A ​magyar magánjog (polgári jog) általános része

Kecskés László - Polgári ​jogi tanulmányok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Várnay Ernő - Papp Mónika - Az ​Európai Unió joga
A ​kiadvány hiánypótló jelleggel ad átfogó képet az Európai Unió jogrendszeréről. Az elsősorban egyetemi tananyagnak szánt mű, amely nélkülözhetetlen az európai jogi államvizsga letételéhez is, bemutatja az integrációs szervezet fejlődését, intézményrendszerét; jogalkotási, döntéshozatali és jogszolgáltatási rendszerét és a belső piac működését. Az európai versenyjog ismertetése mellett hangsúlyt kap a műben a közös politikák rendszerének és egyes elemeinek a bemutatása is.

Eörsi Gyula - Kötelmi ​jog – Általános rész
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kecskés László - A ​polgári jog fejlődése a kontinentális Európa nagy jogrendszereiben
A ​monográfia célja a magyar jogrendszer fejlesztéséhez és a nemzetköziesedő polgári jog tanulmányozásához adalékokat és sémákat adni, néhány nagyobb európai nemzeti jogrendszer fejlődésének és a magánjog eddigi európai egységesítési folyamatainak bemutatásával. Az egyes jogrendszerek magánjogi, polgári jogi fejlődését vizsgálva a könyv anyaga eltérő részletességgel, de foglalkozik az egyes nemzetek és államok politika történetének, jogtörténetének és kultúrtörténetének fontosabbnak tűnő részfolyamataival is. Tézisként kezeli, hogy a jogi szabályozás és kultúra nem egymást kizáró ellentétes fogalmak, a jogszabályok nem szakíthatók el a mögöttük álló jogi kultúrától. Jogintézmény közeli elemzéseket csak röviden tartalmaz az anyag, a polgári jog egyes olyan alapintézményei tekintetében viszont, amilyenek például a jogágiság szerkezeti sajátosságai valamint az alanyi jog, a jogi személyiség, a tulajdon, a jogügylet, a szerződés, a deliktuális felelősség fogalma és jellegadó szabályai, helyenként részletezőbb.

Vékás Lajos - Magyar ​polgári jog - Öröklési jog
"Az ​emberi társadalom történetében a törzsi-nemzetségi rend felbomlásával párhuzamosan jött létre és fokozatosan vált uralkodóvá a termelési eszközök és fogyasztási javak egyéni elsajátítása, a magántulajdon. Minél inkább előrehaladt ez a társadalmi folyamat, annál inkább válaszra várt a magántulajdon halál esetére történő jogutódlásának kérdése, vagyis jogi elismerésre várt az egyéni öröklés, tehát az öröklési jog igénye. Az egyszerű árutermelés legfejlettebb jogrendszere, a római magánjog alakulása igen jól példázza ezt a társadalmi összefüggést: a gyorsan tért hódító és erősödő magántulajdoni berendezkedés életre hívta az öröklést és az öröklési jogot. A magántulajdoni rend és az öröklés összefüggését a történelmi-társadalmi fejlődés későbbi időszakaiban is világosan nyomon követhetjük. A feudális tulajdon kötöttségei korlátozzák a magántulajdont és egyben behatárolják a vagyon halál esetére történő átörökíthetőségét is. Más módon, de még nagyobb mértékben korlátozott a magántulajdon szerepe a szocialista tulajdoni rendszerben; s ezért szűk körre, az egyéni tulajdon körére szorul vissza az öröklés lehetősége is. A kapitalista tulajdoni berendezkedés a magántulajdon szentségére épül; ennek egyenes következménye az öröklés lehetőségének teljes körű jogi elismertsége."

Földvári József - Magyar ​büntetőjog – Általános rész
A ​tankönyv a büntetőjog általános részének szabályit mutatja be, tehát azokat az alapvető büntetőjogi rendelkezéseket, amelyek a bűncselekmények összességére vagy nagyobb csoportjaira érvényesek. Ennek során a büntetőjog tárgyáról, feladatairól, alapelveiről és történetéről szóló bevezetés után három részben tárgyalja a hatályos Büntető Törvénykönyv szabályait. A jogszabálytanról szóló rész a büntetőjog forrásait, a büntetőtörvény értelmezését, hatályát és szerkezetét elemzi. A bűncselekmény tanába a törvényi tényállás kérdései, valamint a bűncselekmény fogalma, tárgya, tárgyi és alanyi elemei, megvalósulási stádiumai, elkövetői alakzatai, a büntethetőség akadályai, valamint a bűncselekményegység és a halmazat problémái tartoznak. Végül a büntetés tana a szankciórendszer és a büntetéskiszabás kérdéseit elemzi. A kötet függeléke közli a hatályos Büntető Törvénykönyv általános részének szövegét.

Kajtár István - A ​19. századi modern magyar állam- és jogrendszer alapjai
A ​munka feladatául tűzte ki a modern magyar polgári állam- és jogrendszer alapjainak bemutatását az európai fejlődésbe való beillesztéssel. A modernizáció pályaíve az egyes szakaszokban a változásra és a tradicionális elemekre egyaránt tekintettel kerül bemutatásra. A magyar politikai elit és jogászértelmiség Európa képének feltárására a parlamenti nyilatkozatok, a külföldi utak, a jogi és politikai szakkönyvtárak és a jogi szaksajtóban megjelent publikációk alapján kerül sor. A sok évszázados osztrák-magyar közjogi kapcsolatok felvetik azt a kérdést, hogy a modernizációban az osztrák jog magyarországi recepciójának milyen szerepe volt. A modern magyar állam- és jogrendszer fundamentumainak ábrázolása a külső európai, és a belső ökonómiai és hatalompolitikai alapokkal indítható. Ez folytatható a törvényhozással, a kormányzattal, az államgépezet infrastruktúrájával, ugyanakkor igen jelentős a közhivatalnoki kar jellemző vonásainak és az állami tevékenység információs hátterének feltárása. Fontos a korszak teljesítményeinek és deficitjeinek elemzése. A 19. századi modern magyar állam számára nem volt közömbös, hogy polgára - aki jogok alanya lehetett, és akit kötelezettségek terheltek - azonosul-e a Magyar Királysággal, vagy jogellenes magatartásával szembe helyezkedik-e vele. A hatalomnak számos eszköze volt ennek befolyásolására, a jogpropagandára.

Erdősy Emil - Földvári József - Tóth Mihály - Magyar ​büntetőjog - Különös rész
A ​pécsi egyetem jogászprofesszorai közismert és sok kiadást megért jegyzetük tankönyvváltozatában a tőlük megszokott magas színvonalon és világos, jól tanulhat stílusban elemzik a Btk. különös részének rendszerét, a fejezetek sajátosságait, az egyes bűncselekmények törvényi tényállási elemeit, egymáshoz való viszonyát. A könyv a különös részi tényállásokat a bűncselekmény tárgyának, tárgyi oldalának, alanyának és alanyi oldalának sorrendjében tárgyalja. Ezzel követi a büntetőjogban általánosan elfogadott rendszert, és illeszkedik a Földvári József Magyar büntetőjog. Általános rész című tankönyvéhez. A két kötet együtt lehetővé teszi, hogy a joghallgatók és a jogászok, de még az érdeklődők is átfogó képet kapjanak e fontos jogterületről.

Bruhács János - Nemzetközi ​jog I.
A ​„Nemzetközi jog” című tankönyv I. kötete a nemzetközi jog olyan általános kérdéseivel (jogalkotás, jogalkalmazás, a nemzetközi jog és az Európajog, valamint a nemzeti jogrendszerek viszonya, nemzetközi felelősség, a viták rendezése) foglalkozik, melyek a nemzetközi jog különböző területeinek megismeréséhez szükséges alapokat jelentik. Ez utóbbiakat a II. kötet tartalmazza. Ezenkívül bemutatja a nemzetközi jog és tudományának történetét. Dr. Bruhács János Professor emeritus a Pécsi Tudományegyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. Tagja a Hágai Állandó Választott Bíróságának, az ILA magyar tagozatának és a Magyar ENSZ Társaságnak. Részt vett a Bős-Nagymaros perben, képviselte Magyarországot több nemzetközi szervezetben. Félszázat meghaladó tanulmányai közül kiemelhető "The Law of Non-navigational Uses of International Watercourses" című monográfiája.

Villám Judit - Szabó Dániel - Gyarmati György - Soltész István - Sisa József - A ​Magyar Országgyűlés
A ​haza és az ország háza századik esztendeje ad otthont a nemzet törvényhozásának, a magyar népképviseletnek. Ez idő alatt a világ valamennyi magyarjának is jelképes otthonává lett. Nem látszik rajta a kor, noha átélte a viharos, tragikus eseményekkel terhes huszadik századot, megért nagyszerű és szomorú pillanatokat, és maga is gyakran kapott sebeket. Az Országház építésének terve akkor született, amikor a nemzet életének és fejlődésének éppen emelkedő szakaszában volt. Az új - ahogy akkor nevezték: állandó - Országházra gondolva Andrássy Gyula miniszterelnök a londoni parlamentre tekintett. Sokan ellenezték a németnek tartott neogótikus stílust, de a miniszterelnök pártolásának köszönhetően Steindl Imre elképzelése valósult meg. Az építész és korának számos képzőművésze a magyarság akkori erejét és önbizalmát fejezte ki ezzel a pompás alkotással. A változó történelmi időkben különböző helyszíneken ülésező magyar törvényhozásnak nemzeti büszkeségét és önazonosságát is kifejezte az új épület. „Legyen egész alakja és szerkezete egyszerű, de olyan, minő egy alkotmányos szabad nemzetnek méltóságát megilleti" - olvashatjuk egy régi parlamenti dokumentumban. 1989. október 23-án a parlament erkélyéről kiáltották ki a magyar köztársaságot. Az épület 1990 tavasza óta a szabadon választott Országgyűlés otthona. Célunk ma sem lehet egyéb - a haza házát érezhesse és tekintse minden polgár a maga otthonának. Fejezze ki a Ház és az itt folyó munka a szabad nemzetnek és a nemzet polgárainak méltóságát. Most, amikor röviden bemutatjuk olvasóinknak a magyar parlament történetét és jelenét, kívánom, érezzék otthon magukat az ország házában

Bruhács János - Nemzetközi ​jog II.
A ​„Nemzetközi jog” című tankönyv különös részének nevezett II. kötet kívánja bemutatni – a teljesség igénye nélkül – a nemzetközi jog egyes speciális területeit. E területek (az állam nemzetközi jogi helyzete, a nemzetközi folyók joga, a tengerjog, a világűrjog, az emberi jogok rendszere, a delicta iuris gentium, a diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga, a kollektív biztonság elve stb.) kiválasztásában könnyen felfedezhető egyrészt a tradíciók követése, másrészt szubjektív szempontok is.

Ismeretlen szerző - Emberi ​jogok
A ​kötet hazai és külföldi jogeseteket alapul véve, nemzetközi össze-hasonlító módszert alkalmazva mutatja be az alapvető jogok általános kérdéseit és az egyes alapjogok sajátosságait. Az első rész az emberi jogok igazolásával, csoportosításával, a jogok korlátozásának alapjaival foglalkozik, valamint bemutatja az emberi jogok védelmének nemzetközi intézményrendszerét és a magyarországi alapjogvédő fórumokat. Az egyes alapjogokat tárgyaló második rész egy-egy fejezete foglalkozik az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a hátrányos megkülönböztetés tilalmával, a véleménynyilvánítás szabadságával, a gyülekezési és az egyesülési joggal, a vallásszabadsággal, a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő joggal, a politikai részvételt biztosító jogokkal, az eljárási jogokkal, a tulajdonjoggal, valamint a szociális jogokkal. A kötetet átfogó irodalomjegyzék és részletes eset-, név- és tárgymutató zárja.

Ismeretlen szerző - Magyar ​alkotmánytörténet
Az ​alkotmány történeti felfogása - mely nem a kartális megfogalmazódáshoz köti a constitutiót, hanem az állami élet szerves fejlődésében kialakuló és érvényesülő általános alkotmányos elvek jelenlétéhez - képezi a Magyar alkotmánytörténet szerkesztési koncepciójának alapelvét. A zömében a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar jogtörténészei által írott munka a magyarság nemzetségi, törzsi és törzsszövetségi szerveződésétől a nomád állammodell kialakulásán és működésén át vezeti az alkotmánytörténet folyamatát a Kárpát-medencében megalapított keresztény magyar állam kiépítéséig. Ezt követően a patrimoniális, a rendi képviseleti, az abszolút és alkotmányos monarchia, a parlamentáris királyság és végül a magyar köztársaságok modelljeinek elemzésével teszi teljessé a képet a magyar alkotmányfejlődésről. A kötet tudatosan vállalt szerkesztői elve, hogy csak kevéssé követi a kronologikus rendet, ehelyett a magyar joghistória történetének jellemző alkotmányos jogfolytonosságára helyezve a hangsúlyt a közjogi intézmények (országgyűlés, államfő, központi és helyi közigazgatás, törvénykezési szervek) feldolgozásával rajzolja meg a magyar alkotmánytörténet tablóját. Ezzel lehetővé teszi az olvasó számára, hogy megszabadulva a köz- és politikatörténet szokásos cezúráinak bilincsétől a maguk folytonosságában ismerjen meg olyan jellegzetesen évszázadokon át nyúló intézményeket, mint a szent korona tana, a királyi hatalom és jogkör alakulása, a magyar országgyűlés fejlődése, a vármegyék története. A kötet olvasója így egészében szemlélheti a magyar alkotmányosság és közjog történeti fejlődését.

Ismeretlen szerző - Kriminológia ​- szakkriminológia
Tankönyvünk ​alapvető célja a felsőoktatási hallgatók számára a kriminológia egésze, illetve egyes területei ismeretanyagának szakszerű, ugyanakkor közérthető és az olvasó számára is élvezetes bemutatása. Szerzőink az ismeretközlés és az ismeretek értelmezésének szándékával írták a kötet három nagy egységét és számtalan fejezetét. Ha az egyes témakörök ezt lehetővé teszik, akkor a szerzők - problémafelvetésként - egy-egy jogesettel vagy "hétköznapi történettel" vezetik be a tananyagrészt, és ezek után bontják ki az adott fejezetet. Amennyiben az egyes témakörök indokolják, az olvasó nemcsak utalást talál az adott tárgykör nemzetközi dokumentumaira [pl. ENSZ, Európa Tanács, Európai Unió, valamint más nemzetközi szervezetek (pl. OECD) egyezményei, ajánlásai, egyéb iránymutatásai], hanem azok kriminológiai szempontból lényeges tételeit a tankönyv minden része ismerteti is.

Ismeretlen szerző - Alkotmánytan ​I.
A ​tankönyv az alkotmányos intézményeket történetiségükben és nemzetközi összehasonlításban dolgozza fel.

Patrick Daillier - Alain Pellet - Kovács Péter - Nguyen Quoc Dinh - Nemzetközi ​közjog
A ​tankönyv a francia nyelvterületen jelenleg használatos leghíresebb tankönyv magyar fordítása és egyben adaptációja. A nemzetközi közjog ismeretanyagát átfogóan mutatja be, különös hangsúlyt fektetve a nemzetközi bírósági joggyakorlat legfontosabb tételeinek pontos idézésére. A hivatkozások az Állandó Nemzetközi Bíróság és a mai Nemzetközi Bíróság ítéleteire és tanácsadó véleményeire ily módon a nemzetközi jogi gondolkodásmód elsajátítását is elősegítik. A kötet általános nemzetközi közjogi ismeretanyagába az adaptáció során beépült a magyar alkotmányjogi, alkotmánybírósági és szerződéskötési gyakorlat ismertetése is. A kötet a Miskolci Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hivatalos tankönyve, ugyanakkor kézikönyvszerűen is használható a jogalkalmazó és az érdeklődő olvasó által.

Mezey Barna - Magyar jogtörténet
A magyar jog több ezer éves története a magyar nép Uralon túli életétől napjainkig kísérte vándorlásait, a nomád, patrimoniális, rendi, polgári államának históriáját, harcait és függetlenségi küzdelmeit, szuverenitásának alkotmányos megformálását. De mindenekelőtt hétköznapjait. A jog legfontosabb funkciója a joghistória tanúsága szerint a mindennapi konfliktusok feloldása, az ellentétek elsimítása, ha másként nem sikerül, a sértett és körének megbékéltetése, igazságigénynek kielégítése volt.

Ismeretlen szerző - Magyar ​büntetőjog - Általános rész
A ​kötet Földvári József több évtizedig forgalomban volt, számos kiadást megért tankönyve után jelenik meg. A szerzők igyekeztek megőrizni Földvári professzor szemléletét, szellemiségét, ám figyelembe vették, hogy azóta a világ hihetetlenül felgyorsult, s a büntetőjogban is alapvető változások mentek végbe. A teljesség igénye nélkül: részben átalakult a büntetési rendszer, változott egyes büntethetőségi akadályok tartalma, közel egy évtizedes tetszhalál után feltámadt a büntetéskiszabást érintő előírások sora, forrong a bűnismétlés és következményei szabályozásának világa. A kötet ezeket a változásokat is nyomon követi és magyarázza. A szerzők nem teljesen a törvény rendszerét, sor- rendjét követik. Úgy vélték, helyes az az egyébként számos hasonló műben követett elv, hogy az oktatási, didaktikai célok elsőbbséget élveznek a törvény legális rendszerével szemben. A céljuk nem kommentár készítése, az egyes egymást követő szakaszok magyarázata volt, hanem az, hogy kialakítsanak egy megértést, áttekintést segítő rendszert, s némi életet leheljenek a gyakran száraz paragrafusokba.

Béli Gábor - Magyar ​jogtörténet
A ​könyv feladata a magyar jog dogmatikájának megismertetése, a magyar jogászi identitás megalapozása, a magyar tradicionális jog eredeti forrásanyagokra alapozott, a szakma által rég várt feldolgozása. A jogászokon kívül feltétlenül ajánljuk történészeknek, történelemtanároknak, levéltárosoknak. A tartalomból: A feudális magyar magán-, büntető- és perjog (írott jogforrások, szokásjogi gyűjtemények, magánjog, személyi jog, családi jog, dologi jog, szerződési jog, öröklési jog, a nők külön jogai, a büntetőjog: a delictumok, a büntetés, a bűncselekmények, a magyar feudális bírósági szervezet és perjog) - A polgári korszak magyar magán-, büntető- és perjogának alapintézményei. - Részletesen tárgyalja a tradicionális jog felszámolását, a modern magyar magánjog kiépülését, a büntetőjog megújítását, a büntetőjogi kodifikációt. Ismerteti a modern igazságszolgáltatási szervezet kiépülését, a Magyar Királyi Kúria működését, a királyi ítélőtáblák, törvényszékek, esküdtbíróságok, járásbíróságok és ügyészségek működését. A polgári eljárás modernizációs folyamataként bemutatja az "átmeneti kódexet" a sommás eljárás új rendjét, az új polgári perrendtartás és büntetőeljárás sajátosságait.

Dr. Hoóz István - Bevezetés ​az általános és az igazságügyi statisztikába
A ​Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara által kiadott tankönyv.