Születésnap

Thury Zsuzsa - A ​tűzpiros üveggömb
A ​regény egyik főhőse egy édes, kicsi lány, akit elszakít szüleitől a történelem, de mindenütt mindenki szeretettel veszi körül. A másik Kabai Erzsébet, csaknem felnőtt nő. Ellentmondásos egyéniség. Saját és társai egyhangú, csaknem szürke életét gyakran pezsdíti fel különc magatartásával. Tüskés modora részben felvett póz, részben hányatott sorsának következménye. Amióta az eszét tudja, árva, nincsenek rokonai, nincs otthona. Mégis újra és újra elfogja a gyötrő érzés, hogy volt időszak, amikor ő boldog volt és szerették. Hol? Mikor? Arra nem emlékszik.

Jean Webster - Kedves ​Ellenségem!
Mi ​nehezebb? Száztizenhárom árva gondját viselni, egy árvaházat eligazgatni minden szakmai tapasztalat nélkül - avagy puhára főzni, mosolyra fakasztani egy mogorva, goromba, ámde tiszteletre méltó skót orvost? Nos, ennek csak Sallie McBride, e "kétfrontos" küzdelem szenvedő alanya a megmondhatója. Szerencsére kudarcairól, győzelmeiről rendszeresen tájékoztatja legjobb barátnőjét, Judyt, az immár révbe ért egykori árvaházi növendéket. A szellemes, derűs, bizakodó, és csipetnyi öniróniával fűszerezett levélregényt tini olvasók és mamák egyaránt élvezettel forgathatják. Üde olvasmány. Mindenkinek, aki kedveli L. M. Montgomery, Jane Austen írásait. És az ő lányaiknak, anyukáiknak.

Szabó Magda - Álarcosbál
A ​nyolcadikos Krisztina álarcosbálra készül: fontos nap ez az életében. Cigánylánynak öltözve, álarcosan és minden eddigi kötöttségtől szabadulva arra készül, megkéri feleségül kedves tanárnőjét édesapja számára... Krisztina árván nőtt fel, édesanyja a háború alatt meghalt, és tudja, hogy édesapja és a tanárnő szeretik egymást, csak a körülmények és a felnőttek érzékenysége megakadályozza kettőjük kapcsolatának kiteljesedését. A szerző egyéb könyveire is jellemző izgalmas fordulatok, plasztikusan megformált jellemek sora teszi élvezetessé ezt az újabb olvasói nemzedékek körében is sikeres lányregényt

Jean Webster - Nyakigláb ​Apó
A ​népszerű amerikai író világszerte ismert leányregénye nyolc évtizeddel ezelőtt jelent meg először. Az árvaházi kislány boldogulásának és szerelmének kedves humorral átszőtt története az eltelt évtizedek alatt semmit sem veszített frissességéből, bájából. A népszerű regényt az író illusztrációi díszítik. A század elején megjelent első kiadás szövegét - amelyet Altay Margit fordított - Borbás Mária frissítette, tette korszerűvé.

Mikszáth Kálmán - Akli ​Miklós
Madame ​Szilvássy bécsi leánynevelő intézetében csütörtökre estek a kimenőnapok. Hogy várta ezeket a vidám délutánokat Kovács Ilonka, vagy ahogyan társnői nevezték: a kis Búzavirág! Pedig hosszú éveken keresztül csak egyetlen igazi látógatója akadt: Akli Miklós úr, császári és királyi udvari mulattató. Ilonka a kedves látógatót eleinte "Akli papának" szólította, de ahogy teltek az évek, Búzavirágból szép sudár nagylány lett, aki már csak "Klipi-Lipi"-nek becézi fiatal pártfogóját...

Szabó Magda - Mondják meg Zsófikának
„Mit jelent az, ha egy gyerek nem stimmel? Hogy rossz?” Zsófika, a regény főszereplője nem tartozik az eminens tanulók közé, látszólag mindig bajt okoz, esetlenül csetlik-botlik a világban. Egyetlen ember volt, aki mindig megértette őt, az apja. „Élete utolsó percében is rá gondolt… miután rosszul lett, csak egyetlenegyszer szólalt meg már, azt mondta: „Mondják meg Zsófikának.” Valamit üzenni akart neki, de mit? Már nem tudta befejezni a mondatot.” Zsófika egyedül kell hogy megkeresse, „mit csináljon, ha stimmelni akar ”. És Zsófika nemhogy kitűnőre vizsgázik emberségből, helytállásból, de ösztönös gyermeki ráérzéssél „beleszól” a felnőttek életébe… És ami a legfontosabb, közben igazi társakra, barátokra lel a felnőttek között. <div class="grid-full mrg-bot-10"><p class="pad-top-10 pad-lft-20 pad-rgt-20" style="background-color:#3E3E3E; color: white;">Hopp, itt egy nyom: <span class="bold">T</span> - "(nw)Mi ez?":http://www.rukkola.hu/blog/bejegyzesek/389-nyomozz_velunk___konyveket_es_pontokat_szorunk_a_rukkolasok_koze</p></div>

Gergely Márta - Szöszi
Szöszi ​tizennégy éves kislány, az a fajta, akiből tizenkettő megy egy tucatra. Tanácstalanul bukdácsol a serdülőkor hangulatváltozásai között. Amikor megismerkedünk vele, éppen hullámvölgybe jutott: rosszul tanul, semmihez sincs kedve, durcás. Hogyan viselkedik egy ilyen hányaveti kislány, ha saját makacssága folytán nehéz helyzetbe kerül? Hogyan találja meg a maga emberségét, életcélját a legválságosabb időkben? Erről szól Gergely Márta lebilincselően érdekes lányregénye, amely harmadik kiadásban lát napvilágot.

Gergely Márta - Házasságból ​elégséges
Ha ​valakinek, hát Varga Szöszinek igazán esze ágában sincs férjhez menni. Tizenhét éves, jó szakmája van, szépen keres, szereti a szép ruhákat, órák hosszat cicomázza magát a tükör előtt. A mesebeli királylány sem élhet gondtalanabbul. Körmendi Árpád sem akar megnősülni. Tanulni akar, méghozzá nem is idehaza, hanem külföldön. Megvan már az útlevele, a vízuma, holnapután indul Németországba... De nem ez történik. Két hét sem telik el, és Körmendi Árpád az anyakönyvvezető előtt áll Varga Szöszivel. Ugyan hogy sikerül ez a gyerekfejjel kötött házasság? Körmendiék csak öthetes házasok, amikor az olvasó elbúcsúzik tőlük. Házasságból: elégséges - ennél jobb osztályzatot nem érdemelnek. Legalábbis egyelőre nem. De minden remény megvan arra, hogy egyszer még jelesre vizsgáznak.

Thury Zsuzsa - Mostohatestvérek
Nem ​könnyű dolog mostohatestvéreknek összeszokni, még akkor sem, ha hasonló környezetből származnak. Hát még két olyan különböző természetű és neveltetésű kislánynak,mint az elkényeztetett, beteges Örvös Lilla és a vidám, talpraesett Kis Teri. Vajon mi történik a visegrádi nyaralóban, ahol a két nagymama és a két kislány kényszerű közös vakációját tölti? Erre ad feleletet Thury Zsuzsa kitűnő, lélektani feszültségű regénye.

Janikovszky Éva - Szalmaláng
E ​könyv főhőse, a derék, vidám Palócz Vera olyan, mint a többi hasonlókorú társa. Bizony, neki is hevesebben dobog a szíve, ha alkalma van személyes megismerni egy divatos színészt vagy karmestert. Aztán, ha egy szívélyes mosolyt, vagy komoly szót kap tőlük, máris szerelemről ábrándozik... Palócz Veránál az ábrándozásnak az a vége, hogy levelet ír. Csakhogy a levélnek különös sorsa lesz - hogy mi, azt a regényből tudja meg az olvasó.

Nemere István - A ​fantasztikus nagynéni
Talán ​nincs is olyan diák, akiben fel ne merült volna a vakáció első napjaiban: "Hej, nem sikerül, amit a szünidőre terveztem! Ez a nyár bizony már az ördögé!" Így kesereg ennek az érdekes regénynek a két főhőse is. Külföldi kalandozás helyett otthon maradással sújtja őket a szülői szigor, sőt a dolgot még egy nagynéni is súlyosbítani fogja... Aztán mintha csoda történne! Megérkezik a nagynéni, aki küllemében is, jellemében is egyaránt "fantasztikus", és ezzel megkezdődik ifjú barátainknak, Csabának és Hubának nem mindennapi vakációja.

Lucy Maud Montgomery - Anne ​otthonra talál
Az ​Anne történetéből készült filmsorozat olyan sikeres, hogy a tévécsatornák újra és újra műsorukra tűzik. Az olvasók pedig újra és újra kezükbe veszik ezt a megragadó kötetet. Marilla és Mathew, az idős testvérpár elhatározza, hogy örökbe fogadnak egy árvát, hogy segítsen nekik a ház körüli teendők ellátásában. A vonattal azonban a kért jókötésű fiú helyett legnagyobb megrökönyödésükre egy vézna, répavörös hajú kislány érekzik, akinek ráadásul be nem áll a szája. Első gondolatuk, hogy másnap visszaküldik a gyermeket az árvaházba, ám Anne úgy határoz, hogy maradni akar, hiszen a szigeten "oly tág tere nylíik a képzeletnek". Kezdeti vonakodásuk dacára Marilla és bátyja hamarosan már el sem tudják képzelni életüket a bátor, életteli, fantáziadús és zavarba ejtően őszinte kislány nélkül. Anne érkezése olyan gyökeres változásokat hoz életükben, amilyenekről még csak nem is álmodtak. A vörös hajú árva könnyes-vidám története világszerte rabul ejtette az olvasókat. Lucy Maud Montgomery életműsorozatának feledhetetlen darabja.

Erich Kästner - A ​két Lotti
Melyik ​gyerek nem gondolt még arra, mennyire jó lenne egy ikertestvér, aki úgy hasonlítana rá, hogy még az édesanyjuk sem tudná megkülönböztetni őket? Nos, Kästner regényében két ilyen kislányról van szó. Ráadásul még nem is ismerik egymást, mert szüleik régóta elváltan élnek, s egyik az apjánál, másik az anyjánál nevelkedik. Az ikrek egy gyermeknyaralóban találkoznak, és rájönnek, hogy testvérek. Hasonlóságuk sok mulatságos bonyodalmat okoz, de a két kislány komolyabb dolgot tervez: ki akarják békíteni az elvált szülőket, s ezért szerepet cserélnek. Hogyan viselkedik mindegyik a megváltozott élethelyzetében, és miképp sikerül tervük végrehajtása - erről szól A két Lotti könnyes-vidám története.

Nagy Katalin - Szív ​a kerítésen
"...Aztán ​megtörültük a csecsemőt. Viki törülte, én adogattam a kezébe, amit kért. Nem ment hibátlanul. A babaolaj és a hintőpor megkülönböztetésében csak az segített, hogy már tudok olvasni. Végre elkészültünk. A csecsemő elégedetten szuszogott. Én is. És gondolatban bocsánatot kértem Éva nénitől. Azt mondtam neki egyszer, ilyen nincs is valóságban, amit mi a filmben játszunk! Az a fiú tiszta tökfej, aki így fut egy lány után, én ugyan nem futnék... Hát nem is! Csak fürdetek. Ha ezt Éva néni látná!" A kamaszszerelem bonyodalmairól, meglepő fordulatairól szól ez a kedves, mulatságos történet.

Gárdonyi Géza - A ​láthatatlan ember
Gárdonyi ​egyik legnépszerűbb történelmi regénye, színes, ősi világot elevenít meg: a népvándorlás korának izgalmas, sorsdöntő fejezetét, Attila - hun királynak - mindent elsöprő uralmát és hirtelen halálát. Egy fiatal görög rabszolga, Zéta, Attila közelébe sodródik és krónikási hűséggel meséli el élményeit, tapasztalatait a hunok táborában. Ő maga művelt, nagytudású ifjú, íródeákja Priszkosz rétornak, aki a császár követeként indul Konstantinápolyból a Tisza partjára, Attila udvarába. Zéta szerint rettenthetetlen, vad harcosok élnek a hunok földjén, de asszonyaik sem akármilyenek. Van köztük egy, aki különösen kedves neki. Tőle tanulja meg, hogy az embereknek csak az arca ismerhető meg, igazi lényük rejtett, láthatatlan. Zéta nevet, rangot, vagyont remélve indul még a katalaunumi ütközetbe is, hogy méltó lehessen a hun főúr lányához. De Emőke számára csak egy csillag ragyog: Attila - akit halálakor önként követ a sírba.

Márai Sándor - A ​gyertyák csonkig égnek
Az ​1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény - az író stílusművészetének remeke - vakító élességgel világít a barátság, a hűség és az árulás örvényeibe. Két régi barát évtizedek után újra találkozik, s végigbeszélik az éjszakát. A múltra visszatekintve egyikükből vádlott, másikukból vádló lesz: egyikük annak idején elárulta, sőt majdnem megölte barátját, elcsábította a feleségét, örökre tönkretette az életét. Ám a tragédiát valójában nem alkalmi gyengeség okozta: egy világrend széthullása a hagyományos erkölcsi értékek megrendülését is jelenti. Lukács Sándor előadásában Teljes játékidő: 5 óra 28 perc.

Halasi Mária - A ​lépcsőháztól balra
A ​lépcsőháztól balra van egy régi mosókonyha: mesebirodalom a gyerekek számára. Itt nem kell elrakni a játékokat, itt lehet lármázni, rohangálni, falra firkálni. Külön világ ez: nem a felnőtteké, a gyerekeké. Itt verődik össze a kicsi csapat: Zsuzsi, Karcsú Peti, Eta meg Sóki. Mi történt attól a naptól kezdve, hogy a gyerekek felfedezték és megszállták ezt a zugot, mi történt addig, amíg birodalmuk kapuján megjelent egy nagy, rozsdás vaslakat, mely elzárta előlük a gyermekálmok, játékok korát...

Gergely Márta - A ​mi lányunk
A ​regény 1918-19-be vezeti vissza az olvasót. Színhelye egy nagy múltú, jellegzetesen dunántúli város. Itt lakik a könyv ifjú hősnője: a tizenkét éves Jakab Zsófi; nem a Belváros kosaras ablakú, előkelően zárkózott házainak egyikében, hanem kint, a város szélén, a hepehupás Ótemető utcában. De Zsófi azért gyakran megfordul a Belvárosban is, hiszen - szegény proletár kislány létére - az apácákhoz jár polgáriba. Zsófi szépre, jóra sóvárgó lelkét vonzza a gazdagok világa, mely annyival szebbnek, jobbnak tűnik a szemében, mint a magafajta szegények nyomorúságos élete. Azért tanul, hogy egyszer ő is olyan finom és művelt lehessen, mint a gazdagok, s az oltár előtt térdepelve, könnyekkel a szemében könyörög szíve alázatosságáért. Hiszen az a legnagyobb hibája - legalábbis Mater Marcella szerint -, hogy nem elég alázatos! Zsófi azonban hiába igyekszik, hiába tanul, eljön a nap, amikor Mater Marcella sátánnak bélyegzi őt, s kitiltják az iskolából. Nehéz próbatétel ez Zsófi számára. Minek éljen, ha nem tanulhat tovább, ha nem válhat különbbé, mint a többiek? A választ - sok tízezer hasonló sorsú munkásgyerekkel együtt - Jakab Zsófi is a születő Tanácsköztársaság új eszméitől kapja meg. Hogyan ismerkedik meg Jakab Zsófi a szegények igazságával? Hogyan alakul sorsa mint "munkásiskolásé"? Hogyan válik belőle a mi lányunk, aki a Tanácsköztársaság bukása után is megmarad azon a becsületes úton, melyet egy életen át követhet - erről szól Gergely Márta fordulatos, finom lélekrajzokban és erőteljes képekben gazdag új írása.

Ransom Riggs - Vándorsólyom ​kisasszony különleges gyermekei
"Fordulatos, ​megindító, sajátos hangulatú regény. Izgalmasan társítja a furcsa régi fényképeket a felejthetetlen történettel." John Green, a _New York Times_ újságírója, több sikerkönyv szerzője Egy rejtélyes sziget Egy elhagyott árvaház Egy különös fényképekből álló gyűjtemény Ez vár felfedezésre a _Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei_ című felejthetetlen regényben, amely a fantázia és a fotográfia elegyéből kever izgalmas olvasmányt. Történetünk kezdetén rettenetes családi tragédia indítja útnak a tizenhat esztendős Jacobot egy távoli, Wales partjai közelében lévő szigetre, ahol felfedezi Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekek számára alapított otthonának omladozó romjait. Ahogy Jacob végigjárja az elhagyott hálótermeket és folyosókat, rájön, hogy Vándorsólyom kisasszony gondozottjai nem csak különlegesek voltak, de talán veszélyesek is. Lehet, hogy nem véletlenül száműzték őket egy kietlen szigetre. És valamiképpen – lett légyen ez bármilyen valószínűtlen – talán még mindig élnek. Ez a nyugtalanító, réges-régi fényképekkel illusztrált regény élvezetes olvasmány felnőtteknek, tiniknek és bárkinek, aki élvezi a hátborzongató kalandokat.

Móra Ferenc - Rab ​ember fiai
Móra ​Ferenc elbeszélése az aranykort követő viszontagságos időkbe kalauzolja az olvasót. Mikor Apafi Mihályra került a fejedelemség sora, nehéz évek köszöntöttek az országra. Nagyváradon, Erdély kapujában a török volt már az úr. A Felső-Magyarországot és a fejedelemséget összekötő területsáv - az úgynevezett Részek, latinul Partium - nagy része a Habsburgok birtokába került. "Olyan világ járt akkor szép Erdélyországban - így az író , hogy mikor este lefeküdt a fejedelem, sose tudta bizonyosan, hogy fejedelem lesz-e még reggel, mire felébred? A német volt annak a megmondhatója, meg a török." A Szitáry testvérek története egy kalandos nyomozás fordulatait követi. A fejedelem palotájában látjuk őket először, majd elkísérjük a két fiút keresztül-kasul az országban. Bepillanthatunk velük az udvar hétköznapi életébe, a nagyurak világába, de megismerhetjük a rongyos bujdosók sorsát is. Szemügyre vehetjük a ravasz görög kereskedő házát csakúgy, mint a váradi basa fényűző palotáját. Megismerjük a várvédő vitézek életét és a szegény országúti vándorokét. Egyszer káprázatos keleti lakomának a vendégei közé képzelhetjük magunkat, másszor arra tanít bennünket az író, miképpen él a természet kínálta javakkal, gyökerekkel, magokkal a házatlan-hazátlan bújdosó.