A ​117-es ügynök

Berzsenyi Dániel - Berzsenyi ​Dániel munkái
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Krúdy Gyula - Régi ​Magyarország
Valamikor ​a Bakony, a Balaton, az Alföld, a Felvidék szolgáltatta azokat a szép mesemondásokat, amelyeken a magyarok lelke elmerengett. Krúdy Gyula a régi Magyarország tájairól, hangulatairól, jellegzetes alakjairól, legendáiról mesél, s miközben megelevenednek A régi Magyarország kísértetei, érezzük, hogy gyönyörű országnak gyönyörű illatai szálldosnak a levegőben, és mi is azt kívánjuk, hogy majd egy kupa bor mellett újra szépeket álmodhasson e tájon egy öreg költő. A Gasztrohangulatok és a Pest-budai hangulatok folytatásaként megjelenő válogatáskötetben Krúdy Gyula közel félszáz elbeszélése és cikke szerepel: Az aranyhéjú kenyér földjén, a Nyíri mese, az Árvalányhaj, az Utazás a Felvidéken, A betyárok országútján, a Balatoni hangok, a Jóillatú ország és további negyven írás.

Bessenyei György - A ​törvénynek útja / Tudós társaság
A ​Magyar Irodalmi Ritkaságok c. sorozatban jeles magyar íróknak kiadatlan, elfogyott vagy lapokban szétszórt művei jelennek meg. Az első számot a budapesti V. ker. m. kir. áll. Berzsenyi Dániel reálgimnázium 1930-ban érettségizett tanulói, Bessenyei György Hunyadi c. eposzának és Tariménes utazása c. állambölcseleti regényének feltámasztói, saját költségükön rendezték sajtó alá. Bárcsak sokan támogatnák e vállalkozást, hogy a magyar irodalom rejtett kincsei minél nagyobb számban közkézen forogjanak. Budapesten, 1930 december havában

Földes Anita - Átéltem ​egy évszázadot
Ön ​mit kérdezne egy, a 99. életévébe lépő, a világ híreiből mindig naprakész gondolkodótól, akiről tudja, hogy őszintén és kertelés nélfül felel? Attól az embertől, aki átélt börtönt, száműzetést, már-már megszámlálhatatlanul sok asszony és leány szerelmét? Aki barátjának mondhatta József Attilát, Radnótit és Örkényt is? Fejtő Ferenc író, újságíró és politikai elemző, az összehasonlító történelemtudomány szakértője, az elmúlt század egyik meghatározó gondolkodója. Élettörténetének fordulópontjai egyben a XX. századi magyar történelem sarokkövei is. Trianonban elszakították családi gyökereit, üldözték a fasiszták és a kommunisták is, mégse a gyűlöletbe temetkezett, hanem épp ellenkezőleg: meg akarta érteni a folyamatokat. Mit tudott meg Horthy Miklós titkos irataiból? Miről beszélgetett Nagy Imrével? Mivel érte el, hogy Albert Camus és Jean-Paul Sartre az 1956-os magyar forradalom mellé álljon? Magyarország rendszerváltás utáni miniszterelnökei fontosnak találták meghallgatni a tanácsait. Ő mit gondol róluk? Mit gondol a jövőnkről? Földes Anita Párizsban ismerkedett meg Fejtő Ferenccel, aki bizalmába fogadta őt. Könyvéből nemcsak a közéleti személyiség és a nagyműveltségű polihisztor portréja rajzolódik ki, hanem az izgalmas magánemberé is.

Darvas József - A ​léleknek kenyere
Darvas ​József 1967 és 1973 között, élete utolsó hat évében keletkezett cikkeit, tanulmányait, előadásait, felszólalásait és a vele készített interjúkat tartalmazza ez a gyűjtemény, melyben az író és szociográfus, a politikus és a közéleti ember mutatkozik meg. A keletkezésük sorrendjében sorolt írások egy része szociografikus ihletésű. Végh Antalnak a _Valóság_-ban 1967-ben megjelent, sok vitát kavart penészleki szociográfiáját védi meg a _"Magyarország felfedezése"_ című írásban; egy másikban pedig 1935-ös orosházi szociográfiájának színterére látogatván vissza, bemutatja a mai Orosházát és lakóit. Itt olvasható továbbá tervezett nagy munkájának, a falukutató mozgalom és a magyar szociográfia történetét bemutatandó könyvének vázlata. Tartalmazza a gyűjtemény Darvas kulturális vonatkozású országgyűlési beszédeit, felszólalásait, az írószövetségi tanácskozásokon, írótalálkozókon, a Hazafias Népfront kongresszusán, könyvheti megnyitón, a szocialista brigádok országos tanácskozásán elmondott beszédeit. A harmincadik évforduló kapcsán az 1943-as szárszói konferenciáról nyilatkozik, egy kerekasztal-beszélgetésben a NÉKOSZ-mozgalommal kapcsolatos emlékeit mondja el. A gyűjteményt Rádics József állította össze.

Ismeretlen szerző - Együtt
A ​kötet a magyar irodalom klasszikusainak szerelemről szóló verseiből, elbeszéléseiből válogat.

Dánielné Lengyel Laura - Elbeszélések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

H. Hadabás Ildikó - Kinn ​a bárány, benn a farkas...?
A ​szerzőnek tanári és irodalomtörténészi tevékenysége mellett 1982-től folyamatosan jelennek meg versei, elbeszélései (Vigilia, Jel, Életünk, Duna-part). Miként előző kötetében (Kálvária-kövek, 2004), az 1960-as évek tragikus sorsú személyeinek megidézésével találkozhatunk, most közreadott költői történeteiben is a szülőváros és környéke a helyszín. Elbeszélésének alakjai a fenyegetettségtől őszintétlenné vált környezetben is függetlenek tudnak maradni az elvárásoktól. Szeretetteljes ábrázolással szolgáltat igazságot a varázslatoshoz, a múlthoz vagy szakralitáshoz kötődő hőseinek, amely egyben a szülők nemzedékét megnyomorító korszaknak a kritikája.

Papp Sándor Zsigmond - Az ​éjfekete bozót
"Az ​egymáshoz meghitten simuló magyar, román és német tulajdonnevek, toponímiák, természetes összhangban a többi kelet-európai hangzásúakkal, látszólag egy megállapodott, békés vidék képét idézik, mégis a művészi látvány mentes minden illúziótól. Még madártávlatból sem idillikus ez a táj. Az elbeszélések otthona, az erdőktől övezett, sejtelmes ködöktől látogatott város sorsszerű peremvidék, számkivetettség helye. Közös fedél alatt lakozik itt az anarchikus rend, a rezignáció és a kortárs bizonytalanság. Ez a nyugtalanító ellentmondás a forrása a táj varázslatos identitásának. Ahogyan most valaki megálmodta. Az éjfekete bozót Erdély mélységesen költői látomása." Bodor Ádám

Molnár Ferenc - Keserű ​mesék a szívről
Hogyan ​dolgozik? Mindig éjjel, igen nagy gonddal, sok szenvedéssel és kevés örömmel. Igen szigorúan bírálom szerény képességeimet és szeretnék mindig innen maradni a képességeim határán. [...] Mi az életbölcselete, és milyen úton jutott el hozzá? Életbölcseletem: jónak kellene lenni. Úgy jutottam el hozzá, hogy észrevettem magamon, hogy nem vagyok jó. Érzem, hogy sose leszek olyan jó, mint a született jó emberek, de minden igyekezetemmel azon vagyok, hogy megközelítsem őket. Fájdalmas tapasztalatom, hogy azt majdnem lehetetlen megtanulni. A vigasztalásom, hogy aki erre nézve becsületesen mindent elkövet, az teljesítette kötelességét ezen a földön. (Interjúrészlet, 1921.)

Ráth-Végh István - Vége ​az emberi butaságnak
Könyvem ​címe csupán azt jelenti, hogy befejező kötete a kiadó által tervezett sorozatnak. Budapest, 1940 április 1. Ráth-Végh István

Ismeretlen szerző - Janus ​Pannonius / Magyarországi humanisták
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pilinszky János - Csönd ​és közelség
„A ​jótettek javarészt titokban születnek.” „Gyerekkorunkban meg kellene halnunk, tudásunk csúcsán, alzatunk magasán, de tovább élünk, foltozgatva és toldozgatva a jóvátehetetlent.” „Információs áradatban élünk, mindenki beszél, és senki sem hallgatja meg a másikat.” „Pedig a halállal szemben egyedül a szeretetben bízhatunk.” „A jó ajándék önmagunk egy darabja.” „A világban élő ember nem láthatja Istent. Az Istenben élő ember tisztán látja a világot.”

Örkény István - Lágerek ​népe / Emlékezők
Az ​Örkény életmű-sorozat új kötete Örkény háború utáni első két fontos művét tartalmazza. Mindkét könyv a hadifogolytáborokról, a hadifogolylét alig kibírható körülményeiről szól. Hadifoglyok mesélnek arról, hogyan vészelték át a könyörtelen éveket. Szenvedés és az életért való küzdés egyszerre benne van ezekben a könyvekben, s néhol még az Örkénytől olyannyira megszokott humor is előkerül. Irónia, játékosság nélkül, talán ez az egyik legmélyebb mondanivalója a könyvnek: a szenvedést sem lehet kibírni. A könyvek első megjelenésükkor őszinteségük, a fogolytáborok életének nyílt bemutatása miatt botrányt kevertek. A mai napig nincs mélyebb irodalmi feltárása a magyar történelem e fontos eseményéről. A könyvet jegyzetek egészítik ki, amiből az olvasó megismerheti a könyvek történetét, a kritikai visszhangot, Örkény meghurcolását. Így nem csak a háború utáni szovjet fogolytáborok életéről kapunk beható elemzést, hanem a Magyarországi viszonyokról is.

Bárány Tamás - Apátlan ​nemzedék
Az ​Apátlan nemzedék egy generáció és egy évtized regénye. 1940-ben egy fővárosi gimnázium érettségi bankettjén indul a cselekmény, és a tízéves találkozón fejeződik be, felöleve a háború, a felszabadulás, a szocializmus építésének időszakát. Hősei szimbólumok is, példái e tíz év értelmiségi életsorsainak. Egyik diák érettségi után ostoba katonai illúziói áldozata lesz, a másik eltűnik a doni visszavonulás idején; a francia irodalomért rajongó bölcsészt aknamezőn éri a halál, az ellnállási mozgalomban küzdő kommunista Sopronkőhidán hal hősi halált. De a tragédia a jelenbe is átnyúlik: a hegedűművész, akiben az üldöztetés rettenete elhallgattatta a zenét, disszidálási kísérlet és a börtön kálváriája után találja meg helyét az életben. A gyárépítő technikus, a dolgozók iskolájában tanító tanár, a jelen hősei mellett felbukkannak a polgári világ képviselői is, akik nem tudnak és nem akarnak a szocializmussal közösséget vállalni.

Somogyváry Gyula - A ​Pirossapkás Kislány
A ​reformkor végén játszódó regényt - amely több mint fél évszázada nem jelent meg - általános olvasói kívánságra bocsátja ismét közre a kiadó. A Pirossapkás Kislány - szimbolikus cím. Egyszerre jelez egy félárva, valóságos piros sapkás kislányt, a művészi ambíciókat tápláló császári katona szerelmét, valamint a jakobinusok szabadságjelképét. A cselekmény több helyszínen (Bécs, Bécsújhely, Pozsony, Győr, Pápa és Bakony) játszódik, és romantikus eseményekben gazdag (katonaság, párbaj, vadászat, nagy, beteljesülő szerelem). A regénytrilógia két folytatása (A hadtest hű marad, valamint a Katonacsillag megfordul) már a szabadságharc idején játszódik, melyeket a jövőre szándékozik megjelentetni a kiadó. Csakúgy, mint az igazi szenzációt, a sorozat idáig soha meg nem jelent (!) negyedik, kéziratban megmaradt, posztumusz kötetét, A tűzoszlop-ot, amely Görgey Artúrról szól. Így lesz az eredeti trilógiából tetralógia.

Somogyi Tóth Sándor - Próféta ​voltál szívem és más írások
"... ​Amikor Veres Pétert a fonyódi táborban magasba emeltük, tök őszintén ordítoztunk: Péter bácsi! Péter bácsi! Mit jelentett? Ifjúság, forradalom - igen, igen, de hagyja az eszmei vizsgáztatást, vizsgáztam eleget... Majd elszégyelltem magam. Újságok hivatkoztak rám, volt egy kis zenebona, talán némi veszély is, gyönyörűen kibontakozott fejem fölött a bátorság és harcosság dicsfénye. Remek história, ugye? Kriszta sose bocsátotta meg nekem, hogy a glóriám nem igazi."

Grecsó Krisztián - Tánciskola
A ​Tánciskola nem konkrét hely, ahol – mondjuk – tangózni tanulnának Grecsó Krisztián új regényének hősei. A Tánciskola miliője nem valóságos tér, mert ahol elhiszik, hogy a permetezőből néhány hajtásra zenegép lesz, és a régi melódiákkal visszatér a múlt is, ott bizonyára bolondok élnek. Vagy talán mégsem egészen? Lehet, hogy akarni kell a csodákat, képesek vagyunk megálmodni a vonatablakból elsuhanó Magyarországot, és ez az akarás, a mágia iránti vágy a méltóság megőrzésének egyetlen eszköze? Grecsó egy mágikus, fülledt alföldi világot álmodik, amelyben minden olyan lehetetlenül ismerős és valóságos. Egy jogászi pályája elején lévő fiatalember a Viharsarok egy ismeretlen városába kerül; kísértések, csodák, borzalmak, nők és a halál közelébe. Dr. Voith József nem tudja, hogy ördögi dolog kavarodik-e fel a mélyből, vagy csak a hétköznapok könyörtelen üteme fodrozza a felszínt. A kusza szerelmek és a drogos bódulat zavarossá tesz számára mindent. Rajongva imádott nagybátyjához fordulna, de egyre inkább úgy érzi, rossz helyen jár. A nagysikerű, több nyelven megjelent Isten hozott szerzője ízesen, humorral és nagy szívvel mesél. A Tánciskola egy generáció, egy világ, egy rejtély és egy dilemma varázslatos regénye.

Tuster Jolán - A ​siklósi vár foglya
Ez ​a valóságos történelmi tényeket írói fantáziával átszövő kisregény a 15. század fordulóján játszódik a siklósi várban, ahol a bárók több hónapon át önkényesen fogva tartják Magyarország királyát. Történelmünknek ezt a belpolitikailag igen zavaros, pártütéssel, gyilkosságokkal és árulással teli időszakát ma már a történészek is csak ritkán emlegetik. A regény főhősének, Luxemburgi Zsigmondnak ellentmondásokkal teli személyiségét és politikáját elhomályosította az idő, valamint az utána következő nagy reneszánsz uralkodó, Hunyadi Mátyás kultusza.

Szabó Magda - Abigél
Ginával, ​Vitay tábornok elkényeztetett kislányával 1943 őszén megfordul a világ. El kell hagynia otthonát, iskoláját, barátnőit - méghozzá a legnagyobb titokban, búcsú nélkül. El kell szakadnia édesapjától, aki soha sem hagyta még magára korán anya nélkül maradt, egyetlen gyermekét. Mintha forgószél repítené a kislányt messze Budapesttől, messze mindentől, ami eddigi életét jelentette, az árkodi kollégium komor falai közé. Az erődre emlékeztető kollégium szigorú fekete-fehér világa tilalmakkal veszi körül a kislányt, rákényszeríti a maga érthetetlen és elfogadhatatlan törvényeit. S Gina hiába lázad, hiába szökne, menekülne innen, valami mégis maradásra kényszeríti, valami, amit nem tudott, s amit meg kellett tudnia ahhoz, hogy önként vállalja a rabságot. Hogyan is igazodjék el egy tizenöt éves kislány ebben a súlyos felnőtt-titkoktól terhes világban? Hogyan illeszkedjék be a lányok közösségébe, hogyan osztozzék gyerekes örömeikben, mint vegye ki részét ártatlan tréfáikból? Talán neki is hinnie kell a naiv árkodi diáklegendában, amelyet a kertben álló szobor alakja köré fontak a lányok? Írjon talán ő is levelet Abigélnek, a korsós lány szobrának, aki mindig segít a bajbajutottakon, a rászorulókon? Szabó Magda lebilincselően izgalmas és bravúros megoldású új regényét Loránt Lilla rajzai díszítik.