Németh ​László válogatott művei I-III.

Jean Delumeau - Reneszánsz
A ​kötet először 1967-ben a francia Arthaud könyvkiadó Les Grandes Civilisations (A nagy civilizációk) című sorozatában jelent meg. Szerzője elsősorban mentalitástörténészként vált ismertté. A reneszánsz című, nagy igényű vállalkozása a 1350 és 1620 közötti időszakot tekinti át, melyet - véleménye szerint - sokszor pontatlanul jellemeznek a reneszánsz elnevezéssel. Delumeau szerint valójában arról van szó, hogy a kor kihívásaira adott válaszaival Európa ebben az időszakban utasította maga mögé a kortárs civilizációkat. A kötet első része a földrajzi-történelmi közeget, a második a technikai és az üzleti élet változásait, a harmadik a szellemi szférát tárgyalja történészi alapossággal, élvezetes stílusban.

Ismeretlen szerző - Angol ​reneszánsz drámák I-III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mehmet Hengirmen - Török ​nyelvtan külföldieknek
32 ​nyelvet tudó híres belga nyelvész Vandewalle Johan a következőket mondja a törökről: "A törökben a nyelvtani szabályok olyanok, mint a matematikai szabályok, vagyis nincs kivétel. Évek óta a török nyelvet kutatok, illetve annak szabályait, valamint működését, és rájöttem arra, hogy a török nyelv logikailag nagyon közel áll a sakkhoz. A sakk játék szabályai logikusak, egyszerűek és kevesek. Nagyon rövid idő alatt meg lehet tanulni sakkozni, sőt egy hétéves gyerek is megtanulhat sakkozni. De alapvetően ilyenegyszerű létére sem, aki sakkozik, az, az élete végig unalom nélkül sakkozhat. A sakk játékszabályai rengeteg lehetőséget adnak annak, aki játszik és így több kombinációval folytatni lehet a játékot. Rendkívüli tehetség és képesség kell ahhoz, hogy valaki elnyerjen a világbajnokságot. Mindezek után mondhatjuk azt is, hogy a sakk, mint játék, egy ideálıs játék. A török nyelv rendszere is ehhez hasonló rendszer, és szerintem ez a török nyelvnek a legérdekesebb tulajdonsága." Az egész világon körülbelül öt ezer nyelvet beszélnek. A török nyelv ezek közül a hetedik helyen áll. Az idegen nyelvtanításban a videónak, a televízíónok, a CD-Romnak nagyon fontos helye és szerepe van. Emiatt a Türkçe Öğreniyoruz című sorozattal párhuzamosan ezeket a körszerű eszközőket is kezdtünk készíteni. Azonban a török nyelvben a legnagyobb gondot a nyelvtani terminusok okoznak. Sajnos az eddigi összes törekvések ellenére még mindig nincs egy közös nyelvi útmutatónk. Emiatt a könyv végén a török nyelvtani terminusokat a többi nyelvekkel összevetve készített egy külön fejezet található. Ez a könyv inkább azok számára készült el, akik már valamit tudnak a török nyelvről, valamennyire ismernek a török nyelvet, és ennek a könyvnek segítségével tovább tanulhatnak. E könyv mellett a külföldiek számára angol, német, francia valamint orosz nyelven segédkönyvek is készültek el. Az emberek, ha tudnak valamit az országról, vagy ismernek valamennyire az adott ország népének a nyelvét, akkor sokkal könnyebben megszeretnek egymást. Örülni fogunkannak, hogyha e könyv segítségével az országok, ill. a nemzetek között új barátságok alakulnának. Hengirmen Mehmet Ankara, 2001

Kosztolányi Dezső - Pacsirta
Pacsirta ​nagydarab, csúnya vénlány. Pacsirta Sárszegen él szüleivel, ahol egész évben hamuszürke por hull az utcákra, de a Magyar Király étterméből a pörkölt remek, paprikás illatát viszi a szél, és mulatás zaja, cigányzene veri fel az éjszakákat. Pacsirta szülei - kisvajkay és köröshegyi Vajkay Ákos és kecfalvi Bozsó Antónia - régóta elszoktak már e zajoktól. Maguknak élnek, csendesen. Áhítatos rajongással imádják, féltik egyetlen kincsüket: Pacsirtát, a csúnya lányt. Boldogok, elégedettek. Legalábbis ezt hiszik magukról. De egy napon, ennek a történetnek a kezdetén Pacsirta vidékre utazik a rokonaihoz. Egy hétig van távol a szülői háztól, és ez az egy hét elegendő arra, hogy könyörtelenül szembesítse Vajkayékat az igazsággal. Egy csúnya arcban felmutatni az emberi lét iszonyatos kegyetlenségét, az öreg házaspár néhány napjában a tömlöcbe zárt sorsok groteszk tragikumát - könnyű kézzel, halálos biztonsággal - ez Kosztolányi művészete, a Pacsirta halhatatlanságának titka.

Georges Duby - Andrée Duby - Jeanne ​d'Arc perei
"A ​roueni bíróság ülnökei nem voltak becstelenek. Többségüket nem az érdek vezette, hanem őszinte aggodalommal és végtelen zavarral figyelték a pert"

Iványi Ödön - A ​püspök atyafisága
Csonka ​hengerformájú síroszlop áll a váradolaszii temetőben sötétzöld tuják között. Ezek a tuják élénken emlékeztetnek Arco fenyőire, melyeknek ózonától hiába várt egykor gyógyulást az a szerkesztő úr, aki most a tuják tövében pihen. A sírban nyugvó Iványi Ödön neve nem túlságosan ismerős országos viszonylatban. Halálakor a Pesti Napló nekrológja keserűn jegyezte fel, hogy az akkor már öregedő Jókai és a népszere teljében lubickoló Beniczkyné között kissé igazságtalanúl sikkadt el vidéki szerkesztőségekben «A püspök atyafiságának» kitűnő írója, mert Meisonnier-képek művészetével teremtett elbeszélései a nyolcvanas évek felületes olvasóját meglehetősen érzéketlenül érintették.

Fáy András - A ​Bélteky-ház
Mikszáth ​Kálmán egy Fáy Andrásról szóló tanulmányában azt írta, hogy ha nem Széchenyit illetné ,,a legnagyobb magyar" jelző - akkor ez Fáy Andrásnak járna ki, és ha nem Deák Ferenc volna a ,,haza bölcse" - akkor Fáy Andrást illetné ez a cím; így azonban csupán ,,a nemzet mindenese". A Bélteky ház című műve a nemesi haladás és nemesi reakció regénye, amely az első igazi magyar társadalmi regény.

Ismeretlen szerző - XIX. ​századi magyar fantasztikus regények
A ​magyar fantasztikus irodalom mindig is mostohagyereknek számított, és még Karinthy Frigyesnek vagy Babits Mihálynak a műfajba tett kirándulásai sem ismertették el igazán az irodalomtudománnyal. Így aztán méginkább kuriózum a most megjelent három, jószerivel ismeretlen magyar regény, melyek nemcsak a fantasztikus irodalom iránt érdeklődők, de a 19. századi magyar irodalom szerelmeseinek figyelmére is számíthatnak. A három író közül a leginkább Jósika Miklós neve lehet ismerős, ám a Két élet című regénye is már egy feledésbe merült, kései mű, melyet brüsszeli emigrációjában írt. A másik két íróról nem túlzás kijelenteni, hogy teljesen ismeretlenek, Privigyey Pálról a regényén kívül (Magyarország nem volt, hanem lesz) szinte semmit nem tudni (sajnos a kötet szerkesztoinek sem sikerült adatokat találniuk), és Tóvölgyi Titusz neve is csak a korszak jó ismerőseinek mond valamit, akárcsak regénye, Az új világ. A három regény közül Jósikáé közelít a leginkább a klasszikus fantasztikum beteljesítéséhez, míg a másik kettő közelebb áll az utópia műfajához, és elég sokat elárulnak a század második felének magyar gondolkodásáról, világnézetéről. Az utószót és a jegyzeteket Tarjányi Eszter írta.

Horváth Iván - Balassi ​költészete történeti poétikai megközelítésben
16. ​századi költészetünket már túlnyomórészt nyomtatott forrásokból ismerjük. A számos verset hátrahagyó nem alkalmi költők közül - tudomásunk szerint - Balassi volt az egyetlen, akinek egy verse sem jelent meg századában. Az ő költészetének különállásával foglalkozik ez a könyv. A Balassi-versek három kiválasztott műfajösszetevő fogalmát elemzi: a kompozíciót, a versformát és az udvari szerelem ideológiáját. Az elemzés nemcsak a magyarországi, hanem az idegen anyaggal való szükséges összevetést is magába foglalja.

Andrej Belij - Pétervár
Hol ​zöldessárga és szürke köd gomolyog, hol alkonyi fények villódznak-vibrálnak Péterváron. Valami sejlik, valami készül... Terroristák és provokátorok nyüzsögnek a városban. A társaságban elárult gondolatok, a kimondott szó ígéretre, az ígéret borzalmas tettre kötelez... A tudathasadással határos állapotba kerülő Nyikolaj Ableuhovnak - akár végrehajtja tettét, akár nem - élete is veszélyben forog. Mintha egy ideggyógyász tenné, Belij olyan hitelességgel vizsgálja hőse minden tettét, agyának minden rezdülését, a cselekményt groteszk fordulatokkal oldva-tűzdelve. Izgalmas szellemi játék: meddig tart a valóság és hol működik már a képzelet a jelenetek, asszociációk, színek és képek e ritmikus világában.

Nagyezsda Mandelstam - Emlékeim
˝Életem ​akkor kezdődött, amikor Mandelstammal találkoztam˝ - vallja Nagyezsda Mandelstam, a tragikusan elpusztult kitűnő költő özvegye, akire a sors száműzetést, bujkálást, örökös rettegést mért, mégis túlélő lehetett, mert tudta, hogy küldetése van, meg kell őriznie egy nagyszerű költői életművet, tanúskodnia kell a hazug történelem- és irodalomkönyvek ellenében. Az 1969-ben született Emlékeim világsikert aratott. Nagyezsda Mandelstam ˝elfogult˝ krónikája egyike a leghitelesebb tudósításoknak arról a korról, mely minden eszközzel azon volt, hogy legfőbb ellenségét, a független értelmiséget elpusztítsa, melynek tehetségei vagy behódoltak a hatalomnak, vagy homokba dugták a fejüket, vagy nyomorogtak, de nem törtek meg. Gorkij, Alekszej Tolsztoj, Paszternak, Anna Ahmatova és Mandelstam sorsa és életműve ebből a szempontból is rendkívül tanulságos.˝

Arany János - Irodalmi ​tanulmányok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bertényi Iván - Nagy ​Lajos király
Nagy ​Lajos király 1326-ban született, s 1342-től 1382-ig uralkodott. Anjou Károly Róbert és Lokietek Erzsébet fiaként csaknem valamennyi európai uralkodóházzal rokonságban volt. A nevéhez tapadt "Nagy" jelző pedig már azt is mutatja, hogy teljesítménye, életműve a nagy középkori uralkodók sorába emeli őt. Miért akkor a máig tartó viták személye körül? Egyebek között azzal a súlyos váddal is illeték, hogy számos hiábavaló hadjáratával fecsérelte az ország pénzét, fiainak vérét, s erőit inkább a török ellen kellett volna fordítania. Bertényi Iván átfogó képet rajzol a korról, s benne Lajos királyról. Érinti és értékeli a legfontosabb társadalmi, gazdasági és politikai kérdéseket. A legnagyobb teret a külpolitikának és a hadjáratoknak szenteli. Mindezt megrajzolva árnyalt értékelést ad a nagy király egész politikájáról, s egyben bemutatja magát az embert is. Ami pedig az elhibázott külpolitikát és a hiábavaló háborúkat illeti, bebizonyítja: Lajos a mindenkori valóságból kiindulva politizált, nem hanyagolta el a belső feladatait, s külpolitikáját az atyja, Károly Róbert nyitotta úton folytatta tovább.

Petőfi Sándor - A ​helység kalapácsa / Az apostol
Kilenc ​elbeszélő költeménye közül kiemelkedik A helység kalapácsa (1844) és Az apostol (1848). Az előbbi, ez a komikus eposz, a műfaj paródiája halálos komolysággal üzen hadat a korábbi, patetikusságra is hajlamos irodalmi korszaknak. Egyben markáns művészi állásfoglalás: a költészetben mindennek és mindenkinek helye van, és így a nép életének is. Ezt a gondolatot - a nép igazságát és jogát - fogalmazza tovább Az apostolban. A drámai izzású költemény rímtelen soraiban a közösségért tenni és meghalni kész magányos forradalmár alakja dicsőül meg, ám hibáit, tévedéseit is fölmutatja a költő.

Jan Assmann - A ​varázsfuvola
A ​könyv A varázsfuvola-irodalom egyik csúcsteljesítménye, amely helyreállítja a mű értelmét. Jan Assmann, a jelentős egyiptológus, aki egyrészt – mint A kulturális emlékezet című könyvéből tudjuk – szilárd elméleti alapon, másrészt – mint Mózes, az egyiptomi című könyvéből már sejthettük – a XVIII. század kultúrájának szakszerű ismerőjeként, sőt imponáló zenei szaktudással is, optimális felkészültséggel tett – meggyőző – kísérletet A varázsfuvola értelmezésére, mind az esztétikai, azaz zenei, nyelvi és drámai forma, mind a művet övező szellemi környezet lehető legátfogóbb vizsgálatával. A nagyhatású kötet megjelenése óta nemcsak a vallástörténet, az eszmetörténet és a zenetörténet egyik eredeti, kiemelkedő művének számít, hanem világszerte a művelt operakedvelők megkerülhetetlen olvasmánya is lett.

Arany János - Tanulmányok ​és kritikák
A ​KLTE Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi intézete és a Kossuth Egyetemi Kiadó közös gondozásában megjelenő Csokonai Könyvtár monográfiasorozat első darabja 1993-ban jelent meg, s azóta évente átlagosan három kötet lát napvilágot belőle. E sorozat testvérvállalkozása a Csokonai Könyvtár. Források című, irodalomtörténeti forrásokat közreadó jelen sorozat, amelynek hátterét elsősorban a KLTE Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi intézetében működő Textológiai Műhely jelenti. A sorozat feltáró és felfedező jellegű egyszerre. Céljának tekinti, hogy a tudományos kutatás és az oktatás számára hozzáférhetővé tegyen olyan (gyakran kéziratos) szövegeket, amelyek egyáltalán nem, vagy csupán alig fellelhető kiadványokban olvashatóak, s a közreadással egyúttal ráirányítsa a szakmai figyelmet a kiválasztott művekre, műcsoportokra, kapcsolódva ezzel napjaink erőteljes rekanonizációs folyamataihoz (a feltáró és a felfedező jelleg kötetenként természetesen eltérő arányokat mutathat). A szöveggondozásban egységesen a kritikai kiadások normái és eljárásai az irányadóak, a sorozat kötetei azonban nem közölnek részletes szövegkritikai apparátust, a szöveg- és kiadástörténetet összefoglalóan ismertetik. A szövegek megértését segítő, a kötetek végén oldalankénti bontásban található magyarázó jegyzetek teljes filológiai feldolgozásra törekszenek. Az utószó minden esetben nagyobb, műértelmezést is felvállaló kísérőtanulmányt foglal magában.

Jókai Mór - Asszonyt ​kísér - Istent kísért
Jókai ​Mór egyik legrövidebb, legkevesebbre becsült és vélhetően legkevésbé ismert, kései (1880-81-ben írt) regényét most adja közre a sorozat Szilasi László szövegelemzésével. Az Asszonyt kísér - Isten kísért közzététele az 1973-as kritikai kiadás (740668) alapján történt. A kisregény főhőse vidéki országgyűlési képviselő, aki - mikor már nagyon unja a mindig egyforma életet, a képviselőház és a kaszinó egyhangúságát - váratlanul különös kalandba keveredik. Ágnes a nyomornegyed bájos és tiszta lelkű lakója képviseli a "jót" a részeges, haszonleső apjával és bátyjával, valamint az agyafúrt és rosszindulatú Kozák úrral szemben, akik aljas terveik szolgálatába szeretnék állítani a képviselőt és Ágnest. A leány végül saját élete árán menti meg mindkettőjük becsületét. A sorozat hagyományainak megfelelően kísérőszövegekkel, idézetekkel, szövegértelmezéssel és jegyzetekkel közreadott kiadvány - vélhetően - egy "új" Jókait ismertet meg az olvasókkal, valamint olyan szövegvilágot, "amely bár összetéveszthetetlenül egyedi, mégsem érthetetlenül idegen". - A kötetet a kritikai kiadás megléte mellett is érdemes beszerezni.

Sophoklés - Sophoklés ​drámái
A ​kézirati hagyomány Szophoklész hét legjobbnak tartott tragédiáját őrizte meg, mintegy száz évvel ezelőtt pedig egy szerencsés véletlennek köszönhetően egyik szatírjátékának papirusztöredékei is előkerültek az egyiptomi sivatag homokjából. A nyolc dráma ezúttal új és a korábbi kiadásoknál részletesebb jegyzetekkel jelenik meg. Az új kiadás igyekszik hangsúlyozni a korabeli előadás sajátos vonásait: a recitált és énekelt részek váltakozását, valamint a görög dráma hagyományos szerkezeti részeit tipográfiai eszközök is kiemelik. A kötet utószava ismerteti az egyes művek legfontosabb értelmezéseit, és eligazít a legújabb kutatási irányzatok között.

II. Rákóczi Ferenc - Vallomások ​/ Emlékiratok
Vallomásait ​latinul írta 1716-19 között a grosbois-i kolostorban, majd Törökországban (Jenikőben fejezte be). Részint a hivatalos egyházi felfogással, a pápaság és a francia udvar világával szembenálló jezsuita irányzat szellemében fogant alkotás: vallásos elmélkedéssel átszőtt, igen őszinte, néhol szenvedélyes, másutt fájdalmasan megnyugvó hangú önvallomás egész életéről (kivéve az Emlékiratokban megírt éveket). Emlékiratait 1716-ban alkotta meg. Politikai irat, mely azonban tele van személyes vonatkozásokkal. A korabeli önéletíráshoz hasonlatosan megírt visszaemlékezések 1703-1711-ig, a magyar határra való megérkezésétől az ország elhagyásáig terjedő évekről adnak hű képet. Elemző, dísztelen stílusát erős érzelmi hatást keltő elemek szövik át: egy-egy részlet szinte novellaszerű alkotás (a megérkezés leírása, az első vereség hírére kétségbeesett parasztok messzehangzó jajszavának felelevenítése stb). Szépírói erényekben gazdag részletek jellemzik e kortörténeti dokumentumot.

Steven Runciman - A ​szicíliai vecsernye
A ​vecsernyére hívó harangok, a szicíliai emberek „Halál a franciákra!” felkiáltással lemészárolták Anjou-királyuk helyőrségét és tisztviselőit. Sir Steven Runciman, a csaknem százesztendős szerző, számos regényes történelmi könyv írója, úgy tekint az eseményre, mint amelynek döntő szerepe volt az egész Földközi-tenger medencéje országainak életében. A könyv kitűnő útikalauzként szolgál Dante Isteni Színjátékának történeti hátteréhez is, és számunkra különösen érdekes, hogy többször foglalkozik Magyarországgal, s bemutatja a XIV. században magyar trónra került Anjou-ház eredetét is.