Módszerek ​a tanulási zavarok csoportos szűrésére és korrekciójára

Kalamár Hajnalka - Tíz ​alkalom - Tanulási zavarok korrekciójához kapcsolódó fejlesztő program tapasztalatai és lehetőségei
Az ​iskolai teljesítményzavaroknak azt a speciális problémakörét, az ún. „tanulási zavarok” (más megnevezések szerint „tanulásképtelenség”, sőt... „hiperaktívitás”, „MCD”, „tanulási alkalmatlanság”…stb.) területét vizsgálta az ELTE BTK – akkor még – Fejlődés- és Neveléslélektani Tanszék, 1980-tól kezdődően, Porkolábné dr. Balogh Katalin vezetésével. A kutatás kezdeti fázisában egy longitudinális vizsgálat keretében próbáltuk kialakítani azt a teszt-battériát, amellyel iskolakezdés előtt kiszűrhetők azok a gyerekek, akik feltehetően tanulási zavarokkal fognak küzdeni. A szűrő és diagnosztizáló vizsgálatokról, azok eredményeiről több publikáció is beszámolt. Az ezt követő időszakban a fejlesztő programok kialakításán dolgoztunk. A munka során megpróbálkoztunk a szerteágazó problémakör különböző szintjeihez kapcsolódó konkrét fejlesztő-korrekciós programok kialakításával. Az én célom az volt, hogy olyan programot alakítsak ki, amely a kognitív szférán túl a tanulási zavarokkal küzdő gyerekek személyiségének, énképének alakulását is befolyásolja. A fejlesztés kezdetben pszichológus-pedagógus kettős vezetésével működik, megfelelő körülmények esetén a pszichológus később csak a „tanácsadó” szakember, a „szupervizor” szerepében dolgozik, és a fejlesztés egyértelműen a kiképzett pedagógus feladata, hatásköre. Ebben a tanulmányban ezzel a fejlesztő eljárással foglalkozom, ismertetem annak -konkrét programját, -az egyes, már lezajlott csoportfoglalkozások egyedi tapasztalatait, amelyek azonban általános tanulásokat hordoznak, -azokat a kérdéseket, amelyek a csoportprogramokban felvetődtek, és amelyek adott esetben a program módosítását, ill. a programvariációk kialakítását sugallják. -javaslatot teszek a fejlesztőprogram elhelyezésére az iskolapszichológus eszköztárában.

Gyenei Melinda - Tanulási ​zavarok korrekciója a tanórákon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Porkolábné Dr. Balogh Katalin - Készségfejlesztő ​eljárások tanulási zavarral küzdő kisiskolásoknak
Az ​iskolában a tanulás az a kulcsfontosságú tevékenység, mely forrása és alakítója az interperszonális kapcsolatok szerveződésének, realizálási területe a pedagógus és a gyermek együttműködésének. A tanulás eredményessége szemléletes mutatója az iskola munkájának. Érthető tehát, hogy a tanulás sikere közös érdeke és célja mind a pedagógusnak, mind az iskolás gyermekeknek. A pedagógusok legfőbb törekvése, hogy megteremtsék a gyermekek számára az értelmes tanulás feltételeit, ezáltal biztosítva mentális fejlődésük optimális ütemét. A siker másik feltétele a gyermek érettségében, tanulásra alkalmas személyiségében keresendő. Korábbi diagnosztikai szűrőeljárások kialakítását célzó vizsgálataink eredményei azt mutatták, hogy bizonyos típusú tanulások zavarok okai a perceptuo-motoros funkciók fejletlenségében, illetve ezeknek a funkcióknak a diszparitásában, integrációs zavarában keresendők. (P. Balogh, 1985, P. Balogh – J. Kósa, 1986)

Fodorné Földi Rita - Testnevelési ​játékok a tanulási zavarok prevenciójában és korrekciójában
Arra, ​hogy valójában hány gyermeket érint a fent jelzett probléma, nincs igazán pontos adatunk. Mégis a nemzetközi és hazai vizsgálatok alapján az iskoláskorú gyermekek mintegy 10-15%-a az, akik a tanulási zavar kategóriába sorolható. A tanulási zavar súlyosan érinti a személyiségfejlődés egészét, hiszen ebben az életkorban a gyermek a teljesítményén keresztül próbál elismerést szerezni magának, és ha teljesítménye kudarcra van ítélve, akkor Erikson szavaival élve „fogyatékosság és elégtelenség” érzése alakul ki benne. A probléma súlyossága és időszerűsége indokolja, hogy a már korábban kidolgozott eljárások mellett újabbakat is alkalmazzunk, illetve a meglévőket kiegészítsük. Úgy gondolom, hogy a fejlesztésként megjelölt valamennyi terület – mozgásfejlesztés, testsémafejlesztés, percepciófejlesztés és a verbalitás fejlesztése is – hatékonyan valósítható meg testnevelési játékok felhasználásával. A testnevelési játékok a gyermek elsődleges tevékenységébe illeszkedve biztosítják azokat a változatos ingerfelvételeket, amelyek a biológiai fejlődés és érés alapját képezik. A játékban megvalósul a szenzoros-perceptuális és motoros rendszerek közötti interakció, mivel a mozgás közben a gyermek a szenzoros percepcióhoz igazítja mozgásválaszait. A játék folyamán fejlődnek a pszichikus alapfunkciók, és mivel mozgás közben az egyes érzékszervekből származó információk is kapcsolatba kerülnek egymással, fejlődik az érzékek közötti asszociáció, az interszenzoros integritás. Mivel a testnevelési játékok a szabályok változtatásával könnyíthetők és nehezíthetők, lehetőség nyílik arra is, hogy a korosztálynak és a csoport (osztály) fejlettségének megfelelőt válasszunk. Ez természetesen azt jelenti, hogy hatékonyan alkalmazhatók az iskolában a testnevelési órán, de az udvaron szabad játékidőben is vagy éppen az osztályteremben.

Kalamár Hajnalka - Kreativitás- ​és kommunikációfejlesztés serdülők önismereti csoportjában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bácskai Júlia - Önismereti ​csoportok céljai és módszerei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kalamár Hajnalka - Sziszik Erika - A ​CAT bemutatása és használati lehetőségei az iskolában / A JEPQ személyiségkérdőív ismertetése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Porkolábné Dr. Balogh Katalin - Szitó Imre - Az ​iskolapszichológia néhány alapkérdése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szitó Imre - A ​tanulási stratégiák fejlesztése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Balogh László - Pedagógiai ​pszichológia az iskolai gyakorlatban
A ​pedagógiai pszichológia tudományos alapjait Kelemen László professzor rakta le Magyarországon a múlt század második felében. Azóta jelentős elméleti és gyakorlati eredmények születtek e tudományterületnek, sokféle közelítésben jelentek meg publikációk. Dr. Balogh László kötetének az a különlegessége, hogy kimondottan a gyakorlatra összpontosít, s azt mutatja be, hogyan lehet közvetlenül felhasználni a pszichológiai kutatások eredményeit az iskolai munka hatékonyabbá tételében.

Martonné Tamás Márta - N. Kollár Katalin - A ​tanulók életmódjának kérdőíves vizsgálata / Tanulási szokások és módszerek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szitó Imre - Az ​érzelmi intelligencia fejlesztése az iskolában
Az ​érzelmi intelligencia a szív látása. Ha barátot keresünk, ha majomkenyérfát öntözünk saját tulajdonú bolygónkon, ha a helyünket, a karriercélunkat keressük az életben, akkor mindezt az érzelmi intelligencia erejével tesszük. Az iskola jobban értékeli az értelem fényét, az IQ-t, mint a szív látását, az EQ-t. Az érzelmi intelligencia fejlesztésének programja minden pedagógust arra ösztönöz, hogy tanítványaival együtt fedezze fel a személyiségformálás egy új és érdekes világát, ehhez nyújt segítséget a könyv.

Magyar Judit - Egy ​kiscsoportos fejlesztő program kísérlete
Az ​iskola fő elvárása az iskolapszichológussal szemben, hogy az ún. „problémás gyerek” gondját a vállára vegye, ezzel könnyítve a pedagógus helyzetén, tehermentesítve őt. S természetesen: jól alkalmazkodó, s viszonylag jól tanuló gyermeket szeretne rövidesen látni. A „probléma” általában viselkedési zavart jelent, ezen belül is a túlzott nyugtalanság, hipermobilitás a leginkább zavaró. Sokszor azonban ezek a tünetek nem önmagukban léteznek, hanem tanulási nehézségekhez társulnak, illetve azokból erednek. A pszichológus elsődleges feladata, hogy kiderítse, mi áll a rendellenes viselkedés hátterében. Nagyon gyakran kiderül, hogy tanulási zavarral állunk szemben. Fontos ennek megállapítása, mert ez ezúttal meg is határozza a fejlesztés, beavatkozás módját: csupán személyiségfejlesztés legyen-e a cél, vagy ez képesség-, illetve készségfejlesztéshez társuljon. Az iskolát tekintve lényegesnek tartom, hogy a gondot jelentő gyerekek nem elszigetelten, önmagukban élnek, hanem egy csoport, egy osztályközösség tagjaiként, nem lehet tehát őket attól függetlennek tekinteni. Tanulmányomban egy általános iskolai csoportról beszámolni, természetesen ismertetve a hatásvizsgálatát is. A csoportfolyamatot is bemutatom – a lényeges mozzanatokat kiemelve –, pontosan azért, hogy nyilvánvaló legyen a kimutatható változások és bizonyos csoporttörténések esetenkénti összecsengése.

Dehelán Éva - Szász Balázsné - Sárossy Györgyné - Egy ​pályaválasztási érettséget fejlesztő módszer alkalmazásának néhány iskolai tapasztalatáról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagyné Elek Eszter - Gyenei Melinda - A ​diagnosztikai és fejlesztő munka lehetőségei a gimnáziumban / Kísérleti tapasztalatok az iskolai motiváció mérése terén
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Deákné B. Katalin - Anya, ​taníts engem
Sokan ​úgy vélik, hogy az iskolára való felkészítés az óvodai foglalkozások feladata. Valóban kiemelt helye van a gyermek fejlesztésében az intézményi munkának, ám az önmagában nem biztos, hogy elegendő. A megfelelő fogalomkialakításhoz, az ismeretek mélyebb rögzítéséhez elengedhetetlen az otthoni munka. A szülők többsége tudja ezt, de bizonytalan abban, hogy a gyermek fejlesztését miként kellene megvalósítania. A megoldás megtalálásában szeretnék Önöknek segíteni. Pszichológusok, pedagógusok véleményét és saját tapasztalataimat felhasználva próbáltam egy mindenki számára érthető, szinte semmilyen anyagi befektetést nem igénylő, a gyermek számára élvezetes fejlesztő programot összeállítani. A program születéstől iskolakezdésig, hat évre szóló anyagot tartalmaz. A feladatok, a játékok az értelmi fejlesztésen túl hozzájárulnak egy kiegyensúlyozott, szeretetteljes anya–gyermek kapcsolat kialakításához.

Bruno Bettelheim - Az ​elég jó szülő
Ennek ​a könyvnek az a célja, hogy arra bátorítsa a szülőket, igyekezzenek a saját fejükkel végiggondolni a gyereknevelés bizonyos kérdéseit. Remélem, a fenti példák segítenek nekik abban, hogy jó megoldást találjanak a gyermeknevelés során felmerülő bármiféle problémára. Erre irányuló erőfeszítéseik révén válnak majd elég jó szülővé, ami mind önmaguknak, mind gyermekeiknek javára válik. Az elég jó szülő mindig tudatában lesz, hogy gyermeket foganni, kihordani és világra hozni életének legcsodálatosabb eseménye. A születés pedig a gyermek életében a legcsodálatosabb esemény. Minél jobban élvezik mindazt a maguk módján, ami ebből következik - a szülő a gyermeknevelést, a gyermek azt, hogy a szülő neveli -, annál boldogabb lesz az életük. Ha ez a könyv valamelyest hozzájárulhat, hogy ez a lehetséges boldogság valósággá váljék, akkor elmondhatom, hogy elérte a célját. (A szerző)

Ismeretlen szerző - Az ​iskola szociálpszichológiai jelenségvilága
Kötetünk ​gyakorlatra orientált, összeállítását kettős cél vezette: Egyrészt a gyakorló pedagógusok kezébe szeretnénk egy olyan könyvet adni, melyet haszonnal forgathatnak iskolai szituációkban keletkező kérdéseik megválaszolására. Segítségével hatékonyabbá válnak, kapcsolataik javulnak, együttműködésük felhőtlenebbé válik diákjaikkal és kollégáikkal, az iskolai légkör oldottabb, az ott nyújtott teljesítmény jobb lesz. Másrészt az újabb szociálpszichológiai irodalom felhasználásával, az iskolai életből merített példákkal szeretnénk gondolati kapaszkodót adni a pályára készülő tanárjelölteknek is. E célok megvalósítása érdekében olyan szerzők munkáit gyűjtöttük össze, akik szociálpszichológiai és pedagógiai elkötelezettséggel egyaránt rendelkeznek, nagy tapasztalatuk van különböző magyarországi egyetemeken a tanár szakos hallgatók és a gyakorló pedagógusok szociálpszichológiai oktatásában, többen közülük gyakorló iskolapszichológusok. Reméljük, hogy a szociálpszichológia gazdag ismeretanyagát ötvöző tanulmányok gyűjteménye hasznos olvasmánya lesz a tudományterület iránt érdeklődők széles körének, s hozzájárul a különböző oktatási intézményekben dolgozó tanárok munkájának eredményesebbé tételéhez is.

Vekerdy Tamás - Felnőttek ​és gyerekek
A ​gyerek "megérik, mint az alma a fán". Talán ebben a gondolatban fogalmazódik meg legszemléletesebben Vekerdy Tamás pszichológusi credójának egyik vezérmotívuma, amely kiegészül azzal a meggyőződéssel, hogy ez a folyamat akkor sikeres, ha lehetővé teszik a gyermek számára, hogy "ráérősen" járhassa be saját fejlődési útját. De van-e elegendő idő erre? Megfelelőek-e a családi és intézményi feltételek a gyermek - az egyes gyermek! - spontán "érlelődéséhez"? Hogyan segítheti vagy gátolhatja a szülő, az óvoda, az iskola ezt a folyamatot? Miként hatnak a társadalmi-gazdasági-technikai változások a nevelődés körülményeire? A népszerű pszichológus legfőként ezekre az ezernyi formában megfogalmazódó kérdésekre keresi a választ írásaiban.

Sally Goddard Blythe - Reflexek, ​tanulás és viselkedés
Betekintés ​a gyermeki elmébe - a tanulási és magatartási problémák nem-invazív megoldása Több mint húsz éve már annak, hogy A.E. Tansley feltette a kérdést: Miért nem figyel a legtöbb pedagógus az iskolások pszichológiai és szociális problémái mellett arra is, vajon elég fejlett-e a gyermek idegrendszere az elvárásokhoz és a követelményekhez? Ez a kérdés irányította Peter Blythe figyelmét a Neurofiziológiai Pszichológiai Intézetben a tanulás és a viselkedés fizikai alapjainak tanulmányozására. Arra a következtetésre jutott, hogy a primitív (túlélő) és a testtartási reflexek felismerése és vizsgálata komoly segítséget jelenthet az orvosok, pszichológusok, pedagógusok és a szülők számára abban, hogy megértsék, miért marad le egy gyermek a korcsoportjától. Ez a könyv nemcsak arra tanítja meg a szülőket és szakembereket, hogy felismerjék a nehézségek és az elmaradás okát, hanem arra is, miként, milyen gyakorlatokkal segítsék, fejlesszék a gyermeket. Sally Goddard a Neurofiziológiai Pszichológiai Intézet igazgatónője iskolák százaiban vezette be módszerét, amelyet számos, az emberi idegrendszer fejleszthetőségét bizonyító kutatás is alátámaszt. Azóta, hogy az Intézet gondolkodásmódja közkinccsé vált, pedagógusok ezrei vették át az ún. Goddard-módszert és alkalmazzák gyümölcsözően Svédországban, Németországban, Ausztráliában és az Egyesült Államokban. A módszer azon a gondolaton alapul, hogy csak megfelelő idegrendszeri fejlettséggel rendelkező gyermekeknél alkalmazhatóak hatásosan a különböző oktatási módszerek. Az ilyen gyermek fejlődik, előrehalad, ellentétben azzal a gyermekkel, akinél olyan reflexek is érvényesülnek, amelyeket már régen "ki kellett volna nőnie". A Goddard-módszer alkalmazói megkeresik, hogy miért marad le egy gyermek a korosztályától, majd megfelelő gyakorlatokkal fejlesztik az idegrendszerét, és ezáltal felzárkóztatják, sikerélményekhez juttatják őt.