Ajax-loader

További értékelések

Az alábbi értékelések a Moly.hu-ról származnak. A Rukkola értékelésekhez kattints ide.


Kuszma
4.0/5

Hiába, ​Mikszáth: az Mikszáth. Sőt! néha még mikszáthabb. Jókaiból kiselejtezve az epikus ív, a nagyregénnyé válás álma, és marad az anekdota, a puszta ízes történet, de az a tökéletességig csiszolva. Leülnek az urak snóblizni, füstöl a csibuk, és hogy gyorsabban teljék az idő, egyikük mesélni kezd. Tudva persze, hogy ha az urak nem is figyelnek tán annyira, a hölgyek hegyezik ám a fülüket kissé arrébb, a szomszéd asztalnál, úgyhogy ajánlatos némi romantikát is a sorok közé keverni. Ez a kötet ezen felül még olyan is, mintha a Felvidéki Turizmusért Alapítvány szponzorálta volna: szépen, szabatosan ábrázolt tótországi tájak, havasok birkákkal, magyarok, szászok és szlovákok korabeli népviseletben, épp csak annyi konfliktussal az etnikumok között, hogy az egzotikum-számba menjen. Aztán persze lehet, aki ezekből a szövegekből akarja kisilabizálni, hol van a nyitrai vasútállomás (akár metaforikus, akár metaforikátlan értelemben), az nem jár sikerrel, de ha csak a karosszékben, kandalló mellett tennénk egy kirándulást térben és időben – nos, arra nagyon is megfelel.


christine
-/5

Az ​a fekete folt
Azt hiszem, ez az a novella, amivel Mikszáth megvett magának. Elvarázsolt – ezt minden bizonnyal sosem mondtam egy kötelező olvasmányra.
Érdekes volt, a szereplők a várthoz képes ki voltak dolgozva, a cselekmény szépen fel volt vezetve, és a csattanó is nem várt, meglepő. Szeretem. #megihletett, novellaírásra sarkall, de az időm viszonylag kevés, így ez nem fog összejönni.#
__
Csak ez az egy novella kellett belőle, de magamat ismerve, ha lesz egy kis nyugtom, elolvasom a többit is. :)


Hoacin
5.0/5

Elsőre ​nehéz kérdésnek tűnik, hogy tót atyafiak vagy jó palócok közé csöppennék szívesebben, ugyanis mindkét csoportban elég nagy az esély, hogy csúfos véget érjen az ember. A tótoknál kevélyen és zordan, a palócoknál már balladába hajlóbban járhatunk pórul, de azt hiszem, utóbbi társaság az elképesztő pletykamérték ellenére is vidámabb és kedélyesebb társaság.
Persze a hidegebb tájék szülte tót atyafiak történetei is tetszettek, mindig szimpatikusak a magukba fordult, természettel szimbiózisban élő, szűkszavú figurák, mint például Lapaj, a híres dudás. Olej, a brezniai bacsa már kicsit átesett a #ló# juh túloldalára csökönyösségben, de Luppán Demeter lovag és Csutkás tanár úr is elég hajthatatlan figura és önálló kapacitás – főleg ha szerelemről, vagy a burnót helyes felszippantásáról van szó. Ezeknél a tótoknál különben is kényes kérdés a dohány és a szerelem:

“Kedvesem oldalánál ültem,
Szíveink dobogni kezdtek, orcáink kigyúltak,
S már-már elcsattant volna az első bűbájos csók.
De e pillanatban a pipám kialudt,
S kénytelen voltam eltávozni, hogy azt megtömjem." :D :D

Nincs is rosszabb, mint ha kioltódik a “zapecskából” a szusz! Bár nem tréfadolog az sem, ha elvesztettük a Szent György-nap éjszakáján talált kétfarkú gyíkot… legjobb, ha azonmód aszaltan belevarrjuk a halinánkba, netán rögvest megkenjük vele a szemünket. Utóbbi esetben még legendás vármegyei csendbiztosok is lehetünk, akárcsak nemzetes Gerge István uram, aki “természetesen pipázik. Mert amikor nem pipázik, örökké káromkodik, de minthogy mindig pipázik, tehát istenfélő kegyes ember.” Mit nekünk rablóbanda, és ökör-affaire, túljárunk mindenki eszén!
A jó palócok cserfesebb, vidorabb társasága sem garancia a boldog életsorsokra, de a miliő mégis üdébb, a sürgő-forgó falusi környezet jól oldja az egyes karakterek bukásait. Sőt, kifejezetten fel is lélegeztem az egyiknél, mert a Hová lett Gál Magda? novella gyerekként nekem kész horrorsztori volt, valamiért úgy értelmeztem, hogy a lány nagy bánatában a savanyúvizes kútba ugrott a végén. Csupán azon csodálkoztam, lepillantva hogyan nem vette ezt észre senki, és vajon mennyire volt jó ötlet ezután tovább kortyolgatni belőle? #Bár mivel madarak pottyannak a mélyébe folytonosan, ez továbbra is erősen kérdőjeles számomra.#
Rövid, gyorsan pergő novellák ezek, lucifernátus boszorkányügy, hetyke-petyke menyecskék, pletykás asszonyok, mufurc csizmadia csudás bundája (amihez képest a muszka császáré is csak vattás lajbi!), Sós Pál uram gyanús ködmöne, fekete kincset felvető ugar, jelenés az éjszakában, házsártos főzőasszony elől bokorba bújó házaspár… még ők járnak a legjobban, mert általában a szerelem a palócoknál sem kifizetődő. Boldogságunk (és életben maradásunk :D) esélyeit jelentősen növeljük, ha heves érzelmek helyett inkább komótosan megtömjük a pipánkat, amolyan tót atyafiasan. Inkább oltódjon ki a zapecska, minthogy jöjjön a Vér Klári!
A cikornyásan élvezetes szöveg olvastatta magát, a jelentős balsors-ráta ellenére is végig kellemes, humoros, szerethető szereplőkkel teli novellafüzér. :)

Azért kíváncsi lennék arra az óriási tót úritökre, ami “a határ büszkesége, melyre a tiszteletes asszony még a nevét is kivájta kötőtűvel”. :D


Nutellaღ__
4.0/5

Nem ​is gondoltam volna, hogy kicsit is fog tetszeni. Attól tartottam, hogy unalmasnak fogom találni, mint a Beszterce ostromát, de kellemeset csalódtam. :) Összeségében szórakoztató volt az olvasása, néha pedig nagyon is elgondolkodttató. Egyes történeteket már korábbról ismertem, viszont nagyon jó volt érettebb fejjel újraolvasni őket. Tetszett!


Középiskolás ​koromban nagyon kevés kötelező olvasmánnyal találkoztam, amit úgy igazán megkedveltem. Emlékszem, szemezgettünk ezekből a novellákból, a tanárnő mindig feladott egyet-egyet, hogy olvassuk el a következő órára, de egyik sem fogott meg igazán az otthoni olvasgatások alkalmával.
A tanárom igazán lelkesedett az irodalom után, olyan szenvedély volt benne, amit másoknál nem tapasztaltam; nemcsak lediktálta szárazon a vázlatot, minden művet alaposan átbeszélgettünk, és emellett gyakran olvasott fel nekünk. Ezzel a magatartással osztályunk elégségesért küzdő rétegét is sikerült tanulásra ösztökélnie.
Az ilyen felolvasások alkalmával értettem meg igazán a műveket, és rájöttem, hogy a hiba bennem van, a hozzáállásomban, és talán éppen ez az említett szenvedély volt az, aminek hatására megkedveltem ezeket a novellákat, és a szépirodalmat is, aminek ma már szerelmese vagyok.

A kis bevezető után, íme pár szó a műről. A novellák néhány darabját igen, de nagy részét nem ismertem eddig. A szerző igazi szeretettel mesél hazájáról, a felvidékről, a falusi emberekről. Karakterei tele vannak élettel, érzelmekkel, hiszen még a rideg emberek is képesek elérzékenyülni. Szívemhez nőttek ezek a fordulatos kis történetek.


mandris
4.5/5

Már ​egy ideje nem olvastam Mikszáthot, de most, ahogy ezt elővettem, újra ráébredtem, mennyire szeretem a stílusát. Eddig regényeit olvastam, de a novelláit is nagyon megszerettem. Kicsit úgy éreztem magam, mint amikor egy ismeretlen vidékre költözöm, és a pletykás szomszéd rám zúdít minden információt a szomszédokról. A szereplők teljesen életszerűek, szeretnek, haragszanak, megbocsátanak és nem bocsátanak meg, egyesek hűtlenek, mások hűségesek, mindenesetre mind emberiek. És nagyon érződik Mikszáthon, hogy egyrészt ismeri ezeket az embereket, másrészt szereti is. Minden egyes novella egy kis gyöngyszem, és sokat mond el az emberi lélekről.


Izolda
5.0/5

Nagyon ​jó novellák, de az igazság valahol Mikszáth és Móricz között lehetett.


SzK
4.5/5

A ​középiskolából már ismertem a kötet pár novelláját, de így egyben most olvastam el őket először. Mikszáth stílusát, írói nyelvét mindig is szerettem, ebben az esetben sem csalódtam. A történetek olyanok, mintha Mikszáth csak egy baráti beszélgetés közben mondaná el őket, mindnek hangulata van. Bár a novellák általában valamilyen tragikus eseményre futnak ki, mégis találhatóak vennünk szórakoztató, sokszor vicces mozzanatok. A kötet darabjai közül nekem Az arany-kisasszony nyerte el leginkább a tetszésemet.


Emília5
4.0/5

Régen ​olvastam Mikszáthot, az iskolában főleg, meg a fiammal, mikor neki kellett – az ő egyik kedvence lett. Két novellás kötet van egyben, egyikben csak 4 kicsit hosszabb, másikban jóval több rövidebb novella van. Volt, amiket már ismerősként üdvözöltem, másokat most olvastam először. Méltán lett nagy író. Szórakoztató, érdekes, megismerteti a régi paraszti életet, gondolkodásmódot, ami sokszor idegennek tűnik, máskor pedig elgondolkodtatónak, esetleg követendőnek.


ultraviola
4.5/5

Sokkal ​jobban élveztem, mint ahogy gondoltam. Nem volt túl nehéz a nyelvezete emiatt nagyon gyorsan el lehetett olvasni. A magyarnépmesék horrorisztikusabb és valóságosabb ábrázolásaként jellemezném.


← Vissza a könyv adatlapjára


Értékelések

Rukkola értékelés
4.3/5

Statisztika

5.3
átlagos pontszám i
0 példány értesítés alatt
0 prerukkolt példány
0 eladó példány
0
stoppolás
0
folyamatban lévő rukk / happ

Címkék

Kollekciók