A Galaktika magazin júniusi számában új folytatásos kisregény indul László Zoltánnak, A KERINGÉS és a NULLA PONT írójának tollából. A központi tudományos téma mérnöki, főként építészeti és autóipari csodákat mutat be.
Ebben a számban megint igen színesre sikerült a novellaválogatás. Első helyen említeném az Ünnepi Könyvhétre hazánkba látogató észt Kersti Kivirüütnek, az OKKULTISTÁK KLUBJA írónőjének kísértettörténetét. Jack McDevittnek is újabb novellája olvasható, az amerikai megjelenéssel szinte egy időben. Bojtor Iván hősét irodalmi kutatásai közben felszippantja a történelem. Aliette de Bodard Nebula-díjra jelölt elbeszélésében aztékok gyarmatosították az űrt. Cyril M. Kornbluth klasszikusa egy kínai szerencsesütiben talált döbbenetes kéziratról szól. E. Lily Yu rovartársadalmakat elevenít meg meglepő szemszögből. A havi retro pedig Lőrincz L. László „Angyal Firenze felett” című novellája, mely ha lehet, ezúttal még tökéletesebbre csiszolt változatban kerül az olvasók elé.
Exkluzív sztárinterjú szólaltatja meg Bruce Willist, a filmrovat is az ő munkásságával foglalkozik, az Intelligens dizájn a csigák bevonásáról ír az energiatermelésbe, a tudományos hírek között pedig olvasható még cikk a LED-közvilágításról, egy elektromos bonszajról, egy villanyrepülőről és a ruházati cégek meg a Facebook közötti összefonódásról.
Kapcsolódó könyvek
Ismeretlen szerző - Galaktika 268.
A Galaktika magazin júliusi számában befejeződik László Zoltánnak, A KERINGÉS és a NULLA PONT írójának folytatásos kisregénye, az „Emelkedés”. A központi tudományos téma a világvégét váró hamis prófétákról és elméleteikről szól.
A magazin megemlékezik a közelmúltban elhunyt SF-óriásról, Ray Bradburyről, egy magyarul eddig nem olvasható novelláját is közli, a filmrovat pedig az ő műveiből készült adaptációk között szemezget. Az e havi elbeszélés-kínálatban szerepel még Ken Liu friss Nebula-díjas „Papírállatok”-ja éppúgy, mint Joan Marie Verba Darkover-története, Varga Csaba Béla komor politikai víziója és Jim Aikin majom(?)parádéja. Retróként Dévényi Tiborral álmodozhatnak az olvasók egy olyan jövőről, ami jelenünknek, sőt inkább közelmúltunknak tart szatirikus görbe tükröt.
Exkluzív sztárinterjú szólaltatja meg Sigourney Weavert, az Intelligens dizájn a papírkönyvek visszaszorulásával, azok „építőanyaggá” válásával foglalkozik, a tudományos hírek között pedig számos érdekesség kapott még helyet, egy környezetbarát brit motelről, a tengeri zajártalomról, légzéssel tölthető mobiltelefonokról, öntisztuló üvegről és egy repülő kerékpárról.
Ismeretlen szerző - Galaktika 260.
Galaktika 260, a Galaktika 2011. novemberi lapszáma
A Galaktika magazin novemberi számában folytatódik Karl-Herbert Scheer „A Stardust-küldetés” című kisregénye Perry Rhodan őrnagy és társai holdbéli kalandjairól. A lapszám központi témája a vasút jövője, azon belül is a legképtelenebb ötletek a kontinensek közötti minél gyorsabb forgalomra.
Jack McDevitt „Ásatás” című novellája egyike azon kettőnek, amelyek kimondottan a Galaktika olvasói számára íródtak, tehát közlésük egyben világpremier. Toochee az álmok üzletté válásáról vizionál rövid történetében, míg Lawrence M. Schoen óriási léptekkel száguld végig a világegyetem történelmén. Sten Svensson egy időutazót kísér el különös útjára, Antal József vénuszlakóinak szabadságharcát követi tovább, Isaac Asimov pedig a túlnépesedés drasztikus ellenszerével riogat. A havi retro egy lengyel novella, Rafał A. Ziemkiewicz tollából.
Az interjú a magyar privát űrprogram főszervezőjét szólaltatja meg, a filmajánló a másodgenerációs szuperhősökkel foglalkozik, a játékrovat a „Warhammer 40K: Space Marines”-t ismerteti, az intelligens dizájn irodalmi és képregényes vámpírokat hasonlít össze, a tudományos hírek között pedig olvasható még cikk a Han Solo formákat gyártó jégkockatartóról és egy házi kémtankról. A szerkesztőség természetesen a havi nyereményjátékról sem feledkezett meg.
Ismeretlen szerző - Galaktika 271.
A Galaktika magazin októberi számában egy újabb izgalmas kisregényt indít útjára: Robert Silverberg, a MAJIPOOR-trilógia írója a jövő börtönét tárja elénk „A Hawksbill Állomás” képében – mely nem más, mint a múlt… Ugyancsak a nem mindennapi elzártság témáját dolgozza fel Damon Knight novellája.
Michael Swanwick és Peter Schattschneider történeteinek középpontjában egy az emberhez megszólalásig hasonlító, ám mégis mesterségesen létrehozott lény áll. Viszont igencsak különböző aspektusból közelítenek a kérdéshez: míg egyikük az örök élet titkát keresi, másikuk azt firtatja, tulajdonképpen miben áll az öntudat lényege, s hogyan állapítható meg (egyáltalán megállapítható-e), hogy valaki önálló, gondolkodó személyiség.
A magyar SF legfrissebb terméséből ezúttal Bogáti Péter és Márki István novellái kerülnek terítékre, míg az e havi retróban nem mással, mint Isaac Asimovval nosztalgiázhatunk, méghozzá egy különös, fanyar humorú Pygmalion-történet felelevenítésével.
Az exkluzív sztárinterjúból többek között az is kiderül, mi egy igazi sikerfilm receptje – a titkot az örök optimista Will Smith osztja meg velünk; a tudományos anyag pedig egy lehetséges szebb, környezetbarátabb jövő egyik tényezőjéről, az elektromos autóról tár elénk érdekes információkat. Új rovat is indul Heuréka! címmel, mely ezentúl minden hónapban hazánk egy-egy jelentős tudósát, gondolkodóját szólaltatja meg, s emellett örömmel számolhatunk be még egy újdonságról: októbertől a szerkesztőség szeretettel vár minden érdeklődőt a Galaktika Esteken (első alkalommal október 9-én), ahol az olvasók az érdekfeszítő beszélgetéseket követően kérdéseiket is megvitathatják a neves vendégekkel.
Az eddiginél bővebb irodalmi tartalommal!
Ismeretlen szerző - Galaktika 270.
A Galaktika magazin szeptemberi számában befejeződik Nemere Istvánnak, az ELVESZETTEK írójának kisregénye, a „Halhatatlanok”. A központi tudományos téma az Északi-sark kincseiért folyó harcot és annak jövőjét veszi górcső alá.
A novellák közül feltétlenül kiemelendő a nemrég elhunyt szépíró, Gore Vidal nosztalgikus írása. Az SF-rajongók szemében a hónap legnagyobb vesztesége mégis az Európai Nagymester Harry Harrison halála. A HELYET! HELYET! és az ÉDEN-trilógia szerzőjéről a lap egy kései írásával emlékezik meg.
Az idei Zsoldos Péter-díjas F. Tóth Benedek új, zenei ihletésű elbeszéléssel jelentkezik, George Saunders az érzelmek manipulálhatóságáról ír, Toochee az emberi tudat mélyére ás, Hayden Trenholm az univerzális béke lehetőségét keresi, míg Jevgenyij Jakubovics óva int az elhamarkodott ítéletalkotástól. A havi retro Jean-Pierre Andrevon döbbenetes erejű története egy különös vendégseregletről.
A lap beszámol továbbá a hazai SF-élet eseményeiről, exkluzív sztárinterjú szólaltatja meg Charlize Theront, az Intelligens dizájn egy, a hangokat képpé alakító új találmányt mutat be, a tudományos hírek között pedig számos érdekesség kapott még helyet, többek között egy átlátszó repülőről és egy vészhelyzeti mindenesről.
Megnövelt irodalmi tartalommal!
Ismeretlen szerző - Galaktika 262.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Galaktika 324.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Galaktika 258.
A Galaktika magazin szeptemberi számában befejeződik Kage Baker folytatásos kisregénye, „A sárga ruhás királynő”. A hónap központi tudományos témája a digitális világ biztonságát, illetve az annak hiányából adódó veszélyeket taglalja. Ehhez kapcsolódik Gregory Benford novellája is, „A sebhelyes”, amelyben először szerepel a számítógépes vírusok alapkoncepciója.
Hal Clement a Merkúrra viszi űrhajósait, ahol gyilkos vulkánkitörésekkel kell megbirkózniuk. K. Varga Beáta hősnője nem mindennapi kísértéssel szembesül, a Nobel-díjas Rudyard Kipling gondolkodó mozdonyok kalandjairól mesél, a havi retro pedig Jack Vance rövid, csendesen tragikus írása, a „Mitr”. Külön szekcióval emlékezik meg a magazin a nemrégiben elhunyt japán SF-mesterről, Komacu Szakjóról, benne egy novellával és egy róla szóló, rendkívüli filmrovattal.
Az interjú Tim Powerst szólaltatja meg, az ISMERETLEN VIZEKEN szerzőjét. A játékrovat a „Deus Ex: Human Revolution”-t ismerteti, az intelligens dizájn egy japán siker-képregényt mutat be, a tudományos hírek között pedig olvasható még cikk egy viharálló esernyőről és egy minden eddiginél tökéletesebb élményt nyújtó szobakerékpárról. A szerkesztőség természetesen a havi nyereményjátékról sem feledkezett meg.
Ismeretlen szerző - Galaktika 237.
A Galaktika magazin decemberi számában új kisregény indul, Samuel R. Delany Hugo- és Nebula-díjas „Az idő mint féldrágakövek spirálja” című műve. A hónap központi témája a Merkúr bolygó kutatása, és két novella is a Naprendszer legbelső bolygóján játszódik, egy Larry Niventől és egy Alan E. Nourse-tól. A lapszám egy fontos része a tíz éve elhunyt Kuczka Péterről emlékezik meg. Munkatársak és a család idézik meg emlékezetét, sőt kuriózumként két kevéssé ismert Kuczka SF-novella is helyet kapott a magazinban.
Mayer István „Élők” című elbeszélése tudományos alapon keres választ a jövő megismerhetőségének kérdésére, a retro-rovatban C. J. Cherryh „Kasszandrá”-ja ugyanezt a témát érzelmesebb szemszögből idézi meg.
Olvasható továbbá a lapban Hargitai Henrik tanulmányának első része az SF és a planetológia viszonyáról, cikkek új játékokról, A majmok bolygója című film készülő újabb változatáról, a nyelvújítás szerepéről az SF-ben, egy hipermodern sátorról és sok minden más érdekességről.
Ismeretlen szerző - Galaktika 259.
A Galaktika magazin októberi számában
Új kisregény indul, Karl-Herbert Scheer „A Stardust-küldetés”-e. Többek közt ezzel kíván a lap megemlékezni a világ leghosszabb SF-sorozatának 50. születésnapjáról. Perry Rhodan és társai legelső kalandja mellett egy cikk nyújt rövid áttekintést a német intergalaktikus szappanopera történetéről, valamint a széria egyik vendégszerzőjétől, Andreas Eschbachtól is szerepel egy novella a tartalomban. A hónap központi tudományos témája az SF meg nem valósult jóslatait veszi sorra, és ehhez voltaképp bármelyik irodalmi anyag is hozzákapcsolható, kezdve a svéd Fredrik Kilander robotbíróságától, egészen a holland Annemarie van Ewyck csillagközi birodalmáig. Márki István az idő tulajdonságaival játszik el, Damon Knight pedig rejtélyes idegen lényekkel hozza össze az emberiséget. A havi retróban Randall Garrett a fénysebességnél gyorsabb utazás nem várt mellékhatásaival szembesít. A filmajánló is a meg nem valósult SF-ötletekkel foglalkozik, a játékrovat a „Gears of War 3”-at ismerteti, az intelligens dizájn a fraktálok pontosan egy éve elhunyt atyjáról emlékezik meg, a tudományos hírek között pedig olvasható még cikk egy alien alakú motorról, egy elveszíthetetlen kulcscsomóról és egy irodai szobakerékpárról. A szerkesztőség természetesen a havi nyereményjátékról sem feledkezett meg.
Ismeretlen szerző - Galaktika 261.
A Galaktika magazin decemberi számában folytatódik Karl-Herbert Scheer „A Stardust-küldetés” című kisregénye Perry Rhodan őrnagy és társai holdbéli kalandjairól. A lapszám központi témája a Dyson-gömb, ez az igen vad SF-ötlet az emberiség életterének kiterjesztésére. Vajon megvalósítható lesz-e valaha? Robert J. Sawyer novellája is egy Dyson-gömbön játszódik, azt vizsgálva, milyen gyökeresen megváltoztatná egy ilyen környezet lakóinak világnézetét.
A lapszám többi elbeszélése között megtalálható László Zoltán gőzpunk írása az 1848–49-es szabadságharc egy döntő pillanatának alternatív változatáról, Mayer István az emberi tudat gépi másolatának életképességét fontolgatja, Ursula K. Le Guin klasszikus Szigetvilágába is ellátogathat az olvasó, az ünnepek jegyében pedig egy nem mindennapi karácsonyi füzért nyújt át a szerkesztőség Edward Bryant, Connie Willis, Dan Simmons és Steve Rasnic Tem tollából. A havi retro Ian Watson novellája az álmok szép új világáról.
Az interjúban Golubeff Róbert mesél az Intel mikroprocesszorainak 40 évéről, a filmajánló a mmozis női karakterek fejlődésével foglalkozik, a játékrovat a „Spiderman: Edge of Time”-ot ismerteti, a tudományos hírek között pedig olvasható még cikk Star Trek-köntösökről, 3D-s karóráról és egy repülő áramfejlesztőről.
Ismeretlen szerző - Galaktika 264.
A Galaktika magazin márciusi számában befejeződik Colin Kapp izgalmas folytatásos kisregénye, a „Felhőépítők”. A központi téma egy olaj nélküli jövő lehetőségét vizsgálja.
A novellafelhozatal igen változatos, köszönhetően annak is, hogy az irodalmi terjedelem közel 20%-kal nőtt: George R. R. Martin egy modern, baljós prófétáról mesél, Nemere István egy idegen bolygóra látogat, Connie Willis megkísérli továbbgondolni a klasszikus Csipkerózsika-történetet, Alekszandr és Szergej Abramov egy totalitárius Amerikába visz, ahol még az álmokat is szabályozzák, Melissa Mia Hall gyermekeket pottyant egy lidércálom kellős közepébe, Pap Viola a Teremtés alapkérdésein gondolkodtat el, míg Robert L. Forward egy aszteroidabányászt kísér el útjára. A lap megemlékezik a nemrégiben elhunyt John Christopherről, a havi retro pedig Andrew J. Offutt szatirikus időutazós elbeszélése.
Exkluzív sztárinterjú szólaltatja meg Robert Downey Jr.-t, a „Vasember”-filmek hősét, a filmrovat is az ő munkásságával foglalkozik, az Intelligens dizájn csókközvetítő robotokról ír, a tudományos hírek között pedig olvasható még cikk hőtárolós naperőművekről, egy szuperliftről, egy napelemes sísisakról és egy atomtáskára emlékeztető USB-elosztóról.
Ismeretlen szerző - Galaktika 258.
A Galaktika magazin szeptemberi számában befejeződik Kage Baker folytatásos kisregénye, „A sárga ruhás királynő”. A hónap központi tudományos témája a digitális világ biztonságát, illetve az annak hiányából adódó veszélyeket taglalja. Ehhez kapcsolódik Gregory Benford novellája is, „A sebhelyes”, amelyben először szerepel a számítógépes vírusok alapkoncepciója.
Hal Clement a Merkúrra viszi űrhajósait, ahol gyilkos vulkánkitörésekkel kell megbirkózniuk. K. Varga Beáta hősnője nem mindennapi kísértéssel szembesül, a Nobel-díjas Rudyard Kipling gondolkodó mozdonyok kalandjairól mesél, a havi retro pedig Jack Vance rövid, csendesen tragikus írása, a „Mitr”. Külön szekcióval emlékezik meg a magazin a nemrégiben elhunyt japán SF-mesterről, Komacu Szakjóról, benne egy novellával és egy róla szóló, rendkívüli filmrovattal.
Az interjú Tim Powerst szólaltatja meg, az ISMERETLEN VIZEKEN szerzőjét. A játékrovat a „Deus Ex: Human Revolution”-t ismerteti, az intelligens dizájn egy japán siker-képregényt mutat be, a tudományos hírek között pedig olvasható még cikk egy viharálló esernyőről és egy minden eddiginél tökéletesebb élményt nyújtó szobakerékpárról. A szerkesztőség természetesen a havi nyereményjátékról sem feledkezett meg.
Ismeretlen szerző - Galaktika 324.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Galaktika 324.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Galaktika 278.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Galaktika 279.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Galaktika 240.
A Galaktika magazin 240., 2010. márciusi lapszáma
A Galaktika magazin márciusi számában folytatódik Lucius Shepard amerikai kultszerző Hugo-, Nebula- és World Fantasy-díjra egyaránt jelölt kisregénye, a „Kövön átszüremlő csillagok”. A hónap központi témájául a mutánsokat választotta. Ehhez kapcsolható több novella is, hiszen Suzy McKee Charnas „Bögyös”-e egy éppen divatos mutációfajtáról, a likantrópiáról szól, de Henry Kuttner írása, az „Ez a ház kiadó” szintén különleges lényeket mutat be, a francia Denis Labbé pedig szinte őskori szintre visszakorcsosult embereket.
K. Varga Beáta „Inga” című elbeszélése a kollektív tudat normáinak változékonyságára keres magyarázatot, míg Kate Wilhelm egy férfi tudatának mélyére fúr le álmain keresztül. Mihail Puhov ugyanakkor a törzsfejlődés folyamatát mutatja be meglepő szemszögből. A lap megemlékezik a nemrégiben elhunyt Fekete Gyuláról, a retro-rovat novellája is tőle származik.
Olvashatók még cikkek a „Dark Void” című komputerjátékról, egy japán animéról, az „Égenjárók”-ról, a Discovery Channel SF-vonatkozású műsorairól és érdekes technikai újdonságokról. Befejeződik Hargitai Henrik sorozata az SF és a planetológia viszonyáról, interjú készült Marina és Szergej Gyacsenkóval, az ALEKSZANDRA ÉS A TEREMTÉS NÖVENDÉKEI című sikerkönyv szerzőpárosával, és a könyvrovat is visszatér egy igazi modern ritkaság bemutatásával.
Ismeretlen szerző - Galaktika 265.
A Galaktika magazin áprilisi számában új folytatásos kisregény kezdődik, címe „Glória”, és közlésével a 70 éves szerzőt, Kasztovszky Bélát köszöntjük. A központi tudományos téma placebo-hatást és az emberi szervezet öngyógyító képességét vizgálja.
Még két hazai szerző novellája olvasható a lapban, Szélesi Sándor szépirodalmi igényességű „Míg mozgok, van világ”-ja és Toochee folytatása egy 2008-as írásához, „A lehetőség”-hez. Két igazi kuriózum is bekerült válogatásunkba, észt fantasztikus elbeszélések Kersti Kivirüüttől (akinek ifjúsági regénye, az OKKULTISTÁK KLUBJA hamarosan magyarul is megjelenik) és Craig Wolftól. Őket inkább a természetfeletti foglalkoztatja, nem úgy, mint Philip K. Dicket, aki egy marsi könyvkiadó viszontagságairól ír, Edward Bellamyt, akinek 19. századi proto-SF-je egy új, telepatikus emberiséget vizionál, vagy a havi retróval szolgáló Joan Aikent, akinek földönkívüli hőse egy angol kisváros életét forgatja föl.
Exkluzív sztárinterjú szólaltatja meg Harrison Fordot, a klasszikus „Star Wars”-ok és az „Indiana Jones”-filmek főszereplőjét, a filmrovat is az ő munkásságával foglalkozik, az Intelligens dizájn megemlékezik a közelmúltban elhunyt francia grafikus-zseniről, Möbiusról, a tudományos hírek között pedig olvasható még cikk sarkvidéki szervertermekről, jedi-köntösökről, egy városi háromkerekű járgányról és Space Invaders karórákról.
Ismeretlen szerző - Galaktika 256.
A Galaktika magazin júliusi számában befejeződik az izraeli Lavie Tidhar folytatásos kisregénye, a „Héberpunk”. Ez az igazi kuriózumnak számító írás a héber misztikumot ötvözi a 20. század első felének népszerű noir krimijeivel és Quentin Tarantino lehengerlő stílusával.
A hónap központi tudományos témája a holdra szállás körül elterjedt összeesküvés-elméleteket igyekszik megcáfolni. Ehhez kapcsolódik Toochee novellája is, a „Nyugtalanság Tengere”, valamint a filmrovat is.
Szintén a Holdon játszódik John Varley izgalmas krimije, „A Bakter”.
Benjamin Rosenbaum írása a régi tételt igazolja újra: nehéz istennek lenni. A friss Zsoldos-díjas Szélesi Sándor ezúttal egy egyszerű szerelmi történettel rukkolt elő, míg Edward Morris merészen keveri a modern mítoszokat Kafkától „A légy”-ig.
Daniel H. Wilson novellája azt a kérdést veti föl, meddig ember egy ember, és honnantól veszíti el végtagjaival és szerveivel együtt a lelkét is.
David Langford „Az ellenség praktikái”-t veszi sorra egy rosszfiú szemszögéből. A havi retro egy osztrák írónő, Brigitte Pixner írása az uniformizálás veszélyeiről.
Az interjú a svéd képzőművész Nicolas Krizant szólaltatja meg, az idei Eurocon díjainak tervezőjét.
A játékrovat egy rég várt folytatást, a „Duke Nukem Forever”-t mutatja be, az intelligens dizájn egy nevében is furcsa képregényről, az „Emily the Strange”-ről számol be, a tudományos hírek között pedig olvasható még cikk egy ultrafuturisztikus magyar Mercedes-dizájnról, egy új generációs napelemes bikiniről és különleges Star Warsos PC-kiegészítőkről. A szerkesztőség természetesen a havi nyereményjátékról sem feledkezett meg.
Ismeretlen szerző - Galaktika 281.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.