Teremteni Összegyűjtött ​versek 1946-1968

Tüskés Tibor - Pilinszky ​János
Pilinszky ​János verseinek jelentőségét a XX. századi magyar, illetve európai lírában ma már nem vonja kétségbe senki: költészete a modern líra egyik alapvető létmeghatározását adja, amely a világháború poklának, a koncentrációs táborok "botrányá"-nak eksztatikus fehérizzással megidézett, apokaliptikus képeitől a metafizikus szorongás tragikus élményén keresztül a részvét végletesen átérzett és átgondolt vállalásáig ível. Pilinszky határtalan érzékenysége rendkívüli erővel vetíti elénk a történelem - és a mindenkori lét - keresztjére feszített ember passióját, de a részvétet is e szenvedés iránt, a keresztényi együttérzést a megalázottakkal - az emberrel. Tüskés Tibor könyve életrajz és műelemzés. A szerző - részint új, eddig ismeretlen adatok alapján - nyomon követi Pilinszky legendákba burkolt, különös életének legfontosabb állomásait, ismerteti műveinek keletkezéstörténetét és hazai-nemzetközi recepcióját, értőn elemzi legnagyobb verseit. - A kötetet gazdag képanyag egészíti ki.

Pál József - Jégfurulya
"Önmagamban ​szeretném felmutatni az embert - ez én vagyok!" - fogalmazza meg immár negyedik kötetére is jellemző lírai törekvését Pál József. A pécsi költő verseiben a mai ipari város atmoszférája és az elnéptelenedett falvak szívet szorító üressége egyaránt érzékelhető. Közvetlen líraisággal szólaltatja meg a születés és halál kettős szorításában élő ember gondjait, a szerelem örömeit és fájdalmait, a kísértő magány gyötrelmeit. Költészete jeladás, kopogtatás, hogy az egymástól elszakadva, csigaházaikba visszahúzódó egyes emberek közt érintkezési-találkozási pontot teremthessen.

Veress Miklós - Bádogkirály
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 1992
Ez ​a Szép versek nem protokoll-lista. Ez a Szép versek fiatal. Ez a Szép versek, ha úgy tetszik, sanzongyűjtemény. Ez a Szép versek kiszámíthatatlan. Ez a Szép versek nagyon is kiszámítható. Úgy tűnik, ez a kaotikus év a verstermésben kristályosan rendeződik. Miközben kiderült: költőink inkább mintha elszenvednék a politika térnyerését a lélek belső tájain. Mert ebben az évben nem lehetett "műveljük kertjeinket"-tel elegánsan visszavonulni. Hiszen "hol szabadság van, ott szabadság van". De - s ez most és itt nem paradoxon -, ez a Szép versek nem politizál. Ez a Szép versek - micsoda botrány! - esztétizál. Nemre, felekezetre, életkorra, tekintélyre és tekintélytelenségre való figyelem nélkül. Hogy semmiféle költői klikk (pardon, csoportosulás!), semmiféle megszokás és semmiféle megszokatlanság irányába ne billenjen el a mérleg. Hogy az lehessen a kötet, ami lényege szerint volna: szeizmográf. Értékjelző szeizmográf. Mindenki tudja, a Szép versek arra való, hogy lapozgassa az olvasó; ki a kedvenc, ki a kötelező "mai magyar" költőjénél üti fel, ki a névsorban csemegézik, az egyik azt nézi benne van-e X, a másik azt, hogy miért hiányzik Y, a harmadik meg-megáll, ha neki tetszőt talál. (Nahát meg persze a képek!) Nos, ez a kötet még valami újat hozott az eddigiekhez képest: úgy lehet olvasni, mint egy regényt. Az elejétől a végéig. Mert ez a Szép versek - jó versek. Köszönet érte a költőknek!

Hajnal Anna - Parti ​város
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - Ének ​a határtalanról
Amikor ​még senkise voltam, fény, tiszta fény, a kígyózó patakokban gyakran aludtam én. Hogy majdnem valaki lettem, kő, durva kő, hegylejtőn jég-erezetten hömpölygetett nagy erő. És végül élni derültem, láng, pőre láng, a szerte határtalan űrben mutatom valódi hazánk.

Radnóti Miklós - Tajtékos ​ég
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csoóri Sándor - Kezemben ​zöld ág
A ​Várakozás a tavaszban című versgyűjtemény után Csoóri Sándor új versekkel jelentkezik: az elmúlt két esztendő termésével. Olyan ez a kötet, mint a természet: élmények, emlékek, hangulatok, csalódások, remények váltakoznak, térnek vissza benne újra meg újra - miként az évszakok. Legtöbbet a halállal perlekedik, de az eltávozott felidézésekor is azt keresi, ami belőle eltemethetetlen, ami élővé őrzi a számára. Csoóri "a halállal szemben is rézbaltás szegénylegény"-ként dacol, élni akar "minden időben" s "túlélni magát az életet is!". Verseit olvasva - bármennyi halál, keserűség, rezignáció fejeződik is ki bennük - úgy érezzük, újraéledünk, szépséggel telítődünk, miként a természet: "A mélyhűtött lélek egyszer még fölengedhet, fölcsöngetik majd lármás, tavaszi vizek."

Babits Mihály - Babits ​Mihály összegyűjtött versei
A ​kötet Babits lírájának ez idő szerint legteljesebb gyűjteménye. Törzsét természetesen azok a költemények alkotját, amelyeket Babits 1937-ben Összes versei véglegesnek szánt kiadásába felvett, vagyis a költő életében megjelent kötetek anyagát, az eredeti kiadások sorrendjében és beosztásában (tehát nem időrendben, sokkal inkább a sajátosan kialakított ciklusok rendjében). Ehhez a törzsanyaghoz kapcsolódik a Jónás könyve, majd a posztumusz költemények Hátrahagyott versek címen. Legnagyobb újdonságként kétségkívül a fiatalkori, közvetlenül a századelőn keletkezett versek közlésével szolgált. Babits poétikai fejlődése általuk nemcsak teljesebbé, de érthetőbbé is vált: a századvég szimbolista, impresszionista lírikusa, az érzékeny, szubjektivisztikus, kissé "reviczkys" hangulatú versek költője fokozatosan alakul át az első, 1909-es kötet immáron teljesen huszadik századi, "objektív" költőjévé, hogy elinduljon azon az úton, amely a Recitativ és a Nyugtalanság völgye állomásain keresztül a Sziget és tenger modern klasszicizmusáig, illetve a Versenyt az esztendőkkel lépett, megrendítően fájdalmas, "érett", "öregkori" remekléséig vezet.

Illyés Gyula - Szemelt ​szőlő
"A ​költő területe a valóság; föladata a gyakorlati segítés. Nem vers az, ami nem mutat valami megoldást a tisztázás felé. Még ha azt tisztázza is, hogy nincs megoldás." - vallja Illyés Gyula egyik írásában. Ez a tisztázó szándék szövi át egész líráját az 1945 utáni évtizedekben is. Nincsenek illúziói: jól tudja, hogy a költő nem mindenható, s adódnak helyzetek, mikor szava nemigen hallik. Jól tudja azt is, hogy " Szűk magyar voltomnak s hazámnak s éveimnek gátja között" kell munkáját végeznie. S az " Európa - peremű népek" közül egyiknek irodalmában dolgozva, Illyés Gyula költészetére is illik, amit Éluard mondott Superville lírájáról: "Versei segítenek élni." Illyés költészetét azért tarthatjuk - a líra határai között - teljesnek, összegező érvényűnek és a modern magyar líra fejlődéstörténetében az egyik legkarekterisztikusabb, egyszersmind legtöbb értéket teremtő változatának, mert verseiben a formaújítás együtt lélegzik a tárgyi sokoldalúsággal, a mindenre figyelő érzékenységgel. Halál, szerelem, nemzet, emberiség, múlt, jövő, "mozgó világ", természet együtt alakítja ennek a költészetnek az anyagát, téma szerint ez mind föllelhető a versekben, áteresztve a személyiség szűrőjén. Ellentéteket szólaltat meg, ám a sokat emlegetett harmónia változatlanul egyensúlyban tartja a szélső pólusokat - írja egyik összegző tanulmányában Béládi Miklós, e kötet verseinek értő válogatója. Illyés Gyula fél évszázados költői pályájának fontos állomásait mutatja be ez a kötet.

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 1990
Az ​előszót írta: Csoóri Sándor A kötet költői: Apáti Miklós, Ágh István, Baka István, Balaskó Jenő, Balla Zsófia, Baranyi Ferenc, Baránszky László, Bella István, Beney Zsuzsa, Benkő Attila, Bertók László, Békési Gyula, Bihari Sándor, Bisztray Ádám, Bodor Béla, Bódi Tóth Elemér, Csanádi Imre, Csengery Kristóf, Csiki László, Csorba Győző, Csukás István, Deák László, Dobai Péter, Döbrentei Kornél, Eörsi István, Faludy György, Farkas Árpád, Ferencz Győző, Imre Flóra, Jánosy István, Juhász Ferenc, Kalász Márton, Kántor Péter, Kányádi Sándor, Károlyi Amy, Kenéz Ferenc, Keresztury Dezső, Keszeli Ferenc, Kiss Anna, Kiss Benedek, Kovács András Ferenc, Kukorelly Endre, Lászlóffy Aladár, Lászlóffy Csaba, Lukács Sándor, Magyar László András, Markó Béla, Marsall László, Mezei András, Mezey Katalin, Mező Ferenc, Nagy Gáspár, Oravecz Imre, Orbán Ottó, Parancs János, Parti Nagy Lajos, Pákolitz István, Páskándi Géza, Petőcz András, Petri György, Péntek Imre, Pintér Lajos, Polgár László, Rakovszky Zsuzsa, Rapai Ágnes, Rába György, Rákos Sándor, Rózsa Endre, Simonyi Imre, Simor András, Somlyó György, Sumonyi Zoltán, Szentmihályi Szabó Péter, Szepesi Attila, Szervác József, Szécsi Margit, Székely János, Szőcs Géza, Takács Zsuzsa, Takáts Gyula, Tandori Dezső, Thinsz Géza, Tolnai Ottó, Tornai József, Tóth Bálint, Utassy József, Varga Imre, Vas István, Vasadi Péter, Vári Attila, Veress Miklós, Villányi László, Visky András, Zalán Tibor

Várnai Zseni - Nyugtalan ​madár
A ​költő vallja magáról: A _Nyugtalan madár_, amely már sötét hajnalban fölver énekével, talán nem más, mint az én zaklatott szívem, mert még mindig versekben élek, és verseket álmodom. [...] Ebben a könyvemben legújabb verseimmel találkozik az olvasó. A megváltozott idők hangjai ezek. A csillagok útján követik korszakunk héroszait, de ugyanakkor az örök emberi sors mélységeibe néznek az örvénylő idő sodrában.

Ismeretlen szerző - Madárúton
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Juhász Ferenc - Versek ​és époszok - Époszok és versek I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kassák Lajos - Válogatott ​versek
"Mindenki ​ismerőse vagyok / és mégis mindenkinek idegen. / Keresd meg gyökereimet / számláld meg ágaimat / és a testvérem leszel" - olvasható Kassák 1963-ban megjelent Vagyonom és fegyvertáram című verseskötetének mottója. Ez az önmeghatározás - a mindenki számára egyszerre ismerős és mégis idegen - a költő-prózaíró-képzőművész szinte egész pályájára érvényes. A magyar irodalom európai rangú egyénisége, aki a külföldi avantgárd irányzatok legjelesebb költőivel, művészeivel egyidejűleg vívja meg a maga forradalmát, világérzéséhez és valóságlátásához új formát teremtve, hajlíthatatlan jellemmel, erkölcsi tisztasággal ragaszkodva önmagához. Viták kereszttüzében élt és alkotott, nemegyszer elhallgattatva, a publikációtól is eltiltva. Ez a válogatás a költői életmű legjavát adja, a kötetek megjelenésének sorrendjében, azok szerkezetét megtartva. Csak az Éposz Wagner maszkjában (1915) című, elsőként megjelent kötetét közlik teljes terjedelmében a szerkesztők, valamint a Mesterek köszöntése című, a modern festészet és az egyetemes zenetörténet mestereinek remekbe készült portréit tartalmazó gyűjtemény teljes anyagát. A posztumusz megjelenésű Üljük körül az asztalt után következnek az 1936 és 1965 között írt, kötetbe eddig nem került versek - többségük nyilván politikai okokból maradt ki, mint például a Törvényt ültek felettem című költemény, mely a pártból történt 1955-ös kizárásának története, a "rögeszme huszonhét megszállottja" előtt vergődő költő megrázó erejű vallomása. (Ez a kizárás záró mozzanata volt a Kassák és a párt közötti több mint három évtizedes viszálynak, mely a tanácsköztársaság idején, Kun Bélával történt összecsapásával kezdődött, s folytatódott 1949 utáni elhallgattatásával.) Ebben a ciklusban olvashatók az 56- os versek is: A diktátor; Változó idők; Vihar után; Egy elsötétített ház. Az előző kiadásokban föllelhető szöveghibákat a szerkesztők a Kassák Múzeumban őrzött kéziratanyag segítségével korrigálták, s földerítették a versek keletkezésének időpontját is. A könnyebb eligazodást betűrendes mutató segíti, Csaplár Ferenc utószava a költő alkotói pályájának vázlatát adja.

Pomogáts Béla - Versek ​közelről
Tartalom Bevezetés Kassák ​Lajos: Óda 1948 Fodor József: Óh dinnyék illata Illyés Gyula: Óceánok Zelk Zoltán: Aki bejárta a világot Vas István: Óda a tegnapi asszonyokhoz Takáts Gyula: Fakutyán, fényben Jékely Zoltán: A budai Kapisztrán-toronyhoz Weöres Sándor: Canzone Benjámin László: Mi van a hold túlsó felén Csanádi Imre: Erdei vadak, égi madarak Pilinszky János: Harbach 1944 Nemes Nagy Ágnes: Mesterségemhez Kormos István: Tél Normandiában Váci Mihály: Édes hazám Nagy László: Tűz Simon István: Almafák Juhász Ferenc: Tűzliliom az éjszakában Fodor András: Hegyek és tavak Garai Gábor: Koránkelők Csoóri Sándor: Elengednélek, visszahívnálak Tandori Dezső: Egy vers születése Bella István: Halotti beszéd Veress Miklós: A néhai poétára A versek lelőhelye Irodalmi tájékoztató

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 1978
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 1981
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kosztolányi Dezső - Életre-halálra
"Kosztolányi ​Dezső döntő élménye ifjúkorában az érzéki világ vad és értelmetlen színpompája, férfikorában a világ üresedése, az impressziók ismétlődésének és elkopásának értelmetlen unalma, a belső ember magáramaradása, és végül az állati lét megszűnésének komor iszonya volt, tetőzve a rákos évek és a lassú halál kínjával, az értelmi és érzelmi reagálás minden változatával. Bármily rettenetesnek látszik és bármennyire az volt, ez az út szellemileg a gyógyulás útja: a túlzott irodalmiasságtól a realizmuson át a klasszikus eszmény felé, a pirosmellényes művészi nihilizmustól és a modern neuraszténiától az edződésen és józanodáson át egy hit nélküli erkölcsi magatartásig ível. " Szabó Lőrinc

Domokos Mátyás - Lator László - Versekről ​költőkkel
"Gondolta ​a fene" - említi a kötet előszava Arany János sokszor citált szösszenetét, amit a Budapesti Szemlének őt méltató tanulmánya alá firkantott. Az anekdota példázata - melynek valódiságában különben a mikrofilológia ma már kételkedik - világos. Holott: a vers létezéséhez a költő szándékait értő olvasó is kell, aki magában újjáépíti a verset. Kell a magyarázat is. De hát, ki tudja valóban, milyen fájdalmak, örömök, élmények, az élet milyen szeletei szűrődtek be a versbe, miféle inspiráció ihlette, vezette tollát, mi hívta elő képeit, honnan való az indulat, ami dallamának ívét vagy darabos töredezettségét megteremtette - ki tudja: mire gondol a költő? Harmincnégyen felelnek rá a kötetben. A legilletékesebbek: a költők. Új magyar költészetünk egy-egy reprezentatív verséről szólnak, a mögöttes tartalmakról, a verseket meghatározó élményekről. A nem is mindig koncentrált pillanatról - időről, melyben a vers megszületett. Olykor sorról sorra bontják ki rétegeit, fejtik meg a vers titkát - ki, hogyan. Mindent persze még a költő sem magyarázhat meg - hiszen a "minden" maga a vers: a költő "csak" közelhozza a vers testét, fókuszait, áramának ábráját - elmondja, milyen élmények hatására írta, mit akart közölni vele, de ez a csak, ez a kevés: sok. Az esszék formája: párbeszéd. A kötet szerzői, szerkesztői: Domokos Mátyás és Lator László faggatják, vallatják a költőket. Partnerek és társszerzők a beszélgetésformát öltött esszékben. Az ő érdemük is - jártasságuk a lírában, a költők életében, az irodalomban; érzékenységük a vers rezdüléseire-, hogy rejtett, lényeges "titkokat" tudunk meg a versről, a költőről és a korról, melyben megszületett. S hogy ekképpen, a harmincnégy esszéből, mely két mártírhalált halt költő: Sárközi György és Radnóti Miklós egy-egy versével indul - kirajzolódik "az új magyar líra sajátos regénye". Az eleddig páratlan vállalkozás első fóruma a Magyar Rádió volt; a vasárnap reggeli Minden versek titkai címet viselő műsor közölte rövidített formában a dialógusesszéket - melyeknek most a versekkel együtt teljes szövegét kapja kézhez az olvasó.