Újhold

Kosztolányi Dezső - Kosztolányi ​Dezső összegyűjtött versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

József Attila - József ​Attila összes versei
A ​jelen kiadás összeállításánál az 1984-ben megjelent kritikai kiadásra támaszkodtunk. (József Attila összes versei. Bp. 1984. 1-2. kötet. Akadémiai Kiadó.) Kötetünk hét új verset tartalmaz. A Nem! Nem! Soha! címűt Szörényi László közölte a 2000 című folyóirat 1989. novemberi számában (60. 1.); a Tanítások 15. részének hasonmása a Borda antikvárium 10. sz. Ajánlójegyzékében látható (Bp. 1987. 45.); a]ött, megfogott és áthajított hasonmásának megjelenési helye: József Attila: A legutolsó harcos. A költő kéziratos verseskönyvének hasonmása. (Sajtó alá rend. Tóth Ferenc.) 84. számozatlan lap. Bp. 1983. Helikon Kiadó. A Mivelhogy oly szépen terít a... kezdetű alkalmi vers hasonmása a Köztársaság 1993. április 9-i számában jelent meg. A Faragó Sáriról írt versike a Terézváros 1989. november 3-i számában, a Homonnai Ibinek szóló alkalmi vers a Holmi 2000. novemberi számában jelent meg.A költő utolsó, halála napján írt verse tévesen csak mint változat szerepelt a kritikai kiadásban. Önálló versként az Irodalomismeret 2000. decemberi számában tettem közzé és kommentáltam.

Kosztolányi Dezső - Életre-halálra
"Kosztolányi ​Dezső döntő élménye ifjúkorában az érzéki világ vad és értelmetlen színpompája, férfikorában a világ üresedése, az impressziók ismétlődésének és elkopásának értelmetlen unalma, a belső ember magáramaradása, és végül az állati lét megszűnésének komor iszonya volt, tetőzve a rákos évek és a lassú halál kínjával, az értelmi és érzelmi reagálás minden változatával. Bármily rettenetesnek látszik és bármennyire az volt, ez az út szellemileg a gyógyulás útja: a túlzott irodalmiasságtól a realizmuson át a klasszikus eszmény felé, a pirosmellényes művészi nihilizmustól és a modern neuraszténiától az edződésen és józanodáson át egy hit nélküli erkölcsi magatartásig ível. " Szabó Lőrinc

Radnóti Miklós - Radnóti ​Miklós összes versei és műfordításai
Tragikus ​halála óta Radnóti Miklós a magyar nép köztudatában legnagyobb klasszikusaink közé emelkedett. Pogány köszöntő - ez volt első kötetének címe. Köszöntsd a napot - ez volt az első kötet első versének a címe. "Ha csak verscímein zongorázunk végig - mondta első költői korszakáról Bóka László, Radnóti halálának huszadik évfordulóján -, azok zöme az első hangütést visszhangozza. S noha az első hangütés frissessége után a kötetek hangja egyre szomorkodik-komorodik a nehezülő időben, nincs a magyar lírának még egy ilyen napragyogású, életteli, érzékletesen örömtudó életműve, mint Radnótié... Költészetében mintha helyreállt volna a természeti világ és az ember kapcsolata, valamint civilizáció előtti, pogány életöröm." Tartalmukkal és formájukkal lázadó fiatalkori versei után, az érett esztendők halálfélelemtől átitatott, letisztult remekművei, harcos antifasiszta költeményei pedig azóta a francia, orosz, olasz, német, angol olvasók ezreit is meghódították. De Radnóti költészetének "érdemét - figyelmeztet tanulmányában a fiatalkori hű barát, Ortutay Gyula - nemcsak a néhány tragikus nagyságú, világirodalmi jelentőségű verse adja; ezek a versek egyetlen ívű, következetes költői pálya fejlődésének részei, s éppen az a csodálatos benne, hogy még a külső költői eszközök is annyira organikusan nőnek előzményeikből. Radnóti költői erkölcsét az is jellemzi, hogy könyörtelenül elhagyott minden fölös sallangot, az izmusok minden borzas szecesszióját, de féltő gonddal őrizte minden bátorító, költői, ábrázoló, kifejező többletet adó újdonságát." Radnóti-kötetünk a költő verseinek és műfordításainak eddigi legteljesebb kiadása; gyűjteményünk az utolsó, az 1969-es kötethez képest újonnan megtalált versekkel bővült.

Szabó Lőrinc - Szabó ​Lőrinc összes versei
E ​két kötet tartalmazza Szabó Lőrinc máig ismert összes versét. A kötet szerkezetét a költő életében megjelent sorrend szerint alakították ki.

Tóth Árpád - Tóth ​Árpád összes versei, versfordításai és novellái
"... ​ő a választottak, a legnagyobbak közé tartozott" - írta Tóth Árpádról Kosztolányi. - "Debrecenből érkezett, a grammatikák, a verseskönyvek, a magyar színművészet ősi földjéről, s természetes folytatója Csokonai Vitéz Mihály és Arany János művészetének. Szavainkból új mákonyt szűrt, bódító írt a mi legfájóbb sebünkre. Andalító költő, makulátlan művész. Egységes világ tárul elénk könyveiből, lágy, meghitt szemlélet, s ez olvasztja eggyé sorait, melyeknek végén halkan, fájdalmasan jajgatnak gyönyörű, mintegy véget-sose-érő rímei. Lágyságában azonban semmi finnyásság. Nevükön nevezte ő a dolgokat, a »setét dolgokat«, melyeket »szeretett«, képzőművészeti pontossággal írta le az előrebukó fejet, vagy a terpedő kezet, a kidagadó ereivel. A keret mindig valószerű, úgyhogy finomsága az ellentét erejénél fogva annál erősebben szökken ki. Ezért olyan emberi és megindító, s ezért halhatatlan. Versei úgy hatnak rám, mint a földönjáró angyalok."

Tóth Árpád - Tóth ​Árpád versei
Tóth ​Árpád versei "a tündéri látásnak és a merengő harmóniának, a szépségnek és a bánatnak, az ünnepien gazdag verszenének, az ízlésnek, a kultúrának, a belső fegyelemnek a művésze, minden becsületes akaratnak és haladásnak, igaz emberségnek a hitvallója volt, eleinte az idill és még inkább az elégia ragyogó, majd mindjobban elboruló, sötétedő és egyszerűsödő klasszikusa." (Szabó Lőrinc)

Radnóti Miklós - Meredek ​út
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ady Endre - Ady ​Endre összes versei
Ady ​óriási tehetségű volt. De még óriásibb ösztönű. Olyan tragikus beállítottságú költő, aminőket a magyar történelemnek csak legbaljóslatúbb korszakai neveltek. Örökségének ereje nem kisrészt abban van, hogy maga is örökséget vett át. Különös élességűre Zrínyi óta van fölhangolva egy húr a magyar lírán: a nemzeti pusztulás veszélyét mondja, s ellene a segítséget kéri. Ady legmesszehangzóbban ezt a húrt tudta verni, maga is pusztulóban. Sirályhangjai letorkolására, míg élt, a szolgák kórusának a Himnusz-t kellett harsognia. Senki nem volt oly közös gazdája az őriznivalónak és végeznivalónak, mint ő. Ady mindmáig ő a legszívósabb összekötő a múlt és a remény közt. Illyés Gyula

Tóth Árpád - Tóth ​Árpád összegyűjtött versei és versfordításai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - József ​Attila-versek elemzése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Miért ​szép?
Illyés ​Gyula A virradat tükre (Lengyel Balázs) Gyalogút (Kiss Ferenc) Koszorú (Tüskés Tibor) Zrínyi a költő (Kovács Sándor Iván) Zelk Zoltán Babits (1883-1941) (Rónay László) Hajnal Anna Kormos ranét (Bóna Anna) Vas István Párbeszéd két ismeretlen között (Tandori Dezső) Boccherini sírja (Orbán Ottó) Rapszódia egy őszi kertben (Lengyel Balázs) Takács Gyula Mézöntő (Fodor András) Kálnoky László De profundis (Alföldy Jenő) Az elsodortak (Vas István) Hajnal Gábor Nehéz az út még odáig (Rónay László) Jékely Zoltán Az ég játékai (Tandori Dezső) Weöres Sándor Harmadik szimfónia (Tellér Gyula) Téli reggel (Vajda Endre) Az ég-sapkájú ember (Tandori Dezső) Rónay György Az öreg költő (Rába György) Benjámin László Két évtized (Alföldy Jenő) Mi van a hold túlsó felén (Pomogáts Béla) Csorba Győző Március (Tüskés Tibor) Csanádi Imre Ötven körül (Rónay László) Somlyó György Mese a létfenntartásról (Tandori Dezső) Rákos Sándor Kialvó csillagok alatt (Kartal Zsuzsa) Pilinszky János Apokrif (Tellér Gyula) Senkiföldjén (Szabó Ede) Nemes Nagy Ágnes Között (Tellér Gyula) Kormos István Ház Normandiában (Fodor András) Rába György Pillantás az éjszakába (Rónay László) Váci Mihály A szempontokon át (Garai Gábor) Nagy László Bolgártánc (Tellér Gyula) Menyegző (Kiss Ferenc) Ha döng a föld (Vajda Endre) Simon István Téli rapszódia (Garai Gábor) Lator László Fa a sziklafalon (Tellér Gyula) Juhász Ferenc Rezi bordal (Pomogáts Béla) Babonák napja (Bodnár György) Tűzliliom az éjszakában (Pomogáts Béla) Garai Gábor Evés (Mezei András) Fodor András Tánc (Csűrös Miklós) Csoóri Sándor Vadfiú hajjal (Alföldy Jenő) Mezei András Lesz-e bárka? (Sebeők János) Kalász Márton Impromptu (Rónay László) Ladányi Mihály Himnusz (Vajda Endre) Orbán Ottó A teremtés arca (Vajda Kornél) Tandori Dezső Orvosra várva (Vas István) Ágh István Aranykorba vezető (Vajda Endre) Bella István Néha (Vajda Endre) Jegyzetek

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 1981
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 1978
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dsida Jenő - Légy ​már legenda
Dsida ​Jenőt a kritika, az irodalomtörténet több ízben is felfedezte, kiemelkedő versértők állították nem egyszer róla, hogy századunk legnagyobbjai közé tartozik, hogy leheletfinom, játékosságot és tragikumot, rokokó bájt és egzisztenciálisan mély vallásos érzést, könnyed-derűs erotikát és szinte fájóan erős magyarságtudatot vegyítő-variáló-szintetizáló költeményei sokszor Csokonai és József Attila közelébe emelik, ám a versolvasó nagyközönség szemében mindmáig nem kapta meg a neki kijáró rangot-népszerűséget. Legszebb versei, legnagyobb teljesítményei (Circum dederunt me; Nagycsütörtök; Amundsen kortársa; Miért borultak le az angyalok Viola előtt; Hulló hajszálak elégiája; Csokonai sírjánál; Psalmus Hungaricus stb.) alkalmasak arra, hogy újabb és újabb híveket szerezzenek a költőnek.

Gyóni Géza - Csak ​egy éjszakára
Az ​első világháború idején közismertté Gyóni Géza költészete. Vidéki újságíróként kezdte, az Ady-utánzók között tartották számon, s az irodalmi irányzatok vitái közepette, éppen Adyval szemben próbálták kisajátítani. Hírnevéhez tragikus életsorsa is hozzájárult: "1914 nyarán - Juhász Gyula szavaival - a háború költőjének indult a lengyel mezőkre, s 1917 nyarán mint a nemzeti demokrácia és az emberi szolidaritás vértanúja esett el." A háború és a hadifogság felkavaró és megrendítő élménye költészetét eszmeileg tisztultabbá tette, s művészete - különösen élete utolsó éveiben - a különféle hatások ellenére is egyénivé és jelentőssé emelkedett. Az orosz cári önkényuralom összeomlását látva az Októberi Forradalom előestéjén már az emberi fölszabadulás tudata adott célt és értelmet költészetének. Öntépő kételyei között vergődve is a "tudatos jövőbelátást" kereste, míg a téboly lángjai fel nem égették. A sokféle nemzetségből jött hadifoglyok tízezres tömege állt végtisztességet sírjánál. Eszméltető igazságait itt hagyta örökül, mintegy poéta sorsa intéseként: "Lesem, lesem a csillagírást: Hol véget ér a véres tenger, Majd szán engem és nem ér ily gyászt, Ki születik: a másik ember." A válogatást a költő születésének 75. évfordulójára adtuk ki.

Babits Mihály - Sziget ​és tenger
Babits ​Mihály verseinek gyüjteménye.

Tornai József - Aranykapu
Tornai ​József a kötetéről: Hiába is tagadnám: a költészet ma az a pucér ember, akit fokról fokra fosztottak ki mindenéből. Még a zokniját, ingét is lehúzták. A vallások már réges-régen elszedtek tőle bizonyos világmagyarázatokat, a filozófia az elvont gondolkodást, a természettudomány az ismeretek fölfedezését; a regény meg a film a mesét; az újságok, a képeslapok a napi politikai izgalmat. A veszteség óriási, de nem jóvátehetetlen. Elpusztulhat ez a ruhátlan szegénylegény a televízió, az autó, az űrutazás világában? Nem! Sőt, azt hiszem, éppen csupaszságából farag fegyvert magának. Nincs mása, mint folyton érzékeny személyessége: dühe, türelme, csodálkozása, irgalmatlan gondolatai. A költészet még inkább, mint valaha, az az alapvető emberi megrendülés, amit mindnyájan átélünk, de csak ritkán tudunk kimondani. A versnek olyannak kell lennie, mint mikor kőbe harapunk. Ugyanaz az út: a valóságtól a versig - az élő fától a kőszénig! A vers megrázkódtatás. Hogy írja Ady Juhász Gyulának? _"Ott fent, a nagy intellektus bércén, vágja magát a földre bátran. Rúgjon, ordítson, reszkessen, kísérteteket lásson, gügyögjön, bocsássa, ejtse vissza magát a mi gyerekkorunkba... A vívódó, nagy intellektussal porban fetrengő gyermek-lelkiállapotba hulló talentum: ez az igazi lírikus."_

Ismeretlen szerző - Századvég ​és avantgarde
Ez ​az antológia a modern európai líra néhány jellegzetes sítulsirányának szemléltetésére készült. Nem akar általában a modern költészetről átfogó képet adni: nem "világirodalmi antológia". Figyelmen kívül kellett hagynia mindazt, aminek a kiválasztott áramlatokhoz nincs vagy csak közvetett összefüggésekben van köze: azaz - ritka kivétellel - nemcak az egész Európán kívüli lírát, hanem az európainak is jelentős részét.

Kassák Lajos - Válogatott ​versek
"Mindenki ​ismerőse vagyok / és mégis mindenkinek idegen. / Keresd meg gyökereimet / számláld meg ágaimat / és a testvérem leszel" - olvasható Kassák 1963-ban megjelent Vagyonom és fegyvertáram című verseskötetének mottója. Ez az önmeghatározás - a mindenki számára egyszerre ismerős és mégis idegen - a költő-prózaíró-képzőművész szinte egész pályájára érvényes. A magyar irodalom európai rangú egyénisége, aki a külföldi avantgárd irányzatok legjelesebb költőivel, művészeivel egyidejűleg vívja meg a maga forradalmát, világérzéséhez és valóságlátásához új formát teremtve, hajlíthatatlan jellemmel, erkölcsi tisztasággal ragaszkodva önmagához. Viták kereszttüzében élt és alkotott, nemegyszer elhallgattatva, a publikációtól is eltiltva. Ez a válogatás a költői életmű legjavát adja, a kötetek megjelenésének sorrendjében, azok szerkezetét megtartva. Csak az Éposz Wagner maszkjában (1915) című, elsőként megjelent kötetét közlik teljes terjedelmében a szerkesztők, valamint a Mesterek köszöntése című, a modern festészet és az egyetemes zenetörténet mestereinek remekbe készült portréit tartalmazó gyűjtemény teljes anyagát. A posztumusz megjelenésű Üljük körül az asztalt után következnek az 1936 és 1965 között írt, kötetbe eddig nem került versek - többségük nyilván politikai okokból maradt ki, mint például a Törvényt ültek felettem című költemény, mely a pártból történt 1955-ös kizárásának története, a "rögeszme huszonhét megszállottja" előtt vergődő költő megrázó erejű vallomása. (Ez a kizárás záró mozzanata volt a Kassák és a párt közötti több mint három évtizedes viszálynak, mely a tanácsköztársaság idején, Kun Bélával történt összecsapásával kezdődött, s folytatódott 1949 utáni elhallgattatásával.) Ebben a ciklusban olvashatók az 56- os versek is: A diktátor; Változó idők; Vihar után; Egy elsötétített ház. Az előző kiadásokban föllelhető szöveghibákat a szerkesztők a Kassák Múzeumban őrzött kéziratanyag segítségével korrigálták, s földerítették a versek keletkezésének időpontját is. A könnyebb eligazodást betűrendes mutató segíti, Csaplár Ferenc utószava a költő alkotói pályájának vázlatát adja.