A regényirodalomban a kém romantikus figura, akinek titkai békét szerezhetnek vagy háborút robbanthatnak ki, de vajon a valóságban alapfeltétele-e a katonai győzelmeknek a felderítés, a hírszerzés?
Úttörő jellegű új művében korunk kiemelkedő hadtörténésze egy elméleti bevezető után (amely ismerteti a katonai felderítés formáit és eszközeit, lehetőségeit a legkorábbi időktől máig) konkrét csatákat, hadjáratokat elemez a felderítés szempontjából: Nelson és az Egyiptomba tartó Napóleon flottáinak bújócskázását a Földközi-tengeren, Stonewall Jackson déli tábornok manőverezéseit a Shenandoah-folyó völgyében, illetve az északiak hírszerzői próbálkozásait az amerikai polgárháború idején, Kréta német megszállását a második világháborúban, valamint a világháború csendes-óceáni hadszínterének legjelentősebb, Midway-szigeteki ütközetét az amerikaiak és a japánok között. Végül áttekintést kapunk tőle az 1945 utáni katonai hírszerzésről, amely kiterjed a koreai, a vietnami, a Falkland-szigeteki és az Öböl-háborúra, illetve a nemzetközi terrorizmus elleni harcra is.
Keegan konklúziója kijózanító: a felderítés, a hírszerzés hasznos a háborúban, de önmagában nem döntő a szerepe. A nagy felderítési előny sem garantálja feltétlenül a győzelmet. A háborúk végkimenetelét rendszerint az elegendő mértékű, célszerűen bevetett erő szabja meg. Nelsonnak és Jacksonnak gyakran csak töredékes információi voltak az ellenségről, ezt azonban ellensúlyozta hadvezéri tehetségük. A britek tudtak a Krétát fenyegető német invázióról, ám a túlerő legyűrte őket. A falklandi háború idején a brit felderítés kifejezetten gyatra volt, de a sorkötelesekből álló argentin egységek nem voltak méltó ellenfelei a profi angol katonáknak.
Ahogyan a New York Times kritikusa írja: „Keegan nem a hírszerzés nimbuszát akarja megtépázni, csupán perspektívába helyezi a hadviselésnek ezt a titokzatossággal övezett vetületét, hogy rámutasson: a közképzelettel ellentétben nem amolyan szórakoztató és könnyed út a diadalhoz.”
Kapcsolódó könyvek
John Keegan - Az iraki háború
John Keegan, akitől legutóbb A második világháború-t olvashattuk, korunk vezető hadtörténésze, évtizedekig oktatott a sandhursti katonai akadémián, ma pedig a Daily Telegraph védelmi rovatát vezeti. Napról napra figyelemmel kísérte és új ságcikkekben kommentálta a 2003-as iraki háború lefolyását, majd pedig exlcluzív interjúkat kész~tett a koalíció főparancsnokával, Tommy Franks tábornokkal és Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszterrel. Adatgyűjtése a hadművelet legapróbb mozzanataira is kiterjedt. Könyvében elénk tárja Irak első világháború utáni megalakulását, az egymást váltó politikai és katonai rezsimeket, egészen Szaddam Huszein hatalomátvételéig. Széles kitekintést kapunk a Szaddam alatti Irakról, a diktátor hatalomgyakorlási módszereiről, bel- és külpolitikai ambícióiról. Megismerkedhetünk az Egyesült Államok vezette koalíció létrehozásának körülményeivel, alegységekre lebontott szervezeti rendjével, fegyverzetével és haditervével. Magát a hadjáratot két részre osztva tárja elénk a szerző: a brit kontingens jól elkülöníthető feladata Bászrának és környékének megszállása, míg az amerikai haderő Bagdad felé tör előre. A teljes és gyors diadal egyrészt a britek helyismeretének és történelmi tapasztalatának, másrészt az amerikaiak páncélos manőverező képességének, szervezettségének és fegyelmének köszönhető. Keegan elemzi a háborút megelőző s azóta sokat vitatott hírszerzés anyagait, metódusait és politikai következményeit is, de nem hagy kétséget afelől, hogy az iraki háborúra és rendszerváltásra a térség és a világ stabilitása érdekében szükség volt.
John Keegan - A hadviselés története
John Keegan, a sandhursti brit Királyi Katonai Akadémia hadtörténet professzora a tárgy világszerte legismertebb kutatói közé tartozik. Híres könyveiben olyan kérdésekkel foglalkozik, mint a hadvezetés, néhány jeles hadvezér tevékenységét elemezve az ókortól a XX. századig, vagy a csata, mint emberi élmény, nevezetes ütközetek fényében - egymástól távol eső századok tapasztalatait vetve egybe, és általánosítva.
Jelen összefoglalása nem szűk értelemben vett hadtörténeti mű, hanem a fentebb jellemzett módszerrel elkészített, mindazonáltal a nagyközönségnek szánt áttekintés az ember, a társadalom és a harc, az erőszak és a háború viszonyáról, illetve ennek alakulásáról az emberi történelem során.Olyan új szemléletű szakmunka, amely a hadtörténetírás gyökeres átértelmezéséhez vezet, az ismert tényeket más megvilágításba helyezi, gyakorlatias és technikai, azaz szigorúan katonai szemszögből vizsgálva az eseményeket.
Meghökkentően új kép bontakozik ki például a napóleoni háborúkról: a katonák élelmezéséről, ruházatáról, testi megterheléséről, a fegyverek tűzerejéről, az általuk okozott sérülésekről, - arról, hogy mekkora az egyes ember és a társadalom teljesítőképessége, illetve harckészsége. Ezáltal a háborók indítékainak újszerű szempontjait is bevezetjük a kor tanulmányozásába.
John Keegan - A második világháború
_"Egyszerűen káprázatos... Nemzedékünk legkiválóbb hadtörténésze"._
- Tom Clancy
Kereken nyolcvan esztendővel ezelőtt robbant ki az emberiség történetének legnagyobb, legpusztítóbb és legvéresebb háborúja, amely a föld hat kontinensén és három óceánján zajlott, ötvenmillió áldozatot követelt, és pusztítása kiterjedt szinte a teljes emberi civilizációra.
John Keegan brit hadtörténész lenyűgöző intelligenciával és tökéletes arányérzékkel kalauzolja végig olvasóit a háború történetén. Az események részletes bemutatása mellett Keegan nagy hangsúlyt fektet a stratégiai elemzésre és a háború "vezérmotívumaira" is, miközben a világégés gazdaság- és társadalomtörténeti vonatkozásait is értő módon tárja az olvasók elé. A részletesen elbeszélt hadi eseményeket úgy választja ki, hogy mindegyik megvilágítson egyet a modern hadviselés második világháborúra jellemző sajátos válfajaiból. Ennek alapján elemzi a légideszant-hadviselés (Kréta), a repülőgép-hordozókkal vívott tengeri háború (Midway), a páncéloscsata (Falaise), a nagyvárosi ostrom (Berlin), valamint a kétéltű hadviselés (Okinava) eseményeit és sajátos mozzanatait. Bemutatja a szembenálló szövetségi rendszerek működését, kitűnő portrékat rajzol a háború legfontosabb szereplőiről (Hitler, Tódzsó, Churchill, Sztálin, Roosevelt), és részletesen szól a tudomány és a haditechnika szerepéről, a megszállás, az ellenállás, a hadászati bombázás és a hírszerzés hatásairól és következményeiről - egyszóval mindenről, ami világméretűvé és totálissá tette a konfliktust.
A brit tudós mára klasszikussá vált, monumentális műve sokkal több, mint a háború egyszerű hadtörténete: lebilincselő stílusának köszönhetően akár regényként is megállja a helyét, kézikönyvként pedig nélkülözhetetlen mindazok számára, akik meg akarják érteni a 20. század legfontosabb eseményének mélyebb összefüggéseit.
JOHN KEEGAN (1934-2012) több mint negyedszázadon át tanított hadtörténetet a sandhursti Királyi Katonai Akadémián, majd a _Daily Telegraph_ védelmi rovatát vezette. Vendégoktatóként tanított Princetonban és Cambridge-ben is. Számos klasszikus hadtörténeti munka (_A csata arca, A hadviselés története_) szerzője. 2000-ben lovagi címet kapott.
John Keegan - Az első világháború
Az egyik legismertebb hadtörténész, John Keegan az egyik legfontosabb könyvet írta meg az első világháborúról. Ez a háború nem egy távoli, csak a történelemkönyvek lapjain élő eseménysor, hanem hatásaiban nagyon is jelenvaló, drámai történés - ma is abban a korszakban élünk, amelynek fő körvonalait ez a háború alakította ki. Az első világháborúval elindult eseménysor vezetett el a mai hatalmi-politikai-társadalmi viszonyok kialakulásáig.
Keegan egyúttal nagy mesélő is, sodróan megírt könyve lapjain újra átélhetjük a régi világot romba döntő, kataklizmikus események drámáját.
A szerző amellett, hogy sok izgalmas hadtörténeti részletet is vizsgál, a legalapvetőbb kérdéseket feszegeti: miért döntött úgy egy jómódú, gazdagsági, kulturális és hatalmi sikereinek csúcsán lévő kontinens, hogy kockára tesz mindent, amit addig elért, és belebonyolódik ebbe a szörnyű, önpusztító és gyilkos hazárdjátékba? Amikor a konfliktus gyors és döntő végkifejlethez juttatásának reménye néhány hónapon belül mindenütt elveszett, miért határoztak mégis úgy a hadviselő hatalmak, hogy makacsul kitartanak amellett, hogy folytatják a katonai erőfeszítéseiket, és totális háborúra mozgósítanak, amivel fiatal férfilakosságukat teljes egészében kiteszik a fennmaradásukat veszélyeztető értelmetlen mészárlásnak?
John Keegan _Az első világháború_ja, amellett, hogy nagyszerű olvasmányélményt kínál, méltán foglal helyet a legnagyobb hadtörténeti és történeti munkák között.
John Keegan - Az amerikai polgárháború
Az amerikai polgárháború az egyik leghosszabb és legvéresebb az újabb kor háborúi közül. Ugyanakkor az egyik legrejtélyesebb is. Az Egyesült Államok számtalan háborúja közül ez az, amelyik valóban érdekli az amerikaiakat, ha másért nem, azért, mert máig ebben esett el a legtöbb amerikai. A Dél népe elképesztő lelkesedéssel vállalta a katonáskodást. Bár a küzdelem a rabszolgaság miatt tört ki, a két országrész szembefordulásának mélyén máig érzékelhető életformabeli különbségek húzódtak meg. Művészek sokaságát ihlette meg, a történészeket azonban még ma is zavarba ejti. Története csak a napóleoni vagy a világháborúkhoz mérhetően bonyolult és ellentmondásos.
Az első modern - vagyis vasúton szállított, távírón irányított, gyáripari termékekkel felszerelt tömeghadseregek által vívott - háború történetéről írott könyvében John Keegan, a kiváló brit hadtörténész megfejti e háború földrajzi és vezetési viszonyainak, valamint hadászatának logikáját, és eligazít bennünket a konfliktus csataterein. Keegan ezzel a közérthető nyelven megírt munkájával teszi fel a koronát életművére, amelybe a hadtörténet több klasszikus művének megalkotásán túl beletartozik a NATO leginkább történelemtudatos tisztikarának, a Brit Hadsereg tisztjeinek az oktatása és nevelése is. Magával ragadó munkája a téma alapvető könyve.
Anthony Kemp - SAS – Békeévek vad háborúi 1947–1991
Az 1941-ben alapított SAS a mai napig a legmegbecsültebb és legrettegettebb elit alakulat a világ katonai közvéleménye szerint. Anthony Kemp úttörő ezredtörténete megismertet minket a csapat útjával a malájföldi és borneói dzsungelháborútól elindulva egészen a falklandi és az Öböl-háborúig.
Józanul szembesülünk a terrorizmus megjelenésével bekövetkezett változásokkal, melyek az ezredet az lRA és minden más terrorista rémévé tették, a világot viszont kevésbé biztonságos lakóhellyé. Végül, de nem utolsósorban, váratlan ajándékot is kapunk: a könyv elolvasói ezentúl valahányszor akciófilmet néznek, jókat derülhetnek. A SAS kiválasztási és kiképzési módszerei ugyanis nyilvánvalóvá teszik, hogy az alkalmasság megállapításánál nem a duzzadó izmok mérete és az agresszivitás a mérvadó, hanem a higgadt helyzetfelismerő és problémamegoldó képesség. Akit a valódi kommandókatonák élete és szolgálata érdekel, annak ajánljuk ezt a könyvet.
R. G. Grant - Csaták
A történetírásban megörökített első csatát a kánaániták vívták az egyiptomiakkal Megiddónál, de a garantált kölcsönös megsemmisítés koráig a hadviselés pontosan olyan régi, mint maga az emberi történelem. A Csaták ezt a figyelemre méltó, bár kegyetlen és félelmetes történetet örökíti meg hitelesen.
A nagyszerűen illusztrált enciklopédia nélkülözhetetlen összefüggéseket feltárva részletes bepillantást szolgáltat a háború és a hadviselés minden aspektusába, s így az olvasó a legkorszerűbb tudást összegző kézikönyvet tarthatja kezében a fegyveres harc 5000 esztendejéről.
A konfliktusok – az ókortól napjainkig. Minden egyes háborúnak megismerjük az okait, eseményeit és következményeit.
A hadvezérek – Nagy Sándortól Schwarzkopf tábornokig. Találkozunk minden történelmi kor legjelentősebb katonai vezetőivel.
A fegyverek – a harci kocsitól a lézerrel célra vezetett rakétáig megvizsgáljuk a hadviselés szerszámait és technológiáját.
A csatamezőn – megragadó és megindító személyes beszámolókból tanúi leszünk a hadviselés intenzitásának, rettenetes valóságának, és a közben megnyilvánuló emberi bátorságnak.
A figyelmet megragadó színes képekkel, térképekkel és illusztrációkkal világítjuk meg a hadviselés minden részterületét, s így a Csaták az egyik legdrámaibb emberi tevékenység nélkülözhetetlen vizuális megörökítője is.
Adolf Hitler - Mein Kampf
A Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett.
Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.”
Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.
John Keegan - A parancsnoklás álarca
Ez a könyv hadvezérekről szól. Arról, hogy kik ők, milyen cselekedetek fűződnek a nevükhöz, s hogy e cselekedetek milyen kihatással vannak arra a világra, amelyben a közönséges halandók, férfiak és nők élnek.
Hiszen egy tábornok – ez a szó már önmagában is kétértelmű – sokkal több a hadsereg egyszerű parancsnokánál. Lehet király vagy pap: Nagy Sándor mindkettőt megtestesítette egy személyben. Lehet diplomata: Marlborough és Eisenhower egyformán kiválóan értett a békítéshez és a stratégiához. Lehet inkább teoretikus, mint gyakorlati szakember: az idősebb Moltke inkább intellektuális képességeivel írta be nevét a történelembe, mintsem végrehajtói tehetségével. Parancsnokolhat az uralkodó helyetteseként, mint Wellington, vagy esetleg demokratikus gyülekezet felhatalmazásával, ahogy Grant kapta a hatalmát. Lehet demagógból zsarnokká avanzsált politikus, és mégis megőrizheti főparancsnoki hatalmát, ahogyan Hitlernek sikerült.
A hadvezérség sokkal több, mint seregek vezénylete a harctéren. Hogy a megszokott kliséhez folyamodjunk, a hadsereg annak a társadalomnak a tükörképe, amely kiállítja. A célokat, amelyekért küzd és ahogyan küzd, az határozza meg, mit akar elérni az adott társadalom a háborúval és mit vár el a hadseregétől.
John Keegan - A tengeri hadviselés története
A kiváló brit hadtörténész könyvének tárgya: hogyan harcolt az ember a tengeren a sorhajók virágkorától a tengeralattjárók megjelenéséig. Elemzése négy kulcsfontosságú ütközetre koncentrál. Ezek a trafalgari, a jütlandi, a Midway-szigeteki és az atlanti-óceáni ütközet.
A mű nemcsak ismerteti a tengeri hadviselés fejlődését a vitorlás hadihajóktól a csatahajókon át a repülőgép-anyahajókig és a tengeralattjárókig, hanem mintegy élményszerűvé is teszi az olvasó számára, hogy a csata ára – akár tengeren, akár szárazföldön vívják is – emberéletekben méretik.
"A világ legkiválóbb hadtörténészének könyve."
Tom Clancy
Kelly DeVries - A középkor nagy csatái, 1000-1500 - Hastingstől Konstantinápolyig
A középkori csaták, ostromok és hadjáratok a játékfilmek kedvelt témái, s amellett hogy igen látványosak - a maguk szörnyűségével és pátoszával -, nem egy nemzet múltjának kiemelkedő, sorsdöntő eseményévé váltak. A korszak hadászati, haditechnikai jellegzetességeit taglaló bevezetést követően ezek közül mutatnak be húszat a nagy formátumú, igényes kivitelű kiadvány szerzői. A fent említett kritériumoknak minden szempontból megfelel az évszámok szerint elrendezett gyűjtemény első és utolsó csataleírása: a Hastingsnél 1066-ban normannjai élén diadalt arató Hódító Vilmos új korszakot nyitott a brit sziget történetében, míg az 1471-es brunkebergi ütközet a svéd történelem fontos fordulópontja, a dán hegemónia elleni küzdelem jelentős diadala. A színes képekkel, rajzokkal, illetve dupla oldalas taktikai térképekkel illusztrált lapokon az alábbi csaták elevenednek még meg: Legnano (1176), Hattín (1187), Arszúf (1191), Château Gaillard (1203-4), Konstantinápoly (1203-4), Bouvines (1214), Liegnitz (1241), Csúd-tó (1242), Málta (1283), Bannockburn (1314), Sluys (1340), Crécy (1346), Nájera (1367), Nikápoly (1396), Tannenberg (1410), Agincourt (1415), Vítkov-hegy (1420), Konstantinápoly (1453). Rohamozó nehézlovasság, íjászok, ostromok, tengeri ütközetek és a korszak minden más hadi jellegzetessége bemutatásra kerül az események politikai összefüggéseit is felvillantó ismertetésekben. A könyvet bibliográfia és mutató zárja.
Kelly DeVries - Az ókor nagy csatái - i. e. 1285 - i. sz. 451
A többszerzős könyv az antik történelem húsz nagy ütközetét tekinti át, a Kr. e. 1285-ben a hettiták és egyiptomiak között lezajlott kádesi/quádesi csatától a 451-ben a hunoknak a nyugat-rómaiakkal és barbár szövetségeseikkel (alánok, nyugati gótok) vívott Catalaunumnál vívott küzdeleméig. Az amerikai történészektől származó munka minden összeütközést ugyanazon szerkezetben ismertet. Először mindig összegzést közöl az alapvető adatokkal: ki, mit, hol, mikor, miért tett, milyen eredménnyel. Hasonlóan állandó elem egy térképvázlat a csata tágabb helyszínével és az összeütköző felek erőinek számszerű felsorolása. Külön oldalpárra kerültek a "színes taktikai áttekintő térképek", melyeken a hadi események minden egyes momentuma összegyűjtve kerül rögzítésre. A fejezetek szövegének felépítése: a háttér és előzmények bemutatása érthetően ez teszi ki a legnagyobb részt , magának az ütközetnek a leírása, végül "a csata után" történtek elmesélése. Több mint 200 ábra a térképek mellett szerkezeti rajzok és fényképek, ismert és elfeledett műalkotások reprodukciói segítik az olvasót, hogy jobban megismerje nemcsak az egykor történteket, hanem az azóta eltelt koroknak a valahai eseményekről kialakított elképzeléseit is. Különösen hasznosak a hadrendről, a fegyverzetről és hadieszközökről készített ábrák. Az áttekintést segíti az ókort hadtörténeti szempontból összefoglaló bevezető és a könyv végén található - angol és magyar - bibliográfia, valamint alapos, egyesített tárgy-, név- és helymutató is.
Steve Crawford - Harckocsik a II. világháborúban
A harckocsi átalakította a II. világháború harctereit. 1939–41-ben a német Blitzkrieg elsöprő sikereit páncélosok ezrei vezette gépesített oszlopok aratták, míg 1943–45 szövetséges győzelmeit a tömegesen harcba vetett amerikai, brit és orosz harckocsihadosztályok. A kötet az európai, észak-afrikai és csendes-óceáni hadszíntér döntő fegyvereiről, a páncélozott harcjárművekről ad áttekintést.
Stephen Bull - Évszázadok fegyverei
A fegyverek története a legkorábbi időktől párhuzamosan haladt az emberiség általános technikai fejlődésével. Először egyszerű botokkal, kövekkel harcoltak az emberek egymás ellen - illetve vadásztak az állatokra -, majd a fémek elterjedésével változatosabbak lettek a fegyverek. A tetet védő páncélok is megjelentek: bőrre, erős textilre varrt fémpikkelyekből vagy bronzlapokból alakították ki az első darabokat. A középkor lovagjai már vasemberek, mozgó erődök voltak, tetőtől talpig vasba öltöztek, s lovaikat is páncél borította. Az íj és a hidegfegyverek uralták a csatatereket a XIV. századig, de az ekkor feltűnő első, kezdetleges tűzifegyverek még inkább csak megriasztották, mint irtották az ellenséget. A sokféle hidegfegyver - kardok, buzogányok, lándzsafélék stb. - mellett a tűzifegyverek is sok formában készültek. Évszázadokon át tökéletesítették a fegyverművesek az elsütő szerkezetet, hogy gyorsabb és biztonságosabb legyen a tüzelés, és egy töltéssel több lövést is le lehessen adni. A nagy hatóerejű tűzifegyverek természetesen megváltoztatták a háború menetét is. A hidegfegyverek és a páncélok lassan elmaradtak a katonák felszereléséből.
A fegyver mindig is több volt, mint öldöklő szerszám. Viselése tükrözte tulajdonosának katonai rangját és társadalmi helyzetét. A lovaghoz hozzá tartozott a kard, a lándzsa, s még a XIX. század elejének nemessége is karddal felövezve jelent meg társadalmi eseményeken, ha az alkalom úgy kívánta. A díszfegyvereket, díszpáncélokat a férfiak ékszerként viselték, az óegyiptomi domborműves elefántcsont nyelű obszidiánkéstől a római aranyozott, ékkő berakásos díszsisakon és az arannyal, ezüsttel díszített középkori és reneszánsz díszpáncélokon át a drágakövekkel borított kardokig, tőrökig. A páncélokon még a korabeli ruhák és lábbelik divatja is visszatükröződött.
Észre kell vennünk az örökké változó formákban a fegyverművesek és a páncélverők technikai és művészi tudását és találékonyságát is, ahogy egyre célszerűbbé, szebbé, díszesebbé alakították a darabokat.
Könyvünk a kézifegyverek és a páncélok történetét mutatja be a görög és a római korban, a keresztes lovagok és a középkor emlékeit két fejezet írja le, a reneszánsz és a barokk időszak ismertetése után a tűzifegyverek fejlődését kíséri el a XIX. század végéig. Külön fejezet vázolja a keleti országok - Japán, Kínq, India, Törökország - hadművészetét, és körképet ad az afrikai, indián, délkelet-ázsiai, óceániai és ausztrál törzsek fegyvereiről. Az utolsó fejezet a vadászathoz és egyéb sportokhoz használatos fegyvereket ismerteti.
Az igen gazdag angol, francia, amerikai és más múzeumokból válogatott pompás anyagról több mint 300 színes és fekete-fehér kép illusztrálva a történeti összefoglalást, és minden egyes képhez az adott tárgyról bő magyarázat tartozik.
Basil Henry Liddell Hart - Stratégia
„Az emberi emlékezet (a világtörténelem) a stratégia, vagyis hadászat alakulására nagy hatást gyakorló személyeknek tartja Thuküdidészt, Julius Caesart, Machiavellit, Nagy Frigyest, Szuvorovot, Napóleont, Clausewitzet, Moltkét és Liddell Hartot.” (A Magyar Hadtudományi Társaság Hadtudományi Lexikona)
B. H. Liddell Hart (1895–1970) több olyan reformot valósított meg a brit hadseregben, amelyeknek a parancsnokok eleinte ellenálltak (pl. a légvédelem fejlesztése); a második világháborúban a németek – az ő stratégiai elképzeléseit felhasználva – többször győztek a franciák ellen, mivel a „páncélos háború” korai proponense is volt, amit az angolok vonakodtak elfogadni, Guderian és Rommel viszont – akárcsak Patton tábornok – több ízben kifejezte, mennyit köszönhet Liddell Hart könyveinek.
A 20. század egyik legnagyobb katonai gondolkodójáról és legidőtállóbb művéről van tehát szó. A Stratégia átfogó történelmi (hadtörténeti) analízis: kezdődik a görög–perzsa háborúval, az athéni Epameinóndasszal, Periklésszel, Alkibiadésszel, a spártai Lüszandrosszal, azután következnek a makedónok, II. Philipposz és Nagy Sándor, majd a pun Hannibál, a római Fabius Maximus Cunctator (róla, a „Habozóról” általában csak rosszat tanulunk az iskolában, pedig zseniális taktikus volt), Scipio Africanus, Julius Caesar, a bizánci Belisar és Narses, az eunuch; a középkorból röviden a hastingsi csata (Normandiai Vilmos, illetve Harold király), a százéves háború (Crécy, Poitiers), Agincourt, a Rózsák Háborúja; ismét részletesebben a 17. század (Gusztáv Adolf, Cromwell, Turenne), a 18. század (Nagy Frigyes és Marlborough), utána a francia forradalom és Napóleon; összefoglaló áttekintést kapunk az amerikai polgárháború nagyjairól, a német–francia háborúról, nagy ívű elemzéseket az első, majd a második világháború stratégiájáról, végül az egészet elméleti következtetések zárják le taktikáról, stratégiáról és „nagystratégiáról”, s egy fejezet a hadviselés legújabb jelenségéről, a gerillaháborúról.
Az analízis vezérfonala a Liddell Hart által híressé tett „közvetett megközelítés”, az a hadászati eszme, amelynek értelmében a hadvezér nem a frontális támadásra alapozza a sikert (legyen bármekkora erőfölényben), hanem kerülő utakat választ, akár konkrétakat (szárnyfelgöngyölítés, a mozgékonyságra épített kikerülés, hátba támadás, a leggyengébb pontra való koncentrálás, a döntő ütközet elől való kitérés, az ellenség, főleg a megszállók kifárasztása, utánpótlási vonalaik elvágása, az eszközöknek a célokhoz való igazítása stb.), akár messzebb mutatókat (szövetségi rendszerek fellazítása, váratlan politikai eszközök alkalmazása, „ötödik hadoszlop” beépítése, a hadművelethez alternatív lehetőségek előre való kidolgozása stb.). Liddell Hart szerint csakis az ilyen hadvezetés hozhatott tartós sikert a századok során, s monumentális művében ezt igyekszik bizonyítani.
Már csak azért is örökzöld a téma és a koncepció, mert mint a szerző a bevezetőben írja, végső fokon mindenfajta sikernek a közvetett megközelítés a titka: az üzletben éppúgy, mint a szerelemben.
A. J. P. Taylor - Az első világháború képes krónikája
TAYLOR : Az első világháború képes krónikája (előszó)
Az első világháború mély nyomot hagyott a mai ember gondolkodásában. Átalakította Európa politikai rendjét. Emlékművei ott állnak minden városban és faluban. Élményei fél évszázad múltán is elevenen élnek. Minden epizódja újabb könyveknek szolgál témául, és a könyvek kelendőek. Az én célom az volt, hogy történelmi távlatban mutassam be a háborút. Igyekszem megértetni hátterét, nem utolsósorban pedig igyekszem föloldani azt a paradoxont, hogy azok, akik szenvedélyesen vetették bele magukat ebbe a háborúba, ugyanakkor gyűlölték is. Mindegyik ország látszólag önvédelemből harcolt, ugyanakkor azonban hódításra és hatalmas előnyök szerzésére törekedett. Az események súlya maga alá temette az államférfiakat. A tábornokokat is. Úgy vélték, hogy a győzelem titka a tömeg. Azt a tömeget azonban, amelyet megmozdítottak, nem tudták kézben tartani. Mindannyian többé-kevésbé tehetetlenül vergődtek. Térkép nélküli hajóskapitányok voltak, akiket elsodort a vihar, és nem tudták, hol keressenek kikötőt. Az első világháború hőse az ismeretlen katona volt. Az írásos följegyzésekben csak a számjegyek utáni nullákban van róla híradás, a fényképeken azonban tovább él.
A hadviselés mindig is a találmányok szülőanyja volt. Gyermekei között van a történelmi fénykép is. A fényképezés a krími háború során lett nagykorúvá. Fentonnak épp a Krímben készített képei a legnagyszerűbb művészi alkotásai. A búr háborút is megőrizte a fényképezőgép az utókornak. Ezek a háborúk távoliak voltak. Az első világháborúban a fényképezőgép már megörökítette a hétköznapi ember életét. A fényképek megmutatják az államférfiakat és a hadvezéreket a közszereplés színpadán és a színfalak mögött is. Megmutatják a pusztító eszközöket. Belátunk a lövészárkokba és a lőszergyárakba. Újra látjuk a letarolt vidéket és az élelemért sorban álló embereket. Föltűnnek azok, akik harcoltak, szenvedtek és meghaltak: a hús-vér emberek a pufogó frázisok mögött. A fényképezőgépnek köszönhetően nemcsak olvashatunk az első világháborúról, hanem újra átélhetjük. Fényképek ezreiből válogattunk; tízet félreraktunk, amíg egyet kiválasztottunk. Vannak közöttük olyanok, amelyek jól ismertek ugyan, de nem lehetett kihagyni őket. Van sok olyan is, amelyet eddig nem tettek közzé. A puszta leírásban a háború elvont és elméleti, ugyanolyan távolinak tűnik, mint a trójai háború, a képek azonban megmutatják az embereket. Ez a háború a mi háborúnk is volt. Ha jobban megértjük, talán nekünk sikerülhet az, ami nem sikerült az akkoriaknak: hogy urai legyünk tulajdon sorsunknak.
Ismeretlen szerző - A hadviselés művészete II.
Melyik a legzseniálisabb Napóleon győzelmei közül? Milyen harcászati megoldásokat alkalmazott Montgomery El-Alameinnél? Ezekre és sok más izgalmas kérdésre ad választ a legutóbbi négy évszázad legkiemelkedőbb hadvezéreiről összeállított pazar tanulmánygyűjtemény. Valamennyi hadvezért tömör és információgazdag tanulmány mutatja be és minden életrajzhoz kapcsolódik egy-egy jelentős hadi sikert ismertető, csata- vagy hadjárat-vázlat is, színes térképpel.
Ismeretlen szerző - Nagy képes millenniumi hadtörténet
Millenniumi könyvsorozatunk újabb kiadványa a _Nagy képes millenniumi hadtörténet_, mely a honfoglalástól 1945-ig követi végig a magyar hadügy helyzetét. A magyarság letelepedése óta szinte állandó küzdelemre kényszerült, hogy megőrizze állami létét és területét a Kárpát-medencében, félúton Nyugat és Kelet között -- a hadak útján. Történelmünk így szétválaszthatatlanul összefonódik a háborúk, harcok, fegyveres küzdelmek történetével. A _Nagy képes millenniumi hadtörténet_ lapjain a magyarság ezredévnyi viszontagságos történetét követjük nyomon.
___ A kötet egyes fejezetei bemutatják az adott korszak hadseregét és hadszervezeti jellegzetességeit, a háborúkat, hadjáratokat, csatákat, kiemelve a fegyverzetet, a katonai viseletet, a háborúk gazdasági hátterét -- és nem utolsósorban a magyar katonai erényeket. A hadtörténeti leírás a magyar és egyetemes politikatörténetbe ágyazva jelenik meg, s külön hangsúlyt kapnak a diplomáciai, külpolitikai összefüggések és a háborúkat lezáró békekötések.
___ Soha nem készült még ilyen széles körű összefogással hadtörténeti áttekintés: 50 jeles hadtörténész és történész munkája ez az egész magyar történelmet átfogó, korszerű hadtörténeti összefoglaló, amely tudományos igényű, ám szórakoztatóan érdekes, a szó legnemesebb értelmében tudományos ismeretterjesztő alapmű. A szöveges leírást kb. 650 kép teszi érzékletessé.
Ismeretlen szerző - A hadművészet ókori klasszikusai
A hadtörténelemnek és ezen belül a hadművészet történetének tanulmányozása elválaszthatatlan a történelem egész folyamatának megértésétől. Ennek a feladatnak elvégzését akarja az ókorra, a rabszolgatartó társadalmak korára vonatkozóan megkönnyíteni a jelen forrásgyűjtemény.
Ismeretlen szerző - Hadvezérek - A harcmezõk urai
Háború nem létezhet hadvezérek nélkül – vezetőre mindig szükség van a csaták és hadjáratok idején. Könyvünkben különböző nemzetiségű történészek és katonai szakértők vázolják fel lenyűgöző alapossággal a világ legnagyobb hadvezéreinek életpályáját, földön-vízen-levegőben vívott leghíresebb csatáikat, kezdve a nagy perzsa uralkodóval, a Kr. e. VI. században élt Nagy Kürosszal, és Vo Nguyen Giap tábornokkal, a vietnami háború hősével zárva a sort.
A világ – Kína, India és Afrika, Európa és Amerika – legjobbjait bemutató válogatás a hadviselés kétezer-ötszáz éves történetét tárja elénk, mindig az adott főhős szemszögéből vizsgálva az eseményeket. Megismerhetjük, hogyan változott a taktika és a stratégia, illetve a háború természete az évszázadok során.
A felsorolásból természetesen nem hiányozhat Nagy Sándor, Hannibál, Julius Caesar, Szaladin, Dzsingisz kán, Hunyadi János, Napóleon, Wellington, Nelson, Ulysses S. Grant, Erich Manstein, Zsukov marsall, de szerepelnek könyvünkben olyan, kevésbé ismert hadvezérek is, mint Tojotomi Hidejosi, a „japán Napóleon” vagy Nádir sah, a XVIII. század perzsa hódítója. Kötetünk több mint száz életutat részletesen ismertet, a Hadvezérek A-tól Z-ig című fejezet kiegészítéseivel azonban az életrajzok száma meghaladja a kettőszázötvenet.
E portrékkal, a fegyverek és az egyenruhák fényképeivel, a csaták korabeli ábrázolásaival gazdagon illusztrált, több mint százhúsz színes hadjárati térképpel és háromdimenziós csataleírással kiegészített kötetből mindenki megtudhatja, „mi tesz egy hadvezért naggyá”, és mondhatni ajánlott olvasmány minden, a hadtörténet iránt érdeklődő olvasó számára.
440 színes és 105 fekete-fehér illusztrációval