A ​Mesztegnyői Honismereti és Természetvédő Egyesület a magyarságtudomány szolgálatában

Adolf Hitler - Harcom
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

Bernd Krewer - A ​csülkös vad utánkeresése
A ​kötet az elejtett állat felkutatásának módszerével ismerteti meg az vadászni vágyó olvasót.

Kubassek János - A ​Himalája magyar remetéje
Múltunk ​legendás alakja, Kőrösi Csoma Sándor pályafutását követi nyomon a Szerző. A székelyek szentjeként tisztelt világvándor utazásait és munkásságát idézi fel a bölcsőhelytől, a háromszéki Csomakőröstől a sírig, az indiai Dardzsilingig. A könyvben megelevenedik a XVIII. századi Erdély, a Bethlen Kollégium diákélete, Göttingen és az ázsiai vándorlás számos állomása. Kubassek János, a geográfus-tudománytörténész Szerző - az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója - bejárta azokat a távoli tájakat, amelyek hajdan az őshazakutatási tervektől ösztönzött vándor munkálkodásának színterei voltak. A tibetológia atyjaként emlegetett Csoma munkásságának legfontosabb helyszíneit, Zangla és Phouktal távoli kolostorait gyalogszerrel kereste fel a Nyugati-Himalája könyörtelen sziklabirodalmában. A kötetben Mezopotámia, Perzsia, Afganisztán, Pandzsáb, Kasmír, Ladak, Zanszkár és Bengália tájai kelnek életre. Eredeti források, korabeli levelek, cikkek, grafikák, saját fényképfelvételek teszik hitelessé a művet. Az orientalisták kimagasló géniusza síron túli utóéletének mozaikjaival bizonyítja a Szerző, hogy Kőrösi Csoma Sándor az egyetemes tudomány halhatatlanjai közé tartozik. A szegény székely család fia olyan gazdag szellemi örökséget hagyott ránk, amely ma is népeket és kultúrákat köt össze. A legnagyobb magyar világvándor küzdelmei és életpéldája a hétköznapokban is ösztönző erőforrást jelentenek.

Kristó Gyula - Magyar ​honfoglalás - honfoglaló magyarok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Molnár Béla - A ​Kárpát-medence értékei
"...addig ​van magyar jövő, amíg vannak, akik áldozatok árán, ellenállás esetén is képviselik az erkölcs és az igazság szellemét." (Lévai András)

Tóth Sándor László - Levediától ​a Kárpát-medencéig
A ​magyarság néppé válásában, etnikai és politikai szervezetének kialakulásában, kárpát-medencei beköltözése révén megmaradásában döntő szerep jutott a IX. századnak, amelynek fő kérdéseit tárgyalja a kötet olvasmányos stílusban.

Kiszely István - A ​magyarság embertana - A magyar ember
A ​magyarság a világon embertanilag legjobban feldolgozott ország; e feldolgozásban oroszlánrésze volt Kiszely Istvánnak, aki biológiai végzettsége mellett geográfus is, így az ország lakosságát térben és időben el tudta helyezni. Az előző kötetekben az olvasók megismerhették a Föld minden országát és népét, a Sírok, csontok, emberek című munkában bepillanthattak a kutatás műhelytitkaiba. Jelen kötet alapján elhelyezhetik a magyarságot a világ népeinek sokaságába, és dinamikájában láthatják a 15 milliónyi magyarság embertörténetét a honfoglalás óta. Megdöbbentő olvasmány térben és időben látni a magyarság mozgását, és minden magyar ember megismerheti szűkebb hazájának múltját, amiből megértheti a jelenét.

Ismeretlen szerző - Magyar ​fejedelmek és vezérek könyve
Magyar ​fejedelmekről és vezérekről szóló könyvet tart a kezében a Tisztelt Olvasó, mely nem a szó szoros értelmében vett történelem könyv, hanem egy ismertető-bemutató könyv múltunk nagyjairól. A kötet első részében a múlt század legnagyobb mesélőinek (Jókai Mór, Dolinay Gyula) tollából olvashatunk történeteket, kezdve Árpád fejedelemtől egészen Zrínyi Miklósig, több híres fejedelem és vezér életéről tudhatunk meg ismert és kevésbé ismert adatokat, történeteket. Az időrendben válogatott elbeszéléseket az olvasó - legyen gyermek vagy érdeklődő felnőtt - kiegészítheti a könyv végén található lexikonrész tényeivel, vagy éppen fordítva: a "száraz" tényeket frissítheti üdítő, szórakoztatva tanító elbeszélésekkel.

Magyar Adorján - Az ​ősműveltség
MAGYAR ​ADORJÁN: Néprajztudós, Firenzében végzett szobrász és festőművész, kilenc nyelvet tájszólásaiban is beszélő nyelvész. Ezek között anyanyelvi fokon beszélt latinul, s hadifogsága alatt egy eldugott olasz faluban elszállásolva felismerte, hogy az ottaniak még mindig egy felismerhetően etruszk tájszólással beszéltek. Később e tárgyban írt, olasz nyelvű könyvét kiadták. Rovásírással írt ősi magyar gyógymódokkal kapcsolatos könyvét egy szicíliai orvosnak adta megőrzésre a háború alatt. Ez is feltételezhetoen elveszett, mint elméleteinek összegezője, Az ősműveltség első és egyetlen kéziratos példánya. Ennek kiadására készített megrendelési ív két oldalán olvashatjuk nemcsak elméletének néhány szóban kifejezett lényegét, de azt is, hogy e mű háttere 33 éven át folytatott, minden mást háttérbe szorító munkája. A címlapból látszik, hogy Magyar Adorján 1927 óta küzdött Az ősműveltség kiadásáért. Ez az akkor 4.000 oldalas mű egyetlen, kéziratos példánya a háború alatt Pesten elveszett. Középkori szerzetesek buzgóságával újra kezdte írni főművét, sot ki is bővítette, tömérdek képpel is ellátva. Végül 1995-ben kiadásra került Budapesten, örökösei és a Magyar Adorján Baráti kör gondozásában, Az ősműveltség címmel. A negyvenes években a kormány egy Magyarságtudományi Intézet megszervezésével bízta meg, de ennek – mint annyi más értékes kezdeményezésnek is – a háború és következményei vetettek véget. A háború előtti években rendszeresen cikkezett az Etnográfia folyóiratban, ébresztgetve, formálgatva az akkori nyelvészek, történészek gondolkodását. Tanácsaival segítette Vikár Bélát a Kalevala fordítása közben, Kodály Zoltánt népzenegyűjtő tevékenységében, s mindezt oly csendben és szerényen, mint ahogyan Arany János javítgatta Madách Ember tragédiáját.

Róna-Tas András - A ​honfoglaló magyar nép
Tartalom Előszó ELSŐ ​RÉSZ: MÓDSZERTANI BEVEZETÉS Bevezető Alapfogalmak, módszerek Történelem, őstörténet, korai történelem Nép, etnikum, nyelv, népnév, kultúra, nemzet Időrend és időrendi megállapítások A földtörténeti korszakok A növényföldrajzi övezetek A kő- és a fémkorszakok Néhány világtörténeti koordináta Időrend és időtartam A természettudományok szerepe az időrend megállapításánál A kormeghatározás Az eredetmeghatározás A környezetmeghatározás A termelés és a technika meghatározása Egyéb segédtudományok az időrend megállapításánál Az éremtan A régészet A nyelvészet Irodalom A források A forrás fogalma A forráskritika Az írott források A bizánci források A latin források A szláv források A középiráni források A muszlim szerzők által írt források A szír források Az örmény források A grúz források A török források A tibeti források A kínai források A héber források A nyelv mint forrás A régészeti források A néprajzi források Az antropológiai források Irodalom A rokonok A nyelvrokonság Az uráli nyelvek és népek Az alapnyelv A szamojéd nyelvek és népek Az obi-ugor nyelvek és népek A permi nyelvek és népek A volgai finnugor nyelvek és népek Kihalt finnugor nyelvek és népek A balti finn nyelvek és népek Irodalom A szomszédok A régi indoeurópai nyelvek és népek Az indoeurópai nyelvek kialakulása és korai vándorlások A tochár nyelv és nép Az iráni nyelvek és népek Az alánok A krími gótok A hsziungnuk és a hunok A régi török népek Az ogur népek megjelenése és az avarok A szabirok A zsuanzsuanok és az európai avarok A türkök Európában A bulgárok A kazárok A besenyők A szláv népek A déli szlávok Az alpesi és a nyugati szlávok A pannóniai szlávok, a morvák és a szláv térítés A keleti szlávok és a kijevi Rusz Irodalom MÁSODIK RÉSZ: A HONFOGLALÁS A magyarság nevei az államalapításig A népnevek, sajátosságaik és eredetük Türk Onogur, ungar, hungarus Szavarti aszfali Baskír Madzsgar Magyar A magyarság egyéb nevei Szkíta Hun Avar Egyéb nevek Történeti összefoglalás Irodalom Őshazák és népvándorlás Általános kérdések Az előmagyarság vándorlásai A magyarság vándorlása az Uráltól a Kárpátokig Irodalom A honfoglalás Az avarok a Kárpát-medencében A honfoglalás történeti előzményei A Kárpát-medence a honfoglalás előestéján A magyarok Etelközben A honfoglalás Irodalom A honfoglaló magyarság A honfoglaló magyar törzsszövetség neve Politikai szervezet Társadalmi szervezet Gazdálkodás Vallás, műveltség, kultúra Irodalom A magyarság beilleszkedése Európában A népek beilleszkedése, a középkori népalakulások típusai A magyarság harmadik beilleszkedése Irodalom Összefoglaló áttekintés Újabb kutatások és tanulmányok A korai magyar történelem kutatásának áttekintése A legkorábbi magyar krónika és a Levedi-kérdés Irodalom A történeti hagyomány, Attila és a hun-magyar rokonság Irodalom A keleti magyarok, a baskíriai törzsnevek és Jugria Irodalom A székely rovásírás Irodalom

Bíró Lajos - A ​Magyar Éden
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Győrffy György - A ​magyarság keleti elemei
Tartalom A ​magyarság keleti elemei A székelyek eredete és településük története (1941) A csatlakozott népek (1958) A hongoglalás és megtelepedés története kapcsán a székely eredetkérdésről (1977) A kabar kérdés (1983) Besenyők és magyarok (1939, 1989) A magyarországi besenyők kutatása Kik voltak a besenyők? Besenyők a hazai elbeszélő források tükrében Besenyők helyhez rögzíthető okleveles és helynévi adatokban A besenyők nyelve A besenyők európai hongfoglalásának kérdéséhez (1971) A kun és román népnév eredetének kérdéséhez (1948) A Codex Cumanicus keletkezésének kérdéséhez (1942) A kipcsaki kun társadalom a Codex Cumanicus alapján (1951) A magyarországi kun társadalom a XIII-XIV. században (A kunok feudalizálódása) (1953) A Nagykunság és Karcag a középkorban (1974) A Jászság betelepülése (1981) A XV. századi jász szójegyzék (1957, 1988) A palócok eredete, a palóc etnikum kialakulása (1968)

Révay Péter - A ​Szent Korona eredete
Ma ​már romokban áll Szklabinya reneszánsz várkastélya, az egykori Turóc vármegye erőssége és a XVIII. század derekáig székhelye, ahol RÉVAY PÉTER koronaőr az 1610 - es években papírra vetette művét a magyar Szent Koronáról. Lelkiismeretes őrző volt a báró, aki hivatalában küldetést látott, nemcsak a korona őrzésére, de kultuszának az ápolására is. Módjában volt a Szent Koronát kezébe venni, alaposan megvizsgálni, és úgy határozott, hogy tapasztalatait a nagyvilág elé tárja. Révay azonban nem elégedett meg a korona puszta leírásával, ismertetésével. Művében részletesen kifejti az úgynevezett Szent Korona - tant, amelynek lényege, hogy az ország felett valójában a Szent Korona uralkodik, az minden hatalom és jog forrása, és a megkoronázott király ezen hatalmat a koronától nyeri, mintegy annak meghatalmazottja. A mű programja világos: amíg létezik a Szent Korona, addig fennáll a magyar állam is, a szuverén államiság minden jogával. Ahogy a szerző fogalmaz: Ahol a korona, ott van Magyarország. Máig le nem zárult vitát keltett Révaynak az a megfigyelése, hogy a kerületen pedig a homlokzati részen almát tartó Üdvözítőnk képmása, az ellenkező oldalon a Szent Szűz Máriáé látható. Azon a helyen tehát, ahol most Dukász Mihály szakszerűtlenül fölszerelt képmása díszlik. Bár Révay leírása nem pontos, Krisztus nem almát, hanem könyvet tart a kezében, az mégsem hihető, hogy a Szűzanya képét összetévesztette volna a szakállas bizánci császár képével. Márpedig ha Révay igazat írt (ne feledjük, ötször volt módjában kezébe venni a koronát), az alapvető jelentőségű a korona keletkezési körülményei szempontjából.

Henkey Gyula - Őseink ​nyomában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Róna-Tas András - Kis ​magyar őstörténet
A ​magyarság korai története nemcsak a történettudománnyal foglalkozó tudósok kacedráin tartozott és tartozik ma is a legvitatottabb kerdések közé, hanem a legszélesebb olvasóközönség körében, a sajtóban is állandóan napirenden szereplő téma. Éppen ezert vált szükségessé, hogy egy széles körű ismeretekkel rendelkező tudós közérthetően és tömören összefoglalja az egymásnak gyakran ellentmondó főbb nézeteket, megvilágítsa az alapfogalmakat, ismertesse a forrásokat, irányt mutasson az érdeklődőknek a tájékozódáshoz.

Kristó Gyula - A ​Kárpát-medence és a magyarság régmúltja (1301-ig)
A ​kötet olvasmányos stílusban, közérthetően tekinti át a magyar őstörténetet, a Kárpát-medence magyar honfoglalás előtti históriáját, valamint az Árpád-házi uralkodók négyszáz évét. A politikai események mellett gazdasági, társadalmi és művelődési fejezetek szolgálják a hajdanvolt élet lehető teljességének bemutatását.

Bakos Attila - Magyarország ​Harmadik Szemmel
Aki ​megvalósítja a szíve barlangjába zárt roppant teret, az eléri mindazt, amire vágyott és kapcsolatba kerül a Ragyogó Végtelenséggel."- (Taittiríja Upanisád 2.1.) Vajon milyen műveltség és hagyomány utolsó képviselője volt Koppány vezér, - a Vérszerződés rendelése szerint Géza fejedelem jogos és törvényes örököse. Kinek az igazsága győzte le és bélyegezte meg máig ható módon a magyar népet. Mi az oka ennek az ezeréves magyar Golgotának? Rekonstruálható az az évezredeken átívelő, Nimrud ősatyánktól induló külső és belső Fény-vallás; ami őseinket lélekben és testben meg és összetartotta. A Duna Evangéliuma és a Kőtörő Fű c. könyvek után, most benső utazásra invitáljuk a kedves olvasót. Keressük és találjuk meg együtt a szívünkben a választ, mit jelent lélekben magyarnak lenni. Kívülről nézve logikátlan árulások, tragédiák sora a magyar történelem. De, ne higgyük, hogy a rablók elégedettek vagy megtalálták, amit kerestek. Miként is találhatták volna meg, hiszen az igazi érték belül van. Nyugtalanul, háborgó szívvel ülnek elpusztított országainkban, félnek, mert nélkülünk már semmi nem olyan Trianon szörnyszülött országainak képtelen élete megkívánhatatlan. Ami nemrég még a rablók számára az utolsó Magyar Birodalmat irigy sóvárgás tárgyává tette, az a harmóniateremtő magyar lélek szervezőerején és munkáján alapult. Minden elhódított magyar föld, ideges, elcsúnyult, maga a szervezhetetlen zűrzavar, a gőggel és dühvel álcázott lelkiismeret furdalás. Mert ami kívül mutatkozik, az csupán olyan lehet, mint a belső, vagyis a tudat. Megbocsátunk nékik, mert kilencven év tényleg elég volt ahhoz, hogy rájöjjünk; nem tudják mit cselekesznek. De, nem azon az áron, hogy föladjuk, elfelejtsük Istentől rendelt magyarságunkat, ami sérthetetlen, transzcendens természetű és legfőképpen bennünk magunkban van.

Romsics Ignác - Helyünk ​és sorsunk a Duna-medencében
Az ​évszázad nagy fordulatainak alapvető jellemzője térségünkben, hogy a nagyhatalmak mindegyikben fontos, ha nem sorsdöntő szerepet játszottak. Olykor csak kezdeményezték vagy elősegítették a változásokat, máskor viszont brutálisan rákényszerítették akaratukat az itteni népekre. A XX. századi magyar és kelet-közép-európai történelemnek tehát a nagyhatalmi politika alig túlértékelhetően fontos aspektusa. E kötet tárgya ezen „akaratátvitel" története. Az első rész öt tanulmánya öt nagyhatalom: Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Németország és az Egycsült Államok magyar, illetve Duna-medencei politikáját vizsgálja a XX.század első felében. A kötet második részének első három írása ugyanazzal, a XX. század első felének régiónkra irányuló nagyhatalmi politikájával, illetve a magyarság reakciójával foglalkozik, mint az első rész tanulmányai, csupán rövidebben és oldottabban, kevésbé a szakmához, inkább a történelem iránt érdeklődőkhöz szólva. Ezek a történész publicista énjének termékei. Ugyanez mondható el a második rész két utolsó cikkéről is, amelyek- igaz, mindigtörténeti alapvetésekre támaszkodva - a jelen, sőt a jövő kérdéseit firtatják. Első megjelenésükkor ezeket az írásaimat több kollégám megrökönyödéssel fogadta, s még legjobb barátaim is óvtak a szakma többé-kevésbé biztos fedezéket nyújtó sáncainak elhagyásától. Én azonban örömömet leltem a történelemből megismert trendek meghosszabításában, s nem bánom, ha egyik-másik megállapításomra rácáfol az idő, vagy ha pesszimista jóslataim nem válnak valóra...

Mesterházy Zsolt - A ​magyar őstörténet kincsestára
Sikerült ​mozgásba hozni a felhalmozott adatok tömegét annak érdekében, hogy a magyar őstelepes paraszti nép folyamatos, legalább ötezer éves helyben lakását és magyar nyelvűségét igazolhassam. Az ősiség tényének reménye igen erős érv a további kutatás folytatásához. A föld alatt lappangó történelem tiszta forrásként feltört, életre kelt és megtagadott elődeink megmaradt emlékeit újra vállalva új szempontok alkalmazásával értékelhetjük újra. Néhány kérdésre választ kaptunk, amire korábban nem tudtuk a helyes feleletet. Most már tudjuk, Anonymus honos és bevonuló magyarjai egymásnak örültek végeláthatatlanul sorjázó ünnepléseik alkalmával. Közkinccsé kell legyen az a szellemi hagyaték is, ami a régi korokból még megmaradt. Összegyűjtjük megmaradt regősénekeinket, elolvassuk az agyagtáblákat és a leveleket is a régmúlt időkből. Apránként rájövünk majd arra, hogy mit is jelentenek e sokak által csak régi ócskaságnak tartott dolgok. A kincs beszűrődik a kisiskolások könyveibe, onnan a fejekbe, kiszorítja onnét a szürkeséget, és lassan helyére tesszük hagyományaink eredetét is. Egyetemeink megalapíthatják azokat a katedrákat, ahol méltóan oktathatják a jövő mágusait és kihasználhatják azokat a szellemi kapacitásokat, amelyek e történelem bővebb kifejtését megalapozzák. Végre eljuthatnak Körösi Csoma soha el nem ért céljaihoz, szkíta régészeink bátran kérhetnek ásatási koncessziókat messze keleten, hogy múltunk előkerülő emlékeit mindannyian megcsodálhassuk. Kiássuk mindazt, amit a bevezetőben megemlítettem, hogy még többet tudjunk meg a régiekről. Megkérjük Badiny professzort, adjon régi-új nevet az andronovói kultúra néven ismert hatalmas mahgar sztyeppei országnak, mert emlékei a miénk is. Magyari országokat rajzolunk a távoli múlt térképeire oda, ahol éltek az elődök. Ha elég kitartóak leszünk, bízvást találhatunk még több rokon népet, mint amennyi most szóba került. Kiadhatunk olyan könyveket is, amelyekben már nemcsak olvasni, de nézni való dolgok is lesznek. Mindezeket a dolgokat pedig nem másért, mint a saját magunk és mások gyönyörűségére tesszük meg. Életre hívjuk azt az intézetet is, ahol a régmúlt feltárásán dolgozhatnak kutatóink. Megtanítjuk másoknak is, ha érdeklődnek iránta. Nem dörgöljük soha mások orra alá e kiásott régiségeket sem itthon sem máshol, nem piszkálunk vele bután más, szintén büszke népeket, mert ezek a kincsek nem erre valók. Úgy írunk történelmet, ahogy egy királyi szkítához illik, magunkat nem istenítve, másokat nem gyalázva. Nem akarjuk majd elfoglalni valamelyik dél-tengeri kis szigetet ködös felsőbbrendűségre hivatkozva, mert nincsenek ilyen gondolataink. A történelmet arra fogjuk használni, amire való. Saját megismerésünkre, és a múltra támaszkodva válaszoljuk meg a jövő kérdéseit. Ha ezt tesszük, jó válaszokat kapunk.

Boda Jenő - A ​csíki jégkorong sikerei a XX. században
Ez ​Illik A Székely Legénynek Volt-e az átkos diktatúra éveiben még egy olyan város, amely az odalátogató „Kárpátok géniuszát és hű élettársát” a kötelező tapsmenet végén egy nagy álommal ostromolta volna meg? A csíkszeredai vendégeskedés alatt ugyanis a derék polgárok ezt skandálták: „Műjégpályát akarunk!” Valószínűleg a ravasz vezér is elcsodálkozott, amikor tolmácsolták neki a tömeg kérését. Nem volt ilyesmihez hozzászokva, hiszen a többi városokban gyárak és lakónegyedek építéséről esett szó, homogenizálásról, betelepítésekről. A „nép szeretett fia” a lakosság óhajára rábólintott, de cserébe nagy árat kért: lebontani a monarchia arculatát viselő régi polgárházakat, helyükbe „szocialista várost” építeni, gondoskodva a népesség összetételének „javításáról”. A fedett jégpálya építése azonban a jóváhagyáson és a Bukarestben készült bunkerterven túl, a város szívügye volt és annak apraja-nagyja tett valamit a nagy álom megvalósulásáért. Elkészülte után birtokába is vette a hokiszerető csíkszeredaiak tömege és felcsendült benne Salló István-Gáll Árpád himnusza: „Hajrá fiúk, csíki gyerekek!” Mindenki megtanulta, énekelte, fütyülte, tombolva végigtapsolta. Minden mérkőzés, bajnoki vagy barátságos, hazai vagy nemzetközi, valóságos népünnepéllyé vált. Akkor, amikor anyanyelvünket a hivatalokból és az iskolákból is már száműzték, Csíkszeredában a templomokon kívül volt még egy hely, a jégpálya, ahol nyelvünk mindig otthon volt. Anyai szeretettel vették körül az emberek azt a pályát, amely ma az elévülhetetlen érdemű játékos és edző Vákár Lajos nevét viseli, s az eddig keletkezett legszebb buzdító ének is az édesanyához szól. Kit szerethet jobban az ember az édesanyjánál, nos, a csíki drukkerek tőle várták a jégkorong fennmaradását és virágzását. „Édesanyám, kedves anyám Csak az a kérésem, Hoki botot, hokibotot Csináltasson nékem, Hoki botot, sejhaj, Korcsolyát melléje, Ez illik, illik, illik, Ez illik, illik, illik, A székely legénynek.” Ezt a szöveget nem írta senki, a szívekből fakadt, a dallamot hozzá a székely népdalkincs szolgáltatta. Most, amikor az ezredfordulón számvetést végzünk és méltó módon megemlékezünk a dicső múltról, annak halhatatlan hőseiről, mivel köszönthetném legillőbben a csíki jégkorongot, mint azzal, hogy legyen mindig hokibot és korcsolya melléje, legyenek mindig hokiszerető édesanyák és drukkerek, öregek és fiatalok, hogy örömmámorban úszva kiálthassák: „Ez aztán a GÓL, GÓL, GÓL, GÓL!” Dr. Csedő Csaba István, polgármester