Švejk, ​a derék katona a háború előtt és más furcsa történetek

Brad Steiger - Sherry Hansen Steiger - Szívszorító ​csodák
Nincs ​erősebb kötelék, mint az anya és gyermeke közötti eltéphetetlen kapcsolat. Amikor a nőből anya lesz, közte és gyermeke közt titokzatos erejű kapocs alakul ki, amelyet semmi sem képes kettészakítani. A Szívszorító csodák című könyvében a két szerző, Brad Steiger és Sherry Hansen Steiger olyan eseteket ír le, amelyek e kapcsolat lényegét ragadják meg. A megható, megindító igaz történetek tanúsítják, hogy egy anya hogyan képes úrrá lenni leküzdhetetlen akadályokon is, ha gyermeke életéről, sorsáról van szó. Csodálatos történetek - az anyáról, aki két gyermekével a karján szembeszegül a tornádó pusztító erejével - a fiatalasszonyról, aki baljós előérzete sugallatára egész családját megmenti a küszöbön álló tragédiától - a haldokló kisfiú édesanyjáról, aki kész feláldozni saját életét, hogy gyermekét megmentse. Megrázó embermesék arról az ajándékról, melyet gyermekként kapunk, és melyet anyaként továbbadunk gyermekeinknek.

Clark Ashton Smith - Gonosz ​mesék
A ​megkeseredett szívű kőfaragó szobraiban legtitkosabb vágyai és érzései ébrednek gonosz életre. A bosszúszomjas halottidéző óriási gólemet küld Vyônes városa ellen, s egy volt tanítványára hárul a feladat, hogy minden varázstudományát latba vetve szembeszálljon vele. Egy üstökösről félelmetes szörnyeteg ereszkedik a Földre, s az egyház kénytelen egy fekete mágussal szövetkezni, hogy véget vessen garázdálkodásának. Ilyen és ehhez hasonló rémségek és furcsaságok várnak az olvasóra, aki Clark Ashton Smith kimeríthetetlen képzelőerővel megformált világába látogat. Smith ugyanabban az időszakban élt és alkotott, mint a természetfölötti irodalom nagy klasszikusa, Lovecraft – akivel ugyan sohasem találkoztak személyesen, de rengeteget leveleztek és baráti viszonyban voltak. Lovecraft neve holta után világhírűvé vált, Smith vele egyenrangú munkásságát azonban kevesebben ismerik: műveinek átfogó, kritikai igényű kiadására angol nyelven is meglepően későn került sor – vállalkozásunk tehát ebben az összevetésben is naprakésznek mondható. Kötetünk – melyet bevezetőnek szánunk a szerző életművébe – a középkori Franciaország fiktív tartományában, Averoigne-ban játszódó elbeszéléseket gyűjti csokorba. Smith páratlan költői érzékkel nyúl bármilyen témához, legyen szó természetfölötti rémségek pusztításáról, elvarázsolt erdők titkairól vagy furcsa és groteszk személyek dekadens vágyairól. Képzeletének szüleményei oly tarkán elevenednek meg az olvasó előtt, mint valami álom – a bizarr és nyugtalanító fajtából, amelyből nem kínál menekvést az irgalmas ébredés. _„A puszta démoni furcsaság és a buján tobzódó fantázia terén talán egyetlen ma élő vagy megboldogult író sem múlja fölül Mr. Smitht.”_ H. P. Lovecraft

Kosztolányi Dezső - Kínai ​kancsó
A ​Kosztolányi-stílus feltűnő vonása valami éber kíváncsiság, valami éles fogékonyság, valóságos lesben állás a témák, az élmények, az emberi, állati, növényi sorsok ijesztően izgalmas őserdejében, egyrészt az eszményi újságíró tökéletes szimatja, másrészt a magát feledni vagy tágítani vágyó lélek más, távoli, minél távolibb lelkekben való elmerülése... »a részvét - mint az Édes Anná-ban mondja -, mely egy idegen életet is éppoly végzetesen szükségesnek érez, mint az önmagáét« - ez termi a legmeghatóbb, legemberibb Kosztolányi-műveket..."

Wolfgang Schreyer - A ​zöld szörnyeteg I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Trónok ​mámora
A ​Trónok mámora valamennyi története bővelkedik kéjben és legendákban, egybefonódik benne a kaland, a szenvedély és a veszély. Képzeljünk el misztikus országokat és lényeket, királyokat és királynőket, lovagokat és renegátokat, hősöket és gonosztevőket. Csatákat és veszélyt, tisztességet és becstelenséget, jót és gonoszt. De leginkább szenvedéllyel és titkos vágyakkal teli szíveket. Itt még él a romantikus lovagiasság, de a romantikus gonoszság is. Nem mindig nyer a jó, a rossz pedig gyakran vonzóbb és kívánatosabb, mint altruista ellenfele. Ezeken az időtlen vidékeken a testért folytatott harc ugyanolyan fontos, mint a hatalomért vívott küzdelem. Intrika, mágia, bosszú, törvényenkívüliség, szerelem és megtérés, sötét titkok és titokzatos csecsebecsék, gonosz varázslatok, küzdelem természetfeletti lényekkel - ezeken a titokzatos tájakon minden lehetséges, itt mindent megtalálható: korrupt királyokat, kéjsóvár királynőket, jóképű hercegeket, szűz hercegkisasszonyokat, felajzott lovagokat, gonosz varázslókat, harcias hősnőket, bosszúszomjas boszorkányokat, titokzatos alakváltókat és természetesen a sárkányok sem hiányozhatnak!

Fekete István - Karácsony ​éjjel
A ​mélyen hívő Fekete István egész életében nagy jelentőséget tulajdonított a katolikus ünnepeknek. A húsvétok és a mindenszentek elsősorban az önvizsgálatra és a szeretteire emlékeztették, a karácsonyokat viszont mindenekelőtt közösségi eseményként élte meg. A készülődés már december elején elkezdődött: az adventi gyertyák lángja és a disznópörzsölések fellobbanó tüzei a karácsony közeledtét jelzik, és vele a hóesést, a nyugalmat és a szeretetet. A betlehemezés és a fenyődíszítés együttes élménye a barátok és a rokonok összetartásának várva várt alkalmai, melyek túlvilági és földi reményekkel kecsegtetnek gyereket és felnőttet. A karácsony általuk válik a Jóság és a Szeretet közösségi ünnepévé, melynek az ajándékozás fontos kifejeződése. A karácsony az egymásra figyelés ünnepe, és Fekete István példázatos elbeszélései elhitetik velünk, hogy lehet és érdemes szeretni és jónak lenni. Csaknem negyed századon át emlékeztetett minderre az Új Ember tárcáiban. A megbocsátás és a ragaszkodás, a béke- és harmóniavágy áll e jobbára visszatekintő önéletrajzi és látomásos írások középpontjában. Jelezve, hogy a karácsonyi készülődés gyermeki izgalmát idővel egyre inkább az évbúcsúztatás nosztalgikus számvetése váltja fel. Fekete István karácsonyi történetei varázserővel bírnak, hiszen saját élményeinket is megelevenítik, és olvasója hamar azon kapja magát, hogy nicsak, vele együtt én is "emlékekre emlékezem".

Ismeretlen szerző - Galaktika ​282 XL
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Polgár András - Az ​évszázad betege
Az ​évszázad betege novelláskötet az író 60. születésnapja tiszteletére látott napvilágot. Lebilincselően olvasmányos történetei napjaink Magyarországán és az ötvenes években játszódnak. Hősei átlagemberek, akik a tisztesség, a becsület és az igazi emberi értékek nevében próbálnak boldogulni a rablás, sikkasztás, az utcai gyilkosságok és robbantások kíméletlen világában. Az író tisztaságeszménye reményt adhat, mert hisz abban, hogy nem okolhatjuk a sorsot balszerencsénk és kudarcaink miatt. Ha beszélünk a bajokról, sok minden megoldódhat...

Karinthy Frigyes - Egy ​nőt szeretni
"Ismerek ​embereket, akik egyenesen sajnálják, hogy nem követtek el régen valami bűnt, esetleg a büntetést is beleszámítva. Egyszer valaki sokáig, eltűnődő szeretettel nézte a feleségét. Mikor az asszony kiment, az ott levő barát megkérdezte a férjet, mire gondolt. - Arra gondoltam - mondta könnyes szemekkel, emlékein merengve -, hogy ha húsz esztendővel ezelőtt agyoncsaptam volna, most már szabad és független, megbűnhődött ember lehetnék." A nők, a szerelem, a házasság témakörére felfűzött novellák, karcolatok kiválóan szemléltetik Karinthy ambivalens viszonyát a másik nemhez. Első házassága felesége tragikus haláláig maga a béke és harmónia, a második viharos összecsapások sorozata volt, a hétköznapokban élte meg a nemek harcát. Férfi és nő kapcsolata, nők egymás közt, monogámia, női szépség és gondolkodás, hűtlenség és féltékenység, mind megannyi kimeríthetetlen forrás Karinthy szatirikus kedve számára.

Cora Carmack - Összpróba
Garrick ​Taylor és Bliss Edwards sikeresen megtalálta a boldogságot egymás mellett egy kissé… khm… rázós indítás után. Ehhez képest már gyerekjáték lesz megismerkedni a szülőkkel, nem igaz? Attól kezdve azonban, hogy a repülőgépük leszáll Londonban, újabb és újabb bökkenők jelentkeznek: egy rosszalló anyósjelölt, számos (többnyire) jelentéktelen galiba, és rájönnek, hogy talán mégsem készültek fel még annyira a közös jövőre, mint gondolták. Mint kiderül, a szerelmet megtalálni sem könnyű, megtartani azonban még nehezebb.

Alice Munro - Too ​Much Happiness
Short-story ​collections continue to be the bane of the publishing world - as Alice Munro herself puts it in a story here, they seem to 'diminish the book's authority, making the author seem like somebody who is just hanging on to the gates of literature, rather than safely settled inside'. Well, the septuangenarian Munro is undoubtedly safely inside; widely considered among the best in the business, earlier this year she won the International Man Booker prize. This latest collection is, as you might expect from the mocking tenor of the title, largely concerned with the elusive nature of happiness, a state of mind that, amid the chaotic everyday inhabited by Munro's characters, is impossible to fathom or control. It starts horrifically, with a woman in therapy following the murder of her three children by her demented husband. Just when you think there can be no possible relief, Munro throws in a deft, final redemptive sentence that's the equivalent of opening a window on a stifling, locked-up-room. Many stories reverberate with the aftershock of some grotesque or traumatic childhood event, from the son who falls down a ravine in Deep-Holes and the consequences this has for his mother, to the woman in Child's Play who is forced to acknowledge the guilt she has refused to bear for the death of a fellow pupil at summer camp. Munro's prose is surprisingly rangy, almost giving the impression of artlessness, yet there's nothing remotely careless about these effortless composition that run so dangerously close to real life and which, like touching an electric fence, jolt you violently alive. (Claire Allfree)

Ismeretlen szerző - Friss ​irodalmi húsok
Balogh ​Tamás, Benedek Szabolcs, Czifrik Balázs, Dudás Attila, Ficsku Pál, Grecsó Krisztián, Gyukics Gábor, Haklik Norbert, Harcos Bálint, Hazai Attila, Jónás Tamás, Kerékgyártó György, Király Levente, Kiss László, Kiss Ottó, Maros András, Nagy Gergely, Orbán János Dénes, Peer Krisztián, Poós Zoltán, Térey János, Varró Dániel, Vörös István, Zilahy Péter

Nagy Gabriella - Üvegház
Mit ​lehet kezdeni az élettel anya és apa halála után, fel lehet-e dolgozni a tragédiákat, felépíteni újra a múltat az emlékek szilánkjaiból, feltámasztani, ami vagy aki nincs? Nem az a kérdés, meddig él egy ember, hanem az, hogy meddig, milyen mélyre képes visszamenni tetteinek, érzelmeinek magyarázatáért. Gyakran meglepő, gyönyörűséges és rettenetes indítékokért. A hosszabb idő után ismét kötettel jelentkező írónő műve regényes novellafüzér, rövid történetekből komponált portré családi háttérrel. Élveboncolás, szembenézés a megtörténttel, küzdelem a folyton változó és bizonytalan emlékezettel. Hősünk ezúttal és valóban: EGY NŐ.

Nyirő József - Székelyek
Nyirő ​elbeszélő művészetének megvan az a nagy ereje, amely mindjárt magához ragadja az olvasót. Semmi külön feladatot nem ad neki, nem zavarja meg rejtélyeivel. Írásainak nincsenek külön titkai. Belterjesen kibomlik mindaz, amit történetei nyújtanak. Könnyű, varázslatos, kristályos és szivárványos folyású magyar beszéde könnyedén kap föl szárnyaira, s amikor letesz, érezzük, hogy mindent látunk, amit meg akart mutatni nekünk. A nagy elbeszélők ellenállhatatlan erejét hordja ez a nyelv, s kis elbeszélésekben és rajzokban legzavartalanabb a hatása. Székelyek című kötetének néhány olyan elbeszélése van, amelyet nem lehet elfelejteni. De az egész kötet, első novellagyűjteménye, a Jézusfaragó ember óta, Nyirő legművészibb és leggazdagabb hatású könyve. A kötetet kiegészíti három, eddig könyvben meg nem jelent novellája.

Karátson Endre - Lélekvándorlás
Kilenc ​novella. Egy híján kerek szám. Valami sajnos mindig hiányzik. Ezen a véget nem érő századvégen is. Micsoda vajon? Lapozzon oda, elfoglalt olvasó, a Munkakörülmények című írás végére, ott megtalálja az egyik lehetséges választ. És ne vizsgázzék Ön rögtön szorongva, rohanósan Sterne Tristram Shandyjét idézve: a két évszázaddal ezelőtti üres lap nem azonos a jelenben fehéren hagyottal. Mondjuk azért, mert Ön ebbe mást és másként képzel az új évezredbe lépve, mint a hajdani, ráérős olvasó amabba.

Fekete István - Ködös ​utak
"Az ​én igazi elemem a köd, színes vagy borús párák, az ólmos őszi eső, a hosszú téli alkonyatok és sűrű esték" - vallja magáról az író. Fekete István írásainak egy része a gyermeki élményvilágból, az elsüllyedt falusi életből fakad. Úgy mutatja be szülőföldjét, ahogy gyerekszemmel nézte, egyszrű eseményeiben is örök csodákra ámulva. Novelláinak hősei "kétkezi" emberek, harangozók, csizmadiák, kocsisok, pásztorok, bakterok, zsellérek, elsősorban pedig gyerekek. A másik világ, ahonnan a legszívesebben merít: a természet. Az író megbonthatatlan harmóniában élt vele, megfigyelte, ellesse titkait. Írásainak természetfestő erejét, hitelességét természetismeretének tulajdonította: "hogy az erdőt megszeressük, ismernünk kell fáit, bokrait, füveit, virágait, gombáit, állatait és a sok színt, hangot, az állatok mozgását, életrendjét, természetét, az erdő minden lakójának ősi törvényét". A természet azonban nemcsak növény- és állatvilág, hozzá tartozik az idő örök mozgása, évszakok változása, nappalok-esték fordulása, csillagok, felhők járása, szél játéka. A kisebb-nagyobb történetekben mindenütt fölleljük Fekete István tehetségének sajátos jegyeit: a megformálás nemes vonalú egyszerűségét, az érzelmek és gondolatok humanizmusát, a tragikus helyzeteket is elviselhetővé, emberivé oldó humort, a világ csúfságait elfedő, mindent a szépség ragyogásba vonó költészetét, a játékosan könnyed, szárnyalóan kristálytiszta nyelvet.

Fehér Klára - Egyetlen ​mondat törökül
Az ​"Egyetlen mondat törökül", Fehér Klára új könyve tanúsítja, hogy az írónő változatlanul mindig, mindenre odafigyel. A visszássat, a rosszat éppúgy észreveszi, mint a derűset, a vonzót. Itthon és külföldön egyaránt nyitott szemmel jár. A csemegeboltba betévedő négyévesre is éppúgy felfigyel - aki szerzett tapasztalatai révén van olyan bölcs, mint bármely felnőtt, ha megállapíthatja, hogy most azt veszünk, "amit tapunk" - , mint a zsugori milliomosra, aki szalvétába csomagolja a vendéglőben a tányérján maradt húst. Vagyis Fehér Klára lankadatlanul friss, "jó szemű", tapasztalathalmozó, örök fiatal életfelfedező. S ha sok jó helyzet komikumát felidéző írásai közé bele is vegyül ma már egy-két szomorkásan bölcselkedő megállapítás - ez csak humorának mélyülését jelzi. Azét a humorét, amely írót és olvasót egyaránt fiatalon tart, mert van benne indulat, frissesség, lendület.

Varlam Salamov - Szentencia
Salamov ​különleges helyet foglal el a XX. század orosz irodalmában - nem egyszerűen a Gulag-irodalom legjelentősebb képviselője Alekszandr Szolzsenyicin mellett, hanem az az író, aki a legszélsőségesebb szenvedéseket megtapasztalva a legradikálisabban szakított az irodalom minden didaktikus felfogásával. A szikár Salamov-elbeszélés részint színtiszta dokumentarizmusnak hat, a tények - a már-már felfoghatatlan kegyetlenségekről és az ember tökéletes elembertelenedéséről számot adó tények - szenvtelen továbbadásának, részint végsőkig lecsupaszított költészetnek, amelyet óriás belső dinamika feszít. ___A Salamov-prózát aligha lehet úgy olvasni, hogy az erkölcsi felháborodáson túl, amelyet az orosz kommunizmus kegyetlensége, a munkatáborok pokla vált ki belőlünk, ne érezzük azt a mély esztétikai és morális dilemmát, amely a szerzőt egy egészen újfajta prózastílus kialakításához vezette. Salamov szerint "a művészetnek nincs joga többé az igehirdetésre", az irodalomnak meg kell szabadulnia minden feleslegestől, hogy ábrázolni tudja azt az irracionális világot, amely lehetővé tette a Gulag létrejöttét. Salamov művészete kísérlet annak a kategorikus imperativusnak a kifejezésére, hogy a legszélsőségesebb körülmények között is embernek kell maradni, s ugyanakkor illúzióktól mentes ábrázolása az olyan életkörülményeknek, amelyek között az emberben már semmi emberi nem marad. ___Az 1907-ben született Varlam Salamov 1929-ben, szovjetellenes agitáció vádjával került először koncentrációs táborba, s miután többször újra elítélték, és büntetéseinek jó részét a rettegett Kolimán töltötte, 1951-ben szabadult véglegesen. Fő műve, a _Kolimai elbeszélések_ hazájában csak a gorbacsovi glásznoszty idején jelenhetett meg. 1989-ben a Szabad Tér és az Európa Könyvkiadó közös gondozásában megjelent már egy magyar nyelvű Salamov-válogatás; az elmúlt másfél évtized teljesebb orosz szövegkiadásai, az azóta napvilágot látott korszerű Salamov-szakirodalom tükrében lehetőség nyílt arra, hogy egy átgondolt, a Salamov-életművet valóban reprezentáló magyar nyelvű kötet készülhessen. ___Könyvünk végigkíséri Salamov életét, de a gerincét természetesen a sztálini lágerek világáról írt, hihetetlen művészi és erkölcsi erejű elbeszélései alkotják.

Kjell Askildsen - Úgy, ​mint azelőtt
Nagyon ​korán kezdtem el olvasni. Mikor Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés-ét olvastam, megértettem, hogy az ember tényleg bele tud betegedni az olvasásba, hogy az irodalom ennyire elragadhat. Megismertem azt az erőt, ami az irodalomban rejlik. És nagyon korán olvasó ember lettem. És ez az oka annak, hogy az ember elkezd írni: a közlési kényszer, az önkifejezés igénye. Nem gondolom azt, hogy pesszimista író volnék. Legalábbis arra törekszem, hogy ne legyek az. De a komoly irodalom sajátossága, hogy az ember nem idillekről ír. Engem az emberek érdekelnek. Bármit írok is, a középpontban az ember áll - mondta magáról Kjell Askildsen a Túl sok szó forog a világban című portréfilmben (Duna Televízió, 2010). Az 1929-ben született Kjell Askildsent a háború utáni skandináv irodalom megújítójaként tartják számon, a norvég minimalizmus atyjaként vonult be a világirodalomba. Bár pályája elején írt két regényt, novellistának tartja magát. 1953-ban jelent meg első kötete, de az áttörést az 1983-ban megjelent Thomas F utolsó feljegyzései a nagyközönség számára hozta meg. Számos díjat elnyert (Aschehougprisen, Doblougprisen, Brages hederspris stb.), az utóbbi években a legfontosabb kitüntetése a 2009-es Svéd Akadémia Északi Nagydíja. Ugyanabban az évben Nobel-díjra is jelölték. Műveit több mint húsz nyelvre lefordították. Kötetünk áttekintést ad Askildsen munkásságáról, a kezdetektől a legutolsó művekig. Askildsennél soha egyetlen fölösleges mondatot nem találunk: a sejtetés, a fekete humor, a letisztult párbeszédek, a jelzőktől mentes nyelv módszerének sajátos vonásai. Írásaiban gyakran foglalkoztatja a magány, a félelem, az emberi kapcsolatok vagy éppen ezek hiánya, de humora, finom iróniája és a szó klasszikus értelmében vett humanizmusa révén mégsem válik pesszimistává. Fekete humor, sejtetés, tárgyilagosság, erős társadalomkritika jellemzi a műveit.

Agatha Christie - Poirot ​nyomoz
Tizenegy ​történet a világ leghíresebb belga detektívjéről. Mary Marvell, a hollywoodi filmcsillag fenyegető leveleket kap Nyugat csillaga nevű gyémántját el fogják rabolni, ha egy helyen lesz Kelet csillagá-val, Lady Yardly híres ékkövével. Valóban egy kínai istenszobor jobb és bal szeme volt hajdan a két gyémánt? Miért sikerül Robinsonéknak a piaci ár negyedéért lakást bérelniük Knightsbridge-ben? Londonban csillagászati összegeket kérnek minden kiadó lakásért! És miért hitték a többi lakáskeresők, hogy a lakást már kiadták? Az egyiptomi fáraó sírját feltáró régész meghal. Aztán az ásatást pénzelő amerikai milliomos is, meg az unokaöccse -- New Yorkban. Igaz lenne az átokról szóló legenda, vagy van minderre természetes magyarázat? A Grand Metropolitan szállóban ellopják a híres gyöngysort. Igen ám, de a tulajdonosnő komornája végig a szobában volt. Poirot az egyetlen, aki hisz az ártatlanságában -- de akkor mi történt valójában? Anglia miniszterelnöke az első világháború idején audiencián jár a királynál, majd szerencsésen túlél egy merényletet, és áthajózik Franciaországba. A szövetségesek konferenciáján a német békekötési indítvány ellen akar szót emelni de Franciaországba érve elrabolják. Poirot-nak huszonnégy órája (és tizenöt perce) van, hogy megtalálja, miközben két ország rendőrei teszik tűvé mindhiába a francia vidéket. Miss Violet Marsh összeveszett nagybátyjával, mert nem akart háziasszony lenni, inkább egyetemre ment. Vajon az-e a tanulatlan, de csavaros eszű öregember igazi végrendelete, amelyben mindenét jótékony célra hagyja, vagy elrejtett egy másikat, hogy kiderüljön: okosabb lesz-e attól egy lány, ha diplomát szerez? Ezekben és a többi öt történetben is megcsodálhatjuk Poirot páratlan éleslátását