A ​költői mesterség Bevezetés ​a magyar verstanba

Gáldi László - Ismerjük ​meg a versformákat!
Gáldi ​László könyve már huszonöt évvel ezelőtt, amikor megjelent, hiánypótló könyv volt. Olyan népszerűen megírt, de tudományosan megalapozott munka, amelyből csakugyan jól meg lehetett ismerni a magyar verselés megannyi csínját-bínját. A versélvezők örömmel fedezhették fel általa a lírikusok műhelytitkait, az esztétikai hatás rejtettebb eszközeit, laikusként olykor észrevehetetlen, finom rafinériáit is. A költők, költőjelöltek, szövegelemző tanárok megtanulhatták belőle, hogy legalábbis formai szempontból hogyan kell verset írni. Nyomon követhették, elleshették, hogyan írtak nagyjaink. Ma, amikor egymást tolongva követik az új tanár-, esztéta- és költőnemzedékek, még nagyobb szükség van Gáldi László könyvére, mint valaha. A szabad vers korát éljük, s ez azt a téves nézetet szuggerálja olvasókban és induló költőkben egyaránt, hogy a mai versben nincs szabály, minden elfogadható benne. Holott nem így van. Alapigazság korunkban is: az tud valamirevaló verset írni, aki ismeri a versformákat, tud, ha akar, kötötten is írni.

Szepes Erika - Szerdahelyi István - Verstan
A ​szerzők - szakirodalmunkban először - az 1970-es években egyetemes verstant dolgoztak ki, rendszerbe foglalva a legtöbb jelentős, európai és ázsiai irodalom verstani jelenségeit. A mű első fejezetében a verstan alapfogalmait elemzik, a többiben pedig a verselés fő típusait: az időmértékes, a hangsúlyos, a szótaghanglejtéses és a szótagszámláló verselést. Részletesen az első két típust tárgyalják, mivel a magyar verselés szempontjából ezek a lényegesek. Az időmértékes verselésről szólva külön ismertetik a görög mintákat, ezek latin megfelelőit, valamint esetleges szerepüket a magyar irodalomban, majd kitekintenek az arab, az indiai stb. verselésre is. A hangsúlyos verselésen belül részletesen foglalkoznak a magyar ütemhangsúlyos verselés sajátságaival és fejlődésmenetével. Egyéb irodalmak (francia, német, angol, olasz, cseh, észt, örmény, héber stb.) ütemhangsúlyos, hangsúlyváltó vagy hangsúlyszámláló verselését többnyire csak olyan mélységben tárgyalják, hogy elhelyezhessék őket ebben a rendszerben. Röviden jellemzik a szótaghanglejtéses és a kínai, török, japán szótagszámláló verselést. Végül a különféle verselési típusok kereszteződésének lehetőségeit mutatják meg a magyar és a középkori latin verselés példáin. ; A szerzők a főszövegben fejtik ki felfogásukat; a szakirodalomban szereplő más nézeteket általában a terjedelmes apró betűs betétekben ismertetik. Előadásmódjukkal, a szakkifejezések gondos magyarázataival is érzékeltetik, hogy művüket népszerű kézikönyvnek is szánták. A főszöveg nem vet fel problémákat, hanem kézikönyvbe illő határozottsággal közli a szerzők nézeteit, olyankor is, ha azok hipotézisek. Nem tűnik ki belőle pl. az, hogy Szerdahelyinek a magyar ütemhangsúlyos verselésről vallott felfogása szembekerül a magyar verstani irodalom zömével (ugyanis ő abból az axiómából indul ki, hogy ütemhatár csak szóhatárra eshet). Annál hasznosabb ez a könyv a szakembernek, illetve a verstani irodalomban elmélyedni kívánó olvasónak: átfogó összefüggéseikben mutatja be a verstani jelenségeket, a legkülönfélébb nézetek ismertetésével és hatalmas bibliográfiával segíti a további tájékozódást, a szerzők nézeteit támogató érveivel ösztönzést ad eddig természetesnek vett tételek újabb átgondolására.

Somlyó György - Philoktétész ​sebe
Philoktétész ​a görög mitológia szerint a Trója ellen vonuló görög seregek egyik vezére volt. Megmarta egy kígyó és bűzös sebe miatt kiközösítették a seregből; kitették egy lakatlan szigeten, csupán Héraklésztől kapott győzhetetlen íja maradt vele. Tíz évig élt itt, teljes magányban és elhagyottan, ám ekkor kiderült: nélküle és íja nélkül a görögök sohasem vehetik be Tróját. Somlyó György hatalmas, világirodalmi horizontú esszéjében ehhez a mitológiai metaforához folyamodik, hogy a költő modern világban elfoglalt ellentmondásos helyét és szerepét - kiközösítettségét és a birtokában levő csodálatos fegyver erejét és szükségességét megvilágítsa. Hét nagy fejezetre oszló könyvében különböző oldalakról világítja meg a modern költészet sokat vitatott kérdését: az eszmék és a technika, a hagyomány és az újítás oldaláról, a társadalom mozgásával és a filozófia, a tudomány fejlődésével összefüggésben. Mi a költészetben modern, és mitől az, mennyiben folytatja ma a költészet az elmúlt századok hagyományait és mennyiben szakít velük, illetve nyúl vissza hagyományaiért még messzebbre és még mélyebbre az emberi kultúra múltjába? Felfogása szerint a modern költészet, sokféleségében és ezer változatában, egységes folyamat, amely az utolsó száz évet öleli fel, egészében a _szabad vers_ új technikájának uralma alatt, amely kategóriának azonban az eddigitől eltérő, szélesebb jelentést tulajdonít. Somlyó a modern költészet közös "világnyelvének" grammatikáját vizsgálja. Azt a világnyelvet, "amelyre immár egyre nagyobb szüksége van az egész, önmaga-fenyegette emberiségnek, s amely egyetlen látható menedékünk a magány és közölhetetlenség Lémnosz-szigetéről, ahol a megoszthatatlan Én még mindig úgy üszkösödik szavainkban, mint Philoktétész sebe."

Szepes Erika - Magyar ​költő - magyar vers
Ki ​hitte volna, hogy a szabadvers korában a magyar költők kétharmada ütemhangsúlyos, időmértékes, vagy e kettőt elegyítő szimultán formában írja verseit. A szerző elemzése során az is nyilvánvalóvá lett, hogy a többség nemcsak ismeri és alkalmazza a világirodalom minden jelentős formáját, hanem a genezis folyamatában új elemekkel gazdagítja azokat. Az alkotók beépítik az ősi magyar verselés egyedi jellegzetességeit műveikbe, s az ennek következtében születő magyar szimultán költészet páratlan a világirodalomban. A költői mesterség csínját-bínját feltáró munka különös szellemi izgalmat kínál a ver mértanáról. Az alapos tárgyismeret, az elemző módszerek színes tárháza pontos, megbízható forrássá teszi az eszmefuttatást. A név- és versmutató mellett a kötetben szereplő időmértékes fogalmak elnevezése és képlete is ösztönzi a szakembert és az olvasót a magyar költészetben való búvárkodásra. Az ismert verstantudós betekintést enged közel száz költőnk 1945 után született versébe, de ábrázolásának központi eseménye a versformák megjelenésének elemzése.

Németh G. Béla - 11+7 ​vers
Verselemzések, ​versértelmezések

Ismeretlen szerző - Századvég ​és avantgarde
Ez ​az antológia a modern európai líra néhány jellegzetes sítulsirányának szemléltetésére készült. Nem akar általában a modern költészetről átfogó képet adni: nem "világirodalmi antológia". Figyelmen kívül kellett hagynia mindazt, aminek a kiválasztott áramlatokhoz nincs vagy csak közvetett összefüggésekben van köze: azaz - ritka kivétellel - nemcak az egész Európán kívüli lírát, hanem az európainak is jelentős részét.

Balogh László - József ​Attila
József ​Attila életútjának, költői fejlődésének, művészi eredményeinek számtalan részletkérdését vonták új fénybe a kutatók az utóbbi években, s számos érdekes könyv összegzi pályájának egyes szakaszait és művészetének korszakos, egyetemes jelentőségét. Balogh László könyvében egyesül a tudományos igényesség a szenvedélyes, vonzó előadásmóddal. Olyan kutató munkája ez, aki szereti és legbensőbb vonatkozásaiban is érti nagy költőnk egész életművét.

Ismeretlen szerző - József ​Attila-versek elemzése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bókay Antal - Jádi Ferenc - Stark András - "Köztetek ​lettem én bolond..."
"Az ​nyilvánvaló, hogy egyedülálló és eredeti munka lesz mind a József Attila-irodalomban, mind pedig a hazánkban, sajnos, nagyon szegényes irodalompszichiátriai írások között" - írja a még kéziratban áttanulmányozott kötetről a neves pszichológus, dr. Buda Béla. A három tanulmány témája a kései - már "beteg" - József Attila emberi alakja és költői személyisége. A közös témát azonban a szerzők különböző oldalról és módon közelítik meg. Az első a költő műveit és más szövegeit állítja középpontba és értelmezi a személyiségfejlődés szempontjából. A második a művészi személyiség és sors összefüggéseit elemzi, az emberi és költői magatartás által kiváltott közösségi reakció (a kitaszító megbélyegzés, az ún. stigmatizáció) szemszögéből. A harmadik írás József Attila kezelőorvosa - a később Amerikába kivándorolt, s ott jelentős szakmai hírnevet szerzett - Bak Róbert pszichiáter készítette kóresetleírásokat (pathográfiákat) dolgozza fel, arra a kérdésre keresve választ, milyen betegségben szenvedett a költő.˝

Levendel Júlia - Vörösmarty ​Mihály
A ​kiadó most induló sorozata a magyar szépírás, a magyar költészet nagy, halhatatlan alakjainak körébe vezeti el az olvasót. Nem új értékek kutatása, felfedezése vezérli a kiadót s az egyes kötetek íróit, szerzőit, hanem sokkal inkább a magyar irodalom klasszikus és mai értékeinek megőrzése, valamint a költészet értő és élményt adó olvasásának rejtelmeibe bevezetni az olvasót. A sorozat első három kötete még idén napvilágot lát, s ezek közül Vörösmarty Mihállyal, Csokonai Vitéz Mihállyal és Arany Jánossal foglalkoznak. Levendel Júlia Vörösmarty Mihályról írott és költeményeiből összeállított kötete személyes hangú, szinte már lírai vallomás az emberről, a költőről, aki a Szózat sorainak szellemében élt, alkotott, s életének minden tragikus fordulata ellenére reménykedett. A kötet olvasása, forgatása maradandó élményt nyújt minden embernek, aki meg akar ismerkedni költészetünk e kimagasló alakjával, s különösen javasoljuk azoknak a fiataloknak, akik most ismerkednek a költővel, és szeretnék ismereteiket bővíteni, mélyíteni.

Pomogáts Béla - Versek ​közelről
Tartalom Bevezetés Kassák ​Lajos: Óda 1948 Fodor József: Óh dinnyék illata Illyés Gyula: Óceánok Zelk Zoltán: Aki bejárta a világot Vas István: Óda a tegnapi asszonyokhoz Takáts Gyula: Fakutyán, fényben Jékely Zoltán: A budai Kapisztrán-toronyhoz Weöres Sándor: Canzone Benjámin László: Mi van a hold túlsó felén Csanádi Imre: Erdei vadak, égi madarak Pilinszky János: Harbach 1944 Nemes Nagy Ágnes: Mesterségemhez Kormos István: Tél Normandiában Váci Mihály: Édes hazám Nagy László: Tűz Simon István: Almafák Juhász Ferenc: Tűzliliom az éjszakában Fodor András: Hegyek és tavak Garai Gábor: Koránkelők Csoóri Sándor: Elengednélek, visszahívnálak Tandori Dezső: Egy vers születése Bella István: Halotti beszéd Veress Miklós: A néhai poétára A versek lelőhelye Irodalmi tájékoztató

Ladányi Mihály - Csillagok ​kutyaláncon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Farkasfalvy Dénes - Rilke ​nyomában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Domokos Mátyás - Lator László - Versekről ​költőkkel
"Gondolta ​a fene" - említi a kötet előszava Arany János sokszor citált szösszenetét, amit a Budapesti Szemlének őt méltató tanulmánya alá firkantott. Az anekdota példázata - melynek valódiságában különben a mikrofilológia ma már kételkedik - világos. Holott: a vers létezéséhez a költő szándékait értő olvasó is kell, aki magában újjáépíti a verset. Kell a magyarázat is. De hát, ki tudja valóban, milyen fájdalmak, örömök, élmények, az élet milyen szeletei szűrődtek be a versbe, miféle inspiráció ihlette, vezette tollát, mi hívta elő képeit, honnan való az indulat, ami dallamának ívét vagy darabos töredezettségét megteremtette - ki tudja: mire gondol a költő? Harmincnégyen felelnek rá a kötetben. A legilletékesebbek: a költők. Új magyar költészetünk egy-egy reprezentatív verséről szólnak, a mögöttes tartalmakról, a verseket meghatározó élményekről. A nem is mindig koncentrált pillanatról - időről, melyben a vers megszületett. Olykor sorról sorra bontják ki rétegeit, fejtik meg a vers titkát - ki, hogyan. Mindent persze még a költő sem magyarázhat meg - hiszen a "minden" maga a vers: a költő "csak" közelhozza a vers testét, fókuszait, áramának ábráját - elmondja, milyen élmények hatására írta, mit akart közölni vele, de ez a csak, ez a kevés: sok. Az esszék formája: párbeszéd. A kötet szerzői, szerkesztői: Domokos Mátyás és Lator László faggatják, vallatják a költőket. Partnerek és társszerzők a beszélgetésformát öltött esszékben. Az ő érdemük is - jártasságuk a lírában, a költők életében, az irodalomban; érzékenységük a vers rezdüléseire-, hogy rejtett, lényeges "titkokat" tudunk meg a versről, a költőről és a korról, melyben megszületett. S hogy ekképpen, a harmincnégy esszéből, mely két mártírhalált halt költő: Sárközi György és Radnóti Miklós egy-egy versével indul - kirajzolódik "az új magyar líra sajátos regénye". Az eleddig páratlan vállalkozás első fóruma a Magyar Rádió volt; a vasárnap reggeli Minden versek titkai címet viselő műsor közölte rövidített formában a dialógusesszéket - melyeknek most a versekkel együtt teljes szövegét kapja kézhez az olvasó.

Ismeretlen szerző - Miért ​szép?
Illyés ​Gyula A virradat tükre (Lengyel Balázs) Gyalogút (Kiss Ferenc) Koszorú (Tüskés Tibor) Zrínyi a költő (Kovács Sándor Iván) Zelk Zoltán Babits (1883-1941) (Rónay László) Hajnal Anna Kormos ranét (Bóna Anna) Vas István Párbeszéd két ismeretlen között (Tandori Dezső) Boccherini sírja (Orbán Ottó) Rapszódia egy őszi kertben (Lengyel Balázs) Takács Gyula Mézöntő (Fodor András) Kálnoky László De profundis (Alföldy Jenő) Az elsodortak (Vas István) Hajnal Gábor Nehéz az út még odáig (Rónay László) Jékely Zoltán Az ég játékai (Tandori Dezső) Weöres Sándor Harmadik szimfónia (Tellér Gyula) Téli reggel (Vajda Endre) Az ég-sapkájú ember (Tandori Dezső) Rónay György Az öreg költő (Rába György) Benjámin László Két évtized (Alföldy Jenő) Mi van a hold túlsó felén (Pomogáts Béla) Csorba Győző Március (Tüskés Tibor) Csanádi Imre Ötven körül (Rónay László) Somlyó György Mese a létfenntartásról (Tandori Dezső) Rákos Sándor Kialvó csillagok alatt (Kartal Zsuzsa) Pilinszky János Apokrif (Tellér Gyula) Senkiföldjén (Szabó Ede) Nemes Nagy Ágnes Között (Tellér Gyula) Kormos István Ház Normandiában (Fodor András) Rába György Pillantás az éjszakába (Rónay László) Váci Mihály A szempontokon át (Garai Gábor) Nagy László Bolgártánc (Tellér Gyula) Menyegző (Kiss Ferenc) Ha döng a föld (Vajda Endre) Simon István Téli rapszódia (Garai Gábor) Lator László Fa a sziklafalon (Tellér Gyula) Juhász Ferenc Rezi bordal (Pomogáts Béla) Babonák napja (Bodnár György) Tűzliliom az éjszakában (Pomogáts Béla) Garai Gábor Evés (Mezei András) Fodor András Tánc (Csűrös Miklós) Csoóri Sándor Vadfiú hajjal (Alföldy Jenő) Mezei András Lesz-e bárka? (Sebeők János) Kalász Márton Impromptu (Rónay László) Ladányi Mihály Himnusz (Vajda Endre) Orbán Ottó A teremtés arca (Vajda Kornél) Tandori Dezső Orvosra várva (Vas István) Ágh István Aranykorba vezető (Vajda Endre) Bella István Néha (Vajda Endre) Jegyzetek

Komlós Aladár - A ​magyar költészet Petőfitől Adyig
Tartalom Előszó AZ ​ELNYOMATÁS KORA (1850-1867) A petőfieskedők A népnemzeti iskola Arany János Tompa Mihály Gyulai Pál Lévay József Szász Károly Thaly Kálmán Dalmady Győző A befelé forduló líra Madách Imre Zilahy Károly A KIEGYEZÉS KORA (1867-1880) A meghasonlott népnemzetiek (I) Arany László A meghasonlott népnemzetiek (II) Dömötör János Tolnai Lajos Szemere Miklós Szabó Endre A népnemzeti iskola (összefoglalás I.) Írósors és romantika Vajda János Retorikus közösségi líra Ábrányi Emil Darmay Viktor Gáspár Imre Bartók Lajos MEGOSZLÁS A SZÁZADVÉGEN (1880-1906) A népies idill költői (I) Pósa Lajos Szabolcska Mihály Gárdonyi Géza A népies idill költői (II) A népnemzeti iskola vége A népnemzeti és a modernség közt Kozma Andor Bárd Miklós Vargha Gyula A népnemzeti iskola utolsó szakaszának tanítványai A népnemzeti iskola (összefoglalás II.) A modernek, az elveszett álmok siratói Reviczky Gyula Endrődi Sándor Kiss József Zempléni Árpád Inczédy László Telekes Béla Szalay Fruzina Czóbel Minka Az erotika költői Szilágyi Géza Erdős René Szász Zoltán A nagyváros költői (I) Rudnyánszky Gyula Ignotus Heltai Jenő Szentessy Gyula Makai Emil A nagyváros költői (II) Szocialista költészet (I) Palágyi Lajos Szocialista költészet (II) Csizmadia Sándor Farkas Antal Komjáthy Jenő A modern költészet felé A Nyugat előtt Bibliográfia

Kabdebó Lóránt - Szabó ​Lőrinc
A ​szerző mondja könyvéről: "Szabó Lőrinc a 20. századi magyar líra klasszikus nagysága. A kétségbeejtő és a feloldó végletek állandó küzdelme alakítja életművét. Ellentmondásos és lenyűgöző egyénisége évtizedeken át foglalkoztatott. Háromkötetes monográfiában, az életrajzát megmutató két forráskiadásban igyekeztem pályáját szinte napról napra követve megrajzolni. A részletes feltárás után szükségét éreztem, hogy egy, az irodalom iránt érdeklődő közönség számára készített pályaképben összegezzem eddigi írásaim eredményeit. Az eddig véglegesnek érzett szövegek átvétele is ez a könyv, és természetesen korrekció is: alkalom arra, hogy egyetlen könyvben újítsam meg és véglegesítsem azt a képet, amelyet két évtized kutatásai alapján eddig rajzoltam a költőről."

Németh G. Béla - 11 ​vers
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh G. Béla - 7 ​kísérlet a kései József Attiláról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fülöp László - Élő ​költészet
Egy ​nagyobb lélegzetű - az elmúlt harminc év magyar költészetét áttekintő- tanulmányt és tizenegy kisebb-nagyobb költőportrét tartalmaz a kötet. A fiatal debreceni irodalomtörténész és kritikus abból az alaptételből indul el, hogy a magyar líra sohasem volt egyhangú, mindig sokszínű volt és gazdag, a felszabadulás azonban "távlatnyitó lehetőséget" teremtett továbbgazdagodásához. Ezt bizonyítva elemzi a különböző lírai irányzatokat és törekvéseket. Nem mindent átfogó líratörténetet írt; könyve inkább műhelytanulmány, kísérlet. Nemcsak vagy nem a legnagyobb költői teljesítmények foglalkoztatják, hanem tegnapi és mai költészetünk problémái, olyan problémák, amelyek vitát kavartak; viták, értékelések, amelyek szerinte helyreigazítást igényelnek. Szerényen és rokonszenvesen vitatkozik, nem dönt, nem ítélkezik, csak hozzájárul véleményével a vitatott kérdések megoldásához. Roppant anyagismeret s tárgya odaadó szeretete jellemzi. Tiszteletet ébreszt benne minden nagy teljesítmény, azok is, amelyek nem állanak közel szívéhez-ízléséhez, de mindig őszintén megvallja, kik és miért kedvesek neki a mai magyar lírából. És ez a tárgyilagossággal párosult elfogultság teszi élvezetessé, rokonszenvessé írásait.