Felelj ​szépen, ha kérdeznek!

Janikovszky Éva - Már ​óvodás vagyok
"Amikor ​Dani először ment óvodába, nagyon örült annak, hogy már óvodába mehet, csak még annak nem tudott eléggé örülni, hogy ott is kell maradni." Mert így van ez, hogy az ember örül is meg nem is. Akkor is így van, ha az ember történetesen még kicsi. Hiszen nagyszerű dolog az - rang és tisztesség! -, hogy valaki már óvodás! Viszont mégiscsak: nincs ott Anyu, csak az óvó néni, idegen a hely, idegenek a gyerekek, és nem lehet hazaszaladni. Hát így kezdődik. De szerencsére felülkerekedik a kiscsoportosban is az "óvodásöntudat" - és ezzel elkezdődik az óvodai élet, a maga mindennapi kis történéseivel, örömeivel és szorongásaival. Janikovszky Éva vidám, okos, nagy gyermekismeretre valló könyvét - amely számos külföldi kiadást is megért - Réber László derűs, színes illusztrációi egészítik ki.

Janikovszky Éva - Már ​iskolás vagyok
Micsoda ​boldogság és dicsőség az első iskolatáska! Dani is büszke örömmel indul iskolába, ahol a lelkesedése lohad ugyan, de érdeklődése nőttön-nő. A felnőttek kérdésére, hogy jó-e iskolába járni, Dani nem tud válaszolni. Van amikor jó, s van, amikor rossz. Janikovszky Éva játékosan megírt könyvét Réber László elragadó, színes illusztrációival kisiskolásoknak és szüleiknek ajánljuk.

Janikovszky Éva - Már ​megint
"Ha ​nálunk festés van, akkor apukám is mezítláb mászkál, és anyukám is négykézláb csúszkál a padlón, és ha véletlenül fellököm a vizesvödröt, akkor nem kiabálnak, hogy mit csináltál már megint, hanem azt mondják a Borinak, hogy látod az öcséd legalább igyekszik segíteni." Nehezen ismeri kis magát az ember az élet dolgaiban, ha hét-, nyolc-, tíz vagy tizenötéves. Janikovszky Éva mindig a gyerekek segítségére van ezekben a kérdésekben, minden könyvében eligazítja kicsit a gyerekek gondolatait - de talán a felnőttekét is. Réber László pedig mulatságos tükröt tart mindenki elé, miközben abban bízik, hogy a tréfa mögött lappangó igazságot is felfedezik.

Szepes Mária - Pöttyös ​Panni az óvodában
Szepes ​Mária Pöttyös Pannija és pajtása, a komiszkodó Péterke, régi ismerősei a gyerekeknek, felnőtteknek. A fenti kötet- mely negyedik kiadásban jelenik meg - a két gyerek első óvodás élményeiről szól, egy kedves, vidám óvó néniről, egy állatkerti látogatásról, egy bizonyos Másholországról és még sok mindenről, ami minden óvodás gyerekkel megtörténthet. F. Győrffy Anna színes, meleg tónusú illusztrációi még közelebb hozzák ezt a derűs, gyerekeseményekben gazdag világát a kicsinyekhez.

Bartos Erika - Bogyó ​és Babóca - Évszakos könyv
Négy ​évszak, négy mese. A tavasz témája mi más lehetne, mint a virágültetés? De Babóca tulipánjai alig bújnak elő a földből, Baltazár máris végigszáguld a kiskerten gördeszkájával. Nyáron Bogyó palacsintájának örülhetnek a kis barátok, ősszel együtt szüretelik a Százlábú szőlőjét, télen pedig sok szép hóember épül a dombon.

Marék Veronika - Boribon ​és Annipanni
Boribon, ​a kismackó elindul szamócát keresni, ám szamóca helyett egy kerek szalmakalapot, egy kék inget és egy pár piros cipőt talál.

Janikovszky Éva - Örülj, ​hogy fiú!
Van, ​amit az ember előre megérez. Különösen akkor, ha babát vár. Nem is akartam előre megtudni, hogy mi lesz, mert nekem csak lányom lehet. És az az érdekes, hogy amikor meghallottam, hogy én most már igazán anyuka vagyok, és kisfiam van, eszembe sem jutott, hogy lányt akartam, csak annak örültem, hogy végre megszületett és egészséges, és amikor fölsírt, tudtam, hogy csak ő lehet a mi gyerekünk. Hogyan is lett volna lány, mikor fiú!

Berg Judit - Hisztimesék
Hisztizik ​a kisgyerek - nem akar öltözködni, ebédelni, rendet rakni, vagy éppen csak fel szeretné hívni magára a figyelmet. A könyv meséi válsághelyzetben születtek: síró-rívó, hisztiző kisgyerekei megnyugtatására találta ki őket a szerző. A kedves, rövid kis történetek a mindennapok apró, de sokszor megoldhatatlannak tűnő nehézségeit segítenek áthidalni a 2-4 éves apróságoknak és szüleiknek. A gyönyörű illusztrációk és rövid párbeszédek az állandóan lapozni vágyó, türelmetlen gyerekek számára is felolvashatóvá és élvezhetővé teszik a meséket. A kötet elején - bevezetés helyett - egy szülőknek szóló, bátorító-vigasztaló "igaz mese" található. A könyv végén pedig egy ráadásmese, amelynek semmi különös tanulsága nincs, egyszerűen a derűs pillanatokra való.

Marék Veronika - Boribon ​születésnapja
- ​Szép jó reggelt, Boribon! Tudod, hogy milyen nap van ma? - kérdezte Annipanni. - Nem tudom. Kérlek, mondd meg! - Nem mondom meg, mert titok! -felelte Annipanni

Janikovszky Éva - Cvikkedli
Ezt ​a fura nevet Dani adta annak a kalapos, cvikkeres, szivarozó bácsinak, akinek a fényképét a régi családi képeket őrző fadobozban találta. Cvikkedlit senki sem ismerte, hiába nézegették, nem is értették: hogyan került a dobozba. De ki lehetett ő? És vajon mi köze volt hozzá Amálkának, aki könyvünk címlapján az ablakban szomorkodik? Ezt egyedül csak Dani tudja, hiszen ő nyomozta ki kettejük történetét.

Marék Veronika - Kippkopp ​és a hónapok
Minden ​hónaphoz egy mese, ahogy Kippkopp hóembert készít, tobozokat gyűjt, vagy éppen pipacsvirágokkal játszik. A hónapok váltakozása már a kisgyerekeknek is hamar feltűnik, Kippkopp pedig csupa jó ötletet ad, hogyan tölthetjük el az időt és hogyan fedezhetjük fel a különböző évszakok nyújtotta szépségeket.

Marék Veronika - Kippkopp ​a fűben
Kippkopp, ​a gesztenyegyerek felébred téli álmából és játszótársat keres. Kalandos útja során rengeteg állattal megismerkedik. De vajon megtalálja-e elveszetnek hitt barátját, a katicabogarat? Kiderül a meséből, melyet az írónő gyönyörű színes rajzai kísérnek. Marék Veronika meséin generációk nőttek fel, ne hagyja, hogy gyermeke kimaradjon!

Janikovszky Éva - Velem ​mindig történik valami
"Én ​nagyon örültem, hogy az Attiláék ide költöztek, mert most majd látja apukám, hogy nemcsak velem történik mindig valami, hanem mással is szokott." "Amikor apukám azt mondja, hogy gyere csak ide, kisfiam, beszélni akarok veled, akkor már biztos, hogy baj van. Mert ha nincs baj, akkor nem mondja, hogy beszéni akar velem, hanem mindjárt beszél..." A kötet humoros gyermektörténetet mutat be, Réber László rajzaival.

Marék Veronika - Boribon ​autózik
Annipanni ​almás pitét sütne, csak éppen alma nincs hozzá. Boribon autójába ugrik, és elrobog az öreg almafához. Szerencsére haza is ér, de almák nélkül. Mi történt vele?

Marék Veronika - Boribon ​beteg
Ez ​a mese egy olyan témáról szól, amely minden kisgyerek (és kismackó) életében sajnos előfordul: a betegségről. Boribonhoz belázasodik, kijön hozzá a doktor bácsi, gyógyszereket kell szednie, feküdnie kell az ágyban, sőt, még hűtőfürdőt is kap.

Janikovszky Éva - Ha ​én felnőtt volnék
"Én ​egészen másmilyen felnőtt volnék, és annyi mindennek örülnék. Először is annak örülnék, hogy azt csinálhatom, amit akarok. Ha én felnőtt volnék, akkor sosem ülnék a széken, hanem mindig térdelnék, fehér kesztyűs kezem végighúznám minden vaskerítésen, a fogmosó pohárban csíráztatnám a datolyamagot, megennék egy-egy nagy tábla csokit minden ebéd előtt, és valószínűleg kézzel fognám a legyeket. Persze csak akkor, ha addig megtanulnék legyet fogni."

Bartos Erika - Anna, ​Peti és Gergő - Megmondalak!
„Időnként ​minden madzagon támad egy kis gubanc. És minden családban támad egy kis gubanc. Vagy egy nagyobb. Vagy egy közepes. Pedig kezdetben a legtöbb madzag egyenes. És a legtöbb család tagjai szeretik egymást. Rejtély, honnan jön mégis a gubanc. Bizony jön és támad, és akkor aztán lesz fogak csikorgatása és vicsorgatása. Meg könnyek kicsorgatása. Bartos Erika nagy érdeme, hogy a begubancolódott madzagot, akarom mondani családot, akarom mondani helyzetet mindig kedvesen, leleményesen, derűsen oldja meg. Úgyhogy öröm ebben a családban lenni. Még a cserepadon, olvasónak is.” (Lackfi János)

Bartos Erika - Anna, ​Peti és Gergő - Süss fel, Nap!
"Bartos ​Erika meséi és rajzai nagy segítséget jelentenek a kisgyerekeknek ahhoz, hogy a nap során felgyülemlett szorongásokat oldják, és a gyerekek választ kapjanak olyan kérdésekre, amelyeket még nem is igazán tudnak feltenni, vagy amelyekre a szülőknek nem volt idejük válaszolni. Ezeken a meséken keresztül a kicsik újra átélhetik a mindennapok örömeit, fájdalmait, és fokozatosan megtanulnak azonosulni más mesehősökkel is. Annáról, Petiről és Gergőről immár elmondható, hogy az évek folyamán, e kitűnő sorozatnak köszönhetően, minden kisgyerek jó barátként gondol rájuk." Boldizsár Ildikó

Marék Veronika - Jó ​éjszakát, Annipanni!
"Boribon ​és Annipanni szamóca-szedésből térnek haza. Amint mennek, mendegélnek, egyszer csak megpillantanak egy nyivákoló kiscicát. - Mi bajod van? - Éhes vagyok. - Gyere velünk, kiscica! Adunk neked vacsorát. Most már hárman mennek hazafelé..." - Ebben a mesében Boribon és Annipanni találnak egy kiscicát. A cica velük vacsorázik, velük fürdik, még az esti mesét is meghallgatja. De Annipanni elfelejti lefektetni...

Bartos Erika - Anna ​és Peti - Irány az óvoda!
Irigylem ​Annát és Petit, hiszen mindig ilyen könyvecskékből szerettem volna olvasni kisgyermekeimnek. Mert a nagy mesék korszakát - mondhatnám, egyéves kortól - az efféle meséknek kell megelőzniük. A kisgyerekek mindennapjairól kellene mesélnünk, igen, lehetőleg olyan kedvesen, ahogy Bartos Erika szívhez szóló - mert szívből fakadó - rajzai és szövegei. Dr. Vekerdy Tamás pszichológus