Søren ​Kierkegaard

Albert Gábor - Védekező ​halálraítéltek
A ​könyvet olvasva szinte szemtanúként lehetünk részesei az ezer sebből vérző Athén vajúdásának, ahogy az egymást követő rendszerváltozások során legjobbjait, akik még megmenthetnék, küldi halálba. A két halálraítélt, a forradalmár Bakunyin és a filozófus Szókratész kettős arcképében pedig a homo politicus és a homo moralis védekezése túlélési stratégiája szembesül egymással.

Peter J. King - Száz ​nagy filozófus
A ​világ legnagyobb gondolkodóinak élete és nézetei. Miben áll a jó és a rossz? Mi a létezés értelme, és kik vagyunk valójában? A filozófusok évezredek óta viaskodnak az ehhez hasonló kérdésekkel, minden gondolatot szinte az összes ésszerű alternatívával összevetve. Kik voltak azok ...

Edmund Jacoby - 50 ​híres filozófus
A ​kiadvány szemléletes áttekintést nyújt az ismeretelmélet, az etika, a történetfilozófia problematikájáról és mindazon kérdésekről, amelyekkel a filozófusok az emberi lét értelmének keresése közben találkoztak: Platontól és Arisztotelésztől, Buddhától és Konfuciustól, az európai középkor teológiai gondolkodóin keresztül a felvilágosodásig, Kant és Hegel német idealizmusától egészen Marxig és Nietzschéig, a modern nyelv- és tudományfilozófiáig. Az egyes fejezetekben külön keretek emelik ki a hivatkozásokat és a hasznos háttér-információkat. A nagy gondolkodók arcképei mellett szemléletes ábrák segítik a filozófiai eszmék megértésében az olvasót.

Peter Engelmann - Hegel ​- filozófia és totalitarizmus
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Binzberger Viktor - Fehér Márta - Zemplén Gábor - Kuhn ​és a relativizmus
Létezik-e ​valamilyen korokon és kultúrákon átívelő racionalitás? Ez jellemzi és vezérli-e a tudományos megismerést? Van-e valamiféle „józan ész”, közös emberi ésszerűség, amelynek ítélőszéke előtt a sokféle megközelítésből kibontakozhat az igazság és megteremthető a tények közös világa? A XXI. század elején – egy olyan korban, amikor a mindennapi élet szintjén is megjelenik a multikulturalitás és pluralitás, a szokások, kultúrák, és gondolkodásmódok együtt létező sokfélesége – egyre sürgetőbben merülnek fel a fenti kérdések. Kivételt képez-e a tudomány és a kutatói gyakorlat, vagy itt sem kerülhető meg a relativizmus problémája? Thomas Kuhn könyve, A tudományos forradalmak szerkezete már jó egy emberöltővel ezelőtt felvetette ezeket a problémákat. A könyv nyitó mondata szerint a „tudománytörténet, ha többnek tekintjük anekdoták és kronológiai adatok tárházánál, gyökeresen átalakíthatja jelenlegi tudományfölfogásunkat.” Ezen újfajta tudományfelfogás nyomán fellángoló viták a paradigmákról, a racionalitásról és relativizmusról, valamint az inkommenzurábilitásról forradalmian átalakította a tudományról kialakult képet. A Kuhn és a relativizmus című kötet fő célja körüljárni ezeket a problémákat, valamint visszatekintve megvizsgálni a konstruktív, illetve destruktív relativista álláspontokat.

Jacques Derrida - Marx ​kísértetei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Thomas A. Szlezák - Hogyan ​olvassunk Platónt?
"Platónt ​olvasni olyan intellektuális élvezetet jelent, amely semmi máshoz nem fogható. Az öröm nem egyedül filozófiai drámái művészi tökéletességének élményéből származik. Olyan érzésünk is támad, hogy nem csupán tanúi, hanem részesei is vagyunk az élő vitának." Thomas Alexander Szlezák (1940) professzor, a tübingeni Platón Archívum vezetője nevét Platón és a filozófia írásbelisége (1985) című könyve tette világszerte ismertté, mely a Platón le nem írt filozófiájáról szóló vitában írás és szóbeli filozófia elválaszthatatlansága mellet érvelt. Platón-olvasókönyve egyaránt remek kalauz a platóni gondolkodással ismerkedők és a szenvedélyes Platón-olvasók számára.

Kovács András Bálint - Szilágyi Ákos - Tarkovszkij
Nehezen ​megszületett könyvet tart kezében az olvasó. Tarkovszkij halála után tizenegy évvel jelenik meg a mű, amelyet három évvel a tragikus esemény előtt kezdtünk el írni mint az életútja feléhez érkezett művész addigi pályájának összefoglalását. Miután 1984-es "disszidálása" miatt Tarkovszkij indexre került, a magyarországi publikálásra nem is gondolhattunk. Mire a könyvnek - kalandos körülmények között - külföldi kiadót találtunk, s mire a francia fordítás elkészült, Tarkovszkij már nem volt közöttünk. Monografikus feldolgozásáról akkor, abban a helyzetben szó sem lehetett. 1986 óta tervezzük, hogy megírjuk "a" könyvet, a "végleges változatot". Írás közben kellett ráébrednünk: "végleges változat" nem létezik. Ez a könyv csak Tarkovszkij világaiban folytatott utazásaink egy újabb állomása. Andrej Tarkovszkij az orosz filmművészet eddigi legnagyobb alakja volt, aki az Iván gyermekkorával, az Andrej Rubljovval, a Szolárisszal, a Tükörrel, a Sztalkerral, a Nosztalgiával, és az Áldozathozatallal az orosz kultúrát és művészetet klasszikus fokon képviselte a szovjet korszakban. Mintha az orosz filmművészet sztalkere lett volna ő, akinek megadatott, hogy a világkultúra megszentel földjére, hatalommal, pénzzel, tudatlansággal, körülkerített csodás Zónájába vezesse mindazokat, akik vagyunk, s aki ő maga is volt, föltéve, hogy művészetének útitársául szegődünk. A 20. század utolsó harmadában, az évszázadok óta haldokló orosz ortodox civilizáció végének atmoszférájában lehetővé vált számára, hogy mindössze hét játékfilmből álló életművével olyan művészetet teremtsen, amelynek spirituális telítettsége és érzéki varázsa, formaszépsége és plaszticitása csak két átmeneti korszakhoz, a középkor végének európai és a 19. század végének orosz művészetéhez mérhető.

Ismeretlen szerző - Kolnai ​Aurél
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Erdélyi Ágnes - Max ​Weber Amerikában
Az ​itt közölt szöveg első négy fejezete 1987/88-ban keletkezett. Akkoriban úgy gondoltam, a munka érdemi része ezzel tulajdonképpen készen van: csak egy rövid bevezetővel és a tanulságokat összegző konklúzióval akartam kiegészíteni a kész szöveget. Másképpen alakult. Az 1988/89-es tanévben az Egyesült Államokban dolgoztam. Az ott tartott előadásaimat követő viták és az amerikai kollégákkal folytatott beszélgetések ráébresztettek, hogy a munkát folytatnom kell. Az első négy fejezetben a weberi eszmék német gyökereit, valamint Weber hatástörténetét (e hatástörténet kerülőútjait) vizsgáltam az angolszász világban, de az angol-amerikai társadalomtudomány Weber-recepcióját - a weberi eszmék termékeny hatását az amerikai szociológiára - nem tárgyaltam. Be kellett látnom, hogy e nélkül írásom egyoldalú. Ezt az egyoldalúságot próbálja leküzdeni a második rész két történeti fejezete. A történeti fejezeteknek természetesen nem az a céljuk, hogy a korábban elemzett torzításokat illusztrálják: a második részben egyszerűen megpróbáltam nyomon követni Weber hatását és az amerikai Weber-irodalom kibontakozását a kezdetektől egészen a 60-as évekig (ami időben nagyjából egybeesik az első fejezetben tárgyaltakkal). A 60-as évektől máig terjedő időszak részletes bemutatására nem vállalkoztam: csupán a fő irányokat jeleztem az utolsó - konklúziókat és kitekintéseket tartalmazó - fejezetben. Tudom, hogy ezzel még korántsem teljes a kép, de nem is törekszem teljességre. Munkámmal semmiképpen nem a Weber monográfiák számát kívánom szaporítani: a szövegben szereplő Weber-értelmezések fordítói munkám melléktermékei - annál nem többek, de nem is kevesebbek. (a szerző)

Rüdiger Safranski - Egy ​némethoni mester
Martin ​Heidegger (1889-1976) kétségkívül a huszadik század, sőt az egyetemes filozófiatörténet egyik legnagyobb, lángelméjű gondolkodója. A múlt század két-három legjelentősebb filozófusa közt tarják számon azok is, akik vitatják nézeteit, elvetik fundamentálontológiáját, támadják a 'létfelejtésről' szóló koncepcióját, filozófián túlinak tekintik létmisztikáját stb. Rüdiger Safranski vaskos és roppant olvasmányos könyve azonban nem a nagy filozófust, annak oly nehezen érthető-értelmezhető filozófiáját mutatja be elsősorban, hanem Heideggert az embert, a különös 'figurát' állítja középpontba. Teheti ezt annál jogosabban, mivel Heidegger életútja (például a náci pártba való belépése, hírhedt hitleriánus rektori nagy beszéde, sajátos antiszemitizmusa és tagadhatatlan zsidóbarátságai-szerelmei) önmagában is számos, a heideggeri filozófiai koncepciókkal sokszorosan összefüggésbe hozható rejtélyt mutat fel, amelyekkel a filozófiatörténeti nézőpontú monográfiák is nagy terjedelemben és rendszeresen foglalkoznak. Safranski könyvében azonban ezekre esik a hangsúly, és még csak nem is annak érdekében, hogy megvilágításuk révén közelebb kerüljön az olvasóhoz a heideggeri gondolatvilág, hanem azért, mert a kérdések önmagukban is érdekesek és korszakjellemzők. A kötet igen gazdag biográfiai szakirodalomra alapozódik, ám regényszerűen érdekes, és ha a főművek értelmezésében akár elnagyoltnak is tekinthető, azért kedvet ébreszthet bárkiben arra hogy az eredeti műveket kézbe vegye. És hasznos mű abban a vonatkozásban is, hogy közel hozza az olvasóhoz a kor olyan gondolkodóinak emberi-gondolkodói alakját, mint Jaspers, Husserl, Hannah Arendt, Sartre és mások. A filozófia iránt érdeklődő, pletykákra is vágyó, azért a gondolkodástörténetben nem teljesen járatlan olvasóknak ajánlható.

Rozsnyai Ervin - Filozófiai ​arcképek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heller Ágnes - Filozófiám ​története
Heller ​Ágnes nem bíz semmit a véletlenre, sem másokra. Ebben a 80. születésnapjára megjelenő könyvben önmaga kutatójaként és filozófia-történészeként tárta és mérte fel egy roppant életmű termését, amely történetesen a sajátja. Kivételes autenticitását ki is vitatná, hiszen olyasvalaki reflexióiról van szó, akihez ez az életmű a legközelebb áll. Heller Ágnes gondolkodói bátorságára vall, hogy erős lélekkel és kellő távolságból élte és olvasta újra az életművét, hogy azt kritikus attitűddel összegezze. Maga tartott szigorú rostát felette, hogy mit tart belőle - ma - értékállónak, s mit nem. Filozófiai regényt tarthatunk a kezünkben, mégpedig olyan regényt, amelyben életrajzi tényeket nélkülözve, pusztán a gondolatok fejlődése köré építi narratíváját. Ez a "fejlődés"-regény négy, 15 éves szakasz - fejezet - pillérére támaszkodik. A "tanulóévek" során felfedezte és kipróbálta a születésével kapott képességeit - a mester, Lukács György műhelyében. "A dialógus évei" a Budapesti (Lukács) Iskola közösségi munkájáról és eredményeiről számol be. "Az építkezés és az intervenció évei" fejezet azt a szakaszt világítja meg, amelyben - magányra ítélve vagy áldva - felépítette filozófiai rendszerét. Pontosabban "dekonstrukciós" eljárás alá vette mindazt, ami idáig történt vele - olvasmányai és egyéni gondolkodása terén. Ezzel párhuzamban - férjével, Fehér Ferenccel - a szocialista rendszer átélt tapasztalataira építve, a baloldali rendszerek átható kritikáját is nyújtották. A napjainkkal záródó "Vándoréveim" a nagy filozófiai (etikai) építkezést követő sokfelé kalandozó kirándulások számbavétele, az irodalomelmélet, és a "bibliai filozófia" területeiről is. Szabadon és színpompásan, túl a nagy építkezés terhén.

Eva-Maria Kaufmann - Szókratész
Szókratész ​(Kr. e. 470-399) az ókori európai művelődéstörténet egyik legkiemelkedőbb, ugyanakkor legrejtélyesebb alakja. Rejtélyes, mert egyetlen sort sem írt le, tanítása mégis óriási hatással volt a későbbi korok gondolkodóira. A fénykorát élő Athén közterein, utcáin sétálgatva, baráti lakomákon társalogva fejti ki filozófiáját és fogalmazza meg máig ható gondolatait. Platóni Szókratészről szoktunk beszélni, hisz amit bölcseleti gondolkodásáról tudunk az elsősorban tanítványa, Platón műveiből maradt ránk.

Joachim Köhler - Nietzsche ​utolsó álma
Ebben ​a lélektani krimiben a szerző arra keresi a választ, hogyan élte meg Nietzsche életének utolsó heteit. A regény a filozófus feljegyzésein, valamint dokumentumokon,leveleken alapul.

Molnár Attila Károly - Polányi ​Mihály
Polányi ​a magyar tudósemigráció egyik legtekervényesebb életpályáját járta be. Először orvosi tanulmányokat folytatott, majd fizikai kémiával foglalkozott. Németországról, ill. a Szovjetunióról szerzett tapasztalatai azonban egyre inkább kora társadalmi és politikai problémái, "válságai" felé fordították figyelmét: természettudósból "philosophe" lett.Mint nemzedéke sok más tagját, őt is elsősorban az érdekelte, miként történhetett meg számos európai ország totalitáriussá válása; miért támogatták az értelmiségiek azokat a mozgalmakat, amelyek felszámolták szabadságukat stb. Írásaiban (melyek zöme vitacikk, előadás) elsősorban a marxizmussal és a pozitivizmussal, ill. képviselőivel polemizál.

Roger Grenier - Albert ​Camus, tűző nap és árnyék
Roger ​Grenier író, aki jelenleg is a párizsi Gallimard kiadó föszerkesztöje, Albert Camus barátja volt. Jelen müve a Camusröl szóló gazdag külföldi irodalomban is hézagpótló, nagylélegzetü munka. Alcíme: intellektuális életrajz, azt a módszert jelöli, mely alapján lépésröl lépésre, müröl müre halad elöre a szerzö, és közben az egyes müvekkel kapcsolatosan életrajzi részletekre is kitér. Igy egy igen izgalmas olvasmányon át pillanthatunk a nagy író alkotómüvészetének titkaiba. Azt is megtudjuk e kötetböl, hogyan fogadták Camus könyveit a pályatársak, a kritikusok, a politikusok, és mily vihar kavartak ezek az írások Franciaországban, Algériában, és számos egyéb helyen. De ami talán a legfontosabb: tanúi lehetünk egy ember, egy nagyszerü müvész belsö küzdelmeinek, írói fejlödésének. A regényeken, esszéken, színdarabokon át a legmélyebb forrásokhoz is eljutunk, amelyekböl müvei táplálkoznak. A legföbb ideje, hogy Camus valódi arcát mutassuk meg itthon, Magyarországon. Ehhez nyújt nélkülözhetetlen segítséget Grenier könyve. Egzisztencialistának skatulyáztuk be (nemcsak mi!!), tévedésböl, mert az egzisztencializmus szókincsének egy-egy fontos szava Camus-nél is megjelenik, mint például az abszurd, de nála egészen más értelemben, mint az egzisztencializmusban. A kötetböl egyéb, még élö félreértések is kiderülnek. Az igazi Camus megmutatása annál is halaszthatatlanabb, mivel az utóbbi esztendökben a francia irodalom felhagyott az addig divatos irányzatokkal, és úgy tünik, visszatér a Camus-i regény lélektani ábrázolásához.

Anthony Kenny - Aquinói ​Szent Tamás
Szigorú ​értelemben vett filozófiai művet - Arisztotelész kommentárjaitól eltekintve- Aquinói Tamás nem sokat írt, ám teológiai művei olyan elmélyült filozófiai gondolatokat tartalmaznak, amelyek tükrében minden idők egyik legnagyobb filozófusának tarthatjuk őt. E kötet a filozófus Aquinói Tamásról szól. Bemutatja életének nevezetes epizódjait, írásainak fő témájáit, a mai filozófiai gondolkodásra gyakorolt hatását. Részletesen tárgyalja metafizikai rendszerének fő fogalmait, valamint - a kevésbé ismert, de méltó figyelmet érdemlő - szellemfilozófiáját: az emberi értelemmel, az akarattal, az értelmi és érzelmi képességekkel kapcsolatos gondolatait.

Mijamoto Muszasi - Szugavara Makoto - "A ​nyughatatlan géniusz" / Az öt elem könyve
A ​legendás japán kardvívók között talán Mijamoto Muszasi neve a legismertebb. Népszerűsége nem csak Japánban, de külföldön is töretlen. Ez a rendkívüli képességekkel megáldott szamuráj első – halálos kimenetelű – párbaját tizenhárom éves korában vívta, tizenhat évesen pedig már részt vett a véres szekigaharai csatában. Élete során számtalan párbajt vívott, de nem talált legyőzőre. Utolsó éveiben írta meg a két kardos vívás és a taktika esszenciájának számító híres művét, „Az öt elem könyvé”-t, amely manapság is széles körű olvasottságnak örvend – nemcsak a harcművészetek iránt érdeklődők körében. A kötet első részében Muszasi történelmi alakjával. bonyolult és rejtélyes jellemével, szövevényes életútjával ismerkedhetünk meg, a második rész pedig a híres "Gorin no so"-t, a japán eredetiből fordított "Az öt elem könyvé"-t tartalmazza. "Muszasiról írva a legmegbízhatóbb adatokat válogattam ki, amelyek a lehető legközelebb állhattak történelmi személyiségéhez. Az énáltalam jellemzett Muszasi így valószínűleg kissé különbözik a népszerű japán regényben található karaktertől." (Szugavara Makoto)

Németh Gábor - Szilasi László - Kész ​regény
Bármi ​legyen is a véleményünk az ezen levelekből kirajzolódó eseményekről, történetekről, értelmezésekről és személyekről, annyi mindenképpen bizonyos, hogy leveleik vallomása szerint élt Magyarországon, közvetlenül a másdoik világháboru kitörése előtt, két művelt és világot látott fiatal férfi, akiknek a számára a folyamatos értelmező párbeszéd, annak igazsága vagy téves volta, a közös értelemben és a lelkek titokzatos communiójában egyszerre történő részesedés vágya a szó szoros értelmében élet és halál kérdése volt. Olyan korban éltek, amikor az életet, hiszen az igazságban való részesülés halállal fenyegetett, a tévedéstől kellett remélniük. Mégis keresték, s hiszem, hogy látták is a jót.