Adáshiba

Erdős Virág - A ​merénylet
Ézsau, ​a hajléktalan kilőtt vadként fekszik Jákob előtt összekuporodva a földön. Jákob, a vadász egyik lábát Ézsau hátára helyezve elégedetten integet felénk. A Fáraó mint igazságosztó terminátor. A kitűnő novellista, Erdős Virág egyúttal sikeres színházi szerző, a kötetében közreadott négy dráma olvasmányként is megragadó.

Erdős Virág - A ​Trabantfejű Nő
Erdős ​Virág a játékos szigorúság sziporkázó költője, aki korábban is a szatíra, a paródia, az abszurd iránti fogékonyságával tűnt ki pályatársai közül. Most Tiborc és Tatyjána, a Nyugat-osok és József Attila maszkjában beszél a „való világ” traumáiról, vagy éppen Örkény István egyperceseinek variációval él, címlaphőse pedig a Trabantfejű Nő, Szilágyi Lenke komikus fotográfiájának modellje.

Böszörményi Gyula - Gergő ​és az álomfogók
Ki ​ne vágyna rá, hogy esténként, mikor elalszik, egy beszélő farkaskölyök szegődjön mellé álmában, és elkísérje kalandozásaiban? Az Álomfogó hőse, Gergő viszont egyáltalán nem kívánja a farkaskölyök társaságát, mint ahogy azt se, hogy az általa csak Bolhásnak becézett segítőjével együtt vágjon keresztül az álmok néha mulatságos, máskor fenyegető erdején. Gergő családja váratlanul meghívót kap a Vajákosok, Táltosok, Énekmondók, Sámánok és Egyéb Révülők Találkozójára. Az Álomfogó színes, kavargó világba repíti olvasóját, de hétköznapi gondjainkra ad választ.

Grecsó Krisztián - Mellettem ​elférsz
Grecsó ​Krisztián új regényének hősei hisznek az öröklődésben. Tudják, hogy a génekkel együtt sorsot is kaptak. A főszereplő – egy harmincas éveinek közepén járó férfi – aggódva figyeli magát, saját mozdulatait, testének minden változását. Barátnője elhagyja, ráadásul egy családi titok véletlen lelepleződése miatt rejtélyek hálójába gabalyodik. Miközben az összes talányt földeríti, és lassan megismeri családja viselt dolgait, magára ismer. A türelmetlen lánykérésekben, a titkos szerelmekben, a hosszú évek magányos várakozásaiban egyre inkább ő a főszereplő. Hiszen nem csak a mozdulatait, a haja színét, a testalkatát kapta a családtól, de ha jól figyel – a jövőjét is. Az addig széttartó életpályák a ma Budapestjén találkoznak. A Mellettem elférsz nem egyszerűen családok, generációk, szerelmek és vágyak regénye. Mert bár átutazunk vele a huszadik századon és a Kárpát-medencén, mégis, a könyv minden mondatával a mához, a mának szól.

Dragomán György - A ​fehér király
Hogyan ​dolgozza fel egy tizenegy éves kamasz, ha apját a szeme láttára hurcolják a Duna-csatorna munkatáborába? Hogyan éli meg az apa hiányát és az elhurcolás köré épített családi hazugságokat vagy titkolt történeteket? Milyen remények éltetik a mindennapok amúgy sem könnyű kamaszviharait megnehezítő élethelyzetben? Erről szól A fehér király című lendületesen megírt regény. A hol vicces, hol tragikus történetekből kirajzolódik egy abszurd, de gyerekszemmel mégiscsak szép világ, amely inkább elemeiben, mint konkrét történelmében azonos a kora nyolcvanas évek Erdélyével és Romániájával. A kiskamasz fiúnak apja elvesztése miatt hirtelen szembesülnie kell a felnőttség terheivel. A főhős a gyermekkor értetlen-ártatlan optimizmusának és a felnőttség reménytelenségének határhelyzetében még képes arra, hogy játékosan és mitikusan lássa a brutális hétköznapokat.

Vámos Miklós - Apák ​könyve
Az ​"Apák könyve" ...családhistória is. Sok-sok apa vonul fel benne, ám nem mint Esterházynál "egynevűsítve", hanem megannyi külön-külön történet külön-külön alakjaként. Tizenkét nemzedékről szól, tizenkét prizmán áttörve ugyannak a "nemzettségnek" (ugyanannak?) a históriája, a fejezetek sora mintegy háromszáz évnyi magyar történelmet, itteni sorsot, jelleget vesz elő s elő; az író fájlalja, hogy végződésével a könyv már nem az övé, holott ő maga is folytatódik, az élet is. Ami főleg izgatott: mitől regény itt a regény? Valóban a történelem írja e történetet, ez nagy hűség, s ennek áldoz-ajándékoz a nyelvezet is. S valóban elkapható a szál, a sodrata-jellege, és ekkor innen várjuk a fordulatokat. Nem a főszereplők "aktívumából". Késélen alakítják s szenvedik el ők a dolgokat. Persze, történeti hitele van csaknem mindennek. De - az én mércém szerint - azért annyira jó regény ez, mert olyan, mintha kitalációs lenne. Persze, legyinthet valaki e mániámra: legyen a regény igenis minél inkább kitalációs hatású. Világos, hogy egy ilyen regényre elszánt írónak nagy büszkesége a historikus hitel. Ellenben megismétlem: a sikert az adja igazából, hogy a dolog, részleteiben is, jól van kitalálva. Nagyon nem akaródzna nekem Vámos regényét akár az apakönyvek sorába begyömöszölni, azaz helyét kisaccolni. A későbbi korok döntik el némely könyvek valódi jelentőségét, és Vámost népszerűségének tehertétele kétségkívül sokféleképp nyomja. Ha nem a magyarról lenne szó, akkor is így mondanám: nem igazán "normális" az erre-normás közfelfogás." (Tandori Dezső)

Csurka István - Megmaradni
Előszó: Részlet ​a könyvből: Marhavagon. Régi típusú, a színpad méreteinek megfelelően megnagyított, első fala és a vágánysor, amelynek második vágányánál áll, majdnem párhuzamos a színpadnyílással. Töltés. A töltésoldal egészen elől van már, szinte belóg a nézőtérre. Egyes részeit időnként erősen süti a nap, ide sokszor kifeküsznek. a vagon tolóajtaján nagybetűs, hangsúlyos papír felirat: Erdély A vagon falán baloldalt MÁV, jobbról ugyanolyan betűkkel CFR. Minden itt történik, ez a vagon maga a véráztatta haza, a szenvedélyekkel és szenvedésekkel beborított élettér. Ez a vagon maga a tárgy és a tartalom, amiről ez a dráma szól: Erdély.

Krasznahorkai László - Háború ​és háború
A ​mű főhőse egy vidéki levéltáros, Dr. Korim György, aki munkahelyén váratlanul egy különös kéziratra bukkan. Nem tudni, ki írta a szöveget, a keletkezés idejéről is csak találgatni lehet, de a tartalma fokról fokra, egyre jobban rabul ejti Korint. Négy férfiról van benne szó, akik a világtörténelem különböző fordulópontjain bukannak föl, hol Krétán, hol Velencében, hol Kölnben, és mindig menekülniük kell a háború, a rombolás elől. A levéltárost olyannyira a hatalmába keríti az ismeretlen szerző elbeszélése, hogy úgy érzi, neki is menekülnie kell: mentenie és a világgal megismertetnie a titokzatos szöveget. Elhagyja otthonát, pénzzé teszi mindenét, és repülőjegyet vesz New Yorkba, a "világ közepébe". Azt reméli, ott megtalálja a megoldást a kézirat rejtélyére, az értelmére és a saját életére is.

Háy János - A ​bogyósgyümölcskertész fia
A ​történet a hetvenes évek elején indul, s a nyolcvanas években ér véget. Egy vidéki fiú, afféle mesehősként, elhatározza, hogy felmegy a fővárosba, rockzenész lesz. Milyen események alakítják ennek a fiúnak az életét? Kamaszregény, s egyben egy kor összegzése is a kötet. Humor könnyíti és tragédia súlyosítja szerzőnk új kötetét.

Nádas Péter - Szirénének
„Rendkívül ​költői, okos, sokrétű darab. Hangosan és lassan kell olvasni, hogy szépségét és szörnyűségét megérezzük. Nádas lidércnyomásos, posztapokaliptikus panaszénekké változtatja Homérosz Odüsszeiáját.” (Dirk Pilz, Neue Zürcher Zeitung) Hat Ruhr-vidéki városi színház, Bochum, Dortmund, Essen, Moers, Mühlheim, Oberhausen 2007-ben felkért hat (angol, lengyel, magyar, német, osztrák és török) szerzőt, hogy ‘Európa Odüsszeiája’ cím alatt írják újra az Odüsszeia témáit. A hat színház dramaturgjai közös megbeszéléseiken az általuk kiválasztott szerzők alkatára és az egyes színházak szellemi elképzeléseire szabták a témát. A szerzők sem menet közben, sem a bemutatók előtt nem ismerhették meg egymás munkáit. A Szirénének műfaja szatírjáték, tehát elvileg olyan színmű, amelyet a görög színházban a tragédiák előadása után, mintegy azok feloldásaként és paródiájaként játszanak el. A darabot Roberto Ciulli, a Theater an der Ruhr olasz igazgatója és főrendezője rendezte meg. A bemutatók mind a hat színházban 2010 február 28-án voltak, s ebből az alkalomból a frankfurti S. Fischer Verlag antológiában jelentette meg a hat darabot.

Bartis Attila - A ​kéklő pára
(...) ​Bartis Attila karizmatikus író. Ezen kívül - ha a történelemből nem nyomtalanul fog kiesni a kommunizmus negyven éve - megírta a magyar irodalom egyik halhatatlan novelláját: Károly avagy az irodalom története. Ha nyomtalanul esik ki, akkor sok minden más is ki fog esni. Akkor nemigen lesznek majd válaszok az ilyen kérdésekre: Mi volt a kommunizmus? Mi volt a román kommunizmus? Mit jelentett a díszmagyar Romániában a kommunizmus alatt? Mi volt az, hogy besúgó, és mi köze volt a díszmagyarhoz meg "ehhez a nyomorúságos román időhöz"? Mi volt az, hogy Marosvásárhely? Mi volt az, hogy vendégbarátság? Miféle morál tette természetessé, hogy egy család öt és fél évre befogadjon egy vadidegent? És így tovább. Az egy más világ lesz. Akkor a Károly... csak egy lesz azok közül a novellák közül, amik egy könnycseppel jobbak a tökéletesnél. (...) Az irodalmat rendszerint elrontja, ha az irodalomról szól. A Károly avagy az irodalom története a ritka kivételek egyike. Az alcím nem kevesebbet ígér, mint hogy ebből a novellából - mintegy mellékesen - megtudhatjuk az irodalom értelmét. És megtudjuk. A legutolsó mondatnál nem lehetne tisztábban, fehér-feketébben kimondani, minek is ír az író: "Mit segíthetek? - kérdeztem, de Károlynak elfogytak a kettesei, a nővér sem akart több pénzt adni egy bolondnak, és már csak annyit hallottam, hogy: kérlek, írjál..." Igen, ezért ír az író: mert tartozik ennyivel egy bolondnak. Kemény István

Parti Nagy Lajos - Hősöm ​tere
"Elhallgatott, ​hosszan csóválta a fejét, nézett be a szobámba a vállamon keresztül. Szép kis szoba, sóhajtotta, príma lakályos. Kis lakáj a nagy Duna mentében, hehe. Azért ő se tisztára vajbunkó ám klasszikusokban! Majd meglátom. És, nézzenek oda, micsoda egy panorámajellegű a kilátás. Szabadság térre és satöbbire. A téma az utcán haver, ugye? Fölpumpáljuk, megírjuk. Mert az embernek mindent szabad, ugye? Egyelőre, főemlőském, mondta, egyelőre, ami nem mindörökké."

Parti Nagy Lajos - Sárbogárdi ​Jolán - A test angyala
"Az ​ablakhoz érve kinyitotta a hatalmas, csupaüveg ablakot. Szép ovális arcát meglebbentette a langyos őszi huzat. Amint kis beszélgetőtársát kidobta, maga is kinézett azon. Balra a Lánchíd karcsú ívét pillantotta meg, háttérben a Halászbástya s Hilton impozáns épülettömbjével, jobbra a Tihanyi Apátság két karcsú tornya volt látható. E kettőt a Rózsa-domb merész íve kötötte össze, valamint a Margit-híd s Sziget lágyan susogó lombja, melyet madarak "csicsergése" tett változatossá. Éppen idáig jutott gondolatai láncszemében, mikor a kis Katicabogárka leért a Váci utca napfényes díszkövezetére, ám nem ütötte meg magát. Edina közepeset sóhajtott, de nem engedett szabad folyást emlékei megrohanásának munkaidőben, hanem gépéhez ült és vidáman ütni kezdte..."

Varró Dániel - Szívdesszert
Ha ​nő lennék, azt szeretném, ha Varró Dani szerelmes lenne belém :-) Legalábbis a versei alapján. Távolról, ismeretlenül is. Rímesen, kedvesen, dadogósan túlbeszélősen, cseten, esemesben. Fontosnak érezném magam. Varró Dani kötete azt a kis csodát képes nyújtani, hogy az olvasó ezeket a szerelmetes verseket olvasva egyszerre érezheti magát felnőttnek és gondtalan kamasznak. Szeretsz, szeretlek, mily’ reménytelen, írja Nemes Nagy Ágnes megdöbbentő soraiban. Varró Dani meg mintha hozzá tenné: ebben a reménytelenségben van ám valami játékosság is! És tényleg. A kötet versei bizonyítják. Az meg szinte mellékes is, olyan természetes, hogy bámulatra méltó formai bravúrral és biztonsággal megírt versek ezek, régóta nem látott, gondtalan játékkal megkomponált képversek és szimpatikus önkényességgel megbontott sorok és szabályok. A szíved az enyémmel nem kompatibilis, írja Varró Dani. Igen, ez az egy, amin még a kivételes tehetséggel megírt versek sem segítenek. Jónás Tamás

Esze Dóra - Két ​tojás
Még ​Trabanttól emlékeztem az igen hatásos "Hol vagy?"-ra. Megfogta a kezem. Itt. Nahát ez a fiú hagyta magát igazán csókolni. Puhaságos a szája. Omlékony. Rugalmas. Finom és meleg bőrét a bőrömhöz préselte - és én már megint annyira, annyira megnyugodtam! Az inge szétlebbent, mint a színházban a függöny. Összekuporodott, mint egy kiscica, aztán hosszában szétfutott benne a vágy, rámnyújtózott. Megnőttem én is sok-sok méteresre, túlnyúltam a házon is, siklottam előre keskenyen. És most valahogy nem kellett bénáznom a zoknival. Rángatás nélkül le tudtam harapni a papír szélét, kiköptem, két fogsorom közé vettem a kis tasakot, jobb kezemmel kihúztam az árut, és - ez sosem sikerült még - egy kézzel fel tudtam hengergetni rá. Apróságnak hangzik, de olyan sokat lendített az ügyön! Hogy én magam be tudtam építeni a dolgok rendes menetébe ezt az idáig majdnem mindig kellemetlen kis lépést, és egy kicsit sem kellett kijózanodni, amíg elengedhetjük magunkat teljesen! Ez bizony úgy megnyugtatott, szinte hízlalt. Szerintem én még sosem adtam ki ilyen hangokat. A maga helyén meg nagyon csipkésen alakult minden. Csaba közben labdázott a hajammal, és nekem mindenem elnevette magát. Kigurult belőlem az öröm.

Boldizsár Ildikó - Meseterápia
„Boldizsár ​Ildikó korábbi, nagy sikerű meseválogatásai után most a mesék gyógyító erejét tárja fel előttünk. Bevezet a történelmi gyökerekbe, rámutat a népmese szerepére a hajdani közösségekben, feleleveníti a legértőbb mese-kommentárokat, saját praxisából hoz példákat a lelki gyógyulásra, és végül hasznos tanácsokat ad, hogyan is meséljük a mesét, hogyan segítsünk vele másokon. A könyv hosszas kutatómunka eredménye, teljességgel eredeti végkövetkeztetésekkel. Minden fejezetében izgalmas, tartalmas és hasznos olvasmány.”

Umberto Eco - A ​prágai temető
A ​középkori és ezoterikus, a barokk és a pikareszk, és végül a képregényes Eco után itt a legújabb: a XIX. századias kalandregényt író Eco. A prágai temetőnek már a mozgalmas metszetekkel illusztrált lapjai is Dumas-t, sőt Eugene Sue-t idézik. Főszereplője és egyik elbeszélője egy fél Európa titkosszolgálatainak zsoldjában álló cinikus hamisító, aki hazugságokat kohol, összeesküvéseket sző és merényleteket szervez, befolyásolva kontinensünk valóságos történelmének és politikájának menetét. Simone Simonini a képzelet szülötte, de nagyon is valószerű gazember; és bár a kor valamennyi, később nagy karriert befutó hamisítványához csak a regényes képzelet szerint van köze, a hamisítványok (el egészen a közvetve milliók értelmetlen halálát okozó Cion bölcseinek jegyzőkönyvéig), a tényekkel és az összes többi szereplővel együtt, sajnos mind igaziak. Az olasz Risorgimentótól a párizsi Kommünig, a 48-as forradalmaktól a Dreyfus-perig és a századfordulóig záporozó tényeket Eco a könyv végén egy részletes időrendi táblázatban hozza összefüggésbe a regény történéseivel. Ez jól jön, mert A prágai temető csupa időjáték: a memóriazavarral küszködő Simonini, illetve titokzatos alteregója, egy Dalla Piccola nevű abbé négykezes naplója (melyet néha ,,az Elbeszélő" is kommentál) megannyi flash-back segítségével eleveníti fel a múlt eseményeit, fényt derítve, de csak legvégül, persze, a kettejük kapcsolatának hátborzongató titkára is.

Háy János - A ​Gézagyerek
Háy ​János A Gézagyerekről: "Gondoltam, ha egyszer drámát írok, akkor majd igazi hosökrol fogok. Kerülöm a polgári vircsaftot (kit érdekelnek a polgárok - engem nem), a lestrapált, kiábrándult feleségeket, a szereto után nyáladzó negyvenes férjeket. A kispályás konyhai jeleneteket, aztán este az ágyban: Akarsz? Nem. Tulajdonképpen én sem. De ki lesz az én Hamletem, Learem, Macbethem és Othellóm? Kik lesznek az én hoseim. Törtem a fejem. Olyan hülyén néz ki az ember, amikor töri a fejét: összevissza ráncolja a homlokát, meg borzolja a szemöldökét és annyira komoly képet vág, hogy a gyerekek átmennek a túloldalra, ha meglátják. Így koslattam az utcán, mikor kilépett a Banda Lajos, meg a Herda Pityu a kocsmából. A Pityu éppen azt magyarázta a Lajosnak, hogy ennél szarabb világ biztosan nincsen, mert ha szarabb lenne, akkor már rég fölrobbant volna. Ott van az a szegény Géza is, mondta. Hogy mi történt vele. Néztem a Bandát, meg a Herdát, ahogy beszélnek a Gézáról, a Gézagyerekrol. Igazi hosök voltak, bár nem úgy voltak öltözve, mint a görög tragédiákban, meg a faterjuk se volt király, meg herceg. Ócska munkáskabátban jártak."

Kőrösi Zoltán - Milyen ​egy női mell?
Kőrösi ​Zoltán Milyen egy női mell? című műve csaknem kétszáz évet felölelő, magával ragadó családregény, melyben két eltérő történelmi múltú család, a Galíciából Magyarországba vándorló Orlik és a Morva-vidékről betelepülő Flaschner família szövevényes története keveredik egybe, végső soron egy magyar család példázatos sorsát rajzolva meg. Olvasható szenvedélyes, sodró szerelmi regényként, ahol a test és lélek vonzalmait és gyötrelmeit, a szerelem mibenlétét kutatja a szerző és az olvasó, generációkon, hagyományokon, eleve elrendeléseken és szabad akaratokon át. Mindemellett Kőrösi Zoltán regénye nagyszabású történelmi regény is, ahol a dokumentumok és kortörténeti szövegek beolvasztásával a szerző csaknem kétszáz év magyar történelmének tablóját festi meg a nagy történelmi események oldalnézetével, a kisemberi sorsok, családtörténetek ábrázolásával. Példázatos mű, ahol két család történetét a közép-európai történelem tapasztalatai alakítják.

Polcz Alaine - Asszony ​a fronton
Minden ​háborúnak ezer arca van. Ez az enyém, ahogy én élem meg. Egy fiatal nő, én magam, tizenkilenc-húsz évesen pár hónapos asszonyként hogyan kerültem az erdélyi kisebbségi sorból, az anyaországhoz visszakapcsolt Erdélyből a csákvári Esterházy-kastélyba. Egy asszony élete a fronton. Éhezés, tetvek, lövészárokásás, krumplihámozás, hideg, mocsok. Ez az élet nemcsak az enyém volt. Férjem fehér hajú édesanyját uyanúgy elhurcolták és megerőszakolták, mint a serdülőlányokat. Az orosz katonák megtámadtak, elvertek, megvédtek, csizmával a kezemre léptek, megetettek. Milyenek voltak ők és milyenek voltunk mi? Miért erőszakolták meg a nőket, hogy esetleg az életükkel fizessenek érte? Nemcsak a bombák és a lövedékek pusztítottak, nemcsak magyarokat és németeket végeztek ki. Miért harcoltak ők? És mi? Polcz Alaine