Csepp ​a tengerben

Illyés Gyula - Ostromnapló, ​1945
"Illyés ​Gyula nem csak verseivel, prózájával, drámáival van jelen az irodalmi köztudatban, hiszen ki ne ismerné a Naplójegyzeteknek a könyvespolcokon már messziről szembeötlő, jellegzetes, szürke kötésű köteteit." (részlet az Előszóból) A kötetben Illyés Gyula 1945. január 10.-1945. április 24. közötti időszakban írt naplóját olvashatjuk. A(z) Ostromnapló, 1945 (Könyv) szerzője Illyés Gyula.

Barsi Ödön - Északi ​fény / Napló 1944
Az ​„Északi fény” a második világháború idején játszódik, amikor Hitler lerohanta Norvégiát. Egy kis halászfaluban, egy régi gyárban kísérletek folynak „nehézvíz”-zel; a cél az atombomba előállítása. Természetesen a brit Titkos Szolgálat igyekszik a kutatást lassítani, akadályozni – végső cél a gyár megsemmisítése. A norvég halászok némelyike – vállalva még a németbérenc címkét is – segíti az angolok tevékenységét. Náci fanatikusok, politikailag megtévesztett emberek, elhivatott kémek, tisztek, partizánok küzdelmét követhetjük nyomon a kisregényben… Barsi Ödön hiánytalan „Napló”-ja Magyarország 1944. márciusi német megszállásától az 50-es évekig terjedő időszakról számolt be. Sajnos a politika viharait csak az a része vészelte át, amely a német megszállás és a Rádió elfoglalása közötti időszakról szól, így ez az emlékirat töredékes.

Örsi Ferenc - Zöld ​notesz
Örsi ​Ferenc, akinek nevét főként a televíziós Tenkes-sorozat tette ismertté, személyes élményekre épülő regényében a második világháború utolsó időszakának történetét dolgozta fel. 1944 végén Németországba szállítanak egy hadapród-zászlóaljat, hogy ott fejezzék be kiképzésüket. Ezeknek a 17-18 éves fiúknak az életét mutatja be a történet, és azt a fájdalmas átalakulást, amelyen keresztülmennek, amikor találkoznak az egyre inkább felbomló Németország nyomasztó légkörével, saját tisztjeik embertelenségével, a deportáltak meneteivel, a bombázásokkal és a hadifogolytáborokkal.

Szabó Borbála - Budapesti ​napló
"Ha ​testileg épen érem meg a végét, ígérem neked, életem célja az lesz, hogy vissza tudjam adni hitedet az emberekben és abban, hogy nemcsak gonoszság van a földön, de olyan szeretet is, ami megőriz minden szenvedésen keresztül egy szebb, új élet számára." Írta Szabó Borbála Budapesten, 1944-ben a gettóban, ismeretlen helyen munkaszolgálatot teljesítő vőlegényének, akit soha többé nem láthatott viszont.

Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni - Napló
Radnóti ​Miklósné Gyarmati Fanni gyorsírásos naplójában örökítette meg házasságának éveit. A napló magánéletének dokumentuma, teljes nyíltsággal beszél minden problémájáról. Az első bejegyzéseket 1935-ben egy fiatal, huszonhárom éves nő vetette papírra, aki éppen házasságra készült szerelmével. Az utolsó lapokat 1946-ban egy még mindig nagyon fiatal, mindössze harmincnégy éves asszony írta, aki akkor tudta meg, hogy két évvel korábban megözvegyült, férjét 1944-ben megölték. Ezután még hét évtizedet élt. Úgy őrizte Radnóti Miklós emlékét, hogy hallgatásával vette körül.

Boldizsár Iván - Don ​- Buda - Párizs
"Ez ​a könyv nem önéletrajzi regény, és nem is emlékirat. Nem azt írtam meg benne, amire ma emlékszem, és nem hallgattam el azt, amire ma nem szívesen emlékszem vissza. Nem az van benne, amit ma tartok érdekesnek, hanem az, ami 1942 és 1947 között vezette a tollamat. Nem mai tudatomon megszűrve írok a háborúról, az ostromról, a felszabadulásról és a Trianont megismétlő Luxembourg-palotai békéről, hanem akkori tudatom termékeit bocsátom az olvasó elé."

Márai Sándor - Napló ​1943-1944
Márai ​1943-ban kezdett el naplót írni. Az 1943 és 1983 közötti negyven év feljegyzései öt kötetben jelentek meg, az első még itthon, a többi már külföldön. A napló első kötete a háború borzalmaira válaszol. Nem a háborús eseményeket kommentálja, hanem az időszak belső eseménytörténetét rögzíti, a történésekkel bocsátkozik dialógusba. Hűvös, fegyelmezett mondatai valójában hatalmas küzdelemről tanúskodnak: Egy nagyszabású gondolkodó, egy meg nem alkuvó ember és polgár idézi föl a világ szervességét és egészét akkor, amikor ennek már a törmeléke sincs meg az adott valóságban.

Radnóti Miklós - Napló
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ecséri Lilla - Napló, ​1944
A ​napló a Magyar Rádió irodalmi szerkesztőségének pályázatára érkezett. "A nevem ecséri Kánitz Lilla Aranka, de a keresztnevem Kamilla, bérmanevem Magdolna. Az iskolában és otthon Arinak neveznek. De ez még nem az összes, mert becenevem és csúfnevem is van egy rakás. Korom: június 30-án leszek 16 éves. (Jó öreg vagyok.) Vallásom (ami máma a legfontosabb): jelenleg római katolikus vagyok (nem régen), de nem szégyenemre, csak sajnos kellemetlenségemre zsidó származású." Ezzel kezdődik ez a kis lélegzetű írás, ami egy tinédzser lány szemszögéből mutatja be a háború viszontagságait.

Csáth Géza - Fej ​a pohárban
A ​modern magyar próza első, máig nagyhatású alakja Csáth Géza. A háborúban szolgálatra rendelt orvos élete fokozatosan tárul föl előttünk. A napló hol töredékesen, jelzésszerűen rögzíti az eseményeket, máskor pedig bővebben, kedvvel időzve a leírások részleteiben. Feleségével, Olga asszonnyal töltött órái jelentik a megnyugvást, ahogy a testi örömök a kikapcsolódást a szörnyűségek sorozatából. Amikor csak teheti, olvas, diplomáciai iratok gyűjteményét tanulmányozza. Érteni akarja a politikát, az őt közvetlenül körülvevő világot. Közben iszonyatosan sokat dolgozik. Sérülteket lát el, sokszor hajnalig fönt van, tisztítja és kötözi a sebeket. És a bejegyzések a fokozódó morfiumadagokról... Hatalmas harcot vív önmagával, orvos lévén tudja, mi vár rá. Leírja és elemzi álmait. A napló jelentős részét teszik ki az álomanalízisek.

Környei István - Katonasors ​1.
A ​háborús napló egy cenzúrázatlan „hely- és élettörténet” – ahogy a szerző fogalmaz. Környei honvéd több száz oldalon jegyezte fel a keleti orosz front mindennapjait. Az első kötet 1941 augusztusa és 1942 októbere közti időszak hiteles krónikája. A „rajnapló” hiánypótló kötet, hiszen napjainkig nem jelent meg a keleti frontra vezérelt magyar honvédekről napló.

Helga Weiss - Helga ​naplója
A ​Terezínbe, majd Auschwitzba deportált tizenötezer csehországi zsidó gyerek közül mindössze száz élte túl a holokausztot. Helga Weiss a száz túlélő egyike. Naplója megrázó és egészen egyedi dokumentum, amely _Anne Frank naplójá_hoz hasonlóan örök érvényű olvasmány. Helga Weiss 1939-ben kislányként szenvedi el a náci megszállás első hullámát Prágában: apját elbocsátják a munkahelyéről, ő pedig nem járhat hagyományos iskolába. A növekvő náci brutalitás szemtanújaként kezd naplót írni. Ez a napló sok tekintetben emlékeztet Anne Frank feljegyzéseire: Helga egyidős Annával, s hozzá hasonlóan az éppen kamaszodó kislány szemével nézi maga körül az egyre borzasztóbbá váló világot. Próbál élni és túlélni, nem sejtve, hogy az egyre nehezebb körülmények nem a szabaduláshoz, hanem a legborzasztóbbhoz, a gettóhoz, majd a koncentrációs táborhoz vezetnek. 1941-ben szüleivel együtt a terezíni gettóba kerül, ahol bámulatos éleslátással örökíti meg családja mindennapjait: a nyomorúságos életkörülményeket, az éhezést és a kivégzéseket - csakúgy, mint a legrosszabb helyzetekben is létező örömöt és reményt. 1944-ben Helgát Auschwitzba deportálták. Mielőtt elhagyta volna a terezíni tábort, feljegyzéseit és rajzait a tábor nyilvántartó részlegénél dolgozó nagybátyja gondjaira bízta, aki egy téglafalba rejtette a papírokat. A dokumentumok a háború végeztével csodával határos módon előkerültek.

Nádasi Alfonz - Hadinapló
Nádasi ​Alfonz bencés szerzetes Naplóinak most, születésének 100. évfordulója alkalmából megjelenő első része tábori lelkészi szolgálatának állít emléket. Eddig nem jelent meg olyan diárium, amelyik ebből a szemszögből tanúskodik a II. világháború eseményeiről. A nagyszerű tudós és paptanár, Kodály Zoltán bizalmasa és lelki vezetője példamutató szorgalommal jegyezte le az utókor számára tapasztalatait. Néha nem is értjük, mikor volt ideje az egyes napok hosszú krónikáját papírra vetni, amikor kora reggeltől késő estig dolgozott. Bár többször volt lehetősége leszerelni, erkölcsi érzéke nem engedte, hogy cserbenhagyja társait, elkísérte őket a hadifogság pokoli bugyraiba is. Nem véletlen, hogy már a fronton legendák keringtek önzetlenségéről, helytállásáról, bátor kiállásáról. Sokszor rúgta fel a formulákat és szabályokat, előtérbe helyezve a kollegialitást, a józanságot és az erkölcsöt. Többször fenyegették hadbírósággal, amikor megsértve a függelmet bátran képviselte az igazságot és a katonák érdekeit. Alfonz atya megrázó képet fest a magyar egységek siralmas állapotáról, ugyanakkor az orosz nép szenvedéseiről, az ostromlott Varsóról, a németek gőgös viselkedéséről, a zsidók kiszolgáltatottságáról is. Legmeghatóbb talán mégis az, ahogyan megpróbált ember maradni az embertelenségben. Belefeledkezve írja le a távoli vidéken a természet szépségeit, szorgalmasan tanulja az „ellenség” nyelvét, gyűjti népdalait és meséit. Kodály megbízásából tudományos könyveket keres az ostromlott városokban. Naplóját áthatja magyar és bencés öntudata. Sziklaszilárd értékrendje három pilléren nyugszik: otthoni neveltetésén, cserkészmúltján, valamint bencés rendi életén. Ezek sosem engedték, hogy éleslátása elhomályosuljon. Paptól szokatlan hangon ítélte el mind a nyilas, mind a kommunista hangadókat, mindenféle kegyetlenkedést és embertelenséget. Példaértékű, ahogyan mindenkin segít nyelvi, faji és vallási megkülönböztetés nélkül. A kórházban ugyanúgy ellátja az oroszokat, mint a magyarokat, vigasztalja a protestánsokat és a hitetleneket egyaránt. A zsidó munkaszolgálatosok is benne látják legfőbb támaszukat és képviselőjüket. Naplója a szellem és az erkölcs diadalának dokumentuma a világtörténelem egyik legsötétebb korszakából.

George Orwell - Háborús ​napló
"1940. ​VIII. 16. A dolgok láthatóan rosszul mennek Szomáliföldön, Egyiptom felé onnan várható az oldaltámadás. A Csatorna felett tömeges légicsaták dúlnak, ha a hírek igazak, elképesztő német veszteségekkel. Csak tegnap állítólag 145 német gépet lőttek le. (...) London belvárosának is alighanem jót tenne már egy komolyabb légitámadás, hogy végre észhez térjenek az emberek. Jelenleg teljes a zűrzavar, a teherfuvarozás kivételével minden közlekedést leállítottak anélkül persze, hogy bármi hathatós óvintézkedést tettek volna. Ha a szirénák megszólalnak, az első 15 másodpercben óriási a zűrzavar, sípszó, kiabálás a gyerekekkel, hogy menjenek le az óvóhelyekre..."

Anne Frank - The ​Diary of a Young Girl
Born ​on June 12, 1929, Anne Frank was a Jewish girl in her teens when she was forced to go into hiding during the Holocaust. She and her family, along with four others, spent 25 months during World War II in an annex of rooms above her father’s office in Amsterdam, the Netherlands. Her diary, saved during the war by one of the family’s helpers, Miep Gies, was first published in 1947.

Jávor Pál - Egy ​színész elmondja
Jávor ​Pált a magyar színjátszás egyik legnépszerűbb egyéniségeként tartjuk számon. a Magyar Színház, a Vígszínház, majd a Nemzeti Színház vezető színésze volt, s máig emlékezetesek filmjei is: Valamit visz a víz, A Noszty fiú esete Tóth Marival, Két fogoly, Kerek Ferkó, A tanítónő, A férfi mind őrült, A beszélő köntös, Dankó Pista stb. Elegáns és lendületes játéka, férfias megjelenése nagy hatással volt közönségére. Haladó szellemű, bátor, szókimondó ember volt az élet színpadán is: ez különösen becsülendő egy olyan korban, mikor az emberi értékek veszendőbe mennek, s a hitványság, a barbárság kerekedik felül. Jávor Pál ritka értékű naplója hű dokumentuma annak, hogy volt választás: a másik út a tiltakozás, az ellenszegülés, önmaga vállalása és elvei megőrzése lehetett. Jávor Pált 1944. október 15-én - a nyilasok hatalomra jutásának napján - elhurcolták Sopronkőhidára, majd Pfarrkirchenbe. És neki - annak ellenére, hogy reális esélyei csekélyek a túlélésre - van még annyi tartalék ereje, hogy megörökítse nyomasztó élményeit. Ezt az emlékfüzért tartja kezében az olvasó.

Dawid Rubinowicz - Dawid ​Rubinowicz naplója
A ​napló, melybe a kis Dawid feljegyezte a maga élményeit és megfigyeléseit, bánatait és örömeit, a rettegés és a hiábavaló reménykedés napjait, 1940. március 21-vel kezdődik. Dawid ekkor tizenkét éves. Éli a korabeli fiúk életét - iskolába jár, biciklizni tanul, játszik pajtásaival, és gyermeki kiváncsisággal figyeli a bevonuló hitleri csapatokat. Ám nagyon is hamar megismeri a hitlerista barbárságot is, a megalázások és üldözések sorozatát. A napló 1942 tavaszával szakad meg - a kis Dawidat szeptemberben vitték valamelyik megsemmisítő táborba. A kis falusi fiú az embertelenség közepette is megőrzi emberi méltóságát. Naplóját méltán helyezhetjük Anne Frank naplója mellé.

Galeazzo Ciano - Ciano ​naplója 1939-1943
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Erich Kästner - Notabene ​45
Felmerült ​a kérdés, miért nem emigrált más írókhoz hasonlóan, ehelyett betiltott szerzőként a Hitler-rezsimben, önmagát állandó veszélynek kitéve, Németországban maradt, Erich Kästner. Kötelességének tekintette, hogy a Harmadik Birodalom borzalmait feljegyezze, s az utánajövők, az utódok figyelmeztetése érdekében megörökítse. A _Notabene 45_, amelyet 1961-ben adtak ki, Erich Kästnernek ezekből a feljegyzéseiből utólag összeállított Naplója, amelyet az író maga szerkesztett kötetté, s amely izgalmas és drámaian érdekes egységben rögzíti sok részlet-tudósítás révén a Harmadik Birodalom életét, hétköznapjait az utolsó háborús évben. Az így keletkezett skiccek/vázlatok és "élettől vett jelenetek", jellemző epizódok mozaikkockákként illeszkednek össze egy többrétű, sokszínű képpé, kaleidoszkóppá. Kästner, a moralista e _Napló_-jával ez alkalommal inkább korának krónikásaként és korfestő írójaként vállalta magára az alkotói felelősséget, semmint az ekkor már világhírű, népszerű és mindenütt elismert best-seller-szerző könnyed-szellemes imázsát, amelyet ekkorra már többek között az _Emil és a detektívek_ című sikerkönyvével vívott ki magának. Erich Kästner többirányú ellenállásával, következetesen végigvitt tiltakozásával megrázkódtatás dokumentumát hozta létre, ám ugyanakkor reményét is, hoigy az elmúlt és letűnt idők együttműködői igaz demokratákká válnak, azokká válhatnak. A _Notabene 45_ kevésbé vádirat, sokkal inkább figyelmeztetés egy lehetséges újabb erőszak-uralom ellen, és mindenek előtt Erich Kästner szenvedélyes felhívása az emberiségre, a humanizmusra - hazája, Németország, s egész Európa romjain, '45-ből.

Rózsa Ágnes - Nürnbergi ​lágernapló 1944-45
_"1945. ​április 29. vasárnap_ Amikor te ezeket a sorokat elolvashatod, melletted leszek, és már tudni fogod, hogy nemcsak _azt_ a bombázást éltem túl, amelyről olvasás közben épp tudomást szerzel, hanem az összes többit is... Bármily élethűen ecsetelném is az izgalmakat meg a rémségeket, amelyeken itt átmentünk, nem hathatnak rád majd úgy, mint most rám. Mert én még mindig nem tudhatom, mi vár a végén ránk."