Atilla ​eposz

Bán Mór - A ​Hadak Villáma
Bán ​Mór nagyívű történelmi regényciklusának negyedik kötete a magyar történelem talán legdicsőbb, s mégis legellentmondásosabb korszakának egyik kulcsfigurája, Hunyadi János szerepét mutatja be a Zsigmond király halálát közvetlenül követő zűrzavaros években. A kiterjedt történelmi kutatómunkán alapuló sorozat feleleveníti Hunyadi János életének és a Magyar Királyság XV. századi történelmének sorsfordító pillanatait, egybeszőve az ismert tényeket a néphagyomány elemeivel és az írói képzelettel. Bán Mór eleven és hiteles képet fest a korabeli Magyarországról és Közép-Európáról. Alakjai nem a történelemkönyvekből előhúzott, idealizált hősök, hanem hús-vér emberek, akik elvitathatatlan erényeik mellett néha a legszörnyűbb bűnök elkövetésétől sem riadtak vissza. A szerző egyedi hangvételű ciklusa egyszerre kíván tisztelegni a magyar történelmiregény-írás múltja előtt, és megőrizve megújítani annak hagyományát. Zsigmond király halála után a gyengekezű Habsburg Albertre száll a Szent Korona. Személye megosztja a magyar nemességet, és a cseh trónért is hadba kell vonulnia a lengyel uralkodó ellen. A csehországi hadjáratra ígéretéhez híven elkíséri Albert királyt Hunyadi János is, pedig nagyon nagy szükség lenne rá birtokain és Erdélyben: jobbágyai elégedetlenkednek, a városokat és a falvakat török portyázó seregek dúlják, és Hunyadvár is közvetlen veszélybe kerül – benne Szilágyi Erzsébettel és a hétéves Hunyadi Lászlóval. Noha az adott szó megtartásának és riválisai vonakodásának köszönhetően Hunyadi János és öccse, Iván megkapja a szörényi bánságot, és így a lehetőséget az al-dunai határvidék, a török legfőbb felvonulási területe megvédésére, Hunyadinak választania kell: a családja és saját birtokai, vagy az ország biztonsága, a török megállítása a fontosabb. És ez a választás nagyon nehéz...

Bán Mór - A ​Csillagösvény hídja
Hunyadi ​János Itáliából hazatérve sem tölthet békés esztendőket birtokán, családja körében. Csehországban van szükség kardjára, a huszita felkelők ellen. A megromlott egészségű, idős Zsigmond király környezetében cseh és magyar pártütők szövik terveiket, akár saját rokonaikat is feláldozva nagyra törő céljaik elérése érdekében. Mindeközben Erdély lángba borul: a Lépes György püspök elviselhetetlen adóterheit nyögő jobbágyok, köznemesek és céhlegények fegyvert ragadnak és igazságot követelnek. A paraszthad véres pusztításba kezd, és félő, hogy a Hunyadi-birtokokat is csak ideig-óráig kíméli. A közelgő uralkodóváltással és a lázadás leverésével elfoglalt főurak között csak néhányan látják, hogy a magyar nemzetnek sürgősen helyre kellene állítania egységét, mert a déli határokon túl a huszitáknál és a jobbágyoknál sokszorta nagyobb veszély ébredezik. A hazáért aggódó kevesek számára egyre nyilvánvalóbb, hogy már csak egyetlen emberbe vethetik reményüket: Hunyadi Jánosba.

Heribert Illig - Kitalált ​középkor
"Az ​1991-re kidolgozott tézisem, amelyet azóta minden tudományos fórumon képviselek, röviden a következő. Az európai történelem VII., VIII., és IX., százada művileg beiktatott, minden valóságot és reális történést nélkülöző időszak. Ennek megfelelően maradék nélkül törlendő, majd az előtte és utána lévő történések közvetlenül, vagy kis eltéréssel összekapcsolandók. A kérdéses időközt már ekkor pontosan behatároltam: a betoldott, vagy kitalált időszak 614. augusztus végétől 911. szeptember elejéig tart.” (Heribert Illig) Megdöbbentő? A szerző Németországban hatalmas vihart kavart könyvének tézisét azóta sem tudták megcáfolni a középkorkutatók. Merthogy Illig úr rendkívül alapos munkával bizonyítja be: kik, hogyan, hol és mikor követték el minden idők legnagyobb történelemhamisítását. Naptárunk szerint elmúlt 2000. Valójában alig jutottunk túl 1700-on. Habár ez a lebilincselő történelmi krimi arra is rávilágít, csínján kell bánnunk az olyan szavakkal, mint például a "valójában". Hiszen az is kiderül: nem csupán Nagy Károly és kora kitalált, de időszámításunkhoz is kapcsolódik jó néhány meglepő rejtély.

Bán Mór - A ​Hajnalcsillag fénye
Bán ​Mór nem kisebb célt tűzött ki maga elé nagyszabású történelmi regénysorozatával, mint hogy színes, mozgalmas tablóba foglalja a Hunyadiak dicsőségben és tragédiákban egyaránt bővelkedő korszakát. Az utolsó keresztes hadjárat véres bukásának idején került a világtörténelem színpadára a Hunyadi család. A havasalföldi kun kenézek leszármazottai vérrokonuk, Vlad fejedelem rettenetes bosszúja elől menekülnek Erdélybe, ahol Zsigmond magyar király szolgálatába álltak. A valós történelmi tényeken alapuló, kalandos sorozat első kötete hamisítatlan történelmi olvasmány: romantikus, végig feszültséggel teli. Igazi nagyregény, amilyet a magyar történelem ezen alig ismert korszakáról talán még soha nem olvashattunk.

Benkő László - Idegen ​tüzek
Történelem ​és egyéni sorsok fonódnak össze ebben a nagy ívű műben, amely egyszerre izgalmasan szép olvasmány és ragyogóan színes leírása a honfoglalást megelőző évtizedeknek; egy monumentális freskó a korai magyarok és besenyők életéről, s nem kevésbé a környező világról. Az olvasó az utóbbi évtizedek legjobb történelmi regényét tarthatja a kezében. Keleten olyan a gyepű, mint az üstben a forró víz. Bugyog, forrong ott minden, békétlen, senki nem tudja, mit hoz a holnap... Ha tehát megindul valami keletről, a fejedelemnek lépnie kell, mint a táblán a játékosnak. Tán már most is sejti a táltosok jövendöléseiből, milyen sors vár a törzsszövetségre. Álmos soha nem bíz a véletlenre semmit... Gecse, a magyar solymász idegen tüzek rideg fényét bámulta Pannóniában, ahová a véletlen vetette mára már ködbevesző esztendőkkel ezelőtt, és ahol a mindennapi betevőjét megszerezte ugyan, de a lelke nem nyugodott meg soha. Tragédiák sorozata kényszerítene arra, hogy nekiinduljon a világnak, vissza a távoli puszták felé, a régi szálláshelyekre, amelyek tágas környékén már összeszedte erejét és felemelkedett a honfoglalásra készülő magyarság. Egy sorscsapás elvette tőle a fiát, azt hitte, nem él már, ám a gyerek csodával határos módon megmenekülve szintén keletre tart, megismeri a korabeli Kijevet és Bizáncot, hol rabként, hol mint szolgalegény rettenetes viszontagságokon megy keresztül, hogy végre egy besenyő szálláson kössön ki, és kezdjen új életet.

Fonyódi Tibor - Isten ​ostorai
Róma ​alapításának 1127. évében az egykori világbirodalom két részre szakadva próbálja útját állni a határait ostromló barbár népeknek. Balambér hun nagykirály Theodosius kelet-, és Gratianus nyugatrómai császár viszályát kihasználva egyre nyugatabbra tolja a Hun Birodalom határait. Miközben seregei a Duna–Tisza közén megvetve lábukat Pannónia végső meghódítására készülnek, messze, a Volga partján Tas, a magos tudók tanítványa hozzásegít egy kovácsot szerelme beteljesüléséhez… de segítségének ára van: magának kéri a kovács majdan megszülető hetedik gyermekét. Évek telnek, a jóslat beteljesedik és a kis Torda Tas kíséretében napnyugatra vándorol, letelepszik Erdélyben, ahol mestere felkészíti az eljövendő hun uralkodók szolgálatára. Torda fokozatosan ébred öntudatra. Mikor fiatalemberként a Pilisbe teszi a székhelyét, már tudni véli, hogy ő nem csupán egy újabb hun sámán a sok közül. Ő sokkal több annál… Fonyódi Tibor több kiadást megért és nagy népszerűségnek örvendő történelmi regénye Torda, a táltos élettörténetén keresztül az európai történelem talán legvéresebb évszázadának eseményeit mutatja be. A fordulatokban gazdag, lebilincselő, egyedi hangvételű regényben a magyar őshagyomány legszebb elemei és a történelmi tények ötvözése révén nyerhet betekintést az olvasó a Hun Birodalom fénykorába és legnagyobb uralkodója, Atilla életébe.

Fonyódi Tibor - Naptól ​vagyok, Holdtól vagyok
A ​IX. század utolsó évtizedében járunk. Egy sebesült szarvas vérnyomát követő vadász három titokzatos regössel találkozik, akik arra kérik, hogy hallgassa meg a történeteiket. A három elbeszélő három egymást követő századot, nézőpontot és stílust jelent, de mondandójuk azonos; egy múltja elől menekülő onogur javas, a kagán koronájának elkészítésére elhivatottságot érző avar ötvös és a tanítói ellen fellázadó és Nagy Károly szolgálatába szegődő magyar táltos elbeszélése nyomán minden képzeletet felülmúló összefüggésekre derül fény a honfoglalást megelőző háromszáz év eltitkolt, elhallgatott magyar történelméből. Fonyódi Tibor történelmi regénytrilógiájának második kötetében három különböző korban élt ember élettörténete elevenedik meg. A szerző olyan színes és eleven tablót fest az Avar Birodalomról, a Karolingok koráról és a IX. századi magyar történelemről, ami garantáltan felejthetetlen élményt nyújt a misztikummal fűszerezett történelmi kalandregények kedvelőinek. Az előzményektől függetlenül is olvasható regény méltó párja a nagy sikert aratott _Isten ostorai_nak.

Ken Follett - Az ​idők végezetéig
Az ​idők végezetéig A katedrális folytatása: ugyanabban az angliai városban, Kingsbridge-ben játszódik a történet kétszáz évvel később, a 14. században. A szereplők a katedrális építőinek leszármazottjai, akik ugyanúgy küzdenek az élettel, mint elődeik. Az Európán végigsöprő pestisjárvány a hajósok, kereskedők közvetítése révén felüti fejét az angliai kisvárosban is, s éveken keresztül változatlan erővel tombol, szedi áldozatait. A Benedek-rendi kolostor ispotálya az egyetlen hely, ahol a halálos beteg emberek menedéket kaphatnak. A járvány közepette sem állhat meg azonban az élet: meg kell erősíteni az életveszélyessé vált hidat, a katedrális megroggyant tornyát helyre kell állítani, s az elöljáróságnak és a céheknek biztosítaniuk kell a város megélhetését. Gyilkos indulatok, testvérharcok, árulások, minden nehézséget áthidaló szerelmek közepette zajlik az élet Kingsbridge-ben. Ken Follett megint remekelt: olyan művet kínál olvasóinak, amely egyszerűen letehetetlen – egy hatalmas ívű történetet filmszerűen pergő cselekménnyel.

Bán Mór - Az ​üstökös lángja
Ezernégyszázharmincegy. ​Miközben a Magyar Királyságot északon a huszita seregek dúlják, sorra megfutamítva Zsigmond király hadait, délen pedig a török terjeszkedése a Bizánci Császárság végóráit vetíti előre, Hunyadi János uralkodója kíséretében előbb Nürnbergbe, majd Milánóba kénytelen utazni. Zsigmond karnyújtásnyira került áhított céljától, a Német-római Birodalom császári koronájának megszerzésétől, és a birodalmi politikai játszmák részeként a milánói Visconti herceg rendelkezésére bocsátja Hunyadit és csapatát a Velence ellen folytatott háborúban. Az ifjú hadvezér Lombardiában is dicsőséget szerez királyának, hamarosan csak Il Cavaliere Nero - a Fekete Lovag - néven emlegetik Itália-szerte. Hunyadi mégsem nyugodt: imádott felesége, Szilágyi Erzsébet a távollétében szüli meg fiukat, Lászlót, és miután Zsigmond Havaselve fejedelmévé teszi a Sárkányos Lovag-rend egyik új tagját, Vlad Tepest, egyre nyugtalanítóbb hírek érkeznek Hunyadvárról...

Bán Mór - A ​Mennydörgés kapuja
Ezernégyszáznegyven. ​A Szent Korona elrablását követően vészterhes idők köszöntenek a Magyar Királyságra. Rövid időn belül két új királyt is megkoronáznak Székesfehérvárott: egy néhány hetes csecsemőt, és a tizenhat esztendős lengyel Ulászlót. Az ország kettészakad, s a pártok között véres polgárháború robban ki. Hunyadi Jánosnak is el kell döntenie, melyik oldalra áll. Ám miközben a magyar főurak egymás ellen kelnek hadra, egymás birtokait prédálják, Murád szultán kihasználva a zűrzavart, hatalmas sereggel indul meg, hogy elfoglalja a Magyarország kapujának tartott Nándorfehérvárt. A bárók nem küldenek felmentő sereget, egyedül Hunyadi siet a szorongatott erőd megsegítésére...

Heribert Illig - Klaus Weissgerber - Magyarok ​a kitalált középkorban
Mikor ​történt a honfoglalás? Hány magyar törzs érkezett a Kárpát-medencébe? Kik voltak a hunok és az avarok? Ez csupán néhány azon kérdések közül, amelyeket Herbert lllig és liluus Klaus Weissgerber e könyvükben nagyító alá helyeznek. De miért is vizsgálnánk meg újra már az általános iskolában belénk sulykolt ismereteket? E kérdés megválaszolását nagyban segíti Herbert Illig nagy port felvert Kitalált középkor című műve. Az eladási listákat jó ideig vezető könyv jelentős felfordulást okozott történészkörökben is. Illig ugyanis nem kevesebbet állít, mint hogy a "sötétként" emlegetett középkor nem is lehetett olyan sötét, mivel annak korai szakasza egyszerűen nem is létezett! Így tudjuk csak igazán megérteni a jelen könyvben feltett, egyszerűnek tűnő kérdések igazi súlyát, hiszen a vizsgált kor éppen a korai magyar történelem legfontosabb időszaka. A szerzők szemügyre veszik László Gyula sokat vitatott "kettős honfoglalás" elméletét, a Képes Krónika "problémás" időrendjét és a nagyszentmiklósi aranykincshez hasonló magyar régészeti leletek igencsak zavaros időbesorolását. Kiknek ajánljuk ezt a könyvet? Elsősorban mindazoknak, akiknek érdeklődését felkeltette a Kitalált középkor. Ajánljuk azoknak is, akik nem ismerik a nagy vihart kavart könyvet, hiszen e kötetben a szerzők a magyar történelem izgalmas kérdéseinek taglalásán kívül ismertetik a fantomkorszak elméletét és annak az egyetemes történelemre gyakorolt hatását is. Es nem utolsósorban ajánljuk ezt a könyvet mindenkinek, aki szeretné megismerni a történettudomány legizgalmasabb felfedezését.

Graham Shelby - Sötét ​lovagok / Hiú királyok
A ​négykötetes regénysorozat első része 1133-ban kezdődik. A helyszín: Palesztina, a Jeruzsálemi Királyság. A keresztény világ e legkeletibb bástyáját súlyos belviszály dúlja: Chatilloni Rajnáld és a hozzá hasonló könyörtelen rablólovagok háborút provokálnak a hatalmas szaracén birodalomal. Hiába a néhány józan főúr - köztük Ibelini Balian - mértéktartó, okos politikája a hiába hadvezéri tehetségük: Szaladin a hattini csatában döntő vereséget mér rájuk. Ez az a történelmi esemény, amely a harmadik keresztes hadjáratot kiváltotta. A nagy nyugati fejedelem, Oroszlánszívű Richárd, Fülöp Ágost, és Rőtszakállú Frigyes Palesztínába vezetik seregeiket, hogy a Szentföldet a kereszténység számára visszahódítsák. Csakhogy köztük is éppúgy tombol a hatalmi féltékenység mint a helybeli bárók között, a Rőtszakállú halála után Fülöp Ágost, a francia uralkodó hamarosan visszatér hazájába - nem utolsósorban azért, hogy Franciaországgal határos angol birtokokra rátegye a kezét - az Oroszlánszívű által vezetett hadak pedig végül is kudarcot vallanak a szaracén stratégiával szemben. Néhány part menti város és erőd kivételével a Jeruzsálemi Királyság Szaladin szultán fennhatósága alá kerül.

Kákosy László - Az ​ókori Egyiptom története és kultúrája
A ​könyv a tudományos bevezetés és egyúttal összefoglalás igényével mutatja be az egyiptológia tudományát, forrásait, történetét az írások megfejtésétől egészen a napjainkban folyó ásatásokig. Az ókori Egyiptom történetét a neolitikumtól a későkorig követi nyomon, benne a társadalom és a politika történetén túl a tudomány, a hit és a vallás, a világlátás és a művészetek részletes ismertetésével. A könyvet időrendi táblázat, bibliográfia és mutató zárja. A felfrissített és átdolgozott Egyiptom-történet elsősorban a történész-, a művészettörténész- és a régészhallgatók komplex tankönyve, de a művelődéstörténet és a vallástörténet iránt érdeklődők számára is hasznos forrás.

Adolf Hitler - Harcom
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

Louis Hagen - A ​horogkereszt árnyékában
Hagen ​a német fasizmus politikai, gazdasági és társadalmi alapjait, megnyilvánulásait és hatását kilenc élettörténetben, életmonológban rajzolja meg. S bár a kilenc mindennapi, kevéssé különleges, nem fanatikus, őrült idealista vagy elvetemült, elállatiasodott ember életrajza sokezer német mentalitását tükrözi, Hagen figyelmeztet, hogy a fasiszta alkat, mint olyan, nem német specialitás, tartsuk rajta a szemünket a világ minden pontján, mert nyomai sajnos mindenütt fellelhetők, olykor az egyénekben is.

Marc Bloch - A ​történész mestersége
A ​modern francia történetírás, az Annales-iskola egyik alapító atyjának posztumusz munkája a történészi munka gyakorlatával, a történelem elméleti- módszertani kérdéseivel foglalkozik. Mi a történelem célja? Hol helyezkedik el a társadalomtudományok között? Hogyan dolgozik a történész? Marc Bloch munkája ezekre a kérdésekre keresi a választ. A XIX. századi "pozitivista" történetírással szemben a problémaközpontú, kérdéseket felvető történetírás programját fogalmazza meg, amelyben az összehasonlítás és értelmezés fontos helyet kap. A kötetben először jelenik meg "a történelem védelmében" írott művének teljes szövege, valamint helyet kap benne két kisebb módszertani írás is.

Winston S. Churchill - A ​második világháború 1-2.
Sir ​Winston Leonard Spencer Churchill (1874-1965), ez a régi arisztokrata családból származó, teljességgel szabálytalan pályafutású brit újságíró, katona, író, festőművész, hol liberális, hol konzervatív politikus, többszörös miniszter, számos szépirodalmi, történelmi, politikai írásmű alkotója 1948 és 1953 között megírta élete legnagyobb kalandjának és vállalkozásának, a második világháborúnak személyes hangvételű és pártos - azaz kellően elfogult - történetét. Még jóformán be sem fejezte, máris megkapta érte az irodalmi Nobel-díjat. A hatalmas terjedelmű, hatkötetes munka, amelyet négy évtizede párhuzamosan jelentetett meg egy angol és egy amerikai kiadó, azóta világhírnévre tett szert, és számos nyelvre lefordították. A magyar olvasóközönség most első ízben vehet a kezébe bő válogatást ebből a sokak által és sokszor emlegetett és idézett emlékiratból, amelybe nálunk eleddig csak a "boldog keveseknek" engedélyeztek bepillantást. A széles ívű memoár önéletrajz és korrajz is egyszersmind. Churchill eleven színekkel ábrázolja az első nagy háború utáni világ, legrészletesebben persze Európa gazdasági és politikai eseményeit, a 20-as és a 30-as évek súlyos válságából kibontakozó totális rendszerek megerősödésének folyamatát, mely a második világháború iszonyatába torkollott, tízmilliók halálát, évszázados értékek pusztulását okozta. Churchillnek, a viktoriánus Anglia szülöttének és hű fiának legszemélyesebb ügye volt Nagy-Britannia sorsa. 1940 májusától a brit háborús kabinet élén oroszlánként küzdött, hogy elhárítsa az Angliát elözönléssel fenyegető náci veszedelmet. S miután hazája egy esztendőn át maga szállt szembe a hitleri Németországgal, 1941. júniusában egy percig sem habozott odaállni korábbi fő ellensége, a náciktól most megtámadott "bolsevista" Oroszország mellé, hogy segítse harcában és erősítse Angliát is. A brit szigeteken, az európai kontinensen, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten, a tengereken és az Északi-sarkvidéken folyik a háború, amelyben világhatalmak mérik össze erejüket, s amelyben Őfelsége kormányának miniszterelnöke is összeméri erejét ellenségeivel és - szövetségeseivel: ez utóbbiakkal annál elkeseredettebben, minél inkább közeledik a dicsőséges győzelme és Nagy-Britannia világhatalmának aláhanyatlása. Diadal és tragikum: Churchill "megnyeri" Angliának a háborút, de megbukik mint kormányfő; parlamenti "diktatúrájából" nem kérnek többé a választói. S ahogy ő maga, úgy hanyatlik alá fokozatosan a brit világbirodalom is; a brit oroszlán és oroszlánként küzdő brit fia megtépázottan és nagy szövetségeseitől megalázottan kerül ki a világméretű viadalból. Churchill háborús memoárja, amelyet számos dokumentum - levél, távirat, feljegyzés, tárgyalási jegyzőkönyv, parlamenti beszéd, szerződésszöveg, hadijelentés stb. - gazdagít, a háborús események izgalmas felidézésén túl emléket állít egy derekasan helytálló ország bátran és elszántan küzdő polgárainak is.

Romsics Ignác - A ​trianoni békeszerződés
Az ​I. világháborút lezáró 1920-as trianoni békeszerződés értelmében Magyarország elveszítette területének 67 és lakosságának 58 százalékát. Ha a Magyar Királyságon belül területi és politikai autonómiát élvező Horvátországot is beszámítjuk, akkor a területi veszteség 71 százalékra szökik, a népességé pedig 63 százalékra. Az elcsatolt területeken élő több mint 10 millió ember közül 3,2 millió volt magyar. Ezek mintegy fele közvetlenül az új határok túloldalán élt. A hatalmas veszteségek, a nemzetiségi elv tökéletlen alkalmazása és a kisebbségi sorba került magyarság helyzete miatt a trianoni békeszerződés a magyar történelmi tudat egyik legneuralgikusabb pontjává vált. A napjainkban is tapasztalható érzékenységek mellett erre utalnak a döntés okaival és körülményeivel foglalkozó, nagyszámban burjánzó tévhitek és legendák is. Az először 2001-ben megjelent kis könyvecske mostanáig két kiadást ért meg. A mostani, harmadik magyar kiadás tartalmilag annyiban különbözik a korábbiaktól, hogy egy dokumentumokat tartalmazó Függelékkel egészült ki.

Robert M. Schoch - Robert Aquinas McNally - A ​világ piramisainak rejtélye
Robert ​M. Schoch egyetemi tanár és természettudós, aki a világon az elsők között foglalt geológusként állást a Szfinx keletkezési idejének új vizsgálata és átgondolása mellett, bemutatja, hogy az egyiptomi, távol-keleti, valamint amerikai piramisok nem egyszerűen véletlen egybeesést idéző építmények: a korai civilizációk között jóval magasabb fokú kapcsolat állt fenn, mint azt a szakértők korábban gondolták. A Kr. e. IV. évezredtől Peru XVI. századi spanyol meghódításáig az emberiség számos piramist épített fel. A 4500 évet magába foglaló időszak alatt szinte nem volt olyan pillanat, hogy a világ valamely pontján egy kultúra ne áldozott volna rengeteg energiát erre, ne fordult volna eltökélten mélységes vallásos és szertartásos jelentőségű hatalmas építmények létrehozása felé. A könyvben 16 oldalnyi színes fotó is található.

Richard H. Wilkinson - Az ​ókori Egyiptom templomai
Az ​ókori Egyiptom templomai A hatalmas és titokzatos műemlékek misztikus szertartásai és építészeti csodái a korai fáraókortól a római korig - Az egyiptomi templomok első, teljességgel illusztrált áttekintése - Többek közt Karnak és Luxor, Abüdosz, Edfu, Philae és a Nílus menti templomok ismertetése - Templomépítészet és -díszítés a megszentelt hely kiválasztásától és alapító szertartásaitól az építési eljárásokig és a domborműfajtákig - A templom különböző részeinek funkciója és jelentése, a bejárati tornyoktól és kapuktól, a szoborkolosszusoktól és obeliszkektől a belső szentélyekig és a föld alatti helyiségekig - A fáraók és a papok, a templomi ünnepek és ünnepségek szerepe a vallási szertartásokban - Tudnivalók, táblázatok, különleges perspektivikus ábrák és útikalauz a legfontosabb lelőhelyekhez