A hadviselés körülményei mindig változnak. A fontos taktikák lényege azonban soha nem változott olyan sokat, mint ahogy azt számos szerző szeretné elhitetni velünk.
Alkalmazásuk módszerei ugyan változhattak, de John Laffin a hadvezetési elvek történelmi láncolatának felrajzolásával kimutatja, hogy például az Anglia által a második világháború koráig alkalmazott általános taktikai alapelvek egészen a rómaiakig vezethetők vissza, a német taktikai alapelvek pedig szoros összefüggésben állnak Nagy Sándor taktikáival. A számos híres hadvezér között szerepel Nagy Károly, Dzsingisz kán, Cromwell, Turenne, Malborough, Clive, Washington, Napóleon, Wellington, Moltke, Rommel és Montgomery.
Kapcsolódó könyvek
John Keegan - A parancsnoklás álarca
Ez a könyv hadvezérekről szól. Arról, hogy kik ők, milyen cselekedetek fűződnek a nevükhöz, s hogy e cselekedetek milyen kihatással vannak arra a világra, amelyben a közönséges halandók, férfiak és nők élnek.
Hiszen egy tábornok – ez a szó már önmagában is kétértelmű – sokkal több a hadsereg egyszerű parancsnokánál. Lehet király vagy pap: Nagy Sándor mindkettőt megtestesítette egy személyben. Lehet diplomata: Marlborough és Eisenhower egyformán kiválóan értett a békítéshez és a stratégiához. Lehet inkább teoretikus, mint gyakorlati szakember: az idősebb Moltke inkább intellektuális képességeivel írta be nevét a történelembe, mintsem végrehajtói tehetségével. Parancsnokolhat az uralkodó helyetteseként, mint Wellington, vagy esetleg demokratikus gyülekezet felhatalmazásával, ahogy Grant kapta a hatalmát. Lehet demagógból zsarnokká avanzsált politikus, és mégis megőrizheti főparancsnoki hatalmát, ahogyan Hitlernek sikerült.
A hadvezérség sokkal több, mint seregek vezénylete a harctéren. Hogy a megszokott kliséhez folyamodjunk, a hadsereg annak a társadalomnak a tükörképe, amely kiállítja. A célokat, amelyekért küzd és ahogyan küzd, az határozza meg, mit akar elérni az adott társadalom a háborúval és mit vár el a hadseregétől.
John Keegan - A tengeri hadviselés története
A kiváló brit hadtörténész könyvének tárgya: hogyan harcolt az ember a tengeren a sorhajók virágkorától a tengeralattjárók megjelenéséig. Elemzése négy kulcsfontosságú ütközetre koncentrál. Ezek a trafalgari, a jütlandi, a Midway-szigeteki és az atlanti-óceáni ütközet.
A mű nemcsak ismerteti a tengeri hadviselés fejlődését a vitorlás hadihajóktól a csatahajókon át a repülőgép-anyahajókig és a tengeralattjárókig, hanem mintegy élményszerűvé is teszi az olvasó számára, hogy a csata ára – akár tengeren, akár szárazföldön vívják is – emberéletekben méretik.
"A világ legkiválóbb hadtörténészének könyve."
Tom Clancy
John Keegan - Az amerikai polgárháború
Az amerikai polgárháború az egyik leghosszabb és legvéresebb az újabb kor háborúi közül. Ugyanakkor az egyik legrejtélyesebb is. Az Egyesült Államok számtalan háborúja közül ez az, amelyik valóban érdekli az amerikaiakat, ha másért nem, azért, mert máig ebben esett el a legtöbb amerikai. A Dél népe elképesztő lelkesedéssel vállalta a katonáskodást. Bár a küzdelem a rabszolgaság miatt tört ki, a két országrész szembefordulásának mélyén máig érzékelhető életformabeli különbségek húzódtak meg. Művészek sokaságát ihlette meg, a történészeket azonban még ma is zavarba ejti. Története csak a napóleoni vagy a világháborúkhoz mérhetően bonyolult és ellentmondásos.
Az első modern - vagyis vasúton szállított, távírón irányított, gyáripari termékekkel felszerelt tömeghadseregek által vívott - háború történetéről írott könyvében John Keegan, a kiváló brit hadtörténész megfejti e háború földrajzi és vezetési viszonyainak, valamint hadászatának logikáját, és eligazít bennünket a konfliktus csataterein. Keegan ezzel a közérthető nyelven megírt munkájával teszi fel a koronát életművére, amelybe a hadtörténet több klasszikus művének megalkotásán túl beletartozik a NATO leginkább történelemtudatos tisztikarának, a Brit Hadsereg tisztjeinek az oktatása és nevelése is. Magával ragadó munkája a téma alapvető könyve.
Punka György - Sárhidai Gyula - Magyar Sasok
Először jelent meg Magyarországon egy kötetben a Magyar Királyi Honvéd Légierő technikatörténetének bemutatása. A könyv színes és fekete-fehér képekkel, részletes adatsorokkal, ritkaságszámba menő dokumentumokkal, szerkezeti- és géprajzokkal gazdagon illusztrált.
Resperger István - Kiss Álmos Péter - Somkuti Bálint - Aszimmetrikus hadviselés a modern korban
A közelmúlt katonai konfliktusai és hadi eseményei a hadikultúrák szemszögéből vizsgálva két kategóriába sorolhatók:
– Az ún. szimmetrikus katonai összecsapások jellemzője, hogy alapvetően hasonló hadikultúrák vívnak harcot egymással.
– Az ún. aszimmetrikus konfliktusokban pedig az alkalmazott hadikultúrák jellemzően eltérnek egymástól. Tehát az jellemző rá, hogy a résztvevő felek fegyveres harcának jellege, filozófiája jelentős mértékű eltérést mutat.
Az aszimmetrikus hadviselés esetén az ortodox hadikultúra képviselői ütköznek a gerilla hadikultúra képviselőivel.
Ezek az aszimmetrikus összecsapások napjaink egyik legnagyobb kihívását jelentik. Sok szakértő szerint mindamellett, hogy a hagyományos háborúk kirobbanásának az esélye is fennáll, a jövő katonai jellegű konfliktusai elsősorban aszimmetrikus jellegűek lesznek...
William Urban - A teuton lovagok - A lovagrend hadtörténete
• A lovagrend új és fontos története
• A középkori német keresztesek élete és cselekedetei
• Felöleli Európa történelmének 500 évét
A teuton lovagok valaha hatalmas és harcias résztvevői voltak a szent háborúnak. Történetük nagyrészt keresztes háborúkból és küzdelmekből állt. Ellenségeik féltek tőlük, de a keresztény világ tisztelte őket, és a Baltikumot és Észak-Németországot kézben tartva olyan félelmetes uralmat építettek fel, mely több mint 300 évig élte virágkorát Közép-Európában.
Ez a fontos új könyv áttekinti a lovagrend megkapó történetét és felemelkedését; harcaikat a pogány poroszokkal; háborúik sorozatát Lengyelországgal és Litvániával; összecsapásukat Alekszandr Nyevszkij Oroszországával; és fokozatos hanyatlásukat a XIV. században. A könyv bővelkedik drámai epizódokban – mint a csata a befagyott Peipus-tavon 1242-ben, vagy a tannenbergi katasztrofális vereség –, de elsődleges témája a hatalom megtartásáért évről évre vívott küzdelem, a betörések és portyázó bandák visszaverése, és a hitetlen ellenfelek ellen vívott keresztes háború. És a keresztes háború volt az – bátorságukat fitogtató, merész és lovagias lovagjaival –, ami leginkább jellemezte és életben tartotta ezt a katonás, győzedelmes szent rendet.
William Urban története közérthető és megragadó stílusban térképezi fel a rend felemelkedését és bukását, rávilágít a lovagok régóta félreértett tetteire és indítékaira.
John Keegan - A hadviselés története
John Keegan, a sandhursti brit Királyi Katonai Akadémia hadtörténet professzora a tárgy világszerte legismertebb kutatói közé tartozik. Híres könyveiben olyan kérdésekkel foglalkozik, mint a hadvezetés, néhány jeles hadvezér tevékenységét elemezve az ókortól a XX. századig, vagy a csata, mint emberi élmény, nevezetes ütközetek fényében - egymástól távol eső századok tapasztalatait vetve egybe, és általánosítva.
Jelen összefoglalása nem szűk értelemben vett hadtörténeti mű, hanem a fentebb jellemzett módszerrel elkészített, mindazonáltal a nagyközönségnek szánt áttekintés az ember, a társadalom és a harc, az erőszak és a háború viszonyáról, illetve ennek alakulásáról az emberi történelem során.Olyan új szemléletű szakmunka, amely a hadtörténetírás gyökeres átértelmezéséhez vezet, az ismert tényeket más megvilágításba helyezi, gyakorlatias és technikai, azaz szigorúan katonai szemszögből vizsgálva az eseményeket.
Meghökkentően új kép bontakozik ki például a napóleoni háborúkról: a katonák élelmezéséről, ruházatáról, testi megterheléséről, a fegyverek tűzerejéről, az általuk okozott sérülésekről, - arról, hogy mekkora az egyes ember és a társadalom teljesítőképessége, illetve harckészsége. Ezáltal a háborók indítékainak újszerű szempontjait is bevezetjük a kor tanulmányozásába.
R. G. Grant - Katonák
5000 év háborúinak és csatáinak átfogó, gazdagon illusztrált történelme.
A látványos és tanulságos album az ókori görög hoplitától a középkori lovagon át a mai különleges alakulatokig azoknak a szemszögéből ábrázolja a harc drámáját, akik a főszerepeit játsszák – a vonalak mögött és a küzdelem véres forgatagában.
A KATONÁK enciklopédikus mű. Tárgyalja a mindenkori harcos kiképzését, harcmodorát és harci technikáit, részletes fotográfiákon mutatja be uniformisait, fegyvereit, személyes használati tárgyait is: figyelemre méltó alapossággal dokumentálja a katonaélet képi valóságát is.
„A HÁBORÚT A KATONÁK NYERIK MEG, A BABÉROKAT ELLENBEN A TÁBORNOKOK ARATJÁK LE.”
John Keegan - A csata arca
A világszerte az egyik legtöbbet olvasott hadtörténeti munka, "A csata arca" 1976-ban jelent meg először angolul, és azóta sok nyelven és sokszor kiadták. A szerző, John Keegan akkoriban a Királyi Akadémia hadtörténet-tanára volt, és "A csata arca" volt az első könyve, amellyel azonnal nagyjelentőségű életműve talán legfontosabb darabját is megalkotta. Az évtizedes oktatói tapasztalat és a katonákkal -köztük a második világháborút csapattisztként megjárt, és addigra a brit hadsereg vezetőivé emelkedett főtisztekkel- töltött sok idő sajátos gondolatokat sugallt a szerzőnek. Az kezdte érdekelni, mit és hogyan tesznek a közkatonák, a tiszthelyettesek és a csapattisztek a katonai mesterség gyakorlása közben, mert a hadtörténetírás addig inkább a királyok és a vezérek háborújára összpontosított.
Keegan szakít a győztesek ügyét igazoló történetírás évezredes hagyományával, de azzal a hagyománnyal is, amelyik a visszatekintés bölcsességével - és az íróasztal biztonságos fedezékéből - az események eleve elrendelt, logikus láncának, valamiféle gigászi sakkjátszmának, "a politika folytatásának más eszközökkel" szereti láttatni a háborút. Emberi és materialista hadtörténet ez, utóbbi nem a szó szánalmas ideológiai értelmében, hanem úgy, hogy Keegan azt vizsgálja: az adott anyagi (topográfia, haditechnikai, élelmezési, egészségügyi stb.) feltételek mellett mit tehettek, és mit nem tehettek meg a katonák, valamint azt, hogy egy adott társadalom milyen hadsereget állít ki. Elemzi továbbá a csata mint fegyveres összecsapás és mint történelmi jelenség változásait az évszázadok során. Agincourt, Waterloo és a Somme-i offenzíva első napja döntő jelentőségű, sokszor megírt összecsapás, de ahogyan Keegan tekint rájuk, az olyasfajta változást indított el a hadtörténetírásban, amilyet Einstein és társai munkássága a fizikában.
Adolf Hitler - Mein Kampf
A Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett.
Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.”
Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.
Zachar József - Habsburg-uralom, állandó hadsereg és magyarság 1683-1792
Hány magyar tisztből lett tábornok a Habsburg-birodalom hadseregében? Mennyi hadiadót fizetett a bécsi udvarnak a magyar lakosság a 18. században? Elismerték-e a magyarok hőstetteit az osztrák generálisok? Ilyen és hasonló kérdésekre keresett választ Zachar József, a neves hadtörténész a Habsburg-uralom, állandó hadsereg és a magyarság 1683-1792 című könyvében. Zachar József 1986 és 1995 között az Osztrák Hadilevéltárban a magyar részleg vezetője volt, így kilenc éven át alkalma volt, hogy adatokat gyűjtsön a magyar hadtörténelem e homályos időszakával kapcsolatos kérdések megválaszolásához.
Zachar József új könyvével - amelyben több mint tízévi hadtörténeti kutatásait összegezte - bebizonyította, hogy vannak még „fehér foltok” a magyar hadtörténelemben, amelyeket elfogultságok nélkül, a történelmi tények tiszteletben tartásával kell a továbbiakban is elemezni.
Kubinyi András - Nándorfehérvártól Mohácsig
A jeles történész kötetében olyan korábban már publikált tanulmányai kaptak helyet, melyek az 1456 és 1526 közötti időszak magyar hadtörténetének témakörében fogantak. Bevezetésként a nándorfehérvári diadalról, annak körülményeiről és következményeiről olvashatunk. Ezt követően Mátyás király és Jagelló-házi utódai hadügyének logisztikai kérdései kerülnek terítékre, majd a korszak vár- és várostörténetébe nyerhetünk betekintést. Megtudhatjuk, melyek voltak hazánk legfontosabb végvárai, milyen hatással voltak a háborúk a jelentősebb magyar városok életére, milyen plusz terheket rótt a polgárságra a hadakozás finanszírozása, sőt, olyan érdekességeket is, hogy miként fegyelmezték a katonákat Mátyás hadseregében, vagy milyen ügyek tartoztak a királyi kapitány hatáskörébe. Olvashatunk a fejérkői jobbágyok 1520 körüli megmozdulásairól, az 1523-as Szávaszentdemeter-Nagyolaszi térségében magyar győzelemmel végződő csatáról, Szulejmán szultán állítólagos békeajánlatáról és a mohácsi csata előzményeiről, megismerhetjük a 16. század eleji magyar hadsereg sajátosságait, a külpolitikai eseményeket, illetve a nemességnek a török veszélyhez való viszonyulását. Az utolsó fejezetben a szerző Elkerülhető volt-e a középkori Magyar Királyság bukása? című eszmefuttatása kapott helyet. A kiadványt rövidítésjegyzék, a tanulmányok első megjelenési helyének listája, személy- és helynévmutató, angol és német nyelvű összefoglalás zárja.
Antony Beevor - A második világháború
A II. világháború 1939 augusztusában kezdődött Mandzsúria peremén, és hat évvel később, Észak-Kína szovjet inváziójával ugyanott is ért véget. Az európai háború látszólag teljesen külön zajlott a csendes-óceánitól és kínaitól, a világ két felén történő események mégis kihatottak egymásra. A történelem legnagyobb katasztrófája globális hatásaival sokkal jobban uralta a későbbi generációk életét és világnézetét, mint bármelyik másik konfliktus.
Antony Beevor a _Sztálingrád, Berlin_ és _D-nap_ című nemzetközi bestsellerekben már megszokott lendülettel, teljesen újszerű módon vizsgálja meg az esemény különböző aspektusait. A legfrissebb kutatásokat és tanulmányokat felhasználva, érthetően és nagy beleérzéssel rakja össze a képet, lenyűgöző narratívával jeleníti meg az eseményeket az Atlanti-óceán északi felétől a Csendes-óceán déli részéig, a hó borította sztyeppéket, Észak-Afrika homoksivatagait, a burmai dzsungelt, a határvidéken tevékenykedő SS-_Einsatzgruppékat_, a büntetőzászlóaljakba besorozott Gulag-foglyokat, a kínai-japán háború elmondhatatlan borzalmait.
Minden emberi dráma alapja a morális választás, és a történelem egyetlen másik periódusa sem állította nagyobb dilemma elé a vezetőket és az átlagembereket, nem mutatott ilyen példákat egyéni és tömeges tragédiákra, a hatalmi politika korrupciójára, ideológiai képmutatásra, a parancsnokok egoizmusára, árulásra, perverzióra, önfeláldozásra, elképzelhetetlen szadizmusra és példa nélkül álló törődésre. Bár epikus méretekben vázolja fel a történéseket, Beevor könyve egy pillanatra sem téveszti szem elől azoknak az átlagos katonáknak és polgároknak a sorsát, akiknek az életét eltiporta a történelem legborzalmasabb háborújában szabadjára engedett titáni erő.
John Guy - Fegyverek és hadviselés
Utazzunk vissza az időben, és ismerjük meg a fegyverek és a hadviselés történetét. Kövessük nyomon a technológia fejlődését, amely megváltoztatta a modern csatateret, és olvassunk arról, hogy a múlt jelentős hadvezérei milyen befolyással vannak a mai hadseregek harci taktikáira. Több mint 100 színes illusztrációval, fényképpel és ábrával a Fegyverek és hadviselés egyedülálló bepillantást nyújt e halálos tevékenység, a háborúskodás történetébe.
Markó Árpád - Magyarország hadtörténete
Markó Árpád (1885–1966) a magyar hadtörténetírás egyik klasszikusa. Tudományos tevékenysége az 1921-ben alapított Hadtörténelmi Levéltárhoz kötődött, melynek hivatásos katonatisztként osztályvezetője volt. Számos tanulmányt és könyve írt, gróf Zrínyi Miklósról, II. Rákóczi Ferencről és Hadik András generálisról szóló monográfiái a magyar hadtörténeti irodalom legjobb alkotásai közé tartoznak. 1934-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta, 1953-ban a hadtudomány kandidátusa, 1965-ben doktora lett.
1943-ban jelentette meg Magyarország hadtörténete című könyvét, melyben a honfoglalástól az I. világháború végéig tekinti át hadtörténetünket, részletesen elemezve ezen korszakok katonapolitikáját, hadszervezetét és hadászatát, valamint legkiválóbb hadvezéreink (Nagy Lajos, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, Thököly Imre, gróf Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, az 1848/49--es szabadságharc tábornokai stb.) legfényesebb haditetteit. Megállapításainak zöme ma is helytálló, könyve – szintézis-jellege folytán – megkerülhetetlen a történelemmel, hadtörténettel foglalkozók számára. A térképvázlatokkal illusztrált kötet reprint formában történő újrakiadásához Tóth Gyula és Vargyai Gyula hadtörténészek írtak utószót.
Ács Tibor - A reformkor hadikultúrájáról
A kötet fejezetei a fejlődés és időrend menetét követve vizsgálati és tárgyalási módjában, s többé-kevésbé mind Magyarország XIX. századi hadtörténetébe és hadtudomány-történetébe ágyazva, a reformkori hadikultúra különböző kérdései vertikális és horizontális síkjai bemutatásának, ábrázolásának „kísérletei”, legalábbis kétféle értelemben. Egyrészt különböző módon keresik azt a műformát, amely a legjobban megfelel e bonyolult témakör – a magyarországi reformkor hadikultúrája – sokoldalú elemző tárgyalásának, hol a részletes hadügyi szövegmagyarázatban, hol ismert és ismeretlen hadtudósi és írói arcképekben, hol a katonai dialógusban vélik megtalálni. Másfelől mindegyiknek egy a célja: hogy az olvasókat egyenrangú társként vezesse be a magyar történelem egyik legfényesebb és sokat emlegetett korszakába – a reformkor mozgalmas világának egyik ismeretlen vagy inkább feltáratlan szférájába, bemutatva a hadikultúra fontos jellemzőit és értékeit, valamint az önálló nemzeti haderő és országvédelem megteremtéséért folyó reformtörekvéseket és küzdelmeket.
Ismeretlen szerző - Zalaegerszegi honvédek a Donnál
A zalaegerszegi 17/III. zászlóalj 1943. január 27-én, a honvéd alakulatok közül utolsóként, mint a visszavonuló 2. hadsereg utóvédjének utóvédje hagyta el Don menti állásait. Visszavonulása során, a szovjet csapatok bekerítéseinek áttörése, a mostoha időjárási körülmények és ellátási nehézségek közepette súlyos veszteségeket szenvedett. Személyi állományának nem egészen egyhetede tért csak vissza szülőföldjére a sebesülten hazakerülteken kívül - 1943 májusáig. A doni tragédia 70. évfordulója alkalmából, a 17/III. zászlóalj elesett, eltűnt vagy hadifogságba került, valamint megsebesült katonáinak emlékére megjelenő könyvünk első tanulmánya a fennmaradt harctéri naplók, levelek, fényképek és visszaemlékezések felhasználásával - a zalaegerszegi alakulat 1942-1943. évi történetét dolgozza fel. A második részben a zalaegerszegi csapattest történetének egyik legfontosabb forrását, Németh József tizedes harctéri naplóját adjuk közre. A harmadik, egykorú arcképekkel illusztrált rész a zászlóalj Oroszországban harctéri szolgálatot teljesített tisztikarának és ismert tiszthelyetteseinek életrajzát tartalmazza, a negyedik részben pedig a 17/III. zászlóalj elesett, meghalt vagy nyomtalanul eltűnt (hadifogságba került) katonáinak minden eddiginél részletesebb adattára található.
Csikány Tamás - A harmincéves háború
Háborúk–csaták–ütközetek címmel a Korona Kiadó Vadász Sándor professzor által szerkesztett új sorozata a legfontosabbaknak tartott háborúk történetét öleli fel. A jelen első kötet a harmincéves háború egészéről, valamint a háború nevezetesebb csatáiról ad átfogó képet. A részletes és színes csataleírásokon kívül a szerző nagy hangsúlyt helyez a korabeli fegyverek, a vár- és sáncépítészet bemutatására, a hadművészet lényegének kifejtésére.
A fordulatos leírásokat gazdag képanyag és a kor hangulatát remekül tükröző színes grafikák teszik még szemléletesebbé.
Külön fejezetek foglalkoznak a magyarok részvételével a harmincéves háborúban. Különösen Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadseregének leírása és tevékenysége kap nagy figyelmet. Bethlen ismerte fel elsőként, hogy a hagyományos magyar hadseregszervezés elavult, már nem fele meg a kor követelményeinek. Ő maga 42 csatában és ütközetben harcolt, melynek során bizonyította a bátorságát, hadseregszervező és hadvezéri képességét. Képet kaphatunk arról, hogy vállalkozásai, megrohamozásai és hadviselései nemegyszer hogyan kergették szinte az őrületbe ellenfeleit.
Michael E. Haskew - A II. világháború fegyverei
Ez a könyv az azonos típusba tartozó fegyvereket úgy mutatja be, hogy az olvasó egy pillantással összehasonlíthassa meghatározó paramétereiket. Milyen gyors volt a Hawker Hurricane a Messerschmitt 109-eshez vagy a Spitfire-hez képest? Mekkora volt az amerikai M1 Garand ismétlőpuska hatásos lőtávolsága a német Mauser K98k-hoz vagy a brit Lee-Enfield No. 4-hez mérve? Melyik kétéltű jármű kelt át gyorsabban a vízen, a DUKW Schwimmwagen vagy az LVT-4 Buffalo? A német tankok páncélzatát a Cromwell Mk VIII vagy a Sherman Firefly harckocsilövege ütötte át nagyobb valószínűséggel?
A kötet színes és szemléletes diagramokkal mutat be több mint 300 második világháborús fegyvert és harcjárművet az önjáró tüzérségi rakétavetőktől a csatahajókon és tengeralattjárókon át a harcászati bombázókig és nehéz harckocsikig. A szerző röviden kitér az egyes harci eszközök fejlesztésének történetére is, valamint arra a szerepre, amelyet a háború menetében, a győzelmek és vereségek alakulásában betöltöttek.
A II. világháború fegyverei nélkülözhetetlen kézikönyv a haditechnika és a hadtörténet iránt érdeklődők számára.
Mike Spick - A Luftwaffe ászai
A szerző nemcsak a második világháborús német légierő legjobb vadászpilótáit mutatja be könyvében, hanem taktikájukat is elemzi, valamint nyomon követhetjük a pilóták által alkalmazott harceljárásokat és azok fejlődését is.