Huszárik ​Zoltán

Dániel Ferenc - Milos ​Forman
Igen ​fiatalon elárvult, mert a szüleit megölték az auschwitzi koncentrációs táborban, a cseh ellenállásban való részvételük miatt. A háború után Miloš a Poděbrady város iskolájába járt, ahol iskolatársa volt Václav Havel is. Később filmrendezést tanult a prágai filmművészeti iskolában 1951–1956 között. A Varsói Szerződés csehszlovákiai invázióját követően, 1968-ban az Egyesült Államokba emigrált. A kezdeti nehézségek ellenére új hazájában is rendezni kezdett, és első sikerét Ken Kesey Száll a kakukk fészkére regényének filmadaptációjával érte el 1975-ben: 5 Oscar-díjat kapott, köztük a rendezésért járót is. Másik nagy sikerű filmje az Amadeus, amely 8 Oscart kapott 1984-ben. Wikipédia

Muhi Klára - Perlaki Tamás - Werner ​Herzog
A ​gyakran a német filmművészet romantikus látnokának nevezett Werner Herzog a kalandor, csavargó és fenegyerek rendező jelképes figurája lett. A róla készült dokumentumfilmek - melyek közül a leghíresebb a Les Blank-féle Burden of Dreams ("Az álmok terhe", 1982) - egyaránt megszállott, félőrült művésznek ábrázolják, aki képes kockára tenni az életét egy filmért. Főszereplői, a lázadó álmodozók és eretnekek, fanatikusok és mániákusok mind a független rendező alakmásolatai, aki minden nehézség ellenére megpróbálja valóra váltani elképzeléseit. Minden filmje a másságot kutatja és engedi érvényesülni; a legtöbb egzotikus tájakon játszódik, például a dél-amerikai dzsungelben, mint az Aguirre, Isten haragja (1972) vagy Afrikában, mint a Cobra Verde (1987). Még szűkebb pátriája, Bajorország is mint a modern kor előtti, távoli vidék jelenik meg (Üvegszív, 1976). Az, hogy filmjei felölelik az egzotikus és primitív tradíciókat, egyben azt is jelenti, hogy radikális, gyakran apokaliptikus kritikát gyakorolnak a nyugati civilizáció és a benne uralkodó racionalitás felett.

Fábián László - Gyarmathy ​Lívia
1964-ben ​végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Első játékfilmjét – Ismeri a Szandi mandit? – 1969-ben rendezte. Dokumentumfilm-rendezőként is jelentős műveket alkotott. Filmjeit nemzetközi fesztiválokon világszerte vetítik. Több mint 30 nemzeti és nemzetközi filmes díjjal jutalmazták alkotásait.

Hollós Adrienne - Carlos ​Saura
Carlos ​Saura spanyol filmrendező és fényképész, Luis Bunuel tanítványa. Munkássága 2 részre tagolódik. Az első része többnyire a Franco diktatúra utolsó éveire esik. Munkásságának második részében úgynevezett flamenco filmek, táncfilmek, melyben érdekesen keveri a realitást a táncdarabban megjelenő realitással, érdekes hangulatot teremtve, mintegy velejére hatolva az eredeti mű készülésének titkaiba.

Karcsai Kulcsár István - Szabó ​István
Szabó ​István (teljes neve Szabó István Tamás) (Budapest, 1938. február 18.) Oscar-díjas és Kossuth-díjas magyar filmrendező, kiváló művész. A magyar filmművészet európai hatású és rangú alkotója. Mephisto című filmje a legjobb idegen nyelvű film kategóriában Oscar-díjat nyert.

Dániel Ferenc - Gian ​Maria Volonté
Gian ​Maria Volonté (Milánó, 1933. április 9. – Florina, 1994. december 6.) olasz színész, aki Sergio Leone dollár-trilógiája első két részének (az Egy maréknyi dollárért és Pár dollárral többért című spagettiwesterneknek) köszönheti világhírnevét. Olaszországban az itáliai Laurence Olivierként tartják számon, a maga korában az élő olasz színész-legenda volt. Wikipédia

Megyeri Lili - Rainer ​Werner Fassbinder
Rainer ​Werner Fassbinder (Bad Wörishofen, 1945. május 31. – München, 1982. június 10.) német filmrendező, producer, színműíró, az anti-színház (Antitheater) megalapítója.

Muhi Klára - Perlaki Tamás - Wim ​Wenders
Wim ​Wenders (eredeti nevén: Ernst Wilhelm Wenders) (Düsseldorf 1945. augusztus 14. –) német filmrendező, forgatókönyvíró, a nyugatnémet újhullám második generációjának tagja.

Ismeretlen szerző - Wim ​Wenders
Wim ​Wenders (1945) német filmrendező a kortárs filmművészet egyik legismertebb és legkedveltebb alakja. Filmjei - A dolgok állása; Párizs, Texas; Berlin felett az ég; A világ végéig; Lisszaboni történet; Az erőszak vége - a legutóbbi években figyelemre méltó szereplői a leghíresebb filmfesztiváloknak és a világ moziműsorainak. Kevésbé ismert azonban, hogy Wenders, aki Fassbinderrel és Herzoggal együtt indult, kezdettől rendszeresen írt kritikákat, reflexiókat, tanulmányokat a filmről és a rockzenéről. Írásaiban mindenekelőtt a képek logikáját és a filmnyelvi elbeszélés új lehetőségeit keresi, de érdeklik az új, elektronikus technikák éppúgy, mint a film, az európai film sorsa változó, naponta új arcát mutató vizuális környezetünkben.

Karcsai Kulcsár István - Michelangelo ​Antonioni
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tarján Tamás - Bessenyei ​Ferenc
„Nem ​volt gyerekkorom, nem volt ifjúságom! Én akkor születtem, amikor bekerültem a színházba. Attól kezdve lehetett életemet nyomonkövetni, onnantól kezdve van értelme figyelemmel kísérni. Nem tartozik senkire, ami addig történt velem.” Közel 80 filmben és megszámlálhatalan tévéjátékban volt főszereplő. Orgánuma, szuggesztív egyénisége, elementáris erejű szerepformálása, humora, intellektuális ereje, kitűnően érvényesült klasszikus hősök megformálásában, színpadon és filmen egyaránt. wikipedia

Nádasy László - Fábri ​Zoltán
Kossuth-díjas ​magyar film- és színházi rendező, színész, díszlettervező, forgatókönyvíró, főiskolai tanár; festőművész, grafikus.

Karcsai Kulcsár István - Vittorio ​De Sica
"Én ​csak egyféleképpen tudok filmet csinálni. Csak egy alkotó vénám van. És ahhoz hű maradok. Nem érdekelnek új hullámok, divatok, én az emberek érzemeire akarok hatni, az érzelmek pedig időtlenek, nem mennek ki a divatból, ma éppen olyanok, mint száz évvel ezelőtt. Hogy lépést tartsak a divattal, pornográf filmeket kellene forgatnom, közönségeseket, mint amilyenek ma futnak? Álljak be a többiek közé? Én az időn kívül álló filmjeimmel öt Oscart nyertem, az utolsót a Finzi-Continiékkel, amelyért hetvenévesen tüntettek ki. Nos? Ennek ellenére azt kellene gondolnom, hogy tévedtem? Hogy meg kellene újulnom? Ha egy Oscart sem kaptam volna, akkor sem gondolnám. Mert én hiszek abban, amit csinálok."

Veress József - Kovács ​András
Veress ​József jóvoltából most (először) magyarul is olvashatunk kismonográfiát Kovács András filmrendezőről. A tizennégy fejezetből álló kötet lehetőség arra, hogy hézagos tudásunkat valódi ismeretekre cseréljük. Szigorú időrendiség lesz kalauzunk a megismerésben. A precizitás és a vélemények ütköztetésének elve vezérelhette Veress Józsefet, amikor – az „egy fejezet egyenlő egy film” tagolásban – a művek egyenkénti vizsgálatánál a rendezői nyilatkozatot és a szakkritika megállapításait saját véleményével szembesíti. Ez a módszer következetesen végigvonul a könyvön. (Egyes fejezeteinél azonban a szerző rovására, hiszen a megjegyzések, ellenérvek nélküli terjedelmesebb rendezői interjúk, sajtókritikai idézetek esetében puszta közvetítői szerepre kárhoztatja magát. Az idézetek halmozása talán éppen a Kovács András-i életművet megalapozó filmnél, a Nehéz emberek bemutatásánál a legszembetűnőbb.) Varga András

Csengery Judit - Greta ​Garbo
Nem ​egy filmcsillag vált már életében legendává. De a filmvilág összes csillagai közül csak egyről tudunk, akinek karrierje csúcsán volt ereje hátat fordítani a filmiparnak, mely naggyá tette, s akinek neve 45 évvel visszavonulása után is mindenkiből érdeklődést vált ki: GRETA GARBO. A zárkózott, kissé félszeg svéd lánynak, aki áruházi eladóból lett hihetetlen rövid idő alatt a filmtörténet egyik legnagyobb hatású egyénisége, élete csupa ellentmondás, állandó menekülés a számára terhes nyilvánosság elől. Hollywood megteremtette mítoszát, felismerte szépsége vonzerejét, de igazi színészi kvalitásait sohasem eléggé. A könyv Garbo aránylag rövid, de állandó feszültségekkel és fordulatokkal teli pályafutását eleveníti fel, mely egybeesik az amerikai film nagy felfutásának izgalmas korszakával. Szerzője Csengery Judit, rádióműsoraiból is (színész-életrajzok, zenés színházi beszámolók, külföldi kulturális tudósítások) jól ismert színész-előadóművész. Garbo életét a színházi szakember szemével látja, számos filmtörténeti érdekességgel hozva közelebb egy időszakot, melynek Garbo eszményképe volt,. Hogy a Garbo-filmek ma is sikeresek, az talán egyedülálló személyisége mágikus hatásában rejlik, arcának felejthetetlen szépségét e könyv számos fényképe idézi fel.

Deák Attila - Ruttkai ​Éva
Ruttkai ​Éva (született: Russ Éva, Budapest, 1927. december 31. – Budapest, 1986. szeptember 27.) Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő, A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze és Kiváló Művésze. Ruttkai Ottó és Ruttkai Iván testvére, Gábor Miklós színész felesége, majd Latinovits Zoltán élettársa. Díjai Jászai Mari-díj (1955, 1959) Kossuth-díj (1960) Érdemes művész (1966) Kiváló művész (1971) Varsányi Irén-emlékgyűrű (1971) SZOT-díj (1984)

Gyertyán Ervin - Jancsó ​Miklós
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemes Károly - Greta ​Garbo
Nemes ​Károly Greta Lovisa Gustafsson Stockholmban született. Szülei nem sokkal azelőtt települtek át a fővárosba. Anyja paraszti származású volt, míg apja a köztisztasági hivatal munkatársaként dolgozott. Greta az öt gyermek közül harmadiknak született. Apja hosszú betegsége és korai halála – Greta csak tizenhárom éves volt akkor – rányomta bélyegét a család életére. Mint a nyomorban élőkkel gyakran megesik, Gretában is – nyilván védekezésképpen – kialakult valamifajta büszkeség és ezzel együtt arra való törekvés, hogy ne szoruljon más segítségére. Egy fodrászüzletben talált munkát, s ottani keresetéből néha megengedhette magának, hogy hódoljon egyetlen szenvedélyének, a színházba járásnak. Ehhez valamivel több lehetőséget nyújtott, amikor elárusítónő lett egy áruházban. Azt, hogy valójában színésznő szeretne lenni, titkolta a környezete előtt. A véletlenek sorozata révén azonban hamarosan azzá vált.

Kárpáti György - Csákányi ​László
Új ​sorozatot indítunk az Ország-Világ kiskönyvtárában, e könyv ennek a sorozatnak az első kötete. Színészekről szeretnénk szólni, élő és elhunyt neves művészekről. Tervünk, célunk, hogy az olvasók jobban megismerjék kedvenceik életét, pályafutását. Szó esik majd a szakmai kérdésekről, a mesterségről vallott nézeteikről, magánéletükről, felidézzük a sikereket és fiaskókat, örömeiket és gondjaikat, megszólaltatjuk pályatársaikat, hozzátartozóikat. Minden kötetet számos fotó illusztrál.

Kőháti Zsolt - Tolnay ​Klári
Tolnay ​Klári, eredetileg Tolnay Rózsi (Budapest, 1914. július 17. – Budapest, 1998. október 27.) Kossuth-díjas magyar színművésznő, A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze és Kiváló Művésze, Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.