Szálasi ​álarc nélkül Öt ​év a Szálasi mozgalomban

Paksa Rudolf - Magyar ​nemzetiszocialisták
Paksa ​Rudolf tudományos monográfiája áttekinti a gazdasági világválság idején megjelent - előbb az olasz, majd egyre inkább a német mintát másoló - magyar nemzetiszocialista mozgalom történetét. A kötetet egykori szöveges és képi dokumentumokkal, térképekkel és ábrákkal illusztráltuk, és bibliográfia, kronológia, a fontosabb szervezeteket áttekintő kislexikon, valamint a nemzetiszocialista irányultságú lapokat teljességre törekvően összegyűjtő sajtókatalógus teszi teljessé.

Tőkéczki László - Történelem, ​eszmék, politika
A ​kötetben közölt írásokat a történész szerző személyén kívül összeköti a tudatos törekvés, hogy a magyar történelemről és politikáról másként gondolkozzon, mint ahogyan fél évszázadig megszokott volt. Sablonokat, jelszavakat, korábban kétségbe nem vonható evidenciákat kérdőjelez meg, és közben tudatosan érvényesíti a szerves magyar múlt értékelvű gondolkodási és szemléleti hagyományait. Szigorúan tárgyilagosságra törekedve vizsgálja Klebelsberg vagy Hóman Bálint szellemi arculatát, a liberalizmus és a konzervativizmus pontos tartalmait, valamint az 1989 utáni idők szellemi mozgásait.

Koós Kálmán - Voltunk, ​vagyunk, leszünk
Történelmünk ​legtöbbet vitatott politikai mozgalma a Hungarista Mozgalom volt, de mégis a köztudat ismeretei erről tárgyról a leghiányosabbak. A szerző indulatoktól mentesen, szigorú tárgyilagosságra törekedve ismerteti a mozgalom történetét. Részletesen vizsgálja a mozgalom ellen gyakran felhozott vádakat, és azt a társadalmi és politikai helyzetet, amely előidézte a magyar történelem legnagyobb radikális nemzeti mozgalmát.

Lovas István - "Liberális" ​kiütések
Büszkeség ​tölt el, hogy a balliberálisok szemében az ország leggyűlöltebb újságírója vagyok. Mivel érveik gyengék, gátlásaik nincsenek, rágalmaztak, meghamisítva idéztek, csúsztattak, amivel népszerűségem és hitelem növeléséhez kétségtelenül hozzájárultak. Ezért köszönet is illeti őket. Az engem támadó, ismertebben hangzó nevekből listát készítettem. Remélem, az összeállítás nem meríti ki a gyűlöletkeltést és a BTK 269-ik paragrafusát.

Baranyi Tibor Imre - Hagyomány ​és magyarság
Minden ​nemzet, így a magyarság létkérdései is csak szellemi távlatokban válhatnak világossá a nemzet tagjai, kiváltképpen a vezetésre hivatottak számára. Csak ha az örökérvényű, változhatatlan létokokra, s forrásukra, a mindeneket kormányzó Igazságra függesztjük tekintetünket, csak akkor tudhatjuk meg, mi a magyarság sorsa, mindenkori feladata, hogy legyengült állapotából miként léphet a gyógyulás (salvus) útjára egy testileg, lelkileg, szellemileg beteg és haldokló világban. "A hungarologia traditionalis (a szellemi és metafizikai hagyomány alapelveire épülő magyarságtan) alkalmazott tudományág, amely a magyar őshagyomány és a magyarság mibenlétének kutatását szilárd, jól megalapozott és egyetemes érvényű alapelvekre építi.” Ebből adódóan megfelelő keretekkel szolgál, hogy művelője egyéni és közösségi szinten egyaránt sorsdöntő jelentőségű, s igaz tetteket eredményező belátásokra jusson mind a magyar történelem, a politika és a közélet, mind a magyarság karakterológiájának, jelenlegi állapotának vizsgálatát és megítélését illetően. Baranyi Tibor Imre előző könyvében (Fejlődő létrontás és örök Hagyomány) a jelenkori világ válságának mélyebb összefüggéseit tárta fel a metafizikai hagyomány alapigazságai szempontjából. Új kötete kifejezetten a magyarsághoz kapcsolódó tanulmányainak gyűjteménye; magyarságtan, melyben nemzetünk számára most is a világ Fénye, a Tradíció mutatja a boldoguláshoz vezető utat.

Nemere István - Horthy ​István élete és halála
A ​mai olvasó hallott már Horthy Miklósról, Magyarország kormányzójáról, aki negyedszázadon át állt az ország élén. De vajon mennyit tudunk a fiáról, Istvánról? Tudjuk-e, hogy rengeteg dologhoz értett, sok nyelven beszélt, hogy a műszaki dolgok vonzották, nem a politika? És hogy élete vége felé, mint apja helyettese, mégis a politika vonzáskörébe került?

Ismeretlen szerző - Mi ​a hungarizmus?
A ​második világháború óta nagyon sok negatív jelzővel látták el a hungarizmus fogalmát. Ahhoz, hogy megtudjuk, mi az igazság, el kell olvasni az 1951-ben íródott tanulmányt. Egy biztos: ebből kiderül, hogy mi a hungarizmus.

Turbucz Dávid - Horthy ​Miklós
A ​kötet célja kiegyensúlyozottan, tudományos alapossággal, de mégis közérthetően bemutatni Horthy Miklós életét. A munka elsősorban a történettudomány eddigi eredményeinek az összegzésére vállalkozik, de fontos célkitűzése az is, hogy a kormányzó életútjának kronologikus tárgyalása során Horthy ellentmondásos megítélésének okai, gyökerei és főbb jellemzői is megvilágításra kerüljenek. Ez adja a kötet újszerűségét is, útjára indítva egyúttal a Napvilág Kiadó új, a múlt feldolgozását célul kitűző ismeretterjesztő könyvsorozatát.

Ungváry Krisztián - A ​Horthy-rendszer mérlege
A ​szociálpolitika egyúttal mindig újraosztást is jelent, és az újraosztás legszélsőségesebb formája a hátrányban részesítettek megsemmisítését is eredményezheti. A magyar zsidóság történetének és a holokausztnak számtalan megközelítési módja és értelmezése létezik. A szerző a kérdést a társadalom nemzsidó részének oldaláról vizsgálja meg, Célja nem csupán az eseménytörténeti rekonstrukció, hanem a tettesek tevékenysége alapján a magyar holokauszthoz vezető út bemutatása és a diszkrimináció dinamikájának vizsgálata. Értelmezése szerint a zsidóság kárára folytatott politika a 19. században látensen egyúttal egyfajta államszocialista átalakulás lehetőségét is magában hordozta. Az ellenforradalmi rendszerben ez különböző, későbbiekben részletezett okok miatt nem tárulhatott fel teljes mértékben, de mint lehetőség folyamatosan jelen volt és egyre inkább meghatározta a kor közbeszédét. A könyv a zsidóság kifosztásának szellemi előzményeit és eseménytörténetét a magyar történelem szélesebb összefüggéseibe helyezve mutatja be. Ezért számos olyan kérdést is érint (mint például a németek kitelepítése, az irányított tervszerű gazdálkodás, a szociálpolitika és a modernizáció), amelyeket a témával eddig foglalkozó szerzők nem tartottak a holokauszt szempontjából fontosnak.

Botlik József - Az ​őrvidéki magyarság sorsa 1922-1945
Botlik ​József (1949−) dr., kisebbségkutató, történész (PhD), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarának docense. Több mint három évtizede foglalkozik az 1920. évi trianoni békediktátumban a magyar államtól elszakított magyarság viszontagságos történetével. E tárgyban eddig 14 könyve (az egyik 2008-ban az USA-ban angolul, valamint két kötete CD-ROM változatban is) és 200 tudományos publikációja jelent meg, valamint 80 különféle rádió- és televízió-műsort készített. Fő kutatási területe Kárpátalja, de műveiben figyelemmel kíséri a felvidéki, az erdélyi, a délvidéki és az őrvidéki magyarság helyzetének alakulását is. Jelen munkája a 2008-ban kiadónknál közreadott, nélkülözhetetlen összefoglalás, a Nyugat-Magyarország sorsa 1918–1921 folytatása. Az 1921. évi dicsőséges nyugat-magyarországi felkelés, a Lajtabánság állam hősi kísérlete elsőként törte szét a trianoni bilincset, s érte el – a soproni népszavazás révén – egy már elcsatolt területrész visszakerülését. Bár az 1922. január 1-jén megalakult „Burgenland” területén berendezkedhetett a szövetségesét eláruló osztrák állam, az 1922. júliusi, második felkelőmozgalom eredményeként elszakított Pinka-völgyi falvak térhettek haza. Botlik József széleskörű kutatásokra épülő műve dokumentálja az új államhatár kitűzésének folyamatát s a magyar közalkalmazottak és köztisztviselők tömeges kiűzését az impériumváltás után. Külön fejezet illeti meg – a kisebbségi élet viszontagságai közt – a gúzsba kötött anyanyelvi oktatást és a meg-megnehezített hitéletet, de a magyar kultúra reményt adó jeleit is. 1938–1945 között a Német Birodalom a délkeleti peremvidékén élő magyarokat teljes beolvasztásra ítélte, majd 1945-ben a vörös „felszabadítók” pusztították őket és értékeiket. Mindez máig hatóan végzetesnek bizonyult a honfoglaló magyar gyepűőrök utódainak életére és jövőjére. Botlik József, az igazság robotosaként, hatalmas munkát végzett el, s közben leszámolt az „osztrák sógorság” félrevezető szentimentalizmusával. A barátság csak őszinteségre épülhet. A történettudomány pedig csak az igazságra..

Gábor Róbert - Az ​igazi szociáldemokrácia
A ​történelmet szinte mindig a nyertesek vagy a nyertesek szempontjából írják. Ez a fontos, hézagpótló és olvasmányos könyv – amely új részleteket tár fel a Szociáldemokrata Párt szétforgácsolásáról, valamint az ÁVO és a többi erőszakszervezet működéséről – nem ezt teszi. Itt az igazi Szociáldemokrata Párt egy bátor harcosa, Gábor Róbert feltárja a Peyer Károly vezette párt történelmi útját, beleértve Marosán György, Szakasits Árpád és a többiek áruló tevékenységét. Arra a Szociáldemokrata Pártra, amelyben Gábor is vezető szerephez jutott, büszke lehet a magyar történelem. Charles Gati Ha igaz az a tétel – márpedig igaz –, hogy az ezredforduló Európájában hiteles szociáldemokrácia nélkül nem képzelhető el kiegyensúlyozott társadalomfejlődés, akkor sokunk felelőssége, hogy ez Magyarországon is így legyen. Bár az 1990-es rendszerváltoztatás idején biztatóan indult a szociáldemokrata párt újraszerveződése, látványosan erősödtek a független szakszervezetek és munkástanácsok, de ezek a mozgalmak rövid idő alatt „hamvukba holtak”. Gábor Róbert könyve nemcsak annak megértésében segít, hogy a magyarországi bolsevizmus „fénykorában” kialakult hatalomszerző és hatalommegtartó technikáknak (köztük a sokat emlegetett szalámizásnak) milyen szerepe volt a munkásmozgalom akkori szétverésében, de – ha szándéka szerint nem is ezzel a céllal íródott – abban is, hogy Marosán és Rákosi mai napig élő és ható örökségének is „köszönhetően” miért olyan nehéz Peyer Károly, Mónus Illés, Valentiny Ágoston, Kéthly Anna, Györki Imre, Szélig Imre és a többiek megfogyatkozott számú követőinek helyzete. Kalmár Béla Gábor Róbert 1947-ben szökni kényszerült az országból. így már csak távollétében tudta a bíróság egy koncepciós perben árulónak minősíteni és kötél általi halálra ítélni. Bűne az volt, hogy következetes szociáldemokrata álláspontot képviselt, magát a jobbszárnyhoz tartozó szociáldemokratának tartotta akkor is, amikor pártja egyre inkább kommunista befolyás alá került. Magyarországon a Gábor Róberthez közel álló Peyer Károlyról az elmúlt negyven évben felnőtt nemzedékek csak rágalmakat hallottak. Ma aligha része a közismeretnek mindaz, amit a kommunistákkal következetesen szemben álló szociáldemokratákról és fontos történelmi szerepükről, vezetőikről tudni kellene. E könyv egy egykor peyeristának nevezett munkásmozgalmi harcos szemszögéből, „meséli el", mi is történt ebben az országban a második világháború befejezése és a nyílt kommunista diktatúra megteremtése között. Pető Iván Az utóbbi években megszaporodó dokumentumközlésekből, emlékiratokból és elemzésekből egyre többet tudhatunk meg a második világháború utáni kommunista hatalomátvétel és berendezkedés elhallgatott tényeiről, valódi összefüggéseiről, korábban eltorzított tényleges tartalmáról. Gábor Róbertnek a Magyar Szociáldemokrata Párt második világháború alatti és utáni történetét taglaló könyve igazi szenzáció ezeknek a műveknek a sorában. Fontos témái és fejezetei szinte teljesen felölelik a páratlanul mozgalmas, keserves és messzeható következményekre vezető korszakot. Az eredeti tényközléseket és világos elemzéseket nemritkán a szerző tanúságtétele, személyes hangja is átfűti, s mindez az objektivitásra törő, tárgyilagos könyvet egy erősen szublimált, rejtett önéletrajzzal is gazdagítja. Gábor Róbert könyve figyelmen kívül hagyhatatlan, megkerülhetetlen forrása a második világháború alatti és utáni korszak magyar történelmének. Tellér Gyula

Kurt Vonnegut - Ördögcsapda
Kurt ​Vonnegut 12 olyan írását tartalmazza a gyűjtemény, amelyek még soha, sehol nem jelentek meg. Valamennyit áthatja a szerző erőszakkal szembeni kérlelhetetlen elutasítása éppúgy, mint lesújtó véleménye az emberiség pusztítás iránti olthatatlan szenvedélyéről. Az Ördögcsapda mindent elmond a korról, amelyben élünk, ugyanakkor árnyaltabbá teszi Vonnegut portréját is. A novellákat olvasva és a könyvet illusztráló különös képzőművészeti alkotásokon eltöprengve jobban megismerjük az írót, a szülőt, a művészt, a humanistát.

Ismeretlen szerző - Felgyorsult ​történelem
A ​kötet szereplői, ha nem is egyforma mértékben, de valamennyien formálták a magyar történelmet - a rendszerváltásnak, rendszerváltozásnak vagy rendszerváltoztatásnak nevezett folyamatban. Irányították az állampártot, szervezeteket alapítottak, szervezték a különböző mozgalmakat, vitatkoztak a kocsmai, a társasági és tárgyalóasztaloknál, benn ültek a parlamentben, egyesek miniszteri vagy miniszterelnöki bársonyszékben. A különböző spekulációkkal ellentétben az általuk elbeszélt események hitelesek, érvényesek, vagyis perdöntőek a folyamat előkészítettségéről, megtervezettségéről, a háttéralkukról ma is zajló vitában. E kötet nem egyéb, mint további, bár remélhetőleg élesen látható ecsetvonás azon készülő képen, amely a magyar történelemnek e korszakát a maga összetettségében és szépségében ábrázolja. A kötetben interjúalanyai: Áder János, Antall József, Bihari Mihály, Boros Imre, Bozóki András, Csoóri Sándor, Eörsi Mátyás, Giczy György, Hack Péter, Kis János, Kiss Gy. Csaba, Kónya Imre, Lengyel László, Mécs Imre, Pozsgay Imre, Szent-Iványi István, Torgyán József, Vitányi Iván

Ismeretlen szerző - Attila ​és hunjai
Attila ​és hunjai ezelőtt éppen ezerötszáz évvel voltak erejük és hatalmuk tetőpontján. Midőn ez alkalommal Attiláról és népéről a magyar közönség kezébe könyvet adunk, úgy érezzük, hogy különös kötelességet teljesítünk és hogy kényes kérdést próbálunk megoldani.

Szabó Róbert - A ​kommunista párt és a zsidóság Magyarországon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ágoston Vilmos - A ​kisajátított tér
Széles ​körű kutatáson alapuló tanulmányában, Ágoston Vilmos összehasonlít Erdély 1940-1944 közötti időszakában elkövetett néhány katonai atrocitást, azoknak egyes irodalmi alkotásokban megjelenő képével. Annak ellenére, hogy a magyar-román konfliktus sokat vitatott tere Erdély, a szerző leírja a térségben legtöbbet szenvedő közösségnek, az erdélyi zsidóságnak a tragikus sorsát, amelyik elszenvedte mindkét nép diszkriminatív törvényeit és megsemmisítésére törő gyakorlatát. Bebizonyítja, hogy az úgynevezett "történelmi érvekre" épülő irodalomban az írók hasonló stilisztikai eszközöket használnak a nemzeti gyűlölet leírására. Könyvével hozzájárul az egymásnak ellentmondó nemzeti képzelet dekonstrukciójához.

Koltay Gábor - Wittner Mária - Életre ​ítélve
"Harminchárom ​évig volt leragasztva a szám. Nem hallgatok tovább!" Életre ítélve, a 75 éves Wittner Mária interjúkötete. Beszélgetőtárs: Koltay Gábor. - Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőse, a kiemelkedő közéleti személyiség, országgyűlési képviselő életének teljes körű összefoglalásával, a Szabad Tér Kiadó a 75. születésnap alkalmából egy 300 oldalas interjúkötettel tiszteleg életútja előtt. Ki is hát valójában Wittner Mária, az egykori '56-os hős szabadságharcos, napjainkban pedig országgyűlési képviselő? Hogyan került a 19 éves lány, szinte magától értetődő természetességgel a forradalom eseményeinek középpontjába, a Magyar Rádióhoz, majd pedig az ellenállás egyik legismertebb fészkébe, a Corvin közbe. Milyen családba született, hol nevelkedett, mivel töltötte ifjú éveit '56 előtt? Mi történt vele letartóztatása után, majd pedig a halálos ítélet kihirdetését követően? Miért változtatták az ítéletet életfogytiglanra, és hogyan búcsúzott az akasztófához vonuló társaitól. Hogyan töltötte börtönéveit, s milyen körülmények között szabadult tizenhárom éves fogva tartása után. 1970-után hogyan illeszkedett be, az őt továbbra is ellenségként kezelő világba. Hogyan vélekedik az 1989-es "nagy temetésről", a rendszerváltásról. Miért lett országgyűlési képviselő, és mit tud tenni '56 szellemiségének megőrzéséért? Hogyan látja a mai világot, és benne saját maga, valamint az ország szerepét, lehetőségeit.

Kállay Miklós - Magyarország ​miniszterelnöke voltam 1942-1944 I-II.
Kállay ​Miklós (Nyíregyháza, 1887–New York, 1967) egykori magyar miniszterelnök „személyes számadása” hazánk újabb kori történetének különösen súlyos két esztendejéről szól. A volt szabolcsi főispánt, az Országos Öntözésügyi Hivatal elnökét, aki addig soha nem foglalkozott „nagypolitikával”, Horthy Miklós 1942 elején jelölte ki a kormány élére, amikor még töretlen volt Németország támadó ereje. A szerencsétlenül háborúba sodort ország kettős félelem szorításában élt: rettegett a náci német megszállástól, amely nemcsak nemzeti függetlenségétől fosztotta volna meg, hanem ezrek és ezrek életébe is került volna (aminthogy került is 1944. március 19-e után), és rettegett a bolsevizmustól, amely a beözönlő orosz hadak nyomán óhatatlanul uralma alá hajtotta volna a magyarságot (ami később szintén bekövetkezett). E kettős veszedelmet elkerülni, a magyarság függetlenségét, az ország területi integritását megőrizni, s a háborúból az országot kivonni: ez volt az a lehetetlenséggel határos, az adott körülmények között már eleve kudarcra ítélt feladat, amire Kállay Miklós vállalkozott. Próbálkozásait az országban is csak nagyon kevesen értették meg, „hintapolitikának” csúfolták, béketapogatózásait a szövetségesek rendre elutasították, a németek viszont állandóan követelték Horthytól miniszterelnöke menesztését… Amikorra mutatkozott volna valami halvány remény a kibontakozásra, bekövetkezett a katasztrófa: az ország megszállása. Kállaynak is menekülnie kellett, nyolc hónapig a budapesti török követ rezidenciáján élt, a nyilas puccs után elhurcolták és koncentrációs táborba zárták a németek. Ezzel megszűnt számára a politikai cselekvés lehetősége. Soha többé nem térhetett haza. Emigrációban halt meg az Egyesült Államokban.

Kádár János - Válogatott ​beszédek és cikkek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Judith Miller - Szaddám ​Huszein és az Öböl-válság
A ​két amerikai szerző - egyikük a New York Times tudósítója, másikuk a Harvard egyetemen ad elő - Szaddám Huszeint, az iraki elnököt olyan biciklistához hasonlítja, aki "keskeny ülésen ül, és ha nem mozog, felbukik". A modern Irak története és Szaddám, a "takríti maffiafőnök" pályafutása olyan izgalmas, mint a legagyafúrtabb krimi, és olyan véres, mint egy shakespeare-i királydráma. Irak valóságos orwelli rémálom. Ez a könyv megérteti, hogyan jutott el ez az állam és mindenható uralkodója odáig, hogy lerohanja és annektálja szomszédját, a kicsi, ám dúsgazdag Kuvaitot. Ennek következménye az, hogy ma közel egymillió katona néz egymással farkasszemet a sivatagban, a szaúdi-kuvaiti határon, és a háború napról napra elkerülhetetlenebbnek látszik. Judith Miller és Laurie Mylroie könyve tényekben gazdag, rendkívül informatív és egyben szinte letehetetlenül izgalmas olvasmány.