|
Beatrix királynő, a nápolyi király lánya, Mátyás király felesége e regény főszereplője. Rendkívüli egyéniség: uralkodásra termett és mindenáron uralomra törő, odaadó feleség és könnyűvérű, hódító, szerelmi kalandokat kereső nő egy személyben. Társuralkodó Mátyás mellett: a királyi gondok részese, az udvar életének irányítója. Fényt, pompát, élvezeteket és a művészeteket kedvelő reneszánsz ember, a humanista udvari élet szervezője Mátyással együtt, hívására sorra jönnek a királyi udvarba az olasz építészek, tudósok, művészek és főurak, de befogadja, sőt kedveli a szép és fiatal léhűtőket is. Hiába a hatalom, a siker és az élvezetek: élete mégis tragikus, nincs gyermeke, nem tud trónörököst szülni Mátyásnak. Ez a hiány teszi gyűlölködővé és néha gonosszá is, udvari cselszövések, intrikák kitervelőjévé és részesévé. Fordulatokban, izgalmas eseményekben és válságos mozzanatokban bővelkedő sorsát 1485-től, Bécs elfoglalásától kíséri végig a szerző, de elvezet a már magányos, öreg, külföldön élő Beatrix betegágyához is. Beatrix élettörténetén keresztül megismerheti az olvasó Mátyás udvarának pezsgő, színes életét, az udvari bálokat és fogadásokat, a humanista művészeket és tudósokat – közöttük Galeotto Marziót és Bonfinit -, szerelmi történetekről és gáláns kalandokról értesül, de bepillantást nyerhet a történelmi eseményekbe is.
Kapcsolódó könyvek
Falvai Róbert - Az Anjou-királynék
Különösen a két Erzsébet sztorija érdekes. Két kemény asszony, az egyik a francia eredetű Károly Róbert, a másik annak fia, Nagy Lajos felesége volt. Az első Erzsébet lengyel földről jött, itthon túlélte a királyi család elleni merényletet, majd részt vett a nagypolitikában, diplomataként utazgatott Európában. A másik Erzsébet a bosnyák lány, Nagy Lajos felesége, aki férje halála után szerelmi és hatalmi mámorában, agresszív politikájával csaknem vesztébe vitte az országot, végül ellenfelei végeztek vele.
Szilágyi Rita - Harcos hölgyek, harcosok hölgyei
Kötetünk egyik hősnője Rozgonyi Istvánné Szengyörgyi Cecília, aki a galambóci csatában megmentette Zsigmond király életét. – Kik voltak az egri nők? Élt-e Dobó Katica és Cecey Éva? Asszonyok, akiknek valóban szerepük volt abban, hogy a törököt sikerült elűzni Eger falai alól. – Szó lesz Kanizsai Dorottyáról, az özvegy nádornéról, aki magára vállalta a mohácsi csatatér halottainak eltemettetését, és megtudhatjuk, miért ölte meg Dobozi Mihály a feleségét.
Falvai Róbert - Nő a magyar trónon
Nagy Lajos és a bosnyák Erzsébet lánya, Mária volt az egyetlen igazi magyar királynő, aki valóban uralkodott is. Kalandos történet az övé, hiszen Luxemburgi Zsigmond felesége lett, aki a nejét a lázadók börtönéből szabadította ki, majd Mária különös baleset áldozata lett. Jött utána egyenesen Nápolyból egy trónkövetelő, a felesége magyar királyné lett úgy, hogy soha nem járt hazánkban. Zsigmond második felesége a hírhedett Cillei-család lánya, Borbála, aki rengeteg bajt okozott a politikában, még csak nem is kizárólag Magyarországon, de külföldön is.
Falvai Róbert - Habsburg-feleségek
Ugyan a cím kissé csalóka, mert nem csak róluk lesz szó. Királyaink ekkor még nem Habsburgok, de az onnan származó asszonyok már felbukkannak. II. Ulászló királyunk két felesége még máshonnan származott, de a Mohácsnál odaveszett fia, II. Lajos felesége már Habsburg Mária volt, ki férje halála után sem adta fel igényeit. Szólunk Izabella lengyel hercegnőről is, aki Szapolyai János, az utolsó magyar király felesége volt, aztán az erdélyi fejedelemasszonyok között is találkoztunk vele. Ezután lesz szó öt osztrák császár és magyar király, köztük három Ferdinánd, Miksa és Mátyás feleségeiről, szerelmi és házassági gondjaikról. Ugyanitt I. Lipót három feleségéről, majd I. József és III. Károly (Mária Terézia apja) életének sorsdöntő asszonyairól mesélünk.
Árpás Károly - Hajtóvadászat
Egy fiatal történésztudós agyában felötlik a gondolat, jó lenne földeríteni, milyen körülmények között is lelte halálát államalapító Szent István fia, Imre. A kutató alaposságával történeti iratokat, krónikákat, legendákat faggat, s igyekszik fölfejteni az állítások-sejtések sűrű szövedékét, mígnem képzeletében megelevenednek a 11. századi Magyarország eseményei. S ettől kezdve valóságos és költött alakok népesítik be a hajdani síkságok, mocsarak, hegy-völgyek világát; mozdul, lélegzik az élet, és - a trónörökös herceg elveszejtésére készülődik az ármány. Vagy csakugyan vadkan ölte meg a Bizánci Birodalom és a német-római császár, Konrád terjeszkedésvágyától egyaránt fenyegetett magyarság reménységét?
A múlt és a jelen, a történetiség és az írói képzelet cselekményszálain kibontakozó regény erre - a magyar sors útvesztőin későbbi századokban is elénk meredő - kérdésre keresi a választ. A szerző visszafogottan archaizáló stílusa, amely a középkori magyar nyelvből merítkezik, lüktető izgalmat ébreszt a múltunk iránt érdeklődő olvasóban.
Szilágyi Rita - Nők a szabadságharcban
Teleki Blanka és Leövey Klára, a két romantikus nőalak a reformkor és a szabadságharc szereplője, akiknek látszólag csak a ,,közjóval" törődő magatartása mögött titkolt szerelmi szenvedélyek, csalódások is vezettek egészen a várfogságig. - Megelevenednek kötetünkben 1848-49 hősnői. Így Kossuth Lajos húga, a honvédkórházak - emigrációban fiatalon elhunyt - megszervezője, illetve olyan asszonyok (Lebstück Mária, Bányai Júlia), akik férfiruha mögé rejtőzve, honvédként, sőt tisztként küzdötték végig a szabadságharcot.
Falvai Róbert - Mária Terézia és kora
A nagy királynő önálló kötetet kap sorozatunkban, hiszen egy egész korszakra jellemző volt személye, élete, tizenhat gyermeke, meg a róla szóló, nagyobbrészt hamis legendák. Rajta és történetén keresztül megismerjük a felvilágosodás korának híres asszonyait itthon és külföldön, meglátjuk, miként éltek az udvarhölgyek és az előkelő asszonyok a tizennyolcadik században.
E. Kovács Péter - Mátyás, a reneszánsz király
Mesebeli legkisebb fiúként, 15 évesen kezdte uralkodását a török által fenyegetett országban, s halála évében, 1490-ben egy hódításokkal megnövelt, gazdag és erős országot hagyott utódaira. Hős apjáról, családjáról, kora ifjúságáról és trónra kerülésének kalandos történetéről, uralkodásának több évtizedes eseményeiről szól ez a gazdagon illusztrált kötet. Nemcsak a katonái által bálványozott hadvezért, a nagyszabású európai politikai terveket szövő stratégát állítja elénk, hanem a humanista tudósok egyenrangú vitapartnerét, s művészek pártfogóját is. Ő volt a reneszánsz magyarországi meghonosítója, akinek könyvtárával csak a római pápáé volt összevethető.
Szilágyi Rita - "Idegenbe szakadt" szentek
Sorozatunk jelen kötetében a magyar olvasó számára talán kevésbé ismert királylányokról olvashatnak. Pedig kötetünk két főhősnője Kinga, IV. Béla legidősebb lánya, illetve Hedvig, Nagy Lajos legkisebb gyermeke Lengyelországban nagyon is híresek lettek: a lengyelek nemcsak nagyasszonyaiknak, hanem nemzeti szentjeiknek is tartják őket már évszázadok óta. Annak ellenére is, hogy formálisan csak a lengyel pápa, II. János Pál avatta szentté őket a legutóbbi években. Aztán következnek a magyar királyok unokái, dédunokái, olyan asszonyok, akik már csak részben voltak magyarok. Az őket befogadó országok – Csehország, Skócia, Portugália – annyira magukénak érezték, érzik, hogy magyar eredetükről csak kevesen tudnak. Nemcsak róluk olvashatnak majd, hanem az országokról, ahol és az emberekről, akik között éltek – szokásokról, érdekességekről, nevezetességekről.
Bencsik Gábor - Horthy Miklós
Alig van a magyar történelemnek olyan alakja, akinek nevét többen ismernék Magyarországon és a nagyvilágban, mint Horthy Miklós. De olyan is kevés akad, akit olyan kevéssé ismernénk. Személyére, emlékére - dacára az azóta megjelent számtalan memoárnak és történelmi feldolgozásnak - vastagon rakódtak rá a rokonszenv és az ellenszenv előítéletes sablonjai. Pedig az a férfi, aki kerek negyed századig volt Magyarország államfője, és akinek döntései közül számos máig húzódóan hat az életünkre, megérdemli a figyelmet. A harag és elfogultság nélküli figyelmet.
Ismeretlen szerző - Erdély híres asszonyai I.
Az erdélyi fejedelmek csak elvétve nősültek uralkodóként, legtöbbjüknek már volt felesége, amikor a trónra került. Ezért e nők többsége gyakorlatias, jó gazdaasszony, egyszerű nő volt, persze akadtak köztük nagyravágyók és olyanok is, akik a politikába is beleszóltak. Voltak, akik férjükkel együtt mindössze pár hónapig ,,uralkodtak", de a komolyabb erdélyi fejedelmek, a Báthoriak, Bocskai, stb. asszonyai már nagy szerepet vállaltak. Megemlítjük a kor hírhedett botrányhősét, a politikával is kacérkodó Széchy Mária történetét.
Falvai Róbert - Erdély híres asszonyai II.
Az ,,erdélyi aranykor" politikus feleségeinek élete nemegyszer bővelkedett kalandokban, de családi tragédiákban is. Sok szót ejtünk Bethlen Gábor talányos házasságáról Brandenburgi Katalinnal, és annak aztán hosszan húzódó politikai következményeivel, vagy egy másik fejedelem impotenciájával, és egyéb kalandokról. Zrínyi Ilona, mint nagyasszony és bár csak rövid ideig, de fejedelemasszony is elénk kerül. A következő hét erdélyi fejedelem feleségei között is akadtak híres nők, így természetesen nem hagyjuk ki II. Rákóczi Ferenc német feleségét, és annak kalandjai sem maradnak titokban.
Ismeretlen szerző - Batthyány Lajos gróf főbenjáró pöre
A magyar történelem első felelős miniszterelnöke, Batthyány Lajos gróf (1807-1849) nehéz körülmények között állott 1848 áprilisában a kormány és az ország élére. Az államkincstár üres volt, s az osztrák kormány az államadósság egy részének elvállalását is követelte. Alig szervezték meg hivatalaikat az egyes minisztériumok, és zajlottak le az első népképviseleti országgyűlés választásai, máris új nehézségek jelentkeztek. Egyre komolyabb méreteket öltött a délvidéki szerb felkelés, s a Dráva mentén őrvonalat kellett szervezni a növekvő horvát fenyegetés miatt.
Batthyány erélyes fellépésével kezdetben sikereket ért el. Így május elején Bécsben engedtek követeléseinek, s a király a magyar kormány fennhatósága alá helyezte az itt állomásozó és engedelmeskedni nem akaró sorkatonaságot. Június elején Batthyány az Innsbruckba menekült udvartól kikényszerítette, hogy az engedelmességet megtagadó Jellacic horvát bánt függesszék fel tisztségéből. Az osztrák seregek győzelme Észak-Itáliában augusztustól lehetővé tette, hogy a Birodalom központosítására törekvő katonai vezetés Magyarország ellen forduljon. Az 1848. augusztus 31-én István nádornak megküldött osztrák emlékirat a Pragmatica Sanctióval ellentétesnek minősítette az önálló magyar pénz- és hadügyeket.
Az egyidejűleg Bécsben tárgyaló Batthyányt és Deák Ferencet nem is engedték az uralkodó elé. Visszatérésük után a kormány lemondott, s szeptember 12-én a nádor újból Batthyányt kérte fel kormányalakításra. Erre azonban nem került sor, így Batthyány ügyvezető miniszterelnökként egyedül szervezte az ellenállást a horvát intervenciós sereg ellen. Amikor azonban a királyi biztosnak kinevezett Lamberg altábornagyot a pesti nép szeptember 28-án a hajóhídon felkoncolta, azonnal Bécsbe utazott. Sikertelen tárgyalási kísérletei után október 2-án lemondott. Utódául az uralkodó törvénytelenül Récsey Ádám bárót nevezte ki.
Bécsben Batthyány Lajos lemondott képviselőségéről is, de amikor újraválasztották, decemberben visszatért a király által már feloszlatni rendelt országgyűlésre. December 31-én ő javasolta, hogy a közeledő Windisch-Grätzhez küldjenek békeküldöttséget, amelybe őt is beválasztották. Az osztrák fővezér nem fogadta a grófot, majd amikor a küldöttség tagjaival visszatért Pestre, január 8-án letartóztatta. Batthyány ellen azonnal megindult a vizsgálat, de az hónapokon keresztül nem hozott valóban terhelő eredményt. A nyomozást vezető hadbíró ezért az elővizsgálatok befejezése után a volt miniszterelnök elleni vádak elejtését javasolta, s csak a lemondás utáni magatartást kívánta vizsgálni.
Május elején Schwarzenberg miniszterelnök személyesen adta tudtára a hadbírónak, hogy súlyos elmarasztaló ítéletet kell hoznia, amelyet majd a császári kegyelem enyhít. Így született meg az augusztusi olmützi kihallgatások során a Batthyány érveit semmibe vevő hadbíró erőfeszítéseinek eredményeként a felségsértés vádja. Ezt az orosz seregek bevonulása után megnyert hamis tanúk állítása egészítette ki a bécsi felkelésben - s így Latour hadügyminiszter halálában - való bűnrészességgel. A halálos ítéletet a hadbíró által jól megokolt - és a bíróság által egyhangúlag támogatott - kegyelmi kérvény egészítette ki. Ez utóbbi azonban nem a bécsi fellebbviteli törvényszékhez, hanem Haynauhoz került, aki elrendelte, hogy az ítéletet Latour halála napján, október 6-án hajtsák végre.
Schwarzenberg Haynau tanácsára a császári titkos levéltárba rejtette az újkori magyar történelem első koncepciós perének iratait. Onnan csak 1918 után kerültek elő, s adta ki azokat 1932-ben német nyelven Károlyi Áprád. A jelen magyar változat válogatása, a jegyzetek és a bevezető tanulmány Urbán Aladár munkája.
A kötetnek a Katona Tamás által szerkesztett Bibliotheca Historica sorozatban való megjelenése az Európa Könyvkiadó és a Batthyány-alapítvány közös vállalkozása.
Nemeskürty István - Bornemisza Péter kísértései
„…egyfelől féltem, másfelől égett a szívem, és talán az oldalamon is kifakadt volna, ha az számot fel nem tátottam volna” – a magyar irodalom egyik legszebb írói vallomását Bornemisza Péter 1577-ben, az Ördögi kísírtetek megírása évében fogalmazta meg. A lelkipásztor, aki ötkötetes, majd egykötetes prédikációskönyvében az ünnepekre íródott beszédekben a bibliai történetek fölidézésével remekbe szabott novellák sorát alkotta meg, aki a mélylélektan minden eszközét fölhasználva kora emberét a középpontba állítva az élet, az emberi természet megannyi bonyolult szálát követve nyomoz érzelmek és cselekedetek indítóokai után, aki írásaiban az uralkodót sérti, megjárja a börtönt, akinek magas pártfogók egyengetik útját, aki az Elektrá -t úgy magyarítja, hogy korára és hazájára aktualizálja, akinek pályája világ versekkel indul – korának európai méretű prózaírója volt.
Életének regényes fordulatai – megalázottságok, családi életének veszteségekkel terhes eseményei – nem térítik le arról az útról, amelyet önmagának kijelölt. Barátai és a hozzá betérő ismerősei nyitott ajtókra és érdeklődő figyelemre számíthattak, mások gndjait éppúgy megörökítette műveiben, mint önmaga keserűségeit, önmagával való viaskodásait. Nemre és rangra való tekintet nélkül került mindenki a tollára. Hogy mi volt az a belső indíték, ami Bornemiszát írásra késztette, pontosan megfogalmazza: „Hogy penig níhol ki is neveztem az szömélyökben, nagy urakban, asszonyokban, nemesekben, bölcsekben, nagyokban, kicsinyekben, azért míeltem: hogy ne vélné valaki, hogy ez utálatosságokra a sátán csak ez világnak az gazzát vinné, és magát senki nem vélné jobbnak másnál: hanem meggondolná, hogy ő is ember…”
Nemeskürty István új Bornemisza-könyve oknyomozó kutatás. Mint egy regény, úgy olvasható ez a tanulmány, amely a Bornemisza-sorok mögé akar látni és láttatni. A kor mindennapjainak fölfedése, a korszak politikai helyzetképe, az európai irodalmi párhuzamok, Bornemisza magánéletének fordulatai ott rejlenek a több kötetes életműben. Nemeskürty István arra vállalkozott, hogy ezeket a rejtett vonatkozásokat napfényre hozza, és ezzel ne csak Bornemisza Péter életrajzát, ne csak a korszak társadalmi, politikai vetületét, hanem a magyar próza kezdetét is megvilágítsa. És mindezzel azt bizonyítsa, hogy ekkora, a magyar próza születésekor, Bornemisza, akit első prózaírónk egyikének tekinthetünk, a kor legjelentősebb gondolkodó íróival egy szinten írt és gondolkodott. Ugyanazok a kétségek gyötörték, nyugtalanították, mint Avilai Szent Teréziát; a Giordano Bruno műveiből vett idézetek meghökkentve rácsengnek Bornemisza soraira; és nyomon követhetjük Szent Ágoston hatását is.
Nemeskürty István Bornemisza Péter születésének négyszázötvenedik (1985), halálának négyszázadik (1984) évfordulójára írott tanulmánya korunk olvasójához hozza közel a reneszánsz próza magyar mesterét.
Falvai Róbert - Az Árpád-ház asszonyai II.
Ebben a kötetben kap helyet hét másik feleség is: II. Béla vérszomjas neje, a szerb Ilona, aki félig-meddig uralkodott is vak férje helyett, az orosz Fruzsina, az osztrák Ágnes, a bizánci Mária és Ágnes, a francia Margit, majd a spanyol Konstancia története is. Ugyanakkor itt ismerheti meg az olvasó II. András német feleségét, a rosszemlékű Gertrudist, akivel merénylők végeztek. II. Andásnak még két felesége volt, Jolánta és Beatrix, aztán jött IV. Béla neje, a görög Laszkarisz Mária, aki férje mellett is sok nehézséggel nézett szembe Magyarországon a tatárjárás alatt. A kötetben még szó lesz V. István kun feleségéről, majd Kun László nápolyi származású nejéről, név szerint ismert szeretőiről; ám az időben már egy Habsburg-lány is került a magyar trónra.
Ismeretlen szerző - Magyar reneszánsz udvari kultúra
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Gyáni Gábor - Magánélet Horthy Miklós korában
A sorozat izgalmas történelmi intimitások képeskönyve. Feleleveníti a nagy korszakok hétköznapi életét: a kor egyszerű embereinek mindennapjait, szerelmi és családi életét, étkezési szokásait, lakását, öltözködését, mindezt korabeli képekkel illusztrálva. Szerzői azt vallják ugyanis, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.
Lengyel József - Isten ostora
Gárdonyi Géza regénye, a Láthatatlan ember óta nem az irodalomat, hanem a tudományt foglalkoztatta az Attila-téma. Modern feldolgozásra ugyanis alkalmatlannak látszott, színes jeleneteket, pompázatos leírásokat kínált csupán, de olyan problémát nem, amely a témát korszerűsíthette volna.
Lengyel József hőse "a" diktátor, az egy személyben megtestesülő , közösségeken és egyéneken könyörtelenül átgázoló akarat, történelmi tanulság, mely bizonyítja , hogy "államot kormányozni csak tanáccsal lehet", az eseményeket kommentáló Priscos szavaival: " száz közepes, egyenként nem kiváló, de együtt lelkiismeretes tanácsos jobb, mint a legragyogóbb kényúr..."
Attila birodalmának el kellett vesznie, logikus, hogy e pusztulás egy más pusztulást is felidéz: a lebilincselően izgalmas, a történelmi eseményekhez hű s az események mögött az okokat is feltáró kisregény végén Attila korának Rómája mellett felrémlik a XX. századi is, amint falai közül kitakarodnak Hitler szétvert hadai...
Milotay István - Tíz esztendő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Földi Pál - Zrínyi a hadvezér
A nagy magyar hadvezérek sorozatban, Hunyadi János után most Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér pályafutásával és korával ismertet meg a szerző.
A tőle megszokott olvasmányos módon, de szigorúan ragaszkodva a történelmi hűséghez rajzolja meg, ennek a nagy magyar katonának sorsát, a felemelkedéstől a csúcson át, a korai, erőszakos halál értelmetlen és rejtélyes tragikumáig.
Ez a pályafutás ragyogó dicsfénnyel vonta be hazánk történetének ezt a szomorú korszakát. Hiszen mint hadvezér, politikus, költő és hadtudományi író oly páratlan gazdagsággal ontotta kincseit, hogy azok ragyogása három évszázad távlatából napjainkig is elhat. Rendületlen volt hazaszeretetében, tettekkel, írással, vagyis karddal és tollal szolgálta népét és hazáját.
Élete és példája egy kilátástalanul összegubancolódott, fogódzó nélkül maradt kor zűrzavarából váratlanul kihangzó, férfiasan dísztelen és magányos hegedőszó. A fojtogató semmiben jó ösztöne a rendíthetetlen értékek menedéke felé vezérli. Ezen az úton jut el a feltétlen császárhűségtől és törökellenességtől, s az egy igaz felismerésig, amely kiszakítja torkán a fájdalmas kiáltást, amelyet ma is jelszóként és életcélnak tekinthetünk: "Ne bántsd a magyart!"
