A ​Megnemismert felhője / A keresztény elmélkedés

Ismeretlen szerző - Szikrák ​Loyolai Szent Ignác lelkéből
A ​könyv Loyolai Szent Ignácnak a lelkiéletre és apostolkodásra vonatkozó mondásainak egy válogatása tárgyi csoportosításban nyújtva. Xl. Pius pápa leggyakrabban használt könyvei közt találtak egy kis könyvet, amelynek elnyúlt lapjai és a beleírt ceruzajegyzetek arról tanúskodnak, hogy a nagy pápa gyakran olvasgatott belőle. Ez a könyv Hevenesi Gábornak "Scintillae Ignatianae" című könyve volt. A kiváló magyar jezsuita ebben a könyvben az év minden napjára Szt. Ignác egy-egy szavát idézi és rövid elmélkedéseket fűz hozzájuk. Ezek a "scintillák" valóban szikraként hullottak naponkint a papok és szerzetesek szívébe: lelki világosságot, az isteni és felebaráti szeretet lángját élesztették bennük. Ezt bizonyítja az a körülmény is, hogy a könyvet annyi nyelvre lefordították és még kétszáz év múlva is ismételten kiadják. Szent Ignác leveleiből és a lelkigyakorlatos könyvből vett néhány gondolaton kívül főleg Hevenesi művéből válogattuk össze ezeket a "Szikrákat" is.

Salgó János - Krisztus ​tanúi a történelemben
Pünkösdkor ​a Szentlélek tanúságot tett az induló Egyház mellett. Az Egyház azóta a Szentlélek erejében szüntelenül tanúságot tesz Jézusról. ,,Tanúim lesztek a föld végsô határáig...'' -- mondotta Jézus. Jézus életével mutatta meg, hogyan kell érteni a tanítását, valamint azt is, hogy mennyire komolyan gondolta azt, amit tanított: föláldozta magát az emberekért. A keresztények igehirdetése is csak akkor hiteles, ha a krisztusi tanítás az emberekért való áldozatkészségre képesít. A tanító egyház feladata az igazság ôrzése, de a krisztusi igazság bemutatása már mindenegyes keresztény feladata, legyen az püspök vagy király, szolga vagy munkás. E könyv nem szokványos egyháztörténelmet nyújt, az Egyházat nem szervezetében tárgyalja. Azt mutatja be vázlatosan, mit valósított meg az Egyház abból, amiért Krisztus az emberiséghez küldte. Kettôs szempontból figyeli az Egyház történelmét. Egyrészt azt nézi, hogy mit tett az Egyház a krisztusi igazság hirdetésében és védelmében. Másrészt állandóan szemmel tartja, eredményes volt-e az igehirdetés, vagyis ennek nyomán mit tettek a Krisztus-követôk embertársaik javára. Az Egyház történelme tulajdonképpen a Krisztus erejébôl táplálkozó tevékeny szeretet története. Számon kellene tartani minden jótettet, irgalmasságot, hûséget, megbocsátást, bûnbánatot, megtérést, újrakezdést, mely erejét Krisztus kegyelmébôl merítette és ma is meríti. Ez az Egyház története. Ezt persze senki emberfia nem tudja megírni. De az Egyháznak ezt a történetét fogja Jézus bemutatni az Ítélet Napján.

Edmund Hamer Broadbent - Zarándok ​gyülekezet
A ​könyv azoknak a gyülekezeteknek történetét mondja el, amelyek különböző országokban és különböző korszakokban Krisztusról tettek tanúbizonyságot, és életük egyetlen zsinórmértékének az Újszövetséget tekintették. A történetből kiviláglik, hogy Krisztusnak mindig volt a földön gyülekezete. Itt azonban csak részleteket mutathatunk be ebből a csodálatos történetből, mert a feljegyzések nagy részét a keresztyén hit ellenségei: az uralkodó egyházak képviselői elpusztították. A Zarándok Gyülekezet története szenvedésben és dicsőségben jut a felszínre, bár ma még csak halványan dereng át a történelem homályán. Csak akkor lehet majd igazán megismerni, amikor az Úr jövendölései teljesedésébe mennek. „Mert nincsen olyan rejtett dolog, ami napfényre ne jönnek és oly titok, ami ki ne tudódnék” (Mt 10,26).

Farkas Ferenc - Szigetvár ​dicsérete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Molnár Imre - Szigetvár ​- Vár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gál Béla - Molnár Imre - Szigetvár ​és környéke
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Georg Kühlewind - A ​hetedik nap vége
"Ahhoz, ​hogy a teremtés nyolcadik napja, a világnak ember általi továbbteremtése beköszöntsön, az embernek Szent György mozdulatát kellene megvalósítania. Szent Mihály képviselője az emberek világában, a Földön, a földi tudatban küzd a sárkánnyal, akit az arkangyal az égből a földre taszított (János, _Jelenések könyve_, 12,7-8). Hogy féken tartsa, nem a sárkányra néz, hanem a megtisztított egekbe, hogy a küzdelemhez onnan merítsen erőt; vagy pedig rád tekint, a képet nézőre, hogy kövesd példáját: ez néma megbízása és biztatása. Lefordítva mai nyelvünkre: az emberi nem válságát csak úgy oldhatjuk meg, ha tudatos utat találunk a lélek ege felé, az intuíciók forrásának irányában - nem a sárkányra kell szegeznünk a tekintetünket." _Georg Kühlewind_

Georg Kühlewind - Karácsony
Ünnep ​akkor van, ha a Menny átmenetileg leszáll a Földre. Az év ünnepei variációk erre a témára. Karácsonykor az emberi előkészület motívuma a legfontosabb, ez teszi lehetővé a fönt és a lent találkozását. A fönti világ mindig készenlétben áll, az istenek mindig adnak. Hogy az adomány eléri-e a Földet, az a másik oldaltól, az emberek befogadási készségétől függ. Az ünnepek az ismétlődésben könnyen megemlékezésekké halványulhatnak; ez arra int, hogy keressük azt a belső mozdulatot, amellyel tartalmukat mindig újként tapasztaljuk meg. A koncentráltság kizárja az emlékezést, az emlékeket; csak az létezik benne ami itt és most történik, improvizáltan lélekjelenlétben. A meditáció mindig újra elmélyíti témáját, új motívumokkal gazdagítja. Az ünnepek kimeríthetetlenül gazdag meditációs témák. Ha az elmélyülés sikerül, akkor világosságról egyre nagyobb világosságra vezetnek bennünket. Az ádventi időszak, a karácsonyi ünnepre való előkészület, makrokozmikus képe annak az embernek, aki a szellemi élet gyakorlására törekszik. Megjelenik benne az örök ádvent, az új ideák intuícióira való felkészülés képe. Az Ünnepek fejlődéstörténete a múltból, a kozmikus pillanatként, csillagóraként való átéléstől a belső átélés felé vezet. Az ünnep a saját forrása felé törekvő lélek tapasztalásává válik. Ma nem lehet ünnepelni tárgyilagos törekvés, a figyelem koncentrációja, majd a belső feltételek meditatív megvalósítása nélkül. A karácsonyi történet mozzanatai pontos képei a belső történés egyes fázisainak. Csúcspontját a Vízkeresztben, a Jordán-keresztelőben éri el, január 6-án. A kereszténység első három és fél évszázadában ezt az ünnepet ünnepelték, nem a gyermek születését, mert még nem vesztették el a „Logosz iránti érzéket" - Rudolf Steiner kifejezésével élve. Ez az ünnep - az epifánia - az igazi békeünnep, az emberi és az isteni összecsengése; Jézus, az Ember összekapcsolódása Krisztussal, a Fiúval. A belső átélés nyelvén szólva: egy új idea születése föntről, az elébe hallgató és őt fölvevő befogadó figyelembe. A békeünnep - a kibékülés - a Menny és a Föld összekapcsolódása. A belső átélés nyelvén: az egyébként tudatfölötti szellemiség és az előkészített emberi tudat összekapcsolódása, az Ige, a Szó születése a Földön.

Simon Dubnov - A ​zsidóság története
1941-ben ​a német megszállók gyilkolták meg Rigában a zsidó történetírás legnagyobb alakját, akinek 10 kötetes művéből készült ez a lényegre törő, könnyen forgatható, Szabolcsi Bence választékos magyar nyelvén megszólaló kötet. Az eseményeket követő történet lezárul ugyan 1934-ben, de az ősidőktől a Hitler térnyeréséig terjedő több ezer évről sehol másutt nem olvasható ilyen világos, kiérlelt leírás. A fordító, az elmélyült tudományosságú Szabolcsi Bence itt-ott - a 10 kötetes mű alapján - kiegészítésekkel gazdagítja Dubnov szövegét, valamint a függelékben saját tollából tüzetes összefoglalást ad a zsidóság magyarországi történetéről. A kötetet időrendi táblázat egészíti ki. (Megjelent eredetileg a TABOR kiadásában 1934-ben)

Simon Dubnov - A zsidóság története
1941-ben a német megszállók gyilkolták meg Rigában a zsidó történetírás legnagyobb alakját, akinek 10 kötetes művéből készült ez a lényegre törő, könnyen forgatható, Szabolcsi Bence választékos magyar nyelvén megszólaló kötet. Az eseményeket követő történet lezárul ugyan 1934-ben, de az ősidőktől a Hitler térnyeréséig terjedő több ezer évről sehol másutt nem olvasható ilyen világos, kiérlelt leírás. A fordító, az elmélyült tudományosságú Szabolcsi Bence itt-ott - a 10 kötetes mű alapján - kiegészítésekkel gazdagítja Dubnov szövegét, valamint a függelékben saját tollából tüzetes összefoglalást ad a zsidóság magyarországi történetéről. A kötetet időrendi táblázat egészíti ki. (Megjelent eredetileg a TABOR kiadásában 1934-ben)

Alwin Seifert - Kertészkedés ​"mérgek" nélkül
Az ​ipar egyre jobban szennyezi a levegőt, a vizeket, a mezőgazdaság pedig a fokozott műtrágya- és növényvédőszer-használattal a termőföldet, az élet hordozóját és a táplálkozásunk alapját képező növényzetet. Felvetődik a kérdés, hogyan lehet megakadályozni, hogy legalább közvetlen környezetünk, és legalább a saját kertünkben termesztett gyümölcs, zöldség ne legyen vegyszerekkel teli. Erre ad választ ez a könyv. Bizonyítja, hogy kémiai szerek nélkül egészségesebb élelmiszerek termelhetők. ALWIN SEIFERT, a Müncheni Műszaki Egyetem Kertépítészeti Tanszékének professzora könyvében több mint negyven év kutatómunkájának és gyakorlati tapasztalatainak tanulságait foglalja össze, amelyeket a vegyszerek nélkül végzett termesztésben szerzett. Kimondja, hogy nincs egészséges növény és egészséges talaj talajélet nélkül. A talaj védelmében és termőképességének fenntartásában meggyőződése szerint az olyan természetes anyagokból készült trágyának, mint a komposztnak, a szerves trágyáknak, azonkívül a védősövénynek, a növényi eredetű védekezőszereknek igen fontos szerepük van. Javaslatai nem jelentik a primitív kultúrához való visszatérést. Módszerei eredményesek, mert vegyszerek nélkül termesztett növényei nagy termést adtak, edzettebbek, egészségesebbek voltak, és a kártevőkkel szemben is ellenállóbbá váltak. Nem kertészeti vagy mezőgazdasági főiskolát végzett szakember megállapításai ezek, hanem gyakorlati tapasztalatokon és saját kísérleti eredményeken alapulnak. Könyvét több szakember támadta, de ott, ahol a környezet szennyeződése már igen előrehaladott, módszerét egyre többen alkalmazzák Peter Sowa

Radics László - Takarékos ​gazdaasszony
A ​természetes táplálkozáshoz való visszatérés az egészséges életmódra való törekvés fontos tényezője az egész világon. Hazánkban a gazdasági törvényszerűségek diktálta szükségesség. A vágtató infláció csak a tudás értékét nem tudja leértékelni. Ezt az értékálló tudást szeretnénk elősegíteni könyvünkkel. Megkíséreljük bemutatni környezetünk 30 gyomnövényét és azok gyakorlati hasznát a konyhaművészetben.

Késmárki László - 72 ​isteni név
A ​teremtőerők kimeríthetetlensége, a lét okainak kinyilatkoztatása egyidős a világgal. Amikor a Sinai-hegyen Isten szájából a Tóra ősfénye (őshangja), a teremtés 70 ereje szétsugárzott, 70 nyelven vált hallhatóvá, s ezzel a bölcsesség minden kincse, amely Mózes előtt Segansagel angyal által feltárult átadásra került 70 nyelven 70 nemzetnek (népnek). Az univerzális bölcsesség a térben és időben is végtelen univerzális nyelv által nyilvánul meg analógiák beláthatatlan sorát nyitva meg. A megnyilvánulás, Az Átnyújtás Szent Aktusa maga a hagyomány. A Tóra kinyilatkoztatásán alapuló hagyomány, a kabbala a isteni nevek alkalmazásával, magyarázatával, elrejtésével, kiegészítésével áldozatos munkával kívánja megújítani az Isten és a Közösség közötti Szövetséget. A hagyományt, a kinyilatkoztatás egyetemes bölcsességét és nyelvét nem hordozhatja egyetlen ember. A hagyomány mély és szent forrás; csak az eleven közösségből fakad. Ez a közösség nem láthatóban van; láthatatlan; nem kívül kezdődik, hanem belül. A közösség egység az isteni létben, emberi egység; kollektív lét. Nem fejlődés eredménye; egyszerűen van; a kezdetek kezdetén is élt. (A szerző)

Wolfgang Tarnowski - Múmiák
A ​Mi MICSODA könyvsorozat Európa jó néhány országába már nagy sikert aratott. Eddig több mint 20 millió példány jutott el az olvasókhoz. Magyarországon eddig az alábbi kötetek jelentek meg: A csillagok Ahogy az állatok látnak, hallanak és éreznek Bálnák és delfinek Gladiátorok Természeti katasztrófák Vándorutak az állatvilágban Múmiák

Gisbert Greshake - A ​szeretet ára
André ​Gide írja: "A szép érzések rossz irodalmat szülnek." És még rosszabb teológiát vagy igehirdetést. Ilyen írásokból sajnos igen sok van. Annál kevesebb a felelősséggel, fájdalmas őszinteséggel megírt könyv, amelyik legalapvetőbb kérdésünkkel foglalkozik. Ez az írás azonban kivétel, mert becsülettel, minden szenvelgés nélkül ír arról, ami nem csak Karamazov Ivánt tette istentagadóvá, hanem bármelyikünket megpróbál vagy megpróbálhat. Ez a könyv a szenvedésről szól. Miért és mivégre kell így élnünk? Sem Isten, sem pedig a szerző nem elméleti, tudományos választ ad, hiszen a szenvedés Jézus keresztjében, de egzisztenciánk mélyén is úgy érthető meg, mint a "szeretet ára".

Gisbert Greshake - Helytállás ​a pusztában
A ​szerző (pap, a dogmatika és a dogmatörténet tanára Tübingenben, majd a bécsi egyetemen, később dékán, és meghívott előadó Rómában, Jeruzsálemben, Innsbruckban) utazásai során átszelte a föld nagy sivatagjait. Az emberiség nagyjainak nyomát követte, akik számára a puszta az önismeret és az Isten megtapasztalásának helye volt. Megélte a puszta szépségét és félelmetességét. Könyvében erről a kettősségről tudósít izgalmasan és a lényegre összpontosítva. Greshake professzor olvasóit mintegy magával viszi utazásaira, betekintést nyújt a puszta mélyre ható összefüggéseibe, szimbolikus jelentéstanába és jelképességébe: ahol a kicsi naggyá lesz, a nagy kicsivé, a megszokott kérdésessé válik, és a szokatlan magától értetődővé.

Gisbert Greshake - Az ​élet vége?
Mi ​következik a halál után? Földi pályánk befejezésével mindennek vége? Így vélekedik erről Európa felnőtt lakosságának csaknem egyharmada. Esetleg újraszületünk? Majdnem minden ötödik európai hisz a reinkarnációban. Vagy reménykedhetünk - amint a Biblia tanítja - a holtak feltámadásában? E három vélemény között valódi harc, a remények küzdelme zajlik. A neves német katolikus teológus, _Gisbert Greshake_ korábbi előadásaiból szerkesztett könyvében összefoglalja és szembesíti egymással a témával kapcsolatos érveket. Válaszkeresésekor az emberi tapasztalás és a humán tudományok eredményeinek fényénél fogalmazza meg napjaink embere számára közérthetően az egyház hitét a halállal és az örök élettel kapcsolatban. Megvallja: az örök élet reménye a teljes - testi-lelki-szellemi - emberre vonatkozik, aki részesedik Isten életéből. Ennek gyökere kettejük személyes kapcsolata a hitben. Greshake jól tudja: a remények közötti küzdelem elméleti szinten nem fog véget érni, de a pusztán racionális meggyőzés nem is célja. Az egész ember feltámadásába vetett hit bizonyosságáról ugyanis a hívő keresztények élete tanúskodhat.

David Flusser - Jézus
"....E ​könyvet mindenekelőtt azért írtam meg, hogy megmutassam: lehetséges megírni Jézus élettörténetét. Bizonyos, hogy több értesülésünk van a kortárs császárokról és egyes római költőkről, de Josephus Flavius zsidó történész és talán Pál mellett Jézus az az ótestamentum kora utáni zsidó, akinek életét és nézeteit a legjobban ismerjük......"...

Marton Marcell - Tíz ​nap Isten előtt
E ​kötetben végigkísérhetjük Marcell atya lelkigyakorlatát, amelyet Attyapusztán tartott ezüstmiséje előtt. A lelkigyakorlatot bevezetővel és magyarázattal láttuk el. Isten szeretetének specialistája ő - mondotta róla Francois Marie Lethel kármelita atya a budapesti Kármelben tartott előadásában. Marcell atya kitűnő bevezetést ad a három kármelita egyháztanítóhoz: Avilai Szent Teréziához, Keresztes Szent Jánoshoz és Lisieux-i Szent Terézhez. Mária-tisztelete által pedig egy biztos és gyors utat mutat Jézus Krisztuson át az Atyához. Megérteti velünk, hogy az életszentség nem is áll olyan messze a mai embertől...

Erich Fromm - Pszichoanalízis ​és vallás
Erich ​Fromm e műve keletkezését Dwight H. Terry alapítványának köszönhette. Ennek célja az volt, hogy támogatásával előadásokat tartsanak és könyvek szülessenek "a vallásról a tudomány és a filozófia fényében" a keresztény szellemiség erősítésére a tudomány segítségével - az emberiség hasznára. Erich Frommot 1949-ben hívták meg az ún. Terry-előadások megtartására a Yale Egyetemre. Előtte olyan nagyságok jártak itt, mint John Dewey, John Macmurray és Carl Gustav Jung. A Pszichoanalízis és vallás adott Frommnak első ízben alkalmat arra, hogy összefoglalja nézeteit a vallásról, melyekre rányomta bélyegét a pszichoanalízis, de ugyanígy találkozása a nem etikai alapú vallásokkal és különböző misztikus áramlatokkal. A műből egyértelműen kirajzolódik Erich Fromm nem teisztikus humanista hitvallása, ahogy másutt ő fogalmazta, nem istenhívő vallásossága. Ebben az igazságosság és a szeretet jelentik az alapvető normákat. Ez az, ami vörös fonálként húzódik végig mindenfajta elhatárolódásán, és ez egyben az, ami az összekötő láncszemet jelenti a pszichoanalízissel. Fromm humanista hitvallása radikális, eleve elutasító a bevett vallások és egyházak mindenfajta bekebelezési kísérletével szemben. Ez azonban nem állt szemben a művét életre hívó alapítvány célkitűzésével, mely azt hangoztatta, hogy nem szabad kizárni senkit, akinek nézetei túlságosan radikálisak, avagy bírálja az elfogadott hittételeket. Annál inkább találkozott Erich Fromm azon alapvető elképzelésével, amelyben az igazság keresése és az emberi viszonyok javítása állt a legelső helyen. Fromm művének hatalmas volt a korabeli visszhangja, többek között Paul Tillich válaszolt rá részletes recenzióval.