A ​giccs

Roman Ingarden - Az ​irodalmi műalkotás
"Az ​irodalmi mű valóságos csoda. Létezik és él, hat ránk, rendkívüli értékkel gazdagítja életünket, megajándékoz bennünket az elragadtatás és a lét mérhetetlen mélységeibe való alászállás óráival… Ha elméletileg meg akarjuk ragadni, olyan sokoldalúnak és bonyolultnak bizonyul , hogy alig lehet áttekinteni, s az esztétikai élményben mégis egységként áll előttünk, melyen csak átdereng ez a bonyolult felépítés” - írja a szerző, Roman Ingraden. A lengyel filozófus és esztéta (1893-1970) Husserl tanítványa, a fenomenológiai esztétika, a művészet-ontológia, a modern művészetek kapcsolatainak kutatója. A 1929s-ben írt irodalmi műalkotás tudománytörténetileg rendkívül jelentős mű, mely e témakör legalaposabb kidolgozásának számít mindmáig.

Csibra István - Szerdahelyi István - Esztétikai ​alapfogalmak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Az ​egzisztencializmus
A ​modern polgári filozófia és irodalom irányzatai között fontos helyet foglal el az egzisztencializmus, melyet Köpeczi Béla tanulmánya és szövegválogatása ismertet meg az olvasóval. A bevezető ideológiai igényességgel és pontossággal tisztázza az egzisztencializmus filozófiai és esztétikai problémáit, a szemelvények pedig Kierkegaard, Jaspers, Heidegger, Sartre és Camus műveiből vett részletekkel világítják meg más-más nézőpontból e jelentős irányzat különböző oldalait. Az egzisztencializmust tárgyaló antológiákkal szemben a kötetnek az az újdonsága és fő érdeme, hogy következetesen érvényesíti a filozófiai és esztétikai szempontot, egyiket a másikkal világítva meg.

Szabolcsi Miklós - Jel ​és kiáltás
Tartalom Bevezetés Az ​irodalmi és művészeti avantgarde mint nemzetközi áramlat Az avantgarde elvezetése, fogalma, meghatározása Az avantgarde előzményei és utóélete Az avantgarde általános jellemzése Az avantgarde terjedése és módosulása Az avantgarde hozadéka Válogatott bibliográfia A neoavantgarde kérdéseihez Az avantgarde 1935 után Az avantgarde 1945-1960 között Az 1960 körüli helyzet A neoavantgarde megjelenésének okai A "strukturalista", szétbontó "kibernetikai" neoavantgarde Az anarchista neoavantgarde A neoavantgarde harmadik típusa. Kapcsolat a munkásmozgalommal A fantasztikum, a groteszk új hulláma A "régi" avantgarde továbbélése. Az álavantgarde új formái Kapcsolódás a "régi" avantgarde-hoz A neoavantgarde eredményei, hozadéka A neoavantgarde elméletek A neovantgarde mozgalmak társadalmi alapja Válogatott bibliográfia Nyitott kérdések Válogatott bibliográfia A kötetben előforduló fontosabb külföldi, művészekről és elméletírókról

Ismeretlen szerző - A ​neoavantgarde
Számos ​olvasónk régi kívánságának tesz eleget kiadónk ezzel a kötettel és a sorozat többi kötetével, amelyek a világirodalom legjelentősebb irányzatainak, áramlatainak, stílustörekvéseinek - a barokk, szentimentalizmus, romantika, futurizmus, szocialista realizmus stb. - összefoglaló ismertetését, mintegy feltérképezését tűzték ki célul. Természetes, hogy a világirodalmi stílusirányzatokkal kapcsolatban szóba kerülnek más művészetek stílustörekvései is. A kötetek nagyjából azonos felépítésűek: a bevezető esszé ismerteti a tárgyalt irányzat keletkezésének körülményeit, társadalmi alapját, jellemző stílusjegyeit. Ezt követik az egyes irányzatok megalapítóinak és reprezentáns képviselőinek kiáltványai, programművei, legjelentősebb elméleti megnyilatkozásai.

Ismeretlen szerző - A ​naturalizmus
Tartalom A ​naturalizmus Fogalmak Bábele Naturalisztikus jelenségek a naturalizmus előtt. A prenaturalizmus A naturalista irány érlelődése Tudományos előzmények Zola és a naturalizmus megfogalmazása A kísérleti regény. A naturalista regény-elmélet Naturalizmus és erotika A társadalomkritikai igényű naturalizmus A naturalizmus Németországban. A naturalista dráma Naturalizmus a színpadon Verizmus. A naturalizmus Olaszországban Naturalizmus és képzőművészet A naturalizmus Kelet-Európában A századforduló magyar naturalizmusa A naturalizmus utóélete A naturalizmus dokumentumai Jean Francois Millet: Levél Alfred Sensie-hez Gustave Courbet: Előszó kiállítási katalógusához Jules és Edmond de Goncourt: Előszó a Germinie Lacerteux első kiadásához Vittorio Betteloni: G. L. Patuzzinak 1868. nov. 1. Émile Zola: Előszó a Rougon-Macquart ciklushoz Edmond de Goncourt: Előszó a Zemganno-fivérekhez Émile Zola: Naturalizmus. Az 1880. évi Salon Émile Zola: A kísérleti regény Giovanni Verga: Gramigna szeretője Émile Zola: A naturalista regényírók Bródy Sándor: Előszó a Nyomor első kiadásához Kabos Ede: Ajánlás az Elzüllöttekhez Guy de Maupassant: A regény. Előszó a Péter és Jánoshoz Émile Zola részére. Az Ötök Manifesztuma Wilhelm Bölsche: A költészet természettudományos alapjai August Strindberg: Előszó a Júlia kisasszonyhoz Conrad Alberti: A realizmus tizenkét jellemzője Otto Brahm: Beköszöntő Arno Holz: A művészet lényege és törvényei Julius Hart: Új regények Hamlin Garland: A veritizmusról Thury Zoltán: Alázatos kérés Vittoroi Betteloni: Előszó a Crisantemi című verseközethez Theodore Dreiser: Az igazi művészet egyszerű Max Liebermann: Fantázia a festészetben Hevesi Sándor: A szavalás és színjátszás harca P. D. Boborikin: A világ fővárosai André Antoine: Emlékeim a Théátre Libreről Gerhart Hauptmann: Ifjúságom kalandja Réti István: A nagybányai művésztelep Nagy Lajos: A lázadó ember Írások a naturalizmusról Brandes: Émile Zola Szomaházy István: Magyar naturalisták Jules Huret: Ankét az irodalmi fejlődésről Franz Mehring: A mai naturalizmus Franz Mehring: A naturalizmus és a modern munkásmozgalom Ady Endre: Strófák Georgij Valentyinovics Plehanov: Művészet és társadalmi élet Ambrus Zoltán: Zola Roger Sherman Loomis: A naturalizmus védelme Anatolij Vasziljevics Lunacsarszkij: A XIX. és XX. század realizmusa Rabinovszky Máriusz: Naturalizmus a képzőművészetekben Erwin Piscator: A politikai színház történetéhez Lukács György: Elbeszélés vagy leírás? A naturalizmusról és formalizmusról szóló vitához Bertolt Brecht: A naturalizmus Lukács György: Harc a naturalizmus túlhaladásáért Malcolm Cowley: Az amerikai naturalizus természetrajza A. I. Burdov: A naturalizmus antirealista jellege a művészetben Thomas Mann: Gerhart Hauptmann Henryk Markiewicz: A realizmus kérdései. A naturalizmus értelmezése Wolfgang Kayser: A naturalista dráma dramaturgiájához Mácza János: A valóság másolása és a naturalizmus Függelék A szemelvények forrásai Irodalom Eligazító a szövegekhez

Ismeretlen szerző - A ​romantika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lukács György - Lukács György összes művei I-XIV.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​szecesszió
Nem ​is olyan régen még csak a tudatlanság vagy a rossz ízlés vádját vallva lehetett beszélni a szecesszióról, de manapság izgató tudományos téma, a hatvanas évek elejétől pedig magának a szecessziós formavilágnak a divatját is éljük. Európa és Amerika nagyvárosaiban lépten-nyomon szembetűnnek az emberek öltözködésén éppúgy, mint a plakátokon vagy a hippiközösségek ábrándvilágában, irodalmi és képzőművészeti alkotásokon a századforduló szecessziós éveinek motívumai. Természetesen nem a szecesszió rehabilitálására van szükség, akár az anakronisztikus divat, akár apologenetikus szakkönyvek segítségével, hanem a kétségtelen eredmények és a szemléleti-formai zsákutcák megvilágítására. Erre a feladatra vállalkozott Pók Lajos könyve. A bevezető esszé a szecesszió történeti szerepét és esztétikáját tárgyalja, minden művészetet magával ragadó mozgalomnak tekintve a szecessziót. A kötetben közölt antológia, nemzetközi vonatkozásban is először, igyekszik átfogó képet adni ennek az annyit vitatott mozgalomnak a szándékairól és valamennyi ágra szétáradó eredményeiről.

Ismeretlen szerző - A ​barokk
Válogatta, ​szerkesztette, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta: Bán Imre Ván Imre könyve megismertet bennünket a barokk művészetet szülő történelmi korral, a kor művészének világképével, és a barokkra legjellemzőbb kompozíciós elvekkel és stílusjegyekkel. Tanulmányát a barokk ízlésű költészet megalapítóinak - Marinónak, Torquato Tassónak, Pierre Ronsard-nak, Martin Opitznak - ars poeticáival, a külföldi és magyar barokk irodalom legjellegzetesebb alkotásaiból válogatott szemelvényekkel, a barokk művészetet és a barokk irodalom nagy alkotóit bemutató képanyaggal teszi teljessé.

Ismeretlen szerző - A ​rokokó
Mi ​a rokokó? Nevének hallatán kecses, finom formák, hajlékony és rafináltan könnyed vonalvezetés, míves gonddal alkotott miniatűr remekek ötlenek föl bennünk. Légies, pikáns báj, nimfák és pásztorlánykák, pasztellszín tájak, a tündérmese világa. De valóban csupán ez a rokokó? Baróti Dezső a neves irodalomtörténész, A XVIII. századi francia és magyar művelődés kutatója e művében arra vállalkozik, hogy fölfedje a dekoratív felszín alatt rejlő mélyebb tartalmakat. Nagyigényű bevezető tanulmányában foglalkozik az udvari-arisztokratikus művészet végső hajtásaként jelentkező rokokóval, de bemutatja az új polgári életérzések friss hajtásaként jellemezhető törekvéseket is. Az antológiában szereplő dokumentumok - a rokokó esztétikáját , ars poeticáját kifejtő és a rokokót mérlegre tevő írások-, valamint a páratlanul gazdag irodalmi szemelvényanyag meggyőzően támogatják a szerző abbeli törekvését , hogy régit és újat vegyítő , sokszínű, vibráló egészként mutassa be ezt a XVIII. századi Európa valamennyi régiójában elterjedt, érzéki és szellemi élvezetet egyaránt bőven kínáló művészeti irányzatot.

Ungvári Tamás - Avantgarde ​vagy realizmus?
"A ​Brecht-Lukács vita nem csupán a harmincas évek epizódja. Jelentősége abban áll, hogy túlnőtt alkalmiságán, és példaszerűen mutatja fel, miként fejlődhet a marxista esztétika ellentmondásokon, összecsapásokon által rugalmasabbá, árnyalatosabbá. S ezt a rugalmasságot két nagy szellemének fejlődése, folytonos önvizsgálata éppúgy bizonyítja, mint az, hogy mindketten jogos képviselői a marxista esztétika egy-egy áramának."

Kristin Thompson - David Bordwell - A ​film története
Ez ​a mű mely – mind a szerzők felkészültsége, mind a könyv szakmai színvonala alapján – olyan alapműnek számít a nemzetközi filmes szakirodalomban, ami sok vonatkozásban "átírja" a filmről való gondolkodásunkat. Hosszú ideje nem jelent meg sem idegen, sem magyar nyelven egységes szemléletű, következetes szempontok szerint végigvitt filmtörténeti munka, tehát mindenképpen komoly hiányt pótol a kiadás. A kötet nagy érdeklődésre tarthat számot a filmes szakma művelőinek körében, hiszen munkájuk során a könyv megkerülhetetlen. Ugyanakkor a mű tankönyvként is használható: elsősorban a filmszakos egyetemisták számára, másfelől pedig – erőteljes szaktanári irányítás mellett – a mozgóképes és kommunikációs tárgyakat tanuló középiskolások részére. A könyv rengeteg illusztrációt tartalmaz, melyek nem egyszerűen csak képek, hanem a mű szemléletének fontos elemét képezik. A könyv ugyanis – szemben a korábbi filmtörténetekkel – nem elsősorban a filmek által elmesélt történetek elemzésére épít, hanem a filmek stilisztikai, képi, művészi anyagára, ezért az illusztrációk elemzéseket egészítenek ki, és ez a művet szemléletileg is újdonsággá teszi.

Ismeretlen szerző - A ​klasszicizmus
A ​szerző tulajdonképpen 2000 éven kalauzolja végig az olvasót ebben a művében, hogy a klasszicizmusról világos és átfogó képet adhasson. Míg a futurizmus, az expresszionizmus vagy a modern irodalmi irányzatok legtöbbje időben pontosan körülhatárolható, s mindössze egy-két évtizedet foglal magában, a klasszicizmus a nagy görög tragédiaírókig és Arisztotelészig nyúlik vissza, a reneszánsz görög ihletésű irodalmi törekvésein keresztül a XVII. század francia irodalmában bontakozik ki, és Goethe és Schiller nagy századáig terjed. A klasszicizmus nem is stílus vagy irodalmi mozgalom, sokkal inkább írói, etikai magatartás, amely a jelenségek rendezésére, harmóniában, egységben láttatására törekszik, a nemes tisztaságot, a lényeg megragadását és kifejezését tekinti feladatának. Rónay György kitűnően érzékelteti munkájában a klasszicizmusnak ezeket a sajátosságait, s nagy világirodalmi tájékozottsága lehetővé teszi számára, hogy sokoldalúan és híven tárja az olvasó elé a klasszicizmus gazdag tartalmát.

Umberto Eco - Nyitott ​mű
A ​könyv elsősorban a kortárs költészet, az új zene, az informel festészet, az Antonioni utáni film fémjelezte új esztétikai helyzetet kívánja vázolni és elemezni. Azokat a műveket, áramlatokat, technikákat mutatja fel, amelyek a befogadótól kreatív önállóságot követelő poétikák jegyében fogantak. Azt a folyamatot követi nyomon, ahogy az alkotás során vagy eredményeképpen egyértelmű és szükségszerű eseménysorozat helyett többértelmű szituáció, valószínűségmező, nyitott mű jön létre.

Kovács András Bálint - The ​cinema of Béla Tarr
The ​Cinema of Béla Tarr is a critical analysis of the work of Hungary’s most prominent and internationally best known film director, written by a scholar who has followed Bela Tarr’s career through a close personal and professional relationship for more than twenty-five years. András Bálint Kovács traces the development of Tarr's themes, characters, and style, showing that almost all of his major stylistic and narrative innovations were already present in his early films and that through a conscious and meticulous recombination of and experimentation with these elements, Tarr arrived at his unique style. The significance of these films is that, beyond their aesthetic and historical value, they provide the most powerful vision of an entire region and its historical situation. Tarr's films express, in their universalistic language, the shared feelings of millions of Eastern Europeans.

Király Jenő - Mágikus ​mozi
A ​filmélet ős- és hőskorának alapvető témája a filmszerűség, a modern filmelméleteké a filmnyelv, míg a posztmodern korban a filmalkotások sokfélesége, a műfajprobléma kerül előtérbe. A Modernség módszertani örökségét és a posztmodern érzékenység új tanulságait egyaránt figyelembe vevő Mágikus mozi e tekintetben a nemzetközi szakirodalomban is hézagpótló kísérlet.

Balogh Gyöngyi - Király Jenő - Csak ​egy nap a világ…
A ​magyar film műfaj és stílustörténete 1929-1936 Az "egy nap a világ" hangulat alapvető szerepet játszik a jellegzetes filmformák genezisében. A vizsgált időszak magyar filmjeinek a kor ideológiáját, mentalitását tükröző alaphangulata nagy szerepet játszik a filmek nemzetközi sikerében, ma is élő hatásában, feltűnő és a filmtörténetben szinte páratlan örökifjúságában. A kötet egyetemi és főiskolai filmoktatáshoz javasolt tankönyv.

Hankovszky Tamás - Pilinszky ​János evangéliumi esztétikája
Van-e ​köze a művészetnek a valláshoz azon túl is, hogy értelmezi és illusztrálja a bibliai történeteket, hogy a liturgia közegét biztosítja, vagy tanúságot tesz a hit igazságáról és öröméről? Pilinszky János igennel válaszol erre a kérdésre. Meggyőződése, hogy a művészet mindenekelőtt a világ sorsáért viselt szolgálat, a jóvátehetetlen jóvátétele. Olyan hatékonysággal rendelkezik, mint amilyent a vallásos emberek tulajdonítanak ősidők óta azoknak a rítusoknak, amelyekkel megkísérlik helyreállítani a világ eredeti, romlatlan állapotát. Olyan erő munkál benne, mint amilyent a kereszténység az isteni megváltás művében lát megnyilvánulni. Pilinszky szerint Krisztus alázatát és szeretetét magára öltve a művész kegyelemszerű változásokat idézhet elő. Nemcsak hirdetheti az evangéliumot, hanem hozzájárulhat az örömhír ígéretének megvalósulásához. Miközben műalkotásokat hoz létre, maga a világ újul meg és szerez vissza egy darabot az elveszett teljességéből. Hankovszky Tamás

Vasy Géza - Korok, ​stílusok, irányzatok az európai irodalomban
Ismeretterjesztő ​kötetünk a forgalomban lévő középiskolai irodalomtankönyvek anyagát kiegészítve történeti sorrendben tekinti át az európai irodalomban és a művészetekben meghatározó korstílusokat, irányzatokat.