Az ​ólomkristály

F. Scott Fitzgerald - Benjamin ​Button különös élete
F. ​Scott Fitzgerald (1896–1940) 20. század egyik legjelesebb és legnagyobb hatású amerikai modernista regény- és novellaírója, aki az első világháború utáni évek generációjához, az úgy nevezett „Elveszett nemzedékhez” tartozott. Az 1922-ben íródott elbeszélés Benjamin Button életét mutatja be, születésétől halála napjáig, aki 1860-ban látta meg a napvilágot egy különleges rendellenességgel: aggastyánként született és előreláthatóan újszülöttként fog majd távozni a világból. F. Scott Fitzgerald megrendítő és elgondolkoztató novellája a másság elfogadásáról, illetve el nem fogadásáról szól, s érzékletesen mutatja be, hogyan változnak meg az ember kapcsolatai, amikor már kevésbé van rá szükség. A történet 2008-ban a három Oscar-díjjal jutalmazott azonos című film alapjául szolgált, melynek főszerepét Brad Pitt és Cate Blanchett alakították. A kötetben nem csupán a magyar fordítás, hanem az eredeti angol nyelvű elbeszélés is olvasható.

Kurt Vonnegut - Bajnokok ​reggelije
Ez ​a lexikonként is forgatható, gazdagon illusztrált regény valójában születésnapi ajándék. Kurt Vonnegut, Jr. írta önmagának, az ötvenedik születésnapjára. Az volt vele a célja, hogy - miként hajdan a rabszolgatartók tették a rabszolgákkal - felszabadítsa kitalált szereplõit. Személyesen. A Bajnokok reggelije világszerte sokmillió olvasót nevettetett meg és gondolkodtatott el, mert bizony nagyon különös könyv. Sok-sok könyv született arról, hogy a Bajnokok reggelije mennyire nagyon különös könyv.

N. H. Kleinbaum - Holt ​Költők Társasága
A ​nagy sikerű film alapján készült regény hősei amerikai diákok, a patináns Welton Akadémia tanulói. Todd Anderson és barátai számára új világ kezdődik, amikor új angoltanáruk, John Keating biztatására kezükbe veszik sorsuk irányítását. Keating példája nyomán felélesztik a hajdani titkos diákklub, a Holt Költők Társaságának hagyományait, s az iskola merev szellemiségével, no meg a szülői terrorral szembeszegülve végre szabad folyást engedhetnek érzelmeiknek, kipróbálhatják önmagukat. Hamarosan kiderül azonban, hogy a tekintélyelvű világban a frissiben megízlelt szabadság tragikus következményekre vezet...

F. Scott Fitzgerald - Üzenet ​a jazzkorszakból
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Truman Capote - Álom ​luxuskivitelben
Novellákkal ​robbant be a csodagyerekként az amerikai irodalomba, és mindössze huszonhárom éves volt, mikor első regénye, a magyarul is olvasható Más hangok, más szobák 1948-ban megjelent. Miért keltett már a kezdet kezdetén akkora - jogos - feltűnést? Nyilván a mesterségbeli tudás miatt is, amelyet bárki idősebb pályatárs megirigyelhetett volna. De meghökkentő sikerének titka elsősorban ott volt keresendő, hogy művészi renddé tisztult élményvilágában bámulatos bztonsággal ötvözte össze az amerikai irodalom egyik, Hawthorne-tól Melville-en és Mark Twainen át vezető hagyományát olyan elemekkel, olyan jegyekkel, melyek kizárólag csak rá voltak jellemzők: a világ konkrét valóságának a gyerek, illetve a gyereklelkű felnőtt álmaiban való átfogalmazást. Sötét és grotesz, bizonytalan körvanalú látomások töltik be az első írásokat: alaktalan félelmek, bukott, eltorzult vágyak keretei ezek az elbeszélések. A szinte zenei stílus, a burjánzó költői képek foglalatában szuggesztív erővel szólnak az írások a kekzdendő magányról. Később e lidércnyomásos atmoszféra jótékonyan oldódott fel a humor hatására, s vált derűsebbé, vonzóbbá. Kötetünk e kiváló író legszebb kisregényeit és elbeszélései tartalmazza.

F. Scott Fitzgerald - Az ​éj szelíd trónján
Mint ​valamennyi ihletett Fitzgerald-könyv, Az éj szelíd trónján is a kor és a nemzedék alapélményét örökíti meg: a kiábrándulás, a lassú felmorzsolódás szívszorítóan hiteles krónikáját nyújtja. Egy rendkívül tehetséges, elbűvölő egyéniségű, nagy reményű fiatal amerikai elmegyógyász beleszeret gyönyörű betegébe, és vállalkozik rá, hogy egy életen át férje, ápolója, biztonságot jelentő támasza lesz. A házassággal azonban nemcsak a szerencsétlen lányt köti magához, hanem a fatális szerencsét - egy mesés vagyont is. A pénz gyilkos hatalom: kikezdi a nemes értékeket, összezilálja a harmonikus kapcsolatokat, elemészti az embert. Az Amerikai Álom fájdalmas, kegyetlen kritikája a regény: a hamis illúziók szétfoszlanak, s a káprázatoktól megszédített, olcsón ellobbant életek sivár maradéka: a maradék keserű hamu.

F. Scott Fitzgerald - A ​nagy Gatsby
Azt ​mondod, hogy a múltat nem lehet újra élni? Miért ne lehetne? Jay Gatsby, a titokzatos milliomos felemelkedésének, tündöklésének és bukásának története nemcsak a dekadens és túlhabzó „dzsesszkorszakot”, a húszas éveket jeleníti meg művészi tökéllyel, hanem az amerikai mitológia, „az amerikai álom” olyan örök témáit is, mint ambíció, pénz és hatalom bűvölete, a lehetetlen megkísértése és az újrakezdés lehetősége. A szegény sorból származó Gatsby beleszeret egy gazdag lányba, Daisybe; a háború elsodorja őket egymástól, s míg a fiatalember a tengerentúlon harcol, a lány férjhez megy egy faragatlan, ámde dúsgazdag emberhez, Tom Buchananhez. Hazatérése után Gatsby fanatikus akarással (és az eszközökben nem válogatva) vagyont szerez, hogy „méltó” legyen Daisyhez és újra meghódíthassa az asszonyt, akinek még a hangja is „csupa pénz”.

F. Scott Fitzgerald - Benjamin ​Button különös élete és más történetek
„Benjamin ​születése eleinte szenzációt keltett Baltimore-ban. De aztán kitört a polgárháború, s ez egészen másra terelte a város lakosainak figyelmét. Néhányan közülük, akik mindig és mindenkor tisztelték és becsülték Buttonékat, és eszük ágában sem volt megsérteni őket, sokat törték a fejüket, hogy mit is mondjanak, ami nem sértő, és végül találtak egy frappáns megoldást. Kijelentették, hogy a gyerek a nagypapára hasonlít, aminek mindenképpen volt alapja, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a hetven éves öregek szellemileg már távolról sem olyan frissek, mint azelőtt. Mr. és Mrs. Button ennek nem igazán örült, Benjamin nagyapja pedig határozottan sértve érezte magát. Ami pedig Benjamint illeti, úgy ő elfogadta az életet olyannak, amilyen. Egyszer még néhány kisfiút is elhoztak a szüleik, hogy játszanak Benjaminnal, s ő, becsületére legyen mondva, valahogy kibírta estig, hogy érdeklődést mutatva játsszon búgócsigákkal és golyókkal – ráadásul még az is sikerült neki, hogy egészen véletlenül kilője a konyha ablakát egy parittyával, aminek apja titokban nagyon megörült: lám, milyen kis bitang a gyerek.” Jelen kötet a címadó Benjamin Button különös élete mellett tíz, magyarul eddig még meg nem jelent írást tartalmaz, többek közt a 2012-ben előkerült Köszönöm a tüzet! című elbeszélést. F. Scott Fitzgerald (1896–1940) a 20. századi modern amerikai regényírás egyik első jeles képviselője. Átütő sikert A nagy Gatsby című írása hozott neki, és habár Fitzgeraldot elsősorban regényíróként tartja számon az utókor, érdemes megismerkedni rövidebb lélegzetvételű írásaival is. Írásaiban korának problémáival és emberével foglalkozik, s problémaválasztásának metsző érzékenysége mellett szövegalkotásának tömör, sűrű stílusából fakadó ereje teszik őt a modernizmus nagy alakjává. A háború utáni ifjúságról, az „elveszett nemzedékről” ír – belülről. A harcterek lüktetését felváltó jazz, a pillanatnyiság, a mélységek nélküli tartalmak keresése, a merőben megváltozott életkörülmények és társadalmi-erkölcsi szabályok szövik át Fitzgerald prózavilágát.

Harper Lee - Ne ​bántsátok a feketerigót!
A ​Ne bántsátok a feketerigót! írónőjét feltételezhetően nem kis mértékben ihlették személyes élményei regénye megírásakor. Ezt nemcsak abból a tényből következtethetjük, hogy a regény cselekménye Alabama államban játszódik le, ahol a szerző maga is született, hanem más életrajzi adatokból is. Mint az eseményeket elbeszélő regénybeli leánykának, az írónőnek is ügyvéd volt az édesapja. Harper Lee gyermek- és ifjúkorát szülőföldjén töltötte, ahol valóban realitás mindaz, amit regényében ábrázol, és ez a valóság vérlázító. A regénybeli alabamai kisvárosban ugyanis feltűnésszámba megy az olyan megnyilvánulás, amely a négerek legelemibb jogainak elismerését célozza, különcnek számít az olyan ember, aki síkra mer szállni a színesbőrűek érdekei mellett. A regény egyik legnagyobb érdeme éppen abban van, hogy sikerül erős érzelmi hozzáállást kiváltania az emberi egyenjogúság megvalósítását célző eszme mellett. Harper Lee a középiskola elvégzése után jogtudományt tanul. Egy évig Oxfordban diákoskodik ösztöndíjasként, aztán Alabamában folytatja tovább tanulmányait. Mint az egyetem folyóiratának szerkesztője, itt kerül először kapcsolatba az irodalommal. Tanulmányai befejezése után New Yorkba költözik, de nem folytat ügyvédi gyakorlatot, hanem különböző szerkesztőségekben dolgozik, sőt egy időben tisztviselői munkát vállal egy légiforgalmi társaságnál. A Ne bántsátok a feketerigót! 1960-ban jelent meg, a következő évben Pulitzer-díjjal tüntették ki. A regényt számos nyelvre lefordították, s talán nem érdektelen az sem, hogy a belőle készült film is hatalmas sikert aratott.

F. Scott Fitzgerald - Eltékozolt ​évtized
F. ​Scott Fitzgerald művei – legyen az regény, novella vagy színdarab – a ’20-as évek jazzkorszakáról szólnak, a nagyvárosi sodródásról, változásokról, azokról az egyéni problémákról, melyek egyedivé teszik az embert az egyre elszemélytelenedő és elidegenítő 20. században. A törtetők, az alkoholisták, a céltalanok és a modern sportladyk világa ez, melyről Fitzgerald sajátjaként, precízen és nem kevés iróniával ír. Az Eltékozolt évtized a Fitzgeraldra oly jellemző témájú és stílusú rövidebb írásokat, többek közt első novelláskötete, a Flappers and Philosophes darabjait is tartalmazza.

Aldous Huxley - Szép ​új világ
2540-ben ​a Boldogságra való puszta törekvés immár kevés, ha egyszer már az Életnél is több, a holtig tartó ifjúság elidegeníthetetlen joga is mindenkinek megadatott. Ki bánja, ha közben a Szabadság és Egyenlőség hiú eszméi s megannyi más kacat – művészet, hit, az önmagáért való tudás – mind oda került, ahová való: a történelem szemétdombjára! Mert aki mást, úgymond, többet akar – Istent, költészetet, jóságot, szabadságot, olykor a magány csendjét vagy épp a bűn katarzisát –, az nem akar mást, mind a boldogtalanságot. Az efféle Vadembernek a Világellenőrök jóindulatú bölcsességgel kormányzott világállamában nincs helye. Jobban teszi hát, ha a földgolyó egy távoli zugába húzódva a sötét múlt kínjaival sanyargatja magát: ínséggel, betegséggel, hideggel, forrósággal, gyötrő szenvedéssel és gyilkos szenvedéllyel. Netán egy Shakespeare nevű, rég halott rajongó összegyűjtött műveinek forgatásával. Vagy Huxley olvasásával – mondjuk egy Szép új világ című könyvvel. "Tizennyolc tökéletesen egyforma, Gamma-zöld egyenruhás, göndör, gesztenyebarna hajú lány vizsgálta meg az összeszerelt gépeket, melyeket aztán harmincnégy kurta lábú, balkezes, Delta-mínusz férfi ládákba pakolt, és végül hatvanhárom kék szemű, lenszőke és szeplős félidióta Epszilon az odakint várakozó teherautókra és kamionokra rakott. - Ó, szép új világ... - a Vadember azon kapta magát, hogy Miranda szavait ismétli újra meg újra, mintha csak az emlékezete akarna gonosz tréfát űzni vele. - Ó, szép új világ, melyet ily emberek laknak."

Boris Vian - Tajtékos ​napok
A ​Boris Vian - életműsorozat kilencedik köteteként megjelenő Tajtékos napok kétségkívül a szerző legismertebb, legnépszerűbb műve. Ez volt az első magyar nyelvre lefordított Vian-regény (1969), és ugyanúgy, ahogy a világ minden táján, nálunk is villámgyorsan kultuszkönyvvé vált, s immár több mint negyven éve "kötelező olvasmánya" az újabb és újabb ifjú generációknak. A Tajtékos napok nem csupán a XX. század "legmeghatóbb szerelmes regénye" (Raymond Queneau), hanem világunk tükre is, így aztán a könyv lapjain az élet szépségei - a szerelem és a zene - mellett szomorú és rút dolgokkal is találkozunk. Az ifjúkor biztonságos és gondtalan világát kényszerűen maga mögött hagyó Chloé és Colin, illetve Alise és Chick a gépnyulak, a hóvakondok, a gyilkos lótuszvirágok és a földből kinövő puskacsövek ijesztő univerzumába csöppen. A fiatal pároknak szembe kell nézniük azzal a ténnyel, hogy a felnőtt lét csupa kényszer (felelősség és munka), a szerelem és a boldogság pedig rémesen törékeny. Még szerencse, hogy mindezt Boris Vian meséli el nekünk, aki a történet legszomorúbb pillanataiban is képes megnevettetni minket. " Hogy vagy? - kérdezte Chick. - És te? - kérdezett vissza Colin. - Vedd le a ballonod, és gyere, nézd meg, mit csinál Nicolas. - Az új szakácsod? - Ő - felelte Colin. - A nagynénémmel cseréltem a régi szakácsomért, plusz egy kiló belga kávéért. - Jól főz? - érdeklődött Chick. - Úgy tűnik, érti a dolgát. Gouffé tanítványa. - A kalapácsos gyilkosé? - rémüldözött Chick, s kis fekete bajsza tragikusan lekonyult. - Ugyan, te tökfej, Jules Goufféé, az ismert ínyencmesteré! - Ó, tudod, kérlek! Én... - szabódott Chick - ami engem illet, én Jean-Sol Partre művein kívül nemigen olvasok semmit. Követte Colint a kőpadlós folyosón, megcirógatta az egereket, és menet közben néhány csepp napfényt tett az öngyújtójába. - Nicolas - szólt Colin belépve -, bemutatom Chick barátomat. - Jó napot kívánok, uram - mondta Nicolas. - Jó napot, Nicolas - felelte Chick. - Nincs egy unokahúga, akit Alise-nak hívnak? - De van, uram - felelte Nicolas. - Különben roppant csinos leányzó, ha meg tetszik engedni ezt a megjegyzést. - Lerí magukról, hogy egy családból valók - jelentette ki Chick. - Bár, ami a mellkasukat illeti, látok némi különbséget. - Az én mellkasom elég széles - mondta Nicolas -, az övé viszont az enyémhez képest merőleges irányban fejlett, ha az úr megengedi nekem ezt a pontosítást."

Audrey Niffenegger - Az ​időutazó felesége
Amikor ​először találkoztak, Clare hatéves volt, és Henry harminc. Amikor összeházasodtak, Clare huszonkettő, és Henry még mindig harminc. Henry idő-eltolódási rendellenességgel született. Genetikai órája a legváratlanabb pillanatokban visszaáll, és még abban a másodpercben eltűnik. Ilyenkor elmúlt és eljövendő élete érzelmi csomópontjain találja magát, meztelenül, védtelenül. Sohasem tudja, mikor történik meg újra, sohasem tudja, hol köt ki legközelebb. Az időutazó felesége a világirodalom egyik legkülönösebb szerelmi története. Clare és Henry felváltva meséli el történetüket. Rajongva szeretik egymást, megpróbálnak normális családi életet élni: biztos állás, barátok, gyerekek. Mindezt olyasmi fenyegeti, amit sem megakadályozni, sem irányítani nem képesek, történetük ettől olyan megrendítő és felejthetetlen. „Azoknak, akik azt mondják, nincsenek igazán új történetek, szívből ajánlom Az időutazó feleségét, ezt az elragadó regényt, amely irodalmilag kiváló, szédítően fantáziadús, és észbontóan romantikus.” Scott Turow

John Steinbeck - Édentől ​keletre
Steinbeck ​egyik legnagyobb és legismertebb regénye, az Édentől keletre egy család történetét mondja el az amerikai polgárháborútól az első világháborúig. A mű a Káin-Ábel-történet modern változata - két fiútestvér (Aron és Cal) kapcsolatát mutatja be egymással, az apjukkal, valamint gonosz és rosszerkölcsű anyjukkal. A regény az emberi választás jogát és felelősségét kutatja a jó és a gonosz harcában. A sokfelé ágazó és sokfelől egybefutó cselekményekből szinte határtalan körkép rajzolódik elő: a század eleji Amerika bonyolult társadalmi ellentmondásokkal zsúfolt, látványos freskója. Két család története bontakozik ki a regény lapjain, s a Trask fiúk sorsa szorosan egybefonódik az író, John Steinbeck családjának sorsával. Át- meg átszövik a regényt a szerelem szálai: a bajt hozó, sötét erő testesül meg a gyalázatosan romlott Kate alakjában, s a történet végén egy erős, igaz érzés ragyog fel, két fiatal élet megváltó, boldog ígérete. A gyakran komor színezetű eseményláncolat ellenére a mű végső kicsengése optimista: az Édenből kiűzött ember helyzete nem reménytelen, mert az akarata szabad, így győzhet a külvilág és saját lelke sötét hatalmain. A regényből Elia Kazan rendezett nagy sikerű filmet 1955-ben.

Ambrose Bierce - Ambrose ​Bierce összes novellái
Bierce ​kifinomult nyelvezetű elbeszélései az élet nyomasztó oldalát festik elénk, a félelmet, az őrületet és a halált, mely nem allegorikus mivoltában jelenik meg, hanem az események elkerülhetetlen végcéljaként. Munkássága során az emberi gonoszságnak majd minden aspektusát megszólaltatta. Háborús történetei hidegen kegyetlenek, ám soha nem merülnek ki a brutalitás ábrázolásában, így képesek még hátborzongatóbb hangulatot kelteni, melyet általában a váratlan fordulat, a csattanó tesz teljessé. Figyelme többször is az okkult témák és paranormális jelenségek felé fordul, és eközben a gótikus horror műfajában is maradandót alkotott.

Ismeretlen szerző - 1001 ​könyv, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz
Egy ​remek és bátor kézikönyv a világ képzeletét megragadó regényekről és szerzőkről. Hasznos kalauz a könyvekhez, amelyek - akár kritikai sikerként, akár kultuszműként - hatást gyakoroltak ránk. Az írókból, kritikusokból, tudósokból álló nemzetközi szerzőgárda eklektikus válogatása új megközelítést ad a régi klasszikusokhoz, és eligazít a kortárs szépirodalom hatalmas dzsungelében. Több mint 600 színes illusztráció – könyvborítók, plakátok és fakszimile oldalak -, a regényekből vett idézetekkel kiegészítve: íme az ideális segédkönyv az olvasás szerelmeseinek.

Michael Cunningham - Az ​órák
Michael ​Cunningham, a kortárs irodalom egyik legizgalmasabb alakja, Órák című regényéért 1999-ben elnyerte a PEN-klub Faulkner-díját, valamint az irodalmi Pulitzer-díjat. A könyv három nő sorsán keresztül tér és idő metafizikus kapcsolatának szívszorító élményét nyújtja. Első helyszíne London, az idő pedig a második világháború kezdő napja. Virginia Woolf írónő öngyilkosságot követ el. Teste ott lebeg a folyóban, melynek hídján anyukájával éppen átsétál egy kisfiú. A következő helyszín New York City, a XX. század végén. Clarissa Vaughan könyvkiadó éppen virágot vásárol barátjának, Richardnak, a beteg homoszexuális költőnek, aki most nyert el egy rangos irodalmi díjat. A harmadik idősíkon a második világháború után vagyunk, Kaliforniában, ahol Laura Braun háziasszony neveli fiát, egy meglehetősen fojtogató légkörű házasságban. Cunningham kivételes könnyedséggel és biztonsággal teremt kapcsolatot a három nő sorsa között. S miközben a regény ide-oda ugrál a XX. században, az író tiszta, erős, költői hangon mesél el történeteket emberekről, akik szerelem és magány, remény és elkeseredés konfliktusaiban próbálnak értékes életet élni, nem egyszer családjuk, barátaik és szeretőik ellenében. A könyvből Meryl Streep, Nicole Kidman és Julianne Moore főszereplésével nagysikerű film készült, mely már látható a magyar mozikban is..

Neil Gaiman - Törékeny ​holmik
A ​tizenkét hónapnak is múlatnia kell valahogy az időt, hát mesélnek egymásnak. Árnyék hiába utazik Skóciába, akit az istenek egyszer megtaláltak, azt nem hagyják békén. Ha betévedünk egy partira, ahol gyönyörű lányok vannak, azért kérdezzünk rá, honnan jöttek. Neil Gaiman a tőle várható virtuozitással, könnyedén váltva az abszurd, humoros és morbid hangulatokat, ezúttal novellákban és versekben mutatja be azt a világot, amit csak ő lát a valóság látóterének szélén.

Ismeretlen szerző - Az ​elveszett kisfiú
A ​Lélekvesztőn című, XIX. századi klasszikus elbeszélőket felvonultató kötetünk folytatását nyújtjuk át az olvasónak: kóstolót a két világháború közé eső korszak amerikai irodalmának - a világirodalom egyik legragyogóbb szakaszának - java terméséből. A színvonal magas voltát nem kell bizonygatnunk, a nevek magukért beszélnek: nemcsak a három Nobel-díjasé, Faulkneré, Hemingwayé és Steinbecké, de a többi, világhírre s magyarországi népszerűségre egyaránt szert tett név is: Serwood Anderson, K. A. Porter, Henry Miller, F. Scott Fitzgerald, Thomas Wolfe, Erskine Caldwell, W. Saroyan, Richard Wright. S ha az olvasó kedvére tallózott e modern klasszikusok között, "meglepni" se mulassza el magát: olvassa el a nem vagy csak kevéssé ismert Edith Wharton és Willa Cather hagyományosnak látszó, mégis váratlan lélektani izgalmakat kínáló elbeszélésit, élvezze Ring Lardner góbéiróniáját, kacagjon együtt a fergeteges humorú James Thurberrel, pillantson bele az olykor hemingwayi erényeket csillogtató John O'Hara művészetébe, Eudora Welty groteszk-költői déli világába. Egyszóval olvassa el a kötetet: tizenhét nagy írót fog megismerni, s az amerikai irodalom "leckéjében" - melynek első részét a Lélekvesztőn segítségével már "megtanulta" - is eljut a XX. század első feléig.

John Green - Alaska ​nyomában
Első ​pia Első balhé Első csaj Utolsó szavak A tizenhat éves Miles Haltert elbűvölik a híres emberek utolsó mondatai és unja otthoni biztonságos életét. A középiskola után rábeszéli szüleit, hogy írassák be egy bentlakásos iskolába, mert abban bízik, ettől talán megváltozik addigi unalmas élete. Itt ismerkedik meg Alaska Younggal, az okos, vicces és halálosan szexi lánnyal, valamint Chippel, az ösztöndíjas zsenivel, aki kollégiumi szobatársa lesz. Százhuszonnyolc nap alatt Miles élete gyökeresen megváltozik, miközben Alaskát önpusztító viselkedése a végső tragédia felé sodorja. John Green Alabamában járt bentlakásos iskolába, amely nem sokban különbözött az Alaska nyomában Culver Creekjétől. Az Alaska nyomában az első regénye.