Ajax-loader

Iszfahánban ​nemrégen meghalt egy dúsgazdag ember, harminckét falut hagyott hátra. Erre az óriási vagyonra a hajdani egyszerű falusi mollah úgy tett szert, hogy írásba foglalta az írástudatlan parasztok ügyes-bajos dolgait. A banálisan abszurd történet színhelye a mai Irán, amelyet a látványos reformintézkedések és a busás olajjövedelmek miatt sokan Közel-Kelet Japánjának tartanak. A felülről jövő “fehér forradalom” valójában az ázsiai despotizmus megőrzését, a parasztság nyolcvan százalékának, az összlakosság hatvan százalékának írástudatlanságát, a főleg földbirtokosokból lett újburzsoázia uralmát, s a nyomorgók és a dúsgazdagok kibékíthetetlenségének látszat-összebékítését jelenti. Ennek a minden díszlet-európaiság ellenére ázsiai fejlődésnek gyökereit az 1905-1911-es és az 1919-es iráni forradalmak bukásában, s az utánuk kialakult kíméletlen rezásáhi diktatúrában (1926-1941) kell keresnünk.
Ennek a fejlődésnek a terméke az európai mintákból kinövő perzsa novella, amelynek hordozója és közönsége legfőképpen a gyenge, heterogén, polgári és kispolgári értelmiség. E műfajban ugyan csak kivételesen jelentkezett az iráni parasztság vagy munkásság valóságos vagy lehetséges tudata, ill. történelmi perspektívája, mégis elmondhatjuk, hogy a novella a modern perzsa irodalom legfontosabb és legértékesebb műfaja, s méltóképpen képviseli Irán gazdag irodalmi fejlődésének legszebb és leghaladóbb vonásait. A perzsa novella alig fél évszázados fejlődésre tekint vissza, de művelői között máris olyan nevekkel találkozunk, mint a világirodalmilag is jelentős Szádeq Hedájat, a külföldön jól ismert Mohammed Ali Dzsemálzáde, a nálunk is ismert Bozorg Alavi, vagy a hedájati hagyományokat követő Szádeq Csúbak.

Kapcsolódó könyvek

Értékelések

Rukkola értékelés
-/5

Statisztika

5.0
átlagos pontszám i
0
aktív példány
0 példány értesítés alatt
0 prerukkolt példány
0 elérhető példány
0 eladó példány
0
stoppolás
0
folyamatban lévő rukk / happ

Címkék

Kollekciók