Ex ​Libris - Interjúk

Papp Lajos - Verbum ​cordis
„Nem ​vagyok író. Sokat gyötrődtem: szabad-e könyv formában megjelentetni interjúkat, előadások lejegyzett változatát, rólam írott újságcikkeket? Szabad-e a szívemet kinyitni, kitárulkozni olyan mértékben, hogy az nemcsak szívem rejtett titkait fedi fel, hanem gyarlóságomat, bűneimet, hibáimat, félelmeimet is láthatóvá teszi?"

Rózsa Erzsébet - Se ​félelem, se keserűség
"Heller ​Ágnes közvetlen és barátságos ember, de nem kitárulkozó személyiség. Van a lényében tartózkodás és távolságtartás, ami súlyt ad megnyilatkozásainak, s annak, ahogyan kapcsolatot teremt és tart fenn. Amikor felsejlett bennem az intuíció, majd megfogalmazódott a konkrét elképzelés, hogy szeretnék vele egy nem szokványos interjút készíteni, s ezt megosztottam vele, érdeklődéssel, egyszersmind természetes jóváhagyással fogadta. A 70-es évek eleje óta izgat ez az 'erős asszony', ennek a szinte minden tekintetben rendkívüli teljesítményt nyújtó embernek a 'titka'. Egy ember lényének titka persze titok marad, az is kell, hogy maradjon. De a reménytelennek tűnő közelítési kísérletek mégis ellenállhatatlanul vonzónak tűnnek a szemünkben - így aztán én is hagytam magam, engedtem a csábításnak és követtem az intuíciómat. Ágnes tökéletesen értő és megértő partner volt ehhez." (Rózsa Erzsébet)

Corinna Milborn - Európa: ​az ostromlott erőd
2007. ​december 20-án Magyarország is a schengeni övezet teljes jogú tagjává vált. A hivatalos ünnepi beszédek hangsúlyozták: Magyarország lesz felelős az unió külső határainak őrzéséért. De kiktől is kell védeni ezeket a határokat? Például azoktól a bevándorlóktól, akik számára az egyetlen kiutat Európa jelenti. Igaz, itt semmi más nem vár rájuk, mint embertelen életkörülmények, elviselhetetlenül nehéz fizikai munka és hatósági zaklatás. Corinna Milborn azokat a helyeket kereste fel, ahol a bevándorlással kapcsolatos problémák különös módon összesűrűsödnek: Németország és Ausztria nagyvárosait, a titkos marokkói menekülttáborokat, a spanyol nyomornegyedeket, a párizsi gettókat és London muzulmán negyedeit. Arra keresett választ: mi mozgatja ezeket az embereket. Ez a könyv híradás az európai társadalmak peremvidékein élők kétségbeejtő helyzetéről, aggodalomra ad okot, és felveti a nagy kérdést: hogyan tovább?

Ambrus András - A ​mindenható markában
A ​Székely Trianon szerzőjének új kötete megható önéletrajzi diptichon. A két kisregény (A Mindenható markában, Kegyetlen pálya) akár külön is értelmezhető, ám Ambrus András erdélyi gyerekkor-történetének szerves része a színészi pálya buktatóinak és nehézségeinek ábrázolása is.

Bitó László - Még ​négy év
Bitó ​László tisztviselők gyermekeként 1934. szeptember 7-én született Budapesten. Családi háttere miatt az 1950-es években kitelepítették, majd munkaszolgálatos volt a komlói szénbányában. Az 1956-os forradalom alatt lefegyverzik tisztjeiket, ezt követően igyekeznek feljutni Pestre, de elfogják őket. Miután kiszabadult, az Egyesült Államokba menekült, ahol ösztöndíjat kapott a Bard College-ba. Az egyetem elvégzése után sikeres orvoskutatói karriert épített. Tudományos munkássága New York Cityben a Columbia Egyetemhez kötődik, ahol az akadémiai ranglétrát végigjárva professor emeritusként ment nyugdíjba. Orvoskutatóként - többek között - a szem korosodását tanulmányozta, és jelentős eredményeket ért el a glaukóma kialakulása, megértése és kezelése terén. Tudományos pályafutásának eredménye a 2002-ben az év gyógyszerének választott Xalatan kifejlesztése, amely a vakságot okozó glaukóma kezelésében a műtéti beavatkozást a legtöbb esetben szükségtelenné teszi. Orvoskutatóként 145 publikációja és 3 kötete jelent meg. Az egyetemes orvostudomány terén elért eredményeiért, a zöld hályog elleni cseppek felfedezéséért és a Columbia Egyetem magyar programjának támogatásáért 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje elismerést vehette át. Az 1990-es években hazatelepült szülővárosába, Budapestre, és viszszavonult a tudományos kutatástól. Azóta elsősorban irodalmi és közéleti tevékenységet folytat. Panoráma, 2008. április-június ...Az előttem szólók említették 1945-öt, a felszabadulást, a Második Köztársaság megalakulását, de azt nem: mit éreztünk, amikor végre kijöhettünk az óvóhelyről, és látnunk kellett szeretett városunkat romokban... Aztán összefogtunk, hogy megvédjük házunkat az őszi esőktől. De volt, amikor ellopakodtam otthonról, és bejöttem ide, az ország házába, a hetedik mennyországnak tűnő könyvtárba, ahol még az állandó éhségemet sem éreztem... Évek múltán, a kitelepítés, a komlói munkaszolgálat, a forradalom, az amerikai emigráció és a visszatérés után a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjének átvételére léptem be újra ebbe a házba 2004. augusztus 20-án... Nagy élmény volt, hogy kezet foghattam a három legmagasabb közéleti méltósággal. Aztán kézfogások elmaradtak. És akkor tudtam: nagy bajban van demokráciánk. Mert nem elég kikiáltani a köztársaságot, szellemiségéért naponta ki kell állni... Ez a legfontosabb leckénk a Harmadik Köztársaság kikiáltásának huszadik évfordulóján. Húsz évvel ezelőtt azt hittük, hogy eljött az ígéret földje. Most pedig be kell látnunk: igaza volt Mózesnek, amikor negyven évig bolyongott népével, hogy kihaljanak azok, akik hozzászoktak a szolgasághoz... Gondolatok Bitó László ünneplő beszédéből a Harmadik Magyar Köztársaság kikiáltásának 20. évfordulóján

Vámos Miklós - Kedves ​kollégák I-II.
"A ​kortárs magyar irodalom valamiféle kis tükrét tartja kezében az olvasó. Én tartom elébe. Pontosabban mi, vagyis mintegy hetven hazai szerző. Sajnos, hárman időközben elhunytak. Hetven író portréjáról, bizonyos köz- és magánügyeiről hull le a lepel. Személyes kis tükör ez. Elfogult, de azért remélhetőleg nem torzít. Öt éven át beszélgettem a hazai irodalom aprajával-nagyjával, kétheti rendszerességgel. A helyszín (egyetlen kivétellel) az Alexandra Könyvesház Nyugati téri áruháza volt, a negyedik emeleti panorámaterem. Az eszmecseréket rögzítette és műsorra tűzte a Pax és a Duna tévé. Hetvennégy beszélgetés, mert a legkedvesebb kollégákat kétszer hívtam meg. Természetesen rövidítésre, szerkesztésre kényszerültem, hogy beleférjünk két kötetbe, kisimítgattam az élő beszéd írásban nem jól festő lazaságait, de igyekeztem megtartani a természetességét, és kinek-kinek jellegzetes stílusát. Emiatt számomra érdekes írói munkának bizonyult a szövegek formálása. Bízom benne, hogy olyasféle közös mutatvány a végeredmény, mint az artistáké, én a mértékletes untermann szerepét próbáltam játszani. Boldogít, ha lehetővé tehettem, hogy kartársaim fölrepüljenek. A "Kedves kollégák" megjelenése lezár egy korszakot az életemben. Hatvanéves vagyok, ideje átengednem az irodalmi kérdező szerepét alkalmas fiatalabbaknak. Sokat tanultam e beszélgetésekből, az alkotó ember, az irodalmi hétköznapok, a szavakkal vívott küzdelem és az írók családi életének felemelő nehézségeiről, örömeiről. Azt hiszem, olyan tudás ez, amire az olvasók is kíváncsiak. Ha a kérdezett szerzők egyik-másik könyvéhez is kedvet támasztunk, az már a hab a tortán. Tartsanak meg minket jó emlékezetükben." (Vámos Miklós)

Kertész Imre - K. ​dosszié
A ​K. dosszié "önéletrajz két hangra": regényes párbeszéd Kertész Imre életéről - szüleiről, szerelmeiről -, pályájáról - a szellemi szabadság kivívásáról - és arról, hogyan függ össze a saját élete hőseinek sorsával, az élet az irodalommal. E páratlanul személyes könyvből megtudhatjuk, e kettő szétválasztása nem is olyan egyértelmű. Meddig valóság és honnan fikció? Szolgálhat-e az irodalom tárgyául az egyénileg megélt borzalom és boldogság, és mennyiben tartozik ez az "egyéni" mindnyájunkra, akik olvasunk - akik őt olvassuk? Milyen korban nőtt fel, milyen másikban lett íróvá? Mennyiben befolyásolták e korok és légkörök műveit, mennyi szivárgott be mindebből regényeibe, novelláiba, nem is beszélve a főhősök vonásairól: Köves Gyuriéról, az Öregéről vagy K.-éről. "Egészében véve, én a derű pártján állok" - mondja az író. Ez a derű hatja át a K. dossziét, amely ugyanolyan "botrányos", mint Kertész Imre egész életműve.

Ismeretlen szerző - Móricz ​Zsigmonddal Budapesten
Kolos ​Réka az építész szemével válogatott nagyapja Riportok című köteteiből és eddig nem közölt írásokból (Átszálltam a Nyugatinál, Tabáni kiskocsma). Móricz újságcikkein keresztül bejárhatjuk a 20. századi Budapest utcáit, és a fényképek segítségével belepillanthatunk a századelő fejlődő, modernizálódó Budapestjének mindennapi életébe. Hogyan alakult a lakosság élete a házak, utcák, terek változásaival? Hogyan tűntek el az idejét múlt házak, házcsoportok, és hogyan épültek helyükre a szükségszerűen más, újabb életterek? Az író hiteles történetei, tudósításai során nem egyszer aktuális problémákra ismerhet az olvasó.

Földes Anita - Átéltem ​egy évszázadot
Ön ​mit kérdezne egy, a 99. életévébe lépő, a világ híreiből mindig naprakész gondolkodótól, akiről tudja, hogy őszintén és kertelés nélfül felel? Attól az embertől, aki átélt börtönt, száműzetést, már-már megszámlálhatatlanul sok asszony és leány szerelmét? Aki barátjának mondhatta József Attilát, Radnótit és Örkényt is? Fejtő Ferenc író, újságíró és politikai elemző, az összehasonlító történelemtudomány szakértője, az elmúlt század egyik meghatározó gondolkodója. Élettörténetének fordulópontjai egyben a XX. századi magyar történelem sarokkövei is. Trianonban elszakították családi gyökereit, üldözték a fasiszták és a kommunisták is, mégse a gyűlöletbe temetkezett, hanem épp ellenkezőleg: meg akarta érteni a folyamatokat. Mit tudott meg Horthy Miklós titkos irataiból? Miről beszélgetett Nagy Imrével? Mivel érte el, hogy Albert Camus és Jean-Paul Sartre az 1956-os magyar forradalom mellé álljon? Magyarország rendszerváltás utáni miniszterelnökei fontosnak találták meghallgatni a tanácsait. Ő mit gondol róluk? Mit gondol a jövőnkről? Földes Anita Párizsban ismerkedett meg Fejtő Ferenccel, aki bizalmába fogadta őt. Könyvéből nemcsak a közéleti személyiség és a nagyműveltségű polihisztor portréja rajzolódik ki, hanem az izgalmas magánemberé is.

Vezér Erzsébet - Lesznai ​Anna élete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dvorszky Hedvig - Hazám ​és Párizs
"-Bár ​nagyon korán, elsőséves egyetemistaként férjhez mentem, megőriztem lánykori nevemet az egyetemi indexben, majd később is, amikor egykori iskolámba, a csepeli Jedlik Ányos Gimnáziumba visszatértem tanítani. A névazonosság okozott néha kisebb zavart. Emlékszem, amikor egyszer a szárszói József Attila Múzeumban irodalmár barátaink társaságában én is beírtam nevemet a vendégkönyvbe, a ház gazdája izgatottan keresni kezdte az írónőt. Látható csalódottsággal vette tudomásul, hogy csak engem sorolhatott a vendégei közé..." (részlet az Előhangból)

Szalatnai Rezső - Két ​hazában egy igazsággal
Szalatnai ​Rezső minden egyes művét áthatja a kötet vezérelvéül is szolgáló mélységes hazafiság, mely természetesen fonódik össze más népek, nemzetek értékeinek megbecsülésével. Publikációi eléggé közismertek ahhoz, hogy ne kelljen emlékeztetni harcos antifasizmusára, teljes értékű emberségére, nagy tudáson alapuló közvetítő szerepére már kultúrák területén. Kötetünk Szalatnai publicisztikájának legszebb, legjelentősebb írásait foglalja magába. Kisebbségben és igazságban című fejezete a szerző 1938-48 között írt cikkeit tartalmazza abban az elrendezésben, ahogy külön kötetként a pozsonyi Madách Könyvkiadó gondozásában 1970-ben megjelentek. Második része Nemzet és emlékezet címmel Szalatnai hátrahagyott olvasónaplóját, elmélkedéseit gyűjti egy csokorba.

Almási Miklós - Léghajó ​Manhattan felett
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sütő András - Évek ​- hazajáró lelkek
"Ebben ​a könyvben huszonöt esztendő írásaiból válogattam össze olyan cikkeket és naplójegyzeteket, amelyek - remélem - ma is számíthatnak olvasóim érdeklődésére, akik életük drága anyagából adták nekem a hitelt, hogy az kezes nélkül sem megy veszendőbe. A bizakodás perceiben azzal vigasztalom magam, hogy igyekeztem a törlesztésben nem hiábavaló. Miként ez a könyv is, amely híradásról egyről és másról, ami megesett velünk, önvizsgálat, egy valamikor fiatal író útkereséseinek dokumentuma, vallomás élő és már elköltözött kortársakról, hajdani viták írásos tükörcserepeinek foglalata. De mindezt nem tenném közre, ha a múltnak megídézése közben a jelen is meg nem szólna, mondván: ami az írás terén is megesett az ötvenes évek nemzedékével: hazajáró lelke szellemi közérzetünknek, az önvizsgálat tanulságai, az útkeresés gyötrelmei pedig okulásra lehetnek tán nem üres becsvágy, ha azt mondom: a rokon lelkem ifjú seregének..."

Joel C. Rosenberg - Három ​forradalom
1979-ben ​Khomeini ajatollah megszerezte a hatalmat Iránban, és elindította az iszlám forradalmat. Követői elfoglalták a teheráni amerikai nagykövetséget, ahol 52 túszt tartottak fogva 444 napon keresztül. Három évtizeddel később Joel C. Rosenberg, a New York Times bestsellerlistás szerzője utánajárt, hogy mi zajlik a forradalom színfalai mögött. Könyvéhez az utóbbi évtizedek több mint 150 kulcsfontosságú szereplőjével készített interjút.

Fülöp Monika - 100 ​év csodája
Ki ​volt Szepes Mária? Író, mesemondó, költő, forgatókönyvíró, tanító, gyógyító, pap, királynő vagy szolgáló? Esetleg mindegyik vagy még ezeknél is több? E rendhagyó kötet választ ad a kérdésekre. S akik segítenek abban, hogy megismerjük Szepes Máriát: Eszenyi Enikő, Jókai Anna, Katona Klári, Kepes András, Kondor Katalin, Mácsai Pál, Müller Péter, Nemere István, Novák András, Orosz Katalin, Paulinyi Tamás, Püski István, Révész Sándor, Ruzsa Ágota, Szegő András, Vásáry Tamás, Venczel Vera és néhány, az írónőhöz közelálló tanítványa. A könyv különlegességét a benne megszólalók mellett az adja, hogy feltárulnak Szepes Mária életútjának fontosabb állomásai, olyan írásaival gazdagítva, amelyekkel nem találkozhattak még az Olvasók. Az alábbi ősi perzsa beavatási szöveget Szepes Mária jól ismerte. Nemcsak értette, hanem mélységes meggyőződéssel, egész életével környezetére sugározta ennek bizonyosságát. Fogadják szeretettel. Az Anana papirusz teljes szövegét a könyvben megtalálják. Mindannyiunk számára lelkünket simogató gyógyír. "Az élet nem fejeződik be a halállal és ezért az élet lelke, a szeretet ott lüktet és sugall minden jelenség mélyén, amíg csak élet van. A szeretet láthatatlan kötelékének ereje két lelket, még sokkal azután is összekapcsolva tart, amikor a föld már régen elpusztult. S ha valakit elveszítesz, akit nagyon szeretsz, vigasztalódj! A halál csupán dajka, aki elaltatja... nem több. Reggelre újra fel fog ébredni, hogy átéljen egy újabb napot azokkal, akik kezdettől fogva kísérik. Ha most élünk, ezt az életet folytatni kell örökké. És ha örökké folytatjuk, éppen úgy, mint a körnek és az örökkévalóságnak, a létnek sincs kezdete."

Keresztury Tibor - Reményfutam
"Kilépve ​bágyadt, délelőtti napra azon gondolkodtam, hogy kerékpárral Fokvárostól Amszterdamig számos helyen járnak, s több tízezer van közülük a kocsmafalnak döntve már ilyentájt. De diplomatatáska a kormányra akasztva csak itt van a világon, a földnek, s a hazának ezen a szegletén, miközben a gazdája odabent a csipesszel összefogott trapéz szövetnadrágban, hamis edzőcipőben ül a gép előtt, nézi a játékgép nővérkéjét elmerengve, s kevertet fogyaszt." Keresztury Tibor 1962-ben született Debrecenben. Gyermek- és kamaszéveit a Miskolc nevű ipari paradicsomban töltötte el, emlékezete szerint boldogan. 1987-ben szerzett diplomát a KLTE magyar-történelem szakán; 1986-tól az Alföld című irodalmi folyóirat szerkesztője, 2000 januárjától a Magyar Narancs küldő munkatársa. Megjelent könyvei: Félterpeszben (Magvető-JAK, 1991);Szövegkijáratok (Mészáros Sándorral, Széphalom, 1992); Petri György (Kalligram, 1998). Jelen kötetében effektíve a reményt, érdemileg magamagát, műfajilag pedig azt keresi, hogy van-e betölthető tér a tárca, a publicisztika, a napló és a kisprózai eszközökkel operáló hétköznapi élménybeszámoló között. Az írások túlnyomó többsége 1996 októberétől 1999 decemberéig a Magyar Narancs (Mancs) egotrip-rovatában jelent meg.

Fráter Zoltán - Mennyei ​riport Karinthy Frigyessel
Karinthy ​Frigyesről mindenki tudott valamit. Ismert és elismert volt, a legnépszerűbb magyar író - de nem torzít-e a népszerűség? Mi maradt _róla_ - a korabeli sajtóban? A hírlapokban, melyeknek munkatársa volt? Mit láttak benne, mit vártak tőle? Mire használták ezt a lángelmét? Műveit szép számmal méltatták, de a magánemberről többet beszéltek. Személyéhez téphetetlen szállal kapcsolták a _szenzációt_. Minden megnyilvánulásában a különöst, a rendkívülit keresték. Egyénisége - a rajta túlnövő _karinthyság_ bőven kínált alkalmat erre. Szerette elképeszteni az embereket. El is várták tőle. Egy idő után ki sem bújhatott az irodalmi fenegyerek szerepéből. Talán nem is akart. Szenzációt jelentettek a róla szóló kis hírek, a vele készült riportok, nyilatkozatai, körkérdésekre adott válaszai. Ma már nehezen hozzáférhető újságritkaságok, elsüllyedt bulvárlapok, elfeledett folyóiratok cikkei a Karinthy-szenzáció bizonyítékei. Ezek összegyűjtésével és értelmezésével, a kortársak megszólaltatásával készíthettem nem valódi, mégis hiteles interjút. Karinthy életét fogalmaztam újra, a róla kialakult kép ellenében. A _karinthyság_ története remélhetőleg meggyőzi az Olvasót, hogy a legérdekesebb regényt a valóság írja, a legizgalmasabb életrajzot a dokumentumok alkotják. ___ _Fráter Zoltán_

Eve Ensler - A ​Vagina Monológok
"Elhatároztam, ​hogy beszélni fogok a nőkkel a vaginájukról, hogy vagina-interjúkat készítek. Ezekből lettek a vagina-monológok. Több mint kétszáz nővel készítettem interjút. Beszéltem idős nőkkel, férjezett nőkkel, egyedülálló nőkkel, leszbikusokkal, egyetemi profeszorokkal, színésznőkkel, üzletasszonyokkal, kurvákkal, feketebőrű nőkkel, spanyol nőkkel, ázsiai nőkkel és amerikai nőkkel, indián nőkkel, fehér nőkkel, zsidó nőkkel. Az elején nehezen ment. A nők nem akartak erről a témáról beszélni, szemérmesek voltak. De ha egyszer belekezdtek, le sem lehetett többé állítani őket. A nők maguknak sem vallják be, de imádnak a vaginájukról beszélni. Izgatja őket a dolog, talán pont azért, mert eddig még soha senki nem kérdezte őket erről." (részlet a könyvből) "Nyelve őszinte és eredeti, a történetek lüktetően valódiak, igazi szereplőkkel, felismerhetően megtörtént események tapasztalatairól. Ensler figurái nők - fiatalok és öregek, feketék és fehérek, homo- és heteroszexuálisak, gazdagok és szegények. Történeteik nem véletlenül botrányosak - az élet maga botrányos." A Vagina Monológok - amelyet több mint 20 ország színházaiban játszottak és játszanak folyamatos sikerrel ma is, például New Yorkban, Los Angelesben, Londonban, és amelyet olyan hírességek adtak elő, mint Glenn Close, Whoopi Goldberg, Winone Ryder, Goldie Hawn, Susan Sarandon, Jane Fonda, Brooke Shields és még sokan mások - végre megérkezett Magyarországra is.

Serfőző Simon - Amíg ​élünk
Ha ​hazautazom, s megállok a szelektől zúgó tanya végén, szabadon elmehet tekintetem kilométeres messzeségekbe. Ellátni Újszászig, szülőfalumig: Zagyvaré-kasig, a nyári konyha felőli oldalról Szolnokig, délnyugati irányban pedig majdnem az abonyi határig. Máig ismerőseimnek tudom azokat a kíméletlen szorgalmú embereket, akik ezen a tájegységen, párálló földhátak és laposok közt, a Kapás-Széles-Fűzfa- Havasi-dűlők mentén, a ködöt lengető, házunk körüli földeken teperték a munkát tavasztól őszig. Az ő életük keménységét, a Zagyván inneni és túli volt tanyasiaknak a hatvanas évek utáni mindennapjait, a velük tizenöt év alatt történteket próbálom - sűrítve az eseményeket, életeket - elmondani e kötetbe gyűjtött riportjaimban. Idevalósi írásaimban minden barázda, idevalósiak a zakatoló vasútpartok, a kutyákat gyalogoltató faluszélek. S idevalósiak a szavak is, amelyeknek a legtöbbjét azoktól kaptam, akiknek az életét kívánom megmutatni. Akiknek a sorsa életre szóló ügyem. Serfőző Simon