Nagy ​László

Tarján Tamás - Nagy ​Lajos
Nagy ​Lajos (1883-1954) a XX. századi magyar irodalom egyik legérdekesebb, sokat vitatott írója. Szenvtelen, pontos, tárgyszerű novellái elevenen élnek olvasói tudatunkban, a Képtelen természetrajz epés gúnnyal megírt karcolatai egyre népszerűbbek. A Kiskunhalom című szociográfikus regénye és hatalmas ívű, torzóban maradt önéletrajzi kötetei (A lázadó ember, A menekülő ember) modern irodalmunk nagy alkotásai közé tartoznak. A kelleténél talán mégis kevesebb szó esik e "szabálytalan klasszikusunk"-ról. Tarján Tamás fiatal irodalomtörténész arra vállalkozik, hogy tárgyilagosan, az esztétikai értéket hangsúlyozva adjon képet az életműről, Nagy Lajos pályájának alakulásáról.

Rónay László - Kosztolányi ​Dezső
1926. ​március 26-án írta Kosztolányi Árpád fiának, Dezsőnek azt a köszöntő levelet, melyben szinte poétikus szépséggel foglalja össze születésének körülményeit. "Március 29-e - írja a többi között - 1885-ben, mikor születtél, éppen virágvasárnapra esett. Szép, enyhe, verőfényes tavaszi nap volt. Vidáman, reményekkel telten állottunk az ágy körül, melynek párnái között aludtad első édes álmodat. Anyai nagynéném, özv. Mukics Mátyásné, született Kádár Rebeka (a jó Rébi néni), mikor téged bepólyázottan karjaira vett, így szólott: "szép és jeles napon született, híres ember lesz belőle." A Kosztolányi és a Brenner család is szívósan őrizte és gyakran idézte hagyományait. A Kosztolányi családban mindenki nagy büszkeséggel emlegette, hogy az ősök valaha főnemesek voltak, s ezt a már-már arisztokratikus tudatot színezte újabb elemekkel Kosztolányi Ágostonnak, a költő nagyapjának szabadságharcos vitézsége és üldöztetése. A nagyapa emigrációja egy részét Amerikában töltötte, s ott megismerkedhetett azzal a polgári életformával, melyet hazatérte után a maga számára is igyekezett kialakítani. Szabadkára települt, ott kiskereskedést nyitott, s hamarosan szép polgárházat emeltetett. Kosztolányi Árpád, Dezső édesapja, s ide tér vissza, hogy házastársául válassza Brenner Euláliát, aki szintén polgári családból született, s olyan környezetben nevelkedett, ahol divat volt könyvekről, színházi előadásokról, hangversenyekről beszélni. Igazi értelmiségi családok voltak ezek, ahol senki sem csodálkozott azon, hogy Kosztolányi Árpád tudományos ambíciókat melengetett szívében. Ez a környezet és ez a szemléletmód, de az öntudatos, hazafias öünszemlélet is, mely kivált a Kosztolányiakat jellemezte, mindvégig döntő befolyással lesz majd Kosztolányi Dezső érdeklődésére és ízlésére.

Ismeretlen szerző - Déry ​Tibor
A ​Kossuth-díj a legmagasabb rangú állami elismerés Magyarországon. Az 1848-as szabadságharc századik évfordulóján, 1948-ban adták először, s odaítélése ma is jelentős szellemi és kultúrpolitikai esemény. A sorozat kiadása nem csupán hiányt pótló, egyedi szemléletű könyvszakmai nagyvállalkozás, hanem kortörténeti dokumentumok gyűjteménye is. Hiszen az, hogy kik mikor kaptak díjat, és mely alkotásaikért vagy milyen életművükért, sokat elárul az adott időszak általános és kulturális politikájáról, irodalomról vallott felfogásáról és értékviszonyairól. A sorozat az egy író egy könyv alapelvét követi, de azok az alkotók, akiknek lezárt életműve szakmailag nem igazolta a magas díj odaítélését, egy-egy kötetben összevontan kapnak helyet. Az írók munkásságát reprezentáló művek és műrészletek kiválasztását jeles szakértőink végzik. Minden egyes kötet a nagyközönség számára írt irodalomtörténeti bevezetővel és bibliográfiai jegyzékkel készült. Az Alexandra Kiadó exkluzív sorozata 2002 könyvhetétől folyamatosan jelenik meg. Turczi István sorozatszerkesztő

Vasy Géza - Sánta Ferenc
Sánta Ferenc a felszabadulást követő évtizedben útnak induló írónemzedék egyik legjelentősebb képviselője. Az 1956-os események átmeneti törést jelentettek ugyan alkotóművészetében, de írói világképe akkor sem változott meg. Bármennyire ellentmondásosak is olykor etikai és történetfilozófiai nézetei, munkásságát mindvégig a szocializmust építő magyar társadalom valósága hatja át, s így helyét a szocialista irodalomban kell kijelölnünk. Ebben a kötetben első ízben kerül feldolgozásra Sánta Ferenc életműve, részletes műelemzés alapján.

Tüskés Tibor - Illyés ​Gyula
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kenyeres Zoltán - Tündérsíp
Kenyeres ​Zoltán könyve a Pesti hírlap híres 1929-es felfedező cikkéből vett idézettel kezdődik és a Psyché elemzésével fejeződik be. Weöres Sándor életét és költői pályáját első megjelent verseitől az 1970-es évek fordulójáig kíséri nyomon. Elvezet Csöngére, megismertet a költő családjával, első olvasmányaival, a szellemi hatásokkal, melyek érték, elkalauzol Pécsre, bemutatja az akkori egyetem körül kibontakozó irodalmi életet és diákmozgalmakat, levelek, dokumentumok alapján világítja meg a harmadik nemzedék indulásának és szerveződésének eddig ismeretlen eseményeit. Életrajz? Tudományos monográfia? Esztétikai és költészetfilozófiai értekezés? A könyvet a vizsgálódás egységes szelleme összefüggő egésszé szervezi, noha formailag három tanulmányból áll. Az első a gyermekkor és a pályakezdés éveit tárja föl, a második az 1940-es évek közepétől az 1960-as évek közepéig terjedő nagy alkotói korszakot elemzi részletekbe menően, a harmadik pedig összegzés gyanánt a Psyché költői világát tekinti át. A sok érdekes és eddig ismeretlen dokumentumot feltáró munka középpontjában mégsem az életpálya eseményei állnak, hanem a költői érzelemkifejezés esztétikai kérdésére kerül benne a hangsúly. Annak a kísérletezésnek költészettani jelentőségére derít fényt, hogy e játékos, varázsos költészet hogyan nyitott gyönyörködtető csodáival új távlatokat a magyar lírában.

Béládi Miklós - Illyés ​Gyula
"Illyés ​Gyula élete átíveli a századot, művei a század történelmében gyökereznek. Akár életrajzának adataiba pillantunk, akár munkáinak szellemi, erkölcsi tartalmaira gondolunk: letörölhetetlen róla a XX. századiság bélyege. Sodortatni nem hagyta magát: teremtő módon együtt élt, együtt lélegzett korával, ha akart sem tudott kívül maradni rajta. Megérti a modern irodalom «intellektuális kétségbeesését», nem egy képviselőjét nagyra is tartja; ő maga azonban az írói munkát erkölcsi szolgálatnak tekinti. Alkotásra biztató megrendelést mindig korától, pontosabban szóval: népének-nemzetének helyzetétől fogadott el. Sokkal józanabb, kételkedőbb alkat annál, semhogy romantikus népboldogító terveket dédelgetett volna magában. Pontosan fölmérte, hol áll napjaink szövevényében az irodalom, és mi lehet az író szerepe. Ez a feladatvállaló elszántság nem tesz különbséget egyéni, emberi és nemzeti tennivalók között. Az idő és hely kívánalmai szerint cselekvést követel az írótól, a jó ügy szolgálatát írja számára elő..." írja Béládi Miklós könyvének bevezetőjében.

Tamás Attila - Weöres ​Sándor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dersi Tamás - Illés ​Endre
Tartalom Bevezető A ​novellista Köd a Rákóczi úton "Szép angyaloknak húga?" Hamisjáték, sok szereplővel Teljes világítás Történelmi fenyegetés Pofon az autóbuszon Kortársak ábrázolása Önéletrajzi töredékek A fájdalom szorításában Összefoglalás A kritikus Az Est, Pandora, Budapesti Hírlap Távol a vitáktól Változó korízlés Illúziók nélkül Együttes vallomás A drámaíró Irodalom és színház A Törtetők fogadtatása A szenvedély mérgezettjei Engedékeny dráma Türelmetlen szeretők Karikatúra a sznobról Mítoszok maszlaggal Festett egek Zárókép A műfajteremtő Non fiction az irodalomról Oxigén az irodalomtörténetben Új Krétarajzok Patinás arcképek Találkozás a lázító szépséggel Áttekintés Jegyzetek Illés Endre művei

Borbély Sándor - Juhász ​Gyula
Juhász ​Gyula századunk egyik legalaposabban tanulmányozott költője. Az életmű egészének és számos részproblémájának beható ismerete kedvező alkalmat kínált a pályaív társadalompolitikai és irodalomtörténeti, egyben esztétikai újragondolásához. Minden ilyen vállalkozás természetesen bizonyos perújrafelvétel is, egyúttal pedig kísérlet az alkotó és a közönség kapcsolatának elmélyítésére. Borbély Sándor kismonográfiája a költő születésének centenáriumára jelenik meg.

Czére Béla - Krúdy ​Gyula
Tartalom Az ​idő költője Útkeresés és rátalálás (1892-1910) TÖRTÉNELMI MÚLT ÉS LEGENDÁSÍTOTT JELEN ÁRNYÉLETEK SZÍNJÁTÉKAI AZ ÚTKERESÉS REGÉNYEI KÖZÉPKORI HALÁLTÁNC Krúdy-hasonmások: Szindbád és Rezeda Kázmér Az első nagy alkotói korszak (1911-1917) SZINDBÁD HAJÓJÁN REZEDA KÁZMÉR ROMANTIKUS SZEREPJÁTSZÁSA LEGENDÁK TÁJAIN MEGVÁLTÓ SZERELEM ESZMÉNY ÉS VALÓSÁG ÜTKÖZÉSE A NOVELLÁKBAN VILÁGHÁBORÚ ÉS FORRADALMAK A látomásos-lírai regények Másokik nagy alkotói korszaka (1918-1921) A NYÍRSÉG MITOLÓGIÁJA SZÜLETÉS ÉS HALÁL: A TEREMTÉS LÁTOMÁSA ÉLET ÉS HALÁL MEZSGYÉJÉN MAGYAR SORS, ÍRÓI SORS 1919 UTÁN BALLADAI HANGVÉTELŰ NOVELLÁK Lírai realizmus és anekdotizmus Utolsó alkotói korszaka (1922-1933) A MÚLT SZÁZADI BUDAPEST POÉZISE ADOMÁVÁ KEREKÍTETT MÚLT A MAGYAR KÖZÉPKOR SORSNOVELLÁK ÉS "GASZTRONÓMIAI" ELBESZÉLÉSEK ÖNVALLOMÁS ESSZÉKBEN AZ UTOLSÓ ÉVEK REGÉNYEINEK MÉRLEGE Krúdy helye a magyar prózában és az irodalomtörténet-írásban Életrajzi adatok Fontosabb kiadások Fontosabb könyvek, tanulmányok

Benedek István - Benedek ​Marcell
„Félrevezető ​volna, ha azt a címet adnám ennek a könyvnek: »Apám regénye«. Több és más akar lenni, életrajzon kívül korrajz is, a korrajzon belül kissé az irodalom egy szakaszának fejlődéstörténete, de úgy, hogy akarva-akaratlan kibontakozik belőle egy család életrajza, olyan családé, amely három nemzedéken keresztül eljegyezte magát az irodalommal.”

Tüskés Tibor - Pilinszky ​János
Pilinszky ​János verseinek jelentőségét a XX. századi magyar, illetve európai lírában ma már nem vonja kétségbe senki: költészete a modern líra egyik alapvető létmeghatározását adja, amely a világháború poklának, a koncentrációs táborok "botrányá"-nak eksztatikus fehérizzással megidézett, apokaliptikus képeitől a metafizikus szorongás tragikus élményén keresztül a részvét végletesen átérzett és átgondolt vállalásáig ível. Pilinszky határtalan érzékenysége rendkívüli erővel vetíti elénk a történelem - és a mindenkori lét - keresztjére feszített ember passióját, de a részvétet is e szenvedés iránt, a keresztényi együttérzést a megalázottakkal - az emberrel. Tüskés Tibor könyve életrajz és műelemzés. A szerző - részint új, eddig ismeretlen adatok alapján - nyomon követi Pilinszky legendákba burkolt, különös életének legfontosabb állomásait, ismerteti műveinek keletkezéstörténetét és hazai-nemzetközi recepcióját, értőn elemzi legnagyobb verseit. - A kötetet gazdag képanyag egészíti ki.

Ismeretlen szerző - Emlékkönyv ​Gárdonyi Géza születésének 100. évfordulójára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Laczkó András - Fekete ​Gyula
Tartalom Változások ​sodrában Közéleti igények nyomán Jelenkorunk hőse: a köznapi ember Történelem és moralitás Metszetek a közgondolkodásból Éljünk magunknak? A magány nem magánügy Regények a sorsfordító időről Sarkcsillag jegyében Életrajzi adatok Fekete Gyula művei Felhasznált és ajánlott irodalom

Varga József - Ady ​és kora
Költészetünk ​legnagyobb megújítója, Ady Endre születésének 100. évfordulójáról emlékezett meg 1977-ben az ország. Varga József könyve a magyar irodalomtudomány elsõ teljes Ady-pályaképe. Társa a kalauzolásban maga a költõ, aki cikkekben, noellákban, levelekben vallott magáról, és segítõi a költõ kortársai, akik hû emlékezésekkel örökítették meg alakját.

Pomogáts Béla - Radnóti ​Miklós
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vargha Kálmán - Gelléri ​Andor Endre
Vargha ​Kálmán, a kitűnő irodalomtörténész új könyve egységben mutatja fel Gelléri Andor Endre életének történetét irodalmi munkásságának kibontakozásával. Ismert adatok és új kutatások alapján, részint először itt publikált dokumentumok, levelek segítségével vázolja fel életútját, s értő, érzékeny novellaelemzésekkel közelíti meg Gelléri Andor Endre tündéri realizmusá-nak immár halhatatlan titkát.

Hegedüs Géza - G. ​B. Shaw világa
"A ​legszellemesebb csúfolódó, a gyönyörködtetõen okos ember, akinek természetes életformája a vita, az ötlet, az élc, aki mindenre úgy rá tud világítani, hogy a ruha is leválik róla, aki nem fél semmitõl, és nem tisztel semmit csak azért, mert tisztelni szokták, aki nem ismer frázist, csökönyös hagyományt, lusta megszokást. Példátlanul aktív szellem értelmi feszültségének nincs egy intermittáló pillanata. " - írta G.B. Shawról immár klasszikus rangú kritikusunk, Schöpflin Aladár. Ezt "a hallatlan szellemi aktivitást" idézi fel Hegedűs Géza az élet és életmű megvallatásával; a legendák álarcát félretéve az ember, a gondolkodó és a művész hármas egységét elemzi, s kapcsolja be a modern drámai irányzatok vérkeringésébe, azt az oeuvre-t, amellyel népszerűségben nálunk legfeljebb csak Shakespeare-é vetelkedhetik.

Gyertyán Ervin - József ​Attila
Gyertyán ​Ervin József Attila-díjas (1981), Balázs Béla-díjas (1997) irodalomtörténész, filmesztéta, műfordító. 1966-ban írta József Attila - Arcok és vallomások című művét.