Találkozás ​Lucreziával

Victoria Holt (Jean Plaidy) - A ​birodalom királynője
Arra ​volt hivatva, hogy uralkodjon egy országon, amely uralkodása negyven éve alatt a világ csodálatától övezett birodalommá vált. I. Erzsébet halálos veszélyekkel kikövezett ösvényen haladt a trónra lépés felé. Apja, VIII. Henrik törvénytelennek nyilvánította egy hatalmi játszma során, mely megváltoztatta Európa arculatát. Csaknem tönkretette a felelőtlen, nagyravágyó Thomas Seymourhoz fűződő első, kamaszkori románca. Halálos veszedelem fenyegette Edward öccse rövidre szabott uralkodását követően, amikor a fanatikus katolikus - a nép által "Véres Mária"-ként emlegetett - féltestvére foglalta el a trónt, aki olyannyira féltékeny volt a népszerű, a protestáns Anglia reménységének tekintett fiatal Erzsébetre, hogy felségárulás koholt vádjával a Towerbe záratta. Ám az ifjú hercegnő ragyogó politikai érzékének és okos türelmének köszönhetően elkerülte a neki szánt végzetes sorsot. Mária halála után megvalósult, amire szinte gyermekkorától tudatosan készült: elfoglalta a trónt. Miközben hideg fejjel, ravasz módszerekkel, ha kellett, kegyetlen eszközökkel irányította országa ügyeit, féltékeny, flörtölni szerető, hiú asszony volt. Végigkísérte életét szenvedélyes, időnként botrányoktól sem mentes szerelme Leicester lordja, Robert Dudley iránt. Játszva kosarazta ki Európa több uralkodóját és trónörökösét, de Leicesterhez sem ment hozzá, hogy ne kelljen osztoznia a trónon. Victoria Holt lebilincselő stílusban, ugyanakkor a történelmi eseményekhez híven követi végig a korszakalkotó nagy királynő életét.

Dan Brown - Inferno
A ​történelem egyik leghátborzongatóbb irodalmi klasszikusa, a Pokol ihletésére született, és díszletei között játszódó mű Dan Brown eddigi legellenállhatatlanabb és leggondolatébresztőbb regénye; lélegzetelállító versenyfutás az idővel...

Iny Lorentz - A ​várúrnő
A ​sok szenvedésen átesett Marie és szeretett férje, Michel végre boldogságot lel Rajna menti várukban. Az idill azonban nem tart sokáig, mivel a férfinak hadba kell vonulnia a rettegett husziták ellen. Marie magára marad, egyedül az vigasztalja, hogy búcsúéjszakájuk után végre beköszönt a várva várt gyermekáldás. Néhány hónap múlva azonban szörnyű hírek érkeznek a csehországi harctérről: a birodalmi lovagi címet éppen elnyerő Michel Adler egy összecsapás során nyomtalanul eltűnik. Az özvegynek tartott Marie-nak egyedül kell megállnia a helyét, miközben mindennapos megaláztatásoknak van kitéve. Életéről hűbérura a feje felett kíván dönteni, de a férje hazatérésében reménykedő önérzetes asszonyt más fából faragták. Végül csak egy kiút marad számára: menekülnie kell a várból, vakmerő tervével azonban mindent kockára tesz. Gyermekével együtt markotányosnőként csatlakozik a császár seregéhez, hogy Michel nyomára bukkanjon. Útja az erőszak dúlta Csehországba vezeti, ahol kalandok és megpróbáltatások újabb sora kezdődik. A kötet Iny Lorentz nagy sikerű regényének, A szajhának a folytatása, egy nő története, aki a középkor szörnyű háborúi közepette a saját küzdelmes harcát vívja személyes boldogságáért.

Victoria Holt (Jean Plaidy) - A ​korona árnyékában
Hogyan ​lesz egy szenvedő, hányatott sorsú kislányból rettegett királynő? VIII. Henrik és Aragóniai Katalin lánya élete első éveiben apja szeme fénye. Hamarosan azonban rá kell döbbennie, hogy uralkodói körökben mindent a politika diktál. Amikor VIII. Henrik Boleyn Anna miatt elszakad a római katolikus egyháztól, Mária törvénytelen gyermekké válik - apja elküldi a királyi udvartól és megfosztja hercegnői címétől. A tizenkét éves kislányt elszakítják imádott édesanyjától, így fiatalkorában a politikai játszmák áldozatának szerepében találja magát: többször is eljegyzik, ám végül mindegyik eljegyzést felbontják. VIII. Henrik fia, a már az anglikán egyház tanítása szerint nevelt Edward követi, ám amikor néhány évnyi uralkodás után meghal, Mária kerül Anglia trónjára, immár törvényes királynőként. Gyermekkorában, akárcsak édesanyja, Mária is a katolikus hithez menekül, és trónra kerülését Isten jelének tekinti. Úgy érzi, küldetése van: vissza kell vezetnie blolt az egyetlen igaz hithez, s Rómához. Elvakult tanácsadói hatására üldözni kezdi az anglikán egyház híveit, és az eretnekégetéssel elnyeri a Véres Mária nevet.

Erin Morgenstern - Éjszakai ​cirkusz
1886-ban ​egy rejtélyes utazócirkuszból nemzetközi szenzáció lesz. A _Cirque des Rêves_ csak éjjel van nyitva, fekete és fehér színekben pompázik, és mindenkit vár, aki felfedezné kör alakú ösvényeit vagy felmelegedne tüzeinél. Noha itt is találhatóak akrobaták, jósok és kígyóemberek, az álmok cirkusza nem szokványos látványosság. Egyes sátraiba beköltöztek a felhők, másokban jég van. Mintha valamiféle varázslat bűvkörébe vonná a szerelmeseit, akiket rêveurnek, vagyis álmodozónak hívnak. A történet középpontjában két fiatal mágus áll: Celia és Marco. Kisgyermek koruktól fogva arra tanították őket, hogy mágikus erejük segítségével győzelmet arassanak a másik felett. Amikor Celia véletlenül rájön, hogy Marco az ellenfele, együtt lenyűgöző varázslatba kezdenek.

Victoria Holt (Jean Plaidy) - Jezabel ​királyné
Szent ​Bertalan napja, 1572… Ekkor megkondult a Louvre-ral szemben álló Saint-Germain l'Auxerrois vészharangja, és hirtelen úgy tűnt, mintha Párizs összes harangja szólni kezdene. Elviselhetetlen lárma hallatszott. Üvöltés, sikoltások, kegyetlen és gúnyos röhögés; férfiak és nők halálsikolyai keveredtek a kegyelemért könyörgő kiáltásokkal. – Isten az égben! – suttogta Anjou. – Mit tettünk? Ahogy anyjára nézett, olyasmit látott az arcán, amit eddig még sosem: félelmet. Olyan félelmet, amelyet soha többé senki arcán sem akart látni. A Medici-trilógia izgalmakban és fordulatokban bővelkedő befejező kötetében a világtörténelem egyik legszörnyűbb jelenetének, a Szent Bertalan éji mészárlásnak megidézésével folytatjuk a KÍGYÓASSZONY, a hírhedt Medici Katalin élettörténetét. Az olvasó nyomon követheti AZ OLASZ NŐ zseniális, ám aljas cselszövéseit, egyúttal betekinthet a királyi hálószobák sejtelmes félhomályába, a méregkeverők műhelyébe, vagy a börtönök sötét celláiba egyaránt. A hatalmi harcokat sűrűn átszövik a tragikus, felemelő, olykor számító szerelmek, ám ezek a szálak végül mind összefutnak a francia trón anyakirálynéja, Medici Katalin kezében.

Robin Maxwell - Boleyn ​Anna titkos naplója
Nem ​sokkal azután, hogy Erzsébet trónra lép, megjelenik nála egy titokzatos öregasszony, aki Boleyn Anna bizalmasa volt a tragikus sorsú királynő utolsó napjaiban. Egy bőrbe kötött könyvecskét ad át Erzsébetnek: Boleyn Anna titkos naplóját. Erzsébet királynő a napló lapjain ismerkedik meg édesanyjával, akitől kisded korában elszakították. Az amerikai írónő nagyszerű korrajzot nyújt Anglia legizgalmasabb korszakairól: VIII. Henrik és lánya, I. Erzsébet uralkodásáról. A magával ragadó történelmi regény témája örök: a szerelem és hatalom.

Roberta Gellis - Lucrezia ​Borgia és a mérgek anyja
"Megmérgezted!" ​- hasított bele Lucrezia Borgia fogadószobájának csendjébe a borzalmas vád. A vádló nem más, mint újdonsült férje, Alfonso, a ferrarai herceg fia, az áldozat pedig Lucrezía egyik udvarhölgye, Alfonso állítólagos szeretője. A pápa fattya, Lucrezia rémülren látja megismétlődni a Rómában történteket, ahonnan épp a gyilkosságok és rosszindulatú pletykák miatt örömmel költözött Ferrarába. Hogy elkerülje a háta mögötti sugdolózást és a nyílt vádaskodást, Lucreziának egyetlen választása marad: magának kell megtalálnia az igazi elkövetőt. Márpedig az idő szorít, a gyilkos pedig újra lecsap. Roberta Gellis regényében életre kelnek a 16. századi olasz udvar összeesküvésekkel, árulásokkal, hazugságokkal alaposan átitatott mindennapjai, miközben felgöngyölődik egy izgalmas, fordulatokban gazdag nyomozás fonala.

Julie Orringer - Láthatatlan ​híd
András ​építészhallgatóként éppoly hirtelen csöppen a ’30-as évek Párizsi bohéméletébe, amilyen önkéntelenül ragadja később magával a századközép világégése, hogy munkatáborról munkatáborra sodródva, küszködve kapaszkodjon az egyetlen szerelembe: élete legnagyobb ajándékába… Klára még szinte gyermek, mikor az erősödő szélsőséges eszmék Magyarországáról – saját sorstragédiája után – Párizsba kénytelen menekülni, egyik pillanatról a másikra felnőtté válva, hogy ott megismerje Andrást, és életük egymáséba gubancolódjon… Tamás és Ibolya a háború gyermekei; miközben szüleik a földi poklokkal csatáznak értük és egymásért, mindnyájuk túléléséért, ők olyan emlékekre tesznek szert, melyek generációk sorsában hagynak kitörölhetetlen nyomot, amit nem moshat el sem az óceánnyi távolság, sem a részvétlen idő… Julie Orringer regénye, a Láthatatlan híd magával sodor és felkavar, kétségbe ejt és megvigasztal, elveszi és visszaadja az életbe és az emberségbe vetett hitünket. Arról mesél, amiről csak a fontos könyvek tudnak: hogy minden ember egyedi és megismételhetetlen – és szükségünk van valakire a boldogsághoz és a boldoguláshoz. „Üdvrivalgás tört ki a tisztképzősök soraiban. A tábornok megvárta, míg alábbhagyott. – Ne feledjék – mondta –, maguk Magyarországért harcolnak, Magyarországért, és senki másért. A németek a szövetségeseink, de nem parancsolnak nekünk. Az ő útjuk nem a mi utunk. A magyarok nem árja nép. A németek elmaradott népnek tekintenek bennünket. Barbár a vérünk, vadak az eszméink. Nem vagyunk hajlandók elfogadni a totális diktatúrát. Nem akarjuk deportálni a zsidókat meg a cigányokat. Ragaszkodunk a különleges nyelvünkhöz. A győzelemért harcolunk, és nem a hősi halálért." Több mint egy éve olvastam Julie Orringer megrázó, nagy erejű, vizuálisan is sodró remekművét. Az ilyen súlyú könyvekre mondják, hogy letehetetlen „nagy regény”. Vártam, hogy egy magyar kiadó rátaláljon és beleszeressen. Megtörtént. Hála érte. Koltai Lajos, operatőr, filmrendező

Audrey Niffenegger - Az ​időutazó felesége
Amikor ​először találkoztak, Clare hatéves volt, és Henry harminc. Amikor összeházasodtak, Clare huszonkettő, és Henry még mindig harminc. Henry idő-eltolódási rendellenességgel született. Genetikai órája a legváratlanabb pillanatokban visszaáll, és még abban a másodpercben eltűnik. Ilyenkor elmúlt és eljövendő élete érzelmi csomópontjain találja magát, meztelenül, védtelenül. Sohasem tudja, mikor történik meg újra, sohasem tudja, hol köt ki legközelebb. Az időutazó felesége a világirodalom egyik legkülönösebb szerelmi története. Clare és Henry felváltva meséli el történetüket. Rajongva szeretik egymást, megpróbálnak normális családi életet élni: biztos állás, barátok, gyerekek. Mindezt olyasmi fenyegeti, amit sem megakadályozni, sem irányítani nem képesek, történetük ettől olyan megrendítő és felejthetetlen. „Azoknak, akik azt mondják, nincsenek igazán új történetek, szívből ajánlom Az időutazó feleségét, ezt az elragadó regényt, amely irodalmilag kiváló, szédítően fantáziadús, és észbontóan romantikus.” Scott Turow

Philippa Gregory - Michael Jones - David Baldwin - Asszonyok ​a rózsák háborújában
Három ​asszony rendkívüli, igaz története, akikről a történelem mindeddig jórészt megfeledkezett. Érdekfeszítő háttérolvasmány _A fehér királyné_ és a többi historikus regényremek szerzőjének, Philippa Gregorynak s két szerzőtársának a tollából. Talán csak rokonok képesek egymás ellen oly elszánt, kegyetlen és folyamatos árulásokkal, pálfordulásokkal zajló harcot vívni, mint amilyet a Lancesterek és a Yorkok vívtak az angol trónért a 15. században. „Kuzinok háborújának” nevezték a kortársak, mi Rózsák háborújaként ismerjük, mivel York fehér rózsát használt jelképeként, Lancaster szimbólumai között pedig időnként egy vörös rózsa jelent meg. A három főszereplő: _Luxemburgi Jacquetta_, a királyi hercegnő, aki rangján alul, szerelemből házasodott, egy királyné anyja lett; _Elisabeth Woodville_, aki özvegyen nevelte gyermekeit, amikor feleségül ment az ifjú IV. Edward királyhoz; _Margaret Beaufort_, aki felségárulást követett el Anglia egy felszentelt királyával szemben, majd az ő fia, VII. Henrik került trónra, első Tudor-uralkodóként. Bevezetőjében Philippa Gregory így beszél róluk: „Ők az én hősnőim, az ősanyáim. Az Ecclesiasticus 44.1 szavaival: „Nagyhírű asszonyok dicséretét zengem, az anyáinkét, egymás után szépen…” Ha egy nő érdeklődik a saját, identitáshoz és hatalomhoz vezető küzdelme iránt, akkor érdekelni fogják más nők is. A könyvben megjelenő asszonyok élete megmutatja számomra, hogy mit tehet egy nő, még formális hatalom, oktatás vagy jogok nélkül is, egy férfiak által uralt világban. Ezek az asszonyok a női lélek erejének ihlető példái.”

Anya Seton - Elizabeth 2.
Az irigység és babonáktól való félelem Elizabeth Winthropot és családját messzire űzik Watertownból, távolra nagybátyja, John Winthrop kormányzó védelmétől. Rokonuk, Toby hajóján kelnek útra a még meghódítatlan területek felé, hogy új otthonra leljenek az üldöztetés elől menekülve. A korábban áttelepült régi barát, Daniel Patrick és családja mellett azonban az őslakos indiánok törzsei is várják az újonnan letelepedőket. Hiába Elizabeth barátságos természete és indián szolgálóleányuk, Telaka békítő személye, a nyugodt egymás mellett élés itt is megvalósíthatatlannak látszik. Az angol és a holland kolóniák diplomáciai villongásai az ott élő telepeseken csapódnak le, és Elizabetht jogos szabadságvágya és függetlenségi törekvései ismét bajba sodorják. Az asszony találkozása a rég látott fiatalemberrel, Will Halettel mindenestül felforgatja kettőjük életét, s míg egyik oldalról kibontakozó szerelmük, másik oldalról férje rejtélyes, félelmet keltő leépülése válasz elé állítja Elizabetht: vagy a magány száműzöttségét választja, vagy új társával vág bele az otthonteremtésbe. A regény lebilincselően izgalmas folytatása Elizabeth és Will végsőkig elszánt küzdelmét beszéli el a boldogságért, amelyet folytonos újrakezdésben a hatalmi játszmák, a vallási bigottság és a korabeli törvények kíméletlenségének árjával szemben kell megvívniuk.

Iny Lorentz - A ​bűn lányai
A ​várúrnő, Marie fia, Falko egyik botrány után robbantja ki a másikat. A kamaszos hevületű lovag úton-útfélen összetűzésbe kerül mindenkivel. A forrófejű fi egy nap mégis élete megbízatását kapja, a hercegérsek Rómába küldi. Az ő unokahúgának kíséretében vág neki az útnak, és bár a bájos nő azért megy a szent városba, hogy egy kis zárda apátnője legyen, Falko olthatatlan szerelemre lobban iránta. A fiatal lovag Rómába érve újabb gáláns kalandokba keveredik, de nem hanyagolhatja el komoly diplomáciai feladatát: III. Frigyes német király császárrá koronázását kell előkészítenie. Római nemesek egy csoportja azonban Frigyes ellen szövetkezik, olyannyira, hogy még a gyilkosságoktól sem riadnak vissza... Az izgalmas, fordulatokban, szerelemben és ármánykodásban bővelkedő regény Iny Lorentz regényfolyamának (A szajha, A várúrnő, A hagyaték, A szajha lánya) ötödik darabja, és ezúttal az Örök Város varázslatos világába kalauzolja az olvasót. A(z) A bűn lányai (Könyv) szerzője Iny Lorentz.

Jessica Day George - Éjféli ​bál
Rose ​hercegnő a legidősebb tizenkét lánytestvér közül, akik arra kárhoztattak, hogy a gonosz Kőbezárt király palotájában, mélyen a föld alatt táncoljanak minden éjjel. Születésüktől kezdve átok ül rajtuk, és csak a halál adhatja vissza a szabadságukat. Rose azonban találkozik Galennel, egy fiatal, katonából lett kertésszel, aki nem veti meg a kalandot, és épp olyan elszánt, akárcsak Rose, és a szabadság egyszeriben nem is tűnik olyan elérhetetlennek. Hogy legyőzzék a királyt és sötét udvartartását, szükségük lesz egy láthatatlanná tévő köpenyre, egy fekete gyapjúláncra, melyet bűvös ezüst kötőtűkkel kötöttek, és mind közül a legkritikusabb hozzávalóra – az igaz szerelemre. A Széttáncolt cipellők című mese újrafeldolgozásával Jessica Day George megint megmutatja, milyen mesterien alkot valami teljesen újat egy történetből, amelyről csak hittük, hogy ismerjük.

Philippa Gregory - A ​másik Boleyn lány
A ​romantikus történelmi szerelmes regényeiről ismert szerző első magyar nyelven megjelenő regénye VIII. Henrik udvarába kalauzolja el az olvasókat. A fiatal király erőtől, tettvágytól duzzadó férfi, ám asszonya, Aragóniai Katalin nem tud életképes fiúnak életet adni. Henrik türelmetlenül áhítja a fiú örököst, s mivel Katalin nem képes eme vágyát beteljesíteni, figyelme a fiatal udvarhölgyek felé fordul. A helyzetet kihasználva, a Boleyn család mindent elkövet, hogy Henrik szeme a már férjezett Maryn (a kevéssé ismert másik Boleyn lányon, Anna húgán) akadjon meg. Mary végül is szerelmes lesz Henrikbe, az erős, hatalmas férfit látja Anglia legnagyobb emberében, a királyban. S bár vígan lovagolnak, vadásznak, táncolnak s szeretkeznek, Mary úgy érzi, becsapta és ő maga is megalázta szeretett királynéját, Katalint. Ez a lelkiismeret-furdalás aztán örökre ott marad szívében. Időközben az addig a francia udvarban nevelkedő Anna is hazatér. Mindenben segíti testvérét, de már nem testvéri szeretetből, hanem abból a meggyőződésből, hogy a családnak segít a legtöbbet, ha Henrik ágyasát istápolja. Mary először egy leány- majd egy fiúgyermekkel ajándékozza meg a királyt. Henrik boldog: lám, tud ő fiút nemzeni, hiszen nem rajta múlik. Mary azonban fáradt, kimerült, már nem is kívánja a királyt mint férfit: Henrik teste már nem fiatalosan ruganyos, és szeretőjére telepedve meglehetősen súlyos. Mary szeretőből anyává lett, valóságos anyatigrissé, akinek mindennél és mindenkinél fontosabb két királyi porontya. Elérkezett hát Anna ideje. Hihetetlen ambícióval és önbizalommal tör előre, célja nem kisebb, mint a király soron következő szeretőjévé, s majdan királynővé válni. Maryvel szembeszegülve harcol a király kegyeiért. És mint ahogy arról már történelemórán is értesültünk, a Boleyn és Howard családok leánykája valóban királyné lesz. Izgalmas, sok feszültséggel és félelemmel teli a történetben ez az időszak, a történetet sok-sok mellékszál teszi még érdekesebbé és színesebbé. A számos nyelven megjelent és nagy sikert aratott regényből előbb a BBC készített rendkívül népszerű televíziós sorozatot, majd Hollywood is lecsapott rá: neves sztárokkal készül a mozifilm, melyet idén karácsony előtt mutatnak be.

Michelle Moran - Az ​eretnek királyné
Amikor ​családja áldozatul esik a thébai királyi palotában kiütött tűzvésznek, az eretneknek kikiáltott királyné, Nefertiti unokahúga, a gyermek Nofertari marad a XVIII. dinasztia utolsó élő sarja. A hercegnő felcseperedve nem másba lesz szerelmes, mint a trónörökös Ramszeszbe, a majdani nagy fáraóba. Ramszesz nagynénje féltőn és minden praktikát bevetve egyengeti a lány útját, hogy királynéjaként, majd főfeleségeként együtt uralkodhasson II. Ramszesszel, ám az emberek bizalmatlanok Nofertarival szemben, akinek a felmenői, megtagadva Egyiptom ősi isteneit, Atonnak hódoltak. Ráadásul az udvari cselszövések mögött súlyos titkok lappanganak. A királyné azonban, aki szerelmével és férjével tart tűzön-vízen át, idővel bebizonyítja, hogy méltó társuralkodó, és visszaállítja családja nevének becsületét. „Történelmi regény a javából! Moran könnyedén építi be a legapróbb részleteket is az izgalmas, fordulatos, de érzelmekkel teli történetbe; képtelenség letenni a könyvet, míg meg nem tudom a végét!” – Tasha Alexander, az Aranykor és a Gyöngyként hulló könnyek szerzője

Brian Selznick - A ​leleményes Hugo Cabret
Hugo ​Cabret a forgalmas párizsi vonatállomáson él, teljes titokban. Az árva kisfiú az épület rejtett járataiból felügyeli a pályaudvar óráinak működését. Ám amikor a sorsa, akárcsak az általa javítgatott fogaskerekek, összekapcsolódik egy könyvmoly kislány és a pályaudvar mogorva játékboltosának történetével, élete és legféltettebb titka is végzetes veszélybe kerül. Egy különös rajz, egy féltve őrzött jegyzetfüzet, egy ellopott kulcs, egy mechanikus ember és Hugo apjának rejtett üzenete szövevényes, megható és lenyűgöző kalandba sodorja mindhármukat. Brian Selznick könyve 284 eredeti rajzával, valamint a képregények és filmek keverékét idéző formájával újraértelmezi a regény műfaját, és egy teljesen új, eddig ismeretlen olvasási élménnyel lepi meg a csodálatos történetek kedvelőit. Brian Selznick 1966-ban született az amerikai New Jersey-ben. Első saját könyve, „A leleményes Hugo Cabret” megjelenése előtt többszörösen díjnyertes gyerekkönyv-illusztrátorként volt ismert hazájában. A könyv születéséről a következőket nyilatkozta: „Jónéhány évvel ezelőtt olvastam Gaby Wood „Edison estéje: a mechanikus élet kutatásának varázslatos története” című könyvét. Igaz történet volt egy felhúzható figurákból álló gyűjteményről, melyet egy párizsi múzeumnak adományozott a tulajdonosa. A gyűjtemény a múzeum beázott padlásán hevert évtizedeken keresztül, amíg végül ki kellett dobni az egészet. Én pedig elképzeltem egy kisfiút, aki megtalálja ezeket a törött, rozsdás szerkezeteket – így született meg Hugo és az ő története." A regényből 2011-ben Martin Scorsese készített három dimenziós, egész estés filmet Jude Law, Ben Kingsley és Sacha Baron Cohen főszereplésével.

Juliette Benzoni - A ​templomosok kincse
Renaud ​de Courtenay kényszerházasságba menekül, ám legnagyobb meglepetésére a frigyből hatalmas szerelem lesz. Az e házasságból született gyermekre, Olivier-re dicsőséges jövő várna, de a fiút a templomosok rendje vonzza. Ráadásul a Szentföldről elűzött rend a vesztébe rohan, s a templomosokra ezer veszély leselkedik. Olivier-re különleges feladat vár, meg kell mentenie a frigyládát. S ő, aki a Templom iránti tiszteletből mindig távol tartotta magát a nőktől, találkozik egy csodálatos fiatal leánnyal, Aude-dal. Az ifjúnak feldúlt szívvel szembe kell néznie az üldöztetéssel is, melynek a templomosok áldozatul esnek. A nagymester máglyahalála, a királyi udvar intrikái, ahol Aude Burgundi Margit szolgálólánya, a sok csapás és kavarodás vért fakaszt és romokat hagy maga után, melyeken azonban kihajtanak a remény virágai...

Victoria Holt (Jean Plaidy) - Plantagenet ​prelűd
Aquitániai ​Eleonórát, Franciaország leggazdagabb örökösnőjét még a francia király is örömmel üdvözli, mint fia – az egyházi neveltetésben részesült Lajos – jövendőbelijét. A büszke, hatalomvágyó lány egy ideig beéri a friggyel, de érzéki, szenvedélyes természete hamarosan új utakra csábítja. A francia udvarban feltűnő személyiség bukkan fel, az ifjú Plantagenet Henrik gróf, akit a királyné a szeretőjévé fogad. Mindent elsöprő szerelem szövődik köztük: a 12 évvel idősebb Eleonóra elválik Lajostól, és feleségül megy a grófhoz, akit nemsokára Anglia trónján láthatunk viszont. II. Henrik Anglia keménykezű uralkodója, nem ismer akadályokat céljai elérésében. Hatalmi hóbortja lassan szembefordítja a szintén erős akaratú Eleonórával, mint ahogy kedves kancellárjával, a későbbi canterburyi érsekkel, Becket Tamással is. Feleségével a gyűlölet egyre mélyül közöttük, az egyházzal szintén egyre romlik a viszonya, mígnem zsarnokoskodása visszafordíthatatlan következményekhez vezet.

Jeanne Kalogridis - Én, ​Mona Lisa
Egy ​nő portréja, melyen az arcvonások az évszázadok során megfakultak, de így is mindmáig izgalomba hoz megannyi embert. Egy zseniális polihisztor, az emberiség történetének egyik legkiválóbb képzőművésze, aki bár számos tudománynak, s az élet számtalan titkának avatott ismerője volt, mégis mindenkinek ezt a festményt juttatja elsőként eszébe... Jeanne Kalogridis amerikai írónő nem mindennapi feladatra vállalkozott: elmeséli Mona Lisa életének történetét, s egy önmagában is lenyűgöző és drámai történelmi korszak keretei között közelről megismer kedhetünk Leonardo da Vincivel, Michelangelóval, Botticellivel, a művészetpártoló Lorenzo de Medicive Savonarolával, uralkodók, művészek, egyházfik és intrikusok egész sorával. A tizenötödik század végi Firenzében járunk, s aki elolvassa ezt a meghökkentően izgalmas, sodró erejű regényt, megismerheti Mona Lisa szerelmének megrázó történetét, sőt arra is kaphat egy lehetséges megfejtést, ki is volt valójában ez a titokzatos hölgy.