveníti meg, mediterrán napsütésben vibrálnak az alkalmak és a tárgyak. A Nádasdy-versskiccek kirabolják az időt, majd tovább engedik, hogy könnyű szívvel hagyjanak mindent és mindenkit elenyészni. Ez fájdalmas, de jó nekünk.
Horgas Béla - Mihez közelebb
Az itt és a most szembesítése mindazzal a felmérhetetlen, látszólag kusza és csakis szubjektív tapasztalatokban mérhető hordalékanyaggal, amit az idő sodor maga előtt, nem új problematika Horgas Béla költészetében. Nyelvi bravúrokban gazdag újabb kötete szintén ebből az alapállásból született, a versek száma (hétszer tíz) pedig a megszólalás aktualitását egyértelműsíti. Az egyes versek - a zenei hangzásban, asszociációkban gazdag gondolathullámzások - egy olyan kompozícióba illeszkednek, amely lineárisan haladva egyrészt a költő életének jelentős mozzanatait hangsúlyozzák, másrészt (a versben megfogalmazott élmények évszakokhoz, esetleg konkrét dátumhoz való kötődése okán) az év téltől télig terjedő ciklikus körforgását jelenítik meg. A tartalmas, színvonalas és ízléses kialakítású kötet - melyet ezúttal is a költő rajzai illusztrálnak, továbbá egy versről írt esszéje is kiegészít - a modern líra kedvelőinek ajánlható.
Nádasdy Ádám - A rend, amit csinálok
A rend nagyon fontos. Rend kell. Csak az a kérdés: milyen legyen?
Lehet elhatárolódás, félelemből eredő elutasítása mindennek, ami megfoghatatlan, bizonytalan, idegen. Nádasdy Ádám rendje azonban nyitottság, készenlét, olyan térkép, melynek segítségével több lehetséges útvonalat igyekszik feltárni a másik felé, vállalva az irányvesztés kudarcait is. Lírájának pátosztalan, de nemes nyelvezete, az önmagát olykor fájdalmas, olykor finoman oldott pontossággal boncoló tekintet közelebb viheti minden olvasóját saját rendjének megértéséhez.
Könyve tükör, mely torzítások nélkül mutatja: ilyen vagyok, ilyenek vagyunk.
Illetve persze hogy torzít. De az benne a költészet.
