Honor, ​vár, ispánság Válogatott ​tanulmányok

Róna-Tas András - A ​honfoglaló magyar nép
Tartalom Előszó ELSŐ ​RÉSZ: MÓDSZERTANI BEVEZETÉS Bevezető Alapfogalmak, módszerek Történelem, őstörténet, korai történelem Nép, etnikum, nyelv, népnév, kultúra, nemzet Időrend és időrendi megállapítások A földtörténeti korszakok A növényföldrajzi övezetek A kő- és a fémkorszakok Néhány világtörténeti koordináta Időrend és időtartam A természettudományok szerepe az időrend megállapításánál A kormeghatározás Az eredetmeghatározás A környezetmeghatározás A termelés és a technika meghatározása Egyéb segédtudományok az időrend megállapításánál Az éremtan A régészet A nyelvészet Irodalom A források A forrás fogalma A forráskritika Az írott források A bizánci források A latin források A szláv források A középiráni források A muszlim szerzők által írt források A szír források Az örmény források A grúz források A török források A tibeti források A kínai források A héber források A nyelv mint forrás A régészeti források A néprajzi források Az antropológiai források Irodalom A rokonok A nyelvrokonság Az uráli nyelvek és népek Az alapnyelv A szamojéd nyelvek és népek Az obi-ugor nyelvek és népek A permi nyelvek és népek A volgai finnugor nyelvek és népek Kihalt finnugor nyelvek és népek A balti finn nyelvek és népek Irodalom A szomszédok A régi indoeurópai nyelvek és népek Az indoeurópai nyelvek kialakulása és korai vándorlások A tochár nyelv és nép Az iráni nyelvek és népek Az alánok A krími gótok A hsziungnuk és a hunok A régi török népek Az ogur népek megjelenése és az avarok A szabirok A zsuanzsuanok és az európai avarok A türkök Európában A bulgárok A kazárok A besenyők A szláv népek A déli szlávok Az alpesi és a nyugati szlávok A pannóniai szlávok, a morvák és a szláv térítés A keleti szlávok és a kijevi Rusz Irodalom MÁSODIK RÉSZ: A HONFOGLALÁS A magyarság nevei az államalapításig A népnevek, sajátosságaik és eredetük Türk Onogur, ungar, hungarus Szavarti aszfali Baskír Madzsgar Magyar A magyarság egyéb nevei Szkíta Hun Avar Egyéb nevek Történeti összefoglalás Irodalom Őshazák és népvándorlás Általános kérdések Az előmagyarság vándorlásai A magyarság vándorlása az Uráltól a Kárpátokig Irodalom A honfoglalás Az avarok a Kárpát-medencében A honfoglalás történeti előzményei A Kárpát-medence a honfoglalás előestéján A magyarok Etelközben A honfoglalás Irodalom A honfoglaló magyarság A honfoglaló magyar törzsszövetség neve Politikai szervezet Társadalmi szervezet Gazdálkodás Vallás, műveltség, kultúra Irodalom A magyarság beilleszkedése Európában A népek beilleszkedése, a középkori népalakulások típusai A magyarság harmadik beilleszkedése Irodalom Összefoglaló áttekintés Újabb kutatások és tanulmányok A korai magyar történelem kutatásának áttekintése A legkorábbi magyar krónika és a Levedi-kérdés Irodalom A történeti hagyomány, Attila és a hun-magyar rokonság Irodalom A keleti magyarok, a baskíriai törzsnevek és Jugria Irodalom A székely rovásírás Irodalom

Adolf Hitler - Mein ​Kampf
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

Norman Davies - Európa ​története
A ​szerző, az Oxfordi Egyetem professzora mint Lengyelország történésze vált világhírűvé. Új könyvét, amely az első kiadása óta eltelt rövid idő alatt is világsikernek bizonyult, ez a tény teszi egyedülállóvá: a kevés számú Európa-történet közül az egyetlen, amelyik a szokásos féloldalassággal nem Nyugat-Európával azonosítja Európát, hanem Kelet-Európa beható ismeretében az egész Európáról ír. A szerző szemlélete mérsékelt liberálisként jellemezhető. A könyv Európa földrajzi és etimológiai körülhatárolásától, majd az antik kezdetektől egészen 1991-ig követi végig a történetet. Az élvezetes stílusú, történésztől szokatlanul jó humorú narratíva közé ékelte Davies nagy újítását: 350 egy-, maximum kétoldalas úgynevezett kapszulát, keretes szöveget, amelyek a legváltozatosabb témájú mini kultúrtörténeti esszék. A szöveget rendkívül gazdag képzőművészeti illusztrációk és közel 150 oldalnyi, változatos műfajú mellékletek (térképek, grafikonok, táblázatok, családfák, írásminták stb.) egészítik ki. A mű nemcsak az eddigi legjobb tankönyv a témában, amelyet minden gimnazista és bölcsészhallgató kötelező olvasmányként forgathat, hanem ide-oda lapozgatható, "kiolvashatatlan" könyv is.

Mályusz Elemér - A ​magyar történettudomány
A ​XX. századi magyar történettudomány elfeledett munkáit bemutató sorozat legújabb kötete a középkori magyar történelem egyik legkiválóbb ismerőjének, az iskolateremtő Mályusz Elemérnek a munkája, melyben kifejti nézeteit a történelem kutatásáról, oktatásáról, a tudományos életben elfoglalt helyéről stb. A kötet első megjelenésekor – 1942-ben – is komoly vihart kavart, a kor legkiválóbb történészei foglaltak állást az írással kapcsolatban. Az elmúlt hatvan év sajnos mit sem fakított aktualitásából, a felvetett kérdések máig időszerűek - ha ugyan nem időszerűbbek...

Szűcs Jenő - Az ​utolsó Árpádok
"Szűcs ​monográfiája a 20. századi történetírás egyedülálló teljesítménye. Érdemét nem pusztán abban kell látni, hogy szerteágazó tematikájának minden területén merőben új kutatási eredményeket tartalmaz, noha publikálását önmagában ez is indokolná. Nem is csak abban, hogy okfejtése ezúttal ismét adekvát stiláris eszközökkel párosul, s a modorosságot levetkőzve sikerült megtalálnia korábbi, keresetlen hangját. Alighanem mindezeknél is fontosabb maga a minta, amelyet szolgáltat: íme, így fest egy történelmi korszak monografikus feldolgozása, ha szakavatott tudós a tudomány legkorszerűbb eszközeivel végzi el. Ez az a mérce, amelyet azoknak, akiket a sors hasonló feladat elé állít, kívánatos lesz majd elérniük, vagy ha ez nem sikerül, legalább meg kell próbálniuk megközelíteni. Nem lesz könnyű dolguk" ¯ írja Engel Pál szerkesztői előszavában.

Kristó Gyula - Makk Ferenc - A ​kilencedik és a tizedik század története
A ​Magyar Századok a Millenniumra készült, és csupán az utolsó ezer év történetét tartalmazta. Felmerült azonban az igény a teljes összefoglaló magyar történetre, és a két kiváló történész vállalta, hogy közérthető formában, mégis tudományos igényességgel megírja sok vitát kiváltott előtörténetünket.

Szűcs Jenő - Nemzet ​és történelem
A ​nemzet a modern kor terméke, de előzményei visszanyúlnak a középkorba. Szűcs Jenő tanulmánykötetének újbóli kiadását éppen az indokolja, hogy a nemzeti kérdés történeti és aktuális megítélését - amely oly sok vitát váltott ki és vált ki ma is - a kérdés korai historikumának analízisével megvilágítja, s a nemzeti történelem oly gyakran "torzult" látószögét kiigazítja. _Módszere_ nem a puszta leírás, hanem a kritikai elemzés; _célja_ nem színes példatár összeállítása a nemzeti lét előtörténetéből, hanem a vizsgált korba és az egyetemes történeti fejlődés keretei közé állítja be a nemzet középkori fogalmát és a nemzeti tudat korai előzményeit.

László Gyula - Őstörténetünk ​legkorábbi szakaszai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kubinyi András - Nándorfehérvártól ​Mohácsig
A ​jeles történész kötetében olyan korábban már publikált tanulmányai kaptak helyet, melyek az 1456 és 1526 közötti időszak magyar hadtörténetének témakörében fogantak. Bevezetésként a nándorfehérvári diadalról, annak körülményeiről és következményeiről olvashatunk. Ezt követően Mátyás király és Jagelló-házi utódai hadügyének logisztikai kérdései kerülnek terítékre, majd a korszak vár- és várostörténetébe nyerhetünk betekintést. Megtudhatjuk, melyek voltak hazánk legfontosabb végvárai, milyen hatással voltak a háborúk a jelentősebb magyar városok életére, milyen plusz terheket rótt a polgárságra a hadakozás finanszírozása, sőt, olyan érdekességeket is, hogy miként fegyelmezték a katonákat Mátyás hadseregében, vagy milyen ügyek tartoztak a királyi kapitány hatáskörébe. Olvashatunk a fejérkői jobbágyok 1520 körüli megmozdulásairól, az 1523-as Szávaszentdemeter-Nagyolaszi térségében magyar győzelemmel végződő csatáról, Szulejmán szultán állítólagos békeajánlatáról és a mohácsi csata előzményeiről, megismerhetjük a 16. század eleji magyar hadsereg sajátosságait, a külpolitikai eseményeket, illetve a nemességnek a török veszélyhez való viszonyulását. Az utolsó fejezetben a szerző Elkerülhető volt-e a középkori Magyar Királyság bukása? című eszmefuttatása kapott helyet. A kiadványt rövidítésjegyzék, a tanulmányok első megjelenési helyének listája, személy- és helynévmutató, angol és német nyelvű összefoglalás zárja.

Zsoldos Attila - Az ​Árpádok és alattvalóik 896- 1301
A ​kötet az Árpád - kor történetét társadalomtörténeti szempontból dolgozza fel. A könyv végén részletes bibliográfia, kronológia,névmutató, családfa, fotógyűjtemény és térképek találhatók.A Történelmi Kézikönyvtár sorozat további kötetei:Modernizáció és polgárosodás 1849-1914Magyarország a két világháború korában 1914-1945A zsidóság közép és kelet európábanReform és forradalom 1790-1849Nagy Károly és koraNemzetiségi politika MagyarországonNapkirályok tündöklése és bukása Európa a 16-18. században.A magyar történetírás története

Bóna István - A ​hunok és nagykirályaik
A ​könyvben nincs szó olyan eseményről, amely ellentétben lenne a régészet tanúbizonyságával, s megfordítva: nem tárgyal olyan régészeti leletet sem, amely ne volna beilleszthető a hunokról és korszakukról egyre valósabb történeti képbe. A könyv ezért nem új hipotézis a hunokról, hanem máig terjedő ismereteink összefoglalása. Erőssége a Szerzőnek, hogy a késő antik-korai középkor történelmi tudományában is otthonos. A régészet eredményeit - kivált elméleteit - nem kellett ellenőrzés nélkül átvennie, mivel gyakorló régészként a leleteket és a hozzájuk kapcsolódó szakirodalmat jól ismeri. Ugyanakkor otthonosan mozog az írott forrásokra támaszkodó történettudományban is, lévén maga is történeti munkák szerzője és szerkesztője

Róna-Tas András - Kis ​magyar őstörténet
A ​magyarság korai története nemcsak a történettudománnyal foglalkozó tudósok kacedráin tartozott és tartozik ma is a legvitatottabb kerdések közé, hanem a legszélesebb olvasóközönség körében, a sajtóban is állandóan napirenden szereplő téma. Éppen ezert vált szükségessé, hogy egy széles körű ismeretekkel rendelkező tudós közérthetően és tömören összefoglalja az egymásnak gyakran ellentmondó főbb nézeteket, megvilágítsa az alapfogalmakat, ismertesse a forrásokat, irányt mutasson az érdeklődőknek a tájékozódáshoz.

Csorba Csaba - Legendás ​váraink
A ​Regélő váraink című könyv példátlan sikere után, újabb kilencvenhárom vár története. Megismerhetjük valós históriájukat, de a hozzájuk fűződő regéket, legendákat, anekdotikus történeteket és mai állapotukat is.

Bóna István - A ​magyarok és Európa a 9-10. században
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kristó Gyula - A ​székelyek eredete
Kristó ​Gyula munkája a magyar történettudomány egyik örökzöld témájának, a székely eredetkérdésnek a feldolgozására vállalkozik. Szemben az eddigi kísérletek legtöbbjével, a szerző nem egy szempont alapján foglal állást a kérdésben, hanem nyolc különféle megközelítést alkalmaz. Etimológiai, őstörténeti, néptörténeti, hadtörténeti, társadalomtörténeti, régészeti, nyelvi-nyelvjárási és névtani, végül pedig egyház- és településtörténeti adatok megtárgyalására kerít sort. Vizsgálatai meglehetősen egységesen arra az eredményre vezetnek, hogy a székelyek eredendően belső-ázsiai eredetű, török nyelvet beszélő, lovasnomád nép volt, és egy kis csoportjuk többszörös népelválás után csatlakozott a magyarsághoz a IX. század első felében. A kötet felvázolja az Erdélyen kívüli székely népcsoportok és a XII. század végétől Erdélybe került székelyek történetének eltérő vonásait, és azokat mélyen beleágyazza az Árpád-kori Magyarország általános viszonyaiba, tanúságot szolgáltatva ezáltal, hogy a székely eredetkérdés csakis komplex módon, tágabb steppei és kárpát-medencei magyar összefüggéseiben tárgyalható. Végső megállapítása szerint török eredet nélkül egyáltalán nem lettek volna székelyek, magyar eredet nélkül viszont semmiképpen sem lennének ma székelyek.

Marc Bloch - A ​feudális társadalom
A ​megjelenése óta eltelt több mint hatvan év ellenére Marc Bloch műve megkerülhetetlen olvasmány az európai középkor minden kutatója és a korszak iránt komolyan érdeklődő minden olvasó számára. A könyv a 9. század közepétől a 13. század első évtizedeiig terjedő korszakot tekinti át, mivel ebben az időszakban érvényesültek pregnánsan azok a struktúrák, amelyek Marc Bloch szerint a feudális társadalmat jellemzik. Az első kötet a 9-10. századi arab, magyar és normann betörések után kialakult gazdasági, társadalmi, jogi, kulturális és mentális környezetet, valamint az emberek közötti függőségi viszonyokat (vérségi kötelék, hűbéresség) tekinti át. Az egyházi társadalom és a közrendű rétegek mellett terjedelmes fejtegetéseiben máig érvényes fejezeteket szentel a nemesség kialakulásának, belső tagolódásának, valamint a nemesi életformának; bemutatja a hatalom gyakorlásának valóságát, majd azt vizsgálja meg, miként vezetett a királyi hatalom megszilárdulása és a polgárság felemelkedése a szoros értelemben vett hűbériség felbomlásához.

Ismeretlen szerző - A ​honfoglalás korának írott forrásai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bóna István - A ​középkor hajnala
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hermann Kinder - Werner Hilgermann - Világtörténelem
E ​könyv térképgyűjtemény és kronológia egy kötetben, a világtörténet folyását a kezdetektől 1992-ig követi időrendben. 249 színes oldal, 5347 tárgyszó

Ismeretlen szerző - Korai ​magyar történeti lexikon (9-14. század)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.