Budapest ​ostroma

Ungváry Krisztián - Magyarország ​a második világháborúban
A ​kötet végigkíséri az ország történetét a hadba lépéstől a 2. magyar hadsereg frontra küldéséig és megsemmisüléséig, bemutatja a magyar–német viszonyt és az ország be-kapcsolódását a háborúba a németek oldalán, a német megszállást, a hadműveleteket és az ország hadszíntérré válását, Horthy kiugrási kísérletét, a nyilas uralmat, majd a szovjet csapatok ellentámadását.

Vaszilij Grosszman - Élet ​és sors
Sokan ​nevezték az Élet és sors-ot a XX. század Háború és béké-jének. Grosszman, aki haditudósító korában, a nagy honvédő háború alatt többször is elolvasta Tolsztoj regényét, valóban hasonló művet hozott létre: átfogó történelmi tablót festett egy korról, egy népek sorsát eldöntő háborúról, egy nagy csatáról – s egyúttal olyan nagy családregényt alkotott, melynek hősei valamelyest egy kor tipizált alakjai is, de sokkal inkább megismételhetetlen sorsú emberek: mindannyian a maguk különös múltjával, jellemével, vágyaival és magánéleti vagy családi problémáival. Az Élet és sors 1942 végén, 1943 elején játszódik, jórészt Sztálingrádban, ahol elkeseredett harcok folynak egy-egy ház birtoklásáért is, de megfordulunk az evakuáltak hátországában is, oroszországi és német városokban, s egyszerű katonákkal éppúgy találkozunk, mint olyan emberekkel, akiknek egy-egy parancsa százezrek életéről dönt… És a regény mindkét birodalom lágereit is leírja: a gázkamrába terelt zsidók utolsó gondolatait és a sztálini lágerek rabjainak életét… Grosszman könyvében, ha megírása idejébe képzeljük magunkat, meghökkentő a szókimondás bátorsága: akkor beszélt – egészen nyíltan – a náci és a szovjet rendszer lényegi azonosságáról, amikor a kérdés puszta felvetése halálos bűnnek számított. 1961-ben az Élet és sors összes kéziratpéldányát, sőt az írógépet és írógépszalagot is, amelyeken készült, "letartóztatta" a KGB. Grosszman ezt csak kevéssel élte túl, 1964-ben elhunyt, de a mű egy kézirata kalandos körülmények között megmaradt, a hetvenes években Nyugatra került, s ott jelent meg először 1980-ban. Grosszman regénye ma már a XX. századi világirodalom egyik alapművének számít: benne lüktet a tömeggyilkos diktatúrákat szülő kor minden fájdalma és kegyetlen erkölcsi-filozófiai dilemmája… S a világ csak most, ötven évvel a megírása után fedezte fel igazán: a BBC nyolcórás rádiójáték-sorozatot készített belőle, Oroszországban több színházban játszották színpadi adaptációját, és idén, 2012-ben mutatja be az orosz tévé a tizenkét részes monumentális Élet és sors teleregényt… Olasz nyelvű megjelenésekor az Il Giorno így üdvözölte a regényt: "Az emberiesség és finomság, amellyel Grosszman háromszázötvenezer ember halálát rekonstruálja Sztálingrádnál, Tolsztojt idézi; a pátosz, ahogyan a szolidaritásról, a barátságról és a méltóságról értekezik, Dosztojevszkijt; a szelídség és érzékenység, amellyel az egyszerű életet magasztalja föl, Csehovot."

Ungváry Krisztián - Tabajdi Gábor - Budapest ​a diktatúrák árnyékában
Ungváry ​Krisztián és Tabajdi Gábor rendhagyó útikalauza a 20. század politikai diktatúrái és legmegrázóbb történelmi eseményei mentén veszi lajstromba Budapest emlékeit. A szerzőpáros olyan fővárosi helyszíneket mutat be olvasóinak, amelyek jobbára ismeretlenek a turisták előtt, a városlakók számára pedig a félmúlt homályába vesznek. A fiatal kutatók budapesti sétáin feltárulnak az 1919-es Tanácsköztársaság és az azt követő fehérterror, a német megszállás, a nyilas rémuralom és a zsidóüldözés, a világháborús főváros, a szovjet megszállás és a Rákosi-diktatúra, az 1956-os forradalom és szabadságharc, végül a Kádár-korszak elfeledett vagy épp szándékosan titokban tartott történeti helyszínei és emlékhelyei. Az egyes történelmi eseményekhez köthető szobrok és műemlékek kapcsán a szerzők múlt és jelen emlékezetpolitikai törekvéseit is áttekintik. A történészpáros kíméletlen és fájdalmas őszinteséggel mutat rá: a múlt századi véres diktatúrák emlékei jelöletlenül bár, de ma is ott kísértenek a főváros utcáin - ideje hát mindenkinek megismerni őket.

Tabajdi Gábor - Ungváry Krisztián - Elhallgatott ​múlt
Kötetünk ​az állambiztonság 1956-1990 közötti működésének eddigi legteljesebb összefoglalóját adja. Az jelenlegi társadalmi közbeszéd "ügynökközpontúságán" túllépve munkánk bemutatja az ügyek valós irányítóit és felelőseit is. Ők fényképükkel és életrajzukkal szerepelnek a könyvben. A kötet részletesen, szervezeti egységekre lebontva tárgyalja az állambiztonság szervezetét és vezetőit. Külön hangsúlyt kap a pártirányítás kérdése. A "pártállam" és a "legvidámabb barakk" életének mögöttes és mind ez idáig láthatatlan közegét az egyéni tragédiák sorozatait végigkövető esettanulmányok világítják meg. Szereplőik, a tettesek és áldozatok közül sokan ma is köztünk élnek. A kötet szerzői: Tabajdi Gábor történész, szakterülete a XX. század második felének politikatörténete, valamint Ungváry Krisztián történész, a II. világháború és az állambiztonság történetének kutatója. A Corvina kiadásában 1998-ban megjelent Budapest ostroma című munkája eddig hat magyar, négy német, két angol és két amerikai kiadást élt meg.

Ungváry Krisztián - A ​magyar honvédség a második világháborúban
Ungváry ​Krisztián munkája a magyar királyi honvédség hadműveleteit dolgozza fel, különös hangsúlyt fektetve a harcászati szempontok ismertetésére. A monográfia a nagy sikert aratott Budapest ostroma stílusában és ahhoz hasonló részletességgel tárgyalja a honvédség harcait külföldön, valamint magyar területen. Ezt egészíti ki az általános helyzet, a tágabb hadműveleti összefüggések, valamint a Magyarországon harcoló nem magyar csapatok tevékenységének bemutatása. A katonai eseménytörténet mellett a szerző fontosnak tartja a polgári lakosság sorsának ábrázolását, a háborús bűncselekmények kérdésének taglalását is. A magyar hadtörténetírásban első alkalommal tárgyalja részletesen az ukrajnai magyar megszállást, valamint az 1. hadsereg harcainak történetét. Előbbi kapcsán elemzi a német megszállási politikát, és a "mozgástér-kényszerpálya" szempontjából mutatja be a magyar megszállás és az ezzel kapcsolatos háborús bűncselekmények kérdését. Magyarország 1944 végétől 1945 áprilisáig a II. világháború fő hadszínterévé vált. A Wehrmacht nem kevesebb mint öt nagyszabású hadműveletet indított magyar területen annak érdekében, hogy visszaszerezze a stratégiai kezdeményezést. Itt vetették be a legnagyobb tömegben a háború legmodernebb fegyvereit. A munkát a honvédség zászlóalj-ezred-dandár-hadosztály szintű alakulatainak regisztere egészíti ki. Külön figyelmet kap az 1944-1945-ös harcok kapcsán a német-magyar erőviszony és a magyar részvétel arányainak tárgyalása, amelyet kéthetes bontásban a bevethető harckocsik, nehéz páncéltörő ágyúk, gyalogzászlóaljak és tüzérütegek adatai illusztrálnak.

Polcz Alaine - Asszony ​a fronton
Aztán ​elindultam egyedül. Bekötöttem a fejemet, és elmentem a kommandaturára. Ott már nagyon sokan ültek és várták, hogy sorra kerüljenek. Közöttük egy kislány, akinek vérzett a feje, egy tincs a hajából kitépve. Nyomorult és kétségbeesett volt. "Átmentek rajta az oroszok" - mondta az anyja. - Nem érettem meg. - "Biciklivel?" - kérdeztem. Az asszony dühös lett: "Maga bolond? Nem tudja, mit csinálnak a nőkkel?" Hallgattam, amit körülöttem beszéltek. Hogy melyik nőnek tört el a gerince, ki vesztette el az eszméletét, ki vérzik, hogy nem tudják elállítani, férfit kit lőttek agyon, mert védeni próbálta a feleségét. Egyszerre föltárult az az iszonyat, ami körülöttünk van.

Kurt Vonnegut - Az ​ötös számú vágóhíd
A ​könyv részben az író személyes emlékén alapul; amerikai hadifogolyként Drezdában élte meg a hírhedt 1945. februári bombázást, amelynek során a város nagy része és 150 000 ember elpusztult. Az író sajátos technikája: az idő felbontása és a háromsíkú cselekménybonyolítás magasabb művészi egységbe foglalja a szerteágazó eseményeket.

John Lukacs - Budapest, ​1900
John ​Lukacs, az Egyesült Államokban élő kiváló magyar történészprofesszor ezzel a könyvével elsősorban a külföldiek érdeklődését akarta felébreszteni szülővárosa, Budapest iránt, de olyan nagyszerű várostörténetet írt, amely a magyar olvasóknak is maradandó élményt nyújt. „A város és kultúrája” – jelzi a könyv alcíme, hogy ez a Budapest-portré a fizikai értelemben vett leírás mellett a várost benépesítő sok, különféle rendű és rangú ember életét is bemutatja. Mégpedig a századfordulón, 1900-ban, amikor Budapest fejlődésének csúcspontjára és fordulópontjára jutott: Berlin mellett Európa szellemi központjává vált. Itt volt a világ legnagyobb parlamentje, Európa első földalatti vasútja; sorra épültek a pompás, eklektikus épületek; a polgárság prosperált; és színre lépett egy nemzedék, amely az irodalomban, képzőművészetben, zenében hirtelen az európai élre ugrott. Lukacs professzor a történelemszemléletének megfelelő rangsor szerint haladva először a város természeti viszonyait és adottságait írja le, majd a lakosság, a társadalom és a politika kerülnek sorra. Ezután vázolja a szellemi és művészeti élet állapotát és jelenségeit, végül a kevésbé megfogható, ám nem kevésbé fontos szellemi és lelki irányzatok zárják a sort. Ez a mindvégig láttató, érzékletes, sőt olykor költőien ihletett stílusban megírt könyv nemcsak egy város fénykorának állít emléket, hanem méltó helyére állítja Magyarországot Európában.

Acsády Ignác - A ​magyar birodalom története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gosztonyi Péter - Budapest ​lángokban 1944-1945
A ​szerző történész, politológus, közgazdász. Budapesten született 1931-ben. Közgazdasági egyetemi tanulmányokat folytatott. Az 1956-os magyar forradalomban mint továbbszolgálatra ideiglenesen behívott tiszt Maléter vezérőrnagy alatt szolgált. 1956 decemberében letartóztatásától tartva, "ideiglenesen" Bécsbe települt át. A Zürichi Tudományegyetemen folytatta tanulmányait. Doktori értekezését Budapest 1944/45-ös ostromáról írta. 1963 és 1996 között a Svájci Kelet-Európai Könyvtár és Dokumentációs Központ igazgatója volt. Fő kutatási területei: a 20. századi forradalmak története, a II. világháború "keleti frontjának" eseményei és a kelet-európai hadseregek 20. századbeli története. Tagja a Svájci Hadtörténelmi Társulatnak, a Svájci Szakújságírók Szövetségének, a Német Hadtörténelmi Társulatnak, a Magyar Hadtudományi Társulatnak, a Nagy Imre Társaságnak. Több magyar állami kitüntetés, köztük a Nagy Imre Plakett tulajdonosa. Bernben él. Több európai szaklap állandó munkatársa. Ez ideig 30 könyve jelent meg német, francia és magyar nyelven.

Jo Nesbø - Vörösbegy
Harry ​Hole nyomozó egy ritka ügyletről szerez tudomást: valaki egy különleges, nagy hatóerejű, Märklin márkájú puskát rendelt. Mind kiderül, a megrendelő egy nyolcvanhoz közeledő férfi, aki a második világháború idején a németek mellett harcolt a keleti fronton. Gyilkosság, bosszú, árulás… Aggastyán korú nemzetiszocialisták és fiatal neonácik… A második világháború keleti frontja és a modern Oslo… Egykori frontharcos átvágott torokkal…Több, időben és térben egymástól messze eső történés vezeti el a sokszor önmaga gyengeségeivel is megküzdeni kénytelen nyomozót egy vakmerő merényletet tervezőjének leleplezéséhez. Csak Norvégiában több, mint 100.000 példányban kelt el!

Wass Albert - Elvész ​a nyom
Ahány ​ember - annyi sors. Ezerszeresen igaz e mondás a II. Világháborút átszenvedőkre. S mégis, miért éli túl az egyik a sorsdöntő vészhelyzetet, s később a háború kiszolgáltatott hányattatásait, a világválságot - s a másik miért nem? Isten szándékai mindig érthetők-e számunkra? Mit akar Isten az életünkkel? Ezt a nagy kérdést vizsgálja megdöbbentő igazságérzettel Wass Albert ebben a rendkívüli könyvben.

George Orwell - Háborús ​napló
"1940. ​VIII. 16. A dolgok láthatóan rosszul mennek Szomáliföldön, Egyiptom felé onnan várható az oldaltámadás. A Csatorna felett tömeges légicsaták dúlnak, ha a hírek igazak, elképesztő német veszteségekkel. Csak tegnap állítólag 145 német gépet lőttek le. (...) London belvárosának is alighanem jót tenne már egy komolyabb légitámadás, hogy végre észhez térjenek az emberek. Jelenleg teljes a zűrzavar, a teherfuvarozás kivételével minden közlekedést leállítottak anélkül persze, hogy bármi hathatós óvintézkedést tettek volna. Ha a szirénák megszólalnak, az első 15 másodpercben óriási a zűrzavar, sípszó, kiabálás a gyerekekkel, hogy menjenek le az óvóhelyekre..."

E. L. James - A ​szürke ötven árnyalata
A ​könyv, amelyről mindenki beszél… Az erotikus, mulattató és mélyen megindító Ötven árnyalat-trilógia olyan történet, amely hatalmába keríti és birtokba veszi olvasóját, azután mindig vele marad. Amikor Anastasia Steele, az irodalom szakos egyetemi hallgató interjút készít Christian Greyjel, az ifjú vállalkozóval, gyönyörű, okos és ijesztő férfival találja szemben magát. A nem e világban élő és ártatlan Ana megretten, amikor ráébred, hogy akarja ezt a férfit, és annak rejtélyes tartózkodása ellenére kétségbeesetten próbál közelebb kerülni hozzá. Grey, aki képtelen ellenállni Ana csendes szépségének, eszének és független szellemének, elismeri, hogy ő is akarja a lányt – de a saját feltételei szerint. Ana, akit egyszerre ijeszt és izgat Grey szokatlan szexuális ízlése, habozik. Greyt minden sikere – multinacionális vállalkozásai, hatalmas vagyona, szerető családja – ellenére démonok gyötrik és az önuralom kényszere emészti. Amikor a pár vakmerő, szenvedélyes viszonyba kezd, Ana fölfedezi Grey titkait és tulajdon, sötét vágyait.

Ismeretlen szerző - A ​második világháború
A ​Magyarország második világháborús szereplését bemutató dokumentumkötet megjelenését a felélénkülő történelmi érdeklődés és a kutatás új eredményei, valamint a megbízható forrásmunkák hiánya indokolja. A munka jelentőségét az adja, hogy az eddig elszórtan megjelent vagy publikálatlan szövegeket nemcsak egybegyűjtve, hanem az emlékezetre vonatkozó részekkel kiegészítve, lábjegyzetelve, terjedelmes bibliográfiával és mutatókkal teszi közzé. A közölt források egy része most jelenik meg először magyarul. A kötet külön foglalkozik a magyarokra vonatkozó vagy a magyarokat is érintő német hadműveleti parancsokkal, a munkaszolgálat történetével, a német-magyar tárgyalásokkal. A válogatásban helyet kapnak a Magyarországról és a magyar honvédségről készített német értékelések is. A közéleti emlékezetet tárgyaló részben a háborúval kapcsolatos politikai felszólalások mellett a legismertebb magyar költőktől származó versek is szerepelnek. A könyv ismerteti az 1945-1948-as évek, a Rákosi-rendszer, a késő Kádár-rendszer valamint a rendszerváltás első éveinek szövegeit, és érinti az ún. "felszabadulás" kérdését is. A Horthy-rendszer általános értékelése, amely összefügg a háborúval, a nyilas uralommal, 1956-tal és 1919-cel, korlátozott mértékben ugyan, de szintén helyet kap a szövegek között.

Ismeretlen szerző - Sorsdöntő ​csaták a magyar történelemben
A ​neves hazai hadtörténészek és történészek által összeállított kötet időrendben sorakoztatja fel azokat a csatákat, amelyek meghatározták a magyar történelem alakulását a honfoglalás korától a második világháborúig. A szerzők izgalmas, lebilincselő stílusban ismertetik az egyes csaták szerepét és jelentőségét, s mindeközben nyomon követhetjük a győztesek és legyőzöttek további sorsát is. Megismerhetjük az évszázadok alatt fejlődő hadi technikákat és harcmodorokat, és olyan nagy királyok, hadvezérek életútját és szerepét, mint Szent István, I. (Nagy) Lajos, Mátyás király, Kinizsi Pál, Rákóczi Ferenc, Dobó István vagy Bem József. Történelmünk sorsdöntő csatáit számos korabeli illusztráció eleveníti meg, teszi még izgalmasabbá és szemléletesebbé.

Ismeretlen szerző - Magyarország ​az első világháborúban
A ​Romsics Ignác szerkesztette kötet neves szerzők tanulmányain keresztül mutatja be Magyarország részvételét a különböző frontokon folyó harcokban; a hátországbeli életet; a Monarchia tengeri és folyami ütközeteit; a hadifogság és a háború után megkötött békeszerződés részleteit. A fotókkal és mellékletekkel rövid életrajzokkal, dokumentumokkal kiegészített keretes anyagok segítenek átfogó képet alkotni a 20. század e vérzivataros éveiről.

Ungváry Krisztián - A ​Horthy-rendszer mérlege
A ​szociálpolitika egyúttal mindig újraosztást is jelent, és az újraosztás legszélsőségesebb formája a hátrányban részesítettek megsemmisítését is eredményezheti. A magyar zsidóság történetének és a holokausztnak számtalan megközelítési módja és értelmezése létezik. A szerző a kérdést a társadalom nemzsidó részének oldaláról vizsgálja meg, Célja nem csupán az eseménytörténeti rekonstrukció, hanem a tettesek tevékenysége alapján a magyar holokauszthoz vezető út bemutatása és a diszkrimináció dinamikájának vizsgálata. Értelmezése szerint a zsidóság kárára folytatott politika a 19. században látensen egyúttal egyfajta államszocialista átalakulás lehetőségét is magában hordozta. Az ellenforradalmi rendszerben ez különböző, későbbiekben részletezett okok miatt nem tárulhatott fel teljes mértékben, de mint lehetőség folyamatosan jelen volt és egyre inkább meghatározta a kor közbeszédét. A könyv a zsidóság kifosztásának szellemi előzményeit és eseménytörténetét a magyar történelem szélesebb összefüggéseibe helyezve mutatja be. Ezért számos olyan kérdést is érint (mint például a németek kitelepítése, az irányított tervszerű gazdálkodás, a szociálpolitika és a modernizáció), amelyeket a témával eddig foglalkozó szerzők nem tartottak a holokauszt szempontjából fontosnak.

Kádár Gábor - Vági Zoltán - A ​végső döntés
1944. ​május közepétől szűk két hónap leforgása alatt a magyar csendőrök, rendőrök és hivatalnokok hatékony közreműködésével több mint 430 ezer, zsidónak minősített magyar állampolgárt deportáltak. Túlnyomó többségüket Auschwitz-Birkenauba vitték és megölték. Vajon az események milyen láncolata vezetett ehhez a holokauszt történetében is példátlan méretű és gyorsaságú akcióhoz? Hol határoztak a magyarországi „végső megoldásról”? Berlinben vagy Budapesten? Kik, mikor és milyen körülmények között hoztak végső döntést a magyar zsidók deportálásáról? Kádár Gábor és Vági Zoltán az etnikai tisztogatásokat és népirtásokat, valamint a világháborús német és magyar döntéshozatali mechanizmust elemezve keres válaszokat a kérdésekre. Úgy vélik, hogy a tragédia hátterében két erő, két szándék találkozása állt. Az egyik a német népirtási program volt, amelynek gyökerei Hitler és a nácik radikális antiszemitizmusában, fajhigiéniai és etnopolitikai elképzeléseiben lelhetők fel. A másik pedig az a mára szinte elfelejtett magyar történeti attitűd, amely évszázadok óta az „idegennek” tekintett népcsoportok beolvasztására, kiszorítására és elűzésére törekedett, és amely rabul ejtette a hazai fajvédők és a politikai elit gondolkodását. A történészpáros szerint 1944-ben e két törekvést leginkább megszemélyesítő szereplők, a német Adolf Eichmann és a magyar Endre László végzetes találkozása radikalizálta tovább azt a folyamatot, amely az európai zsidóüldözés egyik leggyilkosabb döntéséhez vezetett.

George Orwell - Hódolat ​Katalóniának
Orwell ​"visszatérése" , a Hódolat Katalóniának, egy sorozat második kötete. Alapkönyv a másik két nagy műhöz, az Állatfarmhoz és az 1984-hez. A szerző őszinte lelkesedéssel utazott Spanyolországba 1936-ban, hogy riportot készítsen a köztársaságiak hősi harcáról, sőt megérkezvén csatlakozott a milíciához, hogy vérét hullassa az "eszméért" a frankoisták ellen az aragóniai fronton. Néhány hónap múlva aztán űzöttként kellett kimenekülni az országból, pusztán azért, mert azok közé sorolták, akik ellen valóságos hajtóvadászatot, irtóháborút folytattak a spanyol kommunisták a sztálinista Komintern és a szovjet államvédelmisek irányítása mellett. A "nagy terror" , amely 1936-ban vette kezdetét a Szovjetunióban, e polgárháborún belüli elvtársháborúval terjedt nemzetközivé. A trockistákkal, az anarchistákkal és a szovjet totalitárius rendszerrel szembeforduló európai baloldaliakkal való leszámoláshoz ideális terepet kínált Moszkva számára (dicstelen magyar részvétellel, lásd Gerő Ernő működése) a spanyol nép szabadságharca. Az elmúlt 40 év eszméket idealizáló és tényeket hamisító magyar történelemtanítását e könyv végre dokumentatív erővel szembesíti a nyers valósággal. Interart Stúdió, 1989