Elbeszélések

Edgar Allan Poe - Edgar ​Allan Poe legjobb elbeszélései
Edgar ​Allan Poe (1809-1849), az emberi lélek nagy ismerője, prózai műveivel megteremtette az amerikai irodalomnak azt a „sötét” irányzatát, amelyet elsősorban Hawthorne, Bierce és Faulkner neve fémjelez. A manapság kriminek nevezett műfaj szintén sokat köszönhet neki. Sherlock Holmes, Hercule Poirot és a többiek A Morgue utcai kettős gyilkosságból tanulták azóta is gyakorolt módszerüket. A sokat vitatott, ugyanakkor kortársaira és a későbbi írógenerációkra egyaránt oly nagy hatással lévő író élete olyan, hogy novellaként csak saját maga írhatta volna meg. De nem írta meg, hanem végigélte, és ehhez képest stílszerűen halt meg. Jelen gyűjteménnyel Poe munkássága előtt kívánunk tisztelegni. És ugyan minden válogatás elkerülhetetlenül szubjektív valamennyire, a kötetbe beválasztott rövidebb-hosszabb elbeszélések egytől egyig a rajongók által legkedveltebb, a kritikusok elemzéseiben legnagyobbra tartott művek közül kerültek ki, és együttesen vitathatatlanul a poei életmű esszenciáját képviselik. A könyv az alábbi írásokat tartalmazza: 1. Palackban talált kézirat, 2. Berenice, 3. Morella, 4. Árny – Parabola, 5. Pestis király, 6. Metzengerstein, 7. Csönd, 8. Ligeia, 9. Az Usher-ház vége, 10. William Wilson, 11. A Morgue utcai kettõs gyilkosság, 12. A Maelström örvényében, 13. Az ovális portré, 14. A vörös halál álarca, 15. Marie Rogêt titokzatos eltûnése, 16. Eleonora, 17. Az áruló szív, 18. A kút és az inga, 19. Az elsietett temetés, 20. Pár szó egy múmiával, 21. Dr. Kátrány és Toll professzor módszere, 22. Monsieur Valdemar kóresete tényszerû megvilágításban, 23. Az ellopott levél, 24. Mellonta tauta, 25. Bice-Béka, 26. Monos és Una beszélgetése, 27. Eiros és Charmion párbeszéde, 28. Négy fenevad egy testben, 29. A perverzió démona, 30. Tündérsziget, 31. Az elveszett lélegzet, 32. Delejes látomás, 33. A szavak ereje, 34. Három vasárnap egyvégtében, 35. Csupa X bekezdés

Edgar Allan Poe - Edgar ​Allan Poe összes művei I–III.
E. ​A. Poe (1809-1849) összes műveinek első kötetét tartja kezében az Olvasó. Kiadónk célja az volt, hogy a sokat vitatott, ugyanakkor kortársaira és a későbbi írógenerációkra egyaránt oly nagy hatással lévő író munkásságát végre a magyar rajongók is teljes egészében áttekinthessék. Jelen kritikai kiadással arra törekedtünk, hogy e rendkívül sokszínű életmű magyarul eddig hozzá nem férhető darabjai is eljuthassanak a közönséghez, s egyúttal a már korábban megjelent írások is hordozzanak új tartalmat. Ezt kívánja szolgálni a rendkívül széles jegyzetapparátus is. Poe, az emberi lélek nagy ismerője, prózai műveivel megteremtette az amerikai irodalomnak azt a „sötét” irányzatát, amelyet elsősorban Hawthorne, Bierce és Faulkner neve fémjelez, de ugyanígy kitörölhetetlen nyomot hagyott az európai irodalomban is. Verne Gyula az ő ihletésére indult írói útján és első regénye, A jégszfinx Poe Arthur Gordon Pymjének folytatásaként olvasható. A manapság kriminek nevezett műfaj szintén sokat köszönhet neki. Sherlock Holmes, Hercule Poirot és a többiek A Morgue utcai kettős gyilkosságból tanulták azóta is gyakorolt módszerüket. Kritikai írásai, amelyeket hírlapíróként jegyzett, a hozzáértő műkritikus képét tárják elénk, míg verseivel az európai líra olyan nagyságára hatott, mint Baudelaire. Edgar Allan Poe élete olyan, hogy novellaként csak saját maga írhatta volna meg. De nem írta meg, hanem végigélte, és ehhez képest stílszerűen halt meg. Háromkötetes sorozatunk e hatalmas életmű előtt kíván tisztelegni.

Bret Easton Ellis - Amerikai ​psycho
Irodalmi ​alkotás nagyon ritkán képes olyan világraszóló botrányt kelteni, amilyen az Amerikai Psychót övezte. Kiadók, amelyek már szerződést kötöttek a mű megjelentetésére, és előlegképpen súlyos összegeket fizettek a ki Ellisnek, sorra visszakoztak, és elálltak a publikálástól. Ez a könyv nemegyszer átlépi az elviselhetőség küszöbét. Amit írója a perverzió és az erőszak tombolásáról elgondol és leír, az kívül esik a normális ember felfogóképességének és erkölcsi érzékének határain. Amit azonban ezzel közöl, az értelmezhető és megítélhető: megrendít, felkavar, s könyörtelenül szembesít egy olyan világgal, amelyre - ha mégoly kelletlenül is - ráismerünk. A regény főalakja Pat Bateman, huszonhat éves yuppie a Wall Streetről; intelligens, jóképű, elegáns és gazdag fiatalember. Lételeme a csillogó felszín: a legdivatosabb és legdrágább holmikban jár, a legfelkapottabb éttermekben vacsorázik barátaival és soros barátnőivel, ízlése ételben-italban főúri, fényűző lakása tömve a csúcstechnológiát képviselő szórakoztató-elektronikai szerkentyűkkel, véleménye a zenétől a politikáig mindenről naprakész. De Bateman valójában értéket, mértéket nem ismerő pszichopata szörnyeteg, aki a belsejében tátongó űrtől szexorgiákkal, egyre rafináltabb kéjgyilkosságokkal, sőt kannibalizmussal igyekszik menekülni - mindhiába. A nyolcvanas évek második fele óta nemzedékének legjelentősebb írójaként számon tartott Bret Easton Ellis könyvének lapjain az amerikai álom helyébe lidérces rémálom lép: az Amerikai Psycho egy irányt vesztett, erőszakban tobzódó, anyagiasságba fulladó kultúra egyöntetűen sötét, kiutat nem mutató, döbbenetes erejű látomása.

Edgar Allan Poe - Elfeledett ​történetek / Forgotten Tales
Az ​Edgar Allan Poe összes műveit felölelő kétnyelvű sorozat nyolcadik kötete a szinte teljesen ismeretlen, "elfeledett" Poe-novellákból válogat. Kalandos utazás a Sziklás-hegységen keresztül, az újságírás és az irodalmi élet furcsaságai, egy nevetséges félreértés, különös találmányok, metafizikai és természetfilozófiai ötletek vetnek fényt Poe nyelvi játékokban is gazdag vizionárius világára. Az eredeti és a fordítás egymás melletti közlése a könyvet a nyelvtanulók számára is hasznossá teszi. "Poe elsősorban intellektuális és kívülálló alkotó, magányos zseni, nem besorolható sehová sem, inkább az ő művei alapján sorolnak be később másokat. Mindaz, amiről írt, elsősorban életéből fakadt, még akkor is (mint ahogyan azt néhány mai amerikai irodalomtörténész kiderítette), amikor azt állítja, hogy tudatosan hozta létre műveit. Olyan életet élt és életművet hagyott hátra, amely - Borges szavaival élve - több árnyékot is vet egyszerre. Tény, hogy több rosszabb és jobb követő mellett egy a mai napig eleven szubkultúrát is inspirált. Helyüket nem találók, kirekesztettek találják meg újra és újra vigasznyújtó elődjüket benne, órákra, hetekre, évekre is talán. Sokukat lenyűgözi, de sokukat egyszerűen csak szórakoztatja, amit Poe garabonciás köpönyege alatt találnak. Egy mélyre nyúló konklúzió azonban csak a "visszatérőkben" fogalmazódik meg leginkább, akik később, az innen származó fontos lökés után magukra nézve is fontosnak találják a miért sokat emlegetett kérdését. Nekik és azoknak is, akik újra és újra szembe akarnak találkozni azokkal a félelmekkel és kínokkal, amelyeket sokáig elrejteni tartottak jobbnak, mindig hálás és tisztelt zugot jelent majd Poe árnyéka."

Edgar Allan Poe - Az ​aranybogár
Az ​amerikai romantika e nagy alakja több műfajban is maradandót alkotott, ám hírnevét elsősorban fantasztikus és rémtörténeteinek köszönheti, amelyek a prózaírás új, kiaknázatlan területei felé terelték a figyelmet. Poe írásai mindig beható matematikai és természettudományos ismeretekről árulkodnak (Az aranybogár; Marie Rogét titokzatos eltűnése), amivel történeteinek hitelességét próbálta megteremteni. Az író, akit gyakran a detektívtörténet megteremtőjeként emlegetnek, akinek művészetét a maga korában nem méltányolták eléggé, a tömör és egységes prózaírás mintaképévé vált. Elbeszéléseiben a lélektani és a filozófiai szenvedélyek az ember belső világába vezetnek, s a borzalmakat sugalló légkör és a páratlan atmoszférateremtés ma is olvasók millióit bilincseli le. Hazánkban Poe kultuszát a Nyugat első nemzedéke teremtette meg klasszikus fordításaival

Stephen King - A ​rémkoppantók
Roberta ​Andersen westernírónő a Haven kisváros peremén fekvő birtokán él visszavonultan. Egy szép napon erdejében sétálva megbotlik egy földből kiálló fémdarabban. Az objektum holmi ráncigálásra meg se moccan: Roberta ásni kezd, és lassacskán kiderül, hogy egy gigantikus, széle, hossza nincs űrhajószerű test rejtőzik a mélyben. Az ásás a szenvedélyévé válik, ami nem csoda - a hajóból áradó sugárzás különös hatással van azokra, akik a bűvkörébe jutnak. Az írónő sorra-rendre elveszti fogait, csillapíthatatlan vérzése támad, öreg kutyájának a szeméről visszahúzódik a hályog, mi több, a hűséges jószág a fiatalodás csalhatatlan jeleit mutatja. Az eleddig műszaki antitalentum Roberta fantasztikus technikai sugallatokra lesz fogékony, de nem csak ő... A fura tárgynak minél nagyobb része szabadul ki a földből, a kisváros annál több lakóján ütnek ki a vészes tünetek.

Sir Arthur Conan Doyle - Sherlock ​Holmes kalandjai
Az ​első Sherlock Holmes novelláskötet 1892-ben, Angliában jelent meg, The Adventures of Sherlock Holmes címmel. Könyv formában ekkor találkozhattak először az olvasók a híres detektívvel és hű társával, Watson doktorral. A klasszikus kiadás 12 írást tartalmazott, melyeket most új fordításban tárunk a hazai olvasóközönség elé.

E. A. Poe - A ​perverzió démona
"Megvásárlóm ​a lakására vitt, s tüstént hozzáfogott műtéteihez. De mikor a fülemet levágta, életjeleket vélt rajtam fölfedezni. Meghúzta a csengőt, és elküldött egy szomszéd gyógyszerészért, hogy vele tanácskozza meg a teendőket. A gyógyszerész úgy vélekedett, hogy mégiscsak halott vagyok. Kétségbeesetten iparkodtam megcáfolni ezt a gondolatot, teljes erőmből rugdalva és ugrálva, s a legőrültebb rángatódzásokat végezve, mert az orvos műtétei bizonyos mértékig újból eszméletre hoztak. De mindezt egy újfajta galvántelep hatásának tulajdonították..." Edgar Allan Poe válogatott novelláinak kötetét tartja kezében az olvasó. Jóllehet az írások témája szerteágazó, az író mégis egyetlen, kimeríthetetlen kérdéssel foglalkozik: az emberi lélekkel, annak tulajdonságaival. Több írás vizsgálja a lelkiismeret problémáit, a látomások, a misztikum világát. Számos elgondolkodtató filozófiai eszmefuttatást, lírai önvallomást is találhatunk a könyvben. A háttérben azonban mindig meghúzódik az irónia, a szerző nemegyszer önmaga elé is görbe tükröt tart. _A kötet tartalmazza_: William Wilson, "Belzebubé a fejem!", A furcsa véletlenek angyala, A tömeg embere, A csupa X bekezdés, Légből kapott koholmány, Négy bestia egy személyben, avagy a homo-tevepárducoroszlán, Pestiskirály, A szemüveg, Három vasárnap egyvégtében, Az elveszett lélegzet, A perverzió démona, Csönd

Edgar Allan Poe - Kegyetlen ​mesék / Cruel tales
A ​világ nem kedveli a szabálytalan géniuszokat. Legszívesebben csörgősipkát húzna rájuk, vagy ketrecbe zárva mutogatná őket. Edgar Allan Poe is megelőzte korát, semmiképpen sem illett a hangsúlyozott realitások és az érzelgős útszéliség Amerikájába. Más volt: tragikusan, félreértetten, kiemelkedően, nyugtalanítóan más. Élete misztikus zarándoklat a rettegés birodalmán át. Mintha nem is bölcsőben, hanem játékkoporsóban ringatták volna, mintha a temetők fölött lebegő őszi holdfény lenne számára a napfény. Alakjáról és életművéről máig sem született megnyugtató értékelés. Túlságosan is egyéni volt. Túlságosan nehéz lett volna vele bármelyik kortársat is egy lapon emlegetni. Az ő prózájában soha nincs üresjárat. Finoman rezdülő, de acélvázkánt feszes novelláiban olykor az utolsó szó a poén. A Poe összes műveit felölelő kétnyelvű sorozat ötödik kötetében található `kegyetlen mesék` - felnőtt mesék. Kegyetlen helyzetek (_Kutyaszorító_), megpróbáltatások (_A kút és az inga_, _A Maelström poklában_), szenvedélyek (_A találka_), tréfák (_Jeruzsálemi mese_, _Pestiskirály_), módszerek (_Dr. Kátrány és Toll Professzor_), feltételek (_Három vasárnap egy hétben_), rejtvények (_Az aranybogár_) és átverések (_Légből kapott koholmány_) sorakoznak a kötetben. A novellák a léleknek a halál és őrület határán tátongó mélységeit, a tudomány és iszonyat találkozásait tárják fel költői szavakban, az emelkedett előadás hideg nyugalmában.

Stephen King - Csontkollekció
Békésen ​pihen tóparti nyaralójában családjával, amikor fergeteges vihar kerekedik, kitombolja magát, majd elvonul. És akkor leszáll a köd. Egyre közeledik, és furcsa csápok, nyúlványok, tapadókorongok kúsznak elő belőle, és amit megragadnak... A klubban kártyázik, de hiányzik egy játékos. Sebaj, az ott ülő jól nevelt idegen felajánlja, hogy beszáll. Csakhogy nem hajlandó kezet fogni bemutatkozáskor. Ez a gesztus ugyanis végzetes következményekkel járhat. Megrendeli a tejet, narancslevet, hisz milyen jó is az, ha házhoz szállítják! Hajnalban jön a tejesember, és lerakja az ajtó elé az árut... ja, hogy esetleg földúsította az üvegek tartalmát? Talán mégis jobb, ha elugrunk a boltba! A kimeríthetetlen fantáziájú Stephen King vérfagyasztó történeteinek újabb kötete garantálja, Kedves Olvasó, napi borzongásadagját. Nyugodt álomról azonban szó se essék!

Douglas Adams - Galaxis ​útikalauz stopposoknak
Ez ​a történet a szörnyen ostoba csütörtökről és a rendkívüli következményeiről szól, és arról, hogy miért sokkal biztonságosabb a világegyetem, ha van nálunk egy törülköző. Ez a történet emellett egy könyvről is szól, melynek címe: Galaxis Útikalauz stopposoknak. Ez nem földi könyv, sosem adták ki a Földön, és a szörnyű katasztrófát megelőzően egyetlen földlakó se látta vagy hallott róla. A könyv mindazonáltal szerfelett figyelemreméltó. Valószínűleg ez a legfigyelemreméltóbb könyv, ami csak napvilágot látott a Kisgöncöl óriási kiadóhivatalainak gondozásában - bár a földlakók ezekről se hallottak. Ez a könyv nem csupán hallatlanul figyelemreméltó, hanem elképesztően sikeres is. Népszerűbb, mint a Mennyei Házi Mindentudó, jobban fogy, mint a Hatvanhárom További Figura Súlytalanság Esetére című illusztrált kiadvány, és ellentmondásosabb, mint Oolon Coluphid filozófiai bombaként robbanó trilógiája: a Hol Tévedett Isten, a Még Néhány Isten Legsúlyosabb Tévedéseiből és a Végül Is Kicsoda Ez Az Isten Egyáltalán? A Galaxis Külső Peremének néhány liberálisabb civilizációja számára a Galaxis Útikalauz már kiszorította a hatalmas Encyclopaedia Galacticát, s egyedül tölti be az összes tudás és bölcsesség tárházának szerepét, mert noha sok benne a hézag, és tele van kétes, de legalábbis üvöltően pontatlan adattal, két fontos vonatkozásban felülmúlja kevésbé szárnyaló elődjét. Egyrészt némileg olcsóbb. Másrészt borítóján a következő szavak láthatók, szép nagy betűkkel szedve: NE ESS PÁNIKBA!

Edgar Allan Poe - Edgar ​Allan Poe válogatott művei
Edgar ​Allan Poe (1809-1849) Bostonban született. Vándorszínész szüleit kétesztendős korában elvesztette; egy jómódú család fogadta magához. Öt évig Angliában járt iskolába, majd hazatérve Amerikába, a richmondi középiskola elvégzése után a virginiai Charlottesville egyetemére került. Byron és az európai romantika hatására epedő verseket írt - alig tizennyolc éves volt, amikor megjelent Tamerlán és más versek című kötete. Különc életmódot folytatott, óriási kártyaadósságokat csinált; amikor az egyetemről eltávolították, beállt katonának, végül szakított nevelőapjával, és huszonkét esztendős korában "kilépett az életbe". Mivel versei nem találtak kedvező fogadtatásra, felcsapott újságírónak. Amerikában akkor indult a nagyüzemi folyóiratgyártás, a magazinok divatja. Poe haláláig ennek a ma is népszerű terméknek szentelte java tevékenységét. Verset és kritikát, esszét, tudományos cikket, riportot, sőt regényt írt a magazinoknak. És egy új műfajjal, a "short story"-val - a novellával jelentkezett. Ez a különös tehetségű, fantomokat kergető és fantomok űzte poéta - akit negyvenesztendős korában vitt el a hajsza, a boldogtalanság, az ópium és az alkohol - Európa költőinek vált példaképévé. Tolmácsolását különböző nemzetiségű, de egyképpen rangos költők tekintették mindenkori feladatuknak.

Stephen King - A ​ragyogás
A ​ragyogás pompás rémtörténet, amelyben minden hitchcocki klisé adva van: a Colorado-hegység egyik magaslatán a hó által a világtól elzárt szálloda, melynek története hátborzongató rémségek sorozatából áll; egy ún. "második látással", vagyis ragyogással megáldott-megvert túlérzékeny kisfiú, aki azt is megérzi, ami csak történni fog, s érzékenységével jelen idejű fenyegetésként éli át, ami a múltban már megesett; az alkoholizmusából éppen kigyógyult apa, akinek labilis idegrendszere fokozatosan tovább bomlik, mígnem a Szálloda (amelynek történetét meg akarja írni) szelleme teljesen hatalmába keríti, s ezzel a pusztító szellemmel azonosulva családja megsemmisítésére tör; az elhatalmasodó tébolynak már-már természetfölötti őrületté fokozása, s ennek megfelelően olyan "képsorok", amelyekhez hasonlók csak a Hitchcock-filmek tetőpontján találhatók; s végül - ha nem is mindenki számára - a megmenekülés. A regényből sikeres film is készült Stanley Kubrick rendezésében, Jack Nicholsonnal a főszerepben.

H. P. Lovecraft - Eryx ​falai közt
Howard ​Phillips Lovecraft. Ez a név fogalom, és nem véletlenül lett azzá. Akit takar: a borzalom avatott nagymestere, minden idők egyik legkiválóbb horrorírója, a gótikus regény és a fantasy ihletett ötvözője. Amit tett, példa nélkül áll a fantasztikus műfaj történetében. Művei felülmúlják a horror sok más, Magyarországon jobban ismert mestereinek - Mary Shelley, Bram Stoker, Ewers, Bierce, Le Fanu, Meyrink, s a legújabb időkben Stephen King - alkotásait. A kötet írásait a fantasy, a horror, a sci-fi kedvelőinek egyaránt ajánljuk.

De Sade márki - Justine, ​avagy az erény meghurcoltatása
De ​Sade. A XX. századig nemigen illett beszélni róla. Stendhal és Baudelaire csak titokban lelkesedett érte, jóllehet utóbbinál egyértelműen kimutatható a hatása. A szürrealisták, főleg Breton hozták divatba, Apollinaire rajongott érte, s Bataille illesztette be művét az avantgard irodalomba. Az egyébként oly finnyás ízlésű Flaubert csodálatos filozófusnak nevezte, Camus egész fejezetet szentelt neki "Lázadó ember" című esszékötetében, az 1960-as évektől kezdve pedig a francia irodalom egyik legvitatottabb, központi alakja lett. Ki volt ez az ember, akinek a nevéből a szadizmus szó keletkezett, aki élete nagy részét börtönben töltötte, s akit mind a mai napig valami borzongató homály övez? Egy biztos: ő volt az, aki felfedezte, hogy a nemiség korántsem olyan idilli, mint azt akkoriban gondolni illett, rájött, hogy sötét ösztönök kapcsolódnak hozzá, sőt Freudot jó száz évvel megelőzve megsejtette, hogy a nemiség behálózza az ember valamennyi tevékenységét, belejátszik minden cselekedetébe. Sade nagysága a tagadásban van: gyilkos iróniával kezd ki minden morális kategóriát. Filozófiája ellene van minden olyan társadalmi rendszernek, mely korlátozza az egyént. Szinte valamennyi írásában az egyéni ösztönök létjogosultsága mellett tör lándzsát, az elfojtott vágyak kiélésének szükségességét hangoztatja. Justine című regényét sajátos kettősség teszi izgalmassá: az ájtatoskodó, bigott, álszent előadásmód és a mélyén izzó engesztelhetetlen gyűlölet, Justine szemforgató sopánkodása és a háttérben vigyorgó szerző sátáni káröröme. Ez emeli ezt a kis filozófiai mesét a XVIII. század remekművei sorába, Voltaire Candide-ja, Laclos Veszedelmes viszonyokja mellé.

Edgar Allan Poe - Rejtelmes ​történetek
E. ​A. Poe elbeszéléseiben "mennyből, vágyból" vett álmok repítenek minket a rémekkel teli oldalakon... Macskák, szellemek, múmiák: érthetetlen szereplői egy delíriumnak... Rejtelmes, megmagyarázhatatlan történetek, melyeket mi csak akkor érthetnénk meg, ha tudnánk, érzékelnénk, hol a határ valóság és álom közt... De addig is engedjünk az illúziónak, szippantsuk be a különös érzés illatát, és vigyázzunk, ne párologjon el, mert maga után mély űrt hagy... "...Isten lehe: a szél elállt, S a köd - amely dombra szállt, S az árnyak, az árnyak szét nem osztják - A tanújel és a bizonyság. A fák közt is mily lebegő: A rejtélyek rejtélye ő!" [A holtak lelke]

Edgar Allan Poe - Rémtörténetek
Edgar ​Allan Poe (1809–1849), az amerikai romantika világirodalmi hatású alkotója életével és műveivel – nagy európai társaihoz hasonlóan – az önpusztító lázban korán elégő művész sorsát testesíti meg. Ezt a különös tehetségú, fantomokat kergető, fantomok űzte írót negyvenesztendősen vitte el a hajsza, a boldogtalanság, az alkohol és az ópium. Nagy képzelőerejű elbeszélő volt, fantasztikus és rémtörténeteivel, képtelen novelláival új műfajt teremtett: tőle indul a „krimi”, a detektívregény. A jelen kötetben szereplő négy, „tapintatosan megcsonkított” elbeszélése – A fekete macska, A Vörös Halál maszkja, Az Usher-ház pusztulása és a Hoppsza-béka – az általa „groteszknek és arabeszknek” nevezett, azaz a nevetségest az ijesztővel egyesítő, szeszélyes írásai közül való. Jól ismert történetek ezek, most mégis újszerűnek hatnak, nem csak mert új fordításban olvashatóak, hanem mert akadt egy rokon lelkű grafikusművész, Gris Grimly, akit hosszú éveken át megbabonázott Poe géniusza, s aki most mintegy társszerzőjének szegődve vizuálisan ábrázolta az író hajmeresztő képtelenségeit.

Edgar Allan Poe - Halálfejes ​pillangó
"Mivel ​megkértek, hogy nyissam fel a ládát, én a kérésnek végtelen örömmel tettem eleget. Fogtam egy vésőt, és néhány enyhe kalapácsütés után a láda teteje le is pattant, s belőle szinte ugyanabban a pillanatban a meggyilkolt Mr. Shuttleworthy már rothadó, véres teteme, éppen a vendéglátóval szemben, ülő helyzetbe pattant. Bánatos, fényét vesztett szemét egy percig Mr. Goodfellow-ra szegezte, farkasszemet nézett vele, majd tisztán és érthetően azt mondta: Te voltál az!" Edgar Allan Poe válogatott novelláinak újabb kötetét tartja kezében az olvasó, a kiadó azon elhatározásaként, hogy a szerző kevésbé ismert, magyarra eddig le nem fordított műveit mutassa be. A most közreadott írások skálája rendkívül széles, hiszen a lírai daraboktól a detektívtörténetig, a fantasztikus irodalomtól a gótikus horrorig óriási területet kalandoz be ez a különleges tehetségű író. S mégis, a változatosság ellenére Poe olvasásakor érezhetjük igazán azt a bizsergető örömöt, amit a titokzatosság fátylának föllebbentése jelent. S őt olvasva szállhatunk le olyan pokolbugyrokba, ahol előtte jószerivel mindenki csak tanácstalan átutazónak számított.

Edgar Allan Poe - Ismeretlen ​történetek / Unfamiliar Stories
Edgar ​Allan Poe (1809-1849) huszonkét esztendős korában `lépett ki az életbe`. Amerikában akkor indult a nagyüzemi folyóiratgyártás, a `magazinok` divatja. Poe haláláig ennek a ma is népszerű terméknek szentelte java tevékenységét. Verset és kritikát, esszét, tudományos cikket, riportot írt a magazinoknak, de egy új műfajjal, a `short story`-val - a novellával is jelentkezett. Az irodalomtörténet a versei alapján a költő Poe-nak ítéli a pálmát - széleskörű és tartós népszerűségét azonban novelláinak köszönheti. A Poe-novellák skálája rendkívül széles. Szerencsétlen, korán elpusztult gyermek-feleségét sirató lírai-allegorikus daraboktól a matematikai logikával megszerkesztett detektívtörténetig, a horrortól a mai tudományos-fantasztikus irodalmat megalapozó írásokig óriási területet kalandoz be és fest színesen elénk ez a különös tehetségű, fantomokat kergető és fantomok űzte poéta, akit fiatalon vitt el a hajsza és a boldogtalanság. Számos egyáltalán nem vagy alig ismert, úgynevezett Mark Twain előképnek tekinthető, sokszor humoros írás is gazdagítja az író palettáját. A Poe összes műveit felölelő kétnyelvű sorozat hetedik kötete ebből nyújt válogatást, mely a nyelvtanulók számára is bizonyára hasznos olvasmány lesz.

Edgar Allan Poe - Különös ​történetek / Curious Stories
Poe ​novellisztikája sokáig csak excentrikussága, akkoriban túlzottnak, már-már betegesnek érzett fantasztikussága, rejtett erotikája, szadizmusa és misztikája okán keltett feltűnést. Igaz ugyan, hogy az író valódi szakembere a szörnyűségeknek, a testi és lelki kínoknak, hagymázos látomásoknak, őrült képzelődéseknek, írásművészetének lényegét azonban nem az ilyen területen végzett bravúrjai adták. A Poe összes műveit felölelő sorozat e mostani kötete a kevésbé ismert, `különös` Poe-novellákból válogat, ám a mai olvasónak ezek az írások immáron egészen mást jelentenek, másról árulkodnak, másféle esztétikumot sugároznak, mint a korábbi Poe-olvasóknak. Mindenekelőtt az író hallatlan pontossága nyűgözheti le az elbeszélésben elmélyülőt. Méghozzá az a pontosság, amely rendkívül szigorúan bánik a környezettel, a külső körülményekkel és a lelki rezdülésekkel. Az érzékenység és a posztmodern lágyság teljes tagadását jelentik ezek az írások, amelyeket pedig álomszerűségük, melodikus nosztalgikusságuk, festőiségük okán felületes akár posztmodernszerűnek is lehetne tekinteni. A nagy amerikai író toronymagasan áll kései utódai fölött, többek közt abban is, hogy történetei intenzív romantikus hangulatot sugároznak, alakjai, helyzetei archetipikusak és mitologikusak, stílusa művészien tömör és költőien egyszerű. A kétnyelvű, magyar és angol szövegű kiadvány kitűnő a nyelvtanulók számára is, mivel a legtöbb történet letehetetlenül izgalmas olvasmány, s így erős motivációjú nyelvlecke is egyben.