A ​jövő körvonalai

Arthur C. Clarke - Mesék ​a Földről
Mi ​marad több ezer év múlva a földi civilizációból? Megérti-e a földi kultúrát a mérhetetlen messzeségből a Földre érkező idegen? Milyen új életformát talál magának a jövő embere itt a Földön? Milyen titokzatos jelenségeket kell megértenie, mi mindennel kell megbírkóznia annak, aki úgy határoz hogy nem hagyja le jó öreg bolygónkat? A tér- és időbeli korlátokat nem ismerő képzelőerővel megáldott Clarke a tudományos-fantasztikus irodalom egyik legolvasotabb művelője a Föld nevű planétát választotta számos írása színteréül, témájul, amelyek közül most a legjobbakat egy kötetben összegyűjtve olvashatja ennek a műfajnak minden rajongója.

Arthur C. Clarke - A ​nagy zátonyok kísértete
TITANIC...Ki ​ne ismerné ezt a nevet? Szinte hihetetlen, de annak ellenére, hogy a hajó 1912 óta nyugszik az Atlanti-óceán vizében, története, tragédiája mindmáig a "levegőben van". A műhold-adók egyre-másra mutatnak be Titanic-filmeket, Titanic-klub alakult, a gyerekek számára Titanic-modellek készülnek, a roncs 1985-ös megtalálása óta Londonban állandó kiállítás nyílt róla, s nemrég felröppent a hír, hogy egy japán cég megépítteti a pontos mását - szálloda céljára... Nem csoda, hogy Arthur C. Clarke, a tudományos-fantasztikus irodalom talán legnépszerűbb művelője, nagy öregje (2001 Űrodüsszeia) akinek életét, mint írja, végigkísérte és -kísértette a Titanic históriája és problematikája, utolsó regényét a Hajónak szentelte. A Hajónak, amely a Technika diadala volt, s amelyet első útján egyetlen fricskával a tenger fenekére küldött a Természet. A regény már a következő évezredben játszódik. Közeleg 2012, a Titanic elsüllyedésének századik évfordulója. Két konzorcium alakul, egy angol-amerikai és egy japán, hogy a jubileumra kiemelje a kettévált hajó egy-egy részét. Négy kilométer mélységből. Negyvenhatezer tonnát. A feladat rendkívüli, a módszerek kivételesek, a költségek iszonyatosak. És a verseny, bár "nemes", kérlelhetetlen. Kié lesz az elsőség, a dicsőség, a reklám? A japánokat a média lehetőségei , az angolokat családi okok is sarkallják. És talán mindkét felet, öntudatlanul, az a szándék is ösztönzi, hogy kiköszörüljék a csorbát, bebizonyítsák, hogy mégsem a Víz az úr... Telnek az évek, folynak a munkálatok. És peregnek az események - lélegzetelállító iramban, fordulatosan, színesen. Igen, nemcsak az a hihetetlen, mennyire "él" még ma is a Titanic, hanem az, hogy mennyire - változatlanul - eleven és friss az ősz mester fantáziája, milyen sokaságát tudja elővarázsolni az érdekes mozzanatoknak a Nagy Mágus: elsüllyedt szovjet tengeralattjáró kiemelését, óriáspolip-kalandot, mélytengeri kutatásokat, az üvegtechnika csodáit stb., stb. És persze emberi sorsokat is bemutat, amelyek összefonódnak a gigászi vállalkozással, s amelyek révén szintén bebizonyosodik, milyen modern, például a szexualitás terén, ez a hetvenkét esztendős ember. Toleráns. Megértő. Harmonizáló. Mert Clarke, aki egyformán elkötelezettje a Technikának és a Természetnek, a két T közé odaállít egy harmadikat: a Toleranciáét. A század elejének hódító dinamizmusa benne a századvég kiegyensúlyozó józanságává érett. Nem leigáznunk kell az anyagi világot, hanem megértenünk és megóvnunk. Ebben a szellemben fejezi be, bölcs leckével, regényét. És még valamire tanít meg: a Technika egyik legcsodálatosabb vívmánya, a számítógép nemcsak arra jó - többek között -, hogy rakétákat vezéreljen az emberiség fölé, hanem arra is,hogy egy csodálatos világot tárjon fel előttünk. a Mandelbrot-halmazról szóló rész igazi csemege a számítógép-rajongók egyre népesebb táborának. Ez a könyv jóval több, mint egy egyszerű sci-fi - valóban a jövő század regénye.

Arthur C. Clarke - Isten ​pörölye
A ​kozmikus jéghegy a Nap irányából érkezett, így közeledését senki sem vette észre, amíg az ég lángba nem borult. Másodpercekkel később a lökéshullám kétezer négyzetkilométernyi fenyőerdőt terített a földre, s világ körüli útjára indította a legnagyobb durranást, amekkorát a Krakatau kitörése óta emberi fül nem hallott. Ha az üstökös-töredék csupán két órányit késett volna évmilliós útján, tíz megatonnás robbanása letörölte volna Moszkvát a Föld színéről s megváltoztatta volna a történelmet. Időpont: 1908. június 30. Arthur C. Clarke legújabb regénye a huszonkettedik században játszódik. Központi témája egy aszteroida felfedezése és pályáról való kimozdítása, mielőtt még milliók életét követelve becsapódna a Földbe… A hatalmas, szénfekete aszteroida természetesen nemcsak tudományos-technikai problémákat vet fel: az új vallás, a „kriszlám” fanatikus hívei isteni üzenetet látnak benne – s csaknem meghiúsítják az eltérítésére tett bolygóközi kísérletet…

Arthur C. Clarke - Gentry Lee - Ráma ​II.
Az ​emberiség földön kívüli intelligenciával való első találkozása nem tudott fényt deríteni az idegenek eredetére és céljaira. A Rámával randevúzó, talányt talány után felfedező űrhajósok csupán egyetlen tényt tudtak biztosan megállapítani: a rámaiak mindenből hármat készítettek. Sokan ebből arra következettek, hogy a Naprendszert meglátogató idegen űrhajót további kettő fogja követni. És lám, igazuk lett: Hetven évvel az első csillaghajó után újabb Ráma dübörög a Föld felé! Hiába fogadja azonban az új jövevényt jóval felkészültebb emberi expedíció, mint elődjét, a randevú a második Rámával hamarosan baljós események sorozatába torkollik. Az új csillagközi vándor ugyanis -bár kívülről szakasztott mása az első Rámának- új kihívásokat kínál felderítőinek, akik nem biztos, hogy mindig a legbölcsebb módon reagálnak ezekre...

Arthur C. Clarke - Szigetek ​az égben
A ​fiatal Roy Malcolm egy televíziós vetélkedőn a világ legkáprázatosabb fődíját nyeri el: látogatást tehet az egyik, Föld körül keringő űrállomáson, és bepillantást nyerhet az ott szolgálatot teljesítő legénység életébe, munkájába. Roy megtapasztalhatja a súlytalanság csodáját, a szkafanderes űrséták lélegzetelállító izgalmát, a bolygónk légkörén kívül töltött mindennapok veszélyeit, sőt még egy filmforgatáson is részt vehet. Azt azonban nem is sejti, hogy e rendkívüli környezetben még rendkívülibb kalandok várnak rá, és mire látogatása véget ér, tapasztalt „űr-rókaként” tér majd haza a Földre. Az SF Hugo- és Nebula-díjas nagymesterének e korai regénye az olvasók ifjabb korosztályát szólítja meg. Nyaktörő iramú, izgalmas eseményekben bővelkedő története hiteles tudományos adatokra és elméletekre építkezik, és tartalmazza Clarke azóta híressé vált teóriáját is a geostacionárius pályára állított távközlési állomásokról. Kihagyhatatlan alapmű a fantasztikus irodalom szerelmesei számára, de azoknak is ideális, akik csak most kezdik az ismerkedést az SF csodálatos világával.

Arthur C. Clarke - Stephen Baxter - Elsőszülöttek
Az ​Elsőszülöttek a történelem kezdete óta szemmel tartották az emberiséget, és amikor a Föld elérte a 21. század fejlettségi szintjét, a tettek mezejére léptek. Először végrehajtották az Időtörést, és a bolygót apró darabkáiból újraalkotva kísérleti laboratóriumot hoztak létre egy párhuzamos világegyetem formájában, hogy közelebbről tanulmányozhassák a legkülönbözőbb korokból elhurcolt emberpéldányokat. Azután gigantikus napkitöréssel próbálták eltörölni civilizációnk utolsó nyomát is, de egy páratlan nemzetközi összefogásnak köszönhetően tervük nem járt sikerrel. Most, hogy a Föld végre kezd kilábalni a napvihar okozta természeti és társadalmi zűrzavarból, mind több baljós jel utal arra, hogy az Elsőszülöttek még nem adták föl elpusztításunkra szőtt terveiket. Vajon ezúttal milyen kozmikus „végső megoldást” főztek ki galaktikus boszorkánykonyhájukban? Egy biztos csak: az emberiség túlélésének kulcsfigurája Bisesa Dutt, az egykori ENSZ-katona, aki évtizedes krioálmából ébredve hirtelen ismét az események középpontjában találja magát, élő kapcsot képezve a Föld és a párhuzamos világban új utakat járó párja, a Mir között. Az angol és az egyetemes SF-irodalom két szupersztárjának fantáziája nem ismer határokat, aprólékosan kidolgozott Időodisszeia-ciklusuk befejezéseként egy lélegzetelállító izgalmakat tartogató akcióregényt alkottak, amely azonban a technikai csodák és a pergő cselekmény mellett fontos gondolatokkal is szolgál. "Az _Elsőszülöttek_ a trilógia leginkább clarke-i kötete. Emlékezetünkbe idézi azokat a klasszikus történeteket, amelyek eredetileg megszeretették velünk az SF-et." - Locus "A szerzők ravaszul illesztgetik össze az elképzelt jövő történelmének kirakós-darabkáit, lendülettel és nagy gonddal szőve csábító hálójukat az olvasó köré." - SciFi Weekly

Arthur C. Clarke - Az ​őrszem
....kissé ​késő azon tűnődnöm, miért váltam íróvá, vagy azon törnöm a fejem, kínálkozott-e valaha igazi választási lehetőségem. Ezt valószínűleg a génjeim határozzák meg ugyanúgy, mint a szemem színét vagy a fejem formáját. De hogy miféle író lettem, más kérdés: gyanúm szerint ebben a véletlen és a környezet játszott egyaránt döntő szerepet... ...Egy régebbi évszázadban valószínűleg a tengerről írtam volna történeteket. De olyan korban születtem, amikor az ember először kezdte komolyan fontolgatni, hogy elhagyhatja bolygóbölcsőjét, így az én képzeletem is a világűr felé indult kalandozásra...

Arthur C. Clarke - Stephen Baxter - Régmúlt ​napok fénye
Mi ​lenne, ha a világon minden esemény visszanézhetővé válna? Hozzáférhetővé válna az az információ, hogy ki gázolt cserbenhagyásosan az előző héten, éppúgy, mint az, hogy mi történt meg valójában a bibliai események közül. Amikor a féregjárat-technológián alapuló időlencse találmánya nyilvánosságra kerül, mind szélesebb igény mutatkozik a használatára. Házastársi viták kibogozására, bűnesetek felderítésére vagy akár puszta nosztalgiázás céljaira is igénybe venné a Föld szinte teljes népessége. De vajon az emberek kezébe adható-e egy ilyen kényes eszköz, amely fenekestül fordíthatja föl nemcsak mindennapi életünket, de egész történelemszemléletünket is? A két díjnyertes SF-szerző közös műve egszerre kalandos és filozofikus történet az információ szabadságáról és az igazság szubjektivitásáról.

Arthur C. Clarke - A ​Mars titka
Az ​emberiség túljutott az űr meghódításának első korszakán, a Föld körül keringő orbitális állomásokról továbblépett a Naprendszer szomszédos égitestjeire. Martin Gibson, a sikeres SF-író a Marsra utazik, hogy beszámoljon az ottani kolónia életéről. Megérkezve azonban egyre több furcsasággal szembesül. A telep vezetői, akik eredetileg a hírverés által minél több embernek akartak kedvet csinálni az áttelepüléshez, most titkolózni látszanak. Sem a bolygó, sem az ott élők nem egészen olyanok, amilyennek az író várta őket. Lehet, hogy a Mars korántsem annyira lakatlan, mint korábban hitték? És vajon miért nyilvánították hirtelenjében karanténná Phobos nevű holdját? Az SF világszerte legismertebb nagymestere kicsit saját magát, álmait és vágyait írta bele ebbe a korai regényébe, amely döbbenetesen előlegezi meg későbbi munkásságának legmaradandóbb ötleteit, motívumait.

Arthur C. Clarke - Frederik Pohl - Végső ​bizonyítás
Pierre ​de Fermat francia műkedvelő matematikus 1637-ben ezt írta egy tudományos kötet margójára: "Egy köböt pedig lehetetlen szétbontani két köbre, egy negyedik hatványt két negyedik hatványra, és általában a négyzet kivételével egy hatványt ugyanolyan két hatványra. Erre találtam egy valóban csodálatos bizonyítást, de a lapszél túl keskeny ahhoz, hogy befogadja." Mivel megoldását máshol sem jegyezte föl, útjára indított egy legendát, amely évszázadokon keresztül kísértette a matematikusokat. A "Nagy Fermat-sejtés" bizonyítása végül 1995-ben sikerült Andrew Wilesnak, de csupán olyan eszközökkel, amelyek a 17. századi tudósnak nem álltak rendelkezésére. Amikor egy lelkes fiatal Sri Lanka-i fiú, Randzsit Szubramanian rábukkan az eredeti megoldásra, világszerte zseninek kiáltják ki, hírnév és vagyon hull az ölébe, de boldogsága nem tart sokáig. A legkülönbözőbb hatóságok és titkos szervezetek akarják soraikba toborozni, hogy kihasználhassák rendkívüli matematikai tehetségét. És mindeközben egy hatalmas idegen flotta tart a Föld felé, hogy elpusztítsa a magenergia birtokába jutott, potenciálisan veszedelmes új fajt. Az emberiségnek saját maga és a galaxis többi értelmes lénye számára is be kell bizonyítania, hogy érdemes a fennmaradásra. Es ebben az újabb bizonyításban is kulcsfontosságú szerep jut Randzsitnak. Az SF két Nagymesterének közös meséje maga is bizonyíték arra, hogy jövőnk záloga a tudomány és a racionális gondolkodás. Mert az emberi elménél, ha jó célra használják, nincs csodálatosabb.

Arthur C. Clarke - Stephen Baxter - Napvihar
„Újabb ​fergeteges kaland, már alig vártuk.” − New York Times Book Rewiew „Azoknak, akik a fantasztikus regényekben is szeretik a jól megalapozott tudományt és a problémamegoldásra kész embereket.” − Publisher Weekly 2037. június 9. Bisesa Dutt, az ENSZ békefenntartó erőinek hadnagya felbukkan Londonban, öt évvel azután, hogy átzuhant egy párhuzamos világba. Csakhogy a Földön eközben mindössze egyetlen nap telt el, és látszólag senki nem tud arról a jelenségről, amely a bolygó körül darabjaira törte a téridőt. Aztán egy rekordméretű napkitörés szinte megbénítja az emberi civilizációt, és a csillagászok közlik, ez még csak előfutára volt a fenyegető igazi katasztrófának. Megakadályozható-e a világégés, különösen ha kiderül, hogy egy idegen értelem mozgatja a háttérből a szálakat? Az SF két élő klasszikusa tovább szövi lebilincselő meséjét az emberi faj újabb Odisszeiájáról, amelyben régről ismert, emlékezetes fordulatok váltogatják egymást kiszámíthatatlanul sorjázó, eredeti ötletekkel.

Arthur C. Clarke - 3001 ​- Végső űrodisszeia
Ezer ​év telt el a titokzatos holdi monolit megszólalása és a Discovery-expedíció szerencsétlensége óta. Az új világkorát érő emberiség horizontján azonban viharfelhők gyülekeznek. Nyugtalanító felfedezések utalnak arra, hogy az űrben az értelem csodáját elvető idegenek még korántsem tekintik befejezettnek kísérletüket, és végső céljuk a Föld számára akár a pusztulást is jelentheti. Civilizációnk sorsát egyetlen ember tartja a kezében... csakhogy ő már ezer éve halott!

Stanisław Lem - Béke ​a Földön
Hogy ​az egyre követhetetlenebb fegyverkezési versenyt megfékezzék, a Föld kormányai összefognak, és valamennyi tömegpusztító eszközt kitelepítik a Holdra. Bolygónk egéről elvonulnak tehát az állandó háborús veszély fenyegető fellegei, és beköszönt végre a béke. Ám az önreprodukáló, értelmes fegyverek holdi magányukban talán mindent megsemmisítő bosszúhadjáratra készülnek. Az emberiség csak egyetlen módon bizonyosodhat meg efelől: Valakinek föl kell utazni oda. És ki lehetne alkalmasabb a feladatra, mint a minden lében kanál Ijon Tichy? Csakhogy a Föld kémje maga is fegyverré válik a fegyverek kezében, és mire visszatér, már maga sem tudja, kinek dolgozik valójában.

Arthur C. Clarke - Stephen Baxter - Az ​idő szeme
"Fergeteges ​kaland." - New York Times Book Review "Fantasztikusan szórakoztató... egy történet, amely rabul ejt azzal, hogy drámaian dolgozza fel az emberi lét alapkérdéseit... Ezt a könyvet nem lehet letenni, hiába is kéne enni, aludni vagy dolgozni." - Chicago Tribune Ahogy a titokzatos, idegen eredetű Szemek föltűnnek a Föld körül, az idő és a tér szilánkokra hasad. Így találkozik egy 21. századi ENSZ békefenntartó helikopter legénysége a brit gyarmati hadsereg viktoriánus katonáival, egy visszatérő Szojuz-kabin űrhajósai pedig Dzsingisz kán hódító mongoljaival. A különös össztörténelmi tabló szereplőit egy rejtélyes rádióadás Babilon ősi városába vonzza, ahol elkerülhetetlenné válik a különböző korok végzetes összecsapása. Az SF irodalom két nemzedékének két zsenije összefogott, és az eredmény egy olyan mű lett, amely a legmodernebb tudományos elméleteket vegyíti az örökzöld kalandtörténetek egzotikumával és izgalmaival. Semmi kétség, Clarke és Baxter közös új regényét hamarosan a klasszikusok között emlegetik majd.

Arthur C. Clarke - Birodalmi ​föld
A ​Titán a Szaturnusz egyik legtávolabbi holdja, ahova eljutott az ember, és ahol az egykori telepesek 2276-ra már jól működő kereskedőtársadalmat teremtettek. A szigorú rendre és békére a Makenzie-dinasztia ügyel kényesen. Nincs nehéz dolguk, hiszen a jövő kiszámítható, különösen akkor, ha a dinasztia éles eszű, hűvös logikájú tagjai szinte egyformák. Csakhogy Duncan, a legifjabb Makenzie mégis másképp viselkedik, amikor a legendás óvilágra, a Földre érkezik, hogy a dinasztia utánpótlásáról gondoskodjék. Talán a nagymama titokzatos kristályai, elejtett félszavai, a gyermekkor emlékei teszik, de Duncan másként gondolkodik barátságról, szerelemről, csalódásról, reményről és jövőről. Meglehet hogy ő sejti jobban a távolabbi jövőt.

Arthur C. Clarke - Mélység
A ​jövő óceánjában tengeralattjárók terelnek bálnacsordákat, nagyüzemi planktonbegyűjtés folyik, egyszóval a mezőgazdaság rutinfeladatait végzik, csak merőben új környezetben. És ez a környezet egyáltalán nem mentes a veszélyektől. Walter Franklin űrhajós volt, de egy baleset miatt visszakényszerült a Földre. Új munkájának a tengerművelést választja, de az átállás nem megy zökkenőmentesen. A ranglétra legaljáról kell fölkapaszkodnia, s közben megismerkedni a tenger alatti világ csodáival és rejtélyeivel. Az SF Nagymesterének e műve ma, amikor éhezők millióinak nem jut élelem a Földön, időszerűbb, mint valaha. A regény mostani, legteljesebb kiadása tartalmazza a szerző előszavát, valamint az eredeti novellát is, amely a történet alapjául szolgált. "Arthur C. Clarke korunk egyik legnagyobb zsenije." - Ray Bradbury "Gyönyörű és izgalmas mű. Egyedülállóan kelti életre a jövő világát. Az egymást követő válsághelyzetek miatt egyszerűen letehetetlen." - Sunday Times "Az űrkorszak prófétája szól hozzánk." - New Yorker

Stanisław Lem - Stanisław ​Lem teljes science-fiction univerzuma II.
Valószínűleg ​az idén elhunyt Stanisław Lem volt a klasszikus tudományos fantasztikus irodalom egyik utolsó élő képviselője. Bár történetei között nincs két ugyanolyan, a volt szocialista országok egyik legmarkánsabb, legkarakteresebb szerzője. Minden műve feszegeti a műfaj kereteit, utópiái egyben antiutópiák, kacagtató meséi mélyéről a „keleti blokk” legélesebb hangú társadalomkritikusának hangját halljuk, drámai feszültségű űrhajóstörténetei pedig valójában filozófiai vagy morális kérdéseket feszegetnek. S míg a műfajokkal játszik, magabiztosan, mégis alázattal és végtelen bölcsességgel keresi a válaszokat azokra a végső kérdésekre, melyek mindannyiunkat foglalkoztatnak: az ember, a világegyetem és Isten mibenlétére. Összes SF történetét bemutató sorozatunk tematikus rendezését, a művek sorrendjét maga az író állította össze. A második kötet a _Pirx pilóta kalandjai_, _A kudarc_, _Kiberiáda_ és az _Amiről a robotok mesélnek_ c. könyveket tartalmazza, kibővítve számos olyan írással, melyek magyar nyelven most látnak először napvilágot.

Arkagyij és Borisz Sztrugackij - Borisz Sztrugackij - Nyugtalanság
A ​Pandora bolygó teljes egészében dzsungellel borított kontinensén csak egyetlen hely emelkedik a fák koronája fölé: egy magányos sziklaszirt, amelyen a földiek kutatóállomása fölépült. Leonyid Gorbovszkij is a bázis dolgozója, de míg társai szívesebben foglalkoznak az egzotikus vadászkalandokra vágyó turistákkal, ő megszállottan tanulmányozza az erdőt és annak emberi elmével szinte felfoghatatlan élővilágát, mert úgy érzi, valami készül odalent, valami véget fog vetni a bolygó látszólag méltóságteljes nyugalmának. Korábban több embernek is nyoma veszett a rengetegben, és noha a hivatalos álláspont szerint halottnak nyilvánították őket, van, aki még reménykedik visszatértükben. A felderítők időnként meg-megpillantanak humanoidokat a fák között, de hogy ezek vajon az eltűntek, vagy valami helyi civilizáció képviselői, mindeddig nem sikerült kideríteni. A Sztrugackij fivérek kisregénye eredeti formájában évtizedekig nem jelenhetett meg, csupán újraírt változatban. Kötetünk mindkét változatot tartalmazza, ami érdekes lehetőséget ad az összevetésre. További kuriózum, hogy az eredeti mű számos hasonlóságot mutat James Cameron Avatarjával, bár ebben nem a kapzsi emberiség csap össze egy természeti világgal, hanem mi csupán szemlélői vagyunk az idegen ökoszisztéma belső konfliktusának.

Arthur C. Clarke - 2061 ​- Harmadik űrodisszeia
Évtizedek ​teltek el a holdi Monolit és a földönkívüli szupercivilizáció felfedezése óta. Bolygóink egén azóta két nap világít, és a Jupiter egyik kísérőjéből egy újszülött értelem bölcsője lett, tiltott terület az ember számára. Dr. Heywood Floyd, a kozmikus lavinát elindító egykori küldetés földi irányítója jócskán megöregedett. Izgalmaktól mentes életébe némi színt akar vinni egy utolsó kirándulással a Naprendszerbe visszatérő Halley-üstököshöz, de a sors mást tervez számára: hirtelen ismét világrengető események középpontjában találja magát, ahol az emberi kapzsiság és a kifürkészhetetlen idegen gondolkodás útjai keresztezik egymást – végzetes következményekkel. Űrhajóeltérítés, kényszerleszállás és egy rendkívüli mentőakció története a világhírű Űrodisszeia-sorozat harmadik kötetében, mely mesteri módon készíti elő a tetralógia méltó lezárását. A regény felfrissített, javított kiadása minden olvasójának új, feledhetetlen élményt kínál.

Philip K. Dick - Szabad ​Albemuth Rádió
Az ​1960-as évek végén egy tehetségtelen, paranoiás ember jutott be a Fehér Házba, és egész Amerikát gonosz háborúra uszította egy képzelt belső ellenség ellen. Philip K. Dick – aki ezúttal szereplője saját regényének – azon igyekszik, hogy ne legyen ő is a háború áldozata. Közben a legjobb barátja, Nicholas Brady egy földönkívüli entitás adását fogja, aki talán maga Isten, és azt akarja tőle, hogy döntse meg az Elnök rémuralmát. Posztumusz megjelent regényében Philip K. Dick a Kamera által homályosan és a Valis regényeinek témáját összeolvasztva, vad, szenvedélyes művet alkotott, amely az Egyesült Államok történetének egy alternatíváját kínálja. A Szabad Albemuth Rádió fojtogatóan izgalmas, komoran humoros, és annyi összeesküvés-elméletet vonultat fel, hogy az még a legedzettebb paranoiást is megbizsergeti.