A ​buddhizmus rövid története

Mircea Eliade - A ​samanizmus
Sámánok ​- különféle neveken, de hasonló jellemzőkkel és szerepben - a világ szinte minden archaikus kultúrájában léteztek, és léteznek sokfelé ma is. Mircea Eliade az első, aki ezt az igen összetett jelenséget egységes egészként kezelte és illesztette az általános vallástörténet keretei közé. Eliade bemutatja a sámánná válás lépcsőfokait, a különféle beavatási technikákat, a szibériai, az indoeurópai, az észak- és dél-amerikai, az indonéz, az óceániai samanizmust, a sámánszimbolikát, valamint a kapcsolódó mítoszokat és rítusokat. A magyar olvasó gyakran találkozhat ismerős motívumokkal, hiszen a mi sámánunk, a táltos alakja és szimbolikája sokáig elevenen élt a néphagyományban. A kötetet Hoppál Mihály utószava zárja, összefoglalva az 1968-as, bővített francia kiadás megjelenése óta eltelt időszak kutatási eredményeit.

Kalu Rinpocse - A ​tibeti buddhizmus alapjai
A ​tibeti buddhizmus alapjai átfogó képet ad arról a szellemi képzésről, amelyet a buddhizmuson belül vadzsrajánának, vagyis gyémántútnak neveznek. A könyv első fejezeteiben Kalu Rinpocse áttekintést ad a buddhista ösvény különféle megközelítéseiről, céljairól és eszközeiről. Ezt követően egy adott hagyományon – a kagyü gyakorlatrendszeren – keresztül vezeti be az olvasót az önátalakítás folyamatába, olyan átformáló erejű gyakorlatok részletes ismertetésével, mint a menedékvétel, a leborulások, a Dordzse Szempa tisztító meditáció, a mandalagyakorlatok és a gurujóga. Ezután áttér a világiak fogadalmaira, majd a bódhiszattva-fogadalmakra és a tantrikus gyakorlók fogadalmaira. A könyv gyönyörű magyarázattal zárul a tárggyal végzett és tárgy nélküli meditációról, valamint a mahámudrá-meditáció fő kérdéseiről. Életszerűen mutatja be a vadzsrajána buddhizmus jellegzetes guru–tanítvány kapcsolatát, továbbá a tanítványok lehetőségeihez igazodó különféle fogadalmakat. A könyv a tárggyal végzett és tárgy nélküli meditációt, valamint a mahámudrá-meditáció fő kérdéseit taglaló gyönyörű magyarázattal zárul.

Mircea Eliade - Kovácsok ​és alkimisták
Fémművesség, ​mágia és alkímia: a föld mélyének sötétjében rejlő, "élő" érc, a kovács kohójában vörösen izzó, megolvadt fém, a retortában bugyborékoló kotyvalék, kénből arany, az örök élet elixírje - megannyi titok és misztérium, amely a kezdetektől fogva csodálattal vegyes félelemmel töltötte el a be nem avatottak fantáziáját! Ebbe a misztikus, titokzatos világba kalauzol el bennünket a világhírű vallástörténész, M. Eliade munkája, amely nem annyira a fémek technika- és kultúrtörténetével, mint inkább az "archaikus embernek" az Anyaghoz való vallásos viszonyával foglalkozik - meglepő, eredeti kapcsolatokat fedezve és fedve fel számunkra a fémek, a bányászat, a kovácsmesterség, a meteorok, a tűzgyújtás, a termékenység, az antropogónia, az alkímia, valamint a jungi mélypszichológia világa között.

Don Farber - A ​tibeti buddhizmus
Ez ​a példa nélkül álló könyv az első olyan kiadvány, amely együtt foglalkozik a tibeti buddhista élet oly sok elemével. Bármilyen kitartóak is a tibetiek, kultúrájuk törékeny, és fennáll a veszély, hogy végleg eltűnik a világunkból. Ez a könyv a látvány és a szöveg eszközeivel tanúskodik a tibetiek szépségéről, bölcsességéről és erejéről: az ő életüket helyezi a középpontba, valamint az örökségüket a Himalája népei és a nyugat számára. Az elismert fotós és szerző, Don Farber, akit "a buddhizmus egyik legfontosabb 20. századi krónikásának" neveznek (Sambhala Sun), csodálatos utazásra kalauzol bennünket a tibeti buddhizmus világában. A több mint 200 illusztrációval díszített könyvben a szerző saját gyűjteményéből származó fotói mellett találhatók történelmi fényképek éppúgy, mint régi és kortárs műalkotások reprodukciói. a lenyűgözően érdekes és részletes ismereteket nyújtó szöveg bemutatja a tibeti buddhizmus történetét és fejlődését, valamint más kultúrákra gyakorolt hatását; a tibeti nép diaszpóráját és azt, amiként élnek a száműzetésben; a Dalai Lámák sok évszázados örökséget (a könyv tartalmaz egy interjút is őszentségével, a 14. Dalai Lámával); a szerzetesek és a laikusok életét - építészeti művészeti és rituális önkifejezésüket, valamint spirituális gyakorlataikat és mindennapjaikat; kitér a nyugaton gyakorolt tibeti buddhizmusra is. A tibeti buddhizmus egy külön részben mutatja be a tibeti buddhista mesterekről a szertartások során készült felvételeket, portréikat és ritka, kevés számú interjúikat - az utolsó, még Tibetben képzett láma-nemzedék tagjainak nézeteit vallási gyakorlataikról és filozófiájukról. A Tibet Alapítvánnyal közösen kiadott könyv felbecsülhetetlen értékű hozzájárulás a tibeti vallásos élet képes és szóbeli krónikájához, a bölcsesség és együttérzés maradandó portréja.

Hamvas Béla - Zen ​buddhizmus
A ​zen Ázsia két nagy metafizikai hagyománya, a védikus India és a taóista Kína házasságából született. India arra tanít, hogyan kell a nagy világlátvány helyett a nagy "világlátó" felé fordulni. A tao pedig megmutatja az utat az igenek és nemek egymásba simuló paradoxonain át a jelenlétbe. Keleten azon, ahogy Európa görcsösen az ellentmondásmentességre törekszik, csak mosolyognak. "Igen, mert nem, ezért igen." A zent hol meditációs technikának, hol csendmeditációnak, sőt csendimának is nevezik, mert sem szavakat, sem rítusokat nem használ. Keress egy csendes helyet, ülj le egy párnára kényelmesen, figyeld a lélegzésedet, és igyekezz kikapcsolni minden érzékszervi benyomást és minden gondolatot. Ilyen egyszerű, de -mint Hamvas Béla mondaná- nincs semmi nehezebb ennél az egyszerűnél. Hamvas Béla zen tanulmányát 1955-ben írta. Ekkor még sem Amerika, sem Európa nem sokat tudott a zenről. Ma minden nagyvárosban számos zen-közösség működik és könyvtárnyi tanulmány jelent meg. Lényeglátásában azonban Hamvas majd hat évtizede írt esszéje az irodalom legjobbjai között foglal helyet. - (Dúl Antal)

Friedemann Bedürftig - A ​nagy világvallások
Ez ​a könyv a világ öt nagy vallását mutatja be - tisztelettel, előítéletek nélkül, tárgyszerűen. A buddhizmus, a hinduizmus, az iszlám, a zsidó vallás és a kereszténység különböző hitbéli irányzatainak sajátosságait, különbségeit és hasonlóságait eredetük, történetük és a modernitásig tartó fejlődésük alapján vizsgálja és magyarázza. A kötetet színes illusztrációk, térképek és ábrák gazdagítják, így kínálva informatív bepillantást a nagy világvallások sokoldalú történetébe.

Philip Wilkinson - A ​buddhizmus
A ​Lét Kereke, meditáció, nirvána Íme, egy izgalmas és részletes könyv­ mindazoknak, akik érdeklődnek a buddhista világnézet, szertartások és kultúra iránt. Buddha és követőinek történetét és a világ népeire gyakorolt hatását gyönyörű műtárgyak, kéziratok és fényképek mesélik el, így az olvasó valódi „szemtanúként” ismerkedhet meg a buddhizmussal.

Ananda Kentish Coomaraswamy - Hinduizmus ​és buddhizmus
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Civilizációk ​és vallások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mircea Eliade - Mítoszok, ​álmok és misztériumok
" ​A mítosz megértése egy szép napon majd a 20. század leghasznosabb felfedezései közé fog tartozni. A nyugati ember már nem a világ ura: most már nem "benszülöttekkel", hanem beszélgetőtársakkal áll szemben. Jó, hogy tudjuk, hogyan kezdjük a beszélgetést; nem tekinthetünk el annak beismerésétől, hogy a "primitív" vagy "elmaradott" világ és a modern Nyugat között nincs szakadás a folyamatosságban. Már nem elég - ahogyan a fél évszázada már elég volt - fölfedezni és megcsodálni a néger vagy óceáni művészetet; újra föl kell fedezni önmagunkban a művészetek szellemi forrásait, tudatára kell ébredni annak, ami a modern létben még megmaradt "mitikusnak".

Yoshiro Tamura - Japanese ​Buddhism: A Cultural History
Buddhism, ​founded in India some twenty-five hundred years ago, reached Japan in 538 C.E. Assimilated into Japanese culture and refashioned as Japanese Buddhism, it became one of the most enduring and far-reaching cultural and intellectual forces in Japans's history. The stamp of Japanese Buddhism is unmistikable in the nation's poetry, literature, and art; and the imprint of Japan's indigenous culture is clear in such unique facets of Japanese Buddhism as the amalgamation of pre-Buddhist worship and esoteric Buddhism in the practice of the Shugendo ascetics. Japan's Buddhism and the nation's cultural matrix are so inextricably linked that it is impossible to explicate the one without understanding the other. Thus the present book is both a history of Japanese Buddhism and an introduction to Japan's political, social, and cultural history. It examines Japanese Buddhism in the context of literary and intellectual trends and of other religions, exploring social and intellectual questions that an ordinary history of religion would not address. YOSHIRO TAMURA (1921-89) was one of Japan's most outstanding scholars of Buddhism. At the time of his death, he was a professor at Buddhist studies at Tokyo's Rissho University.

Taisen Deshimaru - Igazi ​zen
A ​Sóbógenzót, a japán buddhizmus szent könyvét 1231. és 1253. között állította össze Dógen zendzsi, a szótó zen alapítója. Ez a mű mostanában nagy érdeklődést vált ki, és nemcsak azok körében, akik Japánban tanulmányozzák a buddhizmust, hanem azok között is, akik a mai élet bármilyen tudományágában végeznek kutatásokat: filozófusok, pszichológusok, orvosok, matematikusok, fizikusok, stb. Mégsem fordították le mostanáig semmilyen nyelvre sem teljes egészében, csak néhány részletet közöltek idézetként különböző művek szerzői. Ezért határoztam el, hogy franciára fordítva közreadom ennek az alapvető műnek három fontos fejezetét és a többi fejezet összefoglalását. Ragaszkodtam ahhoz, hogy akár az irodalmi érték rovására is a lehető legpontosabb fordítást adjam, nehogy hűtlenné váljak a szerző szelleméhez. Ha tanulmányozni akarjuk a keleti tudatot, és mély eredetiségében meg akarjuk érteni, el kell olvasnunk a Sóbógenzót. Ez a könyv nemcsak a zen buddhizmus lényege, hanem a keleti filozófia, kultúra lényegét is képviseli, legyen az akár indiai, kínai, vagy japán. A modern korban még ezekben az országokban is nehéz megtalálni a keleti gondolatot tiszta állapotában. Összesűrítve megtalálhatjuk ezt ebben a könyvben, melynek nemcsak vallásos jelentése van, hanem a Kelet kulturális és különösen filozófiai arcát is megismerteti velünk. Részlet a Bevezetőből

Ismeretlen szerző - Kapujanincs ​átjáró
"A ​buddhizmus a Kr. e. 6. században Észak-Indiában alapított vallás, amelynek mahájána (azaz "nagy kocsi": tömegvallás) irányzata terjedt el Kínában s indult a különböző kolostorokban virágzásnak. Ezen belül a Kr. u. 6. században meggyökerezett Csan (Japánban Zen) minden más szektától elkülönül, mivel elutasítja a kanonizált szútrák és a bölcseleti irodalom tanulmányozását és magyarázgatását, ezért írástudatlanok is egyre növekvő számban válhattak költőivé. A csan szó jelentése 'elmélkedés'. A tan alapítója, Bódhidharma pátriárka egy Sao-lin kolostor közelében kiszemelt remetebarlangban kilenc évig "nézte a falat". A 9. századra a tanok népszerűsége elvezetett oda, hogy az elmélkedésre szánt példázatokat följegyezték, s a Csan illetve Zen fokozatos elsorvadásáig keletkeztek ilyen írásos gyűjtemények."

Gánti Bence - A ​buddhizmus
Először ​tart az olvasó a kezében a buddhizmusról ilyen átfogó és a hétköznapi ember számára gyakorlatilag is hasznos könyvet. Garancia erre a szerző, Gánti Bence személye. Az Integrál Akadémia alapító igazgatója klinikai szakpszichológus, így a pszichológus szemével láttatja ennek az egész világon elterjedt vallásnak és meditációs ösvénynek a lényegét és különféle irányzatait. Nemcsak kultúrtörténeti áttekintést ad, hanem fogódzót is az útkeresők számára, akik szeretnék megtalálni saját ösvényüket, szeretnének elmélyedni a meditáció gyakorlatában, amihez mégiscsak Keleten értenek a legjobban.

F. D. E. Schleiermacher - A ​vallásról
Schleiermacher ​a vallásbölcselet és a teológiatörténet kiemelkedő alakja, Friedrich Schlegel oldalán a korai német romantika egyik programadó személyisége, aki meghatározó befolyást gyakorolt a protestáns teológia későbbi fejlődésére. Kötetünk máig legismertebb és legnagyobb hatású munkájának, a romantikus vallásfilozófia alapdokumentumának első magyar nyelvű fordítása. Az ortodoxiát és a racionalista teológiát maga mögött hagyva, a vallás itt mint a végtelen iránti érzék és ízlés, mint az univerzum individuális szemlélete jelenik meg. A könyv a vallás lényegét kereső és meghatározni próbáló törekvésével minden kor olvasójának izgalmas szellemi csemegét kínál.

Douglas E. Harding - A ​világ vallásai
BEVEZETŐ Egy ​világűrből érkező utazó, aki véletlenül a bolygónkra vetődik, könnyen arra a következtetésre juthat, hogy visszataszító s módfelett rejtélyes betegségtől szenvedünk, mely meglepően változatos tünetekkel jár. Néhányunkat arra készteti, hogy megvessük, lemészároljuk vagy lebombázzuk társainkat, méghozzá nagy számban, minden nyilvánvaló ok nélkül. Mások viszont a hatására saját testüket kínozzák, sőt megcsonkítják, feltartják a karjukat, míg az el nem szárad és használhatatlanná nem válik, szinte halálra éheztetik magukat, vagy éppen feltelepszenek a legmagasabb oszlop tetejére, amelyet találnak. És még sorolhatnánk, hiszen végtelen a listája a tüneteknek, az ártalmatlanoktól az iszonyatosakig. Ez a betegség pedig mélyen gyökerező, járványos és olyan régi, mint maga a fajunk. Enyhülésnek vagy gyógyulásnak semmi jele nem mutatkozik az idő előrehaladtával. Éppen ellenkezőleg. E betegség neve: vallás. Úgy tűnik, a betegséget okozó baktérium vagy élősködő rendkívüli fertőzőképességének egyik oka, hogy számos olyan ellentétes formát ölt, amely aztán birokra kel a másikkal. A szerencsétlen beteg – nevezetesen az emberi faj – e végeláthatatlan küzdelem véres harcmezejévé vált. A számos ajánlott gyógyír közül kiemelkedik három. Nevezzük ezeket kételynek, áttérésnek és egységesítésnek. Kétely alatt azt a mindenre kiterjedő ateista szkepticizmust értem, mely azt célozza, hogy az élősködő összes formáját kivágja a ráció szikéjével. De milyen eredménnyel? Jóllehet már legalább háromezer éve jelen van, és energikusan alkalmazzák is, semmi jelét nem látjuk annak, hogy ez az orvosság elhozná a várva várt enyhülést. Ha azonban végül mégis így tenne, vajon jobban járna-e az emberiség? vagy rosszabbul járna? Az a gond, hogy a betegséggel megmagyarázhatatlanul együtt jár egy, az élet értelmének nevezett, hormonhoz hasonló valami, ami nélkül a beteg egyszerűen összegömbölyödik és meghal. jobb a vallás betegségével sújtott élet – egy értelmes állapot, ha egyáltalán létezik ilyen –, mint az értelmetlen lét, melyet szinte nem is nevezhetünk életnek. A második gyógyírjelölt az áttérés. Ugyan ősidőktől fogva népszerű, ám az, hogy bekövetkezik és beválik, még kevésbé valószínű, mint az első. Ez a halvány reménysugár azzal kecsegtet, hogy a kórokozó egyik fajtája – természetesen az ember saját vallása! – a meggyőzés, az erőszak vagy a kettő kombinációja révén győzedelmeskedik a többi fölött. De itt is van egy bökkenő. Még ha az egyik vallás felül is kerekedne, biztosak lehetünk benne, hogy nem követné azt béke. Hiszen e vallás felekezetei tovább folytatnák a háborúskodást. Mi több, egy vallás felekezetei (hogy azt ne mondjuk, szektái) közötti viszálykodás legalább annyira szűnni nem akaró küzdelem, mint a vallások közötti vetélkedés. A harmadik orvosságot egységesítésnek nevezem. Ez a könyv egyedül ezt ajánlja. Az az elképzelés húzódik meg mögötte, hogy a fentebb vázolt kóros állapotot – ha úgy teszik, varázslatos módon – csodálatos egészséggé változtathatjuk. Ekkor a kórokozó egymással háborúskodó formái békét kötnek, melyhez mindegyikük hozzájárul saját különleges adottságaival, s ami addig az emberiség átka volt, most áldásává válik. Jelen írással az a célom, hogy bemutassam: a világ minden nagy vallása szükséges szerve a vallásnak mint egésznek, mint élő szervezetnek, mely egy és oszthatatlan. Ébredjünk csak tudatára ennek a ténynek, és máris baráti légkört teremtünk, végtére is az az egyetlen módja a nagy vallások keltette, látszólag disszonáns hangok összhangba hozásának, hogy figyelmesen meghallgatjuk, mit mondanak valójában. Bátran kijelenthetem, hogy ha így teszünk, mennyei muzsikát fogunk hallani. Képtelenség, vetheti ellen a kedves olvasó. Ugyan miért lenne szemernyi esélye is annak, hogy ez a harmadik „kúra” kifejti hatását? A válaszom: az a fontos, hogy neked, kedves olvasóm, és nekem beválik. Hiszen több dolgok vannak égen és földön, mint ami szemmel látható. Ha kigyógyulsz ebből a betegségből, azt nem egyéni betegként teszed. Amikor meglátod, hogy ki vagy istenigazából, és az egységes vallás elmeséli ennek az igazi és egyénen túli önazonosságnak a történetét, akkor az fog látni mindannyiunk nevében, aki vagy. Még ha akarnád, sem tudnád megakadályozni, hogy látásod ki ne áradjon az egész világba. De ezzel elébe vágtunk az eseményeknek. Kedves olvasóm, úgy fogadd ezt a kis könyvet, mint meghívást életed kalandjára, és meg fogod látni, mit jelent ez pontosan, s hogy mire célzok – sőt az leszel. Sufolk, Anglia, 1995. április D. E. Harding Douglas E. Hardingról (1909–2007) sok mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy szűklátókörű specialista volt. Az 1930-as években építészként Indiába költözött családjával, és itt érte a II. világháború kirobbanása. Korábban is komolyan érdeklődött a világgal és az emberrel kapcsolatos filozófiai kérdések iránt, de a háború veszélyeivel szembesülve sürgetően érezni kezdte: meg kell találnia valódi önazonosságát, mielőtt meghal. Életének meghatározó spirituális élménye a Himalájában érte. Immár klasszikusnak számító művében, az On Having No Headben leírja tapasztalását: a „fejnélküliséget”, az éntelenség misztikus érzését. Később számos könyvet írt, és különböző tudatossági technikákat fejlesztett ki, melyek segítségével igyekezett megosztani az érdeklődőkkel a „fejnélküliség” élményét és annak mindennapi életre gyakorolt hatásait. Emellett összehasonlító vallástudományt tanított a cambridge-i egyetemen. Douglas E. Harding 2007-ben halt meg, nem sokkal kilencvennyolcadik születésnapja előtt.

Helen Varley - Ian Harris - Peter Connolly - Stefania Travagnin - Buddhizmus ​képes enciklopédiája
Jelen ​kötet könnyed, közérthető stílusban nyújt bevezetést és magyarázatot a buddhista történelemhez, filozófiához és gyakorlathoz. Ezt a vallás új térségekben való elterjedésének időrendi és földrajzi áttekintése, valamint a buddhizmus, illetve más kultúrák és eszmék kölcsönhatásának vizsgálata követi. Tematikus egységek foglalkoznak a legkülönfélébb jelenségekkel, a buddhista művészettől, építészettől és jelképrendszertől az etikán és a politikai szerepvállaláson át a meditáció gyakorlatáig.

Mircea Eliade - Okkultizmus, ​boszorkányság és kulturális divatok
A ​jelen kötetbe került anyagokat a szerző az utóbbi tíz év alatt írt többtucatnyi előadás és cikk közül válogatta. A tanulmányok többsége amolyan bevezetés; leginkább azzal a céllal íródtak, hogy felidézzenek néhány régebbi, de mostanában elhanyagolt problémát, és új vagy kevésbé ismert szemszögből újra fölelevenítsenek jól ismert vitákat: A világ, a város, a ház; A halál mitológiái; Az okkult és a modern világ; stb. Nyilvánvaló, hogy az utolsó fejezet, a Lélek, fény és mag bizonyos mértékig ellenpontozza a többi tanulmányt. Ez egy tudós folyóirat számára készült, néhány kevésbé ismerős kultúrából származó dokumentumot vonultat fel, kiadós bibliográfiával.

Németh Norbert - A ​buddhizmus eszméi
Koroktól ​és hovatartozástól függetlenül az embert mindig is foglalkoztatták létezésének alapkérdései. A halál és halhatatlanság, az élet és halál, a mulandóság és öröklét perspektívái ma éppúgy kihívást jelentenek, akkor is, ha ezekkel a nyugati ember csak kivételes helyzetekben szembesül. A keleti bölcsesség egyik kincsestára, a buddhizmus olyan eszméket őrzött meg a jelenkor számára, amelyek világunk "tudós értetlenségének" eloszlatásával képesek létezésünk mélyebb forrását feltárni. Nem újabb elméleteket, elvont teóriákat kíván adni, hanem minden körülmény között megőrzendő tudást, minden korlátoltságot és és kötöttséget felszabadító erőt. A jelen kötet a buddhizmus fő területeit és iskoláit veszi szemügyre, ahogyan kezdetektől fogva napjainkig kialakították önálló tanrendszerüket. A keleti eszmék színes és érdekfeszítő világának bemutatásával a könyv egy több, mint 2000 éves hagyomány elevenségét tárja elénk. Az eszmék életre keltése és a mindennapi életbe való átültetése már az olvasó feladata, a kötet e folyamathoz és benső átalakuláshoz kíván támpontokat adni. A sok esetben egzotikusnak és távolinak tűnő tanításokba a mai embernek is megragadható szemléletmódok segítségével vezet be, és a kifejtést a tibeti mester Csögyal Namkhai Norbu könyvéből vett részlet fordításával teszi teljessé.

Szögyal Rinpocse - Tibeti ​könyv életről és halálról
SZÖGYAL ​RINPOCSE Nyugaton élt, nemrég eltávozott tibeti buddhista tanító összefoglaló munkája a haldoklásról és a halálról szóló tradicionális tibeti tanokat veti egybe a modern világ halálkutatásaival. A _Tibeti Halottaskönyv_ tanításait kiegészítve olyan átfogó képet ad életről és halálról, melyet a Nyugat eddig csak homályosan ismert. ___A tibeti hagyomány tanítása szerint a halál nagy lehetőség a megvilágosodásra. A halált követő folyamatban rejtett lényegünkkel találkozunk; ha erre felkészülünk, és végig tudjuk követni a folyamatot, akkor nagy lehetőség nyílik meg előttünk. A legbenső lényegiségünkkel való azonosulás révén tudatosak lehetünk életünkben, halálunkban, halál utáni állapotunkban és az újraszületések során. Ez igazán boldoggá teszi életünket és halálunkat, és így más emberek halálfolyamatában is hasznosak lehetünk. Emellett a különböző _bardó_k megismerése egyszersmind a megvilágosodás felé vezető út is. A megvilágosodás útja és a boldogság nem választható külön, hiszen a végső boldogság maga a megvilágosodás.