Este ​van, este van

Gazdag Erzsi - Mesebolt
Melyik ​gyerek nem tanulta meg az óvodában az _Egy kis malac röf-röf-röf_ vagy _A csavargó füstgyerek_ c. verset, s melyik gyerek nem énekelte vidáman az óvodában vagy az esti elalvás előtt azokat a népdalokra emlékeztető verseket, melye­ket a költő írt Kodály Zoltán gyermekdalaihoz? Gazdag Erzsi versei antológiákban, számos kiadványban, kottákban váltak népszerűvé, a szép vers megszerettetésének egyik eszközévé. Lukáts Kató nyuszikkal, törpékkel, csillagos rét­tel teli képei még játékosabbá teszik ezt a sokszínű költészetet. A _Mesebolt_, mely most negyedik kiadásában jelenik meg, minden gyermek könyvespolcának kedves darabja ma is.

Fazekas Anna - Öreg ​néne őzikéje
Először ​1952-ben jelent meg az Öreg néne őzikéje, és azóta hallatlanul népszerűvé vált Fazekas Anna verses meséje, vetélytársává a klasszikus gyermekirodalmi alkotásoknak. A verses formában megírt kedves kis mese az ember és az állat kölcsönös szeretetéről szól.

József Attila - Altató
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zelk Zoltán - A ​három nyúl
Színes ​képeskönyv, lapozó a legkisebbeknek, Reich Károly illusztrációival.

Arany János - Juliska ​elbujdosása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bolgár György - New ​York, időszámítás előtt
Szokatlan ​könyvet tart a kezében az olvasó. Verseskötetet és fotóalbumot egyszerre. A fényképek ugyan egy magánalbumból valók, de a szerzőnek nemcsak most, a New York-i tragédia után, hanem már évekkel ezelőtt, a képek készítése közben is az volt a célja, hogy New Yorkot képben és szóban egyszerre örökítse meg. New Yorknak ugyan egyetlen arcát fényképezte, ám ez az arc száz- és százféle lett. Pontosan ugyanúgy, ahogy az ember arca is állandóan változik. Még a messzeségből nézve is mintha élne ez a város, a versek pedig másfajta, kettős életre keltik. A rosszban éppen jókor. A New York-i halál és pusztulás utáni pillanatokban idézik fel az időszámítás előtti életet. Bolgár Györgynek az ismert rádiós újságírónak eddig nyolc könyve jelent meg, közülük kettő volt verseskötet.

Áprily Lajos - Fegyvertelen ​vadász
Áprily ​Lajos népszerű költészetébnől kínál ízelítőt ez a válogatás a gyerekolvasóknak. Nem gyerekeknek írt versek ezek, de bennük a költői élmény emberi általánossága s ugyanakkor megragadó, sugallatos megfogalmazása mindenkihez szóló költészetet teremt. A tavasz nyílása, az ősz közeledése, az éjszakai zápor, a madarak tarka villódzása, a havasok kéklő köde, a családi élet melegsége - mindnyájunk közös éplménye. ezekről a közös, gyereket és felnőttet egyaránt megérintő érzésekről Áprily Lajos kivételes költői mélységgel és tisztasággal vall, olyan lehiggadt, gyönyörködtető formaművészettel, amely a klasszikusok nemes egyszerűségét juttatja eszünkbe.

Ismeretlen szerző - Ver(s)ziók
"Elképzelésünk ​nagyjából az volt – írják a bevezetőben a kötet szerkesztői –, hogy a 'kísérletező költészetnek' Európában lényegében már az utóbbi két évtizedben polgárjogot nyert alakzataihoz viszonyítva legalább annyit próbáljunk szemléltetni, miben és hogyan halad együtt a legújabb költők lírai gondolkodása a jellegadó áramlatokkal." De az itt felsorakozó, legfiatalabb költők versei a szó "hagyományos" értelmében tulajdonképpen nem tartoznak az avantgarde költészet körébe. "Ha szabad így mondanunk – mutatnak rá a szerkesztők –, inkább valami visszafogott ironizáltság, önkisebbítés, csöndes understatement uralkodik itt, mintsem az avantgarde lázadóbb, radikálisabb, mindent újraértelmezni akaró lendülete." (Ami azt is jelenti, hogy a "költői" és a "prózaírói" szemlélet és magatartás közötti hagyományos távolság csökkenőben van.) De formai vonatkozásban is mértéktartóbb ez a legfiatalabb lírikus nemzedék európai kortársainál, közvetlen elődeinél. Ott a bonyolult (nemcsak szóbeli) előadhatóság, az akusztikus versek, gépversek, kibernetikai alkotások jelzik azokat a határokat, amelyek között újra kell gondolnunk a költészet mibenlétét. Antológiánk költői ritkán követik ezeket a szélsőséges formákat, de a vers határainak radikális újraértelmezését ők is elodázhatatlannak érzik. Valószínű, hogy e versek horgán fennakad majd a mai európai költészet színképét kevésbé ismerő vagy az efféle kísérletezéseket az "értelem" nevében eleve visszautasító olvasó. De érdemes meggondolnia, hogy az "értelem" a költészetben nem az egyedüli iránytű, s még az sem biztos, hogy a verset mindig (racionálisan) meg lehet, meg kell érteni, vagy csak megérteni kell. A kötet egyik költője pl. mintegy használati utasításként ezt írta versei alá: "A következő két vers az értelemszerűen olvasó szem számára üres szöveg, az érzékien olvasó szem számára partitúra, de csak a mormoló, felpattanó, ritmikusan tagoló száj és zenei fül számára költemény." (Ezzel nyilvánvalóan a zenéhez közeledik a költő, a költemény.) Az antológia "verseinek" egy részét pedig nemcsak olvasni, hanem – mint a képzőművészeti alkotásokat – nézni kell. Közülük a fotó–szöveg montázsok egyike-másika vélhetően felborzolja majd némely olvasóinak erkölcsi érzékét, ízlését. Akiknek azonban azt is figyelembe kell venniök, hogy ezek a fiatal költők nem a kor- és sorstársaikról táplált illúziókat, hanem életük, külső és belső világuk valóságos képét próbálják felmutatni maguknak és olvasóiknak. És persze játék ez is, játék a – nem mindig szívderítő – valósággal. A költők, minden komolyságuk mellett, játszanak, szavakkal, formákkal, szétszedve, majd új és új alakzatba összerakva a vers alkotórészeit. De úgy gondolják, ez a játék nem öncélú: komolyan veszik.

Nagy Bandó András - Madarak ​tolláról
Az ​első könyvünk legtöbbször elkallódik és el is felejtjük. Annyi emlékünk marad róla, hogy meséskönyv volt, színes képekkel, mondókákkal. Én is így jártam az első könyvemmel. Emlékszem néhány könyvre, pár tankönyvre, de az első könyvemről semmi emlékem nem maradt. A legérdekesebb meséket nagyapámtól hallottam. Nem könyvből mesélt, és egyetlen történetét sem kezdte úgy, hogy hol volt, hol nem volt. Valamennyit az élet szülte, ő megőrizte az emlékezetében, és amint alkalom kínálkozott, tovább adta nekem, nekünk. Nagyapám halk szavú pásztor volt, és szép számú nyájat terelgetett a Maros környéki réteken. Jól emlékszem, amikor első alkalommal mellette tölthettem egy egész napot, délután már unatkoztam. Túl nagy volt a rét, és annál is nagyobb a csönd. Amikor nagyapám megérezte, hogy nem találom a helyem, mesélni kezdett. Beszélt a nyájat kolomppal vezérlő és egyben tartó vezérürüről, a legerősebb kosról. Elmondta, mit köszönhet a pásztor a nyájat terelgető pulinak. Csak int a szemével, és már keríti is a nyájat. Arról is mesélt, hogy az elmúlt évek során hány és hány bárány világra jöttekor bábáskodhatott. Nem is hittem volna, hogy az anyajuh a téli ellésnél egyfolytában dédelgeti a bárány kicsiny testét, hogy életet leheljen bele. Arra is büszke volt, hogy amerre ő terelgette a nyájat, furulyaszótól volt hangos a határ, és viccesen tette hozzá: már azt sem tudja, hogy ő utánozta-e a madarak hangját, vagy a madarak a furulyáét. Úgy beszélt a pusztáról, mintha az egész síkság az övé volna. Mintha az ő keze által vált volna olyan széppé, amilyennek látta és láttatta. Mint amilyennek mutatta nekünk.

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 1992
Ez ​a Szép versek nem protokoll-lista. Ez a Szép versek fiatal. Ez a Szép versek, ha úgy tetszik, sanzongyűjtemény. Ez a Szép versek kiszámíthatatlan. Ez a Szép versek nagyon is kiszámítható. Úgy tűnik, ez a kaotikus év a verstermésben kristályosan rendeződik. Miközben kiderült: költőink inkább mintha elszenvednék a politika térnyerését a lélek belső tájain. Mert ebben az évben nem lehetett "műveljük kertjeinket"-tel elegánsan visszavonulni. Hiszen "hol szabadság van, ott szabadság van". De - s ez most és itt nem paradoxon -, ez a Szép versek nem politizál. Ez a Szép versek - micsoda botrány! - esztétizál. Nemre, felekezetre, életkorra, tekintélyre és tekintélytelenségre való figyelem nélkül. Hogy semmiféle költői klikk (pardon, csoportosulás!), semmiféle megszokás és semmiféle megszokatlanság irányába ne billenjen el a mérleg. Hogy az lehessen a kötet, ami lényege szerint volna: szeizmográf. Értékjelző szeizmográf. Mindenki tudja, a Szép versek arra való, hogy lapozgassa az olvasó; ki a kedvenc, ki a kötelező "mai magyar" költőjénél üti fel, ki a névsorban csemegézik, az egyik azt nézi benne van-e X, a másik azt, hogy miért hiányzik Y, a harmadik meg-megáll, ha neki tetszőt talál. (Nahát meg persze a képek!) Nos, ez a kötet még valami újat hozott az eddigiekhez képest: úgy lehet olvasni, mint egy regényt. Az elejétől a végéig. Mert ez a Szép versek - jó versek. Köszönet érte a költőknek!

Julia Donaldson - A ​legcsinosabb óriás
Gyuri ​a legrongyosabb óriás a városban. Minden vágya, hogy ő legyen a legcsinosabb, ezért egy nap szép új ruhákat vásárol magának. Gyuri, immár a legcsinosabb óriás, vidáman és büszkén indul hazafelé, útközben azonban különböző állatokkal találkozik, akiknek mind segítségre van szükségük... Hogy pontosan milyenre, és segít-e nekik Gyuri, kiderül Julia Donaldson és Axel Scheffler legújabb remekéből. A rímeket ismét Papp Gábor Zsigmond ültette át magyarra. A szerzőpárostól már megjelent: A majom mamája , Tölgyerdő meséi sorozat.

Hervay Gizella - Életfa
"Hazám ​hazám édes párom hazaérünk egy fűszálon kerek a föld végtelen végtelen a szerelem." Ilyen dalszerű négysorosokból áll ez a kötet, amelyben fákról, madarakról, örömről, bánatról, hűségről és szerelemről szólnak a versek. Hervay Gizella kitűnő költő, Hajnal Gabriella a legszebben megálmodott faliszőnyegek mestere; kettőjük alkotásából kapnak a gyerekek valódi művészetet: költői élményt, festői színpompát.

Fodor Ákos - Képtelenkönyv
Egészen ​sajátos világ épül fel a gondosan válogatott, préselt virágszirmokból, és a sziromhősöket hol érzelmes, hol csúfondáros versek mutatják be.

Varga Katalin - A ​kesztyű
A ​kis erdei állatok egy kesztyűt találnak és beköltöznek. Hogy ezután mi történik ? Varga Katalin ( Mosó Masa Mosodája, Gőgös Gúnár Gedeon stb. ) verses meséjét Radvány Zsuzsa rajzai teszik még kedvesebbé

Arany János - Rózsa ​és Ibolya
Egy ​klasszikus népmese Arany János feldolgozásában.

Nagy Bandó András - Ami ​a bögyünkben van
Nagy ​Bandó András legújabb, gyerekeknek szóló kötete nem puszta verseskönyv, hanem komplett madártani kiskáté, melyben olykor-olykor valamelyik kétlábú szárnyas odáig ragadtatja magát, hogy kibújik a gyerekfenekekre ragadt tojáshéjból, és politizálni kezd. Így a kékbegy: "Tönkretesz a politika: csillag van a mellemen. Ráadásul vörös csillag, én a balhét elviszem." Nem állítom, hogy a lurkók pontosan érteni fogják miről is van szó a kékbegy esetében, de Nagy Bandó javára legyen írva: ő sokkal ritkábban ragadtatja el magát, mint a versbe szedett madarai. Azaz az édes rímek és a mókás jambusok közül csak olyankor kacsint ki a költő, amikor már olyan magasra adta magának a labdát, hogy nem bírja nem lecsapatni a nagybukóval vagy a bíbiccel.

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 1989
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Arany János - Családi ​kör
Arany ​János közismert versét, melyen generációk nőttek fel, leporelló formájú képeskönyvként tarthatja kezében gyermekünk. A témához illő elragadóan szép illusztrációk visszatükrözik a vers lényegét.

Palya Bea - Altatok
"Az ​ötlet, hogy altatókat írjak, már nagyon régi, sok dalkezdemény hevert papíron, gépben. De a lendületet, hogy az Altatok könyv-lemez megszülessen, a hasamban rúgicsáló kislányom adta. Szenvedélyes inspiráció volt ez. Az énekek a lélek belső tájaira is elvezetnek minket, hiszen nemcsak az altatásról van bennük szó, hanem általában az intimitásról, a gyengédségről, amely mindenki számára alapkérdés. Gyakran csak az énekhang szól, és sok dalban csak finom hangszerelés van. Egzotikus hangok, apró csilingelések, hangtálak, a keleties oud, tanpura… Kérdezték tőlem, ez vajon gyereklemez-e. Hát, annyira, amennyire az Álom-álom kitalálom. Leginkább azt írnám rá, hogy 0-99 éves korig. Vannak “felnőttesebb” és “gyerekesebb” dalok, ám én azt gondolom, hogy a kicsik - és a nagyok is - majd egyben fogadják be az anyagot, és majd az a lelkükben, fülükben megtalálja a maga helyét.Az álombirodalmi utazást kicsik és nagyok számára Szottfried Zsófia festményei segítik majd, így ez a könyv-lemez egyszerre ajándék a fülnek, a szemnek, az agynak és a léleknek." Palya Bea

Benjámin László - Kis ​magyar antológia
Irodalmi ​karikatúrák