„Képzeljük el azt a szerencsés kezet, mely egy tűrhető gonddal kaleidoszkópszerűen összeállított művet ‒ az egyszerűség kedvéért: egy kaleidoszkópot! ‒ felületesen megpöccint, és csodák csodája, a bonyolult alakzatokból az alábbi sima mondatkezdet formálódik: 19.. december havának egy száraz hétköznap délelőttjén ‒ és így tovább.
Sajnos én ilyen szerencsés kéz nem vagyok. A »kaleidoszkóp« marad, ahogy van, legfeljebb azzal vigasztalódhatom, hogy a helyes lehetőségre rájöttem már, és legközelebb most aztán csakugyan… A tréfa ott van, hogy én ezt komolyan gondolom. Meggyőződésem, hogy nagyon egyszerű és fontos dolgokat nagyon egyszerűen és fontoskodás nélkül s el lehet mondani. Törekedni egyébre nem érdemes.
Persze aztán… Bevallom, egyelőre itt tartok. Ahogy azonban a »lengő teher alá ne állj« vagy más hasonló figyelmeztetések kiírása a munkálatban lévő dolgozókra a munkálatvégzők elengedhetetlen kötelessége, engedtessék meg nekem is, hogy a fentebb jelzett tágasabb határidejű tevékenység épp ki tudja, mely szakaszában járván, annyit csak megjegyezzek: Ha a közlés hatásfoka szerény is, megtoldani ezt semmiképpen sem szükséges azzal, hogy kedvünkre olyasmit látunk bele a sorokba, amihez a szerzőnek se tehetsége, se ‒ kedve. Legnagyobb örömemre az szolgálna, ha minél többen azt gondolnák: ez és ez »történt« vele (ez én volnék), most elmondta, és… (ez a három pont is én volnék).
Azt kérem csak tehát, hogy ami nekem nem sikerülhetett, próbálják meg helyettem. Én is ezt próbálom mindig ‒ magam helyett. Közhelyszerűen létezünk, és mégis mennyi furcsaság történik velünk.”
Kapcsolódó könyvek
Weöres Sándor - Egybegyűjtött írások
Weöres Sándor verses munkáinak csaknem egészét foglalja magába ez a gyűjtemény: s tartalmazza prózájának egy részét is. Korai verseitől legfrissebb írásaiig rajzolódik ki lírájának vonala. A magyar irodalomban kivételes ennek a műnek sokarcúsága - a természeti erők elevenségével csúszik ki a meghatározások kereteiből. Sokfelé ágazó, autonóm teljességű költészet a Weöres Sándoré, s ezt az autonómiát híven tükrözi kötetünk kompozíciója is: csak laza vezérfonala az időrend, ám nagy, részben tematikus, részben más, rejtettebb azonosságokat, rokonságokat felmutató ciklusai nemegyszer a legkülönbözőbb periódusok írásait szívják magukba. Weöres szuverén biztonsággal mozog a művek benső rétegeiben, s szemünk előtt építi, teljesíti ki köreit, az intimtől a kozmikusig. Weöresnek személyes tulajdona mindaz, amit valaha írtak magyar nyelven - s mindaz, amit írhattak volna. S "nyelvtudása" nem ismer korlátokat, valami módon minden nyelvi tényről tudomása van, arról, ami valóban volt, s arról, ami lehetséges, személyiségének alkotórésze minden mítosz - ami valóban volt, s ami lehetett volna. Olyan ez a költészet, mint egy bolygóközi kaleidoszkóp: keveredik benne az ismerős, a saját tartalmainkkal rokonítható az ismeretlennel. S ez a tökéletes művészet - ha nem is mindig rögtön szembetűnően - mély és igaz emberi tartalmakat hordoz.
Parti Nagy Lajos - Parti Nagy Lajos legszebb versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Tandori Dezső - Rilke és angyalai
A szerző ezúttal is meglepő és szokatlan kötettel jelentkezik: a Pilinszky Tandori kötet ("A semmi napja mielőtt", 2008) folytatásaként Rilkét olvasta és fordította újra, egyetlen motívum - az angyal - köré szervezve az anyagot. Angyalversek a nagy elődtől (köztük A duinói elégiák hét, részben új fordításával), s a közben született újabb Tandori- versek, filozófiai reflexiók, vallomások, kiegészülve rajzokkal, amelyek ezúttal sem pusztán vizuális retorikára épülnek: újabb variációk, kiegészítések és kommentárok, amelyek tovább mélyítik és gazdagítják a költő képzőművészeti ouvre-jét. A kötetet olvasva-nézegetve a különböző műfajok határai ezúttal is elbizonytalanodnak, virtuálissá és átjárhatóvá válnak, s egyetlen, figyelmesen szerkesztett, nagy fesztávokat átívelő műalkotássá állnak össze. Mint egyik kritikusa meg is jegyezte erről az eljárásról: műnem, művészeti ág, alkotó és befogadó szembeállíthatósága megszűnik és hipotetikussá válik - kicsit innen, kicsit túl a nyelven, kép és szöveg immár csak együtt elegendő mindahhoz, amit Tandori egy újabb radikális gesztussal közölni kíván velünk. Egy teljesen annak jegyében álló kötet, ami a mottója: "Itt-és-most időben / közel s távol jövőben: / Csak Istennek Hihetünk, / Angyalaiban Bízhatunk." -Tandori Dezső e kötetét nem véletlenül az egyik legjelentősebb s a számára is legfontosabb munkái között tartja számon.
R. D. Laing - Tényleg szeretsz...? - Gubancok
A „TÉNYLEG SZERETSZ… ? GUBANCOK” sajátos átmenet a tudományos esszé, a filozofikus elmélkedés, az aforizma és az abszurd vagy nonszensz költészet között. Élethelyzeteket, azok „gubancait” megjelenítő költői munka és szaktudományos értekezés az emberi kommunikáció zavarairól. A paradoxon erejével sarkall elmeélesítő töprengésre, önmagunk vizsgálatára.
Sylvia Plath - Ariel
This all-new edition of Sylvia Plath's shattering final poems--with a foreword by Robert Lowell--will appear during National Poetry Month.
Tandori Dezső - Egy talált tárgy megtisztítása
Tandori Dezső lét-, nyelv- és jelképeit olvasva már nem lehetett ugyanúgy beszélni a magyar költészetről, mint annak előtte. Miként a Töredék Hamletnek sem a költő adta eredeti címén (Egyetlen) jelent meg anno, e kötet sem kerülte el a beavatkozást: az A. Rimbaud a sivatagban forgat nem volt elfogadható, lett belőle: Egy talált tárgy megtisztítása. A sárga. "Remélem - írja Tandori -, a valóban hiteles (a kényszerűen kihagyott vagy később írt) munkákkal nem nem bővített könyv meghozza azt a hitelességet, melynek már csak az eredeti cím a híja." 1969-1970 között írt verseit olvashatjuk ebben a kötetben.
Tandori Dezső - Afrika, India: vadállatok őshona
A gyerekek egyik kedves játéka farkasszemet nézni, vagyis állhatatosan belemélyedni egymás tekintetébe. E könyv lapjairól hol kedves, hol fenséges vadállatok néznek ránk nyílt, fényes szemükkel. Ritkán engednek ilyen közel magukhoz... Kicsinyeiket is láthatjuk a képeken, ami a gyerekek számára mindig fokozott örömöt jelent. Szecskó Péter mívesen megmunkált, természethű, szép rajzaihoz Tandori Dezső írt derűs verseket, amelyekből az állatok sok érdekes tulajdonságát megismerhetik az olvasók.
Fodor Ákos - Kis Éji Zen
/.../ univerzális (dogmatizálható) értéket, olyant, ami mindenhol és mindenkor érvényes volna: nem ismerek; sírdogáló szívvel kellett belátnom, hogy még a szeretet sem ilyen. Szeretni is lehet rosszul. Ismerem és vallom viszont az értékek univerzalitását, azt, hogy a világon mindenben és mindenkiben ott szunnyad az érték, mint lehetőség - ahogyan a tűzkőben a szikra, szájban a csók. Ahhoz azonban, hogy életre is keljen: kapcsolatra kell lépnie egy másik értékhordozóval. Banális a példa, de szóvá teszem, mert igaz: egy Rembrandt-festmény a széfben, trezorban nem érték, csupán vagyontárgy; festékkel dúsított, kiemelkedően piacképes vászondarab. Ám, ha megnézhetem azt a képet, és a kép megnézhet engem: létrejöhet közöttünk az érték csodája.
Az érték tehát - szerintem - nem zárt és mozdulatlan minőség, hanem eleven, mélyen megérintő és fölfelé mozdító viszony, amely vállalható és nem kötelező.
Minthogy épp engem ajándékoz meg figyelmével, aki megajándékoz vele: illendő megneveznem néhányat a számomra tartósnak és becsesnek bizonyult "értékpartnerek" közül. Mindenek előtt: a béke - a belső és a külső. És a csönd. A szeretni-tanulás, a tűnődés*, a mosoly, a játék, a termékenység csöndje.
* = z e n
Fodor Ákos
Tandori Dezső - Jaj-kiállítás
A Scolar Versek-sorozatban megjelent Feltételes megálló (Scolar Kiadó, 2009) és az Úgy nincs, ahogy van (Scolar Kiadó, 2010) című Tandori-kötetek után a Jaj-kiállítással folytatjuk a kortárs magyar irodalom emblematikus alakjának, Tandori Dezsőnek életműsorozatát.
Jaj-kiállítás – mint a cím is jelzi, Tandori kötete kiállításra hívogat. A színes, album jellegű könyvet lapozgatva furcsa sétát tehetünk a Tandori-világot benépesítő alakok, jelképek, angyalok, madarak, Tandoris-graffitik, megfejtésre váró szimbolikus feliratok világában.
A festőkről, zenészekről írókról, költőkről, régi és újmódi „sztárokról” készített krétarajzok Tandori Dezső művészetének eddig kevesek által ismert részét alkotják. A képzőművészet és az irodalom összefonódásának lenyomatai ezek a hol pillanatnyi érzelemrezdülések szülte vázlatok, hol művészien kidolgozott színes krétaportrék. Ezernyi arc, képvers, tablószerű kornyomat elevenedik meg a Jaj-kiállítás „pannóin”, melyek Tandori örök „celebjeit” öntik immáron nemcsak versben, hanem a versnek testet adó rajzban is.
Ekképpen szerepelhet egy kötetben Oscar Wilde-tól Sean Conneryn és David Bowie-n keresztül Petőfi Sándorig vagy éppen Ottlik Gézáig Tandori életének megannyi fő- és mellékszereplője. Furcsa válogatás, merész, szokatlan vállalkozás formát adni e „hősöknek”, kiknek sorsa, művészete akarva-akaratlanul, de beépült Tandori művészetén keresztül (is) a magyar irodalomba.
A hét ciklusra osztott kötet összességében közel 150 színes rajzot tartalmaz.
A rajzokat versek, jegyzetek, személyes emléktöredékek lejegyzései tarkítják, illetve választják el egymástól.
A kötetet végiglapozva közelebb kerülhetünk a modern magyar költészet meghatározó alakjának világához.
Mi is az a Jaj-kiállítás?
– tömérdek rajz és igen kevés szöveg –
századunk első évtizedének különleges
alkotása. De ha akarjuk, laza
labirintus, kesze-kusza madárfészek,
vagy nagyon is a múlt század szellemének
őrzője. 1945-ben vagyunk így, Párizs
határában, romterepen. Ahol Albert
Langlois clochard magához tér,
emlékek nélkül új életet kezd,
hajdani azonosságának régi alakjai
– feleség, sok ismerős, cimbora –
reménytelenül próbálják felébreszteni
azt az illetőt, aki valaha volt.
Könyvünk szempontjából itt az
a történetben az érdekes, hogy
clochard a romhalmazokról szedett
színes folyóiratokból képeket vág ki,
ragaszt fel kartonra, keretez be,
ajándékba viszi azoknak, akiket szeret,
de óhajuk szerint nem „veheti” őket.
„Rajzolásnak magam csak
csőlakója vagyok, de a válogatás
önálló életet kezdett, szeszélyesen
gyarapodott… és a többiről: a könyvben.
Remélem, együttélésre alkalmas
»Akárminek-Akárkinek« bizonyulhat majd az olvasó, a nézegető számára.”
(Tandori Dezső előszavából)
Tandori Dezső - Az oceánban
Tandori Dezsőt a magyar irodalom Kopernikuszának nevezi egyik kritikájában Tőzsér Árpád (utalva előtte Wittgensteinre, a XX. századi filozófia Kopernikuszára). Mintha a szerző valamiféle parancsnak engedelmeskedve döntött volna úgy, sorba veszi a világ dolgait, kitartóan, kicsiket és nagyokat, nem rangsorol közöttük, nem választ ki magának magasztos témákat (legfeljebb csak kedvesebbeket, mint a verebek vagy a lovak), nála egy piros műanyag pohár, kavics a járdán vagy Proust időfolyama egyazon mércével méretik, hisz minden egyformán része az időnek, s múlik vele, vagy éppenséggel az idő tűnik el mellőle. Tandori Dezső kötelességének érzi, hogy mindezen dolgoknak megtalálja a helyét a maga naprendszerében, mint Kopernikusz a sajátjáéban, hogy aztán ott keringhessenek a versek soraiban, a maguk egyensúly-univerzumában…
Tandori Dezső - Celsius
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Ezer magyar haiku
Az _antológia_ elsőként vállalkozik arra, hogy a nálunk nemrég meghonosodott és népszerűvé vált költői műfaj, a haiku magyar alkotásaiból gazdag válogatást nyújtson. E japán eredetű költemény először csak fordításokban jelent meg magyar nyelven. A japán költészet utáni érdeklődés az impresszionizmus elterjedésével függött össze a XX. század elején. Hiszen a haiku pillanatnyi benyomást próbál meg érzékeltetni, a világról alkotott hangulatokat, érzéseket önti szavakba, arra bíztatva az olvasót, hogy tovább szője magában ezeket az impressziókat.
A magyar költők is egyre többen alkották és alkotják meg ilyen típusú sűrített verseiket. Nemcsak a négy évszakot megéneklő klasszikus műforma bűvöletében írnak, hanem a modern haikunak is vannak követői, nem is kevesen. Ebben a gyűjteményben kétszáznyolcvankét magyar költő verseit olvashatjuk: szerzők határon innen, túl, olykor messze túl.. A kötet avatott összeállítója, a tanulmány értékű előszó írója, Vihar Judit huszonöt témakörbe csoportosította a bő válogatásból merített ezer haikut. Helyet kaptak olyan halhatatlan költőink remeklései is a kötetben, akik még csak haikuszerű költeményeket írtak, így Radnóti, Jékely, Pilinszky, Petri György verseiben gyönyörködhet az olvasó. A magyar haiku azonban az idők során sajátosan magyar arculatot vett föl. Bizonyos esetekben a formája változott, máskor tartalmi jegyei alakultak át, de olyan haikukkal is találkozhatunk, melyek mind formai, mind tartalmi szempontból magyar jellegzetességekkel rendelkeznek (példa: a filozófiai töltetű epigrammaszerű haikumű).
A kötet mindezen törekvések s eredmények színes tárházát kínálja.
Pilinszky János - Pilinszky János válogatott művei
A Magvető Könyvkiadó és a Szépirodalmi Könyvkiadó közös vállalkozása a 30 év című sorozat, amely a magyar irodalomnak a felszabadulástól napjainkig született alkotásait adja közre, száz kötetben.
Pilinszky János aszketikusan sovány életműve a második világháború utáni magyar líra egyik világirodalmi jelentőségű értéke. Komor létélményének apokaliptikus háttere a második világháború mérhetetlen emberi szenvedése, a koncentrációs táborok, a pusztulás és pusztítás dermesztő látványa, amelyet a katolikus, humanista szemléletű költő a század jóvátehetetlen botrányának nevezett, amit nem lehet elfeledni, s aminek nem lehet többé hátat fordítani. Költészete ugyanakkor az evangéliumi részvét és irgalom ösztönzésére kimondatlan-szelíd polémia is azzal a divatos, adornói elmélettel, mely szerint: "Auschwitz után már nem lehet többé verset írni."
Pilinszky János első verseitől, első kötetétől - Trapéz és korlát, 1946 - kezdve a transzcendencia felé gyermeki bizakodással forduló 20. századi ember szenvedésének ad hangot Európa-szerte ismert, nagy verseiben; annak a szenvedésnek, amely szinte megválthatatlanul egyedül érzi magát az örökös magányban. Az irodalmi divatokat, a modern költészetet kísértő forma- és nyelvbontást következetesen elkerülve, igénytelennek tetsző jambusokban s "az önmagában forgó fájdalom nyelvén" (Németh László) fejezi ki későbbi köteteiben is - Harmadnapon, 1959; Rekviem, 1964; Nagyvárosi ikonok, 1970 - a teremtés közönyétől szenvedő creatura létélményének "komor mennyországát". - A 30 év sorozatban megjelenő anyag a költő válogatásában a Szálkák (1972), Végkifejlet (1974)és Kráter (1976) c. kötetek termését is figyelembe veszi. - A versek mellett tartalmazza a kötet a költő két jelentős tanulmányát a 20. századi művészet helyzetéről, és négy színművét.
Jónás Tamás - Nem magunknak
Nem magunknak (8.)
Lusta vagyok.
Reménykedni bírok egyedül,
hogy aminek az árnyékában vakoskodom,
a maga súlya alatt, a hegy, ledül,
s meglátják végre, hogy mögötte egyedül,
milyen remek egyed ül.
Jónás Tamás - Bentlakás
Mindaz, amit el tudok mondani magamról, úgy érzem, nem lényeges - pedig tudom, hogy az. Szeretném azt hinni, hogy időtlenségben és ténytelenségben élek, nem ott, ahol a dolgok történnek. Van ugyan néhány fontos dolog is, de azokat képtelenség leírni .
Parti Nagy Lajos - Csuklógyakorlat
Ha Parti Nagy Lajos második kötetét egyetlen szóval jellemezhetnénk, azt mondhatnánk róla: parodisztikus. Emóció- és közérzet-parodisztikus. Tréfás utánzása vagy utánzata a komolynak és létfontosságúnak megélt teljes egzisztenciának. És miért a létfontosságú tréfás utánzása? Mert ez a létfontosságú mesterkélt, operettes módon ("tortakésen vércsatorna") nyilvánul meg. Komolyságára csak utalni lehet: a parodizálásával. Ennek következménye a versek felfokozott stiláris érzékenysége; a különböző állapotok, folyamatok stílussal való fogalmasítása, érzelmesítése és karakterizálása. Így és ezáltal alakul a kötetnek mind a tartalmi, mind pedig a stiláris cselekménye az írásnak a világhoz való reális és - nem utolsósorban - érzelmileg megfontolt megoldatlankodásává; azzá a kérdéssorozattá, mely a "ki oldja fel e jelbeszédet"-re irányul, mielőtt "kiszépül", mielőtt végleg "tandarabbá" válik a költészet.
Weöres Sándor - Télország
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Weöres Sándor - Egybegyűjtött költemények I-III.
Ez a könyv Weöres Sándor életműkiadásának első kötete. A költő tizenöt éves korától ötvenes éveinek derekáig írt költeményeinek legjavát tartalmazza, azokat, amelyeket a korábban megjelent Egybegyűjtött Írásokba ő maga válogatott be az adott időszak terméséből. Az elkövetkező években az életmű további részeinek közlésével folytatódik Weöres teljes életművének kiadása. Ajánljuk a sorozatot mindazoknak:
akik egyaránt szeretik a virtuóz klasszikus és modern verseket,
akiket a rafinált gyermeki játékosság éppúgy vonz, mint a gondolati igényesség és elmélyültség,
akiket elbűvöl anyanyelvünk gazdagsága, szépsége és költőisége,
vagyis mindazoknak,
akik ismerik és értékelik egyik legnagyobb költőnk munkáit,
akik kíváncsiak elfelejtett, kötetbe nem rendezett, kiadatlan verseire, színjátékaira, prózai írásaira, leveleire, műfordításaira, és
akik most kívánják felfedezni e nagyszerű életmű teljességét.
William Blake - William Blake versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Tandori Dezső - Medveálom madárszárnyon
TANDORI DEZSŐ, amikor verset ír a medvéiről és madarairól, kicsit beenged minket saját világába. Sétálunk a medvés-madaras Duna-parton, a medvés-madaras városban, nézzük a sakktáblát és a gombfocipályát, az élet örök feladványait medveszemmel. Lehetünk újra gyerekek, a komoly dolgokat még komolyan vevők, elmélyülten játszók. Jó benne lenni ebben a verseskötetben, ahol folyton magunkba ütközünk, miközben a medvék és madarak mulatságos csetlés-botlásairól olvasunk.
A _Medveálom madárszárnyon_ versei korábban csak folyóiratokban jelentek meg. Egy kötetben olvasni őket különleges irodalmi élmény.