A ​trianoni Magyarország

Kállay Miklós - Magyarország ​miniszterelnöke voltam 1942-1944 I-II.
Kállay ​Miklós (Nyíregyháza, 1887–New York, 1967) egykori magyar miniszterelnök „személyes számadása” hazánk újabb kori történetének különösen súlyos két esztendejéről szól. A volt szabolcsi főispánt, az Országos Öntözésügyi Hivatal elnökét, aki addig soha nem foglalkozott „nagypolitikával”, Horthy Miklós 1942 elején jelölte ki a kormány élére, amikor még töretlen volt Németország támadó ereje. A szerencsétlenül háborúba sodort ország kettős félelem szorításában élt: rettegett a náci német megszállástól, amely nemcsak nemzeti függetlenségétől fosztotta volna meg, hanem ezrek és ezrek életébe is került volna (aminthogy került is 1944. március 19-e után), és rettegett a bolsevizmustól, amely a beözönlő orosz hadak nyomán óhatatlanul uralma alá hajtotta volna a magyarságot (ami később szintén bekövetkezett). E kettős veszedelmet elkerülni, a magyarság függetlenségét, az ország területi integritását megőrizni, s a háborúból az országot kivonni: ez volt az a lehetetlenséggel határos, az adott körülmények között már eleve kudarcra ítélt feladat, amire Kállay Miklós vállalkozott. Próbálkozásait az országban is csak nagyon kevesen értették meg, „hintapolitikának” csúfolták, béketapogatózásait a szövetségesek rendre elutasították, a németek viszont állandóan követelték Horthytól miniszterelnöke menesztését… Amikorra mutatkozott volna valami halvány remény a kibontakozásra, bekövetkezett a katasztrófa: az ország megszállása. Kállaynak is menekülnie kellett, nyolc hónapig a budapesti török követ rezidenciáján élt, a nyilas puccs után elhurcolták és koncentrációs táborba zárták a németek. Ezzel megszűnt számára a politikai cselekvés lehetősége. Soha többé nem térhetett haza. Emigrációban halt meg az Egyesült Államokban.

Ismeretlen szerző - Trianon
A ​Nemzet és emlékezet sorozat második darabjaként megjelenő kötet a történelmi Magyarország fölbomlása, a trianoni békeszerződés megalkotása, valamint politikai és szellemi utóélete dokumentumainak gazdag gyűjteménye. Az egykorú források mellett a szakirodalom jellegadó műveinek több évtizedre visszatekintő válogatása, valamint a békeszerződés és a békerevízió kérdéseivel foglalkozó roppant tömegű ideológiai-publicisztikai termés legfontosabb és legtanulságosabb szemelvényei kapnak helyet benne. Végül széles körű annotált bibliográfia tekinti át a témakör forrásanyagát és a kapcsolódó történeti visszaemlékezéseket, valamint az utóbbi években rendkívül megszaporodott és differenciált szempontokat megjelenítő szakirodalmi munkákat.

Cholnoky Jenő - A ​Kárpátoktól az Adriáig
A ​10 könyv Trianon 100. évében az 1000 éves Magyarországról című sorozat célja, hogy felelevenítse azokat a jeles műveket, amelyek bemutatják a Trianon előtti Magyarország - a Szent Korona Országainak - legfontosabb színtereit, jellemzőit és értékeit. A sorozat köteteinek különös jelentőséget ad az a tény, hogy azok első megjelenésük óta nem kerültek kiadásra, így ezeket az alapműveket hosszú évtizedek után először tesszük hozzáférhetővé a magyar olvasóközönség számára. Cholnoky Jenő neves földrajztudós vezeti keresztül az Olvasót a régi Magyarország tájain. A Kárpátoktól az Adriáig (1934) című műve azonban nem pusztán földrajzi leírás. A Szerző a Kárpát-medencei magyar lét furcsa kettősségét boncolgatja: ugyan helyünk Európa közepén elhelyezkedésénél fogva történelmi viharok, nyomában pedig nemzeti sorscsapások színtere, ugyanakkor természetes egységével megmaradásunk záloga is.

Boros E. Zsuzsanna - Szabó Dániel - Parlamentarizmus ​Magyarországon 1867-1944
A ​polgári képviseletre történő áttérést, a dualizmus korának törvényhozását, politikai rendszerét, majd a két világháború közötti időszak parlamenti és pártrendszerének működését mutatják be a szerzők. Választ kap az olvasó arra a kérdésre is, hogy miben különbözött a magyar parlamentáris rendszer az európaitól.

Galántai József - Magyarország ​az első világháborúban
A ​monográfia Magyarország újabb kori történetének egyik legkritikusabb szakaszát világítja meg. Előzményeiben és egyetemes összefüggéseiben mutatja be a dualista Habsburg Monarchia keretébe tartozó Magyarország részvételét az első világháborúban. Az eseményeket nem csupán hadtörténeti szempontból tárgyalja, hanem a régi, soknemzetiségű Magyarország mélységes kríziseként értelmezi, és főleg politikai oldaláról közelíti meg. Sokoldalúan elemzi a magyar vezető réteg politikáját, s Tisza István kiadatlan iratainak feldolgozásával átfogóan ábrázolja a miniszterelnök bel- és külpolitikai koncepcióit. Részletesen szól a különböző ellenzéki irányzatokról, a mérsékelt parlamenti pártoktól kezdve az úri ellenzékkel szakító és a demokratikus irányzatokkal összefogó Károlyi Mihályon át a szocialista mozgalmakig. Jelentős figyelmet szentel a magyarországi nemzetiségi kérdés háború alatti alakulásának. Szakszerűen és megelevenítően tárja fel a magyarországi társadalom elmélyülő - a felbomlás és a forradalom felé tartó - válságát. A mű nagyrészt a szerző kiterjedt levéltári kutatásain alapszik, ugyanakkor a hazai és a külföldi szakirodalomra, valamint memoárirodalomra is támaszkodik. Gördülékeny, olvasmányos stílusával nemcsak a tudományos kutatók, az e tárgykörben oktató pedagógusok, hanem a szélesebb közönség érdeklődésére is számot tarthat.

Ismeretlen szerző - Magyarország ​és a keresztes háborúk
Évtizedek ​óta nem jelent meg Magyarországon olyan munka, amely önállóan foglalkozott volna a középkori lovagrendek magyarországi tevékenységével. Szinte teljesen hiányoznak az egyes lovagrendek megtelepedéséről és elterjedéséről szóló modern munkák, és különösen azok, amelyek ezt a lovagrendek fejlődésének nemzetközi összefüggésében tárgyalják.

Margittai Gábor - Trianoni ​menyecske
Dél-Erdélyben ​mostanában halnak ki egykor színmagyar falvaink utolsó magyarjai. Sírkertek vándorolnak az utódnépek házainak alapjába, mert nincs már, aki értelmezni tudja a feliratokat. Lelkipásztorok küzdenek pár lelkes nyájukkal, hogy fennmaradjon a magyar szó olyan térségekben is, amelyekről már a felvidéki, délvidéki, erdélyi vagy várvidéki kisebbségünk sem tudja, egykor szervesen kapcsolódtak szellemi szállásterületeinkhez. Valóban reménytelen ez a küzdelem? Öt év telt el a szerző első határjárása óta, kilencven esztendő a trianoni döntés után – és a veszélyeztetett templomok, kastélyok, gyülekezetek egy része tovább pusztult, mások viszont védőtetőt, új lakókat és makacs ifjú papokat kaptak. Margittai Gábor Külső magyarok című riportkötetei egyedülálló vállalkozások: a szórványkutató újságíró a harmadik évezred első évtizedében bejárta a Magyarországtól elszakított magyarlakta „végeket”. A Trianoni menyecske, a második nagy „körutazás” 2005-től napjainkig mutatja be örökségünket riportokban, interjúkban, útirajzokban és esszékben, illetve táj-, műemlék- és szociofotók által. Isonzótól Becskerekig, a szlovák Tokajtól a cipszerek hazájáig, a Mócvidéktől az Úz völgyéig, az Őrvidéktől Rusztig a négy égtájat – elgondolkodtató dokumentumként, egyszersmind rendhagyó bedekkerként szolgálva azok számára, akik felkeresnék bozót fedte Árpád-kori templomaink, nemesi udvarházaink, eltitkolt tömegsírjaink romjait. A szerző a határjáró írásokkal közös felelősségünk kérdéseit feszegeti.

Proinsias Mac Cana - Kelta ​mitológia
Az ​ősi kelták nyomai Írországtól Magyarországig, egész Európában megtalálhatók, irodalmi emlékeik elsősorban a mai Nagy-Britanniában maradtak fenn. A kötet ezek alapján ismerteti a kelta mitológiát, idézi fel a kelta isteneket, a soha ki nem fogyó, mindenkit jóllakató bőségüstöt, a mindent átszövő érzékiséget. Különösen fontos szereplői ennek a mitológiának a nők: istennő ura a háborúnak, istennő személyesíti meg Írország földjét, a nők általában uralkodnak a férfiak felett s bőkezüen osztogatják kegyeiket. Szóbeli kultúra volt ez, amelyet a nagy becsben tartott bárdok, váteszek, költők őriztek. Az utókornak be kell érnie azzal, amit a rómaiak, köztük Julius Caesar és a szerzetesek lejegyeztek. Így lett Lugh-ból, a fényhez kapcsolodó istenből a "gall Mercurius", s így olvadt egybe Anu istennő alakja Szent Annáéval.

Cholnoky Jenő - Magyarország ​földrajza
A ​magyar geográfia világhírű tudósának 1929-es alapműve. Cholnoky Jenő a magyar geográfia legnagyobb tudósainak egyike, Hunfalvy János és Lóczy Lajos munkásságának folytatója. Tudományos kutatásainak területe tág határok között mozgott, a geográfián kívül maradandót alkotott a hidrológiában és a klimatológiában is. A természeti földrajzon belül elsősorban a felszínalaktant (geomorfológiát) művelte. Az amerikai W. M. Davis szemléletét tette magáévá és honosította meg hazánkban, miszerint a domborzati formák szakaszosan változó (ciklikus) lepusztulási folyamatok eredményeképpen jönnek létre. Ennek szemléltetésére nagyszerű tömbszelvényeket készített, melyek a fél évszázaddal későbbi tankönyvekben is helyet kaptak. Utolérhetetlen sikereket ért el a földrajzi ismeretterjesztésben. Mintegy 50 könyvet adott ki, továbbá 700 különféle tudományos dolgozata és népszerű cikke jelent meg. Lebilincselő előadó volt, egyetemi előadásain a tantermek zsúfolásig megteltek. Szerte az országban több ezer népszerű földrajzi előadást tartott. Ő vetített először színes diaképeket Magyarországon, amelyeket maga állított elő fekete-fehér diapozitívok átfestésével. A mérnöki pontosságú szakmai rajzokon kívül mesteri grafikákat készített és művészi tájképeket festett. A kötet bevallott célja a haza megismertetése olvasójával, amely közhelyszerű megállapítás nem véletlen: nem tájleírás, nem puszta bemutatásról van szó, hanem Kárpát-medencei körképről, és nem csak földrajzi tekintetben!. Ahogy írja: érdemes volna akkor is megismerni (az országot), mert hisz a szelíd változatosságnak, a legbájosabb tájképcsoportoknak olyan nyugalmas, derűs lélekpihentető harmóniája, amilyen nincs több a világon! (Reprint könyv, modern borítóval)

Engel Pál - Szent ​István birodalma
A ​kötetről, amelyet az olvasó a kezében tart, elsősorban azt kell tudni, hogy nem itthoni, hanem külföldi közönség számára íródott. 1993-ban ért az a megtiszteltetés, hogy Andrew Ayton angol történész felkért, írjak egy 150 ezer szó terjedelmű összefoglaló művet Magyarország középkori történetéről a londoni I. B. Taurus Kiadó számára. Ilyen tárgyú munka külföldön addig tudvalevőleg egy került forgalomba: Hóman Bálinté, az is német nyelven, ráadásul igen régen, ennélfogva már jócskán elavult. Az ajánlatot tehát nem utasíthattam vissza, bármennyire sugallta is kényelemszeretetem az ellenkezőjét. Rettenetesen fáztam az óriási feladattól, de be kellett látnom: ilyen esetben minden magyar történésznek úgyszólván "hazafias" kötelessége, hogy éljen a kivételes lehetőséggel, és megtegye, ami telik tőle.

Palotás Emil - Kelet-Európa ​története a 20. század első felében
A ​tankönyv a 19-20. század fordulójától a második világháború végéig tartó időszakban vizsgálja Kelet-Európa történetét. A korszak kezdetén a régió nagyobb részét még soknemzetiségű birodalmak uralják. Az első világháború végén azonban kisállamok hálózata alakul ki. Két évtizednyi ?nemzetállami? létezés után ismét alapvető változás következik, az újabb világháború folyamán kirajzolódnak a következő hatalomváltás kontúrjai. A szerző a témát komplex módon dolgozza fel, egyaránt figyelembe veszi a társadalmi, a gazdasági és a politikai tényezőket. Keresi a régió egészére, valamint az alrégiókra jellemző általános vonásokat, ezzel lényegesen többet nyújt, mint országtörténetek egymást követő felrajzolása.

Adolf Hitler - Harcom
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

Ungváry Krisztián - Budapest ​ostroma
Ungváry ​Krisztián hadtörténész munkája a megjelenésekor, 1998-ban, hatalmas űrt töltött be. Több mint fél évszázaddal a drámai események után ez volt az első átfogó, ideológiai felhangok nélküli, hiteles és olvasmányos monográfia e mindmáig sokakat érdeklő és foglalkoztató témáról. A kötet a korabeli levéltári források mellett számos, eddig ismeretlen visszaemlékezést idéz és hasznosít. A műben szerencsésen ötvöződik a mikrotörténetírás célkitűzése és a háború nagyobb összefüggéseinek mélyebb bemutatása, plasztikus képet kap az olvasó a hadműveletek napi változásairól, a lakosság életéről, szenvedéseiről, a kegyetlenkedésekről és az élet újraindulásáról. Az olvasó utcáról-utcára, sőt olykor szinte házról-házra követheti végig a főváros ostromának menetét. Hetvenöt, nagyobb részben eddig még nem publikált korabeli fotó, tizennégy szöveg közti és egy kihajtható, színes áttekintő térkép illusztrálja az elmondottakat és magyarázza a hadi eseményeket.

Popély Gyula - Felvidék ​1914–1920
A ​kitűnő történész hézagpótló, az eddigi ismereteket árnyaló kötetében az 1914–1920 közötti sorsfordító időszakot tekinti át: az első világháborút közvetlenül megelőző hónapoktól a geopolitikai átrendeződés lezárulásáig. Különös figyelmet fordít a cseh aspirációk alakulására, s a legújabb forrásokra alapozva újszerű megvilágításba helyezi a magyar Vörös Hadsereg harcait.

Mészáros László - Száraz Miklós György - A ​történelmi Magyarország
Elhatároztam, ​hogy bejárom a Kárpát-medence minden zegét-zugát, s ami szépet és nevezeteset látok, azt megörökítem - írja a kötet fotográfusa. Ez a szép képeskönyv egy már nem létező országról szól - olyanról, amelynek egykori területéből csak harmadnyi maradt. 87 évvel ezelőttig magas hegyek ölelték körül, bővizű folyók öntözték mezőit, ősi várak, városok hirdették lakóinak kultúráját, civilizációt teremtő erejét. Az egykori Nagy-Magyarország gazdagságáról szól ez a könyv, amelyet fellapozva kincsei most ismét a mieink lehetnek - hacsak a több száz fotó és a színvonalas írások révén is. A Felső-Tisza-vidéki Rahótól Újvidékig, Kézdivásárhelytől Kőszegig megismerhetjük a 64 vármegye legszebb, a magyar történelemhez ezer szállal kötődik emlékeit, s felvillannak neves emberek, a tájak szülötteinek portréi is. Szívvel készült ez a könyv. Reméljük, így is olvassák. A bevezetőt és a 64 vármegyét bemutató esszéket Száraz Miklós György írta. A csaknem 900 fénykép a több nemzetközi díjjal is elismert fotográfus, Mészáros László munkája.

Markó Árpád - Magyarország ​hadtörténete
Markó ​Árpád (1885–1966) a magyar hadtörténetírás egyik klasszikusa. Tudományos tevékenysége az 1921-ben alapított Hadtörténelmi Levéltárhoz kötődött, melynek hivatásos katonatisztként osztályvezetője volt. Számos tanulmányt és könyve írt, gróf Zrínyi Miklósról, II. Rákóczi Ferencről és Hadik András generálisról szóló monográfiái a magyar hadtörténeti irodalom legjobb alkotásai közé tartoznak. 1934-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta, 1953-ban a hadtudomány kandidátusa, 1965-ben doktora lett. 1943-ban jelentette meg Magyarország hadtörténete című könyvét, melyben a honfoglalástól az I. világháború végéig tekinti át hadtörténetünket, részletesen elemezve ezen korszakok katonapolitikáját, hadszervezetét és hadászatát, valamint legkiválóbb hadvezéreink (Nagy Lajos, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, Thököly Imre, gróf Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, az 1848/49--es szabadságharc tábornokai stb.) legfényesebb haditetteit. Megállapításainak zöme ma is helytálló, könyve – szintézis-jellege folytán – megkerülhetetlen a történelemmel, hadtörténettel foglalkozók számára. A térképvázlatokkal illusztrált kötet reprint formában történő újrakiadásához Tóth Gyula és Vargyai Gyula hadtörténészek írtak utószót.

Engel Pál - Kristó Gyula - Kubinyi András - Magyarország ​története 1301-1526
A ​kötet Magyarország történetének 225 esztendejéről ad átfogó képet. 1301-ben, amikor a történet indul, az ország mélyponton volt, az állami egység csak névlegesen létezett, a tartományokra szakadás, a felbomlás tényleges veszélye fenyegetett. 1526. augusztus 29.-én, amely nappal a könyv befejeződik, a mohácsi csatavesztéssel megásták a középkori magyar állam sírját, s az hamarosan részekre bomlott. E két dátum között - a baljós indulás és a tragikus végkifejlet ellenére - a magyar történelem két fényes évszázada húzódik meg. Ez idő alatt Magyarország a térség regionális nagyhatalma volt, amely belső szerkezetében is óriási fejlődésen ment keresztül, sok mindent behozva abból a történelmi hátrányból, amely Nyugat-Európával szemben fennállott. A könyv részletesen bemutatja a késő középkori Magyarország gazdasági, társadalmi és művelődési viszonyait. A helyzetnek, a lehetőségeknek megfelelően e hosszú történelmi kor olyan, egymástól homlokegyenest eltérő karakterű, de egyaránt nagy formátumú uralkodókat termett, mint az ország szívós aprómunkával felépítő Károly Róbert, a szélrózsa minden irányában hadakozó Nagy Lajos, a császári címet megszerző Zsigmond vagy a törökverő Hunyadi János fiaként trónra került Mátyás. A könyv 225 év alatt az ország élén állt hét dinasztia tetteiről a falvak és városok népének mindennapi életéig széles tablót rajzol, monografikus áttekintést ad Magyarország 1031-1526 közti történetéről.

Mályusz Elemér - A ​magyar történettudomány
Arra ​a kérdésre keres feleletet: Támogatja-e történetírásunk a népi gondolatot, igyekszik-e a korszerű nemzeteszmét megfogalmazni? Sorra véve mindazokat az intézményeket, amelyek a magyar történettudomány munkásait összefogják, tárgyilagosan rámutat szervezetük elavult részeire, valamint oly hiányaikra, amelyek az eredményes tevékenységet gátolják. nem közismert jelenségeket ismertet tehát, hanem terveket, amelyek alkalmasak legnemzetibb tudományunk fejlesztésére s egyszersmind a magyar közgondolkozás irányítására. A multtól örökölt intézmények, mint az Akadémia, az Egyetem, a Nemzeti Múzeum működésének kritikájával s a jövő feladatainak megállapításával mintegy kettős tükörben mutatja meg napjainkat, a jelent, az uralkodó szellemtörténeti s a feltörekvő népiségtörténeti irányzat ellentétét, valamint világnézeti különbözőségüket. A tanulmány, elutasítva az elavult politikai nemzet fogalmát, nyílt hitvallás a népi gondolat érvényesülését jelentő új nemzeteszme mellett, ugyanakkor azonban rámutat az all-deutschok magyarellenes történetfelfogásának veszélyeire is.

Ismeretlen szerző - Korai ​magyar történeti lexikon (9-14. század)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

László Gyula - Múltunkról ​utódainknak I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.