Illemkocka

Szendi Gábor - A ​nő felemelkedése és tündöklése
A ​mű az evolúciós pszichológia nézőpontjából elemzi Nő és Férfi kapcsolatát. Bizonyítja, hogy ebben a férfiközpontúnak hitt világban valójában a Nő a titkos mozgató. A Nő a szervezője és egyben a fődíja annak a férfiak közt dúló, vérre menő viadalnak, amely érte folyik. Miközben a Nő gyengének tűnik, az Erő vele van, miközben vesztesnek tűnik, mindig ő az igazi győztes. A könyv fejezetei Nő és Férfi választásainak és kapcsolatának rejtett mechanizmusait írja le. Olyan kérdésekre keresi a választ: Miért vannak nemek, miért hal ki 10 millió év múlva a férfi? Mi a női szépség és mit vár a nő a férfitől? Mi a nő „A és B terve”, miért van annyi „kakukkfióka” a családokban? Mire jó az orgazmus, mi a szerepe az emberi szimmetriának? Miről árulkodik a mutató és gyűrűsujj arányunk, honnan sejthető, hogy Michelangelo Dávidja homoszexuális? És miért küzd annyi nő a meddőséggel, s hogyan csapja be a nőt a meddőségipar? A könyv zárófejezete a freudi életmű súlyos kérdéseit feszegeti, s bepillantást enged a pszichiáter és pszichológus szakmai szexuális visszaéléseibe is. A könyv olvasmányos, népszerű stílusban mondja el a legmodernebb tudományos eredményeket, de bőséges szakirodalmi hivatkozásokkal segíti a szakmai olvasókat is. Szendi Gábor leginkább szabad gondolkodónak szereti nevezni magát, akinek a legfontosabb érték az igazság és a szabadság. Változatos életútja arról tanúskodik, hogy a megújulásban és a változásban érzi jól magát. Programozó matematikusnak indult, majd filmíró lett, írásaiból három film is készült, majd pár év könyvkötés után a pszichológus hivatást választotta. Kutatóként az agy-lélek kapcsolata és az evolúciós pszichológia, gyógyítóként az életgubancok megoldása érdekli. Az igazság helyett a gyógyszeripari érdekek szolgálatába álló megélhetési tudományból kiábrándulva fordult a tudományos újságírás felé, céljának a hiteles tájékoztatást tartja. Ezért írta meg 2004-ben a bombaként robbanó leleplező tanulmányát, a Depresszióipart, majd 2005-ben az azonos című könyvét, melyek a gyógyszeripar és a pszichiátria veszélyes összefonódását tárták fel. Létrehozta „egyszemélyes” webszájtját, ahol cenzúrázatlanul mondhatja el véleményét. Mindezekért megtorlásként kutatói állásából elbocsátották, és a Magyar Pszichiátriai Társaság beperelte.

Nádasdy Ádám - Prédikál ​és szónokol
"A ​nyelvész csak biológus lehet, nem orvos, hiszen a nyelv nem lehet beteg. Természetesen vannak nyelvi zavarok, melyeknek gyógyításában a nyelvész nélkülözhetetlen (afázia, dadogás, siketség stb.), ám ezek az egyén zavarai, nem a nyelvé. Talán a nyelvhasználat is lehet beteg (például készséggel nevezném betegnek a 'csendőrpertu' használatát a cigányokkal szemben), de ez meg a társadalom betegsége... Ezek gyógyításában közreműködni mindnyájunk kötelessége."

Király Jenő - A ​fantasztikus film formái
A ​2009-ben a Kaposvári Egyetemen Művészeti Karán újonnan alakult Mozgóképkultúra Tanszék elhatározta, hogy A film szimbolikája címmel tankönyvsorozatban jelenteti meg a diákok számára Király Jenő legendás Frivol múzsa című művének eredeti, teljes verzióját. Az 1993-ban megjelent kétkötetes Frivol múzsából félmondatok, sőt olykor féloldalak is hiányoznak, ami erősen csorbítja a kiadvány élvezhetőségét, közérhetőségét. Jelen bővített kiadás a szerző témában tartott egyetemi előadásainak teljes szövegeit tartalmazza. A most megjelent első három részt (I. rész, 1-2. kötet: A film szimbolikája. A filmkultúra filozófiája és a filmalkotás szemiotikai esztétikája; II. rész, 1-2. kötet: A film szimbolikája. A fantasztikus film formái; III. rész, 1-2. kötet: A film szimbolikája. A kalandfilm formái) a tervek szerint további két kötet követi majd, illetve várható egy új, bővített kiadás is, ami a további filmműfajokat mutatja be. A köteteket válogatta és sajtó alá rendezte Balogh Gyöngyi. A hat vaskos kötetet bőséges, Király Jenő munkásságát bemutató utószó egészíti ki.

Király Jenő - Mágikus ​mozi
A ​filmélet ős- és hőskorának alapvető témája a filmszerűség, a modern filmelméleteké a filmnyelv, míg a posztmodern korban a filmalkotások sokfélesége, a műfajprobléma kerül előtérbe. A Modernség módszertani örökségét és a posztmodern érzékenység új tanulságait egyaránt figyelembe vevő Mágikus mozi e tekintetben a nemzetközi szakirodalomban is hézagpótló kísérlet.

Ismeretlen szerző - Filmkönyvek ​könyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Barabási Albert-László - Behálózva
Könyve, ​mint minden igazi tudomány, látszólag egyszerű kérdést kutat, egy detektív szívósságával: Hogyan kapcsolódik minden egymáshoz, és mit jelent ez a tudományban, az üzleti és a mindennapi életben? „A világunkban meglévő hálózatok valódi természetének megértésével olyan, az emberiséget foglalkoztató kérdésekben kerülhetünk közelebb a válaszhoz, mint a vírusok leküzdése, a gazdasági válságok kezelése, a terrorizmus visszaszorítása vagy akár az emberi társadalom gondjainak megoldása. A Behálózva című könyvet 13 nyelvre fordították le, és több országban felkerült a bestseller listára. Hazánkban 2003-ban jelent meg először, szintén Vicsek Mária fordításában. Az azóta eltelt időszakban a könyv megindult a világranglistán. Jelen kiadásunk alapja a Penguin Book kartonált változatú kiadványa.

Fűszeres Eszter - Fűszer ​és lélek
A ​hazai gasztro-blogok új csillaga szellemes, okos és kedves egyéniség. Receptjei mind, egytől egyig finom, sőt pazar ételek. Ezeket ma már elvárjuk minden "sztárszakácstól", Eszter azonban két szempontból is meglepő teljesítményre képes. Először is, egyszerű eleganciájával könnyedén összeházasítja a "fast food" és a "slow food" iskolákat: receptjei mind valódi ételek, mély gasztrokulturális gyökerekkel, ugyanakkor nem bonyolult őket elkészíteni. Másrészről, és itt van a flódni elásva, Eszter sajátkezüleg megteremti az új kelet-közép-európai fúziós konyhát. Receptjei zsidó nagymamák és dédnagymamák féltve őrzött kockás jegyzetfüzeteiből bújnak elő, de közben az egész könyvben érződik, hogy Eszter ízig-vérig modern nő, aki végigutazta és kóstolta már a fél világot: itt vigyázó szemek vettetnek Bécsre és Toszkánára, Erdőbényére és Brooklynra, chilire és gorgonzolára, kardamomra és tamarind pasztára. Maceszlasagna!  Bitter Brunó (Judapest.org főszerkesztő)

Tőkei Ferenc - Sinológiai ​műhely
A ​kínai filozófia ókori nagyjait, a kínai irodalom kiemelkedő műveit, a középkori kínai esztétika fő irányzatait elsősorban a sinológus, esztéta és társadalomfilozófus Tőkei Ferenc (1930-2000) fordításai és tanulmányai révén ismerte meg a magyar közönség. Ő volt az, aki a hazai művelődés körét kitágítva mintegy beemelte a kínai konfucianizmust, a taoizmust, a motizmust, és feltárta ezek belső összefüggéseit a kínai társadalom történeti fejlődésének sajátosságaival. Az életműsorozat olvasója most a kiváló tudós kalauzolásával fedezheti fel a kínai kultúra örökbecsű értékeit, amelyek nélkül nem lehet teljes a modern ember világképe.

Valuch Tibor - Magyar ​hétköznapok
Magyarországon ​a XX. század második felében számos olyan politikai, gazdasági és társadalmi átalakulás, rendszerváltás ment végbe, amelyek alapvető módon befolyásolták az egyes emberek mindennapi életét. Ha csak a két legnagyobb átmenetet, a negyvenes-ötvenes évek fordulóján lezajlott, a szocialista rendszert megteremtő kommunista hatalomátvételt, majd a nyolcvanas évek végétől lezajló demokratikus átmenetet és a piacgazdasági viszonyokhoz történő visszatérést emeljük ki, önmagukban ezek is jól mutatják a változások jelentőségét, súlyát. A szerző a tárgykörben egy évtizede folytatott kutatásait lezáró és összegző munkájában a második világháborút követő majd' háromnegyed évszázad hétköznapjait mutatja be. Kiemelt dimenzióként kezeli a jövedelem, a fogyasztás, a lakás, az öltözködés és a táplálkozás témakörét. A munka újdonsága, hogy szakít a hagyományos, eseménytörténeti periodizációval, s az életmód változásai alapján mutatja be a hétköznapi életet és mindennapok társadalmi viszonyait is gyökeresen átformáló átalakulását.

Király Jenő - Frivol ​múzsa I-II.
A ​tömegfilm sajátos alkotásmódja és a tömegkultúra esztétikája (Tankönyvkiadó, 1993) Könyv A Frivol múzsa esztétikai nagymonográfia a „kellemesség”-ről, világviszonylatban az első rendszeres, átfogó kísérlet a szórakozásesztétika megalapozására, mely ezzel az esztétika tudományának két és fél évezredes adósságát kezdi (vagy próbálja elkezdeni) törleszteni. Freud az éjszakai álmokat fejtette meg, a Frivol múzsa a nappali álmokat kutatja. Új értelmet nyert az „álomgyár” kifejezés: már nem feltétlen elítélő. A Frivol múzsa úgy próbálja feltárni a mai emberiség élő mitológiáját, ahogyan Mircea Eliade (vagy Hamvas Béla) az őseredeti ember képzeletvilágát, Lévi-Strauss pedig a törzsi ember tudatát, a „vad gondolkodást” vizsgálta. Jung a neurotikus panaszok fénytörésében kutatta a modern mitológiákat, a Frivol múzsa a kommunikatív nyilvánosság legelterjedtebb narratív tradícióinak titkos tartalmait kutatja. Tarthatatlan, hogy a bororo indiánokról többet, mélyebbet, átfogóbbat tudunk, mint önmagunkról. Fel kell tárni a modern nagyvárosi ember mitológiáit, össze kell foglalni a „Vízöntő korának” új szellemiségét. (…) A Frivol múzsa szerkezete Dante művének fordítottja – s ez jogosult, mert a huszadik század vér- és hazugságtengere nyelte el a felvilágosult szellemi rend ama virágkorát, melyet Dante műve megnyitott. A műfaji világképeket bejáró utunk mintegy a „paradicsomból” indul, s a pokol legmélyebb körein végződik, hogy itt találjuk meg a szenvedésben fogant érzékenység ősszikráját, az esztétikai szellem „ősrobbanását”.

Balassa Iván - Ortutay Gyula - Magyar ​néprajz
A ​két kiváló tudós, Balassa Iván és Ortutay Gyula a néprajztudomány eddigi eredményeire támaszkodva, a szakemberek, az érdeklődő nagyközönség igényeit egyaránt szem előtt tartva ad átfogó képet a hagyományos népi kultúra valamennyi ágazatáról, a társadalmi, az anyagi és a szellemi kultúráról. (...) Minden fejezethez rövid bibliográfia csatlakozitk, amely útbaigazítást ad azok számára, akiket egyik vagy másik kérdés közelebbről érdekel. A kötetet gazdag képanyag, 319 fekete-fehér, 65 színes fénykép és 231 rajz, térkép, kotta illusztrálja.

Arnold Hauser - Hauser Arnold - A ​művészet és irodalom társadalomtörténete I-II.
A ​kiváló magyar származású művészetszociológus legelső, összefoglaló művét: a Művészet és irodalom társadalomtörténetét kiadónk 1969-ben egyszer már közreadta. A könyv méltán aratott nagy sikert, a művészet iránt érdeklődők körében nélkülözhetetlen kézikönyvvé vált. Most, amikor a Gondolat Kiadó arra vállalkozott, hogy a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választott, nemrég elhunyt, világhírű tudós valamennyi alkotását életmű-sorozat keretében megjelentessük, A műveszettörténet filozófiáját követően ezt a nagyfontosságú, kétkötetes munkát adjuk át a magyar olvasóknak új, átdolgozott fordításban. Hausernek ez a munkája már sok nyelven sok kiadást megért; a legutóbbi években Amerikában, Japánba és Indiában is megjelent nagy példányszámokban. Hauser azt tanítja, hogy az irodalom és a művészettörténet stílusváltozásait nem lehet pusztán a stílustörténet szemszögéből megérteni, az okokat a társadalomban bekövetkezett változásokba kell keresni. Hauser ebben a művében monumentális tablóban rajzolta fel az irodalom és a művészet társadalmi genezisét, a szellemi megnyilvánulások társadalmi gyökereit az ősi társadalmaktól kezdődően egészen a XX. századig.

Bedő Iván - Hírkönyv
A ​3. kiadást megért könyv gyakorlatban is bebizonyította, hogy a rádiózás és az újságírás szinte nélkülözhetetlen segédkönyve. A rádiós hírek és hírmûsorok szerkesztésének alapszabályai mellé nem a szigorú szabályokat, hanem inkább a szakmailag kifogástalan megoldások gazdag választékát sorakoztatja fel. Arra szolgál, hogy a szerkesztõségekben tanácsokat merítsenek belõle, az újságíró iskolákban pedig - bõséges gyakorlati példatárával - tankönyvként használhassák. A nyelvhelyességi tanácsok pedig, vagy az olyan részek, mint pl. a földrajzi neveket tartalmazó függelék, bár elsõsorban ugyancsak inkább a "szájra-fülre" fogalmazásra vannak tekintettel, de az újságíróknak, s az írott sajtó hírszerkesztõinek is rendkívül hasznos segítõi lehetnek.

Hauser Arnold - A ​művészet szociológiája
A ​művészet szociológiája Hauser 1974-ben, németül megjelent utolsó munkája, melyet joggal tekinthetünk munkássága betetőzésének, nagyjelentőségű szintézisnek. A több mint hatvan íves kötet nagy mennyiségű kritikai és bizonyító érvet felsorolva tárgyalja a művészet és művész társadalmi szerepét, feladatát, a művészet ideologikus voltát, jelen helyzetét és perspektíváit. Miközben következetesen az elvi összefüggések kidomborítására törekszik, mindig konkrét történeti tényanyagra támaszkodik. Hauser alapvető hitvallása, hogy a művészetet, mint minden ideológiát és ideológiailag meghatározott szellemi magatartást végső soron a gazdasági és társadalmi viszonyok határoznak meg, hogy a szellemi formációk létrejöttére és megváltozására soha nincs elégséges magyarázat azok önfejlődéséből. Ugyanakkor nagyon fontos feladatának tartja, hogy mindenfajta leegyszerűsítés llen hadakozva, részletesen foglalkozzék a művészet visszahatásával az alapra, a bonyolult kölcsönhatások szövevényes rendszerével. Új és igen jelentős része a kötetnek a művészet művelődési rétegek szerinti történeti, illetve szociológiai vizsgálata. Részletesen tárgyalja a tömegművészet és a tömegkultúra jelenségeit, népművészet és népszerű művészet viszonyát a tömegkommunikációs eszközök szerepét és a művészet válságának problémáit is.

Hermann István - Válságok ​és változások
A ​szerző írja: "Napjainkban éppen arról van szó, vajon megadjuk-e magunkat az úgynevezett sorsszerű világlátásnak, vagy pedig az élet minden területén megpróbálunk gondolatilag eligazodni. Ehhez ismerni kell azokat a fogalmakat, melyek megszülettek már évszázadokkal ezelőtt, és ismernünk kell azokat is, amelyek napjaink erjedéséből forrnak ki. Minden új jelenség, minden új esemény, minden jelentős történés új fogalmakat szül, új megoldási kísérleteket, helyes vagy álmegoldásokat. Új kérdések születnek, s új válaszok ezekre a kérdésekre. A válaszoknak csak egy része bizonyul helyesnek, s a többi elsüllyed a történelmi süllyesztőben. Így a kérdéseknek és a válaszoknak egyaránt életük van, jelentőségük és mélységük, és ezért szeretnék ezzel a könyvvel is segíteni abban, hogy a helyes válaszokat megtalálja az olvasó."

Fábri Anna - Magánélet ​Széchenyi István korában
A ​sorozat izgalmas történelmi intimitások képeskönyve. Feleleveníti a nagy korszakok hétköznapi életét: a kor egyszerű embereinek mindennapjait, szerelmi és családi életét, étkezési szokásait, lakását, öltözködését, mindezt korabeli képekkel illusztrálva. Szerzői azt vallják ugyanis, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.

Benedek István - Lélektől ​lélekig
- ​Te mihez méred a világot? - kérdezte egyszer egy barátom (vagy ellenségem, már nem is tudom). - Önmagamhoz – válaszoltam szerényen -, és nem is érdekel másnak a véleménye, csak azé, aki önmagához mér mindent. Mit érne egyetlen sorom is, ha írás közben jobbra-balra sandítanék: Lehet, hogy így sem sokat ér, de legalább szégyenkeznem nem kell. Ez a kötet csupa olyan írást tartalmaz, amely az utóbbi hét esztendőben készült, különböző hetilapok és folyóiratok számára. Pontosabban, az írások önmagukért készültek, aztán elhelyeztem őket, ahol tudtam. Most összegyűjtöttem valamennyit (ami kötetben még nem jelent meg), kiszórtam a selejtjét, a többit megpróbáltam valamilyen szempont szerint osztályozni, de nem sikerült. Van itt novella, tárca, cikk, évfordulói megemlékezés, könyvkritika, színikritika, lélektani és szociológiai eszmefuttatás (nem merem az igényesebb "tanulmány" szót használni, bár a címlapra csalogatónak felírtam), van kroki, szatíra, humoreszk, van orvosi tárgyú fejtegetés és etikai állásfoglalás, még önvallomás is van - ha ugyan nem önvallomás mindenestül az egész. Ha nagyon röviden summáznom kell a tartalmat, ezt javaslom: valakinek a vélekedése mindenféléről. Hogy ez a valaki érdemes-e arra, hogy vélekedését elolvassák, nem az én feladatom eldönteni. Örültem, amikor írtam, és szeretném, ha az olvasó is örülne, amikor olvassa. De ha itt-ott bosszankodik, az sem baj: a bosszúság néha jó gondolatokat sugall. Feleségem azt mondta, amikor a cikkeket sorra gépelte: olyan lesz ez a könyv, mint a kertünk. Van benne szolid muskátli, rátarti rózsa, kacér szarkaláb, tüskés szamártövis, méltóságteljes királyliliom, szerény kakukkfű, dús ligetszépe, örökké üde télizöld, virgonc portuláka és hallgatag borostyán. No, meg gyom is bőven, vágtam rá, de leintett: az is hozzátartozik, úgy szép a kert, ha módjával dudva is van benne. Ez teszi természetessé. És akinek úgy tetszik, a dudvát kigyomlálja, a virágok közül pedig azt szagolja, amelyiknek az illatát legjobban kedveli.

Ismeretlen szerző - Ismerjük ​meg Japánt!
A ​Károli Gáspár Református Egyetem Japanológia Tanszékének oktatói által összeállított kötet nemcsak a japán szakos egyetemi hallgatókat kívánja bevezetni a japanisztika tudományának alapjaiba, hanem a japán nyelvet tanulókat és a japán kultúra iránt érdeklődőket is. Milyen a japán család? Milyen volt a szamurájok világa? Mit tanultak a császári udvarban? Milyen a japán információs társadalom? Ki tanul ma japánul? Mi az a kabuki és mi a nó? Milyenek a japán beszédhangok? Hogyan fordítsunk le egy japán levelet magyarra? Ezekre a kérdésekre is keressük a választ egyrészt a hagyományos területek - történelem, irodalom-, művelődés-, művészet- és vallástörténet, nyelvtudomány -, másrészt az újabb, a mai ismereti igényeknek is megfelelő területek - fordítástudomány, kommunikáció, társadalomismeret - felől megközelítve, közérthető stílusban. A kép természetesen közel sem lehet teljes, a kötetnek - reményeink szerint - lesz még folytatása.

Ismeretlen szerző - Nyelv, ​gondolkodás, relativizmus
Mi ​a viszony nyelv és gondolkodás között? Befolyásolja-e, meghatározza-e nyelvünk gondolkodásunkat? Tulajdonítható-e értelmes jelentés ennek az állításnak, és milyen jelentés tulajdonítható neki? Nyelvünk határai világunk határait jelentik-e? Be vagyunk-e zárva nyelvünk, illetve kultúránk meghatározta világunk határai közé? Van-e lehetőségünk arra, hogy egy másik nyelvet, kultúrát, világképet megértsünk? A kötet szerzői: Darab Tamás, Jeff Bernard, Laki János, Neumer Katalin és Pléh Csaba ilyen és hasonló kérdéseket feszegetnek.

Jávorszky Béla Szilárd - Sebők János - A ​magyarock története 1.
E ​mű több generáció számára is élvezetes, legendaoszlató, izgalmas olvasmányt kínál, egyúttal igyekszik hozzájárulni ahhoz, hogy a rockzene végre Magyarországon is a megérdemelt helyére kerüljön a kultúrtörténetben. A kötet a maga nemében páratlan történelemkönyv, különleges krónika. A szerzők a magyar rockzene csaknem fél évszázados történetének megírására vállalkoztak abból az alkalomból, hogy a műfaj első képviselői a "koppintós korszak" után "hatvannégyben épphogy elindultak", majd 1965 nyarán Verőcemaroson, az Expressz-táborban megszülettek azok az első magyar nyelvű Illés-dalok, amelyek az új műfaj hazai kezdeteit jelentik. Számos, eseményekben és jelenségekben gazdag korszak, hat generáció, többtucatnyi stílus, sok száz zenekar és előadó, ezernyi sláger, rádiófelvétel, hanglemez, koncert - erről szól A magyarock története.