Kapcsolódó könyvek
Engel Pál - Kristó Gyula - Kubinyi András - Magyarország története 1301-1526
A kötet Magyarország történetének 225 esztendejéről ad átfogó képet. 1031-ben, amikor a történet indul, az ország mélyponton volt, az állami egység csak névlegesen létezett, a tartományokra szakadás, a felbomlás tényleges veszélye fenyegetett. 1526. augusztus 29.-én, amely nappal a könyv befejeződik, a mohácsi csatavesztéssel megásták a középkori magyar állam sírját, s az hamarosan részekre bomlott. E két dátum között - a baljós indulás és a tragikus végkifejlet ellenére - a magyar történelem két fényes évszázada húzódik meg. Ez idő alatt Magyarország a térség regionális nagyhatalma volt, amely belső szerkezetében is óriási fejlődésen ment keresztül, sok mindent behozva abból a történelmi hátrányból, amely Nyugat-Európával szemben fennállott. A könyv részletesen bemutatja a késő középkori Magyarország gazdasági, társadalmi és művelődési viszonyait. A helyzetnek, a lehetőségeknek megfelelően e hosszú történelmi kor olyan, egymástól homlokegyenest eltérő karakterű, de egyaránt nagy formátumú uralkodókat termett, mint az ország szívós aprómunkával felépítő Károly Róbert, a szélrózsa minden irányában hadakozó Nagy Lajos, a császári címet megszerző Zsigmond vagy a törökverő Hunyadi János fiaként trónra került Mátyás. A könyv 225 év alatt az ország élén állt hét dinasztia tetteiről a falvak és városok népének mindennapi életéig széles tablót rajzol, monografikus áttekintést ad Magyarország 1031-1526 közti történetéről.
Németh Gyula - A honfoglaló magyarság kialakulása
A magyarság a közép-európai műveltségi körhöz való kapcsolódása előtt körülbelül ezer évig török népekkel élt együtt. Az együttélés története, körülményei nincsenek megírva történeti forrásokban, de képet alkothatunk magunknak róla a török népekre vonatkozó történeti feljegyzések, néprajzi leírások és nyelvmaradványok - különösen fennmaradt nevek -magyarázata alapján. A legfontosabb probléma ez: milyen szerepük volt az ősi finnugor elem mellett a törököknek a honfoglaló magyarság kialakulásában? Erre vonatkozólag felvilágosít bennünket a török népek alakulási törvényeinek ismerete s az alakulásokat, a kapcsolatokat mutató közös nevek megállapítása. Erről szól könyvem első része, mely voltaképpen a török régiségtan egy fejezete, tehát nem tartoznék ide, de nélküle a honfoglaló magyarság kialakulását nem lehet megérteni.
Győrffy György - A magyarság keleti elemei
Tartalom
A magyarság keleti elemei
A székelyek eredete és településük története (1941)
A csatlakozott népek (1958)
A hongoglalás és megtelepedés története kapcsán a székely eredetkérdésről (1977)
A kabar kérdés (1983)
Besenyők és magyarok (1939, 1989)
A magyarországi besenyők kutatása
Kik voltak a besenyők?
Besenyők a hazai elbeszélő források tükrében
Besenyők helyhez rögzíthető okleveles és helynévi adatokban
A besenyők nyelve
A besenyők európai hongfoglalásának kérdéséhez (1971)
A kun és román népnév eredetének kérdéséhez (1948)
A Codex Cumanicus keletkezésének kérdéséhez (1942)
A kipcsaki kun társadalom a Codex Cumanicus alapján (1951)
A magyarországi kun társadalom a XIII-XIV. században (A kunok feudalizálódása) (1953)
A Nagykunság és Karcag a középkorban (1974)
A Jászság betelepülése (1981)
A XV. századi jász szójegyzék (1957, 1988)
A palócok eredete, a palóc etnikum kialakulása (1968)
Kristó Gyula - A Kárpát-medence és a magyarság régmúltja (1301-ig)
A kötet olvasmányos stílusban, közérthetően tekinti át a magyar őstörténetet, a Kárpát-medence magyar honfoglalás előtti históriáját, valamint az Árpád-házi uralkodók négyszáz évét. A politikai események mellett gazdasági, társadalmi és művelődési fejezetek szolgálják a hajdanvolt élet lehető teljességének bemutatását.
Ismeretlen szerző - A honfoglalás korának írott forrásai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Középkori históriák oklevelekben (1002-1410)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Philip Dixon - Britek, frankok, vikingek
Az i. sz. 406. év telének derekán Mainz városának közelében befagyott a Rajna, a germaniai római provinciák és a közép-európai leigázatlan törzsek közötti határfolyó. A határt védő helyőrségek létszáma csökkent, a parancsnokok figyelmét az itáliai hadihelyzet kötötte le. December 31-én egy barbár horda átkelt a folyón, és rázúdult az északnyugati római provinciákra. Róma Rajna-vidéki szövetségesei nem tudtak nekik sokáig ellenállni, Mainz, Trier, Worms, Strasbourg, Tournai, Boulogne, Rheims és Amiens városokat feldúlták és kifosztották. Egy korabeli forrás beszámolója szerint a betolakodók megölték a remetéket, elevenen megégették a papokat, megerőszakolták az apácákat, elpusztították a szőlőskerteket, és kivágták az olajfákat. Lehet, hogy mindez csak szóbeszéd, de egy Salvianus nevű pap is megírta, emlékszik rá, hogyan hevertek a megcsonkított holttestek szülővárosnak, Triernek, a volt császári fővárosnak az utcáin. "Egész Gallia egyetlen temetési máglyaként füstölgött", írta Orentius gall püspök. Ilyen tragikus eseményekkel kezdődött az a történelmi folyamat, amely az egykor rendíthetetlennek hitt Római Birodalom széthullásához vezetett, majd a gót, a szász királyságok létrejöttét s Nagy Károly birodalmának megszületését, a Karoling reneszánsz csodálatos fejlődését eredményezte.
Philip Dixon könyve a legújabb régészeti ásatások leleteit felhasználva azt beszéli el, hogy mi történt Nyugat- és Észak-Európában az i. sz. 5. és 10 század között, vagyis abban az időszakban, amelyet a népvándorlás korának szokás nevezni. Választ keres többek között arra a kérdésre, hogy vajon valóságos személy volt-e a Szent Grált kereső Arthur király, miként cseréltek gazdát egész tartományok egy-egy sikeres csata után, hogyan zavarták meg az államhatalom megszilárdítását Nyugat-Európában az északról érkező vikingek. Azt sem hallgatja el, hogy a "régész számára az írásbeliség megjelenését követő időszak »átkos« korszak", mert a régész a talált leleteket óhatatlanul összhangba akarja hozni a feljegyzett eseményekkel, s ez számos buktatót rejt magában.
A könyv káprázatos színes képeken mutatja be, hogy a korszak történelemformáló eseménye volt az egyház győzelme; azokon a vidékeken, amelyen csak földbe ásott viskókat ismertek, kőből templomok, monostorok épültek, majd királyi paloták, olyan építmények, amelyek mértékeikkel a kor emberét nyűgözték le, racionális szerkezetükkel és nemes arányaikkal a mai szemlélőt ejtik ámulatba.
Marc Bloch - A feudális társadalom
A megjelenése óta eltelt több mint hatvan év ellenére Marc Bloch műve megkerülhetetlen olvasmány az európai középkor minden kutatója és a korszak iránt komolyan érdeklődő minden olvasó számára. A könyv a 9. század közepétől a 13. század első évtizedeiig terjedő korszakot tekinti át, mivel ebben az időszakban érvényesültek pregnánsan azok a struktúrák, amelyek Marc Bloch szerint a feudális társadalmat jellemzik. Az első kötet a 9-10. századi arab, magyar és normann betörések után kialakult gazdasági, társadalmi, jogi, kulturális és mentális környezetet, valamint az emberek közötti függőségi viszonyokat (vérségi kötelék, hűbéresség) tekinti át. Az egyházi társadalom és a közrendű rétegek mellett terjedelmes fejtegetéseiben máig érvényes fejezeteket szentel a nemesség kialakulásának, belső tagolódásának, valamint a nemesi életformának; bemutatja a hatalom gyakorlásának valóságát, majd azt vizsgálja meg, miként vezetett a királyi hatalom megszilárdulása és a polgárság felemelkedése a szoros értelemben vett hűbériség felbomlásához.
Gyáni Gábor - Hétköznapi élet Horthy Miklós korában
A Corvina Kiadó sorozata, amely a hétköznapi élet eseményein keresztül ismertet meg az emberiség történetével, a világtörténelmi témák mellett eredeti művekben dolgozza fel a magyar történelem fontos korszakait. A Kádár-korszakot bemutató kötet után Gyáni Gábor történész könyve a Horthy-korral, a két világháború közötti időszak hétköznapjaival foglalkozik. A kiadvány az 1919-től 1945-ig tartó, mintegy 25 éves korszak köznapi életét tekinti át, színes képet adva ezen időszak munka- és életkörülményiről, lakóhelyeiről, közlekedéséről, sajtóéletéről, családi körülményiről, divatjáról, testápolásáról, táplálkozásáról, bűnözéséről, kultúrájáról, ünnepeiről és sok egyéb témáról. A szöveget korabeli idézetek és nagyrészt eddig publikáltan fotók gazdagítják.
Ismeretlen szerző - A magyar középkor története
A kiadó az ezredfordulót és egyben a magyar államiság 1000 évét egy reprezentatív összefoglalással ünnepelte. A tíz kötetes sorozat hazánk históriáját századonkénti bontásban tárgyalja. A szerzők az egyes korok legkiválóbb szakértői, egyetemi oktatók, akik szakítanak az egyoldalú politikatörténeti megközelítéssel, és a magyar történet sokoldalú bemutatására tesznek kísérletet népszerű-tudományos műfajban megírt könyveikben. Az új szintézis a legújabb kutatási eredményeken alapul, és cáfolja a megcsontosodott történetszemléleti közhelyeket. Újszerű megközelítése révén egy új történelemfelfogás bontakozik ki, amelynek lényege - ahogyan a sorozat egyik méltatója fogalmazott - ''a balsors motiválta sikertörténet.''
Kristó Gyula - Magyarország története 895-1301
A kötet nem csupán - címének megfelelően - Magyarország 895-1301 közti történetét tekinti át, hanem előzményként felvázolja a Kárpát-medence és a magyarság 895 előtti historiáját is. Ilyen módon a 14. Század elejéig összefoglaló képet ad a kárpát-medencei térségről, a magyarságról, illetve Magyarországról. A munka monografikus jellegű: egyaránt tárgyalja a gazdasági, a társadalmi, a politikai és a műveltségi viszonyokat. A magyarság korai történetének sorsfordító mozzanatai, eseményei között olvashatunk itt a nép eredetéről, a honfoglalásról, a kalandozásokról, az állam kialakulásáról, a trónharcokról és pártküzdelmekről, a tatárjárásról és a tartományuraságról. Megelevenednek a könyv lapjain azok az erőfeszítések, amelyek a fennmaradásért, a regionális hatalmi szerepkör elnyeréséért, a modernizáció meggyökereztetéséért, az Európa fejlettebb feléhez való illeszkedés megvalósításáért történtek. A nagy formátumú uralkodók (Szent István, Szent László, Kálmán, III. Béla, II. András, IV. Béla) mellett természetesen más királyokról is szó esik, ugyanakkor az egész társadalom (világiak és egyháziak) széles panorámáját kapjuk, bepillanthatunk a mindennapok életébe, kirajzolódnak az elit kultúra kontúrjai. A kötet használatát különféle mellékletek (térképek, bibliográfia, kutatástörténeti áttekintés, genealógiai összeállítás, időrendi táblázat) könnyítik meg.
Erdélyi István - Scythia Hungarica
Ez a kötet azokat a volt Szovjetunió (Ukrajna, Oroszország, Grúzia) területén és Romániában, különféle régészeti intézetekben és múzeumokban, valamint egyetemeken fellelt régészeti emlékanyagokat foglalja magába, amelyeket Erdélyi István régészprofesszor hosszú éveken át a teljesség igényével gyűjtött össze. Elsősorban a honfoglaló magyarság elődeire jellemző, valamint olyan sírleletek ismereteit tartalmazza, amelyek az ősmagyarsággal egykor rokoni vagy szomszédos kapcsolatban állott népekhez - így főleg az ősbolgárokhoz és a besenyőkhöz - kapcsolhatók. Ez lényegében az első összefoglalás és adattár a Kárpátoktól keletre elterülő steppe és ligetes steppe területéről, mindenekelőtt a mai Baskíriából, Tatárföldről, a Mári Köztársaságból származó leletanyag tekintetében. Kitekintésként a szerző a mai Dagesztán és Grúzia területén talált rokon jellegű régészeti emlékeket is számba veszi. A széleskörű, hazánkban ritkán vagy sohasem felhasznált szakirodalmat mozgósító monografikus tanulmányhoz jelentős mennyiségű illusztráció kötődik.
Kubinyi András - Nándorfehérvártól Mohácsig
A jeles történész kötetében olyan korábban már publikált tanulmányai kaptak helyet, melyek az 1456 és 1526 közötti időszak magyar hadtörténetének témakörében fogantak. Bevezetésként a nándorfehérvári diadalról, annak körülményeiről és következményeiről olvashatunk. Ezt követően Mátyás király és Jagelló-házi utódai hadügyének logisztikai kérdései kerülnek terítékre, majd a korszak vár- és várostörténetébe nyerhetünk betekintést. Megtudhatjuk, melyek voltak hazánk legfontosabb végvárai, milyen hatással voltak a háborúk a jelentősebb magyar városok életére, milyen plusz terheket rótt a polgárságra a hadakozás finanszírozása, sőt, olyan érdekességeket is, hogy miként fegyelmezték a katonákat Mátyás hadseregében, vagy milyen ügyek tartoztak a királyi kapitány hatáskörébe. Olvashatunk a fejérkői jobbágyok 1520 körüli megmozdulásairól, az 1523-as Szávaszentdemeter-Nagyolaszi térségében magyar győzelemmel végződő csatáról, Szulejmán szultán állítólagos békeajánlatáról és a mohácsi csata előzményeiről, megismerhetjük a 16. század eleji magyar hadsereg sajátosságait, a külpolitikai eseményeket, illetve a nemességnek a török veszélyhez való viszonyulását. Az utolsó fejezetben a szerző Elkerülhető volt-e a középkori Magyar Királyság bukása? című eszmefuttatása kapott helyet. A kiadványt rövidítésjegyzék, a tanulmányok első megjelenési helyének listája, személy- és helynévmutató, angol és német nyelvű összefoglalás zárja.
Róna-Tas András - Kis magyar őstörténet
A magyarság korai története nemcsak a történettudománnyal foglalkozó tudósok kacedráin tartozott és tartozik ma is a legvitatottabb kerdések közé, hanem a legszélesebb olvasóközönség körében, a sajtóban is állandóan napirenden szereplő téma. Éppen ezert vált szükségessé, hogy egy széles körű ismeretekkel rendelkező tudós közérthetően és tömören összefoglalja az egymásnak gyakran ellentmondó főbb nézeteket, megvilágítsa az alapfogalmakat, ismertesse a forrásokat, irányt mutasson az érdeklődőknek a tájékozódáshoz.
Kristó Gyula - Makk Ferenc - Károly Róbert emlékezete
Károly Róbert, az első Anjou Magyarország trónján, 1288-ban született. A magyar-nápolyi kapcsolatoknak az a szála, amely elvezetett az Anjouk magyarországi királyságához, az 1260-as évek második felében vette kezdetét. IX. Lajos francia király öccse, Károly, Anjou és Provence franciaországi grófságok ura, jogilag 1265-ben, ténylegesen 1268-ban szerezte meg a hatalmat Dél-Itália felett a terület hűbérurának, a pápának a támogatásával. A nagyra törő terveket melengető Károly részéről indult ki a kezdeményezés, hogy kapcsolatokat építsen ki Magyarországgal. A Földközi-tenger keleti medencéje feletti uralom elérésének ábrándját kergető I. Károly úgy ítélte meg, hogy e célját magyar szövetségben érheti el. Magyarország ugyanis valóban fontos pozíciót töltött be abban a térségben, amelyre Károly szemet vetett. Egyrészt a a dalmát tengerpart birtoklása révén - tengeri ország volt, amelyet éppen Közép-Dalmácia birtoklásának kérdésében mély és régi ellentétek választottak el a Mediterraneum keleti felében nagy befolyással rendelkező Velencétől, másrészt déli területei ugródeszkául szolgálhattak a bizánci birodalom felé, amely a latin császárság 1261. évi összeomlása óta újra létezett, s amely Károly terjeszkedési terveinek célpontját képezte. Előbb maga kívánt házassági összeköttetést kiépíteni az Árpádokkal, feleségül kérve IV. Béla magyar király kolostorban élő Margit leányát, majd miután terve kútba esett, Béla fiával, a magyar trón várományosával, István ifjabb királlyal, a későbbi V. Istvánnal lépett szövetségre. Ennek értelmében a két dinasztia kettős köteléket létesített: Károly leányát, Izabellát István fia, a későbbi IV. László magyar király vette feleségül, míg István Mária nevű leánya Károly fiának, Károly salernói hercegnek lett a hitvese. Mária 1270 májusában érkezett Nápolyba. Házasságuk termékenynek bizonyult, tucatnyi gyermekük közül a legidősebb, Martell Károly 1272-ben született.
Ismeretlen szerző - A magyarságtudomány kézikönyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Fügedi Erik - Uram, királyom...
Fügedi Erik (1916-1992), akinek neve fogalommá vált mind a hazai, mind pedig a külföldi középkorkutatók körében, a magyar történelem 1400-as éveit mutatja be lendületes-olvasmányos előadásmóddal, mintha csak a mesék világába kalauzolna minket. Ugyanakkor máig érvényesen, rendkívüli adatgazdagsággal és alapossággal szól Zsigmond, "a király, a császár", a Jagellók és a Hunyadiak korának világáról. A király, a főurak és a főpapok érzékeny hatalmi egyensúlyát és hatalmi játszmáit elemezve keresi a választ arra a kérdésre is, szükségszerűen vezetett-e az ország sorsa Mohácshoz.
Fodor István - Őstörténet és honfoglalás
A történelem, bármilyen furcsa, nem egy állandó valami. Persze a dátumok nem változnak, így Hunyadi Mátyás halála nem képezi vita tárgyát, de az okok, a hogyanok, no meg az, miként élték meg mindezt a kortársak, az bizony folyamatosan módosul.
Kristó Gyula - A feudális széttagolódás Magyarországon
A szerző új könyvében a középkori államfejlődés fontos kérdését, a feudális széttagolódás magyarországi történetét vizsgálja. Fél évezredet áttekintve részletesen elemzi a XI. század közepétől a XIV. század elejéig terjedő kort, röviden utal a IX-X. századi előzményekre, és a XIV-XV. századi fejleményekre is. Külön fejezetek foglalkoznak a királyi hercegség (dukátus) több évszázados históriájával, a korai Erdély és Drávántúl (Horvátország, Dalmácia és Szlavónia) történetét felvázolva a területi különkormányzat, valamint a tartományúri berendezkedés kérdéseivel, mindezt széles európai keretbe ágyazva, s egyben megadva a feudális széttagolódás Európára kiterjedő tipológiáját is.
Kristó Gyula - Háborúk és hadviselés az Árpádok korában
Jelen munka a honfoglalástól az Árpád-ház kihalásáig terjedő időszak hadtörténetének monografikus feldolgozása. A kötet két nagy egységre oszlik. Az első rész egyesével sorra veszi a háborúkat, katonai eseményeket, részletesen szól a nevezetes csatákról, számos esetben képekkel közérthetőbbé téve azok lefolyását. A második rész a hadviselés emberi-társadalmi és technikai feltételeiről tájékoztat, vagyis a háborúk típusairól, a hadakozókról, a hadszervezetről, valamint – Kovács László tollából – a korabeli viseletről és fegyverekről; ez utóbbit számos grafika színesíti.
A kötetet áttanulmányozva az olvasó nem csupán a szorosan vett katonai-hadi vonatkozásokról kap plasztikus képet, hanem ismereteket szerezhet a 10-13. századi Európa és Magyarország politikai és diplomáciai kapcsolatairól, a társadalmi átrendeződésekről és a technikai újításokról éppúgy, mint a viselet divatjelenségeiről.
A könyv tudományos igénnyel készült, állításait széles körű forrásanyag és kiterjedt szakirodalom dokumentálja. Ugyanakkor közérthető előadásban, olvasmányos stílusban tárgyalja mondanivalóját. Ennélfogva egyszerre tarthat igényt a szűk szakmai körök és az érdeklődő nagyközönség figyelmére egyaránt.