Afrikai, indiai, alaszkai vadászkönyvei után Széchenyi Zsigmond e könyvben hazai vadászemlékeit írta meg: vadászneveltetésének első részét, a csúzlitól a golyós puskáig, az első vérebtől az első szarvasig. Egy vadász-önéletrajz első kötete tehát ez; egy életre szóló szenvedély kezdetének és kialakulásának története, bevezetés a férfikor “igazi” nagy vadászataihoz, amelyeket a szerző emlékezéseinek más köteteiben írt meg. Széchenyi Zsigmond ezt a vállalkozást nehezebbnek érzi, mint az egzotikus tájak, ismeretlen állatok bemutatását. “A téma méretei megtorpantanak – írja bevezetőjében -, fémjelzése bizonytalanná teszi kezemben a tollat. Ilyesfélét érezhet steril fátyla alatt a gumikesztyűs sebész, mikor legkedvesebb hozzátartozója fekszik előtte a műtőasztalon. Én is olyan ingadozva, olyan megilletődve nyúlok ehhez az íráshoz, mint valami féltett, törékeny portékához; nehogy elejtsem, nehogy megsértsem, nehogy bántódása essék. Nehogy utóbb még az én erdőm, a magyar erdő csatlakozzék tollamban.”
Kapcsolódó könyvek
Széchenyi Zsigmond - Denaturált Afrika
Azzal kell kezdenem, hogy könyvem címe nem saját gyermekem! Mástól loptam suttyomban, alávaló tolvaj módon. Daniel W. Streeter ismeretlen amerikai kollégától vadoroztam, kinek Denatured Africa című, 1926-ban New York-ban megjelent útikönyvét a "Gripsholm" fedélzetén olvastam, ötödik Afrika-utamról hazatérőben. Streeter már akkor, kerek negyven évvel ezelőtt, hiányolta Afrika eredeti természetességét. Már akkor "denaturált"-nak fitymálta. Ne vegye hát rossz néven kedves Dániel szaktárs, de ennyi idő eltelte után, ugye, már nekem is szabad - máséhoz nyúlnom? Hiszen immár negyven év denaturálódása rakódott az akkorira! (Kittenberger Kálmán csak négy évvel későbben, 1930-ban siratja el Megváltozott Afriká-ját.)
Széchenyi Zsigmond - Két kecske
Széchenyi Zsigmond Két kecske című könyve ez idáig mindössze egyszer, 1942-ben jelent meg. Már javában tartott a háború, a határok lezárása miatt újabb expedícióra gondolni sem lehetett, így az író két korábbi vadásznaplóját szerkesztette önálló kötetté. Mint ő maga említi, az egyik kecskét Afrikába menet, a másikat Indiából jövet ejtette, így akkoriban mindkét útinaplóból kimaradtak.
Széchenyi Zsigmond - Ahogy elkezdődött... / Ünnepnapok
Széchenyi Zsigmond "vadász önéletrajz" -ának (ő maga nevezte így ezt a művét) két kötetét most együtt, egybekötve kapja kézhez az olvasó. Hogyan, miképp lesz vadász a vadász? - erre a kérdésre felel az első kötet. A gyermekkor első próbálkozásait írja itt Széchenyi, az első találkozásokat a puskával, vaddal- A mestereket és példaképeket. Egy életre szóló szenvedély kialakulásának történetét olvashatjuk tehát, a kezdetek kezdetétől. A második kötet a férfikor hazai és európai vadászatairól számol be és összegzi mindazt, amit egy tapasztalt vadász útravalóul adhat az újabb vadásznemzedéknek.
Stephen King - A ragyogás
A ragyogás pompás rémtörténet, amelyben minden hitchcocki klisé adva van: a Colorado-hegység egyik magaslatán a hó által a világtól elzárt szálloda, melynek története hátborzongató rémségek sorozatából áll; egy ún. "második látással", vagyis ragyogással megáldott-megvert túlérzékeny kisfiú, aki azt is megérzi, ami csak történni fog, s érzékenységével jelen idejű fenyegetésként éli át, ami a múltban már megesett; az alkoholizmusából éppen kigyógyult apa, akinek labilis idegrendszere fokozatosan tovább bomlik, mígnem a Szálloda (amelynek történetét meg akarja írni) szelleme teljesen hatalmába keríti, s ezzel a pusztító szellemmel azonosulva családja megsemmisítésére tör; az elhatalmasodó tébolynak már-már természetfölötti őrületté fokozása, s ennek megfelelően olyan "képsorok", amelyekhez hasonlók csak a Hitchcock-filmek tetőpontján találhatók; s végül - ha nem is mindenki számára - a megmenekülés.
A regényből sikeres film is készült Stanley Kubrick rendezésében, Jack Nicholsonnal a főszerepben.
Vavyan Fable - Kedves, mint egy kéjgyilkos
A Rossz ómen, jó ómen hőse kényszerneurotikus módon számolgat, és furcsa
növényágyásokat gondoz a kertben. A Seggfejben szereplő férfinak emberfej nőtt a farán, ám ő elutasítja az operációt, jobb ötlete lévén. A Jó Tündér frissen elvált főalakja elakad az autópályán a hóviharban, és beteljesül, amit kívánt. Nem menekülhet a katarzis elől! A Padlógázban egy asszony felbőszül férje válási szándékától. Szuicid célzattal elköt egy kamiont, és az éjszaka kellős közepén feldönget az autópályára, forgalommal szemben. Útjába kerül a kedveséhez igyekvő lány, az ünnepelt politikus, a szerelmes zsaru, az Ördögűző néven elhíresült gyilkos, a gyermeket váró leszbikus pár. A pokoli csattanás pedig kapóra jön valakinek. A Kedves, mint egy kéjgyilkos hősnője észreveszi, hogy voyeur leskelődik utána. Távollétében bejár a lakásába, fürdik a kádjában, használja fogkeféjét. A lány nem rémül meg, inkább úgy dönt, levadássza a kukkolót. Ehhez régi ismerősök segítségét venné igénybe. Ám ekkor támad a múlt, nem csak képletesen. A Halálgyári képek és a Valahol Európában - Új fejezet című írások jóval többek, mint "megfelelő sorrendben egymás mellé illesztett betűk". Jelenetek a mészárlós időkből. Leonardo da Vinci így látta ezt: A háború bestiális őrültség. A Démoni főfigurá ja azt hiszi, amiről nem tud, azt nem ő követte el. Életét sok más mellett egy szériagyilkos-specialista zsaru is keseríti. Pedig micsoda versíró lehetne belőle!
Szabó Magda - Az ajtó
Álmában nem, de életében egyszer kinyílik az ajtó az írónő előtt. Szeredás Emerenc ajtaja, amely mások számára örökre zárva marad. A megingathatatlan jellemű, erkölcséhez és hiedelmeihez tántoríthatatlanul ragaszkodó asszony házvezetőnőnek áll az írónőhöz, ám első perctől nyilvánvaló, hogy ő diktál. Gazdája megmérettetik, és nem találtatván könnyűnek, Emerenc nem csupán otthona, hanem lelke ajtaját is megnyitja előtte, ha csak résnyire is. Így sejlik fel Magyarország huszadik századi történelmének kulisszái előtt egy magára maradt nő tragikus, fordulatos sorsa. Vajon mit őrizget az idős asszony a hét lakatra zárt ajtó mögött?
Az ajtó a ki- és bezártság, a születés és a halál ősi jelképe. Állandó kettősség jellemzi a két főhős áhítatosan odaadó, máskor szinte gyűlölködő kapcsolatát is. A szeretet kapujában állnak. Sikerülhet-e végül beljebb vagy elengedni egymást?
Az ajtó Szabó Magda talán legismertebb regénye: Szabó István forgatott belőle filmet, és 2015-ben felkerült a The New York Times sikerlistájára.
Széchenyi Zsigmond - Elefántország
Előszó
Első vadásznaplóm, a »Csui!» megjelenése óta kétízben jártam Afrikában. 1932-33 telén öt hónapot, 1933-34 telén pedig ötödfél hónapot töltöttem Kenya Tanganyika és Uganda vadonságaiban. Ezen útjaimon is vezettem a »Csui!»-hoz hasonló részletes naplót, azonban nem bocsátom a nyilvánosság elé azért, mert sok benne a már elmondottak ismétlése, ezt pedig rossznéven venné az olvasó...
Fejős Éva - Dalma
A Cuba Libre hősnője is volt gyerek...:) Miután megírtam a Cuba Librét, a regény egyik hősnőjétől, Havasi Dalmától nem tudtam elszakadni. Kíváncsi voltam, milyen lehetett a gyerekkora ezért megírtam. Alighogy befejeztem a Cuba Librét, azonnal belevetettem magam ebbe a történetbe, és éjszakákon át ki sem szálltam belőle, addig, míg Dalma gyerekkora ki nem bontakozott a monitoron. Ajánlom ezt a könyvet minden felnőttnek, aki még emlékszik rá, milyen volt gyereknek lenni (azoknak is, akik már kezdik elfelejteni), illetve minden tininek, aki még az út elején jár... Külön ajánlom a facebookos csapatomnak a Dalmát, azoknak a nőknek-férfiaknak, akik folyamatosan megmutatják ezen az internetes oldalon, hogy a virtuális ismeretségek hogyan alakulhatnak barátságokká, akik mindig tudják, mikor kell a mélyponton lévőknek néhány jó szóval segíteni. Remek érzés, hogy ilyen támogató, elfogadó, segítőkész csapat vesz körül és nem csupán virtuálisan!
Fejős Éva - A mexikói
Galántai Zsófi úgy érzi, célba ért. Sikeres a munkájában, és végre összeköltözhet szerelmével. Aztán jön egy furcsa, szégyenteljes, mégis emlékezetes éjszaka egy messziről jött idegennel, és Zsófi jól felépített élete összeomlik. Mindent hátrahagyva elindul a mexikói után, aki titokzatos jeleket hagy neki szerte a világban… Szerelem? Kalandvágy? Zarándoklat? – vajon mi hajtja a magyar lányt egyre egzotikusabb tájak, egyre veszélyesebb kalandok, és önmaga számára is ismeretlen énje felé?
Mi ad több muníciót a lelkünknek: ha bátran kilépünk megszokott és talán megunt életünkből, vállalva a kockázatot, hogy veszítünk, vagy ha vágyainkat elnyomva éljük mindennapjainkat? Merre vezet az utunk? Hol jobb: útközben vagy „célba érve”? Fejős Éva, aki eddigi négy regényével több mint százezer olvasót hódított meg, ismét új bestsellerrel örvendezteti meg rajongóit. A mexikói krimibe illő izgalmakat és igazi lélektani drámát ígér.
Stephen King - Az írásról
1999-ben bejárta a világsajtót a hír: Stephen Kinget elütötte egy kisteherautó, s a népszerű író súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett. Szerencsére - és az olvasók nagy örömére - King felépült. Lábadozása idején írta meg, pontosabban fejezte be az 1997-ben elkezdett, majd félretett művét, _Az írásról_-t. King ezúttal nem borzongatni akarja kedves és hűséges olvasóit, hanem elmeséli, hogyan vált íróvá, és bevezeti őket a szakma rejtelmeibe. A tőle megszokott lendületes stílusban, humorral átszőve beszél finoman szólva is hányatott gyerekkoráról - hogyan vándoroltak városról városra, mennyit küszködött az édesanyja, hogy fenntartsa a családot, gyerekkori csínyekről -, kezdeti nehézségeiről, amikor rendre visszautasították az írásait, alkoholproblémáiról, majd a _Carrie_ jelentette áttörésről 1974-ben. S innentől kezdve egyenesen ívelt felfelé a karrierje, mely mind a mai napig töretlen. Beavatja olvasóit műhelytitkaiba, és hol világirodalmi, hol saját elbeszéléséből vett példákon keresztül szemlélteti, hogyan zajlik nála az alkotás folyamata - az első, nyers változattól a végső formába öntött műig. Mindeközben arra is szakít időt, hogy írásra buzdítsa arra hajlamos olvasóit, ellátva őket jó tanácsokkal. Stephen King rajongói - új oldaláról ismerve meg kedvenc írójukat - ezúttal bepillantást nyerhetnek abba, hogyan is készülnek az általuk olyannyira kedvelt, izgalmas, annyi kellemes-borzongató percet szerző művek, de a kötet rendkívül szórakoztató lehet bárkinek, akit érdekel, hogyan születnek a sikerkönyvek.
Hunyady Sándor - Családi album
Az önéletrajzi regényben a szerző apja, Bródy Sándor mellett eltöltött éveiről vall. Helyszínei a századelő kávéházai, szerkesztőségi szobái, szállodái, színházak próbatermei és kártyaszalonjai. Miközben a ritka erejű elbeszélő anekdotikus történeteivel elbűvöli, elszórakoztatja az olvasót, az anya hirtelen jött halálának megrendítően őszinte ábrázolásával meghökkent, majd pedig egy apafiú viszony egyszer befogadó, máskor kirekesztő fordulatain keresztül egyszerre szembesít a legfelemelőbb apai és fiúi érzelmeinkkel.
Széchenyi Zsigmond - Hengergő homok
Széchenyi Zsigmond Hengergő homok című könyve a sivatag kietlen homokdűnéi közé vezeti az olvasót. Útitársai mindketten nevezetes emberek. Horthy Jenő szintén kiváló Afrikavadász, a kormányzó öccse, a hajdani Budapest lovaséletének meghatározó egyénisége. Almásy László pedig már a könyv megírása idején, 1935-ben is ismert sivatagkutató, az arabok "Abu Ramlája", a sivatag atyja, akinek kalandos élete Az angol beteg című Oszkárdíjas film forgatókönyvéhez is alapul szolgált. Ezerötszáz kilométer járatlan sivatagi út áll a felfedezők előtt, melynek során a világon először szelik át autóval a Libiai-sivatagot. Útközben Széchenyi Zsigmondnak sikerül elejtenie máig világrekordnak számító addaxát!
Gerald Durrell - Családom és egyéb állatfajták
Mit lehet tenni, ha Angliában mindig esik az eső, köd van, mindenki náthás, és Margo pattanásai nemhogy elmúlnának, hanem egyre sokasodnak?... A megoldás: át kell költözni melegebb ég alá, pontosabban a görög szigetvilág paradicsomi fészkébe: Korfura. A nem is kissé excentrikus Durrell család tagjai - a gondterhelt konyhaművész mama, és gyermekei: a kiterjedt baráti körrel rendelkező és rosszkedvű író, Larry: a fegyvergyűjtő és -szakértő Leslie: a szerelmes hajlandóságú Margo, végül pedig - de nem utoljára! - minden rendű és rangú élőlény szenvedélyes barátja: Gerry - mind megtalálják a hajlamaiknak legjobban megfelelő éghajlatot és elfoglaltságot ezen a gyönyörű szigeten, ahol csodával határos módon mindig sikerül emberi és nem emberi állatseregletüket újabb, egyre érdekesebb példányokkal gyarapítani...
Tisza Kata - Reváns
"A férfiak, akiket szerettem, mind elhagytak. Akiket nem szerettem, én hagytam el. Az a férfi nincs, és ha van, már nem is kell..." Tisza Kata írásaiban gyakran könyörtelen a hőn imádott férfiakkal, kifacsarja lelküket, boncolgatja szavaikat, méricskéli gesztusaikat, hogy végül megbocsátó lehessen velük, miközben odaveti magát azoknak, akik majd csúnyán kihasználják, félredobják, akikkel elképzelhetetlen az élet, és mégis kellenek. Kísértésbe visz mindenkit, hogy aztán rémült áldozatként ő meneküljön a megalázó és vállalhatatlan helyzetekből. Éjjeli sms-t küldő nős főnökök, tisztaságmániás expasik, bekattant pszichológusok, kiégett sztárok és kalandvágyó irodalmárok mind arra várnak, hogy revánsot vegyenek rajtuk. Hát tessék
A Reváns a mai magyar párkapcsolati valóság látlelete egy érzékeny író/nő szemével. De ennél is több. Tisza Kata szókimondó stílusa, megdöbbentő őszintesége pőrére vetkőztet mindahányunkat, hogy kicsit szégyenkezve, néhol helyeslőn bólogatva, máskor felháborodva olvassunk férfiakról, nőkről, rólunk.
Ottlik Géza - Iskola a határon
Az író új regénye egyrészt szabályos diákregény, mulattató, néha tragikumba forduló diákcsínyekkel, ártatlan vagy borsos kamasztréfákkal, ugyanakkor jóval több is ennél: egy társadalom lélektani regénye. A Horthy-korszak leendő katonatisztjeinek neveléséről, a határszéli kadétiskoláról szól a regény, ahová az úrifiúkat küldik, hogy a legérzékenyebb kamaszkorban történő kínzatások és az embertelen fegyelembe való nevelés után legtöbben maguk is nevelőikhez hasonló kínzókká, fegyelmezőkké legyenek. Azaz: egy erkölcstelen társadalom áldozataiból ennek a társadalomban a védelmezői. Ottlik hitelesen és nagy művészettel ábrázolja ezt a testi-lelki terrort, aminek védtelenül ki vannak szolgáltatva ezek a kamaszok, és azt a folyamatot, amely odáig zülleszti őket, hogy ezt a természetellenes világot természetesnek és egyedül lehetségesnek fogadják el. A kadétiskola komor, baljós épülete a huszas évek ellenforradalmi Magyarországának szimbóluma - és a regény ennek a szimbólumnak társadalmi és erkölcsi tartalmát, valóságát mutatja be, ítéletet mondva fölötte.
Vavyan Fable - Vészbejárat
Vis Major és Kyra Emett, a Fertő City utcáin járőröző zsarupáros megest lendületben. Mindketten azt remélik karácsony közeledtével némileg alábbhagy a bűnözés a pszicho városban, és egymással is foglalkozhatnak valahára. Végképp szakíthatnak vagy ölelődzhetnek; összeköltözhetnek, esetleg megfojthatják egymást. Ám nem csak ők érzik furcsául magukat. A mitikusan behavazott, vakítóan teliholdas, ünnep előtti éjszakák másokat is megbolondítanak. Sorozatgyilkos tombol az utcákon. Bús pasasok vetik magukat a folyóba a Halálpillérről. Válófélben lévő nő indul a férje ügyvédjéhez, csőre töltött flintával. Ámoklovas vágtázik a körúton. Bérgyilkos nők végeznek áldozatukkal, majd lelövik az arra járó zsarukat is. Maffiások élik világukat. Nincs nyugalom, áhitat. Akció akciót követ. Ők pedig éjhosszat gonosztevőket kergetnek, olykor mezítláb is. Szépségátalakító plasztikai verésekben részesülnek, Kyra sajátos mikulással konfrontál. A cinikus Vis Major ezt merészeli mondani: A szerelem abszolút keresztényies dolog. Házasság formájában magában hordja a büntetést is. Zaklatott életvitelük közepette még egy talált gyermekkel, a kutyával, a papagájjal, valamint önnön vágyaik tisztázásával is törődniük kellene. Míg nem késő.
Simon Tamás - Vérmacska
Alfium:
a hülyeség kémiai reakcióba lépett egy macskával és rászabadult a világra.
„Szőrös ma azt mondta, hogy egy-két dolog meg fog változni, például lenyugtatólövedékez, vagy elad szervkereskedőknek Üzbegisztánba, a szőrömből pedig kesztyűt csinál. Szerinte teljesen retardált vagyok és esély sincs arra, hogy valaha normális leszek, úgyhogy neki is álltam szépen, módszeresen körbepisálni a házat… Mondjuk, ha rend lesz és fegyelem mostantól, akkor nem kell eladnia, mert elmegyek magamtól, esetleg olyasféle változások lesznek, hogy kikaparom a szemét, rászúrom a fogamra és azzal törölgetem a seggem. Mit képzel már?”
Tényleg, mit képzel Szőri, ez a balfék? Mert hogy Alfi, ez a két fröccsért kapott szőrgombóc mit képzel, arról igen részletes és cizellált képet kapunk a naplójából. Kezdve azzal, hogy ő maga az Atyaúristen, ősrobbanással, káosszal, macskarmaggeddonnal egyetemben.
Alfium: úgy hat, mint a morfium. Függeni fogsz!
Légy alfinista, különben kurva világ lesz!
"...szeretem, ha írók írják a könyveket, még a könnyedebb műfajúakat is. Simon Tamás hangja, humora, tehetsége DNS-kód-szerűen egyedi. »Elsőkönyves« létére teljes vértben-fegyverzetben érkezett, dölyfös macskaparipán." - Vavyan Fable
"Alfi az egyetlen macska, akit messziről kedvelek. Közelről a cimborám lenne." - "Regős Bendegúz" (Bakterház balra)
Paulo Coelho - Az ördög és Prym kisasszony
Kisemberek sorsa, misztikum, érzelem, némi transzcendencia - ezek Coelho írásművészetének kulcsszavai. Coelho művei közül eddig a Veronika meg akar halni című regény jelent meg kiadónknál 2001-ben, illetve a szerző főművének tartott Az alkimista.
Az ördög és Prym kisasszony-ban Coelho egy zárt közösség próbatételét ábrázolja. Egy hegyvidéki kis falucskában játszódik, ahol főleg öreg emberek, földművesek és pásztorok leszármazottai élnek. Egy szép napon titokzatos idegen érkezik a faluba, akiben többen az ördögöt vélik fölfedezni. Az idegen gazdagságot ígérve ráveszi Prym kisasszonyt, a fiatal szállodaalkalmazottat arra, beszélje rá a falu népét, hogy öljenek meg valakit maguk közül, és olyan jutalmat kapnak, amivel újra felvirágoztathatják a falut. Chantal Prym, aki nagyon szeretné megváltoztatni az életét, vajon minden gátlás nélkül az idegen bűntársa lesz? A faluközösség enged-e a kísértésnek, és valóban kiválaszt soraiból egy bűnbakot? Az idegen pedig joggal bízik-e abban, hogy a Rossz győzedelmeskedik a Jó felett?
Vass Virág - Vulévu
Török Szonja sikeres és bájos harmincas nő, akinek tévés karrierje is felfelé ível. Főnöke, a minden hájjal megkent médiaguru „edzőtáborba” küldi, hogy legyőzze lámpalázát, és végre képernyőre kerüljön. Eközben egy titokzatos udvarló vázát és virágszirmokat küld a lánynak, azzal a kéréssel, hogy akkor randevúzzanak, ha a váza már megtelt szirommal. A romantikus széptevő azonban hol felbukkan, hol eltűnik, mintha csak szédítené a lányt, akit egy váratlan lehetőség ment meg a kétségbeeséstől. Egy híres és sármos fiatal fotós meghívására Párizsba utazik, ahol lenyűgöző világ tárul fel előtte, azzal az elsöprő szerelemmel, amire talán mindig is vágyott, és ami persze mindig a legrosszabbkor jön…
Vass Virág, akit az olvasók a Nők Lapja újságírójaként, majd az Elle alapító-főszerkesztőjeként is megismerhettek, most új szerepben lép elénk. Őszinte és hiteles regényt írt a női barátságról, kis és nagy szerelemről, sorsfordító utazásról, a média- és divatvilágról és nem utolsó sorban az önismeretről. A Vulévu valós és álomszerű, kacagtató és felkavaró, miközben az örök kérdésre keresi a választ: Akarod?
_Ki az Igazi: aki romantikus tettekkel jelzi szerelmét; aki félve bátor; aki elmegy, de visszatér; netán az, akibe „véletlenül” belebotlunk? Mi vezet át a szerelmeken, a csalódásokon, életünk csúcs- és mélypontjain, hol-merre találunk kapaszkodót? Vass Virág regénye éppen olyan könnyed, lendületes és légies, akár a könyv fedlapján az esernyős lány – miközben izgalmas mélységekbe visz, amelyekből felbukkanva levegő után kapkodunk… A Vulévu rólunk, mai nőkről szól, az esendőségeinkről, reményeinkről, szerelmeinkről – vagyis: az életünkről.”_
Fejős Éva
író
_„Vass Virág varázslatos, csipke finom világának hősnője álruhás királylány, virtuóz mondatai szemtelenül okosak, a történet tündérmese is lehetne, ha időről időre nem szakadna fel belőle egy ijedt kis sikoly.”_
Zétényi Lili
Vavyan Fable - Tündérlovaglás
Ella Belloq „példátlanul izgalmas kalandtúrán, élménykiránduláson” (by média) vesz részt iskolatársaival az Albatrosz-félszigeten. A túra kimondottan nem jó értelemben válik izgalmassá. Denisa a Shrek csúfnévre keresztelt rendőrfőnököt faggatja Ella hollétéről, emiatt erősen tart féltett kincse - maradék türelme - elvesztésétől. Nem növeli komfortérzetét az urna sem, amelyet egy játékbabákkal telezsúfolt, különös házból hozott haza.
Martin a folyamatos nőrohamoktól csömörlötten használt gumióvszereket kukáz ki szerény hajléka padlójáról. Újrahasznosítással kapcsolatos, erősen környezetbarát álmodozásából azonban felébreszti a hideg gyanú: Egylövetű Izéke becenevű új ágymelegítője nem akar lelépni az „egyéjszaka” múltával. Sajnálatos módon a hölgyszemély nem pusztán a férjhez menési láztól idült: már régen elhagyta a normálisnak nevezhető elmeövezetet, és még egyre gyorsul.
Belloq egy neonáci bandát üldöz, és kiváltképp kínos titkukra bukkan egy monostorban. Denisával versenyt rohan ellenük Elláért, nehezítésképpen az amúgy is kusza nyomszálakat a szembenálló erők tovább gubancolják.
A hajsza csitultával marad egy súlyos kérdés: van-e, lehet-e esélye Ellának ép felnőtté érni valaha?