Kráter Összegyűjtött ​és új versek

Pilinszky János - Szálkák
A _Szálkák_ ​Pilinszky János 1972-ben megjelent, nagysikerű verseskönyvének új kiadása. A kötet anyaga 1971-ben keletkezett, mai költészetünk egyik nagy eseményét és meglepetését keltve, hiszen a költő szikár-aszkétikus életművét, a versszám tekintetében szinte a kétszeresére növelte. E váratlan termékenység igazi jelentőségét azonban természetesen nem ez a külső körülmény határozza meg. Pilinszky János, anélkül, hogy eddigi életműve világától elszakadt volna, amelyet a _Nagyvárosi ikonok_ c. gyűjteményes kötete reprezentált, ezekkel az új versekkel valósággal új korszakot is nyitott költészetében. Szemlélete, ars poeticája, költői szótára látszólag nem változott, e kötet olvasója mégis úgy érezheti, hogy a versek formája és belső hangja más, mint eddig. Sorsszerű-személyes, emberi élmények szólítására egész költői világát újra hangszerelte Pilinszky. A világról való szigorú, apokaliptikus látomás, a "komor mennyország" helyébe az emberi lét eseményeibe való belenyugvás, elfogadás és szeretet melegebb színeivel "átvérzett menny" került, a szabadvers felépítésű "vers-szálkák" - nagy költészet jelenlétéről valló - egyszerűségével.

Szabó Lőrinc - Szabó ​Lőrinc összes versei
E ​két kötet tartalmazza Szabó Lőrinc máig ismert összes versét. A kötet szerkezetét a költő életében megjelent sorrend szerint alakították ki.

Nagy László - Versek ​és versfordítások
Kevés ​olyan egyéni hangú, olyan saját költői alkatra készült műfordítás-gyűjteményt olvashatunk, mint amilyen Nagy László kétkötetes válogatása. E gazdag, időben és térben szerteágazó műfordításokat a költő szinte személyes alkotásként érlelte, szülte újjá. Életművének szerves része a fordítások hódította tartomány. Mert nem véletlen, hogy ő tolmácsolja leghitelesebben Federico García Lorca dalait, románcait, poémáit. Hiszen saját lírájában is milyen megkapó a játékosan poétikus képzelet és a nyers, lírai erő varázslatos keveréke: az érzéseknek valamiféle izzított állapota, felfénylő lobogása. Nagy László tudatosan vonzódik a világ költészetének minden olyan lírikusához, akinek verseiben valóságos képzetek és szárnyaló víziók együttesen érlelik, formálják a bonyolultan rejtett mondandót. Így lett avatott tolmácsolója - többek között - William Blake-nek és Guillaume Apollinaire-nek, Arthur Rimbaud-nak, Dylan Thomasnak és modern kubai költőknek. S milyen élők a nyersen vaskos témájú és szókimondó erotikájú versek fordításai: a középkori, részben ismeretlen francia költők balladái. Lenyűgözően gazdag és csodálatos a különböző nyelvű népdalok magyar gyűjteménye. A fordítások köre a spanyol és angol népköltészettől az orosz, román, bolgár, albán, délszláv, cigány sé finnugor népdalokig terjed. A költői szó közvetlen hatásában hívő ráolvasásoktól, bájolóktól a fájdalommal, a mindennapi élet konfliktusaival szembenéző énekekig, a halállal mérkőző siratóktól az ötletes-játékos mondókákig, az érzelmi feszültségre építkező hősi balladáktól a szerelem örömét és szomorúságát kifejező dalokig a népköltészet utolérhetetlen gazdagsága tárul elénk. E több nyelven éneklő népek és költők lírai öröksége már a mi költészetünknek is éltető forrása. Nagy László formálta magyarul is élővé, sugárzóvá őket.

Pilinszky János - Nagyvárosi ​ikonok
Összegyűjtött ​versek 1940-1970

Pilinszky János - Pilinszky ​János válogatott művei
A ​Magvető Könyvkiadó és a Szépirodalmi Könyvkiadó közös vállalkozása a 30 év című sorozat, amely a magyar irodalomnak a felszabadulástól napjainkig született alkotásait adja közre, száz kötetben. Pilinszky János aszketikusan sovány életműve a második világháború utáni magyar líra egyik világirodalmi jelentőségű értéke. Komor létélményének apokaliptikus háttere a második világháború mérhetetlen emberi szenvedése, a koncentrációs táborok, a pusztulás és pusztítás dermesztő látványa, amelyet a katolikus, humanista szemléletű költő a század jóvátehetetlen botrányának nevezett, amit nem lehet elfeledni, s aminek nem lehet többé hátat fordítani. Költészete ugyanakkor az evangéliumi részvét és irgalom ösztönzésére kimondatlan-szelíd polémia is azzal a divatos, adornói elmélettel, mely szerint: "Auschwitz után már nem lehet többé verset írni." Pilinszky János első verseitől, első kötetétől - Trapéz és korlát, 1946 - kezdve a transzcendencia felé gyermeki bizakodással forduló 20. századi ember szenvedésének ad hangot Európa-szerte ismert, nagy verseiben; annak a szenvedésnek, amely szinte megválthatatlanul egyedül érzi magát az örökös magányban. Az irodalmi divatokat, a modern költészetet kísértő forma- és nyelvbontást következetesen elkerülve, igénytelennek tetsző jambusokban s "az önmagában forgó fájdalom nyelvén" (Németh László) fejezi ki későbbi köteteiben is - Harmadnapon, 1959; Rekviem, 1964; Nagyvárosi ikonok, 1970 - a teremtés közönyétől szenvedő creatura létélményének "komor mennyországát". - A 30 év sorozatban megjelenő anyag a költő válogatásában a Szálkák (1972), Végkifejlet (1974)és Kráter (1976) c. kötetek termését is figyelembe veszi. - A versek mellett tartalmazza a kötet a költő két jelentős tanulmányát a 20. századi művészet helyzetéről, és négy színművét.

Grecsó Krisztián - Vízjelek ​a honvágyról
1976 ​óta éppen húsz éve, hogy a helyek függésében élek. A bölcső Szegvár, Csongrád a gimnázium, majd a békéscsabai főiskola végül. Eddig. Ki tudja mi jön ezután? Ahogy az egyiken áthágok, rögtön az újba kapaszkodom. A lírai és a valódi én közben a tudásért vagy tán az identitásért eped, de végül mindig a töprengés marad. Így csak vízjeleim vannak. A honvágyról. A vízjelek a honvágyról első könyves szerző kötete, ennek ellenére mentes az induló költőkre jellemző "kezdetiség" szembetűnő vonásaitól. Távol áll tőle a beszéddel való hivalkodás, tudja, nem ő szólal meg a versekben, hanem maga a nyelv, az az örökölt irodalmiság, amely minden alkotásban más-más narrátor hangján lírizál.

Radnóti Miklós - Radnóti ​Miklós összes versei és műfordításai
Tragikus ​halála óta Radnóti Miklós a magyar nép köztudatában legnagyobb klasszikusaink közé emelkedett. Pogány köszöntő - ez volt első kötetének címe. Köszöntsd a napot - ez volt az első kötet első versének a címe. "Ha csak verscímein zongorázunk végig - mondta első költői korszakáról Bóka László, Radnóti halálának huszadik évfordulóján -, azok zöme az első hangütést visszhangozza. S noha az első hangütés frissessége után a kötetek hangja egyre szomorkodik-komorodik a nehezülő időben, nincs a magyar lírának még egy ilyen napragyogású, életteli, érzékletesen örömtudó életműve, mint Radnótié... Költészetében mintha helyreállt volna a természeti világ és az ember kapcsolata, valamint civilizáció előtti, pogány életöröm." Tartalmukkal és formájukkal lázadó fiatalkori versei után, az érett esztendők halálfélelemtől átitatott, letisztult remekművei, harcos antifasiszta költeményei pedig azóta a francia, orosz, olasz, német, angol olvasók ezreit is meghódították. De Radnóti költészetének "érdemét - figyelmeztet tanulmányában a fiatalkori hű barát, Ortutay Gyula - nemcsak a néhány tragikus nagyságú, világirodalmi jelentőségű verse adja; ezek a versek egyetlen ívű, következetes költői pálya fejlődésének részei, s éppen az a csodálatos benne, hogy még a külső költői eszközök is annyira organikusan nőnek előzményeikből. Radnóti költői erkölcsét az is jellemzi, hogy könyörtelenül elhagyott minden fölös sallangot, az izmusok minden borzas szecesszióját, de féltő gonddal őrizte minden bátorító, költői, ábrázoló, kifejező többletet adó újdonságát." Radnóti-kötetünk a költő verseinek és műfordításainak eddigi legteljesebb kiadása; gyűjteményünk az utolsó, az 1969-es kötethez képest újonnan megtalált versekkel bővült.

Pilinszky János - Pilinszky ​János összegyűjtött versei
Pilinszky ​János lírai költeményeinek mindmáig legteljesebb gyűjteménye a _Kráter_ című kötet volt. Ezt maga a költő állította össze, S még életében megjelent. Az _Összegyűjtött versek_ lényegében a _Kráter_ új kiadásának tekinthető. Többletként közöl huszonnégy olyan lírai darabot, amelyet Pilinszky János folyóiratokban ugyan megjelentetett, de köteteibe nem vett föl. Tartalmazza a költő verses meséit és nyomtatásban föllelhető műfordításait is. Így hát feltárul benne Pilinszky teljes költői életműve. A tartalomjegyzék feltünteti a versek első megjelenésének adatait is.

Weöres Sándor - Psyché
Irodalmunk ​egyik legkülönösebb vállalkozása, bámulatba ejtő bravúrja ez a mű: egy a múlt század elejére képzelt, viharos életű, soha nem létezett költőnő tarka-barka egyéniségének, elragadó gazdagságú oeuvre-jének, az aprólékosságig pontos biográfiájának példátlan "rekonstrukciója". Mi vezette Weörest a Psyché megalkotásában? Éppen nem az a kegyes hamisító szándék, mint Macphersont vagy Thalyt, akik a szegényesen pislákoló "régi dicsőség" fényét próbálták növelni - a maguk korában fölöttébb sikeresen. Nem is holmi öncélú virtuózkodás. Többrétű feladat izgathatta. Az például, hogy egy régi költőnő ürügyén, annak bőrébe bújva, kitombolhassa olyan hajlamait, szándékait, amikre a mai költői felfogás, ízlés korlátlanul szabadnak hangoztatott, valójában akárhányszor öncsonkító, szigorú illemszabályrendszere nem ad módot. Weöres itt kedvére ábrázolhat, leírhat, figurákat teremthet és mozgathat, történeteket kerekíthet, dúskálhat halottnak ítélt versformákban, élhet egy ódon, dús zamatú nyelvvel, játszhat egy groteszkül elavult írásformával, beilleszthet azóta kikísérletezett fogásokat a patinás miliőbe, a fiktívet bizarr és merész módon egybejátszhatja a történelmi nevekkel, helyzetekkel és - mintegy mellékesen - olyan sok oldalról színesen elegánsan fölrajzolja az egész korszakok, hogy történelmi kézikönyvekből sem ismerhetnénk meg különbül. Remek ötle, hogy (az egykorú szokásokkal egyezőleg) Psyché fiktív versei közé applikálja Weöres az általa régóta nagyrabecsült Ungvárnémeti Tóth László hiteles verseinek egy egész ciklusát. (Psyché pompás élet- és jellemrajzot is "közöl' Ungvárnémetiről - olyan szabadon bánva figurával, tényekkel, ahogy a történelmi regényekben eddig is tették ugyan az írók, de lírai emlékezésnek álcázott "tanulmányban" eddig hasonlót nem találhattunk.

Weöres Sándor - Ének ​a határtalanról
Amikor ​még senkise voltam, fény, tiszta fény, a kígyózó patakokban gyakran aludtam én. Hogy majdnem valaki lettem, kő, durva kő, hegylejtőn jég-erezetten hömpölygetett nagy erő. És végül élni derültem, láng, pőre láng, a szerte határtalan űrben mutatom valódi hazánk.

Ismeretlen szerző - Madárúton
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Babits Mihály - Babits ​Mihály összegyűjtött versei
A ​kötet Babits lírájának ez idő szerint legteljesebb gyűjteménye. Törzsét természetesen azok a költemények alkotját, amelyeket Babits 1937-ben Összes versei véglegesnek szánt kiadásába felvett, vagyis a költő életében megjelent kötetek anyagát, az eredeti kiadások sorrendjében és beosztásában (tehát nem időrendben, sokkal inkább a sajátosan kialakított ciklusok rendjében). Ehhez a törzsanyaghoz kapcsolódik a Jónás könyve, majd a posztumusz költemények Hátrahagyott versek címen. Legnagyobb újdonságként kétségkívül a fiatalkori, közvetlenül a századelőn keletkezett versek közlésével szolgált. Babits poétikai fejlődése általuk nemcsak teljesebbé, de érthetőbbé is vált: a századvég szimbolista, impresszionista lírikusa, az érzékeny, szubjektivisztikus, kissé "reviczkys" hangulatú versek költője fokozatosan alakul át az első, 1909-es kötet immáron teljesen huszadik századi, "objektív" költőjévé, hogy elinduljon azon az úton, amely a Recitativ és a Nyugtalanság völgye állomásain keresztül a Sziget és tenger modern klasszicizmusáig, illetve a Versenyt az esztendőkkel lépett, megrendítően fájdalmas, "érett", "öregkori" remekléséig vezet.

Pilinszky János - Pilinszky ​János összegyűjtött művei - versek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Radnóti Miklós - Tajtékos ​ég
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 1979
A ​kötet szerzői: Apáti Miklós, Ágh István, Balázsovics Mihály, Baranyi Ferenc, Bella István, Beney Zsuzsa, Bertók László, Bihari Sándor, Bisztray Ádám, Csanádi Imre, Csanády János, Csoóri Sándor, Csorba Győző, Csukás István, Döbrentei Kornél, Dudás Kálmán, Fodor András, Garai Gábor, Gergely Ágnes, Görgey Gábor, Györe Imre, Hegedüs Géza, Hervay Gizella, Héra Zoltán, Hidas Antal, Illyés Gyula, Jánosy István, Jékely Zoltán, Juhász Ferenc, Kalász László, Kalász Márton, Karácsondi Imre, Kálnoky László, Károlyi Amy, Keresztes Ágnes, Keresztury Dezső, Képes Géza, Kiss Anna, Kiss Benedek, Kiss Dénes, Kiss Tamás, Marsall László, Mátyás Ferenc, Nagy Gáspár, Nyilasy Balázs, Oravecz Imre, Orbán Ottó, Osztojkán Béla, Parancs János, Pákolitz István, Páskándi Géza, Péntek Imre, Pintér Lajos, Rab Zsuzsa, Raffai Sarolta, Ratkó József, Rába György, Rákos Sándor, Rózsa Endre, Sárándi József, Serfőző Simon, Simonyi Imre, Solymos Ida, Somlyó György, Szentmihályi Szabó Péter, Szepesi Attila, Szécsi Margit, Takács Imre, Takács Zsuzsa, Takáts Gyula, Tamás Menyhért, Tandori Dezső, Tornai József, Tóth Bálint, Tóth Éva, Utassy József, Vas István, Veress Miklós, Vészi Endre, Weöres Sándor, Zelk Zoltán

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 1990
Az ​előszót írta: Csoóri Sándor A kötet költői: Apáti Miklós, Ágh István, Baka István, Balaskó Jenő, Balla Zsófia, Baranyi Ferenc, Baránszky László, Bella István, Beney Zsuzsa, Benkő Attila, Bertók László, Békési Gyula, Bihari Sándor, Bisztray Ádám, Bodor Béla, Bódi Tóth Elemér, Csanádi Imre, Csengery Kristóf, Csiki László, Csorba Győző, Csukás István, Deák László, Dobai Péter, Döbrentei Kornél, Eörsi István, Faludy György, Farkas Árpád, Ferencz Győző, Imre Flóra, Jánosy István, Juhász Ferenc, Kalász Márton, Kántor Péter, Kányádi Sándor, Károlyi Amy, Kenéz Ferenc, Keresztury Dezső, Keszeli Ferenc, Kiss Anna, Kiss Benedek, Kovács András Ferenc, Kukorelly Endre, Lászlóffy Aladár, Lászlóffy Csaba, Lukács Sándor, Magyar László András, Markó Béla, Marsall László, Mezei András, Mezey Katalin, Mező Ferenc, Nagy Gáspár, Oravecz Imre, Orbán Ottó, Parancs János, Parti Nagy Lajos, Pákolitz István, Páskándi Géza, Petőcz András, Petri György, Péntek Imre, Pintér Lajos, Polgár László, Rakovszky Zsuzsa, Rapai Ágnes, Rába György, Rákos Sándor, Rózsa Endre, Simonyi Imre, Simor András, Somlyó György, Sumonyi Zoltán, Szentmihályi Szabó Péter, Szepesi Attila, Szervác József, Szécsi Margit, Székely János, Szőcs Géza, Takács Zsuzsa, Takáts Gyula, Tandori Dezső, Thinsz Géza, Tolnai Ottó, Tornai József, Tóth Bálint, Utassy József, Varga Imre, Vas István, Vasadi Péter, Vári Attila, Veress Miklós, Villányi László, Visky András, Zalán Tibor

Juhász Ferenc - Versek ​és époszok - Époszok és versek I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Váci Mihály - Százhuszat ​verő szív
VÁCI ​MIHÁLY Nyíregyháza 1924 - Hanoi 1970 ... "Ó minden voltam én, amire a lélek fényes! és engedelmesen letérdeltem a test minden ítéletéhez. Mindenre felragyogtam, ami fókuszaimat pásztázva kereste, a sejtések szétszórt sugarait tűzzé lobbantottam, é - a tiszta lencse. Úgy éltem, mint a százhuszat verő szív úgy gyűlöltem és szerettem: mindenhez úgy fogtam, kívánva, hogy az legyen a vesztem! Úgy éltem én, ahogy itt élni kell, ahogy érdemes élni! Egy emberöltőt éltem - de a sorsom történelem és ezerévnyi!"

Radnóti Miklós - Meredek ​út
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hajnal Anna - Elhiszed ​nekem?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.