Hamlet ​visszanéz - Gábor Miklós arcai, szerepei

Bérczes László - Törőcsik Mari - Törőcsik ​Mari
Beszélgetés ​- Kovács nagyapa mozijáról és a Nagykert rózsafáiról, a pélyi templom oltáráról és a velemi diófáról, a cannes-i életműdíjról és a szomszéd Margitkáról, az angolkisasszonyokról és a főiskolai felvételiről, mesterekről és pályatársakról. "Majorelvtárs" és Zsótér Sándor, Grigorij Konszkij és Anatolij Vasziljev, Alföldi Róbert és Vidnyánszky Attila itt ugyanolyan súllyal esik latba. Beszélgetés - Törőcsik Mari szüleiről, testvéreiről, gyermekeiről, szerelmeiről, férjeiről és az örök társról, Maár Gyuláról, akivel egyszer majd a Fekete-tengerben fognak találkozni... Beszélgetnek, sört pattintanak, és örülnek, hogy süt a nap. Törőcsik Mari fesztelenül mesél, és mindketten tudják, mi is tudjuk, hogy az emlékezet néha botlik, szalajt. Nem is az itt a lényeg, hogy napra pontosan mi történt ennek a rendkívüli művésznek az életében, hanem - ahogy Bérczes László mondja - "azt keressük, ki az az ember, akit Törőcsik Marinak hívnak. Hogyan él, hogyan közlekedik az emberek között, hogyan gondolkodik. Hogyan tekint a világra. Sőt, bármilyen önző szándék, arra hívom az olvasót, hogy Mari tekintetével nézzen a világra, amikor ezzel a könyvvel találkozik. Azért akarom ezt, mert szerintem jó dolog így nézni a világra. Az az egyszerű mondat jut eszembe, amit Zsótér mondott a Brand kapcsán. Megmutatni egy embert. Ezt akarom. Egy embert, akit érdemes megmutatni."

Ismeretlen szerző - Bódy ​Gábor 1946-1985
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bódy Gábor - Egybegyűjtött ​filmművészeti írások 1.
Kevés ​olyan filmrendezőt ismer a filmtörténelem, akiben a mesterségbeli tudás - az anyag (a celluloid, a videoszalag), az eszközök (kamera- és optikafajták) alapos ismerete - és az elméleti felkészültség, s a képzelet ereje olyan egységben és egymást segítve létezett, mint Bódy Gábor alkotó személyiségében. Az 1970-es években, a magyar társadalom válságos esztendeiben, a hazai és külföldi új hullámok elernyedése után volt ereje újakra törni, a kísérletezés útjára lépni. Jelszavai: új érzékenység - új narrativitás. Jellemzően: a jelszavak álltak tőle a legmesszebb. A jó fogalmazás szépirodalmi kísérletei után fordult tudatosan a film, mindenekelőtt mint nyelvezet tanulmányozása felé, melynek eredményeképpen jól ismerte a legkorszerűbb filmelméleti munkákat, s jó néhány nemzetközi színvonalú írásával maga is hozzájárult annak magas kvalitású műveléséhez. Szerette és gyakran idézte Kölcsey Ferencet, aki szerint a nyelvnek legfőbb művelői: a filozófus és a poéta. Talán azért is, mert Bódy Gábor nemcsak a filmről való gondolkodás egyik legnagyobb alakja a modern filmben, hanem mert - idővel - egyre erősebben mutatkozott meg poétikai ereje is. Különös műve, a Filmiskola, bizonyára ezért tud felemelkedni az ismertterjesztés szintjéről, s lesz „belülről" megfogalmazott filmkészítési gyakorlat, amely nemcsak praktikus ismeretekkel szolgál, de „átörökíti" azokat kérdéseket, problémákat is, amelyekre adott egyéni válaszok nélkül nem létezik a filmről való alkotói gondolkodás. Poétikája természetesen játékfilmjeiben - a magyar filmművészeti maradandó értékeit jelentő - az Amerikai anzixban, a Nárcisz és Psychében, a Kutya éji dalában bontakozik ki legteljesebben, feledhetetlenül. Bódy Gábor filmművészeti írásai ennek a nyugtalan, újakra kész elhatározásoknak s belső forrongásokkal telített alkotói műhelynek elgondolkodatóan lelkesítő dokumentumai. A műfaji sokféleség - elméleti tanulmányok, tűpontos filmelemzések, filmötletek, szinopszisok, nyomtatásban először napvilágot látott forgatókönyvek, (Agitátorok, Amerikai anzix stb.) - színesíti az olvasó kalandját, amelynek során felismer(het)i az állandót is: a gondolkodásra, reflektálásra mindig kész szerzői karaktert. Ez a magyarázata annak, hogy Bódy Gábor filmművészeti írásai - a szó legnemesebb és legteljesebb értelmében - izgalmas olvasmányok. Kötetünk a Bódy Gábor Egybegyűjtött filmművészeti írások című sorozat első darabja.

Kelecsényi László - Karády ​- 100
Ha ​háromszor ír meg valamit az ember, annak különös oka lehet. Van is. Ennek az életrajzi kötetnek a főszereplője is legalább háromszor kelt életre, és győzött filmvásznon, hanglemezeken, sikereit fölelevenítő utókori slágerbajnokok föllépésein. Karády Katalin legenda és mítosz lett. Ha ma élne, firkászok siserehada futna a nyomában, kereskedelmi tévék kamerái vennék üldözőbe, hetente jelenne meg róla valamilyen álhír. Neki valóban nemcsak ötperces halhatatlanság jutott osztályrészéül. A Rákosi-korszak emigrációba, a Kádár-korszak kényszerű Csipkerózsika álomba kényszerítette, de ő még életében feltámadt: hangja és filmjei a tiltottból a tűrt kategóriába emelkedtek. Haza ugyan nem tért sohasem, bármit is fantáziáltak szenzációéhes zsurnaliszták, de figurája mélyen ágyazódott bele az utókor tudatalattijába. Kelecsényi László filmtörténész, aki korábban két kiadásban is napvilágot látott társadalomtörténeti esszéjében foglalkozott a halhatatlan dívával, most egykori önmagával vitatkozva, palimpszesztként írta újra hajdani kéziratát. A kötetet Karády szerepeinek minden eddiginél részletesebb felsorolása és egy bőséges irodalomjegyzék egészíti ki.

Ismeretlen szerző - Ember ​a havason
Szőts ​István (1912–1998) alkotói életpályája nem teljesedhetett ki - így is gazdag művészete a XX. századi magyar történelem viharaiban eltékozolt tehetség jelképe lehetne. Noha a magyar film első nagy nemzetközi sikerét arató Emberek a havason után nem volt lehetősége többé a nyugodt munkára, a 60-as évek újhullámának számos kiemelkedő rendezője részben az ő örökségét folytatva alkotta meg a modern magyar filmművészet alapműveit. Emberi és művészi példájának máig tartó hatását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy születésének 100. évfordulója alkalmából több kezdeményezés indult útnak hasonló célkitőzéssel: arra a kérdésre keresték a választ, vajon a derékba tört pályaív ellenére mit tartanak a filmesek és a kutatók ma is érvényesnek Szőts István életművéből. A „Szőts-emlékév” 2011 őszén, a Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál CineClassics szekciójának programsorozatával indult. 2012 júniusában a Károli Gáspár Református Egyetemen, 2012 szeptemberében pedig az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet Filmtudomány Tanszékén és az Uránia Nemzeti Filmszínházban idézték fel Szőts István életét és műveit, s elemezték tevékenységét. Mindhárom rendezvény különböző nemzedékek képviselőinek, rangos oktatási intézmények oktatóinak, hallgatóinak és doktoranduszainak, valamint több kulturális és filmszakmai intézmény képviselőinek részvételével, példás együttműködésével valósult meg. A megemlékezések méltó lezárásaként néhány, a mának szóló szellemi végrendeletnek is tekinthető Szőts-szövegből, a konferencián elhangzott előadásokból, valamint az évforduló kapcsán született különféle írásokból gyűjtöttünk össze egy kötetre valót.

Ismeretlen szerző - Mesterek ​és tanítványok
Mik ​azok a gesztusok, a tekintetek mögött rejtőző titkok, amik a színészetet hivatássá, mi több művészetté emelik? Mi az, ami ebben a mesterségben átadható és megtanulható, mit köszönhet az elődöknek a jelenkor színésztársadalma? Hogyan válik maradandóvá a pillanat művészete? Kötetünkben a múlt nagyjaira, példaképeikre, mestereikre emlékeznek a jelen...

Morsányi Bernadett - Egyedül ​szembejövet
Morsányi ​Bernadett Dobai-monográfiája nemcsak egy részben ismert, részben elfelejtett, részben félrevonult alkotó egészében izgalmas és felkavaró életművét rajzolja újra, hanem egy olyan szellemi perspektívát rekonstruál, amely átható fényt vet mintegy ötven év kormozgásaira, felragyogtatva annak egyes sűrűsödési és csúcspontjait is. A Dobai-életmű komplexitásával együtt egy lehetséges, de sok érdek által félretolt, alternatív irodalmi gyakorlatot mutat fel, amelyet a képi gondolkodás (film) és a nyelvi rendszerkutatás formaalkotó érvénnyel alakított. A világhírű Mephisto (Szabó István filmje) írója, a filmtörténeti jelentőségű Archaikus torzó alkotója, a Csontmolnárok (regény) és az Imago (elbeszélés) képalkotója, a Kilovaglás egy őszi erődből és az Egy arc módosulásai (verseskötetek) képinyelvi mesterpionírja egyenként és együtt utánozhatatlan modellt alkot, amelyben az esendő és heroikus élet merevül időtlen műalkotásba. Ez a könyv sokat tesz azért, hogy ismerjük Dobai Pétert, az emlékezetünk épségéhez nélkülözhetetlen alkotót. (Szkárosi Endre) MORSÁNYI BERNADETT 1981-ben született Budapesten, író, irodalomtörténész. Kötete: A Sehány éves kisfiú és más (unalmas) történetek (2015)

Szigethy Gábor - Latinovits
Zsebében jeles építészmérnöki diplomával, kezében kopott, félig üres bőrönddel Latinovits Zoltán 1956 nyarán elindult Debrecenbe - segédszínésznek. Hajóskapitány a Leányvásárban, Francisco a Hammletben. Két kis szerep: bejön, kimegy. De Latinovits Zoltán lába alatt színpad a füld, feje fölött zsinórpadlás az ég. A színház az otthona. Néhány hétig katona, s amikor újra színpadra léphet, a Bohémélet kórusában énekel. Latinovits Zoltán nem ment Párizsba: Párizs jött el Debrecenbe. A civisvárosban lett az építészmérnökből magyar színész. Szárnyai nőttek; megtanulta: a színház élete árán fOlépített Déva vára. Nem tudta: élete ellobbanó, világító fáklya. Színész: száz alakban akarja a világot meghódítani, megváltoztatni, megmenteni. Filmkocka: Latinovits Zoltán Kosztolányi Dezső maszkjában, a szomorú-csúnya Pacsirta szülei, Páger Antal és Tolnay Klári társaságában - hóna alatt lapos irattáska - sétál a századforduló korabeli Sárszeg macskaköves utcácskáján. Sötét bársonykabát, világos mellény, díszzsebkendő, óralánc, finom tűvel rögzített vékony, egyszínű nyakkendő: hajdani, vidéki újdondászok szerény toalettje; feltűnő mértéktartásával picit hivalkodó: lássék, nem akárki jön-megy, tervez, álmodik az álmos kisváros mindennapi csöndjében. Latinovits Zoltán jobb keze lendül, emelkedik, hüvelykujj a ágaskodik, nyitott tenyere markolni készül; bal kezével táskáját fogja, de hüvelyk és mutatóujja önkéntelenül követi jobb keze mozdulatát: indulataival együtt rezdül minden porcikája. A finom tűvel rögzített vékony, egyszínű nyakkendőről nem látszik: hajdan Kosztolányi Dezső viselte. A képen Kosztolányi Dezső ballag a sárszegi utcán, régen, máskor, boldogabb időkben.

Novák Emil - Az ​én operatőr iskolám
Az ​Én Operatőri Iskolám [sic!] bepillantást enged több generáció szemszögéből a Magyar Operatőr Iskola történetébe. A könyvben többek között, eddig még sehol nem publikált képek találhatóak a Színház-, [sic!] és Filmművészeti Főiskola híres "Eiben István műtermében" készült operatőr gyakorlatokról. Novák Emil annak az utlsó [sic!] osztálynak volt hallgatója, akiket Illés György operatőr, és Bojkovszky Béla fénymester, az operatőr oktatás alapítói Vagyóczky Tiborral tanítottak közösen. Minden operatőrnek készülő fiatalnak ajánljuk a könyvet.

Kelecsényi László - Latinovits ​Zoltán
Nem ​ajánlom ezt a könyvet azoknak, akik botrányok és szenzációk felidézését várják tőle. Nem ajánlom azoknak sem, akik a színészről nem produkciója, hanem világnézete, viselkedése, tévhitei alapján alkotnak véleményt. Nem ajánlom továbbá azoknak, akik életében is, holtában is eleve elfogultak Latinovits Zoltánnal szemben. Rajtuk kívül - ajánlom mindenkinek.

Mészáros Márta - Kisvilma
A ​kötetben a szerzőnő vall magáról, életéről, munkásságáról.

Ismeretlen szerző - JLG ​/ JLG
„Azt ​hiszem, lehet logikát találni abban, amit eddig rendeztem.” – mondja Jean-Luc Godard. „Filmet csinálni, ez minden. Egyszerre élvezettel és komolyan kell őket csinálni. Ha komolyan csinálunk valamit, akkor láthatjuk, hogy nem lehet akárhogyan leforgatni, mert különben nem létezik. A film, ha lehet ezt mondani, valamiféle külső pszichoanalízis. Ha valaki sokat foglalkozik magával, attól beteg lesz, de azt is jelenti, hogy beszélgetni akar valakivel. Amikor valaki kétségbe van esve, nem mosdik. A mai filmek zöme nem mosdik már.”

Váradi Júlia - Saul ​útja
Ilyen ​még nem volt a magyar filmtörténetben! A Saul fia című film eddig 38 díjat nyert, közte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál Nagydíját, a legnagyobb elismerést, amit magyar nagyjátékfilm valaha Cannes-ban kapott. Ehhez, február utolsó vasárnapján még egyet begyűjthet, a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat. Nemes Jeles László, a film rendezője és alkotótársai sok éven át készültek ennek a különös, egészen egyedi koncepcióval és filmes eszközökkel megvalósított filmnek az elkészítésére. Megrázó és a nézőt aktív útitársként kezelő film olyan mély, talán tudatalatti érzelmeket és gondolatokat hoz a felszínre, amelyek hatása alól senki sem tudja magát kivonni. Milyen indíttatásból tette ezt Nemes Jeles László és többnyire fiatal alkotókból, kiváló szakemberekből álló csapata? Milyen utat jártak be a gondolat megszületésétől a film megvalósításáig? Milyen célt tűztek ki maguk elé? Milyen tudásra, ismeretanyagra támaszkodtak? Miben nem alkudtak meg egy jottányit sem? Miként élik meg a díjesőt? A könyv olvasói minderre és még sok minden másra választ találnak az alkotókkal készített beszélgetésekből és a kötetben szereplő dokumentumokból.

Walter Murch - Egyetlen ​szempillantás alatt
Szerzőifilmes ​Könyvtár 1. kötet Ez a kötet egy rendkívüli utazás a film vágásának roppant bonyolult, de annál izgalmasabb világába.

Ablonczy László - Latinovits ​Zoltán élete, halála és feltámadásai
Embernek ​kell maradni - "Tudom a boldogságot és tudom annak csekély részét: a boldogtalan törtséget magamban..."

Ismeretlen szerző - Magyar ​Televízió 1957-1982
Nagyon ​jó az a tudat, hogy nem vagyunk egyedül: világméretű családba sikerült beilleszkednünk az elmúlt két és fél évtized folyamán. S talán halkan megjegyezhetjük: már régen nem a legkisebb fiú vagyunk, tehát nem kiskorú, gyámolításra szoruló tagja a családnak. Idősebb, tapasztaltabb bátyáinktól azért továbbra is szívesen tanulunk - s mi is szívesen tanítgatjuk kisebb testvéreinket. A Magyar Televíziónak kiterjedt nemzetközi kapcsolatai vannak a szocialista, a fejlődő és a fejlett tőkés országok televíziós szervezeteivel. A Magyar Televízió a világ 52 országának televíziójával áll kapcsolatban. Ezek közül 33 országgal munkánkat több évre szóló szerződéses megállapodás szabályozza. Az MTV nemzetközi tevékenységében különleges helyet foglal el az európai szocialista országok televíziós szervezeteivel folytatott együttműködés. Szép hagyománnyá vált a baráti országok televíziós nemzeti estjeinek megrendezése. Minden évben számos ország televíziója jelentkezik több órás műsorral - és nagy sikerrel - a magyar televízió képernyőjén, illetve az MTV is nemzeti estekkel járul hozzá a partnerek műsorpolitikájának változatosságához.

Jordán Tamás - Hátrametszés
Már ​kisfiúként vonzotta a színház világa, játszani a József Attila Gimnázium Hermann István vezette színjátszó körében kezdett. Cseh Tamás, Várady Szabolcs vagy Szombathy Gyula mellett ismerte meg Bálint Andrást, akihez máig tartó barátság fűzi. Apja kívánságára a műszaki egyetem geodézia szakán folytatta tanulmányait - az Egyetemi Színpad legendás időszaka volt ez, Jordán Tamás számára is életre szóló élmény. A diploma megszerzése után telekkitűző mérnökként a Fővárosi Tanács Építési Osztályán dolgozik. A korszak rendhagyó kulturális színterének számító 25. Színházban kap szerepeket, egyre többet. Civil állását feladva a színészetet választja. Szakmai fejlődésének következő, "egyetemi" szakaszát Kaposváron tölti. A kilencvenes évekre színpadi és filmes szerepei mellett versek, elsősorban a József Attila-életmű tolmácsolójaként országos ismertségre tesz szert. A rendszerváltás után több intézményteremtő munka is kötődik a nevéhez: a kötetben részletesen mesél a Merlin, a Csepűrágó Fesztivál, a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) létrejöttéről épp úgy, mint a Nemzeti Színház élén támadások kereszttüzében eltöltött időszakról, majd a szombathelyi színház megalapításáról. Visszaemlékezésében a feleségeihez, gyermekeihez és unokáihoz kapcsolódó személyes történetek mellett szakmai-közéleti pályájának konfliktusokkal terhelt epizódjait is megismerheti az olvasó.

Gelencsér Gábor - Váratlan ​perspektívák
Bizonyára ​nem véletlen, hogy Jeles András filmjeiről számtalan kitűnő esszé, elemzés és kritika látott napvilágot, olyan szerzőktől, mint Balassa Péter, Fodor Géza, Radnóti Sándor vagy éppen Petri György, ám átfogó, monografikus igényű áttekintés, mint a jelen kötet, még nem született a rendező filmművészetéről. A könyv módszertanában is igyekszik követni a Jeles-recepció hagyományát, illetve Jeles művészetének voltaképpeni tárgyát: a küzdelmet saját anyagának megformálásért. Célja egyszerre bemutatni Jeles filmjeinek formaeszközeit és társadalmi környezetét, ugyanakkor megsejtetni mindennek bölcseleti távlatát. Jelesnél erős az elutasítás, a rombolás - avagy enyhébb kifejezéssel élve - a perspektívaváltás gesztusa, ám ehhez látnunk kell azt is, mit utasít el, mit rombol le, mihez képest módosít a nézőpontján, hogy megnyílhasson a figyelme valami másra. Nehéz őt elhelyezni a magyar filmtörténeti hagyományban, hiszen művészetének lényege épp e hagyomány lebontása, illetve átalakítása.

Csiffáry Gabriella - Szétrajzás
Kötetünk ​az elmúlt évszázad magyar emigráns értelmiségének kíván emléket állítani. Európának ebben a szegletében gyakran működtek olyan politikai erők, melyek a tanult emberek ezreit üldözték el hazájukból. Voltak, akik politikai okokból, s voltak, akik a jobb élet reményében hagyták el az országot. Gyűjteményünkben a nagyvilágba szétrajzó írók, színészek, művészek, filmes szakemberek és tudósok emlékeznek vissza eredetükre, felmenőikre, gyermekkorukra, iskolai éveikre, s mindarra, ami az anyaországhoz kötötte őket. Vallomásukat életükhöz fűződő dokumentumokkal és fényképekkel tesszük hitelesebbé és árnyaltabbá. Olyan világhírű, az egyetemes és a magyar kultúrában meghatározó szerepet játszó egyéniségek szerepelnek a kötetben, mint Joseph Pulitzer (Pulitzer József), Max Reinhardt (Max Goldmann), Leslie Howard (Leslie Howard Steiner), Paul Newman (Paul Leonard Newman), William Fox (Fuchs Farkas), Michael Curtiz (Kertész Mihály), Sir Alexander Korda (Korda Sándor), Andre Kertesz (Kertész Andor), Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző), Eugene Zador (Zádor Jenő), Joseph Kosma (Kozma József), Miklos Rozsa (Rózsa Miklós), Joseph Galamb (Galamb József) és Ladislao José Biro (Bíró László József). Csiffáry Gabriella Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosa több évtizede kutatja és publikálja a magyar szellemi élet jeles képviselőinek írásos emlékeit. A szerző eddig megjelent tizenhárom kötetének történeti forrásanyaga jórészt közgyűjteményekben lévő hagyatékok és feltáratlan kéziratos anyagokból került ki.

François Truffaut - Hitchcock
A ​film több, mint az élet. A mozi száz éves történetének talán legérdekesebb könyvéből kiderül, miért lehet ez így. A fiatal Francois Truffaut beszélget Hollywoodban az idős Alfred Hitchcockkal. Titkokat hallunk a filmcsinálás technikájáról... hogy mitől válhat maradandóvá egy szórakoztató-ipari termék. Nem egyszerű interjúsorozatot olvasunk, hanem vallomásfüzért életről és filmről. Mester és tanítvány? Mára mindkét rendező klasszikus - amikor beszélgettek, a filmkészítés robotos szakemberei. Műhelytitkok és anekdoták - és a teljes Hitchcock-pályakép áttekintése. Nagy színészek (Cary Grant, Ingrid Bergman, James Stewart) és nagy filmek (Londoni randevú, Forgószél, A gyanú árnyékában, Idegenek a vonaton, Psycho, Madarak...). A Hitchcock-életmű a kegyetlenség és irónia, feszültség és rettegés univerzuma - humorban pácolva. Miért rémületes egy üres lépcsőház és miért rémületes egy pohár tej... Filmesztétika izgalmas, humoros, dramatikus tálalásban. Vallomás a rettegés és a mese jogáról, a félelmet elűző ijesztés ősi sámánmesterségéről. Nemcsak Hitchcock és Truffaut munkásságát ismerjük meg a könyvből, de varázsos személyiségüket is. Az olvasó belép a párbeszédbe, sőt ellentmondhat, ha akar. Mert e két mester szereti az ellentmondást, csak a képzelethiányt nem szereti. Szelídek és kérlelhetetlenül szigorúak: a filmmunka megszállottjai, az élet vászonra-tolvajlói. Se nagyképűség, se lila köd, csak a játékos értelem szabad és éles fényei. Kettős portré. Szellemi párbaj a képzelet vágóasztalánál.