|
A századforduló magyar elbeszélő művészetének egyik kiemelkedő alkotása ez a kitűnő regény. A fiatalon elhunyt Török Gyula legjelentősebb és talán legszemélyesebb műve is: a fölbomló, az életképtelenné vált osztály, a birtokos nemesség sorsát, halálos vergődését ábrázolja benne mély átéléssel, mégis csaknem szenvtelenül, komor színekkel, kegyetlen-kíméletlenül.
A regény főhőse gazdag földbirtokos ifjú, aki jogászéveiben teljesen fölhagy vidékies-dzsentri életfölfogásával, és minden erejével azon van, hogy beilleszkedjék a főváros liberális-polgári világába, művelt, civilizált légkörébe. Szenvedélyes szerelme is a fővároshoz köti, de családi okokból vissza kell térnie falujába, hogy a gazdátlan birtokot rendbe tegye. Hamarosan rá kell döbbennie, hogy vidéken nem alakíthatja ki azt a tág látókörű, polgárosult életformát, melyet Pesten megismert és megkedvelt; a falu, a vidéki kisváros lehúzza, magához köti, akaratát megbénítja. Szárnyaszegetten, magányosan, tehetetlenül vergődik, csak vágyai törnek a magasba, de céljait megvalósítani nincs ereje.
Kapcsolódó könyvek
Gelléri Andor Endre - Gelléri Andor Endre válogatott művei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Babits Mihály - Tímár Virgil fia / Halálfiai / Válogatott novellák
Babits egyik prózai írása sem hasonlít a másikhoz. Nem állnak egymással olyan rokonságban, mint versei. Mindegyik külön stílusváltozás, külön modor, egyenesen a tárgyra szabva ... Alakjainak jellemzése költői jellemzés. A tüzetes naturalista leírás helyett az író a költő fantáziájának varázsvizében füröszti meg őket. ... A jelenségek másolása helyett lelki realizmus, ha van már ilyen kifejezés. Alakjai nemcsak szemtől szembe, velük egy síkon látja, hanem felülről is, ahol ő tarózkodik, és úgy, hogy nem rejti el magát.
(Illyés Gyula)
Márai Sándor - Judit... és az utóhang
"Ez az írás folytatása és befejezése Az igazi című regénynek" - vallja Márai -, amikor férj és feleség vallomása után megszólal a szerető, s beszámol arról, hogyan látta ő hármuk sorsdöntő drámáját, milyennek találta a polgári világot kívülről, a szegények, a megalázottak szemszögéből. A Judit... és az utóhang az egykori cselédlányból nagyvilági hölggyé változó, a "mellékutca" helyett a házasság biztonságát kiharcoló asszony története - a háttérben a második világháború után lassan éledező Budapest, majd a New York-i emigrációs lét érdekes tablójával.
Ottlik Géza - Iskola a határon
Az író új regénye egyrészt szabályos diákregény, mulattató, néha tragikumba forduló diákcsínyekkel, ártatlan vagy borsos kamasztréfákkal, ugyanakkor jóval több is ennél: egy társadalom lélektani regénye. A Horthy-korszak leendő katonatisztjeinek neveléséről, a határszéli kadétiskoláról szól a regény, ahová az úrifiúkat küldik, hogy a legérzékenyebb kamaszkorban történő kínzatások és az embertelen fegyelembe való nevelés után legtöbben maguk is nevelőikhez hasonló kínzókká, fegyelmezőkké legyenek. Azaz: egy erkölcstelen társadalom áldozataiból ennek a társadalomban a védelmezői. Ottlik hitelesen és nagy művészettel ábrázolja ezt a testi-lelki terrort, aminek védtelenül ki vannak szolgáltatva ezek a kamaszok, és azt a folyamatot, amely odáig zülleszti őket, hogy ezt a természetellenes világot természetesnek és egyedül lehetségesnek fogadják el. A kadétiskola komor, baljós épülete a huszas évek ellenforradalmi Magyarországának szimbóluma - és a regény ennek a szimbólumnak társadalmi és erkölcsi tartalmát, valóságát mutatja be, ítéletet mondva fölötte.
Szabó Magda - Abigél
Ginát, az elkényeztetett pesti lányt 1943 őszén tábornok apja felpakolja és minden magyarázat nélkül elszakítva megszokott környezetétől egy vidéki református leánynevelő intézetbe viszi. Az árkodi Matulában egyedül maradó kislányt teljesen letöri a szépségtől mentes purintán környezet, ami annyira más, mint amihez hozzá volt szokva, hogy egyszerűen képtelen elfogadni helyzetét. Összevész osztálytársaival, s szökésre készül. A balul sikerült akció után azonban az apja felfedi előtte az igazat, s ezek után Gina önként vállalja a rabságot, s miután kibékül a többi ötödikessel is, 19-en lesznek testvérek, sőt már ő maga is kezd hinni a helyi legendákban. Például a Matula kertjében álló szobor, Abigél varázserejében, aki ha nagy bajban hozzá fordulnak a lányok mindig segít.
De a háború és az ezzel járó változások egyre közelednek, s talán a vastag falak se lesznek sokáig biztonságosak egy olyan gyermek számára, akinek Vitay tábornok az apja.
Thury Zsuzsa - A jó fiú
A jó fiú családregény, a Zudor-família két nemzedékét mutatja be. Egy kisvárosi cukorgyár igazgatója az apa. Haldoklik, amikor a regény kezdődik halálával megbillen a harmonikus életforma, a polgári kényelem és biztonság alapja. A család felköltözik Budapestre. A fővárosban a régi tekintély, a társadalmi rang tudata és a megmaradt kis vagyon ad alapot különben bizonytalan létezésüknek. Az anya, a származására büszke, személyi varázsát még idős korában is megtartó Szentgyörgyi Hanna fiában, Bélában látja a családi hagyományok folytatóját, a régi rend fennmaradásának illúzióját is a fiú ósdi szemlélete táplálja. Az enervált, életképtelen fiú morális hanyatlása, majd teljes züllése nem marad hatástalanul leánytestvérére, hármuk közül elsőnek ő talál rá, ha nem is könnyen, az új élet számára is változást biztosító útjára.
Thury Zsuzsa regénye egy kivételes történelmi forduló sok jegyét feltáró mű, melyben a család ábrázolása kiszélesül máshonnan jött és máshova tartó emberek rajzával.
Bródy Sándor - Színészvér
Bródy hősei még ismerik a nagy illúziókat, a soreli nagyságvágyat, de ennek már tere nincs; a pénz, a pozíció átvette a hatalmat, s ennek értéktörvényeit már nem eszmékkel mérlegelik. A nagy klasszikus, cselekvő hősök helyébe a maupassant-i töltésű alakok lépnek; egy önző, élveteg kort, s annak romlott hőseinek egymásra találását éri tetten az író ezekben a ma is eleven történetekben. A lehetetlenséget élik át hősei, azt az érzést, amiről majd később Ady zsoltárt ír; a szent lehetetlenség zsoltárát, hiszen akár így, akár úgy, mindenütt a lehetetlenség képe elevenedik meg, s torlaszol el minden utat az igazi, cselekvő, illúziókkal teli pályák előtt.
Thury Zsuzsa - Ördögtánc
A szerző így vall írásáról: "Könyvem megírásának célja, képet adni arról, hogyan élt a századfordulón egy magyar író, aki szembehelyezkedett a kor társadalmával, osztályrésze az örökös gond és korai halál volt, és arról is, hogyan alakult az író özvegyének és négy árvájának életútja". Nehéz eldönteni, hogy Thury Zsuzsa kinek állít ebben a könyvben kedvesebb, szebb emléket: a fiatalon elhalt, nagy tehetségű írónak, Thury Zoltánnak vagy özvegyének, aki mély hitvesi áhítattal és anyai szeretettel vállalta rengeteg gond között a négy árva nevelését, a négy Thury-testvérnek, a jóban-rosszban összetartó, szertelen és mégis koraérett gyermekeknek vagy az egész kornak, amelyben a könyv fiatal hősei kezdték megismerni a világot. Kétségtelen azonban, hogy Thury Zsuzsa vonzó stílusa, lírai melegségű gondolatai és a gyermeki lélek belülről való, igaz ábrázolása igen élvezetes olvasmánnyá teszik az Ördögtáncot.
Déry Tibor - Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról / Kedves bópeer...!
Az idő s személyiségünk változása újabb és újabb viharokat korbácsol életünkben. A remekművekre azonban, mint vezérlő csillagra, bármikor rábízhatjuk magunkat, mert fároszként világítanak, biztos partra segítve a kétkedőt, hogy megerősödjék hite: bármilyen viharok közepette is érdemes embernek maradnia.
Szabó Magda - Freskó / A szemlélők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Gelléri Andor Endre - Egy önérzet története
"Ha van elütő látású szem, a naturalistáé és a meseköltőé bizonyára az. A nyers illúziótlanság világa az egyiké, a csupa-illúziók varázskertje a másiké. De íme, ez a kétfajta szem most egyetlen arcból ragyog elő. Gelléri Andor Endre a jobb szemével egyebet se lát, mint fenekedő mészároslegényeket, durva napszámosokoat, facér munkásokat, nyomort, pincét, műhelyek gőzét - «naturát»; a bal szemével pedig ezt az egész naturalista világot tündéri fátylakba látja, öltözteti, a levegőbe emeli s ott ringatja, mint egy mesét, egy álmot. A legérdekesebb stílusjelenség, stílusbravúr ez. Primitív népek életérzésében, látásában van így együtt az érdes valóság s a képzelet arany játéka." (Kardos László)
"Egyszóval költő ez a javából. Nem megfigyelő, hanem álmodó. Álmok a valóságról: így lehetne talán legjobban megközelíteni ezt a folyamatot, amely benne végbemegy. Ő nem ceruzával a kezében jár a kocsmákba, nem valószínű, mert hiába is menne. Mert nem abból áll ő, nem megfigyelésből, ha figyel is. Neki egészen másirányú álomra van szüksége, hogy amit látott, életre keljen benne, minthogy a teremtés nála nem abban a síkban van, mint a világ, mások a pólusai. S bár olykor az álma megtévesztésig közel jár ahhoz, amit valóságnak nevezünk, de aztán el is kanyarodik tőle hirtelen, felcsap valahova, ahol még sohsem járt ember előtte." (Füst Milán)
Moldova György - Magányos pavilon
1956.október 26-án a hűvösvölgyi Christián Pál klinikán a késő esti órákban fegyveres férfi követel elsősegélyt egy sebesült katonának. Nagy Zsófia - a kórház vezető nővére - magához téríti az eszméletlen sebesültet, majd hirtelen támadt elhatározással a kórház kertjében megbúvó "magányos pavilon"-ba saját szobájába rejti el a kimerült férfit a felkelők üldözése elől. Ki az a titokzatos férfi, aki sebesült karral a mások életét menti? Hogyan viselkedik az országos veszély napjaiban a vérbeli forradalmár? Miért támad szerelem a nyugalmas életű ápolónő szívében a megnyugodni nem tudó, másokért lobogó férfi iránt? Ezekre a kérdésekre talál választ az olvasó a Magányos pavilon c. regényben.
Déry Tibor - Felelet I-II.
Déry Tibor nagysikerű regénye két ember útját követi nyomon. Az egyik Köpe Bálint, egy kistarcsai kastély özvegy házmesternéjának fia, a másik különös, sőt különc férfi: Farkas Zeno professzor, a világhírű tudós. A professzor és a fiatal munkás a társadalom két ellenkező pólusán áll, de a maguk módján mindketten megsínylik a kor nyomorúságát: Bálintot a nyomor, a gazdasági válság, a munkanélküliség sújtja, Farkas Zenót a Horthy-Magyarország, a fasizálódó Európa szellemi közviszonyai nyomasztják.
A regény két hőse a magyar irodalom emlékezetes, nagy alakjai közé tartozik. Rendkívüli lélektani tudással, árnyaltan megrajzolt figurájuk köré kristályosodik ki a kor magyar valóságának sok problémája, a pontosan megrajzolt vagy éppen csak jelzett mellékalakok részint társadalmi magatartás-lehetőségeket, részint egyéni, személyes választásokat testesítenek meg.
A Felelet, kiváltképp második kötete, megjelenéskor viták kereszttüzében állt. Ma már, új kiadások és fordítások, a mű népszerűsége nyomán - e viták letűntével - bizonyosan tudjuk, hogy újabb irodalmunk maradandó, értékes alkotása.
Kertész Ákos - Családi ház manzárddal
Hőseink - úgymint Burián Károly főművezetőnek, az ő bájos és fiatal feleségének, két kicsiny gyermeke anyjának, Erzsike, kinek sötét pillák árnyalják mély tüzű, szürke szemét, az apátlan-anyátlan-szállástalan Göncöl Pálnak, volt alkoholistának és matematikai zseninek s a haladó szellemű hajadonnak, Maglódi Annamáriának, továbbá Angélának, Erzsike szomszédasszonyának és kedvenc barátnőjének s a többieknek, kiket helyszűke miatt nem áll módunkban fösorolni - sorsáról mindenkor pontos, tárgy- és dokumentumszerű leírást próbáltunk közreadni az itt következő lapokon, megkíséreltük föltárni az emberi csekekedetek rugóit és indítékait; fölkutattuk a múlnak ködbe vesző tájait, bebarangoltunk annak gazverte, kanyargós ösvényeit is, amidőn úgy látszott, hogy hőseink jelenbeli döntéseit a múltnak már-már feledésbe merülő eseményei, emlékei és élményei befolyásolhatták.
.jpg?1397547389)
Jókai Anna - 4447 / Fejünk felől a tetőt
Jókai Anna 1968-ban a 4447 című regényével jelentkezett először, s ezzel a helyrajzi számot jelentő könyvcímmel egy család széthullását rejtő könyvvel "robbant be" a magyar irodalomba, széles kritikai és olvasói elismerést szerezve.
Mikszáth Kálmán - A szelistyei asszonyok
Kötetünk elbeszélései és kisregényei a mikszáthi múlt, az általa teremtett derűs, meleg ragyogású történelem tájaira kalauzolnak bennünket, abba a világba, amelyet (mint a Galamb a kalitkában párhuzamos történeteiben) oly nyomasztóan ellenpontozott számára a sivár, valódi jelen. A századelő korszakának éles hangú bírálata szólal meg realista hangú, remekszép kisregényében, A sipsiricában. A szelistyei asszonyok, a Páva a varjúval, az Akli Miklós pedig annak az írónak kitűnő művei, aki fájó nosztalgiával idézte vissza az idillikus, romantikus történeteket, aki élete végéig síkra szállt a mesék jogaiért. Történeti epikája: a törpe kor emberének visszasóhajtása a merész időkre - nagy történelmi konfliktusok helyett: a történelmi miliőbe helyezett anekdota.
Sarkadi Imre - Regények
\"Dózsa György szelleme lakott benne társbérletben Krúdy homokfutón vágtató hőseivel\" - írja Illyés Gyula irodalmunk egyik legbonyolultabb, feloldatlan kettősségek erőterében élő egyéniségéről, Sarkadi Imréről, akinek életútja és írói pályája elválaszthatatlanul összefonódott a felszabadulás utáni másfél évtized történetével. Regényírói munkássága a móriczi hagyomány tudatos vállalásával és folytatásával indul, de a népi irodalom szigorú valóságtisztelete ugyanúgy nyomot hagy prózáján, mint ahogy benne vibrál a modern irodalom gondolati igényessége is. Egyszerre volt kedvenc írója Tolsztoj és André Gide, A boldog ember Móricz Zsigmondja és az Iszony Németh Lászlója. Ezt bizonyítja regényírói munkásságának két fontos pólusa: a Gál János útja és A gyáva. Közülük az első Veres Péter Pályamunkások-ja és Szabó Pál Isten malmai című regénye mellett a paraszti felszabadulás maradandó értékű művészi dokumentuma. A másodikban a \"látványos teljesítményekkel való önérdekű parádézást\", az alkotó életre való képtelenséget és gyávaságot állítja pellengérre főhőse alakjában. Regényírói pályájának e két pólusa között olyan remekek sorakoznak, mint a Tanyasi dúvad (amelyből a Dúvad című nagy sikerű film született), a Viharban, a Bolond és szörnyeteg (az Elveszett paradicsom című kitűnő drámájának regényelőzménye), amelyekben kivételes művészi erővel ragadta meg a szocialista építés kezdeti éveinek társadalmi összeütközéseit s az új társadalom alapvető erkölcsi problémáit. Kötetünkben két, eddig még kötetben nem publikált regénye is szerepel. Az Elmentek-visszajöttek a felszabadulást követő évben született, és a Szabad Szó című lapban jelent meg folytatásokban. A hadifogolytáborban játszódó történet közvetlen egyszerűségével és mélységesen humánus szemléletével, alakábrázolásával ragadja meg az olvasót. Hagyatékából került elő az Oszlopos Simeon, a nagy sikerű dráma korai (1948) regényfeldolgozása. Kötetünk a Sarkadi-életműsorozat első köteteként jelenik meg,
Móricz Zsigmond - Harmatos rózsa
"Részlet a könyvből:
Alkonyodott. A nap a különös fedélzet zegzugai között szabadon nézett be a kastély terrasz-tetejére. A hatalmas épület szép dombtetőn épült s a nagy síkságon messzire ellátszott parancsoló homlokzata. Mögötte erdős hegység emelkedett; mint csillogó ruhában előrelovagló fővezér mögött a tábor sötétlő tömege.
Sík lap volt a kastély fedőlapja, amely rendkívül szilárdan volt építve, úgy, hogy a síma kőlapok eresztékein a víz egy század alatt sem hatott át. Erre a síma lapra szeszélyes alakú tornyok voltak építve, mintha valamelyik különös ízlésű várúr szeszélyből falusi templomok fatornyait gyűjtötte volna össze.
A Dávid-családot jellemzi ez az épület, mindnyájukban volt valami különösködő hajlam."
Móricz Zsigmond - Jobb, mint otthon
Hogyan boldogul – boldogul-e egyáltalán – egy faluról Pestre került család „első generációs” városi gyereke az úgynevezett modern élet elvárásai és erkölcsei szerint? És ha ez a gyerek fiatal lány, akinek száz évnyi elmaradást kellene behoznia a hagyományos női gondolkodást és életvitelt illetően? Jobb mint otthon című regényében Móricz kedvelt témáját bontja ki: világváltozás és asszonyi sors összefonódását.
Csák Gyula - Glemba
"Azt is gondoltam a továbbiakban, hogy engemet senki nem vádolhat, amiért most beszeszeltem egy cseppet, mert én amúgy rendes ember vagyok, és eltartom a családomat. Most is a családomért rúgtam be - erősítettem magamban az önvédelmet -, mert a feleségem akarta, hogy idejöjjünk házat venni, s én beleegyeztem, főképpen a gyerekek miatt, akinek szüksége van a büdös pesti levegő helyett az itteni levegőre és mozgástérre...
Ámde ennek az itteni letelepedésünknek minden terhét én viselem, s az is a terhek közé tartozik, hogy vedelem itt a rossz borokat a parasztokkal... Annyit azért felfogtam a maradék eszemmel, hogy hiba lenne a kocsmába mennem, hiszen vigyázni kell itt a jó híremre, viszont ott a drága Glemba... Jó bora van, szívesen adja, senki se tud róla... s különben is fontos odamennem, hiszen tisztázni kell, hogy mit is akar azokkal a zacskókkal, amiket állítólag ő adott a kezembe... Némi tévelygés után ráleltem a megfelelő útra, és hamarosan Glemba utcájába értem. Legnagyobb ámulatomra fekete Mercedes állt térdig érő vesszőkerítés előtt. Ez úgy meglepett, hogy egy ideig legyökereztem, és farkasszemet néztem a sofőrrel, s tartottam tőle, hogy elébem állna, ha be akarnék menni..."
