Fejezetek ​az Amerikai Alkotmány történetéből

Ismeretlen szerző - Alkotmánybíráskodás ​alkotmányértelmezés
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tóth Gábor Attila - A ​jogok törvénye
A ​könyv tárgya egy élettelen dokumentum: az alkotmány. Mégis az élő ember áll a fókuszában. A civilizáció gyümölcse, hogy az ember képes jogi eszközökkel előmozdítani a társadalmi koordinációt. Fontos szerepük van ebben az alkotmányoknak. A modern demokratikus alkotmányokkal szembeni elvárás, hogy ne az uralkodók javát szolgálják, hanem biztosítsák a politikai közösségben élő emberek szabadságát és egyenlőségét. Előfordul azonban, hogy az alkotmány nem ismeri el az emberek jogosultságait, és intézményei önkényesen működnek. A kötet hét tételben vizsgálja a szabadságot biztosítani és csorbítani is képes alkotmányokat és a jogok törvényszerűségeit. I. A törvényekről: a tapasztalástól a morális bírálatig II. Az alkotmányról: fékező bizalmatlanság és gyorsító bizalom III. Az emberi életről: az abortusztól a genetikai mérnökségig IV. A személyi szabadságról: a habeas corpustól a korlátlan fogva tartás tilalmáig V. A szabad szólásról: gyűlöletbeszéd és befogadó társadalom VI. A jogok migrációjáról: a United States versus Schwimmer-ügy elágazásai VII. Exkurzus: az alaptörvény után.

Ádám Antal - Alkotmányi ​értékek és alkotmánybíráskodás
A ​kötetben a következő főbb kérdésekre törekszem választ adni. Melyek a posztmodernitás általános jellemzői? Melyek a liberális, a szociális és az alkotmányos jogállam egybeeső és eltérő vonásai Európában? Milyen összefüggések és kapcsolódások észlelhetők a posztmodernitásglobalizációs és differenciálódási trendjei, valamint az alkotmányos jogállamok egyetemesedő ismérvei között? Milyen kritériunok alapján jelölték mega legfőbbnek tekintett értéket az egyetlen alapérték meghatározására törekvő értékelméletek, és melyek az alternatív, illetve pluralista értékfelfogásokkiinduló tételei? Melyek az alkotmányi értékek sajátosságai a vallási, az erkölcsi, az egyéb jogi, a művészi, a tudományos, a közgazdasági értékekkel szemben? Melyek a kontinentális alkotmányos jogállamok jellegzetes alkotmányi értékeinek főbb csoportjai? Miért tekinthetők a világnézeti, politikai, kulturális, művészi, gazdasági pluralitást biztosító jogállam alkotmányi értékei olyan kötelező, közös értékminimumnak, amely lehetőséget és egyben biztonságos keretet nyújt a jelzett sokféleségnek, a versengésnek, a tartalmas demokráciának, a közösségi, a társadalmi, a nemzeti és a nemzetközi együttműködésnek? Ezekre és a kapcsolódó részletkérdésekre feltárt válaszokból kiindulva a jelentősebb hazai és külföldi szakirodalom, valamint a magyar alkotmánybírósági állásfoglalások hasznosításával önálló fejezetekben vizsgálom az alkotmányi alapelvek, tilalmak, alapjogok, alapkötelességek, államcélok, állami kötelességek és egyéb nevesített alkotmányi értékek összetevőit. Ezt követően a hatalommegosztás és azon belül az államhatalmi ágak elválasztásának elvének gyakorlati problémáit dolgoztam fel az Országgyűlés, a köztársasági elnök és a Kormány gyakorlati kapcsolatának értékelésével. E részen belül különös figyelmet fordítok arra, hogy milyen körülmények indokolják Magyarországon a semleges államfői intézmény alkotmányi megalapozását. Az alkotmányi és erkölcsi értékekre vonatkozó kutatásokra építve törekszem bemutatni az alkotmánybírósági értékvédelem szerepét és megvalósulási formáit. Önálló részben összegzem az alkotmánybíráskodás amerikai és európai modelljének hasonló és eltérő jegyeit, az európai modellen belül pedig az osztrák, az olasz, a német, a spanyol és a francia alkotmánybíróság szervezeti, hatásköri és működésrendi vonásait. Mindezek figyelembevételével és az eddigi működési tapasztalatok hasznosításával vázolom a magyar közjogi bíráskodás, azon belül az alkotmánybíráskodás és a közigazgatási bíráskodás időszerű problémáinak megoldási lehetőségeit. _Ádám Antal_

Drinóczi Tímea - Petrétei József - Jogalkotástan
A ​Jogalkotástan című tankönyv alapvető célja a jogalkotás elméletének praxisorientált bemutatása és a jogszabályok keletkezési folyamatának vizsgálata és értékelése. A kötet hozzásegíti a jogalkotót a "jó" jogszabály megalkotásához, és forrásul szolgál a gyakorló szakembereknek is. A tankönyv e mellett feldolgozza és értékeli a jogalkotás területen született magyar és külföldi jogirodalmi álláspontokat és az Európai Uniónak a témával összefüggő jellemzőit, a területhez kapcsolódó alkotmánybírósági határozatokat, illetve az új jogalkotási törvényjavaslatot, valamint példákat sorakoztat fel az elméleti ismeretek illusztrálása érdekében.

Paksy Máté - A ​konstitucionalizmus archeológiája
Foucault ​klasszikus munkájából tudjuk, hogy az archeológia kritikai, történeti nézőpontú diskurzus-elemzés. Könyvemben nem az alkotmány, a Fundamentális Textúra őseredetét vagy az alkotmányosságról szóló egyetlen nagy elbeszélést, és nem is az alkotmány szó lehetséges jelentéseit keresem, hanem azokat a jogi-politikai diskurzusokat, morajlásokat, amelyek a hatalom korlátozhatóságának kérdését vették körül. A jogértelmezés- és jogrendszertan, a dialogikus érvelés, az alkotmánybíráskodás gondolata, a jog elvont értelemben vett szelleme, a használt metaforái (pl. az alkotmány élő fa) és egyáltalán, maga a jog és jogtudomány a hatalom korlátozására lett kitalálva. A kötetet lezáró, terjedelmes esettanulmány egy közismert francia jogtudós ellen megfogalmazott vádból kiindulva teszi mérlegre a jogtudomány erkölcsi semlegessége mellett és ellen szóló érveket.

Sári János - Somody Bernadette - Alapjogok
A ​kötet az állampolgárok alapvető jogainak eszme- és intézménytörténetét, magyar szabályozását és nemzetközi gyakorlatát vizsgálja. Az alapvető jogok körében nemcsak az első és második generációs jogokat tárgyalja, hanem a legújabb kutatási eredmények és alkotmánybírósági gyakorlat alapján harmadik generációs alapjognak tekintett jogokat is (környezethez való jog, betegjogok, fogyatékosok jogai stb.) A szerző az egyes jogok kapcsán az alkotmányos szabályozás mellett szisztematikusan elemzi az azokhoz kapcsolódó elméleti megállapításokat, alkotmánybírósági határozatokat, nemzetközi dokumentumokat és bírósági gyakorlatot is, valamint bemutatja az alapjogok érvényesülésének magyar és nemzetközi biztosítékrendszerét. Mindezzel azt a célt szolgálja, hogy az alapjogok méltó súlyt kapjanak az alkotmányjogi gondolkodásban és a jogi oktatásban. A kötet a Kukorelli István szerkesztette Alkotmánytan I. című tankönyv második kötete, s együtt felölelik az alkotmányjog teljes területét és tananyagát.

Kukorelli István - Tradíció ​és modernizáció a magyar alkotmányjogban
Az ​alkotmányos rendszerváltás az elmúlt évtizedekben békés úton valósult meg Magyarországon. A magyar jogállam - a közjogi viták ellenére is - működőképes. A nagy társadalmi alrendszerekben, az oktatásban, a kultúrában, a gazdaságban azonban sokkal hosszabb időt vesz igénybe a rendszerváltás. S még hosszabbat az emberi fejekben. Magyarországból akkor lesz valami, ha ezeket a rendszerváltásokat sem tévesztjük el. A cél, amiért a nagy magyar civilizátor küzdött, ma is aktuális: ez nem más, mint az európai mértékekkel mért polgárosodás. Széchenyi István újra aktualizálható. Kötetem e szellemben, illetve a tradíció és a modernizáció szerves egysége jegyében válogat alkotmányjogi tanulmányaimból, valamint konferenciákon, rendezvényeken elhangzott előadásaimból.

Chronowski Nóra - „Integrálódó” ​alkotmányjog
Az ​"Integrálódó" alkotmányjog célja egyrészt az EU-joghoz, másrészt a tagállami és magyar alkotmányjoghoz kapcsolódó szakismeretek közvetítése. A kötet feltárja az európai integrációs szervezet alkotmányjogi normáinak fejlődését, illetve az alkotmányos elvek érvényesülését az uniós jogban, továbbá elemzi a magyar EU-tagság kapcsán felmerült alkotmányjogi változásokat. A tananyag dogmatikai szempontból, de az esetjogra tekintettel mutatja be az alkotmányfogalom, az alapjogvédelem, a hatalommegosztás és a demokrácia elvének uniós értelmezését, és praktikus szempontból - a jogalkotási folyamat értékelésével - ismerteti az EU-csatlakozással kapcsolatos alkotmánymódosítást, az alapjogi rendszer fejlesztési lehetőségeit, az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság integrációs szerepét, valamint az európai választójog hazai gyakorlásának szabályozását.

Bódiné Beliznai Kinga - Föglein Gizella - Horváth Attila - Máthé Gábor - Révész T. Mihály - Völgyesi Levente - Magyar alkotmánytörténet
A korábbi magyar alkotmány- és jogtörténeti tankönyvekhez képest e tananyag módosított szerkezettel kívánja szolgálni az egyetemi oktatást. A tradicionális feldolgozásokkal szemben a kötetben a kronologikus szempont másodlagossá vált a magyar állam történeti modelljeinek analízise mellett. Ezt a felfogást kívánja szolgálni az állammodellek általános elemzésének és az államfejlidés legáltalánosabb tendenciáinak kiemelt ismertetése, az állami szervek működési és szerkezeti sajátosságainak különválasztott kezelése. Harmadik átdolgozott, javított kiadás.

Ismeretlen szerző - Alkotmánytan ​I.
A ​tankönyv az alkotmányos intézményeket történetiségükben és nemzetközi összehasonlításban dolgozza fel.

Petrétei József - Az ​alkotmányos demokrácia alapintézményei
Az ​alkotmányos demokrácia alapintézményei című könyv arra tesz kísérletet, hogy megismertesse a modern demokratikus államok alkotmányos berendezkedését meghatározó elvek és intézmények sajátosságait, különösen az alkotmánynak az államéletben betöltött szerepét és fő funkcióit, tekintettel az alkotmányjogi intézmények lényegére és jellemzőire, a köztük lévő kapcsolatok és összefüggések felvázolására, a demokratikus berendezkedések főbb sajátosságainak megragadására. Ennek érdekében áttekinti azokat a meghatározó elveket és intézményeket, amelyek alapján valamely állam alkotmányos demokráciának minősíthető. Foglalkozik az alkotmány intézményével, az alkotmányosság és alkotmányértelmezés kérdéseivel, a jogállamiság és a hatalommegosztás lényegével, a szuverenitás és hatalomgyakorlás összetevőivel és sajátosságaival, a népképviselet és választás fogalmával, az állam és az államszervezet jellemzőivel, a kormányzati rendszerekkel, az alkotmánybíráskodással, a politikai pártokkal és az alapvető jogokkal.

Lengyel László - Vállalkozási ​ismeretek
A ​társadalmi-gazdasági fejlődés, a piacon uralkodó verseny, az ökológiai környezetért érzett felelősség és a vállalkozások egyre növekvő szerepe a gazdaságban korszerű vállalkozási ismereteket követel a gazdaság szereplőitől. Könyvünk vállalkozási szemléletben foglalja össze azokat a legfontosabb gazdasági, vezetési, pénzügyi, jogi stb. ismereteket, amelyek - elősegítik a vállalkozások gazdasági szerepének és működésének reális megítélését, - lehetővé teszik az üzleti ötlet saját vállalkozásban történő megalapozott felhasználását, - alapjául szolgálnak a folyamatos működtetést szolgáló stratégiai és operatív vezetési teendők ellátásának, - segítik a vállalkozás működési zavarainak elkerülését és elősegítik azok megoldását. Az egységes fogalmi rendszer összefoglalásával az volt a célunk, hogy gondolkodást, magatartást és szemléletet formáljunk, valamint megismertessük és egyben elfogadtassuk, hogy a vállalkozó hosszú távú célja a vállalkozások sikeres - piacorientált - működése és nem a rövid távon történő meggazdagodás.

Ismeretlen szerző - Magyar ​közigazgatási jog - Általános rész
A ​közigazgatás, valamint az annak szervezeti-intézményi rendszerét és működését szabályozó közigazgatási jog az államszervezet egyik fő alrendszere, illetve a jogrendszer egyik legterjedelmesebb ága. Ebből adódóan az egyetemi jogászképzés, továbbképzés, illetve a közigazgatási szakemberképzés programjában kétségtelenül központi helyet foglal el az az ismeretanyag, amely a közigazgatásnak az államszervezet rendszerében és működési mechanizmusában elfoglalt helyére, a közigazgatási jog alapintézményeire, a közigazgatási szervek által végzett jogszabály-előkészítő, jogalkotó, jogalkalmazó tevékenységére, valamint a közigazgatás működésére és társadalmi környezetével való kapcsolatrendszerére vonatkozik. A magyar közigazgatási jog általános részének tananyagát feldolgozó tankönyv - melyet a hazai jogtudományi karok társtanszékeinek szerzői közösen készítettek - a rendszerváltozás óta első ízben jelenik meg. A tankönyv elsődlegesen az egyetemi jogászképzés követelményrendszerét szem előtt tartva, az elmúlt években végbement alkotmányreformot és a jogrendszer változásait figyelembe véve, a közigazgatás rendszerében lezajlott, illetve jelenleg is folyamatban levő fejlődési irányok számbavétele alapján részletesen tárgyalja a közigazgatás jellemző vonásait, rendeltetését, feladatait, valamint a magyar közigazgatási jog alapintézményeit, a jogérvényesítés, illetve a jogalkalmazás kérdéseit. Átfogó képet nyújt a hazai közigazgatás szervezeti-intézményi rendszeréről, az irányítás, a felügyelet és az ellenőrzés intézményéről. A tankönyv részletesen elemzi az államigazgatási eljárási jog és a szabálysértési jog alapintézményeit, az államigazgatási jogi szankció kérdéskörét, valamint a közigazgatási jogi informatika alapjait. A szerzők a tankönyv átdolgozása során igyekeztek beépíteni mindazokat a változásokat, amelyek a közigazgatási jogban és a közigazgatás szervezeti-intézményi rendszerében bekövetkeztek, különös tekintettel az Európai Unióhoz való csatlakozásunkból adódó követelményekre.

Eörsi Gyula - Kötelmi ​jog – Általános rész
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pokol Béla - Jogi ​alaptan
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vékás Lajos - Magyar ​polgári jog - Öröklési jog
"Az ​emberi társadalom történetében a törzsi-nemzetségi rend felbomlásával párhuzamosan jött létre és fokozatosan vált uralkodóvá a termelési eszközök és fogyasztási javak egyéni elsajátítása, a magántulajdon. Minél inkább előrehaladt ez a társadalmi folyamat, annál inkább válaszra várt a magántulajdon halál esetére történő jogutódlásának kérdése, vagyis jogi elismerésre várt az egyéni öröklés, tehát az öröklési jog igénye. Az egyszerű árutermelés legfejlettebb jogrendszere, a római magánjog alakulása igen jól példázza ezt a társadalmi összefüggést: a gyorsan tért hódító és erősödő magántulajdoni berendezkedés életre hívta az öröklést és az öröklési jogot. A magántulajdoni rend és az öröklés összefüggését a történelmi-társadalmi fejlődés későbbi időszakaiban is világosan nyomon követhetjük. A feudális tulajdon kötöttségei korlátozzák a magántulajdont és egyben behatárolják a vagyon halál esetére történő átörökíthetőségét is. Más módon, de még nagyobb mértékben korlátozott a magántulajdon szerepe a szocialista tulajdoni rendszerben; s ezért szűk körre, az egyéni tulajdon körére szorul vissza az öröklés lehetősége is. A kapitalista tulajdoni berendezkedés a magántulajdon szentségére épül; ennek egyenes következménye az öröklés lehetőségének teljes körű jogi elismertsége."

Erdősy Emil - Földvári József - Tóth Mihály - Magyar ​büntetőjog - Különös rész
A ​pécsi egyetem jogászprofesszorai közismert és sok kiadást megért jegyzetük tankönyvváltozatában a tőlük megszokott magas színvonalon és világos, jól tanulhat stílusban elemzik a Btk. különös részének rendszerét, a fejezetek sajátosságait, az egyes bűncselekmények törvényi tényállási elemeit, egymáshoz való viszonyát. A könyv a különös részi tényállásokat a bűncselekmény tárgyának, tárgyi oldalának, alanyának és alanyi oldalának sorrendjében tárgyalja. Ezzel követi a büntetőjogban általánosan elfogadott rendszert, és illeszkedik a Földvári József Magyar büntetőjog. Általános rész című tankönyvéhez. A két kötet együtt lehetővé teszi, hogy a joghallgatók és a jogászok, de még az érdeklődők is átfogó képet kapjanak e fontos jogterületről.

Jean Bodin - Az ​államról
Az ​állam legfőbb feladata az alattvalók biztonságának és javainak megőrzése - állítja Jean Bodin. Úgy véli, legalkalmasabb erre az örökletes abszolút monarchia, mert ez vethet gátat a legfőbb rossznak, az anarchiának. Bodin, a lenyűgözően művelt történész, kiváló jogász és gyakorló politikus a XVI. század második felének ismétlődő polgárháborúk dúlta Franciaországában élt, szeme láttára foszlott szinte semmivé a központi hatalom a vetélkedő, egymást gyilkoló hugenotta és katolikus párt között. A csaknem korlátlan hatalmú királyban tehát nem a valóságot, hanem eszményét, egy általa kívánt, vágyott állapotot ír le. Ez az eszmény természetesen elavult mára, a könyvnek mégsem csak történeti érdekessége van. Néhány problémával, főleg központi kategóriája, a szuverenitás fogalmával kapcsolatban máig ható gondolatokat fejt ki, s módszere is joggal teszi az elméleti igényű politikai gondolkodás egyik klasszikusává. Reméljük, francia stílusának sajátos bájából nem veszett el túl sok a válogatás és fordítás közben.

Várnay Ernő - Papp Mónika - Az ​Európai Unió joga
A ​kiadvány hiánypótló jelleggel ad átfogó képet az Európai Unió jogrendszeréről. Az elsősorban egyetemi tananyagnak szánt mű, amely nélkülözhetetlen az európai jogi államvizsga letételéhez is, bemutatja az integrációs szervezet fejlődését, intézményrendszerét; jogalkotási, döntéshozatali és jogszolgáltatási rendszerét és a belső piac működését. Az európai versenyjog ismertetése mellett hangsúlyt kap a műben a közös politikák rendszerének és egyes elemeinek a bemutatása is.

Kengyel Miklós - Magyar ​polgári eljárásjog
A ​Magyar polgári eljárásjog egy kötetbe sűríti össze azokat az ismereteket, amelyeket egy joghallgatónak a polgári perről, a bírósági végrehajtásról és az alternatív vitakezelés különböző formáiról tudnia kell. A tankönyv a polgári eljárásjog alapfogalmainak, jogforrásainak, fejlődéstörténetének és alapvető elveinek a bemutatásával kezdődik. A bírósági szervezet áttekintését a polgári eljárás általános rendelkezéseinek, majd a polgári per szerkezetének, az első- és másodfokú eljárásnak, a perorvoslatoknak és a különleges pereknek a leírása követi. A kötet bemutatja a kisértékű perekre és a kiemelt jelentőségű ügyekre vonatkozó eljárási szabályokat is. A nemperes eljárások közül részletesen foglalkozik a fizetési meghagyással és a bírósági végrehajtással. Zárófejezetei a polgári eljárás alternatíváit, a közvetítést (mediációt) és a választottbíráskodást tekintik át. A nemperes eljárásokra vonatkozó terjedelmes jogszabályanyag kiiktatásával a polgári peres eljárás mélyebb és alaposabb megismerését szeretnénk előmozdítani. 1998 óta a tankönyv tizenegyedik kiadását veheti kézbe az olvasó. A legújabb kötet már azokat a változtatásokat is tartalmazza, amelyeket az Alaptörvénnyel együtt hatályba lépett sarkalatos törvények és más jogszabályok idéztek elő a polgári eljárásjog területén. Jó hír a joghallgatók számára, hogy a jogszabályanyag gyarapodása ellenére a tankönyv terjedelme nem változott.