Egy ​brooklyni fiú

Kurt Vonnegut - Börleszk
"Vonnegut: ​varázsló!" The New York Times A világhirű amerikai szerző egyik legfontosabb munkáját - több kritikusa szerint fő művét - végre ismét kezében tarthatja a magyar olvasó. Anyagtakarékossági okokból milliméteresre zsugoritott zseniális kinaiak népesitik be a kötet lapjait. Az Egyesült Államok siet a kőkorszakba, hála az elnök sajátos rendszerének. A kétméteresnél is magasabb, ijesztően rút, de jóságos elnök ugyanis - választási jelmondatát valóra váltva - rendeleti úton teremtette meg országában a nagycsaládok mesterséges társadalmát. A választási jelmondat pedig igy hangzik: "Nincs többé magány!" "Gyertyatartóm ezernyi van - gyertyám nincs egy se." (idézet a könyvből)

Joseph Heller - Valami ​történt
Valami ​történt Bob Slocummal, a negyvenes évei derekán járó, jómódú, családos, középszintű vezető hivatalnokkal. Valami valamikor történt vele, ami félresiklatta az életét. Bob Slocum a neurotikus emberek rögeszmés megszállottságával kutatja életében és emlékezetében ezt a fordulópontot. Ilyen fordulópont persze nincs, az oknyomozó és egyre ziláltabb monológ is csak tünete a mélyebb gyökerű bajnak, a személyiség széthullásának. Bob Slocum mindazonáltal szorongásaival, zaklatottságával, elembertelenedésével egyszersmind nagyon is "normális" ember. Heller regényének legfőbb mondanivalója éppen ez: az amerikai szervezeti-vállalati embernek, az amerikai életforma e kulcsfigurájának normális élete maga a neurózis. A _Valami történt_ regénytechnikai szempontból is bravúros teljesítmény. Szorongató, kegyetlenül pontos analízise egyszerre készteti az olvasót gyötrelmes azonosulásra és ironikus kívülállásra, amit Bob Slocum maga is szinte ilyen, kétfelé hasadt tudattal vizsgálja önmagát. És ezt a tudathasadásos állapotot, híven a regény alapképletéhez, mindig a "normális" hétköznapi élet közegében, a munkahelyi és az otthoni kisvilág mindig konkrét, mindig megragadóan hiteles és jellemző helyzeteivel teremti meg Heller, egy percre sem feledkezve meg az amerikai regényírónak arról a kimondatlanul is kötelező alapelvéről, hogy az olvasó a történetre kíváncsi.

Kurt Vonnegut - Halálnál ​is rosszabb
"Csupán ​egy személynek származott nyilvánvalóan előnye Drezda pusztulásából. Én vagyok az a személy. Tetemenként legalább öt dollárt kerestem, ha a mai honoráriumot is beleszámítom." "Látniuk kellett volna a uzsiráfot a tűzvész után. (Én láttam.)" Ebben az önéletrajzi kötetében Kurt Vonnegut, a fekete humorú humanista mindenről és mindenkiről leszedi a keresztvizet - elsősorban saját magáról. Ő, az örök kétkedő sokszor az elérzékenyülésig ellágyul, ha kisebb vagy nagyobb családjáról van szó - az utóbbin természetesen a világmindenség értendő, amelynek sorsa mindenekfelett aggasztja. Előadásainak, önéletrajzi írásainak, interjúinak, barátok és rokonok írásainak kaleidoszkópszerűen tarka és változatos válogatása ez a könyv - egy szenzációsan érdekes író és ember szemérmes és egyben gátlástalan kitárulkozása.

Isaac Bashevis Singer - A ​Sátán Gorajban / A rabszolga
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Isaac Bashevis Singer - A ​sátán Gorajban
Aki ​olvasta Singer előzőleg megjelent regényét, A rabszolgá-t, az ismerős világgal találkozik. A színhely egy lengyelországi zsidó település a tizenhetedik században. De a történet főszereplője ezúttal nem egy ember, hanem egy egész közösség. A rítusok és babonák, hitek és hiedelmek homályában botorkáló, megnyomorított és megtizedelt goraji zsidók között egy eretnek szekta támad, amely azt hirdeti, hogy a Messiás még abban az évben, vagyis 1665-ben elröpíti őket az Ígéret Földjére. Goraj népe vándor kabbalisták és próféták játékszerévé válik, és amikor az ígért csoda elmarad, értelmét veszti minden kötöttség, minden erkölcs - Gorajban szodomai állapotok uralkodnak el. A szerző szikár, tényközlő modorban, etnográfiai pontossággal és lélektani, pszichopatológiai hitelességgel beszéli el az eseményeket - de a történet, éppen szűkszavúsága révén, messze túlnő önmagán: prózai költemény az esendő emberiség szomorú meghibbanásairól, az üdvözülés utáni vágy kanyargós útjairól.

Daniel Keyes - Virágot ​Algernonnak
A ​harminckét éves Charlie Gordon, aki a szellemileg visszamaradt felnőttek iskolájába jár, önként veti alá magát egy veszélyes orvosi kísérletnek. Csak homályosan érti, hogy mi is fog vele történni, de egyvalamiben biztos: okos akar lenni. Úgy véli, ez lesz a kulcs ahhoz, hogy az emberek értékeljék és szeressék. De a kísérlet egész más eredménnyel jár, mint amire számított. Charlie előmeneteli jelentéseiből megismerhetjük a szinte analfabéta, melegszívű ember útját az emberektől elidegenítő zsenialitás elefántcsonttornyáig, majd azon túl is. A _Virágot Algernonnak_ először novellaként jelent meg 1959-ben, később bővítette Keyes regénnyé. Az írás elnyerte mind a Hugo-, mind a Nebula-díjat, és számos filmes és színpadi feldolgozása készült. Megjelenése óta huszonhét nyelvre fordították le, és világszerte több mint ötmillió példányban kelt el. Mindez azt mutatja, hogy Keyes műve az eltelt évtizedek alatt cseppet sem kopott meg, ma is ugyanolyan erőteljes, mint ötven éve, bár némileg más szempontból. Ami a hatvanas években tudományos fantasztikumnak számított, az a 21. század olvasója számára, a génsebészet eredményeinek ismeretében, már sokkal inkább egy olyan kivételes ember szívszorító memoárja, aki megküzdött a saját tudatlanságával, környezete elutasításával és a felnőtté válás félelmével. A pszichológus-író örökérvényű alkotása - Charlie vallomásain keresztül - a toleranciáról, az emberi tartásról és az élni akarásról mesél.

Tara Bahrampour - Visszatérés ​Iránba
A ​Visszatérés Iránba három generáció és két kultúra találkozásának története, de mindenkinek szól, aki keresi a helyét a világban. Tara Bahrampour családjában a kétnejű nagyapa egy feudális társadalom jómódú tagja, az apa az Egyesült Államokban végzett építész, amerikai popsztár feleséggel. Tara és testvérei nem mindennapi családjukban hozzászoktak a kétféle életstílushoz, majd megtapasztalták a két kultúra összeférhetetlenségét is - otthon, az utcán és az iskolában. Az 1979-es iráni forradalom legvéresebb napjaiban az akkor tizenegy éves Tarának még sikerült elmenekülnie az országból. Csupán néhány bőröndöt és az emlékeit vihette magával. Az Amerikában töltött másfél évtized után ő volt az első, aki visszatért Iránba, hogy felnőttként felkutassa a család gyökereit, de a hatóságok ellenségessége miatt hontalan lett. A fiatal újságírónő megindítóan őszintén, humorral, öniróniával, személyes hangon és korát meghazudtoló élettapasztalattal számol be két kultúra drámai összecsapásáról, amiben élt, és ami egyre inkább meghatározója lesz a mi életünknek is.

Jason Epstein - A ​könyvkiadás múltja, jelene és jövője
A ​szerző Jason Epstein, a legendás amerikai szerkesztő, a Doubleday, a Random House és más vállalkozások munkatársa, aki többek között Norman Mailer, Vladimir Nabokov, E. L. Doctorow műveit segítette világra, az első szerkesztő, akit az amerikai irodalomért tett szolgálatáért Nemzeti Könyvdíjjal tüntettek ki. A műfaj: előadásnak, esszének álcázott szerelmi vallomás a „szakmához”; történelmi alapozású elemzése a könyvkiadás múltjának és jelenének egy új technológiai forradalom hajnalán, sőt délelőttjén; óvatosan bizakodó himnusz a KÖNYV jövőjéről. Jason Epstein eszmefuttatása a könyvipar egészének a helyzetével és lehetőségeivel foglalkozik: az új technológia mellett a kis- és nagykereskedelem, a reklám, a marketing, az új tulajdonosi struktúrák, no és persze az író, a szerkesztő, az ügynök, a vásárló és olvasó közönség „szerepének” módosulása is érdeklődési körébe tartozik. S mindenek mellett ott van Epstein személyes „könyves” sorsa, azé a vidéki fiatalemberé, aki csak pár hónapra képzelte el magát egy New York-i könyvkiadóban, s aztán több mint ötven évre prolongálta szerkesztői tevékenységét. Ez az okos, szellemes, színes esszé kultúrtörténeti kalandregény és varázslatos kézikönyv egyszerre.

Jorge Luis Borges - A ​halhatatlanság
Amikor ​a Belgrano Egyetem azt javasolta, hogy tartsak öt előadást, olyan témákat választottam, amelyekkel hosszú ideje együtt élek. Az első, a könyv, az az eszköz, amely nélkül nem tudom elképzelni az életet, s amely nem kevésbé tartozik hozzám, mint a kezem vagy a szemem. A második, a halhatatlanság, az a fenyegetés vagy reménység, amelyről annyi nemzedék álmodott, s amely a költészet java részét posztulálja. A harmadik, Swedenborg, a látnok, aki azt írta, hogy a holtak maguk választják a mennyet vagy poklot, szabad akaratuk szerint. A negyedik, a krimi, ez a szigorú játék, amelyet Edgar Allan Poe hagyott ránk örökül. Az ötödik az idő, amely számomra a metafizika lényegi problémája. Hála a hallgatóságnak, amely elnéző vendégszeretetében részesített, előadásaim olyan sikert értek el, amilyent nem reméltem és biztosan nem érdemeltem meg. Akárcsak az olvasás, az előadás is közös munka, és azok, akik hallgatják, nem kevésbé fontosak, mint az, aki beszél. Ebben a könyvben az én részem található. Remélem, hogy az olvasó gazdagítani fogja őket úgy, ahogy a hallgatók tették.

Kurt Vonnegut - Majomház
Aztán ​megtudtuk azt is, hogy az orosz űrhajó több kis műholddá esett szét, amelyek utóbb szétszóródtak. Aztán a múlt hónapban kibújt a szög a zsákból. A kis műholdak közül kettő ember volt. Az egyik az ön fia, a másik az enyém. Én most sírok, Mr. Ivankov. Remélem, a fiaink halálából származik valami haszon is. Azt gondolom, amióta ember él a Földön, apák milliói remélték ezt. Az ENSZ-ben még mindig vitatkoznak azon, mi történt odafent. Örülök, hogy mostanra legalább abban egyetértenek - még az önök Mr. Kosevoja is -, hogy baleset történt. Bud az ön fiának űrhajójáról akart felvételeket készíteni - és szerezni némi dicsőséget az Egyesült Államoknak. Túlságosan megközelítette. Szeretném remélni, hogy az összeütközés után éltek még egy darabig, és megpróbálták megmenteni egymást.

F. Scott Fitzgerald - Az ​Édentől messze
Az ​1920-as évek "elveszett nemzedékének" képviselője, a dzsesszkorszak előfutára, névadója és terméke, Francis Scott Key Fitzgerald (1896-1940) fedezte fel az irodalom számára a viktoriánus morált és az egész amerikai életformát megváltoztató, bálványromboló ifjúságot. Merőben új típusok jelentkeztek már első írásaiban is: a felső középosztály elkényeztetett fiai és lányai, egyetemi aranyifjak, "vampok", "flapperek". 1920-ban megjelent, s mindjárt óriási sikert aratott első regénye, Az Édentől messze kissé wertheri világfájdalmú, de modern impresszionista stílusú és felépítésű mű, amely egy érzékeny, tehetséges fiú jellemnevelő iskoláját, botladozásait és önmagára találását mutatja be. Amory Blaine, a kiábrándult princetoni diák, leszerelt katona és csalódott szerelmes a regény végén eljut az önismeretig, és meghirdeti az új nemzedéket: "Íme, az új nemzedék, ajkán a régi csatakiáltások, s hosszú napokon és merengve átvirrasztott éjszakákon át tanulja a régi hiteket; és várja a sorsát, hogy végül is kilépjen a szennyesen kavargó káoszba, dicsőséget és szerelmeket hajszolni; az új nemzedék, mely az előzőeknél jobban retteg a szegénységtől, és jobban isteníti a sikert; s mely felnövekedvén azt látja majd maga körül, hogy minden isten halott, minden háború megvíva, s megrendült minden hit az emberben..."

F. Scott Fitzgerald - Szépek ​és átkozottak
A ​dzsesszkorszak nagy írójának legismertebb regénye az azóta is mesterműként emlegetett A nagy Gatsby. Második regénye 1921-ben jelent meg, nem kisebb sikerrel, az olvasók és a kritika egyaránt az első perctől rajongott a szerzőért. A Szépek és átkozottak a tehetséges, művészi hajlamú Anthony Patch és az imádatra méltó, gyönyörű Gloria Gilbert szerelmének története. A szerelemből házasság lesz, szerelmük pedig az évek múlásával megkopik. „Amit elveszítünk, az sokkal édesebbnek tűnik utólag – jegyzi meg Fitzgerald, aki saját csalódását is beleírta könyvébe. – Tudom,hogy így van, mert egyszer nagyon akartam valamit, és meg is szereztem. Ez volt az egyetlen dolog, amit igazán akartam életemben… Aztán amikor az enyém lett,porrá omlott a kezeim között… És ebből megtanultam, hogy az ember nem szerezhet meg magának semmit, egyáltalán semmit. Mert a vágyaink becsapnak.” Mint valamennyi ihletett Fitzgerald-könyv, a Szépek és átkozottak is a kiábrándulás szívszorítóan hiteles krónikáját nyújtja.

Tom Wolfe - Festett ​malaszt
A ​könyv az amerikai művészvilágot vette célba, New York művészeti életét mutatja be. "Ha ismerjük a művészeti piac intellektuális értékszabályzóit, tudni való, hogy a meggyőző elmélet hiánya sorsdöntő - hiszen elmélet útján csatlakozik az egyedi műről szerzett tapasztalatunk az általános értékrendszerhez. Más szóval, manapság az a helyzet, hogy ha elmélet nem jár a festményhez, én nem is látom." Tom Wolfe

Michael Cunningham - Az ​órák
Michael ​Cunningham, a kortárs irodalom egyik legizgalmasabb alakja, Órák című regényéért 1999-ben elnyerte a PEN-klub Faulkner-díját, valamint az irodalmi Pulitzer-díjat. A könyv három nő sorsán keresztül tér és idő metafizikus kapcsolatának szívszorító élményét nyújtja. Első helyszíne London, az idő pedig a második világháború kezdő napja. Virginia Woolf írónő öngyilkosságot követ el. Teste ott lebeg a folyóban, melynek hídján anyukájával éppen átsétál egy kisfiú. A következő helyszín New York City, a XX. század végén. Clarissa Vaughan könyvkiadó éppen virágot vásárol barátjának, Richardnak, a beteg homoszexuális költőnek, aki most nyert el egy rangos irodalmi díjat. A harmadik idősíkon a második világháború után vagyunk, Kaliforniában, ahol Laura Braun háziasszony neveli fiát, egy meglehetősen fojtogató légkörű házasságban. Cunningham kivételes könnyedséggel és biztonsággal teremt kapcsolatot a három nő sorsa között. S miközben a regény ide-oda ugrál a XX. században, az író tiszta, erős, költői hangon mesél el történeteket emberekről, akik szerelem és magány, remény és elkeseredés konfliktusaiban próbálnak értékes életet élni, nem egyszer családjuk, barátaik és szeretőik ellenében. A könyvből Meryl Streep, Nicole Kidman és Julianne Moore főszereplésével nagysikerű film készült, mely már látható a magyar mozikban is..

F. Scott Fitzgerald - A ​nagy Gatsby
Azt ​mondod, hogy a múltat nem lehet újra élni? Miért ne lehetne? Jay Gatsby, a titokzatos milliomos felemelkedésének, tündöklésének és bukásának története nemcsak a dekadens és túlhabzó „dzsesszkorszakot”, a húszas éveket jeleníti meg művészi tökéllyel, hanem az amerikai mitológia, „az amerikai álom” olyan örök témáit is, mint ambíció, pénz és hatalom bűvölete, a lehetetlen megkísértése és az újrakezdés lehetősége. A szegény sorból származó Gatsby beleszeret egy gazdag lányba, Daisybe; a háború elsodorja őket egymástól, s míg a fiatalember a tengerentúlon harcol, a lány férjhez megy egy faragatlan, ámde dúsgazdag emberhez, Tom Buchananhez. Hazatérése után Gatsby fanatikus akarással (és az eszközökben nem válogatva) vagyont szerez, hogy „méltó” legyen Daisyhez és újra meghódíthassa az asszonyt, akinek még a hangja is „csupa pénz”.

Kurt Vonnegut - Isten ​hozott a majomházban!
"Íme ​Kurt Vonnegut rövidebb munkáinak áttekintő seregszemléje, noha Kurt Vonnegut még nagyon is itt él közöttünk. Jócskán Vonnegut volnék továbbra is. Valahol Németországban csordogál a Vonne-patak. Különös nevemet erről a patakról kaptam. 1949 óta vagyok író. Autodidakta. A mesterséggel kapcsolatban nincs semmiféle elméletem, ami kapóra jöhetne másoknak. Amikor írok, egyszerűen azzá válok, amivé nyilvánvalóan lennem kell. Magasságom száznyolcvannyolc centiméter, testsúlyom kilencven kilogramm, mozgásom rendezetlen, kivéve, ha úszom. Ez a kölcsönkapott hústömeg végzi az írást." Kötetünk a társadalmi szatíra utánozhatatlan és kivételes tehetségű mesterének klasszikus novelláit gyűjti csokorba.

Paul Auster - New ​York trilógia
A ​New York trilógia az ezredforduló egyik legelismertebb amerikai írójának világszerte legsikeresebb regénye. Ha akarom, három önálló, mégis összefüggő klasszikus detektívtörténet, ha akarom, a modern egzisztencialista regény csúcsteljesítménye, Kafka és Borges követője. Mert miközben a detektív a nyomokat követi, valójában azt deríti fel, mit jelent emberi lénynek lenni. Auster hosszú évek óta a Nobel-díj várományosa, számtalan irodalmi díj birtokosa, könyveit harminc nyelvre fordították le. Művei most a 21. Század Kiadó új életműsorozatában jelennek meg.

Ray Bradbury - Fahrenheit ​451
"Fahrenheit ​451 fok az a hőmérséklet, amelynél a könyvnyomó papír tüzet fog és elég..." A könyveket el kell pusztítani, mert ártalmas fegyverek: sosem lehet tudni, ki ellen fordul egy olvasott ember. Guy Montag a tűzőrségen dolgozik, hivatása a könyvégetés, a fellobbanó lángok mindig gyönyörűséggel töltik el. Életében a munka, a nyugtató tablettákhoz menekülő feleség, és három óriási tévéfal a főszereplők. Új szomszédja egy kedves lány, aki furcsa dolgokról mesél: hogy családja esténként leül az asztal köré, és beszélgetnek, hogy a tűzőrök valamikor régen még oltották a tüzet, hogy szép a hajnal, amikor harmat telepszik a fűre, és felkel a nap... Érthetetlen. Egy napon aztán beleolvas egy halálra ítélt könyvbe, az események ettől kezdve megállíthatatlanok...

Art Spiegelman - A ​teljes Maus
"Ezek ​nem emberek!" Ha ez a gyűlölettel átitatott mondat egy állam ideológiájává válik, az minden esetben világméretű tragédiához vezet. A náci Németországban a goebbelsi propaganda elhitette az emberekkel, hogy bizonyos embertársaik alsóbbrendűek, akiket el kell pusztítani. E szörnyűséges, egész Európát érintő történelmi bűntett áldozatainak állít emléket Art Spiegelman Pulitzer-díjas képregénye, a _Maus_. A szereplők antropomorf állatok: egérfejű zsidók, macskafejű németek és kutyafejű amerikaiak. Az ő sorsukon keresztül ismerjük meg a holokauszt megrázó eseményeit és következményeit. A történet gerincét Spiegelman lengyel származású apjának magnószalagra rögzített visszaemlékezései alkotják, így a _Maus_ fikciós, önéletrajzi és dokumentumkötet egyben. Műfajteremtő, egyetemes érvényű irodalmi alkotás egy szégyenletes korszakról, mely nem merülhet feledésbe. Art Spiegelman képregényrajzoló, -író, szerkesztő. A _Maus_ eredetileg folytatásokban jelent meg az általa alapított Raw magazinban. Bár munkásságát a képregényes közösség már jóval előbb elismerte, a neve azután vált világszerte ismertté, hogy a _Maus_ 1992-ben - a képregény-irodalomban elsőként - Pulitzer-díjat kapott. Az eredetileg két kötetben, majd gyűjteményes formában is megjelent művet azóta több mint 30 nyelvre fordították le.

Kurt Vonnegut - Gépzongora
Az ​Olvasó ezúttal Kurt Vonnegut legelső regényének új kiadását tartja a kezében. Az Egyesült Államok népének életét immár gépek irányítják, minden műveletet tökéletesen gépesítettek. Áttételek, fogaskerekek, robotok; emberi kéz munkájára már alig van szükség. A történet főhőse Paul Proteus mérnök. Paul azon kevés kivételezettek egyike, akiknek még van munkájuk, irodájuk, felelős beosztásuk, sőt: hatalmuk. És mire használja mindezt a jámbor Proteus doktor? Hogy fellázadjon saját osztálya ellen és helyreállítsa a humanista értékrend lassan feledésbe merülő örök normáit. Vonnegut üzenete ma talán még időszerűbb, mint műve születésekor. "Fekete logika. Nevethetünk is akár, de közben szívünkbe költözik a félelem. Vonnegut a végső emberi dilemma térképésze." The New York Times Book Review "Hahotánk is gépzaj: kattog, pattog, recseg, csikorog." Life