“…július 13-án egymás után szólaltak meg a párizsi templomok vészharangjai, és aki felment a Bastille tornyaira, minden irányban füstoszlopokat láthatott. Pergett a dob, néha egy-egy lövés is csattant… Ezen az éjszakán hétszer dördültek el lövések az erőd tőszomszédságában. Launey mindannyiszor riadóztatta a helyőrséget, s mialatt a svájciak odalent puskaporos hordókat gurítottak a pince felé, a tornyokról nézelődő invalidusok elé különös látvány tárult. Párizs fényben úszott, minden ablakot kivilágítottak, mintha ünnep lenne… Mire készül ez a város? És mi történik itt egyáltalán? A katonák többsége már a második éjszakát töltötte álmatlanul, fáradtan álltak őrhelyeiken, és várták a hajnalt. 1789. július 14. hajnalát.”
Kapcsolódó könyvek
Michelle Moran - Madame Tussaud
Ki ne hallott volna Madame Tussaud-ról, akinek világhírű londoni panoptikumában manapság turisták milliói fordulnak meg? És ki hallott már Marie Grosholtzról, a svájci származású, ambiciózus fiatal nőről, aki az 1700-as évek végén Párizsban élt? Pedig a két személy egy és ugyanaz. A tehetséges Marie nagybátyjától tanulja meg a viaszszobor-készítés minden titkát. A család panoptikumot tart fenn Párizsban, és a népszerű intézménybe csak úgy özönlenek a látogatók, hiszen ez nem afféle múzeum: itt mindig az aktuális események főszereplőit láthatják viszont, viaszból megformázva. Eseményekben pedig ez idő tájt nincs hiány. Franciaországot éhínség sújtja, a királyi családot mind hevesebb gyűlölet övezi, és rövidesen kitör a forradalom. Marie-nak, aki nem csupán a királyi családdal áll közvetlen kapcsolatban, de a forradalmi vezetők többségét, köztük Robespierre-t, Marat-t, Desmoulins-t, Lafayette-et is jól ismeri, ügyesen kell lavíroznia a napról napra változó politikai helyzetben. Fejek hullanak, tombol a terror, az emberi élet mit sem ér. A véres leszámolások közepette Marie is megalkuvásokra kényszerül, ám eljön a perc, amikor szembeszáll a kegyetlen hatalommal és csak a szerencsén múlik, hogy ez a döntése nem a guillotine alá juttatja, hanem végül is a híres Madame Tussaud-vá teszi. Michelle Moran fiatal kaliforniai író történelmi regények szerzőjeként vált népszerűvé, történetei számos nyelven olvashatók.
Bíró Szabolcs - Kelet oroszlánja
Miután 1291-ben, Akkon ostromával a kereszteseket végleg kiszorítják a Szentföldről, Bátor Vilmos templomos lovag huszonhárom év távollét után hazatér Magyarországra – otthon azonban csak a nyomor, a halál és a gyász várja. Párbajban végez húga gyilkosával, majd magához veszi elárvult unokaöccsét. A megkeseredett, kiábrándult férfi védencében, Attilában látja a megszégyenült és erkölcsileg is egyre gyengébb Templomos Lovagrend új reményét: tökéletes és gáncstalan harcost akar nevelni belőle.
Ám az apródból fegyvernökké, kisgyermekből kamasszá cseperedő fiút hiába igyekszik nagybátyja a helyes útra terelni, Attila túlságosan is vágyik a szabad, zabolátlan életre.
Amikor Vilmos kardját, az ősi családi örökséget elcsenve titkos párbajt vív, nagybátyja büntetésből több hónapos útra küldi a bukott vándorénekes, Umberto oldalán.
Ez az út örökre megváltoztatja Attila életét: rablógyilkosokkal harcol, csaknem halálos sebet kap, majd megismeri azt az érzést is, amelyre egy templomosnak még csak gondolnia sem szabad – a szerelmet.
A _Sub Rosa_ című nagy sikerű regény fiatal írójának fordulatos új könyve – egy történelmi sorozat első kötete – a magyar história mozgalmas, vérzivataros korszakába vezeti az olvasót. Ott lehet az Árpád-ház kihalásánál, a lovagkirályok aranykorának hajnalán, a rozgonyi csatában és a középkor egyik leghírhedtebb eseményénél, a Templomos Lovagrend máglyára vetésekor.
Sandra Gulland - A Napkirály szeretője
A Napóleon-trilógia népszerű szerzője a 17. századi Franciaországba kalauzolja az olvasóit. Egy rendkívüli asszony, Louise de la Valliere sorsát követhetjük nyomon, aki a francia történelem kevésbé ismert, ám annál izgalmasabb alakja volt. Az elszegényedett nemesi családból származó Louise XIV. Lajos, a Napkirály udvarába kerül, és amikor először találkozik a karizmatikus királlyal, sorsa örökre megpecsételődik.
A történelmi hitelességgel megírt, izgalmas regény betekintést nyújt XIV. Lajos udvarának fényűző s kissé dekadens életébe. Az írónő látványosan kelti életre a francia arisztokrácia intrikákkal és ármánykodással teli hétköznapjait, miközben a regény fordulataiból a francia történelem színpompás jelenetei is kibontakoznak.
Louise de la Valliere a Napkirály szeretői közül a legkevésbé ismert. Pedig négy gyermeket szült XIV. Lajosnak, aki igaz szerelemmel szerette, és hercegnői rangra emelte.
Passuth László - Négy szél Erdélyben
Báthory István portréja nyolc éven keresztül köszöntötte a fejedelem által alapított kolozsvári főgimnázium lépcsőin felfelé igyekvő ifjú Passuthot. A fejedelem arcáról - úgy hírlett - le lehet olvasni a sors erélyeit. "Láttad-e ma Báthoryt?" - kérdezgették egymást az iskola diákjai, valójában tanáraik aznapi hangulata iránt érdeklődve.
A Négy szél Erdélyben című regény tehát nemcsak a jelentőségében Báthory Gáborhoz és Bethlen Gáborhoz mérhető fejedelmet örökíti meg, hanem Passuth ifjúkorának egyik emblematikus figuráját is. Báthory kora, a XVI. század - mintegy az iskolásévekhez hasonlóan - a nagy válságok és merész kezdeményezések időszaka. Mindaz, ami egy évszázaddal később, Bethlen Gábor uralkodásának idején megvalósult, valójában már ekkor elkezdődött. Erdély viszonylagos önállóságát sem a Habsburg-ház, sem a törökök nem fenyegették, és ha rövid időre is, de megszilárdult a központi hatalom. Mindennek persze ára volt: le kellett verni a Békes-féle lázadást, meg kellett törni a rendek hatalmát, nem lehetett visszaadni a székelyeknek a János Zsigmond által elvett jogokat.
Az eseményeket a szerző hiteles dokumentumok alapján, egy történész felkészültségével mondja el, mégsem száraz történelemkönyvet, hanem izgalmas regényt ír, amelyben a megelevenített alakoknak sorsa, emberi arca, önálló gondolatvilága van.
Szuhay-Havas Ervin - Tizenhárom csillag
Könyvünkben nem a tizenhárom észak-amerikai brit gyarmat teljes történelmi rajzát adjuk attól a pillanattól fogva, hogy a rőt hajú Erzsébet flottája (és a szélvihar) szétszórta a spanyol Armadát. A szerző célja az volt, hogy az amerikai forradalom körképét vázolja fel. Mármost az amerikai történelemről azt mondják, hogy az angol események „meghosszabbítása” az óceánon túl. Valóban az, tehát szükség volt az angol háttér vázlatára.
Meg kell ismerkednünk azzal is, amit a kezdetek romantikája ködfüggönybe von: az első telepesek és a természet párviadalával. Majd azzal, miként öltött testet a tizenhárom gyarmat: vajon kötetlen, szabad fejlődés volt-e az amerikai, vagy éppen megfordítva: fekete és nem fekete páriák különösen kegyetlen robotja? (Mindkettő!)
Ezután a „forradalom művészete” következik, a világtörténelem harmadik polgári forradalmáé (az angol és a németalföldi után). A légkör nem ismerős, hiszen ipari forradalom előtti, modern politikai pártok előtti világot ismerünk meg egy szűz kontinensen.
Van azért a könyvben éppen elég esemény: a bostoni mészárlás, a tealázadás, a lexingtoni sortűz, a concordi harc, végül a függetlenségi háború nyolc esztendejének rövid összefoglalása.
A könyv az Egyesült Államok születésének 200. évfordulóján jut el az olvasóhoz.
Bán Mór - A Mennydörgés kapuja
Ezernégyszáznegyven. A Szent Korona elrablását követően vészterhes idők köszöntenek a Magyar Királyságra. Rövid időn belül két új királyt is megkoronáznak Székesfehérvárott: egy néhány hetes csecsemőt, és a tizenhat esztendős lengyel Ulászlót. Az ország kettészakad, s a pártok között véres polgárháború robban ki.
Hunyadi Jánosnak is el kell döntenie, melyik oldalra áll. Ám miközben a magyar főurak egymás ellen kelnek hadra, egymás birtokait prédálják, Murád szultán kihasználva a zűrzavart, hatalmas sereggel indul meg, hogy elfoglalja a Magyarország kapujának tartott Nándorfehérvárt. A bárók nem küldenek felmentő sereget, egyedül Hunyadi siet a szorongatott erőd megsegítésére...
Zachar József - Idegen hadakban
A XVIII. század a gyakran fellángoló dinasztikus háborúk kora. Az új hadművészeti elveken szerveződő, nagy létszámú állandó hadseregekben megjelenik a huszárság, mint csapatnem. Meghonosítói mindenütt főleg magyarok, akiket egyrészt az emigráció kényszerűsége juttatott idegen földre, másokat a kalandvágy és a katonai karrier lehetősége csábított.
A század háborúit három katonanemzedék harcolja végig idegen hadakban. Róluk szól e kötet, akik méltatlanul kívülre kerültek az itthoni hadtörténetírás látóköréből. Emléküket, kimagasló katonai erényeiket a „választott” haza ma is számon tartja. Tegyük ezt mi is.
Szerb Antal - A Pendragon legenda
Egy fiatal magyar tudós XVII. századi misztikusok után kutat a British Museum könyvtárában. Earl of Gwynedd, a Pendragon család feje meghívja várába, és Mrs. Eileen St. Claire, egy csodálatos fiatal nő, titokzatos gyűrűt küld az Earlnek az ifjú tudóssal.
Így kezdődik Szerb Antal egyedülállóan izgalmas, nagyszerű szatirikus detektívregénye, amely a legendákkal teli, varázsos walesi tájra viszi el az olvasót, ahol a képzelet szülte kísértetvilág a kor valóságos kísérteteivel ütközik össze egy hatalmas örökségért folyó izgalmas hajsza keretében.
A Pendragon legenda Szerb Antal sokoldalú tehetségének sajátos kifejezője. A homo ludens, a játékos ember, aki kirándul saját szférájából a tudománytól legtávolabbra eső könnyű, szórakoztató irodalom műfajába, és megtölti azt szellemének fényével, bebizonyítja, hogy fantasztikus és bűnügyi regényt is tud írni, sőt jobbat, mint ennek a műfajnak az iparosai. Mert ő közben magas színvonalú irodalmat is közöl, és bírálja, kinevetteti azt a sznob angol úri társaságot, mely oly nagyon fogékony a misztikumra. S ezzel tulajdonképpen ezeknek a műfajoknak a paródiáját adja.
Tormay Cécile - Az ősi küldött
A szerző e regényben a tragikus magyar sors nagyregényét írta meg. A mű a középkori Magyarországon, a tatárjárás korában játszódik. A IV. Béla idején élt Ung, fiatal magyar vitéz lelkében szerelmének tragikus elvesztése és a tatárpusztítás rémségei fölélesztik a kétségbeesés diktálta kötelességtudatot: mindent megpróbálni a hazáért. Megkísérli a magyar ősvallás nyomait fellelni, és a csüggedt magyar népet ahhoz visszavezetni. Kísérlete meghiúsul, belátja tévedését, szerzetes lesz, és megérti, hogy a szenvedéssel Istennek céljai vannak...
A kötet az alábbi írásokat tartalmazza:
-A csallóközi hattyú
-A túlsó parton
-A fehér barát
Trenka Csaba Gábor - Egyenlítői Magyar Afrika
A Harmadik Birodalom a véres 1941–43-as oroszországi hadjárat során diadalt aratott, és egyúttal gyökeresen megváltoztatta a történelem menetét. Azonban ennek ára volt: a háború kimerítette Adolf Hitlert. A Führer 1947-ben békét kötött a szövetségesekkel, majd 1954-ben háttérbe vonult, s átadta a birodalom operatív irányítását.
Hat évvel később, 1960-ban születik meg Lajtai Gábor. A bennszülöttek által később csak Ga’abi néven ismert fiú Hungarovillben, az Atlanti óceán partján látja meg a napvilágot. A tikkasztó klímájú város nemcsak Egyenlítői Magyar Afrika politikai és kereskedelmi központja, hanem a Magyar Gyarmati Hadsereg legfontosabb bázisa is.
Miközben a kisgyerek Gábor a Hitler sugárúton és a Szálasi körúton nap mint nap ingázik a családi vállalkozásban működtetett Turáni Vendéglő és az iskola között, sorban gyűjti be az életét végérvényesen meghatározó élményeket – legyen szó a Himmler hadihajó elsüllyedéséről, a Magyar Szociálfasiszta Munkáspárt hatalmának megnyilvánulásairól, vagy éppen a nők vonzerejéről…
Trenka Csaba Gábor regénye 1991-ben jelent meg először és azóta már antikváriumokban sem lehet megszerezni. Az alternatív történelmi regény megérdemelten lett kultkönyv, és most némileg átdolgozva és bővítve vehetik kézbe egykori és jelenlegi olvasói.
Hahner Péter - A Vadnyugat
Indiánok, cowboyok, kalandorok, kontinenst átszelő postakocsik, dübörgő bölénycsordák mellett zakatoló gőzösök… A Vadnyugat története számos regényírót és filmrendezőt megihletett már. De úgy történt-e minden, ahogyan azt könyv- és filmélményeink alapján tudni véljük? Valójában milyen ruhában járt egy vérbeli cowboy? Hány bölényt ölt meg Buffalo Bill? Milyen látomásai voltak Ülő Bikának a sorsdöntő összecsapás előtt? Mennyire gazdagodtak meg az aranyásók? Milyen szerepet játszott ez a távoli és rejtelmes vidék az Egyesült Államok gazdasági, társadalmi és politikai fejlődésében? Minderre választ kaphatunk ebben a mítoszok és legendák mögé néző, lebilincselően érdekes könyvben.
Hahner Péter történész a Pécsi Tudományegyetem Újkortörténeti Tanszékének vezetője. Több francia és angol klasszikus történelmi művet és életrajzot ültetett át magyarra. Most megjelent könyve a tizennegyedik önálló kötete. Korábbi munkái Franciaország és az Amerikai Egyesült Államok történelmével foglalkoztak, s ő a szerzője a nagy sikerű 100 történelmi tévhit és Újabb 100 történelmi tévhit című köteteknek. A történelem iránt érdeklődők a Rubicon című folyóiratban is rendszeresen találkozhatnak írásaival.
Adam Zamoyski - 1812
Napóleon oroszországi inváziója, majd a rettenetes visszavonulás Moszkvából kolosszális léptékű hadi eposz és emberi tragédia – a totális háború első példája a történelemben. Az 1812-es hadjárat azonban nem egyszerűen Oroszország honvédő háborúját jelentette: az európai hegemóniáért küzdő Napóleon és I. Sándor cár hosszú párharcának csúcsa volt, kimenetele pedig majd két évszázadra meghatározta az európai kontinens történelmének alakulását.
Kenneth Roberts - Északnyugati átjáró
A lebilincselően izgalmas történet főhőse Rogers őrnagy, a Rangerek parancsnoka, aki úttalan utakon, Kanada érintetlen őserdein keresztül vezeti maroknyi csapatát győzelemre. A természet legyőzője, a kemény katona azonban nem tud megbirkózni kora társadalmának kicsinyes, szűk látókörű emberivel és sorsa tragikus kietlenségbe torkollik. A széles ívelésű történet hátterét a francia és angol gyarmatosítók harca, az indián törzsek fokozatos visszaszorításának és az amerikai függetlenségi háborúnak a históriája adja.
Juliet Grey - Days of Splendor, Days of Sorrow
A captivating novel of rich spectacle and royal scandal, Days of Splendor, Days of Sorrow spans fifteen years in the fateful reign of Marie Antoinette, France’s most legendary and notorious queen.
Paris, 1774. At the tender age of eighteen, Marie Antoinette ascends to the French throne alongside her husband, Louis XVI. But behind the extravagance of the young queen’s elaborate silk gowns and dizzyingly high coiffures, she harbors deeper fears for her future and that of the Bourbon dynasty.
From the early growing pains of marriage to the joy of conceiving a child, from her passion for Swedish military attaché Axel von Fersen to the devastating Affair of the Diamond Necklace, Marie Antoinette tries to rise above the gossip and rivalries that encircle her. But as revolution blossoms in America, a much larger threat looms beyond the gilded gates of Versailles - one that could sweep away the French monarchy forever.
Benkő László - A megszerzett föld
A regénytrilógia befejező része nemcsak a magyar honfoglalás döntő eseményeit meséli el színesen, egyéni látásmóddal, és rengeteg ismeretet felvonultatva, de egyben családtörténet is; hús-vér emberek öröme és bánata, a fájdalom és a boldogság tovatűnő pillanatai röppennek el a szemünk előtt, megállíthatatlanul száguld előre az idő, a sorsokat alakító történelem. Részesei ennek a történetnek az ősök éppúgy mint mi magunk, a kései utódok. Egy nép, amely földet és hazát szerzett magának Európában. Bizánci követek érkeznek Álmos nagyfejedelem és fia, Árpád vezér szálláshelyére, hogy a hatalmas pusztai nép segítségét kérjék a bolgár cár ellen. A mogyeriek vezérei nagylelkűen rábólintanak a kérésre, és csak ők tudják, hogy ebben a pillanatban elkezdődött a honfoglalás. A bolgár háború ugyanis remekül beleillett Álmos és Árpád régtől dédelgetett terveibe, a kiszemelt föld, az új haza megszerzése kézzelfogható közelségbe került. Gecse vitéz és fia, a harcossá cseperedett Beke elindulnak a sztyeppéről nyugat felé, az egyik a tudásával, a másik a kardjával szolgálja a nagy célt: mindketten ott vannak a hadban, ha más-más színtereken is, hogy súlyos testi-lelki megpróbáltatásokon átesve, a pannon tájakon találkozhassanak ismét. Itt bukkan rájuk és leli meg a lelke nyugalmát Majk is, Gecse másik fia, aki félig-meddig besenyővé válván, rettenetes viszontagságok után kerül vissza az övéi közé: a keletről szorongatott besenyők a védtelen mogyeri szállásokat támadják, és Majknak menekülnie kell befogadó nemzetségétől. Idegen lett ő már mindkét nép szemében.
Juliette Benzoni - Az intrikus
Marie-Aimée de Rohan-Montbazont tizenhét évesen adták férjhez az ifjú XIII. Lajos király jóbarátjához, Charles d’Albert-hez, Luynes dúsgazdag, de könnyelmű hercegéhez. Marie álmodozásra indított minden férfit, akár a királyt vagy a pápát is! Mindene megvolt: vonzerő, ragyogás, báj, szépség, s egyben élénk szellem és ellenállhatatlan életöröm. Mosolya minden szívet megnyitott előtte, áradó nevetése megenyhítette a legszigorúbb matrónákat is. S most, nem sokkal azután, hogy megözvegyült, királyi parancsra mennie kell...
Nemere István - Egyiptom titkai
Képzeljük el, hogy az észak-amerikai indiánok, akik hosszú időn keresztül csak bőrsátrakban laktak és másféle lakóhely építéséhez nem értettek, egy napon teljesen váratlanul nekiállnának felépíteni egy modern felhőkarcolót... és fel is építenék! Senki sem értené, hogyan történhetett ez, mi indította őket erre, honnan vették az ehhez szükséges tudást.
Ezzel szemben a hivatalos - mondhatni begyöpösödött, konzervatív tudomány nem csodálkozik, hogy a bronz- és rézszerszámokkal (de vassal még nem) rendelkező primitív Nílus-parti embercsoportok egyszer csak nekiálltak és felépítették a piramisokat, egymás után vagy százat is! Honnan volt az ehhez szükséges tervezői, építészeti, logisztikai, statikai tudás? Milyen eszközök álltak a rendelkezésükre?
Vagy talán mégis azoknak van igazuk, akik szerint a kunyhókban lakó primitív, még majdnem ősembereknek semmi közük sem volt a piramisokhoz, azok nem is az ő korukban épültek - hanem korábban...? Hogy egy másik, egy előző emberiség tudása alapján jöttek létre?
A könyvből sok kérdésre kapunk választ, de újakat is felteszünk. Szó lesz a múmiákról, a Szfinx rejtélyeiről és arról is, hogy az utolsó évtizedben milyen gyalázatos botrányok rázták meg az egyiptológiát, miféle aljas indulatok és akaratok akadályozták meg az igazán független kutatókat abban, hogy bebizonyítsák igazukat.
Bernard Cornwell - Az erőd
1779 nyarán járunk a függetlenségét éppen csak kiharcolt Egyesült Államokban, ahol lángoló hazafiság és hideg, önző számítás furcsa elegyéből születik egy új nemzet.
Ám ennek a nemzetnek még számos próbát kell kiállnia, míg valóban független és önálló lehet.
A Brit Királyi Haditengerészet három kis hajója és hétszázötven brit katonája azt a parancsot kapja, hogy építsenek erődöt New England partvidékének ellenőrzésére és az angolok becsületén ejtett csorba kiköszörülésére.
A másik oldalon viszont negyvenegy amerikai hajó és kilencszáznál is több katona kapja ezt az egyértelmű parancsot: "Elfogni, megölni és elpusztítani az ellenség teljes haderejét, és kiűzni a briteket."
Az ezután kibontakozó csata története jól példázza, hogyan hozza ki a háború az emberekből a legjobbat és a legrosszabbat, és hogyan húzzák át az egyéni érdekek és a politika a leggondosabb számításokat is. Hősiesség és gyávaság, hiúság és hazafiság, önzés és önfeláldozás teljes és tökéletes példatára - egy újabb időtlen mese a hadviselés művészetéről korunk egyik legnagyobb mesemondójának tolmácsolásában.
Kovai Lőrinc - Fáklyatánc
A Fáklyatánc a magyar nép szabadságvágyának, nagy forradalmi harcának regénye. Voltaképpen háborús regény, a függetlenségért és belső szociális átalakulásért küzdő emberek története, akiket az író a fegyveres harc lendületében, honvédő szerepükben mutat be. Kovai a tőle megszokott nagyvonalú ecsetkezeléssel hatalmas tablóban, európai viszonylatban tárja elénk történelmünk e nagyszerű napjait. Az európai forradalmak fáklyái egy időben gyulladtak ki s a magyarországi szabadságharc fényei még akkor is világítottak, amikor Párizsban és Bécsben az abszolutizmus zsarnoksága hallgattatta el a tömegek forradalmi hangját.
A cselekmény hatósíkja igen nagy. Egészében felöleli a magyar történelem 1848-as eseményeit, megeleveníti a párizsi és bécsi forradalmi napokat. A regény Kossuthnak a budai várbörtönből való kiszabadulásával kezdődik. Színes képekben ábrázolja a márciusi napok nagy felszabadulását, majd a kirobbanó harc tényeinek leírását kapjuk. Külföldi forradalmárok és magyar parasztkatonák - diákok és munkások találnak egymásra a közös harcban.
Az aradi vértanúk kivégzésének drámai leírásával nem fejeződik be a regény cselekménye. Az abszolutizmus fojtó szorításából szabadulni vágyó emberek hitéből, erejéből érzi az olvasó, hogy a szabadság nem veszett el, mert szellemi, érzelmi és etikai ereje tovább él, és kizárja az elbukást. A tömegek szabadságvágya tovább izzik, s Garibaldi zászlaja alatt újra lángra lobban.
A Fáklyatáncban a történelmi emlékanyag és a költött regényfigurák sorsának összeszövése áttekintést ad az akkori társadalom valamennyi rétegéről. A történelmet formáló nép, melyet Kossuth hívó szavára állt helyt, amíg csak az események alakulása ki nem ütötte kezéből a fegyvert.
Kuncz Aladár - Fekete kolostor
Az írót a francia háború kitörése Franciaországban érte, s ellenséges állam honpolgáraként társaival együtt öt évig gyötrődött különböző francia internálótáborokban. Nagy regényekre emlékeztető ellenállhatatlan sodrású "feljegyzéseiben" rendkívüli egyszerűséggel és erővel idézi fel a nacionalista gyűlölködésnek kiszolgáltatott internáltak szenvedéseit, a rabok erőszakosan beszűkített elveszejtő és félelmetes infenóvá torzuló világát. Egyedüli iránytűje, mentsége és menedéke a megértő humanizmus az óvja meg őt minden durva elfogultságtól, általánosítástól, s ez teszi lehetővé hogy rabtartóinak egyik-másikában meglássa az embert, s hogy ne a francia népből, kultúrából ábránduljon ki, hanem a polgári demokráciának álcázott imperializmusból. Rabságának második felében egyre világosabban látja, hogy a háború céltalan vérontása kizárólag imperialista érdekeket szolgál, s bár emberileg érthető, szubjektív sértettsége miatt nem tud teljesen kivülálló józansággal, határozottan állást foglalni a háborús felek igazságának, igazságtalanságának kérdésében, magát a vérontást embertelennek, jogosulatlannak tartja.