Egy ​nemzetet az emberiségnek

Ismeretlen szerző - A ​honfoglaláskor írott forrásai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Köpeczi Béla - Rákóczi ​útjain
A ​szerző legújabb kutatási eredményeinek tükrében íródott tanulmánykötetével a köztudatban élő Rákóczi-kép árnyalására vállalkozik. Az első fejezet témája a vallásosság, bemutatja, hogy a ferences majd a jezsuita nevelés milyen hatással volt az ifjú Rákóczira, hogyan vált sztoikussá majd Franciaországban janzenistává, s milyen hatással voltak ezek az eszmei irányzatok írásaira. Ezt követően az 1706-os nagyszombati béketárgyalásokról és azok következményeiről olvashatunk, megismerhetjük a magyar követelések pontjait s a bécsi udvar erre adott válaszait, valamint az események korabeli angol, holland és francia kommentárjait. A harmadik részben a Pápai Állam Rákóczi-szabadságharchoz való viszonyának ismertetése, a negyedikben a fejedelem franciaországi tartózkodása eseményeinek - tudományos és művészeti érdeklődésének - bemutatása található. Külön fejezetben olvashatunk Rákóczinak a spanyol udvarral kiépített kapcsolatairól, szerepéről az európai politikában, a fejedelem egyház- és iskolapolitikájáról és arról, hogyan vélekedett Károlyi Sándorról, de megtudhatjuk azt is, ki volt Paul Bohn, a rodostói kém. Az utolsó fejezet Mikes Kelemen politikához való viszonyát taglalja.

Rácz István - Parasztok, ​hajdúk, cívisek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Európa ​híres kertje
"Milyen ​tapasztalatokat gyűjtött a természetről a Kárpát-medencében az egymást váltó generációk hosszú sora? Hogyan használta és hasznosította, alakította és őrizte környezetét? Hogyan vészelte át a lakosság a természeti változásokat, védte ki a katasztrófákat és építette be világképébe élményeit? Vajon a Kárpátok kagylójában élők nemzedékei, a különböző nemzetek fiai hogyan és mennyiben sajátították el a természettel való együttélés közös nyelvét?" E kérdéseket teszik fel a tanulmánykötet szerkesztői bevezető írásukban, és a könyv 12 további tanulmánya nagyjából ezekre keresi a választ.

Győrffy György - A ​magyarság keleti elemei
Tartalom A ​magyarság keleti elemei A székelyek eredete és településük története (1941) A csatlakozott népek (1958) A hongoglalás és megtelepedés története kapcsán a székely eredetkérdésről (1977) A kabar kérdés (1983) Besenyők és magyarok (1939, 1989) A magyarországi besenyők kutatása Kik voltak a besenyők? Besenyők a hazai elbeszélő források tükrében Besenyők helyhez rögzíthető okleveles és helynévi adatokban A besenyők nyelve A besenyők európai hongfoglalásának kérdéséhez (1971) A kun és román népnév eredetének kérdéséhez (1948) A Codex Cumanicus keletkezésének kérdéséhez (1942) A kipcsaki kun társadalom a Codex Cumanicus alapján (1951) A magyarországi kun társadalom a XIII-XIV. században (A kunok feudalizálódása) (1953) A Nagykunság és Karcag a középkorban (1974) A Jászság betelepülése (1981) A XV. századi jász szójegyzék (1957, 1988) A palócok eredete, a palóc etnikum kialakulása (1968)

Bóna István - Az ​Árpádok korai várai
Két ​kiadásban is megjelent Bóna István méltán nagy figyelmet keltett műve (Bóna István: Az Árpádok korai várai. Debrecen, 1998). Az először 1995-ben kissé eltérő címmel ("Az Árpádok korai várairól") kiadott munka második, bővített kiadását veheti kezébe az érdeklődő olvasó. Mivel megállapításai alapvetően befolyásolják a korai magyar sáncvárának keltezését, nem árt a kérdést e helyen is átgondolni. Nem nehéz belátni, kora Árpád-kori történelmünk alapkérdéséről van szó.

Bencsik Gábor - Horthy ​Miklós
Alig ​van a magyar történelemnek olyan alakja, akinek nevét többen ismernék Magyarországon és a nagyvilágban, mint Horthy Miklós. De olyan is kevés akad, akit olyan kevéssé ismernénk. Személyére, emlékére - dacára az azóta megjelent számtalan memoárnak és történelmi feldolgozásnak - vastagon rakódtak rá a rokonszenv és az ellenszenv előítéletes sablonjai. Pedig az a férfi, aki kerek negyed századig volt Magyarország államfője, és akinek döntései közül számos máig húzódóan hat az életünkre, megérdemli a figyelmet. A harag és elfogultság nélküli figyelmet.

Galántai József - A ​Habsburg-monarchia alkonya
A ​hazai és külföldi történeti irodalomban gyakran olvashatunk értékelő megjegyzéseket, sokszor igencsak eltérő megállapításokat az 1867-es kiegyezésről és a kiegyezés révén létrejött új hatalmi alakulat berendezkedéséről. A tájékozódni kívánó olvasó azonban mindeddig nem találhatott olyan összefoglaló munkát, amely a Habsburg-monarchia utolsó fél évszázadának alkotmányos rendszerét, az osztrák - magyar dualizmust átfogóan áttekintette volna. Ezt a hiányt pótolja Galántai József könyve. A szerző ismert kutatója a dualizmus korának. 1960-ban jelent meg "Egyház és politika" címmel a századforduló katolikus politikai mozgalmát bemutató könyve. 1967-ben publikálta "Az 1867-es kiegyezés" című munkáját. "Magyarország az első világháborúban" című kötete - 1964-ben és 1974-ben - két kiadást ért meg. Német nyelven adták ki 1979-ben "Az Osztrák-Magyar Monarchia és a világháború" című művét. 1980-ban került a könyvesboltokba "Az első világháború" című monográfiája. Legújabb könyvében módszeresen vizsgálja és rendszerezve mutatja be az osztrák-magyar kapcsolat intézményes formáinak belső szerkezetét és működését, a dualista rendszer reagálását a Monarchia belső és külső problémáira, különösen a két legjelentősebbre: az osztrák és a magyar birodalomrész nemzeti kérdéseire, valamint az első világháborúba torkolló, a birodalom felbomlásához vezető nemzetközi ellentétekre.

Kállay Miklós - Magyarország ​miniszterelnöke voltam 1942-1944 I-II.
Kállay ​Miklós (Nyíregyháza, 1887–New York, 1967) egykori magyar miniszterelnök „személyes számadása” hazánk újabb kori történetének különösen súlyos két esztendejéről szól. A volt szabolcsi főispánt, az Országos Öntözésügyi Hivatal elnökét, aki addig soha nem foglalkozott „nagypolitikával”, Horthy Miklós 1942 elején jelölte ki a kormány élére, amikor még töretlen volt Németország támadó ereje. A szerencsétlenül háborúba sodort ország kettős félelem szorításában élt: rettegett a náci német megszállástól, amely nemcsak nemzeti függetlenségétől fosztotta volna meg, hanem ezrek és ezrek életébe is került volna (aminthogy került is 1944. március 19-e után), és rettegett a bolsevizmustól, amely a beözönlő orosz hadak nyomán óhatatlanul uralma alá hajtotta volna a magyarságot (ami később szintén bekövetkezett). E kettős veszedelmet elkerülni, a magyarság függetlenségét, az ország területi integritását megőrizni, s a háborúból az országot kivonni: ez volt az a lehetetlenséggel határos, az adott körülmények között már eleve kudarcra ítélt feladat, amire Kállay Miklós vállalkozott. Próbálkozásait az országban is csak nagyon kevesen értették meg, „hintapolitikának” csúfolták, béketapogatózásait a szövetségesek rendre elutasították, a németek viszont állandóan követelték Horthytól miniszterelnöke menesztését… Amikorra mutatkozott volna valami halvány remény a kibontakozásra, bekövetkezett a katasztrófa: az ország megszállása. Kállaynak is menekülnie kellett, nyolc hónapig a budapesti török követ rezidenciáján élt, a nyilas puccs után elhurcolták és koncentrációs táborba zárták a németek. Ezzel megszűnt számára a politikai cselekvés lehetősége. Soha többé nem térhetett haza. Emigrációban halt meg az Egyesült Államokban.

Tomka Béla - A ​magyarországi pénzintézetek rövid története 1836-1947
Összefoglaló ​banktörténet utoljára 1945-ben jelent meg Magyarországon, ráadásul Jirkovsky Sándor ezen munkája csak az első világháború végéig terjedő időszakot fogta át. Bár ez a tény mindenképpen indokolja egy hasonló összefoglaló kötet kiadását, nyilvánvalóan nem lehettem képes betölteni az azóta kialakult űrt. Annál is kevésbé, mert munkám során szerény célkitűzést fogalmaztam meg magamnak: a modern pénzügyi rendszer magyarországi kialakulásának rövid és közérthető történetét kívántam megírni. A csekély terjedelem miatt pl. a nemzetgazdasági összefüggéseket még érinteni is alig tudtam, de a vidéki hitelélet és a magánbankok tevékenysége sem kaphatott megfelelő súlyt. A kötet tehát bevezetést nyújt a hazai banktörténetbe. Ezt szolgálja a viszonylag részletes irodalomjegyzék és a fogalommagyarázat is. A korabeli statisztikák és egyéb források, valamint a kortárs szerzők eredményeinek felhasználásán túl törekedtem a legújabb kutatások hasznosítására is. Eközben azonban már nem csak a terjedelmi korlátok jelentettek akadályt, hanem számos területen az újabb, a modern kérdésfeltevéseket tükröző kutatások teljes hiánya is. Így a kötet hozzájárulása a hazai banktörténeti kutatásokhoz bizonyára az lehet, hogy jelzi tudásunk egyenetlenségét. Csak reménykedhetünk abban, hogy a hiányok pótlása mellett belátható időn belül a modern hazai banktörténet ennél átfogóbb feldolgozása is napvilágot lát.

Ismeretlen szerző - A ​Rákóczi-szabadságharc
A ​Rákóczi-szabadságharcról önálló, összefüggő nagy monográfia évtizedek óta nem jelent meg. A szabadságharc 300. évfordulójára már igen szükségessé vált, hogy azt a nagy ismeretanyagot, amely a 18. századtól napjainkig felgyülemlett: a forrásokat, tanulmányokat és a kultusz különféle megnyilvánulásait ismét összegyűjtsük egy olyan kötetben, amely egyrészt a szaktudományok és a szélesebb közönség, másrészt a középiskolák és főiskolák, egyetemek számára is hasznos lehet. A kötet összeállításában nem az volt az elsődleges cél, hogy egy új, a korszakot bemutató tanulmánykötet szülessen sok új kutató bevonásával, hanem főleg az eddig feltárt, ugyanakkor sokszor máig figyelmen kívül hagyott eredmények közvetítése. Nagy súlyt fektetnek a szerkesztők a fejedelem diplomáciájára, a külföld véleményére, a szabadságharc államának kérdésére, végül a társadalmi problémákra. A Rákóczi-kultusz csaknem kimeríthetetlen köréből kiemelkedik az 1848/49-i szabadságharcra és az azt követő emigrációra gyakorolt hatása, azaz a 19. század Rákóczija. Ezen túlmenően az egyes viták is megjelennek, mint a kuruc balladapör vagy a Szekfű-vita, valamint a nagy Rákóczi-évfordulók. A bevezetőn túl a kötet egyes fejezetei előtt álló kis összefoglaló tanulmányok, a gazdag képanyag s a kötet végén elhelyezett értékelő bibliográfia is segíti a megértést és a tájékozódást.

Ismeretlen szerző - Magyarország ​története
A ​Magyarország történetének első fejezete a magyarság eredetével és a honfoglalással foglalkozik. A második és a harmadik tárgya a középkori Magyar Királyság története, amelyen belül az Árpád-ház 1301-es kihalása számít választóvonalnak. A negyedik az Oszmán és a Habsburg Birodalom közé szorult és ezért három részre szakadt Magyarország történetét mutatja be 1526-tól 1711-ig. Az ötödik fejezet címe: Magyarország a Habsburg Monarchiában. A kötetet záró utolsó nagy egység 1918 őszétől a 21. évszázad küszöbéig követi nyomon az ország történetét. A kötet nemcsak történészi értelmezéseket, hanem forrásszövegeket, térképeket és táblázatokat, valamint részletes kronológiát és didaktikusan tagolt bőséges irodalomjegyzékeket is tartalmaz.

Ismeretlen szerző - Szent ​István és az államalapítás
Nemzet ​és emlékezet - ezzel a címmel indít új sorozatot az Osiris Kiadó. A sorozat első kötete bemutatja a Szent István és a Szent István-eszme alakulását a hazai történeti kutatásban és publicisztikában. A válogatás jól szemlélteti, hogy egyfelől miként finomodnak és tökéletesednek a történeti forráskritika módszerei, másfelől miként próbálják a mindenkori politikai rendszerek kisajátítani a király alakját. A kötet az eddigi legteljesebb válogatásban adja közre a Szent István személyére vonatkozó forrásokat, s válogat az áttekinthetetlenül gazdag szakirodalomból. A politikai Szent István-kép változását külön fejezet követi nyomon. Végül bőséges annotált bibliográfia igazít el a szakiradalom vonatkozó legfrissebb tételei között.

Milotay István - Egy ​élet Magyarországért
Milotay ​István a modern nemzeti sajtó megteremtője az emigrációban írt kiváló művében Horthy személyének és a nevével jelzett korszak jobboldali kritikáját adja, a volt kormányzó emlékiratai kapcsán.

Ismeretlen szerző - Attila ​és hunjai
Attila ​és hunjai ezelőtt éppen ezerötszáz évvel voltak erejük és hatalmuk tetőpontján. Midőn ez alkalommal Attiláról és népéről a magyar közönség kezébe könyvet adunk, úgy érezzük, hogy különös kötelességet teljesítünk és hogy kényes kérdést próbálunk megoldani.

Viszota Gyula - A ​Széchenyi híd története
Viszota ​Gyula műve a Széchenyi lánchíd előtörténetének leg-alaposabb összefoglalása, számtalan későbbi hídtörténeti munka nélkülözhetetlen alappillére. A Lánchíd füzetek megalkotása óta a tervek között szerepelt, hogy a sorozat kiemelten is foglalkozzon és helyet adjon Széchenyi Lánchídjának, és az azt megalkotó William Tierney Clarkkal és Clark Ádámmal kapcsolatos mun-káknak. Ennek első lépése a most ismét kiadott hídtörténeti mun-ka, amely 1836-ig dolgozza fel az eseményeket. A reprint kiadást szerkesztette és a függeléket összeállította: Hajós Bence Német szövegrészeket fordította: Pázmándi Judit Eredetileg megjelent: 1935-ben Budapesten Terjedelem: 176 oldal Tartalom * Előszó a reprint kiadáshoz * Az első állandó Duna-hidak * Magyarországi tervezgetések * Hogyan érlelődött meg Széchenyiben az állandó híd eszméje * A Budapesti Hídegyesület munkássága * Az országgyűlés első határozata: országos kiküldöttség kirendelése * Az országos küldöttség munkássága * Az országgyűlés első izenetváltásai * Az országos küldöttség újabb megbízatása * Újabb tárgyalás a két várossal * Az országos küldöttség a kisajátítás mellett * Az országgyűlés további munkássága * Függelék

Gunst Péter - A ​mezőgazdasági termelés története Magyarországon (1920-1938)
Munkánk ​tulajdonképpen nem befejezett, kerek egész. Csupán része, időrendben elsőnek elkészült része egy nagyobb vizsgálódásnak, amelynek célja a két világháború közötti magyar mezőgazdasági termelés fejlődésének történeti elemzése. Egy ilyen elemzés szükségessége már régen felmerült. Szorgalmazta a történeti szakirodalom, amely mindaddig képtelen e korszak gazdasági, társadalmi és politikai történetének reális megvilágítására, megértésére és megértetésére, amíg az élet különféle területeiről ilyen és más irányú hasonló vizsgálódások kellő alapot nem adnak hozzá. De szorgalmazza és igényli a gyakorlati mezőgazdasági politika is. A történeti értelemben vett ma agrárpolitikája egy ilyen felmérést eddig is megkívánt, hiszen mindinkább igényt tart arra, hogy - a múlt lehető legszélesebb ismeretében - történeti távlatokban gondolkozzék. Ebből a szempontból éppen a vizsgálandó időszaknak, az 1920-1938 közötti nagyjából két évtizednek van különös jelentősége, hiszen a történeti vizsgálat itt olyan közgazdasági és egyéb tényezőkre lehet tekintettel, amelyek ma is ténylegesen hatnak. Az első világháború után az új országterület kialakulása alapvető jelentőségű fordulat, amely rendkívül sokoldalúan érezteti hatását - természetesen nem csupán a mezőgazdasági fejlődésben - mindmáig. Jelentős változások következtek be a mezőgazdaság fejlődési lehetőségeiben, tendenciáiban, ütemében is, s ezeknek vizsgálata nélkül az 1945 utáni agrárpolitika eredményei sem érthetők meg.

Szántó Konrád - Boldog ​Gizella első magyar királyné élete
Ez ​a könyv első szent királyunk halálának 950. évfordulójára emlékező 1988-as jubileumi Szent István-év ünnepi kiadványainak egyik kiváló darabja. Természetes, hogy az egyházi és világi történészek - és nemzeti öntudatának gyarapodásában is szilárd tájékozódási pontokat kívánó magyar népünk - érdeklődése elsősorban az államalapító személye felé fordul. De éppen életművének elemzése vezette a szerzőt - jelenkori egyháztörténetírásunk kiválóságát - arra a felismerésre, hogy nem lehet Szent Istvánra úgy emlékezni, hogy ne beszéljünk közben feleségéről, Boldog Gizelláról (Regensburg, 985-Passau, 1060), a nagy király életének, egyház- és államszervező munkájának, sikereinek és kudarcainak, boldogságának és őrlő gondjainak osztályos társáról. Az a szerep, amit Gizella Szent István - és rajta keresztül az egész magyar nép - életében játszott, határozott vonalakkal megrajzolható, markáns egyéniségként mutatja őt be, aki a Gondviselés által neki juttatott valamennyi, sokszor fájdalmas és drámai élethelyzetben nemcsak példamutató emberi nagyságával, hanem a sorsukat teljesen Isten kezébe helyező szentek alázatával állt helyt. Nem véletlen, hogy emlékének kegyeletes tiszteletét kilenc évszázadon keresztül töretlenül fenntartotta a Passau-Niedernburg-i helyi, és a magyar és bajor egyházi és népi hagyomány. A kitűnő tollú Szántó Konrád művében nyomát sem találjuk a szentek életrajzában sajnos gyakran előforduló jámbor sztereotípiáknak: az igényes történész széles alapokon nyugvó tárgyi tudásával és a források - szükség szerint kritikus - felhasználásával állította össze ezt az első szent királyunk hitveséhez méltó monográfiát. Még annak is megtalálta a módját, hogy a történelemmé merevedett adatok feloldásával a királyné alakjában bemutassa a sors kerekei között őrlődő, hol boldog és dicsőséges, hol megalázott és minden földi halandóhoz hasonló szenvedő embert. A szerző - mint minden adathiánnyal küzdő tudós - helyenként feltételezésekhez kénytelen folyamodni. De feltételezéseit mindenkor az összes figyelembe veendő körülmény tárgyilagos mérlegelésével fogalmazza meg, s így azok szervesen illeszkednek bele a forrásokkal és tárgyi bizonyítékokkal is dokumentálható események menetébe. A korábbi Gizella-irodalomból már ismert adatokon túl a könyv igazi újdonságokkal is szolgál: először ismerteti a legújabb kutatások megállapításait az ún. "Gizella-kereszt"-tel és a királyné passaui sírjával kapcsolatban, mely utóbbiak perdöntő fontosságúak a tényleges temetkezési hely azonosítása szempontjából. Újszerű módon motiválja az özvegy királyné és az udvarának szolgálatában álló népes bajor csoport Magyarországról történt végleges távozását. Szolgálja ez a könyv az ECCLESIA Kiadó szándékai szerint Gizella királyné magyarországi kultuszának elmélyülését, akit az Istentiszteleti Kongregációnak a német egyházmegyék részére 1975-ben jóváhagyott miseszövege "Sancta Gizella"-nak nevez, és akit ezért immár jogosan szólíthatunk meg közbenjárását kérő imáinkban "Szent Gizella"-ként.

Dümmerth Dezső - A ​titokzatos jelbeszéd
"A ​lélek üdvössége azok számára, akik hisznek benne, egyetemes, emberi ügy. A szolgálatában álló jelbeszéd titkához tartozik. De az Árpád-ház Magyarországon uralkodó, vagy itt önsanyargató életet élő tagjai az emberiség és az egyház egyetemes ügyéhez mindig hozzácsatoltat, szándékuk szerint egy különengesztelést országuk, népük vétkeiért, hogy a sorscsapások súlyát enyhíthessék. Ebben szilárdan hittek, csakúgy, mint azok, akik jelbeszédük hatása alatt tisztelték és tisztelik őket." Dümmerth Dezső új könyve a magyar szent királyokkal foglalkozik, különös tekintettel a szentség fogalmára és magyarországi megjelenéseire Álmostól, a "szentkirály-előképtől" kezdve Szent Istvánig és Szent Lászlóig.

Kristó Gyula - A ​feudális széttagolódás Magyarországon
A ​szerző új könyvében a középkori államfejlődés fontos kérdését, a feudális széttagolódás magyarországi történetét vizsgálja. Fél évezredet áttekintve részletesen elemzi a XI. század közepétől a XIV. század elejéig terjedő kort, röviden utal a IX-X. századi előzményekre, és a XIV-XV. századi fejleményekre is. Külön fejezetek foglalkoznak a királyi hercegség (dukátus) több évszázados históriájával, a korai Erdély és Drávántúl (Horvátország, Dalmácia és Szlavónia) történetét felvázolva a területi különkormányzat, valamint a tartományúri berendezkedés kérdéseivel, mindezt széles európai keretbe ágyazva, s egyben megadva a feudális széttagolódás Európára kiterjedő tipológiáját is.